a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgy lésének szeptember 13-ai ülésére

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ-RENDELINTÉZET VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÜDGYÓGYINTÉZETE Szám: 02/185-15/2007. ELTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgylésének szeptember 13-ai ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában mköd kórházak szakmai fejlesztési tervének elfogadása Eladó: Dr. Rácz Jen figazgató Dr. Medgyasszay Balázs vezet forvos Az elterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelintézet Dr. Rácz Jen figazgató Dr. Szabados György orvosigazgató Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdgyógyintézete Dr. Medgyasszay Balázs vezet forvos Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezet Dr. Gyri István eü. szakreferens Az elterjesztést megtárgyalta: Egészségügyi Bizottság

2 Tisztelt Közgylés! A 14/2004. (III. 4.) ESzCsM rendelettel módosított, a gyógyintézetek mködési rendjérl, illetve szakmai vezet testületérl szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCSM rendelet 6/A. (1) bekezdése alapján az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézetnek az általa nyújtott szolgáltatások tervszer és minségi fejlesztésére szakmai tervet kellett készítenie, amely a gyógyintézet szakmai vezet testületének egyetértése után a fenntartó elfogadásával válik érvényessé. A jogszabályban foglaltak alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgylése februári ülésén tárgyalta meg a fenntartásában mköd kórházak által elterjesztett szakmai terveket, melyeket a közgylés a 12/2005. (II. 17.) MÖK határozatával jóváhagyott. A közgylés határozatában kérte fel a kórházak figazgatóit, hogy 2009-ig évente számoljanak be a megyei közgylés eltt a szakmai terv teljesítésérl, illetve annak késbbiek során szükséges módosításáról. Fenti határozatnak eleget téve a megyei kórház figazgatója a közgylés április 19-ei ülésére terjesztette be az intézmény újonnan elkészített szakmai tervét, amelyre az intézmény struktúráját és mködését alapveten befolyásoló jogszabályi változások miatt került sor. A változások oly gyökeresek és mélyrehatóak voltak, hogy a szakmai terv módosítása helyett annak teljes átalakítása, új szakmai terv elkészítése és elfogadása vált szükségessé. A közgylés április 19-ei ülésén az Egészségügyi Bizottság javaslatára els olvasatban tárgyalta meg az elterjesztett szakmai tervet, tekintettel arra, hogy az a két évvel korábban elfogadotthoz képest jelents változtatásokat tartalmazott és több tekintetben egyeztetését, összhangba hozását tartotta szükségesnek a 2006-ban benyújtott megyei integrációs programmal. Jelen elterjesztés 1. számú mellékletét képez szakmai terv már a sümegi és dobai kórházak integrációjával kiegészített és átdolgozott változata az áprilisban benyújtottnak, részletesen elemzi a megyei kórház küls és bels környezetét, illetve a közelmúltban történt szervezeti és strukturális változásokat. SWOT analízis megállapításai felhasználásával jelöli ki a prioritásokat, majd a prioritások mentén részletesen meghatározza a szakmai célok megvalósításának feladatait, hozzárendelve a megvalósítás becsült forrásigényét is.

3 2 A fent ismertetett változások ugyanilyen mértékben érintették a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdgyógyintézetének szervezetét és mködését, az intézmény által területi ellátási kötelezettséggel ellátott feladatokat. Az intézmény által a megyei egészségügyi ellátórendszerben betöltött funkció, illetve hosszú távú mködésének fenntarthatósága és szakmai stabilitása miatt szükséges a stratégiának a megyei kórházéhoz hasonló mérték újraalkotása. Az elterjesztés 2. számú mellékletét képez, a megyei tüdgyógyintézet szakmai fejlesztési tervében megfogalmazott célkitzéseket a megyei közgylés a közelmúltban elfogadott határozataival részben már megalapozta, így a Veszprém Megyei Önkormányzat évekre szóló gazdasági programjában, valamint az egyes megyei fenntartású intézmények fejlesztésének elkészítésérl szóló elterjesztésben szerepelnek az intézet II. rekonstrukciós ütemének megvalósítása, valamint a tüdszrés megyei feladatainak koordinációját lehetvé tév feltételrendszer és szervezet kialakítása. Jelen elterjesztésben a célok megvalósítását lehetvé tév cselekvési program részletes kifejtése szerepel, amelynek megvalósítása várhatóan túlmutat a jogszabály által elírt öt éves fejlesztési perióduson. Tisztelt Közgylés! A fent leírtak figyelembe vételével és a mellékletekben szerepl szakmai tervek alapján kérem, hogy a megyei közgylés tárgyalja meg a megyei önkormányzat fenntartásában mköd kórházak szakmai terveinek elterjesztését és az alábbi határozati javaslatokat szíveskedjen elfogadni. /2007. (IX. 13.) MÖK határozat: 1.) A Veszprém Megyei Közgylés megtárgyalta és elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Rendelintézet évre vonatkozó szakmai fejlesztési tervét. (1. számú melléklet)

4 3 A közgylés felkéri az intézmény figazgatóját, hogy a szakmai fejlesztési tervet küldje meg a területileg illetékes Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsnak. A közgylés felkéri az intézmény figazgatóját, hogy a szakmai fejlesztési terv teljesítésérl, illetve annak késbbiek során szükséges módosításáról számoljon be a megyei közgylés eltt. Határid: a fejlesztési terv megküldésére: október 1. Határid: a fejlesztési terv teljesítésérl szóló beszámolásra: 2012-ig évente Felels: a megyei kórház figazgatója 2.) A Veszprém Megyei Közgylés megtárgyalta és elfogadja a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdgyógyintézetének szakmai fejlesztési tervét. (2. számú melléklet) A közgylés felkéri az intézmény figazgatóját, hogy a szakmai fejlesztési tervet küldje meg a területileg illetékes Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsnak. A közgylés felkéri az intézmény figazgatóját, hogy a szakmai fejlesztési terv teljesítésérl, illetve annak késbbiek során szükséges módosításáról számoljon be a megyei közgylés eltt. Határid: a fejlesztési terv megküldésére: október 1. Határid: a fejlesztési terv teljesítésérl szóló beszámolásra: 2012-ig évente Felels: a megyei tüdgyógyintézet figazgatója Veszprém, augusztus 28. Dr. Rácz Jen figazgató s.k. Dr. Medgyasszay Balázs vezet forvos s.k.

