A MUNKAÜGYI HATÓSÁG ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVÉNEK MEGVALÓSULÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS

Átírás

1 1 A MUNKAÜGYI HATÓSÁG ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVÉNEK MEGVALÓSULÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉS 1. Jogszabályi háttér A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 91. (1)-(2) bekezdése, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 66/2015 (III. 30.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdése alapján az ellenőrző hatóságok a évben lefolytatott hatósági ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről ellenőrzési jelentést készítettek, figyelemmel a szakmai irányító szerv által meghatározott adatszolgáltatási eljárási rendre is. A beszámolók feldolgozásával a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya elkészítette a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámolót a munkaügyi szakterületet érintően. A kiadott ellenőrzési terv alapvető iránya a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozatban foglaltak érvényre juttatásán alapult. Az ellenőrzési tervben rögzítettek a munkaügyi hatóság ellenőrzéseire vonatkoztak. 2. Az ellenőrzési terv célja Az ellenőrzési terv fő célja volt, hogy egységes követelményrendszert alkotva, kiszámítható, tárgyszerű alapot adjon a kormányhivatalok évi tervezett ellenőrzéseihez. Követelményként meghatározásra került, hogy az ellenőrző szervek a lefolytatott vizsgálatok során juttassák érvényre az Egyszerű Állam középtávú kormányzati programban foglalt alapelveket oly módon is, hogy a vizsgálatokat gyorsan, a Ket. szerinti eljárási határidők betartásával folytassák le. Elsődleges cél volt annak elősegítése, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek, rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó) munkahelyek létesítését, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények valósuljanak meg. A célkitűzés teljesítése érdekében a szakmai irányító szerv a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény (a továbbiakban Met.) 2/A. -a alapján kidolgozta és közzétette a hatósági ellenőrzés mennyiségi és minőségi követelményeit rögzítő ellenőrzési irányelvet, valamint a Ket. 91. alapján a hatósági ellenőrzési tervet.

2 2 3. Az ellenőrzés eszközei, típusai A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységei az alábbi hatósági ellenőrzési eszközökkel hajtották végre a szakmai irányító szerv által meghatározott feladatokat: helyszíni ellenőrzés, illetve adatbázis lekérdezés, adatszolgáltatás, iratbekérés, egyéb ellenőrzési cselekmények. Az ellenőrzések hatékonysága érdekében az ellenőrzések előzetes bejelentéshez nem kötöttek, valamennyi tárgykörben hivatalból indulnak. A hatósági ellenőrzés típusai: Célvizsgálat, ami konkrét ellenőrzési célra irányul (pl.: foglalkoztatás jogszerűségének munkaügyi szempontú vizsgálata egy nemzetgazdasági ágazatban) és nem öleli fel az összes ellenőrzési tárgykört. Módszerét illetően pontellenőrzésnek tekintendő és legalább három hétig tart. Akcióellenőrzés, ami konkrét ellenőrzési célra irányul és nem öleli fel a Met. 3. (1) bekezdésében felsorolt összes ellenőrzési tárgykört. Módszerét illetően pontellenőrzésnek tekintendő és legfeljebb három hétig tart. Komplex ellenőrzés, amely magában foglalja a szakmai irányító szerv iránymutatása szerint a munkáltatók jogszabályban nevesített ellenőrzési tárgykörök összességét, illetőleg a foglalkoztatás sajátosságai szerint azok többségét. Módszerét tekintve folyamatellenőrzésként hajtható végre. Közérdekű bejelentés, panasz vizsgálata: a bejelentés (panasz) valamennyi, a munkaügyi hatóság hatáskörébe tartozó kérdésre ki kell terjednie. A bejelentés, panasz kapcsán, ha az átfogóbb jogsértésre utal, ki kell terjednie a komplex ellenőrzés alatt nevesített minimális szakmai tartalomra. Utóellenőrzés: a jogerős döntésben foglaltak végrehajtásának vizsgálata, különös tekintettel a munkavállalók életét, testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztető körülmények, illetve a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén. 4. Az ellenőrzési tervben foglalt vizsgálatok 1. Országos akcióellenőrzések vagy célvizsgálatok a) március-április: munkabérrel kapcsolatos célvizsgálat A célvizsgálat indokolása: a munkabérrel kapcsolatos szabályok célellenőrzése a évi I. törvény gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében. Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), valamint a Met. 3. (1) bekezdésében nevesített ellenőrzési tárgykörökhöz rendelt anyagi jogszabályok.

3 3 b) június-július: a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzés Az akcióellenőrzés indokolása: A munkavállalók alapvető jogai érvényesülésének elősegítése, illetve a tisztességes, jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentése. Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az Mt., valamint a Met. 3. (1) bekezdésében nevesített ellenőrzési tárgykörökhöz rendelt anyagi jogszabályok. c) október-november: a munkaidőre, pihenőidőre és a nyilvántartásra vonatkozó szabályok célvizsgálata A célvizsgálat indokolása: A munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok célellenőrzése a évi I. törvény gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében. Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az Mt., valamint a Met. 3. (1) bekezdésében nevesített ellenőrzési tárgykörökhöz rendelt anyagi jogszabályok. 2. Saját kezdeményezésű akcióellenőrzések vagy célvizsgálatok A évben megtartásra került a fővárosi/megyei kormányhivatalok munkaügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységei részéről önállóan meghatározott ellenőrzéssorozat. 3. Társhatósági ellenőrzések A különböző egyéb hatóságok kezdeményezésére, illetve bevonásával tartott közös ellenőrzések. 5. Az ellenőrzési tervben foglalt akcióellenőrzések és célvizsgálatok megvalósulása 1. Az ellenőrzések általános tapasztalatai A három ellenőrzéssorozat során a vizsgálatok alá vont munkáltató 84%-ánál tártak fel a hatóság munkatársai munkaügyi jogsértéseket, mely az ellenőrzés alá vont munkavállalók ( fő) 70 %-át érintették. Az akcióellenőrzések vagy célvizsgálatok ágazati megoszlása tekintetében hasonlóság mutatkozik a évi teljes éves adatokkal, azzal az eltéréssel, hogy arányaiban a kereskedelem területén valamivel több ellenőrzésre került sor az ellenőrzéssorozatok során. Ez főleg a október-novemberben a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok célvizsgálatnak köszönhető, mivel ezek a szabálytalanságok a kereskedelmi ágazatra fokozottabban jellemzőek. Az ellenőrzési célpontok kiválasztása során a munkaügyi hatóság figyelembe vette a évre kiadott ellenőrzési irányelveket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét.

4 4 Az ellenőrzéssorozatok idején vizsgálat alá vont munkáltatók által elkövetett szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt a munkaügyi hatóság részéről összesen több mint 213 db munkaügyi bírság, valamint 616 db munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés került kiszabásra. A kisebb súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 735 esetben szabálytalanság megszüntetésére történő kötelezés, míg esetben szabálytalanságot megállapító határozat került kiadmányozásra, valamint 86 db figyelemfelhívást tartalmazó döntést is kiadtak a hatóság munkatársai. Az érdemi döntések 92%-a anyagi szankció nélküli intézkedés volt. Érdemes kiemelni, hogy erre a számra nagy befolyása van a Kúria 2/2013. KMJE jogegységi határozatának, tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 12/A. (1) bekezdése alapján első esetben a legsúlyosabb szabálytalanságok esetén is csak munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést adhat ki a munkaügyi hatóság.

5 5 Az ellenőrzött foglalkoztatók vonatkozásában jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkaügyi hatóságnak eljárnia: - jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás; - munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya); - munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése, napi/heti munkaidővel és munkaközi szünettel kapcsolatos jogsértések); - garantált bérminimumra, illetve minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése; - pótlékokra (éjszakai, rendkívüli, munkaszüneti napon történő munkavégzés, műszakpótlék) vonatkozó szabályok megsértése; - egyéb jogsértések (szabadsággal kapcsolatos jogsértések; a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása,)

6 6

7 7 2. A munkabérre vonatkozó szabályok célvizsgálat [2016. március április 8.] A célvizsgálat kapcsán a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzési feladatkörükben a szakmai előírások figyelembevételével vizsgálták a munkabérrel kapcsolatos munkaügyi előírások érvényesülését. Ilyen tárgyú célzott vizsgálat október 13. és november 7. között is volt már, így e korábbi ellenőrzések során szerzett reprezentatív adatok összehasonlítása rámutatott e tárgykörben a foglalkoztatási gyakorlat alakulására. A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, a munkaügyi hatóság a évre kiadott irányelv figyelembevételével végezte az ellenőrzéseket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét. Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított a hatóság arra, hogy ne csak rendes munkaidőben legyenek jelen a munkaügyi felügyelők a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túl is tartsanak ellenőrzéseket. A munkabérrel kapcsolatos jogsértések megvalósulási formái A munkabérre vonatkozó jogsértések tipikus esetei: a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése (a munkabér nem határidőben történő megfizetése, jogviszony megszűnésekor munkabér megfizetésének elmaradása, a kifizetett munkabér elszámolásáról adott tájékoztatás (bérjegyzék) hiánya; garantált bérminimumra, valamint minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése; pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése (műszakpótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzés ellentételezése, munkaszüneti napi pótlék, vasárnapi pótlék); egyéb szabálytalanságok (egyéb, jogszabályban meghatározott mértékű kötelező juttatásra vonatkozó szabályok megszegése, kollektív szerződésben megállapított bértől eltérés).

8 8 Csakúgy, mint a évi célvizsgálat során, a pótlékok fizetésének elmaradása miatt hozták a legtöbb intézkedést a munkaügyi hatóságok. A július 1-jétől hatályba lépett új munka

9 9 törvénykönyve alapján a munkáltatók egyre gyakrabban élnek a bérpótlék alapbérbe történő beépítésének lehetőségével. A évi célellenőrzés során tapasztalt visszaélésszerű gyakorlatot, mely szerint több munkáltató is csupán minimálisan 1000 Ft-tal emelte a munkavállaló alapbérét a bérpótlékok alapbéresítése során, a hatóság munkatársai 2016-ban nem észleltek. Több munkáltató azonban az alapbéresítést, illetve a pótlékátalányt hiába tartja jó jogintézménynek, mégsem vezette be, mert elmondásuk szerint a jogszabály semmilyen támpontot nem nyújt azzal kapcsolatban, hogy alapbéresítés esetén mekkora összeggel kell legalább megemelni a munkaszerződés szerinti alapbért, illetve legalább mekkora összegnek kell lennie a pótlékátalánynak. A korábbi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzéssel összehasonlítva az éjszakai bérpótlék és a munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék tekintetében közel azonos munkavállalói létszámot érintett az idei vizsgálat, míg a műszakpótlék és a rendkívüli munkavégzésért járó ellentételezés hiánya jóval több munkavállalót érintett 2016-ban mint 2014-ben. Számottevő javulás a korábbi időszak célellenőrzéséhez képest csak a vasárnapi munkavégzés miatt kapott bérpótlék esetében figyelhető meg, ám ez szorosan összefügg a célellenőrzés során még hatályban lévő vasárnapi zárva tartás rendelkezéseivel, 2014-ben ugyanis legmagasabb arányban a kereskedelmi szektorban tárták fel ezen szabálytalanságot a munkaügyi hatóságok az akkor vasárnap nyitva tartó üzletek esetén. A évi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzés során valamivel magasabb volt az intézkedések és az érintett munkavállalók száma is, mint a korábbi célvizsgálatnál, de több ellenőrzés is volt: 2014-ben 1008 munkáltatót ellenőriztek a célellenőrzés során a hatóság munkatársai, míg 2016-ban ez a szám 1083 volt. Így lényegében a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok aránya nem változott.

10 10 A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok ágazati megoszlása érintett munkavállalói létszám alapján részben változott. Az éjszakai bérpótlék elmaradása továbbra is a vagyonvédelem területén dolgozó munkavállalókat érinti legnagyobb számban, a műszakpótlékok és a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok meg nem fizetése a kereskedelmi ágazatban fordul elő leginkább. Az utóbbi két pótléktípussal kapcsolatos szabálytalanság hez képest nagyobb számban érintette a feldolgozóipari munkavállalókat is, mely a korábban kifejtett magasabb ellenőrzésszámra vezethető vissza. A vendéglátás területén a műszakpótlékok tekintetében javult a helyzet a évi adatokhoz viszonyítva, de ebben az ágazatban megjelent a korábbi célellenőrzés során kevésbé tapasztalt munkaszüneti napi munkavégzésért járó bérpótlékok kifizetésének elmaradása.