5 1. számú melléklet VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ-RENDELINTÉZET SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERVE

6 Bevezetés A 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet elírta az egészségügyi intézmények számára 5 éves szakmai fejlesztési terv kidolgozását. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház- Rendelintézet ezen elírásnak megfelelen a ig terjed idszakra elkészítette a tervet, melyet a Megyei Önkormányzat Közgylése február 17-én elfogadott. A fenti rendelet alapján a terv végrehajtását a gyógyintézet vezetése évente értékeli, szükség szerint korrigálja, illetve szükség szerint a következ öt évre módosítja. A évben az intézményhez kirendelt önkormányzati biztosi tevékenység során részletesen elemzésre került a kórház szakmai struktúrája és mködése. Megállapítást nyert, hogy az intézmény adósságállományának kialakulásában szerepet játszottak a szakmai terület komoly anomáliái. A biztosi jelentés az elkészült szakmai tervet formálisnak minsítette és nem tartotta alkalmasnak arra, hogy az az intézmény hosszú távú stratégiájának alapjául szolgáljon. A jelentés kiemelte, hogy egy megyei kórház szakmai fejlesztési programjában megyei és regionális integrációs feladatot is fel kell vállalnia, ennek megfelelen szükségesnek tartotta a terv átfogó felülvizsgálatát és korrekcióját. Az elemzés felhívta a figyelmet arra, hogy mivel szakmai területen is évtizedes problémák korrekciója szükséges, miközben a dinamikus küls környezeti változások hasonlóan gyors változtatást igényelnek célszer a szokásosnál drasztikusabb irányváltást betervezni a szakmai programok területén is. A biztosi jelentés alapján a Megyei Önkormányzat Közgylése az 5/2006. (II.22.) MÖK határozatában elfogadta azt az intézkedési tervet, amely a következ fbb változtatásokat írta ell a szakmai területen: a Szakmai Stratégiai Terv átdolgozása, elírt változtatások a járóbetegek ellátásban, az Ápolási osztály létesítése, 60 ágyas aktív Pszichiátriai osztály létesítése, Központi mt kialakítása, Mozgásszervi Rehabilitációs Szakfeladat 10 ágyas bvítése, Baleseti Sebészeti, Kézsebészeti, Ortopédiai szakmák részvételével létrejöv mátrix osztály kialakítása, Önálló Érsebészeti Osztály létrehozása, Sürgsségi Centrum (SO1) projekt kidolgozása, Onkológiai Centrum projekt kidolgozása, Érbetegségek Diagnosztikai és Kezelési Központja projekt kidolgozása. A fenti strukturális változások együtt járnak: a humánerforrás állománycsoportonkénti összetételének változtatásával, az elhelyezési feltételek egyes területeken való módosításával, a gép-mszer állomány változtatásával, a háttér szolgáltatási igény módosulásával, az informatikai rendszer fejlesztésével,

7 2 A fenti feladatokon túl a komplex intézkedési terv végrehajthatóságának feltételeként javaslat történt az intézményi menedzsment megújítására, ezen belül a figazgatói status pályázati úton történ betöltetésére. A figazgatói állás megpályáztatása során az új figazgató új szakmai stratégiai programmal nyerte el a pályázatot. Az új program egy olyan hipotézisen alapult amely szerint lehetséges a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelintézetet szakmailag magas színvonalon, gazdaságosan és hatékonyan úgy mködtetni, hogy az: a Közép-Dunántúli régió meghatározó egészségügyi intézménye legyen, kielégítse a lakossági szükségleteket és igényeket, megfeleljen a tulajdonos elvárásainak, biztos munkahelyet és megélhetést, kiszámítható elmeneteli rendszert és európai szint munkakörülményeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak, teljesíti a szakmai protokollokat, irányelveket és garantált minség ellátást nyújt, illeszkedik az Országos Egészségfejlesztési Koncepcióhoz, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Programhoz. A Közgylés elírta a kórház új menedzsmentje számára, hogy részletesen dolgozza ki a megye fekvbeteg ellátásának új struktúrájára vonatkozó javaslatát. A megyei fekvbeteg struktúraátalakítást elkészít koncepció elkészült, mely szerint a fenti hipotézisben megfogalmazott elvárások a megye egészségügyi ellátási struktúrájában nem voltak megvalósíthatóak, ugyanis a megyében a pályázat beadása eltt 12 egymástól gyakorlatilag független fekvbeteg intézmény mködött: Veszprém megyei kórház Doba Veszprémhez integrálva Balatonfüred EüM Országos Intézete Balatonfüred MÁV Balatonfüred HM Várpalotai kórház Zirci kórház Ajkai kórház Pápai kórház Sümegi kórház Tapolcai kórház Farkasgyepi kórház A környezeti tényezk analízise alapján megállapítható volt, hogy ez a struktúra nem fenntartható, nem mködtethet, nem finanszírozható, nem fejleszthet és a szakmai szempontoknak sem képes megfelelni. A betegek biztonságos és szakszer ellátása tehát a megyei kapacitások és erforrások koncentrációját követelte meg. Ebbe az irányba hatott az ellátás legszkebb keresztmetszetét jelent humán erforrás hiánya is. Nem azért kellett a teljes ellátási struktúrát átalakítani, mert a reformkoncepció ezt akarta kikényszeríteni, hanem azért, mert a hazai és nemzetközi szakmai iránylevek, protokollok és evidenciák olyan diagnosztikai és terápiás eljárásrendet írnak el, melyeket a fragmentált, felesleges párhuzamosságokat mutató struktúrában nem lehetett biztosítani.

8 3 A koncepciót a megyei közgylés szeptember 14-én megtárgyalta és a 89/2006. (IX.14.) MÖK határozatában elfogadta az integráció fbb irányait és határozatában írta el az integrációhoz szükséges tulajdonosi és intézményi egyeztetések lefolytatását. Ezzel párhuzamosan egy interregionális és interdiszciplináris egyeztetést kezdtünk Somogy megyével az átalakítások összehangolására, különös tekintettel a Balatonnal kapcsolatos szezonális ellátási kihívásokra valamint a gyógy-idegenforgalmi lehetségek kiaknázására. A Pannon modellnek elnevezett programban megfogalmazott célokat 5 lépcsben kívántuk illetve kívánjuk megvalósítani: I. Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vev struktúra átalakítása, mely elsdlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg II. Veszprém megye kórházainak együttmködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttmködésre, mely során egy Kelet-Veszprém megyei ellátási egység és egy Nyugat-Veszprém megyei ellátási egység kerül kialakításra III. IV. A teljes megyei szint szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén A Pannon modellnek megfelel megyei szint felett átível integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttmködési terve V. A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott finanszírozási, biztosítási és ellátásszervezési modell kísérlet Az elkészült új koncepció miatt a Közgylés több ponton módosította az 5/2006. (II.22.) MÖK határozattal elfogadott intézkedési tervet. Az így elfogadott új koncepció alapozza meg a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelintézet 5 éves szakmai fejlesztési tervét. Tekintettel arra, hogy a fentieknek megfelelen nem csupán a korábbi terv korrekciója történik meg, így az új fejlesztési terv a jogszabályi lehetséggel élve már új idszakra vonatkozik. Ezen idszakra való módosítást indokolja az Európai Unió fejlesztési ciklusa is, mely i terjed, hiszen a megfogalmazott fejlesztési igények forrása már dönt többségében innen származhat.

9 4 A küls környezet elemzése I. Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció és a régió Egészségügyi Fejlesztési Terve Amennyiben már középtávon is célunk, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházat a Közép-Dunántúli régió meghatározó és egyik vezet egészségügyi szolgáltatójává tegyük, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a régió kistérségi szint egészségfejlesztési tervét. Ennek kiindulásaként hiszen a regionális koncepcióknak ehhez kell illeszkedniük meg kell említenünk az országos szint Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EFK) fbb prioritásait. I/1. Az EFK fbb ismérvei Az EFK célja, hogy: 2013-ra a hazai születéskor várható átlagos élettartam érje el az akkori uniós átlagot, csökkenjen az ellátási különbség az ország egyes területei között, mködjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi ellátó rendszer. Az EFK f beavatkozási területei: egészség-központú egészségpolitika kialakítása, népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, az egészségügyi forrásképz- és elosztórendszerek átalakítása, az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének kórház központú szemlélete helyett a betegközpontú szemlélet érvényesítése, az egészségügyi informatika és egészség kommunikáció fejlesztése, új humánerforrás stratégia kialakítása, az egészségügyi kutatás-fejlesztés és az egészségipar támogatása. Az EFK fbb beavatkozási területeinek néhány figyelembe veend komponense: a szakmai irányítás és tervezés többek között a kapacitás elosztás centralizálása és regionalizálása, az engedélyeztetés és a szakfelügyelet, a minség-ellenrzés rendszerének fejlesztése, azok gyakorlati következetes érvényesítése, a rendszer finanszírozás és az intézmény finanszírozás átalakítása, a finanszírozó vásárlói funkciójának megersítése, a lakosság közeli egységes alap és járóbeteg szakellátást összehangoló kistérségi egészségközpontok létrehozása, az ügyeleti és sürgsségi ellátórendszerek fejlesztése, összehangolása, a védni hálózat szerepének ersítése, a házi ápolás és gondozás kiterjesztése,

10 5 a kórházi és szakrendeli struktúra átalakítása, regionális kórházi központok kijelölése és fejlesztése, területi általános sürgsségi kórházak kijelölése és fejlesztése, szakkórházak rendszerének átalakítása, a krónikus ellátás elválasztása az aktív ellátási rendszertl és közelítése a szociális ellátás fele, az ápolási és hospice kapacitás fejlesztése, egységes és integrált, a telemedicina lehetségeit is megteremt ágazati informatikai fejlesztések, a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése. I/2. A Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programja (ROP) egészségiegészségügyi vonatkozásai: A ROP átfogó stratégiai céljai közt szerepel az Egészséges régió megteremtése. Ezt az alábbi célrendszerrel kívánja megvalósítani: az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális egyenltlenségeinek oldása, az egészséges életmód elveinek és gyakorlatának terjesztése. A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács alapvet törekvése volt, hogy a régió egészség-stratégiai céljai közül minél több valósulhasson meg azáltal, hogy azok beépülhessenek a ROP-ok projektjeibe, így azok megvalósításához uniós források legyenek lehívhatóak. A fbb egészségfejlesztési célok megvalósulása a fejlesztési koncepció szerint csak a tudatosan összehangolt fejlesztéspolitika eredményeként, valamint a beutalási rend tudatos és következetes betartása esetén lehetséges. Ennek megfelelen a régióban: egységes elvekre épül, progresszivitást figyelembe vev, a valódi szükségletekhez és a technológiai fejldéshez igazodó, költség hatékony és fenntarthatóan finanszírozható, régiós és intézményi szinten is professzionálisan menedzselt ellátórendszert kell kialakítani. Ez csak az ellátórendszer lényegi strukturális átalakításával érhet el. A régió ellátás-szervezési alapelvei: a biztonság, a folyamatos mködés és a számon kérhet minség elve az igazságosság és az esélyegyenlség elve az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete a regionalitásra épül progresszivitás elve a szubszidiaritás és a lakosság-közeliség elve a folyamatos fejlesztés elve a komplexitás elve a szektorsemlegesség és a partnerség elve a konszenzus elve a nyilvánosság elve a prevenció központúság elve

11 6 a választás szabadságának elve A fentiek alapján a Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai céljai: a sürgsségi ellátás fejlesztése, a kardiológiai és szívsebészeti ellátás fejlesztése, daganatos betegségek aktív és krónikus ellátásainak fejlesztése, a rehabilitációs ellátások és hosszú ápolások fejlesztése, a pszichiátriai ellátások fejlesztése, kistérségi multifunkcionális közösségi központok létrehozása, az alapellátás fejlesztése, az intézményi infrastrukturális egyenltlenségek felszámolása. A fentiekbl nyilvánvaló, hogy az EFK-tól, valamint a regionális Egészségfejlesztési Tervtl eltér intézményi program megvalósításának nem lesznek központi pénzügyi forrásai, valamint nem garantálható a fenntartható mködtetése sem. Ezt az irányt ersíti meg az elkészült Egészséges Társadalom Komplex Program is, amely az uniós források felhasználásának legfontosabb stratégiai döntés-elékészít dokumentuma lesz.

12 7 A küls környezet elemzése II. Az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének fbb irányai Az Egészséges Társadalom Komplex Program a Európai Uniós fejlesztési periódus magyarországi ország-stratégia ágazati terve. A Program több szakterületet is érint, hiszen az egészség feltételeit az ágazaton kívüli eszközökkel is lehet befolyásolni, de az egészségügy kihat az egész gazdaság versenyképességére és a társadalom egészének helyzetére is. A lakosság egészségi állapotának javítása mint végcél mellett a Program közvetlenül kívánja szolgálni az egészségügyi ellátórendszer modernizációját, a halaszthatatlan struktúraváltást, a hatékony a finanszírozható rendszer kiépítését. A Komplex Program alapját képezik az elmúlt években elfogadott szakmai Nemzeti programok: a Népegészségügyi Program a Sürgsségi Ellátás Fejlesztésének Programja a Nemzeti Rákellenes Program a Nemzeti Csecsem- és Gyermekegészségügyi Program a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja Az Egészségügy Humán Erforrás Stratégiája A Komplex Programot a 4 f prioritás mentén 4 pillér alkotja: I. Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban és a területi különbségek mérsékelése II. Versenyképesség növelése az egészségügyi ellátórendszerben, innováció, információ-technológia, egészségipar III. Egészség károsító tényezk kiküszöbölése, fogyasztóvédelem, Népegészségügyi Program IV. Humánerforrás fejlesztése, képzés és oktatási rendszer átalakítása, a tájékoztatási rendszer fejlesztése A struktúra váltás az els számú prioritás, mely az aktív fekvbeteg ellátásban az intézményszám radikális csökkentését, intézmények fúzióját, szervezeti integrációját, a felesleges párhuzamosságok csökkentését, az erforrások koncentrálását, hatékony és finanszírozható intézményeket hoz létre. Szükséges egyes intézmények profilváltása, a profilok tisztítása. A centralizáció mellett külön projektek indulnak a kórházi ellátásokat kiváltó ellátási formák, valamint a lakossághoz közeli ellátási formák fejlesztésére, ennek keretében többcélú kistérségi közösségi egészség-központok jönnek létre. A kórházi struktúra átalakítás természetesen figyelembe veszi a már elfogadott nemzeti szakmai programokat, így ennek része a sürgsségi ellátás, az onkológiai ellátás, a szív és érrendszeri betegellátás, valamint a gyermekellátás fejlesztése is.