11 11 A munkabérrel, bérpótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok esetén a munkáltatók képviselői részéről gyakori hivatkozás a folyamatosan változó jogszabályi különösen munkajogi környezet, annak ellenére, hogy az új Mt. - a műszakpótlék kivételével - érdemben nem változtatott a bérpótlékok rendszerén. A bérpótlékok közül a munkáltatók körében gyakori a műszakpótlékkal és a vasárnapi bérpótlékkal kapcsolatos félreértés, ill. félreértelmezés, továbbá több esetben tapasztalták a hatóság munkatársai, a műszakpótlék és az éjszakai bérpótlék jogintézményének összekeverését, valamint a több műszakos tevékenység és a műszakpótlék fogalmak helytelen értelmezését, összemosását. A célellenőrzés során a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megsértése is jelentős számban fordult elő. Megállapítható, hogy mind az intézkedések számában, mind az érintett munkavállalói létszámban közel azonos adatok figyelhetőek meg a korábbi célellenőrzéshez képest, de a jogsértéstípusok között változás figyelhető meg hez képest - a jogviszony megszűnésekor elmaradt munkabér megfizetése, valamint a határidőben történő bérfizetés be nem tartása miatt - kevesebb intézkedés történt, így az érintett munkavállalói létszám is kisebb volt az idén. Az írásbeli elszámolások hiánya miatt történt intézkedések és azt érintő munkavállalói létszám viszont növekedett a évi adatokhoz képest. A munkavállalóinak munkabért határidőben nem fizető munkáltatók legtöbbször pénzügyi, gazdasági nehézségre hivatkoznak. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatói igazolások ki nem adása és az elszámolás hiánya gyakran együtt jelentkező jogsértések. Az ilyen jellegű jogsértésekre elsősorban bejelentések nyomán derül fény. A munkáltatók legtöbbször azt hozzák fel védelmükben, hogy a munkavállalók nem mentek be a munkáltatóhoz átvenni az igazolásokat és a munkabért, illetve a munkavállalóval elszámolási problémáik adódtak, ezért tartották vissza a munkabért. Előfordul, hogy a munkavállalók egyáltalán nem kapnak írásba foglalt bérelszámolást, de gyakoribb eset, hogy a kiadott tájékoztatás formális, az elszámolás helyessége, a levonások jogcíme és összege nem ellenőrizhető. A munkáltatók a minimálbér és garantált bérminimum változásait általában követik, a jogsértéssel szórványosan, de országos szinten lehet találkozni, mivel 14 megyében is előfordult

12 12 ilyen jogsértés. Ágazatilag a kereskedelemben a leggyakoribb a törvényes minimumot el nem érő munkabérekkel kapcsolatos jogsértés, de a feldolgozóipar, építőipar vendéglátás és vagyonvédelem területén is fellelhető. Az ellenőrzés-sorozat tapasztalatai azt mutatták, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók rendezett, illetve felkészült munkaügyi háttérrel rendelkeztek, így munkabérrel kapcsolatos hibák kis mértékben, tévedésből fordultak elő. A szabálytalanságok döntő többségét kis- és középvállalkozások követték el. E munkáltatók egy része tisztában van a munkabérrel kapcsolatos szabályokkal, követik azt, törekednek a szabályok betartására, mégis figyelmetlenségből, elszámolások miatt, adminisztrációs problémából elkövetik azokat, esetleg a könyvelői mulasztásra hivatkoznak. Előfordult azonban, hogy a munkáltatók a rendkívüli munkával trükköztek (nem vezettek róla nyilvántartást), a néhány főt foglalkoztatók egy része pedig részmunkaidős bejelentéssel teljes munkaidős foglalkoztatás mellett próbált spórolni a járulékokon, a bérkülönbözetet pedig zsebből fizették ki a munkavállalók számára. A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok sok esetben csak bejelentés kapcsán derülnek ki, a helyszíni ellenőrzések során nehéz bizonyítani, a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek, helyszínen lefoglalt iratok, fényképek tudnak segíteni a bizonyításban. A szabálytalanságok bizonyítása az esetek egy részében lehetetlen, mivel a munkavállalók és a munkáltatók érdeke sok esetben egyezik a valódi munkaidők, illetve bérek eltitkolásában. A munkavállalók másik része viszont annyira félti az állását, hogy nem meri bevallani a valós munkaidő, ill. béradatait. A jogsértésre onnan is lehet következtetni, hogy a munkavállalók arra a kérdésre, hogy mennyi a munkabérük, gyakran azt a választ adják, hogy nem tudom, vagy nem szoktam figyelni. A munkavállalók többsége nem tesz semmit a zsebbe történő munkabérfizetés ellen, pedig a hosszú távú érdekei ezt kívánnák (pl. nyugdíj későbbi összege). Pozitív tapasztalat, hogy a munkáltatók döntő többsége a munkabérrel kapcsolatos elszámolásra szóló felszólításokat követően megfizetik az elmaradt béreket, pótlékokat. A munkaügyi hatóság több éves gyakorlata ugyanis azt a célt követi, hogy a vállalkozások elsődlegesen munkavállalóikra fordítsák anyagi forrásaikat, ne bírság kifizetésére. Összegzés A évi hasonló tárgyú célellenőrzés során feltárt adatokhoz képest, az idei évben a jogsértési arányokat tekintve - lényeges változás nem történt. Specifikus területe nincs a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságoknak, az összes nemzetgazdasági ágazatban megjelennek. A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok közül kiemelkednek a pótlékokkal kapcsolatos jogsértések, valamint a késedelmes bérfizetések. A munkabér törvényes minimumára vonatkozó szabályokat a munkáltatók többsége helyesen alkalmazza. Kiugrónak tekinthető még a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség megszegése, amely elfedi az esetleges munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokat is, így vélelmezhető a munkabérrel kapcsolatos jogsértések még nagyobb száma.