13 8 A humánerforrás fejlesztési pillér koncentrál egyrészt a hiányszakmák problémájára, másrészt újra kívánja definiálni a szakmai kompetencia határokat. Figyelembe veszi az orvos, mint legköltségesebb erforrás elvet, így programokat tartalmaz az orvosok tehermentesítésére is. A Program a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelintézet vonatkozásában a sürgsségi projektben SO1-es szintet, onkológia vonatkozásában regionális onkológiai központot tervez. Tekintettel arra, hogy a Program irányai adottak, azokat be kell építeni a kórház fejlesztési programjába. Tudomásul kell venni, hogy a Programmal ellentétes fejlesztések, átalakítási irányok már rövidtávon is az adott intézmény teljes ellehetetlenüléséhez fog vezetni.

14 9 A küls környezet elemzése III. A kormány egészségügyi programja A Parlament elé május 30-án benyújtásra került a Magyar Köztársaság Kormányának programja. A program egyértelmen vállalta az egészségügy átfogó reformjának megvalósítását. A reform 5 területen tervezett változtatásokat: az egészségbiztosítási ellátások rendszerében az egészségbiztosító szervezetében az egészségbiztosítás által lekötött kapacitásokban és azok finanszírozási rendszerében az ellátások díjának kalkulációjában és a számlázásban az Egészségbiztosítási Alap stabilizációjában A fenti 5 intézkedéscsoport alapján a reform az alábbi tartalommal fog megvalósulni: az egészségbiztosítás átalakításának keretében megteremtdnek a valódi biztosítói mködés feltételei, mely a professzionális szervezeti kialakítás mellett a szolgáltató és szolgáltatás vásárló funkció ersödésében is meg fog nyilvánulni, mely eredményeként a biztosító csak attól és ott vásárol szolgáltatást, ahol a valódi szükségletek kielégítésére a szakmai protokolloknak és irányelveknek megfelel és költség-hatékony szolgáltatásokat nyújtanak, megtörténik a kockázatok tisztítása, azaz a küls érdekbl bekövetkez kockázatok kikerülnek a nemzeti kockázatközösség kockázat kezelésébl, a harmadik félre áthárítható károk és kockázatok, valamint az extra és extrém kockázatok szintén kikerülnek a rendszerbl, valamint megindul az ápolás-gondoskodás biztosítási alágazat kiépítése, ellátási csomagok kerülnek meghatározásra, mely szerint általános emberi jogon járnak a közvetlen életvédelemmel, a közegészségüggyel és járványüggyel, továbbá az anya- és csecsemvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások, pozitív és negatív taxációval meghatározásra kerülnek a társadalombiztosítási csomag diagnosztikai és terápiás szolgáltatásai, elkülönítésre kerülnek a biztosítási csomag feletti, csak külön térítés ellenében igénybe vehet ellátások, illetve különleges igényeket kielégít szolgáltatások, kijelölésre kerülnek a kompetencia központok és a súlyponti kórházak, meghatározásra kerülnek a normatív kapacitások, míg a gyakran igénybe vett, alacsonyabb progresszivitási szinten álló, kisebb költségigény szolgáltatások esetében a konkrét döntések és felelsségek decentralizálódnak, kistérségi szinten egészség-gazdálkodó közösségek jönnek létre, melyek a lakossághoz közeli ellátás szervezeti-finanszírozási egységei, a fenti intézkedések hatásaként átrendezdnek a kapacitások, a fekvbeteg finanszírozás területén a teljesítmény volumen korlát helyett szolgáltatás volumen rendszer lép életbe.

15 10 A kormányprogram szerint ösztönözni kívánják a kórházak gazdasági társasággá való átalakulását, valamint a magántke ellenrzött bevonását a szolgáltatások nyújtásába és a fejlesztésekbe. Ehhez kapcsolódóan 2007-tl közelíteni kívánják az egészségügyi közintézmények gazdálkodási és pénzügyi szabályait a versenyszféráéhoz. Újraszabályozásra kerül a gyógyszerforgalmazás rendszere, átalakításra kerül a gyógyszertámogatás szisztémája tól bevezetésre kerül az EU-konform betegbiztosítási kártya, ezzel egyértelmen ellenrizhetvé válik a biztosítási jogviszony és a szolgáltatás igénybevétele és nyújtása is. A kormányprogram külön fejezetben ersíti meg az elz fejezetben részletezett nemzeti szakmai programok megvalósítása iránti szándékát. A program felvállalja a korábbi fejezetekben már említett ágazati humánerforrás stratégia elkészítését és érvényesítését. Az Egészséges Társadalom Komplex Programjában leírtakhoz képest meghatározza, hogy új életpálya modellt kell kialakítani mind az orvosok, mind az egyéb egészségügyi dolgozók számára. A változtatás f irányát ugyan nem jelölve, de megemlíti az alkalmazkodást az Európai Unió munkaid-szabályozás jobb érvényesülése érdekében. Folytatni kívánja az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását, valamint a jelenlegi kötelez kamarai tagságot önkéntessé kívánja tenni valamennyi egészségügyi szakmai kamarában.