13 13 A célellenőrzés több téves jogértelmezésre is rávilágított, amely a munkaügyi hatóság tájékoztatási tevékenységéhez hasznos támpontot jelent. A célellenőrzés amely az egyik legfontosabb visszacsatolási eszköze a jogszabályok alkalmazásának, illetve alkalmazhatóságának is - feltárta, hogy az alapbéresítés, illetve a pótlékátalány tekintetében többnyire pozitívak a visszajelzések, de a törvény nem egyértelmű szabályozása miatt kevesebben alkalmazzák azt, így nem éri el a célt ezek bevezetése. A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok a feketefoglalkoztatás után a legsúlyosabb munkaügyi szabálytalanságnak minősülnek, mivel közvetlenül érintik a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését. A munkabér határidőben történő kifizetése rendkívül fontos, hiszen a munkavállaló mindennapi életéhez kötődő kötelezettségek időben történő teljesítéséhez (hitelek, közüzemi tartozások stb.) is határidők tartoznak, melyek elmulasztása esetén a szankciók (késedelmi kamat stb.) a munkavállalót terhelik. Ilyen esetekben amelyek gyakorlatilag mindenkit érintenek a munkáltató a késedelmes kifizetéssel a jogszabálysértésen kívül még konkrét kárt is okoz a munkavállalóknak. A fentiekben összefoglalt adatokra, figyelemmel a vélelmezhetően magasabb munkabérrel kapcsolatos jogsértések számára, valamint az előbbiekben kifejtett munkavállalói joghátrányok miatt a munkabérrel kapcsolatos célellenőrzések 1,5-2 évente történő elrendelésének szükségességét támasztották alá, különös tekintettel arra, hogy az ellenőrzések során feltárt elmaradt fizetéseket a hatóság intézkedése után a munkáltatók megfizetik. 3. A munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzése [2016. június július 8.] A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzési feladatkörükben vizsgálták a munkaügyi előírások érvényesülését, melynek során elsődleges szempont volt a munkavállalók törvényes foglalkoztatásának és a munkavállalói alapjogok érvényesülésének elősegítése mellett a jogszerűtlenül foglalkoztató, ezáltal tisztességtelen versenyelőnyhöz jutó vállalkozások kiszűrése. A hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt. Az akcióellenőrzés kiemelt ágazati területe volt az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, a vagyonvédelem, a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság. A vizsgálatok fókuszában elsősorban az építkezések, kereskedelmi egységek (boltok, standok), változó (fesztivál, vásár) és állandó helyen működő vendéglátóhelyek (éttermek, presszók, éjszakai szórakozóhelyek, szálláshely szolgáltatók) voltak. Az ellenőrzések továbbá kiterjedtek mezőgazdasági területekre (szőlőültetvény, barackos, állattelep) és feldolgozóipari létesítményekre (húsüzem, bútorgyártó üzem, elektronikai üzem), illetve a különböző szolgáltatásokra (fizikai közérzetet javító, személy- és vagyonvédelmi, rendezvényekhez kapcsolódó, stb.).

14 14 Az ellenőrzések megszervezésénél - tekintettel a nyári fesztivál-szezonra - a munkaügyi hatóság törekedett arra, hogy ne csak rendes munkaidőben, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túl is tartsanak ellenőrzéseket a hatóság munkatársai, illetve indokolt esetben társhatóságokat is bevonjanak az ellenőrzés-sorozatba. A feketefoglalkoztatás megvalósulási formái Az elmúlt évek tapasztalataival egyezően a hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztása volt a leggyakoribb előfordulási forma, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók bejelentésének elmulasztása kis mértékben növekedett. Megállapítható, hogy a feketefoglalkoztatás, több mint 80%-a a bejelentés elmulasztásával valósul meg. Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének hiánya hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. A munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja elbliccelni az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. Ahol viszont az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalót az adóhatóság felé bejelentik - annak ellenére, hogy a jogszabály nem teszi kötelezővé - egyszerűsített munkaszerződést is kötnek a munkáltatók, mert így a munkaidő-nyilvántartás vezetésével és a munkabér írásba foglalt elszámolásával kapcsolatos adminisztráció nem kötelező. A munkáltatók (amennyiben a helyszínen jelen vannak) gyakran hivatkoznak arra, hogy a szabálytalanság oka nem szándékos mulasztás, elfelejtették a bejelentést, vagy sok dolguk volt, ezért nem volt rá idejük. Bejelentés nélküli foglalkoztatás során a feltárt esetek nagy részében a munkavállalók nem rendelkeztek írásba foglalt munkaszerződéssel sem. A munkaszerződések hiánya általában szorosan összefügg a bejelentés hiányával, amikor a bejelentést szabályszerűen megtették a munkáltatók, a munkaszerződés hiánya ritka, ha ilyen előfordul, akkor a földrajzi távolságok vagy adminisztratív nehézségek miatt nem kerül rá sor. Esetenként előfordult, hogy a munkavállalók részmunkaidőben történő bejelentése valójában teljes vagy magasabb heti munkaidőben történő munkavégzést leplezett. E jogsértés feltehetően nagyobb számban fordul elő, de az esetek döntő többségében a bizonyítást megnehezíti, hogy a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni. Az akcióellenőrzés adatai szerint nem jellemző a harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatása, összesen három esetben tárt fel (2015-ben két esetben) a hatóság ilyen jogsértést, mindegyiket a feldolgozóipar területén.

15 15 A színlelt szerződéssel történő foglalkoztatásnál is gyakori a jogszabályok téves alkalmazása, a munkáltatók sokszor úgy gondolják, hogy a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatási forma megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az akcióellenőrzés azonban nem tárt fel számottevő mértékben ilyen szabálytalanságot. A feketemunkával érintett munkavállalók fele az építőipar területén dolgozott, ami alátámasztotta az általános ellenőrzési tapasztalatokat, amely szerint az idei év első felében az ágazatban egyértelműen a feketefoglalkoztatás volt a legtipikusabb szabálytalanság, melynek kapcsán a legtöbb intézkedés született és a legmarkánsabb munkavállalói érintettség volt tapasztalható mind az építőipart érintő egyéb jogsértésekhez, mind a többi ágazat feketefoglalkoztatási adataihoz mérten. A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl. színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) kevésbé jellemzők az építőiparban. Az ágazat fertőzöttségét jól mutatja, hogy a hatóság a véletlenszerűen kiválasztott építőipari munkáltatóknál is szinte mindig talált bejelentés

16 16 nélküli foglalkoztatást, azaz még csak közérdekű bejelentésre vagy panaszra sincs szükség, hogy súlyos szabálytalanságot elkövető munkáltatókat leplezzenek le ezen a területen. Az építőipar mellett az akcióellenőrzés tapasztalatai szerint legfertőzöttebb ágazatok közé tartozik a vendéglátás és a kereskedelem az intézkedések számát illetően. A munkaügyi hatóságok beszámolói szerint a vállalkozások egy része tudatosan figyelmen kívül hagyja a jogszabályokat, másik része nem ismeri, illetve nem tudja alkalmazni azokat. A feketefoglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók képviselői részéről gyakori hivatkozás volt a folyamatosan változó jogszabályi környezet, annak ellenére, hogy a munkajogi szabályozás érdemben nem változtatott a munkaviszony létesítésekor kötelező alakszerűséggel és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban.

17 17 A munkavállalók nagy része ugyancsak nincs tisztában a munkajogi szabályokkal, amely a munkáltatók részéről esetleges visszaéléshez, a munkavállalók tudatlanságának kihasználásához vezethet. Természetesen ennek van másik oldala is, amikor a munkavállaló tisztában van az előírásokkal, de állását féltve saját érdekében nem mer fellépni. A felügyelőségek beszámolói szerint voltak olyan foglalkoztatottak, akik félve a munkáltató által betanítottaktól való eltérő nyilatkozattétel következményeitől akadályozták a hatósági ellenőrzést (helyszín elhagyása, dokumentumok bemutatásának megtagadása, stb.), nem tudva, hogy magatartásukkal jogalapot biztosítanak a hatósági ellenőrzés akadályozása, illetve meghiúsítása esetére alkalmazandó szankciók (eljárási bírság) alkalmazására. A fentieken túl vélelmezhető egyes munkáltatók részéről a tudatosság, mivel az ellenőrzés elmaradása esetén - a munkaerő költsége így alacsonyabbra szorítható. Egyértelműen megjelent a foglalkoztatók részéről a kockáztatás. Egyes cégek nehezen megközelíthető, eldugott helyen tevékenykednek, nem számolnak ellenőrzéssel. A felügyelőségek beszámolói szerint ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentést a munkáltató sok esetben percekkel az ellenőrzés megkezdését követően pótolja, mivel ismeri a jogszabályi kötelezettséget és a bejelentés teljesítésének előírt módját, valamint a bejelentés megtételéhez szükséges munkavállalói adatokkal már a munka megkezdése előtt rendelkezik. Ugyanakkor bízva a hatósági ellenőrzés adott napokon, időszakban való elmaradásában azt a bejelentés megtételével megbízott könyvelőirodának csak abban az esetben adja meg, illetve saját maga csak akkor teljesíti törvényi kötelezettségét, ha már elkerülhetetlen (pl.: hatósági ellenőrzés, munkavállaló kifejezett kérése) a bejelentés teljesítése. A kis- és középvállalkozások támogatása miatt megvalósuló enyhébb szankciók egyértelműen a jogszabályok tudatos megsértése felé húznak egyes munkáltatókat. Sokan már tudatában vannak annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolniuk és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok megtakarításával. Összegzés A szabálytalanul foglalkoztatók aránya a évi hasonló akcióellenőrzés során feltárt adatokhoz képest nem változott, míg a munkavállalókat érintő jogsértési arány növekedett. A feketefoglalkoztatás miatt kellett a legtöbbször intézkedni a hatóság munkatársainak. Feketefoglalkoztatás tekintetében az érintett munkavállalói létszám a kereskedelem és mezőgazdaság ágazatában csökkent, az építőipar, vagyonvédelem ágazatban kis mértékben növekedett, míg a feldolgozóiparban és a vendéglátásban nagyobb mértékű növekedés volt tapasztalható. Továbbra is az építőipar területén a legjelentősebb a feketefoglalkoztatás. A munkaidő-nyilvántartással és munkaidő-beosztással kapcsolatos szabálytalanságok száma továbbra is jelentős, melyek elfedik az esetleges egyéb szabálytalanságokat is.

18 18 A bejelentés nélküli foglalkoztatás mind a hagyományos munkaviszonyban, mind az egyszerűsített foglalkoztatásban előfordul. Elmondható ugyanakkor, hogy a harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása miatti befizetésre kötelezések aránya jelentős mértékben csökkent az elmúlt évekhez képest. Szintén ritkább a színlelt szerződéssel és a részmunkaidőben történő bejelentés mellett teljes vagy magasabb heti munkaidőben történő foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságok száma is, ám ezek bizonyítása nehézkes, - és különösen a részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanság - a tapasztalatok alapján feltehetően nagyobb számban fordul elő. A vizsgálatok a várakozásoknak megfelelően (a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatait alapul véve) alátámasztották az akcióellenőrzés elrendelésének szükségességét, mivel a bejelentés nélküli foglalkoztatás továbbra is jelen van annak versenyhátrányt okozó és a feketegazdaságot újratermelő, a munkavállalók hosszú távú érdekeivel ütköző és foglalkoztatási adatokat torzító hatásával együtt - a munka világában. 4. A munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok gyakorlati érvényesülésének vizsgálata [2016. október november 4.] A évi hatósági ellenőrzési tervnek megfelelően a - munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény szerinti - a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében október 17. és november 4. között a munkaügyi hatóság célellenőrzést tartott. A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, viszont a kereskedelem területén az országos átlaghoz képest nagyobb számú vizsgálat történt. Ez a korábbi évek tapasztalataira vezethető vissza, mivel a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok erre az ágazatra fokozottabban jellemzőek. A vendéglátási, vagyonvédelemi, építőipari, feldolgozóipari ágazatokat a kormányhivatalok munkatársai megközelítőleg egyenlő arányban ellenőrizték, mivel ezeken a területeken is rendszeresek a célellenőrzés tárgyát képező szabálytalanságok. Az ellenőrzési célpontok kiválasztása során a munkatársak figyelembe vették a évre kiadott ellenőrzési irányelveket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét. A munkaidővel, pihenőidővel és azok nyilvántartásával kapcsolatos jogsértések megvalósulási formái A munkaidőre vonatkozó jogsértések tipikus esetei: a munkaidő-beosztás szabályainak megsértése napi munkaidő szabályainak megsértése heti munkaidő szabályainak megsértése munkaidőkeret szabályainak megsértése egyéb (éjszakai munka, vasárnapi munkavégzés)

19 19 A munkaidő-beosztás szabályainak megsértése, melynek hátterében egyrészt a jogszabályi ismeretek hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll, a célellenőrzés során továbbra is gyakori szabálytalanság volt. A munkáltatók a munkavállalók részére számos esetben, szóban (személyesen, vagy rövid úton) közlik a munkaidő-beosztását, írásban, avagy írásbeli formának minősülő alakban sokszor nem készítenek munkaidő-beosztást. A munkavállalók gyakran egymás között szóban egyeztetve állapodnak meg a munkaidejükről. A munkaidő-beosztással kapcsolatos szabályok betartását a munkáltatók nem tartják fontosnak, de annak munkavállalói szempontból nagy jelentősége van. Ez alapján lesz a munkavállalók számára egyértelmű és kiszámítható a heti, napi munkaidő, a munkaidő kezdete, valamint a befejezése. A munkaidő-beosztás birtokában tudják a munkavállalók a szabadidejüket tervezni, és ami még fontosabb ez határozza meg a rendkívüli munkaidőt, ami elvezet a munkabérrel kapcsolatos kérdésekhez. A munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés ugyanis rendkívüli munkavégzésnek minősül, ami adott esetekben bérpótlék fizetési kötelezettségekkel is jár. A legtöbb intézkedést a kereskedelem területén hozta a hatóság, de a vendéglátás ágazatában is gyakori ez a szabálytalanság. A kereskedelem után - a kevesebb intézkedés ellenére a feldolgozóipari ágazatban volt a legtöbb szabálytalansággal érintett munkavállaló, ami az ágazat nagyobb foglalkoztatotti létszámára vezethető vissza. A munkaidő-beosztás után legnagyobb számban a munkaidőkeret szabályainak megsértése miatt kellett intézkedni az ellenőrzéssorozat során. Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazott, annak kezdő és befejező időpontját nem rögzítette írásban, csupán a munkaidőkeret alkalmazását, s annak hosszát ez a jogszabályi előírások pontos ismeretének hiányára vezethető vissza. A szabálytalanság miatt a munkavállalók és a hatóság részére is ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését (szabadidő, munkabér). Elszórtan találkoztak az ellenőrzést végzők a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének megszegésével. Ágazati megoszlást tekintve a feldolgozóipar, vagyonvédelem, vendéglátás és kereskedelem területén is hasonló arányban fordultak elő ezek a szabálytalanságok. Egyéb munkaidővel kapcsolatos jogsértés (éjszakai munka, vasárnapi munkavégzés) a célellenőrzés során nem volt jellemző. Érdemes kiemelni, hogy ugyan 2013-ban sem intézkedtek sokat az ebbe a kategóriába tartozó szabályok megsértése miatt a hatóság munkatársai, ám akkor egy alkalommal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy ipari parkban 869 munkavállalót érintően sértette meg egy munkáltató a vasárnapi munkavégzés szabályait.

20 20 A pihenőidővel kapcsolatos jogsértésekkel összefüggésben elmondható, hogy a munkáltatók figyeltek a jogszabályban előírt pihenőidő biztosítására. Ezen a területen a korábbiakhoz képest pozitív elmozdulás figyelhető meg. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó jogsértések tipikus esetei: hiányos vagy hamis munkaidő-nyilvántartás nincs munkaidő-nyilvántartás nyilvántartási kötelezettségének megszegése kettős nyilvántartás alapján A munkaidő-nyilvántartást az építőipar területén gyakran nem vezetnek, míg a hiányos (hamis) munkaidő-nyilvántartások a kereskedelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén fordultak elő. Említést érdemel és sajnos negatív tapasztalat, hogy a feldolgozóipar és a

21 21 vendéglátás területén a 2013-as vizsgálatsorozathoz képest több esetben került megállapításra a munkaidő-nyilvántartás teljes hiánya. Kettős-nyilvántartással kapcsolatosan elmondható nagyon kevés esetben intézkedtek az I. fokú hatóságok. Amennyiben egy-két munkanap nem került bejegyzésre a munkaidő-nyilvántartásba, vagy az ellenőrzés időpontjában a napi munkaidő kezdő időpontja hiányzik, szándékosságról nem beszélhetünk, ezek általában adminisztratív hiányosságok. A jogszabályok megsértésének leplezése a nyilvántartás vezetésének teljes vagy hosszabb ideig (napokon át) tartó hiányakor merül fel, valamint a már fent említett kettős-nyilvántartás alkalmazásakor. Továbbra is hangsúlyozandó, hogy ez a legtöbbször előforduló jogsértési forma, mely elfedi az esetleges munkabérrel, rendkívüli munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat. Fővárosi ellenőrzési tapasztalatok szerint a munkáltatók nagyságát tekintve vegyes jogkövető magatartásra lehet következtetni a munkaidővel és annak nyilvántartásával kapcsolatos

22 22 szabályok tekintetében. Budapesten szabálykövetőbbek az 1-5 fős mikro-vállalkozások. Ennek oka azzal állhat összefüggésben, hogy a pár fős cégek esetében a cégvezető jobban oda tud figyelni a szabályok betartására, míg a 6-25 fős létszámmal rendelkező cégeknél, ahol esetenként már több üzlet is tartozik a céghez, a vezetőre jóval több és más típusú feladat is hárul, ami miatt nem jut kellő figyelem ezen szabályok teljes körű betartására/betartatására, viszont külön ezzel a feladattal foglalkozó munkatárs alkalmazását még nem bírja el a vállalkozás. Összegzés A évi hasonló tárgyú célellenőrzés során feltárt adatokhoz képest, a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságokat kevesebb munkavállalóval szemben követték el a munkáltatók. A munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok főbb esetei a munkaidő-beosztás szabályainak megsértése, illetve a munkaidőkeret szabályainak megsértése. Munkaidővel kapcsolatosan a kereskedelem, vagyonvédelem és vendéglátás területén kellett legtöbbször intézkedni. A munkaidővel kapcsolatos jogkövető magatartás a vendéglátás területén csökkent a évi célellenőrzéssel összevetve, míg a kereskedelemben javulás figyelhető meg. A feldolgozóipar területén több munkavállalót érintettek 2013-hoz képest a munkaidős szabálytalanságok. A pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok ritkán fordulnak elő. A munkaidő-nyilvántartási kötelezettség megszegése, továbbra is a leggyakoribb szabálytalanság. A 2013-as vizsgálatsorozathoz képest lényegesen több munkaidő-nyilvántartással összefüggő szabálytalanság volt a feldolgozóipar és a vendéglátás területén. Az építőipar területén gyakran nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást. A napi, heti munkaidővel, illetve a pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokkal összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a jogsértések bizonyítása a munkaidő-nyilvántartás hiányában nehéz, így vélelmezhetően nagyobb számban fordulnak elő ilyen jellegű szabálytalanságok. A munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, vagy annak teljes hiánya azonban nem csak ezeket a jogsértéseket rejtik el, de nem ellenőrizhető emiatt a rendkívüli munka, a munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése, illetve a szabadság kiadása sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek. Szintén nagy jelentősége van a munkaidő-beosztásnak, mely azon túl, hogy a munkavállalók mindennapi életének tervezhetőségét is szolgálja, elhatárolja a rendes és rendkívüli munkavégzést, így a munkavállalók számára járó munkabér mértékét is jelentősen befolyásolhatja.

23 23 A munka- és pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok továbbra is jelen vannak a gazdaságban és a munka világában, így a vizsgálatok időszakonként történő elrendelésének szükségességét támasztják alá. 6. Saját kezdeményezésű akció- vagy célvizsgálatok A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeinek tájékoztatása alapján, valamennyi kormányhivatal tartott önálló akcióellenőrzést vagy célvizsgálatot 2016-ban, sőt Csongrád megye három témakörben is tartott célellenőrzést (szoláriumok és konditermek, gépjármű-, gumijavítási, szerelési tevékenység és a feldolgozóipar célvizsgálata). Ezeken a célellenőrzéseken a hatóság munkatársai országosan összesen 1010 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálták, melynek 80,4%-a (812 db) követett el valamilyen szabálytalanságot. Az ellenőrzött 4475 munkavállaló közül pedig 57,6%-át (2412 fő) érintette valamilyen szabálytalanság. Több kormányhivatal egy-egy kiemelt jogsértéshez kapcsolódva tartott saját kezdeményezésű célvizsgálatot. Az elszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályok célvizsgálata történt Budapesten, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos jogszabályi előírások betartásának célellenőrzése történt Pest megyében, a munkaügyi kapcsolatok rendezettségével összefüggő szabályok érvényesülésének teljesülésére vonatkozóan folytatott le saját kezdeményezésű vizsgálatot Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy speciális foglalkoztatási körre irányuló célellenőrzést tartottak (harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási szabályainak érvényesülésére vonatkozó célellenőrzés). A kormányhivatalok többsége egy-egy kiemelt ágazatot érintően tartott célellenőrzést, így a feldolgozóipar területén mely 2016-ban országosan is kiemelt ellenőrzési ágazat volt - működő munkáltatóknál a már fent említett Csongrád megyében, továbbá Hajdú-Bihar és Heves megyében voltak saját kezdeményezésű vizsgálatok. A feketefoglalkoztatás szempontjából legfertőzöttebb építőipar területén három megyében (Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom) is kezdeményeztek saját akcióellenőrzést vagy célvizsgálatot. A vendéglátás területét Zala és Nógrád, míg a mezőgazdasági ágazatot Tolna és Békés megye vizsgálta külön célellenőrzés keretein belül. A évhez képest, ahol csak Jász-Nagykun-Szolnok megye tartott egy szűkebb területen saját kezdeményezésű célellenőrzést a gyógyszertárak foglalkoztatási gyakorlatával kapcsolatosan, idén több megye is egy-egy speciálisabb munkáltatói kört ellenőrzött. Fejér megyében a növénytermesztési-kertészeti ágazat került ellenőrzésre, Csongrád megyében a már említett feldolgozóiparon túl a szoláriumok és konditermek, valamint gépjármű-, gumijavítási, szerelési tevékenységet végző munkáltatókat ellenőrizték célzottan, Vas megyében az élelmiszeripar, Veszprém megyében a faipar került kiemeltebben a hatóság látókörébe több hétre, míg Baranya megyében szálláshelyek és kapcsolódó vendéglátóhelyek célvizsgálata,

24 24 különös tekintettel a wellness szolgáltatásokra elnevezéssel történt saját kezdeményezésű célellenőrzés. Győr-Moson-Sopron megyében pedig a kiskereskedelmi munkáltatók kiemelt ellenőrzése történt. Megye Saját kezdeményezésű célellenőrzés Bács-Kiskun építőipar Baranya szálláshelyek (wellness) Békés mezőgazdaság Borsod-Abaúj-Zemplén rendezett munkaügyi kapcsolatok Budapest Főváros elszámolási kötelezettség Csongrád feldolgozóipar/szolárium, konditerem/gépjármű-, gumijavítási, szerelés Fejér növénytermesztés Győr-Moson-Sopron kiskereskedelem Hajdú-Bihar feldolgozóipar Heves feldolgozóipar Jász-Nagykun-Szolnok építőipar Komárom-Esztergom építőipar Nógrád vendéglátóipar Pest foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével Somogy szabadság Szabolcs-Szatmár-Bereg harmadik országbeliek foglalkoztatása Tolna mezőgazdaság Vas élelmiszeripar Veszprém faipar Zala vendéglátás A saját kezdeményezésű akcióellenőrzések és célvizsgálatok sokrétűsége miatt részletesebb kimutatás nem lehetséges, általánosságban azonban elmondható, hogy a évi ellenőrzési tapasztalatokkal egybevágó jogsértéseket követtek el a munkáltatók. Pozitív tapasztalat például Fejér megyében az ellenőrzött növénytermesztési-kertészeti ágazat területén az 50 ellenőrzött munkáltatóból csak 3 munkáltató foglalkoztatott feketén munkavállalót, igaz a munkáltatók 90%-a követett el valamilyen egyéb szabálytalanságot. Ezzel szemben a Tolna megyei mezőgazdasági célellenőrzésen a legtöbb intézkedést feketefoglalkoztatás miatt hozták a hatóság munkatársai. Kedvezőtlen tapasztalat viszont például, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a harmadik országbeli állampolgárok tulajdonában lévő üzletekben foglalkoztatott magyar munkavállalókat többször is részmunkaidős bejelentés mellett, teljes munkaidőben foglalkoztatták.

25 25 A vizsgálatok elrendelésekor a kormányhivatalok figyelembe vették az adott terület foglalkoztatási helyzetét, a különböző ágazatokban tevékenykedő munkáltatóknál a korábbi években tapasztalt jogsértések számát, illetve a korábbi időszakban akcióellenőrzéssel vagy célvizsgálattal nem, vagy régebben érintett területeket. A kormányhivatalok munkaügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeinek tájékoztatása alapján látható, hogy a saját hatáskörben elrendelt célvizsgálatok eredményesen zárultak. A munkaügyi felügyelők a vizsgálat alá vont munkáltatók nagy részénél feltártak munkaügyi szabálytalanságokat, ami igazolja a kormányhivatalok célpont kiválasztásának alaposságát.

26 26 7. Társhatósági ellenőrzések A társhatóságok közreműködésével évben munkaügyi ellenőrzés történt. A legtöbb esetben a rendészeti szervek működtek közre a munkaügyi ellenőrzések során ban a rendőrhatósággal közösen ellenőrzésre került sor, ami több mint a évi ellenőrzés, így elmondható, hogy a rendőrséggel elmúlt években kialakult pozitív együttműködés tovább javult. A munkaügyi hatóság a rendőrség segítségét rendszerint olyan munkáltatók vonatkozásában olyan munkavégzési helyszínek ellenőrzésénél kéri, ahol a hely jellege azt megkívánja (Baranya megyében például a rendőrség autópálya alosztályával van szorosabb együttműködés), illetve ahol korábban a foglalkoztató meghiúsította az ellenőrzést, vagy jelentős mértékben akadályozta azt. Szintén a rendőrséggel való közreműködés szükséges, ahol nagyobb létszámú feketén foglalkoztatott munkavállalót valószínűsít a munkaügyi hatóság, illetve ha a munkáltató fellépése várhatóan nem lesz együttműködő. A rendőrség jelenlétében a munkaügyi hatóság munkatársai is hatékonyabbak, mivel az eljáró rendőr intézkedési lehetőségeinek tudatában az ellenőrzés alá vont foglalkoztatók együttműködőbbek. Ezeknek az ellenőrzéseknek is lehetnek a munkaügyi ellenőrzés céljain túlmutató eredményei, például Budapesten több alkalommal is előfordult, hogy a munkaügyi ellenőrzés során az igazoltató rendőrök körözött személyt találtak az ellenőrzött munkavégzési helyen. Több kapitánysággal aktív együttműködés figyelhető meg országszerte az építőipari- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzése tekintetében. A rendőrség idén kiemelten kezelte a sportrendezvényeken foglalkoztatott vagyonőrök ellenőrzését is, így például Fejér megyében kézilabda, jégkorong és kosárlabda mérkőzéseken foglalkoztatott vagyonőrök ellenőrzésére is sor került. Az éjszakai szórakozóhelyek ellenőrzése is sokszor valósul meg a rendőrség közreműködésével, sőt Csongrád megyében havi rendszerességgel került sor ellenőrzésekre, Baranya megyében nyári ellenőrzéssorozat keretében valósult meg az ilyen munkáltatók ellenőrzése. Ki kell emelni a rendőrhatóságok partneri hozzáállását, rugalmasságát, ami testet ölt abban is, hogy sokszor azonnali igényeket is ki tudnak elégíteni a szükséges létszám biztosításával, és az sem okozott számukra gondot, ha nem nagy létszámú munkavégzési helyek, hanem csekélyebb létszámú munkavállalói kör ellenőrzésére került sor. A közös ellenőrzések kezdeményezése megyénként változó, sok esetben a társhatóságok felkérésére történik a közös ellenőrzés, azonban számos alkalommal a kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységei kezdeményezik az együttműködést.

27 27 A kormányhivatalokban működő társszervekkel a munkaügyi hatóság társhatósági együttműködésének alapját, a kormányhivatalok által összefogott Éves Összevont Ellenőrzési Terv képezte 2016-ban. A kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatóságával rendszerint a vendéglátás területén valósul meg az együttműködés, a közlekedési hatósággal pedig a közutakon rendszeresek az ellenőrzések, ahol a teher- és áruszállítással foglalkozó munkáltatók ellenőrzésére kerül sor. Kormányhivatalonként előfordult egy-egy komplexebb terület társhatóságokkal közös ellenőrzése is, így például Baranya megyében az összevont ellenőrzési tervben foglaltak szerint a haltenyésztéssel és haltermeléssel foglalkozó munkáltatók ellenőrzésére került sor a földművelésügyi és erdőgazdálkodási feladatokat ellátó hatósággal. A rendőrhatóság után pedig legnagyobb számban természetszerűleg a kormányhivatalok munkavédelmi hatóságával történnek közös ellenőrzések. Fentieken túl a munkaügyi hatóság tartott közös ellenőrzéseket a kormányhivatal szervei közé nem tartozó egyéb társhatóságokkal is. Az idegenrendészeti hatósággal (2016. évi elnevezése szerint Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH)) történő együttműködésnek különösen jók a tapasztalatai, elsősorban a harmadik országbeliek tartózkodásának és foglalkoztatásának ellenőrzésében, több esetben is jelezték a hatóságnak, amikor vélhetően külföldi állampolgárt szabálytalanul foglalkoztatott a munkáltató. Budapesten jellemzően kéthetente kerül sor együttes ellenőrzésekre, mely évben kimagasló eredményességgel járt az együttműködés az ún. albán pékségek ellenőrzésében, és az ott tapasztalható jogsértő állapotok feltárásában és megszüntetésében. Szintén az ilyen pékségek ellenőrzésére került sor Komárom-Esztergom megyében is, ahol nemcsak a BÁH, hanem a Nemzeti Adó-és Vámhivatal munkatársai is részt vettek. Katasztrófavédelemmel közös ellenőrzések a 2015-ben tapasztaltaktól eltérően, - amelyek jellemzően a veszélyes anyagokat használó munkáltatóknál kerültek lefolytatásra (feldolgozóipar - fémfeldolgozó, fém újrahasznosító munkáltatók -, üzemanyagtöltő állomás stb.) idén a kereskedelem, vendéglátás és mezőgazdaság területén történtek, így többek között Somogy és Tolna megyében. A Nemzeti Adó-és Vámhivatallal jellemzően a kereskedelem és vendéglátás területén történtek közös ellenőrzések. Külön említést érdemelnek a fesztiválok, nyári rendezvények ellenőrzései, melyeket nem csak a munkaügyi hatóság kezel fokozott figyelemmel, hanem szinte minden hatóság, így ezeken a helyeken a társhatóságok közötti együttműködés szükségszerűen még fokozottabb. Az I. fokú hatóságok beszámolói szerint a társhatósági együttműködések hatékonyan zajlottak, egymás munkáját segítve, kiegészítve jártak el az érintettek. Nehézséget egyedül az ellenőrzések

28 28 lefolytatásához szükséges időtartamok jelentős eltérése okozott, ami azonban az ellenőrzések eltérő jellegéből adódik. A társhatóságokkal való együttműködés elsősorban helyszíni ellenőrzések során valósult meg, azonban ezt mindig koordináló, tervező munka, szükség esetén a rendelkezésre álló adatok, információk megosztása előzte meg. Az ellenőrzések többnyire eredményesek, a sok éves együttműködési tapasztalat segíti a hatékony közös munkát. 8. Összegzés A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységei a évi országos hatósági ellenőrzési tervet maradéktalanul végrehajtották. Az akció és célvizsgálatok során munkáltató 84%-ánál tártak fel a hatóság munkatársai munkaügyi jogsértéseket, mely az ellenőrzés alá vont munkavállalók ( fő) 70 %-át érintették. A évi célellenőrzések a munkavállalókat legsúlyosabban érintő szabálytalanságokra fókuszáltak (munkabérrel kapcsolatos, szabálytalanságok, feketefoglalkoztatás). A társhatóságokkal történő együttműködés során a rendőrséggel és a munkavédelmi hatósággal történt a legtöbb közös ellenőrzés. Saját kezdeményezésű akció- és célvizsgálatokon munkáltatót ellenőriztek a hatóság munkatársai, melyből 812 munkáltató (80,4%) követett el valamilyen szabálytalanságot. Az ellenőrzött munkavállaló közül pedig főt érintett valamilyen szabálytalanság (57,6%).