16 11 A küls környezet elemzése IV. A Kormányprogramból eddig megvalósított lépések április 1-ig az egészségügyi reform az alábbi törvények és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási utasítások alapján kezddött meg: a évi XCVII. törvény az egészségügyben mköd szakmai kamarákról a évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól a évi CXV. törvény egyes, az egészségügyet érint törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról a évi CXVI. törvény az egészségbiztosítási hatósági felügyeletérl a évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérl Az intézmény szakmai fejlesztési irányait alapveten az utolsó 3 törvény és jogszabályi környezete határozza meg. Ezen belül is kiemelkeden kell figyelembe venni az ellátórendszer fejlesztésérl szóló törvényt, hiszen ez alapjaiban változtatja meg a megyei kórház és a régióban mköd többi egészségügyi intézmény struktúráját és egyben mozgásterét is. Jelenleg intenzív fázisában van a finanszírozás komplex átalakítása, ezen belül a társadalombiztosítás átszervezése. Az átalakulás jelen idszakában rendkívül sok a bizonytalansági tényez, amely a hosszú távú tervezést ersen nehezíti, így egy olyan egységes, de flexibilis szakmai program kialakítása szükséges, mely minimálisan évenként szükség szerint akár gyakrabban is - rendszeres korrekcióra szorulhat.

17 12 Bels környezeti analízis A bels helyzetértékelés az Önkormányzat által kirendelt Kató és Társa Tanácsadó Kft. által elkészített elemzés alapján készült, mert ez képezte az azóta már részben végrehajtott és a következ fejezetekben részletezett változások bázisát. 1. Az intézmény szakmai tevékenysége 1.1. A kórház szakmai struktúrája nem felelt meg az átlagos megyei kórház progresszivitási szintje által elvárt szerkezetnek. Az ellátási egységek közötti bels szinkron sokszor hiányos volt, mely orvosszakmai és finanszírozási szempontból is hátrányos. A szakmai színvonal összességében átlagos volt, amely mögött jelents szórás észlelhet, melynek eredményeként egyes területek átlag feletti teljesítményét a leggyengébb láncszem elve alapján lerontotta az alacsonyabb színvonalú vagy technikai felkészültség szervezet. A struktúrából ered anomáliákat felersítette a tervezetlenség és szervezetlenség 1.2. A megyei kórház nem rendelkezett aktív pszichiátriai osztállyal, hasonló helyzet egyetlen más megyében sincs. A megye pszichiátriai ellátása összességében sem érte el az országos átlagot Az átlagos megyei kórházi szakmai repertoárból Veszprémben hiányzik az infektológia és a tüdgyógyászat. A tüdgyógyászat mind aktív, mind rehabilitációs megyei feladatai a megyei önkormányzat fenntartásában mköd Farkasgyepi Megyei Tüdgyógyászati Intézetben megoldhatóak A kórházban mködik onkológiai osztály, ennek ellenére az onkohaematológiai betegek ellátása mégis a belgyógyászati alapprofilú I. Belgyógyászati osztályon történik. A belgyógyászati osztályok profiljából ugyanakkor hiányzik az érbetegségek belgyógyászati angiológiai háttere. Ez jelentsen hátráltatja a Sebészeti és Érsebészeti osztály angiológiai betegeinek kivizsgálását, illetve konzervatív, valamint utókezelését A II. Belgyógyászati osztály kardiológiai profillal rendelkezik, ugyanakkor a kórházban jelenleg nincs lehetség arra, hogy az akut kardiológiai ellátásban ma már rutin beavatkozásnak számító invazív kardiológiai ellátást végezzenek. Ugyanakkor ezen kezelési lehetségek Balatonfüreden rendelkezésre állnak, ahol viszont a diagnosztikai és terápiás társszakmák hiányoznak a komplett ellátáshoz. Ezek az ellentmondások nemcsak strukturális, szervezési és finanszírozási problémaként realizálódnak, hanem közvetlen is befolyásolják az érintett akut betegek túlélési esélyeit A régió nem rendelkezik onkológiai sugárterápiás központtal, melyre megoldást jelenthet, hogy az Egészséges Társadalom Komplex Programba bekerült a veszprémi onkológiai központ fejlesztési projektje A traumatológiai és az ortopédiai tevékenység egy osztály keretében történt, ugyanakkor a hatályos jogszabályok szerint az ortopédiai részlegként már nem

18 13 engedélyezett. Ennek megfelelen szükséges a szakmai szétválasztás és egy mátrix szervezeti és mködési egység kialakítása A kórházban folyó mtéti tevékenységek és kapacitások nem mködtek összehangoltan. Az ország hasonló volumen kórházaiban már régóta mköd önálló központi mt szervezet kialakítása szükségszer volt Az anaesthesiológiai és intenzívterápiás betegellátás komoly strukturális és mködési problémákkal küzdött. A Központi Anaesthesiológiai Szolgálat és a Központi Intenzív Egység egyesítése szakmailag és gazdaságilag is indokolt, továbbá az emberi erforrás menedzselést is könnyebbé teszi A szájsebészeti szakma 6 ágyas kapacitása és a mködtetése nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. Tekintettel arra, hogy országosan jelents kapacitás leépítés várható, így a bvítés kivitelezhet, ezért a mátrix szer integrálás a lehetséges megoldás. Ezzel párhuzamosan szükséges az osztály fekvbeteg hátterének és a mtkapacitási igényének probléma megoldása is Hiányzik a kórház szakmai profiljából a gyermek-ngyógyászati tevékenység, így az ellátási terület lakosságának ezen szükséglete nincs kielégítve A Csecsem és Gyermekosztály kvázi mátrix mködésének megtartása mellett kapacitás átrendezés szükséges. Ezen belül a PIC ágyszámának növelése A Brgyógyászati osztály a 25 ágyas engedélyezett kapacitásához képest a jelenlegi elhelyezési körülmények 18 ágy mködését teszik lehetvé Az Ideggyógyászati és Agyérbetegek osztálya Stroke centrumként is tevékenykedik, ugyanakkor e tevékenységhez szükséges legfontosabb és leglényegesebb mszerek és alkalmazandó eljárási feltételek hiányoznak. Nincsenek meg a non invazív agyi érvizsgálat feltételei, mivel nincs megfelel agyi ultrahang készülék. Hasonlóan nem állnak rendelkezésre a vénás és artériás trombolítikus kezelés protokolláris feltételei sem. A kapacitásbvítés szakmailag indokolt, melyet érvényesíteni kell a várható regionális kapacitások átrendezésekor A Reumatológiai és Mozgásszervi Rehabilitációs Ellátás megyei szinten kapacitás bvítést igényel. A regionális kapacitások újraelosztásában a lehetséges ágyszám bvítést nem ezen a területen célszer erltetni, hanem az aktív és elssorban a manuális és invazív tevékenységekhez köthet területen. A kórház igen tekintélyes méret Fizikoterápiás központja szakmai és gazdasági értelemben is nem megfelelen kihasznált A Sürgsségi Betegellátó osztály jelenleg sem terjedelmében, sem mélységében nem tudja az SO2 minsítésnek megfelel valamennyi tevékenységet folytatni. A jelenlegi sürgsségi tevékenység fleg belgyógyászati sürgsségre koncentrál, míg a sürgsségi esetek zöme továbbra is a szakmai osztályokon történik. Ez egyrészt ellentmond az országos sürgsségi koncepcióban meghatározott elvektl, másrészt nem kívánatos módon terheli a klinikai osztályok tevékenységét.

19 A kórház fekvbeteg struktúrája aktív ellátási súlyú. Nem alakult ki a krónikus és ápolási ellátás fekvbeteg feltételrendszere, és ez az aktív osztályokon okoz felesleges kapacitás lekötéseket és többletterhelést is A járóbeteg szakellátás szakmai és szervezeti kötdése a fekvbeteg osztályokhoz ersebb, mint más megyei kórházakban. A járóbeteg ellátás kórházmagi koncentrációt és centralizációt mutat, a kórházmagon kívüli járóbeteg ellátások szakmai súlya háttérbe szorult. A járóbeteg ellátás általában másodrend a fekvbeteg ellátáshoz képest mind menedzselési, mind szakmai szempontból Csökkenteni kell a kórház Veszprém városi küls telephelyeinek számát. Biztosítani kell a ma igen kedveztlen körülmények között mköd Br- és Nemibeteg Gondozó, valamint Szakrendelés és a Gyermek- Ifjúság Pszichiátriai Gondozó és Szakrendelés küls telephelyeirl történ betelepítést A kórház orvos-szakmai tevékenységének és gazdasági hátterének informatikai támogatottsága elégtelen. A jelenlegi rendszer korszertlen, a felmerül igények kielégítésére nem tovább fejleszthet, nem felhasználó barát és nem képez egységes integrált rendszert a kórház különböz mködési funkcióihoz. A Windows alapú operativitás ma már egy megyei kórházi szinten jogos elvárás A kórház diagnosztikai osztályainak személyi és tárgyi feltételei a tényleges szükségletektl és igényektl lényegesen elmaradnak. A radiológia hagyományos felvételez és átvilágító képalkotó orvostechnikája és mszerezettsége leromlott, berendezései elavultak, mely rövidtávon is mködésképtelenséget eredményezhet. Az érvizsgálatok képalkotó technikai apparátusa és a mammográfiás készülék hasonló jellemzkkel rendelkezik A nukleáris medicína személyi és tárgyi feltételei már a mai feltételeknek sem felel meg. A jövben az agy, a szív és az onkológiai vonatkozású célszervi érintettség finomabb strukturális kimutatására alkalmas eszközök beszerzése szükséges. A kétfejes SPECT készülék beszerzését szintén tervbe kell venni A kórház szakmai tevékenységében nem egységes szakmai koncepcióban, hanem egyes szakmai osztályokhoz rendelten jelennek meg a hospitális szr vizsgálatok. Tekintettel a reális és várhatóan folyamatosan bvül igényekre, valamint a finanszírozás fels korlátainak eltörlésére a feltételek javítása és bvítése célszer. Ez mellett a kórházban szükséges az egységes elvek és egységes gyakorlat alkalmazása a szrvizsgálatok valamennyi területén. A Népegészségügyi Program útmutatásai mentén elssorban az eml és méhnyakrák, valamint a vastag és végbélrák szrésére kell koncentrálni, továbbá a szakmai útmutatások alapján a célzott prosztatarák szrésére is fel kell készülni A meglev mködési engedély és a finanszírozási szerzdés, valamint a valóban mköd struktúra szinkronját meg kell teremteni. Nagyobb súlyt kell helyezni a szakmai teljesítmények finanszírozó felé történ elszámolásának szakszerségére, gondosságára és folyamatosságára A kórházi költségvetés bérek utáni legnagyobb hányadát kitev gyógyszer és szakmai anyagok felhasználását osztályos keretgazdálkodás formájában kell mködtetni.

20 15 Általánosságban is érvényesíteni kell az osztályokra bízott erforrások tervezett, ellenrzött és hatékony felhasználását Az orvosszakmai tevékenység szabályozottsága számos hiányosságot, rendezetlenséget mutat. A kórház alapvet dokumentumaiban le kell képezni a valódi struktúrát és mködést, ezeknek szinkronban kell lenni a hatályos jogszabályokkal, központi irányelvekkel, valamint a hatósági engedélyekkel és a finanszírozási szerzdéssel. A kórház Szakmai Tervében proaktív középtávú olyan koncepciót kell rögzíteni, amely a konkrét strukturális, funkcionális, gazdálkodási feladatok mellett víziónál egy a hipotézisben leírt kritériumok szerinti kórházat is.

21 16 A környezeti tényezk SWOT analízise Az elz fejezetekben feltárt küls és bels környezeti tényezk az elnyök-hátrányoklehetségek-veszélyek rendszerében a következ képet mutatják. 1. Elnyös környezeti tényezk A veszprémi kórház rendelkezik aktuális és részletes, gyakorlatilag a mködése valamennyi területét feltérképez elemzéssel. Ezt az elemzést elfogadja az intézmény jelenlegi vezetése, tudomásul veszi a kórház dolgozóinak dönt többsége, ismeri és felvállalja az intézmény tulajdonosa. Az elemzés alapján elkészült a részletes intézkedési terv, melyet a tulajdonos határozatban elfogadott, annak megvalósítása eredményesen megkezddött. Ennek eredményeként az intézmény likviditási paraméterei javultak, így az önkormányzati biztos kirendelésének szükségessége megsznt. Ennek megfelelen a kórház a közvetlen válságkezelés helyett már képes a valódi struktúra átalakításra és megkezdheti a stratégiai szakmai program végrehajtását. Az évtizedes elhúzódó válság következtében a potenciális és valódi versenytársak megszokták, hogy a veszprémi kórházzal alig kell számolni. Ez az elaltatott éberség indulási elnyként érvényesíthet. Az intézmény dolgozói változást igényelnek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy motivációjuk csökken, ha ezek a változások elssorban megszorító és szigorúbb tevékenységi feltételrendszert jelent intézkedések. Új motivációt jelenthet, ha a korrigált cél a dinamikus fejldés azonnali lehetségét veti fel, míg ennek ellenpontjaként más közvetlen vagy távolabbi környezetben ennek éppen az ellenkezjével kell számolni. Az elmúlt egy év során a komoly formális és informális befolyással rendelkez érdekképviseleti szervekkel konstruktív együttmködést sikerült az új intézményi menedzsmentnek kialakítani, így mind a szakmai munka, mind a más intézményekben kritikussá vált humánerforrás gazdálkodás területén a versenytársakhoz képest sikerült lépéselnybe kerülni. 2. Hátrányos környezeti tényezk A kórház az elmúlt egy évtized alatt több alkalommal sem volt képes élni a felzárkózás lehetségével. Miközben a hazai kórházak jelents része önerbl alkalmazkodott a folyamatos új kihívásokhoz, addig a veszprémi kórház 2 központi támogatással és szakérti segítségnyújtással sem volt képes szakmai és gazdasági problémáinak konszolidálására. Ez egy fásult, napi túlélésre koncentráló szemléletmódot alakított ki az intézményen belül, melyet nehéz motiválttá és dinamikussá tenni. Az egy évtizedes túlélés azt a hiú ábrándot keltheti, hogy ezt is túléljük valahogyan - így a reális veszélyérzet tompult. A kórház fél milliárd körüli induló adóssága nyilvánvalóan hátrányos volt azokkal szemben, akik a szükséges változtatásokra tartalékkal rendelkeztek. Ugyanakkor az is

22 17 megjósolható, hogy az intézményi szerkezet ilyen mérv átalakítása át fogja rendezni a beszállítói piacot is, így a beszállítói piac túlkínálatából most egy potenciálisan növekedni látszó vásárló jól kiaknázható elnyöket realizálhat. A struktúra átalakítás nemcsak a kapacitások és fejlesztési erforrások koncentrációját fogja eredményezni, hanem a humánerforrás hasonló irányú átrendezdését is. A felszabaduló értékesebb szakemberek nyilvánvalóan a hosszú távon biztos jövt garantáló intézménybe fognak áramolni, ezért rendkívül fontos, hogy a veszprémi kórház eloszlassa magáról a válságban lev kórház képét. Az uniós eddigi gyakorlat szerint 1 euró uniós fejlesztési forráshoz azonos mérték vállalkozói fejlesztési forrás csatlakozik. Az egészségügyre Magyarországon a ciklusban várhatóan 400 milliárd forintnyi fejlesztési forrás fog beáramlani. Ez a fejlesztéshez jutó intézmény esetében óriási pozitív változást fog hozni, míg a kívül rekedk perifériára szorulnak. Sem a központi, sem a vállalkozói befektetési források nem fognak megjelenni egy válsággal sodródó intézményben. Az önkormányzati biztos által megfogalmazott valamennyi probléma nyilvánvalóan hátrányos az intézmény számára akár a hétköznapi piaci versenyben, akár a most bekövetkez változások piaci átrendezdése esetében. Az 5/2006. (II.22.) MÖK határozat által elfogadott és a gyakorlatban már végrehajtásában megkezdett és komoly eredményeket felmutató intézkedési terv feladatainak teljesítése szükséges, de nem elégséges feltétele az új kihívásokra való megfelel válaszadásnak. Komoly hátrányt jelent a versenytársakhoz képes az intézményi informatikai rendszer állapota, hiszen a változásmenedzselés egyik alapfeltétele az adatbázisokhoz való gyors hozzáférés így megnehezített. Az azonnali változások még a lehetségét is kizárják annak, hogy addig egy komplex és integrált informatikai rendszert ki lehessen alakítani. A tulajdonosi döntésekért felels testületekben érdekek és ellenérdekek feszülnek egymásnak akkor, ha a központi döntések helyi realizálódását érvényesíteni kell. Ezek lelassíthatják, st meg is akadályozhatják a kényszer változtatásokat. A régió más döntési helyzetben lev tulajdonosai gyorsabb reagálás esetén fejlesztési forrásokat, kapacitásokat és további piacot szerezhetnek a veszprémi kórház és az egész megye rovására. A Közép-Dunántúli Régió Egészségügyi Fejlesztési Terve szerinti általános alapelvek rögzítik a konszenzus elvét, azaz az ellátásért felels önkormányzatok és más közszolgáltatásra kötelezett intézménytulajdonosok döntéseiket konszenzus alapján hozzák meg. A konszenzus elve, bár demokratikus, de éppen az uniós gyakorlat bizonyította be, hogy érdekellentétek esetén akár az egész unió mködésképtelenségét idézné el, ezért a gyakorlati, a hétköznapi mködést befolyásoló kérdésekben áttértek a többségi vagy minségi többségi döntések rendszerére. Jelen esetben szintén nem várható, hogy bármely érintett egészségügyi kapacitással rendelkez tulajdonos önként mond le intézményérl vagy annak akár egy kis részérl is. A régióban nincs olyan természetes és elfogadott centrum az egészségügyben, mely központi irányítójává és emblematikus húzóerejévé válhatna az átalakításoknak és a fejlesztéseknek. Ennek eredményeképpen a Dunántúlon csak több pólusú egészségfejlesztés politika hozhat bármiféle eredményt.

23 18 3. A potenciális lehetségek A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelintézet számára az egyetlen igazi potenciális lehetség, ha hátrányait lehetséggé alakítja át. Akár a gazdasági életben, akár az egészségügyi ágazatban számtalan példa bizonyítja, hogy a technikai és technológiai, valamint strukturális és infrastrukturális elmaradottságból egy vagy akár több fejldési szakasz átugrásával az átlagosnál fejlettebb, korszerbb, hatékonyabban mköd és a többi piaci szereplhöz képest versenyképesebb szervezetek és struktúrák hozhatók létre. Az egészségügyben Finnországot a nemzetközi viszonylatban rendkívüli rossznak mondható morbiditási és mortalitási statisztikái miatt saját lakossága kényszerítette olyan átfogó népegészségügyi program kialakítására, mely ma már nemzetközi például szolgál. Hazai egészségügyi intézményi szinten a Kaposi Mór Megyei Kórház a veszprémihez hasonló nagyságrend adósságállománnyal és szervezési problémákkal küszköd intézménybl 2 év alatt vált tartalékkal rendelkez, ma már példaként emlegetett kórházzá. A veszprémi kórház legnagyobb potenciális lehetsége éppen abból ered, hogy megyei szinten nem történt meg korábban a fekvbeteg struktúra szükségletekhez való igazítása, így egyes területeken olyan kapacitás feleslegek és ezzel együtt finanszírozási volumenek ragadtak bent a megyében, amelyek a kényszer átszervezések után fenntartható és rentábilisan mködtethet egységek kialakítását teszik lehetvé. A relatíve hátrányos közlekedési infrastruktúra a megyén kívüli vetélytársak közül leginkább csak a Székesfehérvár fele való betegeláramlást teszi lehetvé így jó betegirányítással a betegek megyén belül tarthatóak. Ezt ersíti a Balaton, mint természetes déli határ is, mely ebbe az irányba szintén korlátozza a betegek mobilitását. A potenciális lehetségek között középtávon a gyógyturizmussal is érdemes tervezni, de rövidtávon ez nem sorolható a számottev lehetségek közé. 4. Potenciális veszélyek A veszélyek közt legelsként a környezeti analízisben nem szerepl, a év II. félévétl elindult általános gazdasági restrikciók következményeivel kell számolni. Ezek egy része közvetlen hatásként a bevételi oldal csökkenését, míg néhány közvetett módon, fleg a kiadás növekedésével érte el a kórházat. Kell változtatások nélkül ez az adósságállomány újbóli növekedéséhez vezethet. A potenciális veszélyek másik kategóriáját a korábbi fejezetekben leírt küls és bels környezeti tényezkbl vezethetjük le. A veszélyt jelent küls környezeti tényezk közül célszer kiemelni, hogy a régiós versenytárs kórházak egyike sincs olyan mindenre kiterjed válság helyzetben, mint a veszprémi kórház, így könnyebben reagálhatnak a biztosan bekövetkez változásokra. Dolgozóik nincsenek frusztrálva az elhúzódó válság és a folyamatos megszorító

24 19 intézkedések következményeitl, így kevésbe vannak kiégve, ezzel könnyebben motiválhatóak. A bels környezeti tényezk közül elssorban azt kell kiemelni, hogy a veszprémi kórház dolgozói hogyan fognak reagálni arra, hogy a folyamatos megszorítások után nem hogy csökkenne az adósságteher, hanem tovább n a feszültség. Ez könnyen kiválthat passzivitásba fordulást vagy akár aktív ellenállást is. Mindkett végzetessé válhat az intézmény számára, hiszen ez a makro-átalakítások vesztes pozícióját eredményezné a kórház számára. A kombinált küls és bels veszélyt a megyei szint vélt vagy valós érdekellentétek jelentik az ellátási struktúra átalakításával kapcsolatban. A régió másik két megyéjében lényegesen kisebb számú szolgáltató és tulajdonos érdekeinek egyeztetését kell elvégezni, ráadásul itt a két megyei kórház eleve stabilabb és erpozícióból képes tárgyalni saját megyéjének kórházaival. A földrajzi adottságok ebbl a szempontból különösen Székesfehérvárt állítják els számú vetélytársként elénk. Itt dönt lehet a két szomszédvár rivalizálásában, hogy Várpalota melyik irányba integrálódik. 5. A SWOT analízis összegzése A küls és bels környezeti tényezk együttes eredjeként a veszprémi kórház számára csak az elre menekülés lehetsége adott. Önmagában a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az addigra már a múlt kihívásainak felelne meg és nem az átalakuló magyar egészségügy új szempontrendszerének. A hátrányok számosak és a veszélyek igen komolyak. A veszélyek között a legmarkánsabbak a II. félévétl megkezdett gazdasági megszorító intézkedések, melyek még a stabil helyzetben lev kórházak számára is komoly kihívást jelentenek. Az elre menekülés csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos, az intézmény vezeti és dolgozói képesek elhinni, hogy lehetséges a meglev hátrányokat elnyökké változtatni. Képesek váltani abban, hogy az események kési passzív követése helyett most azok aktív, st proaktív irányítását vállalják. Képesek egy más dimenziójú intézményben gondolkodni, és ennek kialakítása érdekében gyorsan és határozottan cselekedni. Képesek a meglev érdekeiket átértékelni és azok mentén elfogadható kompromisszumokat kötni. Képesek a célok elérése érdekében új eszközöket használni.

25 20 A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház- Rendelintézet valamint Veszprém megye kórházi struktúrájának átalakítása A fenti környezeti analízis, a bevezetben felvázolt Pannon-modell valamint a évi CXXXII. törvény végrehajtása következtében a megyei kórház fekvbeteg struktúrája a következképpen alakult: Osztály megnevezése Átalakítás eltti ágyszám I. sz. Belgyógyászat 80 II. sz. Belgyógyászat 76 Sebészet 58 Bal.seb.-Orhop.-Szájseb. 93 Szülészet-Ngyógy. 80 Csecsem és Gyermek. 60 NIC és Gyermekintenz. 14 Fül-Orr-Gégészet 30 Szemészet 22 Brgyógyászat 25 Ideggyógyászat 68 Urológia 42 Onkológia 30 Reumatológia akut Mozgásszervi rehab Sürgsségi 15 Érsebészet 24 Közp. Intenzív 10 Pszich. Rehab.(Doba) 255 Bel. krónikus 0 Összes aktív 757 Összes krónikus 279 Összes 1036 Az egészségügyi miniszter döntése alapján (5937-1/ MIN határozat, valamint az ezt visszavonó és helyébe lép / MIN határozat) mely figyelembe vette a évi CXXXII. törvényben foglalt védett kapacitásokat is a struktúrát a következképpen kellett módosítanunk:

26 21 Szakmacsoport Átalakítás eltti Az átalakítás során Törvény aktív ágyszám leépített aktív garantált ágyszám ágyszám Belgyógyászat és társszakmák Sebészet és társszakmák Traumatológia Szülészetngyógyászat Csecsemgyermekgyógyászat és PIC Fül-orr-gégészet Szemészet Br és nemibeteg ellátás Ideggyógyászat és stroke ellátás Ortopédia Urológia Onkológia Reumatológia Intenzív ellátás SBO Pszichiátria Dentoalveoláris sebészet által aktív A fenti táblázatban szerepl 50 aktív pszichiátriai ágy a évi CXXXII. törvény alapján került nevesítésre az intézményünknél, melyet a megyei feladatmegosztásnak megfelelen feladat átadási szerzdéssel átadtunk a sümegi kórháznak, így az valójában nem volt része korábban sem az intézményünknek. A miniszteri határozat a fentieken kívül további 25 aktív pszichiátria ágyat adott intézményünknek, amely osztotta a fenti 50 ágy sorsát. Ezen kívül ugyanezen miniszteri határozat 5 aktív dentoalveoláris sebészeti ágyat is nevesített intézményünknél, így ez a kapacitás kibvül ellátási területtel 10 ágyra növekedett. Így a fenti táblázat szerint valójában 90 aktív ágyszám csökkentés mellett 5 aktív ágy növekedés történt. Az intézmény lehetséget kapott, hogy, hogy 50 aktív ágyból krónikus illetve rehabilitációs kapacitást hozunk létre, így egy 33 ágyas krónikus belgyógyászati osztályt alakítottunk ki, továbbá a mozgásszervi rehabilitációs osztályunk kapacitását 17 ággyal 24-rl 41-re bvítettük. A bels környezeti analízisben leírt szakmai elvek mentén az addigi egymástól független ellátási egységek egy részét integráltuk. Így az ÁNTSZ véleményét is figyelembe véve kialakítottuk: