Idejében kiderül Házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok komplex továbbképzése

Átírás

1 Idejében kiderül Házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok komplex továbbképzése 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

2 TÁMOP KORAGYERMEKKORI TOVÁBBKÉPZÉSEK VI. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

3 Dr. Altorjai Péter Dr. Bodó Tímea Futó Gabriella Horváth Ágnes Kereki Judit Orosz Katalin Petőné Dr. Csima Melinda Résőné Dr. Mellár Mónika Tóth Anikó IDEJÉBEN KIDERÜL Házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok komplex továbbképzése HALLGATÓI KÉZIKÖNYV GYEMSZI, Budapest _sz_kiadván BELIV.indd :02:19

4 Szerzők: Dr. Altorjai Péter, Dr. Bodó Tímea, Futó Gabriella, Horváth Ágnes, Kereki Judit, Orosz Katalin, Petőné Dr. Csima Melinda, Résőné Dr. Mellár Mónika, Tóth Anikó Szakmai lektorok: Dr. Békefi Dezső, Dr. Sándor György A TÁMOP kiemelt projekt szakmai vezetése Prof. Fogarasi András szakmai vezető Kereki Judit szakmai vezető koordinátor Képzés, humánerőforrás-fejlesztés alprojekt szakmai vezetése Borbás Krisztina képzési alprojekt szakmai vezető Patkó Alexandra vezető képzésszervező V. elemi projekt Brunner Beáta, elemiprojekt-vezető Dr. Nagy Ágnes, elemiprojekt-vezető Császár Barbara, elemiprojekt-asszisztens A jelen műben megjelenő képek, ábrák, fényképek és illusztrációk a GYEMSZI szerzői jogi tulajdonában állnak, vagy engedéllyel használja azokat. Azon képek, ábrák, fényképek és illusztrációk esetében, melyek nem a GYEMSZI tulajdonát képezik, a források megjelölésre kerültek. Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, _sz_kiadván BELIV.indd :02:19

5 TARTALOM I. KÖSZÖNTŐ... 7 II. RÖVIDEN A KORAGYERMEKKORI (0-7 ÉV) PROGRAMRÓL... 9 II./1. FŐBB FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A PROGRAMBAN... 9 II./1.1 Módszertani fejlesztések... 9 II./1.2 Képzésfejlesztés és továbbképzések szervezése II./1.3 Informatikai fejlesztés II./1.4 Védőnői Módszertani Egység (VME) kialakítása II./1.5 Kommunikációs-disszeminációs tevékenység III. IV. IDEJÉBEN KIDERÜL HÁZI GYERMEKORVOSOK ÉS VEGYES PRAXISÚ HÁZIORVOSOK KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉSE III./1. A TOVÁBBKÉPZÉS CÉLJA III./2. A TOVÁBBKÉPZÉS RÉSZLETEI KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉS ÉS ZAVARAI. A LEGGYAKORIBB VELESZÜLETETT ÉS SZERZETT IDEGRENDSZERI KÓRKÉPEK V. A CSECSEMŐ NEUROLÓGIAI VIZSGÁLATA. A HÁZIORVOS KOMPETENCIÁJA VI. GYERMEKNEUROLÓGIAI VIZSGÁLAT KISGYERMEKKORBAN. A HÁZIORVOS KOMPETENCIÁJA VII. KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE MAGYARORSZÁGON. GYEREKÚT ALGORITMUS VIII. A GYERMEKEK SZŰRŐVIZSGÁLATÁRÓL SZÓLÓ GYERMEK- ALAPELLÁTÁSI ÚTMUTATÓ ISMERTETÉSE, ÚJDONSÁGAI IX. RIZIKÓ ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK X. PRIMER PREVENCIÓ XI. EPILEPSZIA XII. SZEKUNDER PREVENCIÓ. AZ ÚJ SZÜLŐI KÉRDŐÍV ÉS HASZNÁLATA _sz_kiadván BELIV.indd :02:19

6 6 Idejében kiderül XIII. A KÉPESSÉ TEVÉS MŰVÉSZETE. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPKÉSZSÉGEK XIV. A TÁMOP INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEI. ELEKTRONIKUS DOKUMENTÁCIÓ. SZÜLŐI PORTÁL XV. NAGYMOZGÁSOK ÉS FINOMMOTORIUM FEJLŐDÉSE ÉS ZAVARAI. TIPIKUS ÉS ATIPIKUS MOZGÁSMINTÁK XVI. ÉRZÉKSZERVI (LÁTÁS, HALLÁS) ÉS BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN, FEJLŐDÉSI ZAVAROK XVII. ÉLET-LÉLEKTAN: SZÜLNI-SZÜLETNI XVII/1. VÁRANDÓSSÁG XVII/2. SZÜLÉS, SZÜLETÉS XVII/3. GYERMEKÁGY XVIII. A KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓBAN HASZNÁLT MOZGÁSFEJLESZTŐ ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK XIX. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM _sz_kiadván BELIV.indd :02:19

7 I. KÖSZÖNTŐ Tisztelt Házi Gyermekorvos/Háziorvos! Szeretettel köszöntöm az Idejében kiderül Házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok komplex továbbképzésen. A Hallgatói Kézikönyvet (HK) tartja a kezében, mely a háromnapos programunk teljes anyagát felöleli. A HK felépítésében és szerkezetében követi a tematikát, az egyes blokkok menetét, ezzel segítve a tanulási folyamatot. Az akkreditált továbbképzés a Koragyermekkori program módszertani és informatikai fejlesztéseivel kapcsolatos korszerű ismereteket foglalja össze. A képzési tematika színes, sokoldalú. A képzés elején körbejárjuk a csecsemő és a kisgyermek neurológiai vizsgálatát, valamint a házi gyermekorvos, vegyes praxisú háziorvos ezzel kapcsolatos kompetenciáit. A program során a prevenció két szakaszáról, a primer és a szekunder prevencióról több előadást is bemutatunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a szűrésre, azaz a gyermekek életkorhoz kötött vizsgálataira. Ehhez egy új eszközt is bemutatunk, a projektben fejlesztett Szülői kérdőíveket és az ezekhez tartozó szülői tájékoztatókat. Mivel a házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok legfőbb partnerei a szülők, szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy a szülői tudatosság, kompetencia növekedjen a saját gyermek fejlődésének támogatásával kapcsolatban. A projekt célja az, hogy a fejlődési elakadással rendelkező gyermekek minél korábban eljussanak a szakellátásba, ezért nagy hangsúlyt kapott a gyermekek pszichomotoros fejlődésének követése, a normális és az ettől eltérő fejlődésmenet megítélése (nagymozgás, finommotorium, látás, hallás, kommunikáció stb.). A képzési program kitekintést nyújt az egészségügyi alapellátáson túlra is. A képzés néhány előadása foglalkozik a társágazatokkal, társszakmákkal történő együttműködéssel, például a szakellátásba vezető gyermekutak kérdésével, vagy a fejlesztésben alkalmazott mozgásterápiás módszerekkel. A bio-pszicho-szociális szemlélet jegyében a háromnapos programunk pszichológiai témákat is feldolgoz. Nem lehet eleget beszélni a perinatális és a koragyermekkori lélektani kérdésekről, hiszen a korai események a felnőttkorra is kihatnak. A képzés már a várandósság időszakától áttekinti az anya-magzat, majd anya-csecsemő kapcsolatát, a kötődés kialakulását és az ezzel kapcsolatos kockázatokat, fejlődés-lélektani szempontokat. Nemcsak a gyermek, hanem az anya vagy elsődleges gondozó, illetve a teljes család szempontjából bemutatjuk a szülés-születés és az azt követő időszak pszichológiai folyamatait. A továbbképzési programot és az előadások tartalmát egy multidiszciplinális szakértői csoport fejlesztette. A munkacsoportban dolgozott többek között pszichológus, gyermekneurológus, csecsemő- és gyermekgyógyász, gyógypedagógus szakember is. Ezt a sokféle szakmai tapasztalatot tükrözi és integrálja a továbbképzés. A Hallgatói Kézikönyv minden témával kapcsolatban tartalmaz egy rövid összefoglalót és az előadásokat kísérő prezentációk kivonatát, így lehetőséget biztosít a jegyzetelésre. A képzés hallgatói anyagát érdemes a projekt két fő szakmai kiadványával, a Gyermek-alap- 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

8 8 Idejében kiderül ellátási útmutatóval és az Őrzőkkel együtt használni, hiszen ezekre épül a tematika több előadása is. Célunk, hogy a továbbképzést sikeresen elvégző házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok minél hatékonyabban tudják a speciális fejlesztést igénylő gyermekek felismerését, nyomon követését és gondozását végezni. Ezzel a kézikönyvvel olyan eszközt szeretnénk az Ön kezébe adni, mely vezérfonala és egyben garanciája lehet annak, hogy mindannyian ugyanazért a szakmai célért dolgozzunk. A továbbképzéshez és munkájához sok sikert kívánok a projekt képzési stábja nevében: Borbás Krisztina képzési alprojekt szakmai vezető 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

9 II. RÖVIDEN A KORAGYERMEKKORI (0 7 ÉV) PROGRAMRÓL Az európai uniós forrásból megvalósuló TÁMOP-6.1.4/12/ azonosítószámú, Koragyermekkori (0 7 év) program elnevezésű kiemelt projektet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által alkotott konzorcium valósítja meg. A két és fél éves projekt október 1-jén indult és március 31-én zárul. A program a 0 7 éves korú gyermekek fejlődésének komplex támogatását és az őket segítő egészségügyi alapellátás színvonalának és hatékonyságának növelését célozza. A projekt egyik kiemelt célja a gyermekek fejlődését akadályozó rizikó- és védőtényezők beazonosítása. Ezen a téren sajnos ma még sok a hiányosság, a jelenlegi rendszerben nem elég hatékony a fejlődési problémák korai életkorban történő felismerése. Többek között ez az egyik oka annak, hogy a fejlődésben elakadt gyermekek korai intervenciója sok esetben túl későn kezdődik meg. Egy hazai felmérés adatai alapján az iskola első osztályába járó sajátos nevelési igényű gyermekek egyharmada semmilyen intervenciót, fejlesztést nem kapott élete első 6-7 évében 1. Projektünk ezért a 0 7 éves korosztály optimális fejlődésének komplex támogatását célozza meg, ami a rizikó- és védőfaktorok felmérése mellett magában foglalja a gyermekek fejlődésének nyomon követését, az eltérő fejlődést mutató gyermekek kiszűrését. Ezzel párhuzamosan a projekt az egészségügyi alapellátás szakembereinek hatékonyabb munkavégzését is támogatja. A többféle továbbképzési program szolgálja az alapellátásban dolgozók korszerűbb, egységesebb tudásának megalapozását. A védőnők, házi gyermekorvosok/háziorvosok 2 adatgyűjtése a gyermekekről, illetve a köztük lévő adatáramlás lassú, megbízhatatlan, csak töredéke történik elektronikusan, ezért egy egységes informatikai infrastruktúra épül ki a projekt során. Az alapellátók képzése és az informatikai fejlesztés mellett a projekt a szülők számára is háttértámogatást nyújt a gyermekeik fejlődésének kibontakoztatásához és a felmerülő tipikus nevelési problémák megoldásához. II/1 FŐBB FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A PROGRAMBAN II/1.1 Módszertani fejlesztések A módszertani fejlesztések során szakmai anyagok, koncepciók, útmutatók kidolgozása történik. Néhány, a legfontosabb fejlesztések közül: 1 Kereki, J., Lannert, J. (írta és szerk.) (2009) A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése. Kutatási zárójelentés. TÁRKI-TUDOK ZRT - FSZK., Budapest FINAL_0302_MODOSITOTT_Zarotanulmany_KORINT.pdf 2 Jelen dokumentumban a házi gyermekorvosok/háziorvosok kifejezésben a háziorvos alatt a gyermeket is ellátó, vegyes praxisban dolgozó háziorvosokat értjük. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

10 10 Idejében kiderül SZÜLŐI KÉRDŐÍV ÉS GYERMEK-ALAPELLÁTÁSI ÚTMUTATÓ A gyermekeknek a fejlődési elmaradása, zavara, netalán fogyatékossága sokszor rejtve marad a közoktatási, illetve a szociális rendszer előtt, és az iskolai teljesítményzavarok megjelenésekor válik nyilvánvalóvá, diagnosztizálhatóvá. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárul a szülők tájékozatlansága, a megfelelő ismeretanyag hiánya is. A projektben kifejlesztett, szülői megfigyelésen alapuló kérdőív (röviden Szülői kérdőív), valamint az ehhez kapcsolódó, szülőknek szóló tájékoztató, edukációs anyagok célja, hogy a gyermekek életkor szerinti vizsgálatai szülői megfigyelésen alapuljanak, illetve bővítsék a szülők gyermekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteit. Ezzel párhuzamosan a Gyermek-alapellátási útmutató a 0 7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez című segédanyag segíti a védőnők, házi gyermekorvosok/háziorvosok munkáját a kérdőív minél hatékonyabb alkalmazása érdekében. A Szülői kérdőív révén a szülők tapasztalatai is bekerülnek az ellátórendszerbe, elősegítve ezzel azt a törekvést, hogy még korábban felfedezhetőek legyenek azok a problémák, amelyeket korai kezeléssel korrigálni lehet. A szülői ismeretek átadásával tudatosítjuk az első évek fontosságát és az ezzel kapcsolatos szülői szerepben rejlő lehetőségeket és felelősséget. A gyermekek fejlődését a szülők véleménye alapján vizsgáló kérdőívet szakértők állították össze. A kérdéssor 15 életkorban vizsgálja a 0 7 éves gyermekek pszichomotoros fejlődését. A kérdőív tesztelése egy pilot program keretében 1650 gyermek (és szüleik) és a pilotra speciálisan felkészített védőnők, illetve házi gyermekorvosok/háziorvosok bevonásával történt. A pilotban részt vevő gyermekek, családok területi, populációs és gazdasági-szociális körülményei is a vizsgálat tárgyát képezték, valamint a pilot kiterjedt a nyelvi értelmezhetőségre is. Jelenleg a korai életszakaszban kiszűrt, eltérő fejlődést mutató gyermekek aránya 5% alatt van. A Szülői kérdőív segítségével a pilot végén ez az arány 7,33%-ot mutatott. Hosszú távon azonban nem is ez a néhány százalékos növekedés a legfontosabb, hanem hogy hamarabb, a korai intervenció hatékonysága szempontjából kedvezőbb életkorban történhet meg a felismerés, az intervencióra szoruló gyermek kiszűrése. A projekt támogatja azt a törekvést, hogy a nagyobb arányban és főként korábban kiszűrt gyermekek optimális ellátása érdekében célszerű jelen projektre épülően a koragyermekkori intervencióért felelős intézményrendszer korszerűsítése, kapacitásának bővítése is, illetve a rászoruló gyermekek eljuttatása a megfelelő fejlesztő szakemberekhez. A pilot programban részt vevő házi gyermekorvosok/háziorvosok és védőnők visszajelzései alapján a kérdőívet valamennyi szülő kellően részletesnek és érthetőnek találta (néhány esetben kellett csak védőnői segítség a kitöltéshez), illetve segített nekik megismerni a saját gyermekük fejlődési szintjét. A kapcsolódó tájékoztatókat informatívnak, egyértelműnek találták, sokszor hiányt pótló kiadványként írták le. Az eredmények alapján dolgoztuk ki azt a megújuló szűrési metodikát, amelyet a projekt keretében megvalósuló továbbképzések során átadunk a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak/háziorvosoknak. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

11 II. Röviden a koragyermekkori (0 7 év) programról 11 ŐRZŐK EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÓK GYAKORLATKÖZPONTÚ KÉZIKÖNYVE Az Őrzők egészségügyi alapellátók gyakorlatközpontú kézikönyve elkészítésének hosszú távú célja, hogy a területi védőnők, a házi gyermekorvosok/háziorvosok megfelelő támogatást tudjanak nyújtani a szülőknek gyermekük fejlődésének követésénél, valamint a bevezetésre kerülő új szűrőteszt konzultáció során hatékony, egyre inkább a személyközpontú megközelítésen alapuló kommunikációt tudják kialakítani a családokkal a korábbi, egyoldalú közlésen, elvárásokon alapuló szemlélet helyett. Ennek elősegítése érdekében került sor a tanácsadási kézikönyv elkészítésére, amely a képzések alapanyagául szolgál majd, s amely kompetenciák figyelembevételével differenciálja a tudásanyagot. A kézikönyv a szűrőtesztre felkészítés, azzal kapcsolatos kommunikáció módszertana, amely egyrészt nagyon jól használható segédanyaga a kommunikációs képzési blokknak, másrészt egy tömör, a védőnő és a gyermeket ellátó orvos napi tevékenysége során hasznos ismeretekkel szolgáló, könnyen áttekinthető szakmai anyag, amely a kézikönyv első fejezetét adja. A gyermeki fejlődés ismertetésére a korcsoportonként és fejlődési területenként kerül sor. A védőnőnek, házi gyermekorvosoknak/háziorvosoknak, mint a családot legjobban ismerő szakembereknek fontos, hogy egységes, szakmailag releváns, korszerű szakmai ismeretei legyenek a családokban manapság előforduló jellegzetes viselkedési és nevelési problémákról. Különösen a védőnők esetében fontos ez, hiszen a családgondozói munkájuk megkívánja, hogy a legalapvetőbb családdinamikai fogalmakkal tisztában legyenek, ezeket az ismereteket jól tudják alkalmazni, az észlelt problémát idejében felismerni és beazonosítani, képesek legyenek a szülők számára is ezek fontosságát közvetíteni, a tudatosításban és a belátásában segítséget nyújtani, valamint, ha a kívánt változás nem jön létre, tudják a szülőket a megfelelő szakemberekhez irányítani, és e segítség igénybevételét motiválni. A házi gyermekorvosnak, háziorvosnak is szüksége van hasonló ismeretekre, természetesen az eltérő kompetenciák, feladatok miatt differenciált megközelítésben. Az ehhez szükséges módszertani útmutató a kézikönyv 2. részében található. A szakemberek számára kétféle megközelítésben nyújt segítséget az útmutató: egyrészt tartalmazza azokat a nevelési, szülői (felnőtt környezeti) viselkedéseket, élethelyzeteket, melyek nagymértékben befolyásolják a gyermek egészséges személyiségfejlődését, másrészt meghatározza azokat a problémás viselkedéseket, amelyeket a gyermek válaszaként, reakciójaként érzékelhetünk a nevelési problémákra, és amelyeket a szakember tapasztal a gyermekkel való találkozáskor, vagy a szülő panasza alapján tud beazonosítani. A kézikönyvet 7000 nyomtatott példányban jelentetjük meg, és eljuttatjuk a védőnőknek és a gyermekeket ellátó háziorvosoknak, valamint a gyermek-alapellátás többi szereplőjének. IRÁNYELVEK Alapvető cél, hogy a 0 7 éves korú gyermekek ellátási folyamatában egységes szakmai szabályok érvényesüljenek, ennek érdekében a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek készüljenek, melyek felhasználják a tapasztalati bizonyítékokat és az ellátási környezetben megfelelően alkalmazhatók. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

12 12 Idejében kiderül A projektben az új szakmai irányelvek témakörei: 1. A 0 7 éves korú gyermekek nyilvántartásáról az alapellátásban. 2. Az újszülött és a gyermekágyas anya területen történő első ellátása során az egészségügyi alapellátás feladatairól. 3. Az egészséges újszülött és csecsemő gondozása az egészségügyi alapellátásban. 4. Az egészséges csecsemő (0 12 hónap) táplálásáról. 5. Az 1 3 éves kor közötti egészséges kisgyermekek táplálásáról. 6. A gyermekek testi fejlődésének, növekedésének és tápláltsági állapotának értékeléséről. 7. A 0 18 éves korú gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűréséről. 8. A 0 18 korú gyermekek látásfejlődésének követéséről, a kancsalság és a fénytörési hibák felismeréséről. EGYÜTTMŰKÖDÉS KOMPETENCIÁK Az egészségmegőrzéssel, a nők és gyermekek gondozásával és a fejlődéssel kapcsolatos információk sokaságában nehéz eligazodni, ugyanakkor a családoknak hiteles forrásból származó tanácsadásra és segítségre van szükségük. Miközben az ellátásban és az ellátás szabályozásában sok a párhuzamosság, mégsem állapítható meg egyértelműen bizonyos feladatok ellátásában a felelősség. Ugyanez mondható el az egészségügyi alapellátás, a köznevelés, a családsegítés, gyermekvédelem együttműködéséről is. Ezért a projekt egyik fontos törekvése az egészségügyi alapellátás preventív ellátási feladatainak, a szakemberek együttműködésének és feladatmegosztásának áttekintése, a szakmai kompetenciáiknak megfelelő célszerű munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása. A védőnői ellátást segítendő, az utóbbi években számos protokoll és iránymutatás született, a házi gyermekorvosok/háziorvosok számára viszont nem állnak rendelkezésre hasonló, a prevenciót segítő irányelvek, és ezek hiányában a feladatok összehangolása amelyre pedig nagy az igény nehéz. A projekt a prevenció szintjeinek megfelelően tagolta a szükséges ellátásokat, és javaslatokat dolgozott ki a házi gyermekorvos/háziorvos és területi védőnő, valamint a napközbeni ellátás gyermekintézményeiben ellátást végző bölcsődeorvos, óvodaorvos és védőnő közötti feladatmegosztásra. Kompetenciavizsgálattal kapcsolatos új dokumentumok: 1. Ellátási szükségletek a prekoncepcionális életkortól az iskoláskorig. Célszerű és hatékony feladatmegosztás a gyermek-egészségügyi alapellátásban. 2. Egészségügyi ellátási szükséglet a napközbeni ellátás intézményeiben, valamint az óvodai nevelés során, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre. Orvos és védőnő feladatai. 3. A gyermekjóléti alapellátást és szakellátást biztosító intézmények és a gyer mek egész ségügyi alapellátás kapcsolata. 4. Jogi és szakmai szabályozást, fejlesztést igénylő javaslatok. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

13 II. Röviden a koragyermekkori (0 7 év) programról 13 II/1.2 Képzésfejlesztés és továbbképzések szervezése A projektben kidolgozott szakmai, módszertani elemek számos újítást vezetnek be a gyermek-alapellátásban dolgozó szakemberek mindennapi munkájában, ezért a projekt során a szakmai újítások tananyaggá fejlesztése, majd ezek ingyenes, pontszerző továbbképzések formájában történő oktatása is megtörténik a védőnők, házi gyermekorvosok/háziorvosok részére. A projekt által kínált összes továbbképzési programot figyelembe véve kb fő továbbképzése, fejlesztése zajlik a projektidőszak alatt. A projekt keretein belül minden továbbképzés ingyenesen vehető igénybe, a szakemberek széles kínálatból választhatják ki azt, vagy azokat a programokat, amely(ek) iránt leginkább érdeklődnek. Az alábbiakban bemutatjuk a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak/háziorvosoknak szóló továbbképzések fajtáit. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

14 14 Idejében kiderül Komplex továbbképzések IRÁNYTŰ Védőnői komplex továbbképzés Idejében kiderül Házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok komplex továbbképzése Idejében kiderül Házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok komplex továbbképzése (távoktatás) Célcsoportspecifikus továbbképzések ÚTITÁRS Iskolavédőnők továbbképzése ÚTRAVALÓ Kórházi védőnők továbbképzése ÚJ UTAKON Oktató védőnői továbbképzés A képessé tevés művészete A védőnő, a házi gyermekorvos és a vegyes praxisú háziorvos, mint a család segítője Szemünk fénye Koragyermekkori fejlődés és zavarai Ki emel, ki emel, ringat engemet? Koragyermekkori fejlődés-lélektani ismeretek Házi gyermekorvos tutorálás módszertani képzés Szintra hozó továbbképzés-sorozat szakmába visszatérő védőnők számára RÁLÁTÁS Szupervízió területi védőnők számára Családi összjáték Családdinamikai ismeretek elmélete és gyakorlata védőnők és házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok számára Majd kinövi (?) A koragyermekkori intervenciós rendszer és a korai fejlesztés A csoport, mint pszichológiai tér Különböző élethelyzetű szülők csoportos foglalkozása Témaspecifikus továbbképzések 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

15 II. Röviden a koragyermekkori (0 7 év) programról 15 KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉSEK IRÁNYTŰ VÉDŐNŐI KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉS A védőnői komplex továbbképzés célja, hogy a területen dolgozó védőnők megismerkedjenek a Koragyermekkori (0 7 év) program módszertani fejlesztéseivel: a szülői megfigyelésen alapuló kérdőív használatával, a Gyermek-alapellátási útmutatóval, ezáltal a koragyermekkori pszichomotoros fejlődés és az abban észlelt zavarok tekintetében rendszerszemléletre alapozott ismeretekre tegyenek szert. Cél, hogy a védőnők ismerjék a gyermekutakat, képesek legyenek a fejlesztő szakemberekkel történő teammunkára a hatékony gondozás kialakítása érdekében, és hogy megismerjék a védőnői tevékenységre vonatkozó új szakmai szabályokat, irányelveket, melyek változást vagy új gyakorlatot eredményeznek a területi védőnők mindennapi munkájában. Tervezetten 3000 területi védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat egyaránt. Az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő), a területi védőnőkhöz lehetőség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz járási központi városokban és megyeszékhelyeken szervezzük. Az elsősorban elméleti jellegű továbbképzés napos bentlakásos, kontaktórás blokkokban zajlik, melynek sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek. IDEJÉBEN KIDERÜL HÁZI GYERMEKORVOSOK ÉS VEGYES PRAXISÚ HÁZIORVOSOK KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉSE A házi gyermekorvosok/háziorvosok komplex továbbképzése tematikájában azok a módszertani fejlesztések, szakmai ismeretek, metodikák jelennek meg, amelyek új irányelv, útmutató vagy módosított jogszabály stb. révén változtatást vagy új gyakorlatot eredményeznek a házi gyermekorvosok/háziorvosok munkájában Ilyen például a Gyermek-alapellátási útmutató a 0 7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez, vagy a gyermeki fejlődést befolyásoló (rizikó) tényezők objektív értékelésére szolgáló kérdőív. Tervezetten 1200 házi gyermekorvos/háziorvos vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat egyaránt. A házi gyermekorvosok/háziorvosok komplex továbbképzése kétféle képzési forma szerint kerül megrendezésre: kontaktnap, illetve távoktatás formájában. Kontaktnap esetén az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő) a házi gyermekorvosokhoz/háziorvosokhoz lehetőség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz járási központi városokban és megyeszékhelyeken szervezzük. Az elsősorban elméleti jellegű továbbképzés 1+2 napos bentlakásos, jelenléti képzés keretében zajlik. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

16 16 Idejében kiderül Távoktatás formájában az akkreditált (minősített) továbbképzés a projekt által kifejlesztett e-learning felületen teljesíthető. Mindkét továbbképzéstípus sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek. TÉMASPECIFIKUS TOVÁBBKÉPZÉSEK A témaspecifikus továbbképzések egy-egy témára mélyebben és gyakorlatorientáltabban fókuszálnak, mint a komplex továbbképzések. Tervezetten 975 területi védőnő, illetve házi gyermekorvos/háziorvos vesz részt a továbbképzéseken, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat egyaránt. Az akkreditált (minősített) továbbképzéseket kiscsoportokban (7 20 fő) a területi védőnőkhöz, illetve a házi gyermekorvosokhoz/háziorvosokhoz lehetőség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz járási központi városokban és megyeszékhelyeken szervezzük. Az elsősorban interaktív, gyakorlati jellegű továbbképzés 3 napos bentlakásos, kontaktórás formában zajlik. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjthetnek. Az alábbi hat témaspecifikus tréning jellegű továbbképzésre várjuk a résztvevőket: 1. A képessé tevés művészete A védőnő, a házi gyermekorvos és a vegyes praxisú háziorvos, mint a családok segítője A továbbképzés elvégzése után a résztvevők képesek lesznek értelmezni a hétköznapi elvárásokból kiindulva nehezen vagy egyáltalán nem érthető kommunikációs helyzeteket és erre a megértésre építve képessé válnak tudatosan, irányítottan alkalmazni mind a hétköznapi, mind a speciális kommunikációs technikákat. A továbbképzés egyfajta hétköznapi pszichológiai szemléletből indul ki, ami a megszokottól eltérő helyzetek, emberi megnyilvánulások mögé néző értelmezésére épít, vagyis a tréning íve a korábban rendelkezésre álló tudás alapján nem érthető dinamikák megértésére alapoz. 2. Szemünk fénye Koragyermekkori fejlődés és zavarai A tréning jellegű továbbképzésen mozgásos, játékos gyakorlatok során multiszenzoros támogatással átélt, saját élmények értelmező feldolgozásán keresztül sajátíthatják el a résztvevők a szükséges ismereteket és készségeket a vonatkozó témákkal kapcsolatban, melyek a következők: Koragyermekkori fejlődésmozgásoktól elkezdve a pszichoszociális fejlődésig, Koragyermekkori diagnosztika, Koragyermekkori intervenciós lehetőségek. A tréning jellegnek köszönhetően az aktív részvétel garancia a későbbi lehető leghatékonyabb önálló hasznosításra, valamint a legmodernebb hazai és nemzetközi megközelítések, módszerek aktív feldolgozása elősegíti, hogy a megismert információk, kipróbált 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

17 II. Röviden a koragyermekkori (0 7 év) programról 17 technikák valóban készség szinten ivódjanak be a személyiségbe és valóban hatékonyan, kézzelfoghatóan járuljanak hozzá a mindennapi szakmai munka sikeréhez. 3. Ki emel, ki emel, ringat engemet? Koragyermekkori fejlődés-lélektani ismeretek A továbbképzés célja a résztvevők fejlődés-lélektani ismereteinek bővítése, kompetenciáinak fejlesztése az édesanyák és a csecsemők, kisgyermekek kapcsolati problémáinak prevenciójára, illetve észlelésére és jótékony befolyásolására. A továbbképzés gyakorlatorientált módon áttekinti a fejlődéslélektan modern irányait, mely során a szakemberek a koragyermekkorral foglalkozó modern fejlődéslélektan fő irányzatait ismerik meg, ezekkel kapcsolatban élményeket szereznek, valamint érzékenyekké válnak a megszerzett tudástartalmak és a mindennapos szakmagyakorlás összefüggéseire. 4. Családi összjáték Családdinamikai ismeretek elmélete és gyakorlata védőnők, házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok számára A továbbképzés általános célja olyan ismeretek átadása a család működésével, a tünetek és családi diszfunkciók összefüggésével kapcsolatban, melyeket a továbbképzésben részt vevők mindennapi munkájukban használni tudnak, valamint célja a továbbképzésben részt vevők érzékenyítése, készségeinek fejlesztése, szemléleti keret megalapozása önismereti elemekkel. A továbbképzés formája interaktív, tapasztalati tanulás módszertanán alapuló csoportmunka, melynek kulcsfogalma a változás. A rendszerelvű családterápiás szemlélet elsajátítása az egészségügyi szakemberek segítségére lehet abban, hogy jobban megérthessék betegeik, gondozottjaik lelki folyamatait, családi kapcsolatait, beleértve azt is, milyen kapcsolatban vannak egymással. Ezen ismeretek és készségek birtokában a szükséges beavatkozásokat könnyebben tudják megtervezni, vagy a megfelelő társszakembereket bevonni. 5. Majd kinövi (?) A koragyermekkori intervenciós rendszer és a korai fejlesztés A továbbképzés célja, hogy a szakemberekkel megismertesse a 0 7 éves korú, speciális támogatást igénylő gyermekek és családjaik ellátásában részt vevő koragyermekkori intervenciós rendszer működését, hogy széles körű információt nyerjenek a különböző ágazati irányítás alá tartozó ellátók, szolgáltatók tevékenységeiről, a különböző szakterületeken működő szakemberek feladatairól, kompetenciáiról, együttműködési lehetőségeiről. A szakemberek képet kapnak az ellátásokhoz való hozzájutást akadályozó tényezőkről, a hozzáférési egyenlőtlenségekről, az érintett gyermekek és családok jellemzőiről. Az ellátások, szolgáltatások széles választékának bemutatása, valamint a legismertebb terápiákról, fejlesztési eljárásokról való tájékoztatás hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók a minél korábban megtörténő, megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban jobban tudják támogatni a családokat. A szülősegítő szolgáltatásokról, a szociális juttatások rendszeréről nyert információkat a saját gyakorlatukban adaptív módon tudják majd érvényesíteni. Megismerkednek az egészségügyi, szociális, oktatási intézményrendszereken belüli és az intézményrendszerek közötti továbbjutási útvonalakkal, jelzési lehetőségekkel, és egy lehetséges gyermekút modellel, amely a jövőbeni 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

18 18 Idejében kiderül szolgáltató rendszer alapját képezheti majd. Ez remélhetőleg segíteni fogja az alapellátásban dolgozókat abban, hogy a különböző területeken dolgozó szakemberekkel jól működő kapcsolatokat építsenek ki, és szorosabban együttműködjenek a gyerekek és családjaik hatékonyabb ellátása érdekében. 6. A csoport, mint pszichológiai tér Különböző élethelyzetű szülők csoportos foglalkozása A továbbképzés felkészíti a résztvevőket arra, hogy különleges élethelyzetben élő szülők számára támogató csoportokat alapítsanak, vezessenek és tartsanak fenn. A továbbképzés során a résztvevők megismerkedhetnek a csoportvezetés alapvető ismereteivel, a csoport kommunikációs igényeivel, a találkozók során felmerülő problémák megoldási lehetőségeivel, a csoportszervezés alapjaival. A tréning elméleti ismereteket, gyakorlati képzést és saját tapasztalatok szerzését biztosítja a továbbképzésben részt vevők számára, mely a felkészíti őket arra, hogy különleges élethelyzetben élő szülők számára támogató csoportokat alapítsanak, vezessenek és tartsanak fenn. A szülőcsoportokban rejlő lehetőségek ma még kiaknázatlanok; számtalan család küzd különleges problémákkal, de nehezen találnak egymásra, nehezen találnak olyan bázisra, amely kielégítő információkkal, lelki támasszal és gyakorlati segítséggel látná el őket. A szülőcsoport megfelelő megoldás számukra. Ha felkészült szakmai vezető jelenlétében rendszeresen találkozhatnak sorstársaikkal, védett, bizalmi környezetben, új információkra, elfogadásra és támogatásra számíthatnak, könnyebben küzdhetnek meg különleges élethelyzetük nehézségeivel. Legyen akár szoptató anyákból álló csoport, várandósok csoportja, sérült gyermeket nevelő szülők csoportja, cukorbeteg gyereket nevelő szülők csoportja, a rendszeres összejövetelekkel biztos segítséget nyernek. CÉLCSOPORT-SPECIFIKUS TOVÁBBKÉPZÉSEK ÚJ UTAKON OKTATÓ VÉDŐNŐI TOVÁBBKÉPZÉS A projekt célja a védőnői alapképzésben közreműködő területi/iskolai gyakorlatvezető oktató védőnők számára oktatásmódszertanra specifikált továbbképzés szervezése, valamint a továbbképzést sikeresen elvégzettekből egy közös, a képzőintézmények számára is elérhető névjegyzék létrehozása. A képzési program hiánypótló, hiszen eddig nem volt még olyan kizárólag oktató, gyakorlatvezető védőnők számára fejlesztett intenzív továbbképzés, mely nem a védőnői, egészségügyi ismeretek megerősítésére, hanem kimondottan a pedagógiai, a mentorálási, a hallgatók kísérésére irányuló feladatokra, illetve a pályaorientációjuk hatékony támogatására és az ezekkel összefüggő kompetenciákra fokuszált volna. A program az oktatásban közreműködő védőnőknek segít átgondolni a gyakorlat folyamatát és felépítését, a hallgató tanulását támogató módszereket, a mentorálási jellegű munka nehézségeit és örömeit, továbbá jól alkalmazható ötleteket ad például egy értékelési vagy kommunikációs helyzetben is. Tervezetten gyakorlatvezető oktató védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

19 II. Röviden a koragyermekkori (0 7 év) programról 19 oktatókat is. A továbbképzések vezetését trénerpárok látják el, ahol a pár egyik tagja felsőoktatásban, védőnői módszertanban jártas szakember, a másik pedig tréningvezetési tapasztalattal rendelkező szakember. Az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő), megyeszékhelyeken szervezzük. A blended learning típusú továbbképzés 3 napos bentlakásos, kontaktórás és e-learning blokkokat egyaránt tartalmaz. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek és lehetőségük lesz a névjegyzékbe bejelentkezni. HÁZI GYERMEKORVOS TUTORÁLÁS MÓDSZERTANI KÉPZÉS TOVÁBBKÉPZÉS OKTATÓ HÁZI GYERMEKORVOSOK (TUTOROK) SZÁMÁRA A továbbképzés célja a területen működő gyakorló házi gyermekorvos tutorok felkészítése a család- és gyermekgyógyászati, illetve háziorvostani szakorvosképzéshez kapcsolódó külső szakmai gyakorlatok vezetésére. A mit oktassunk kérdése mellett fontos a hogyan oktassunk kérdése is, mindezért a kizárólag tutorok számára fejlesztett intenzív továbbképzés elsősorban nem az orvosi, egészségügyi ismeretek megerősítésére, hanem kimondottan a pedagógiai, a mentorálási, a szakorvosjelöltek oktatásának módszertani elemeinek támogatására irányul. A távlati cél a továbbképzést sikeresen elvégzettekből álló házi gyermekorvosi tutor rendszer kialakítása jól működő praxisokból, illetve jól képzett oktató házi gyermekorvosokból áll, akik nemcsak a szakmájukban, hanem a jövő orvos generációjának oktatásában is korszerű ismeretekkel, módszerekkel rendelkeznek. Tervezetten 60 tutor vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat is. Az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő), tervezetten az orvosi egyetemek városaiban szervezzük. A blended learning típusú továbbképzés 3 napos bentlakásos, kontaktórás és e-learning blokkokat egyaránt tartalmaz. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek. SZUPERVÍZIÓ PILOT TERÜLETI VÉDŐNŐK SZÁMÁRA A szupervízió a munkahelyi kontextusban felmerülő kommunikációs és együttműködési problémákra reflektáló, a résztvevő (szupervizált) saját tapasztalataiból kiinduló és oda-viszsza csatoló tanulási folyamat, mely abban segít, hogy a megszokottól eltérő módon, más nézőpontból lássunk rá a munkahelyi elakadásokra. A szupervízió célja a hivatásszemélyiség gondozása, azaz a szakmai működéshez szükséges kompetenciák, viselkedési formák átgondolása, megértése. A szakmai személyiség karbantartását és fejlesztését célzó szupervízió a projektben csak a területi védőnők számára érhető el továbbképzés formájában. A szupervíziós folyamat teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek szeptemberében 40 csoportban 334 területi védőnő kezdte meg a szupervíziós folyamatot a projekt keretein belül. A csoportok közül 17 indult leghátrányosabb helyzetű térségben. A programra jelentkezők száma messze felülmúlta az előzetes várakozást. Határidőn belül 626 egyéni védőnői jelentkezés, illetve ezzel párhuzamosan 93 csoport regisztrációja 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

20 20 Idejében kiderül érkezett be. Ez a projekt lehetőségeihez képest kb. 100%-os túljelentkezést jelentett. A szupervíziós folyamat iránti nagyfokú érdeklődés miatt keressük további csoportok indításának lehetőségét. BETÖLTETLEN SZOLGÁLATOK PILOT TERÜLETI VÉDŐNŐK SZÁMÁRA A védőnői szolgálat hozzávetőleg 260 betöltetlen üres állást tart nyilván, ennek közel fele olyan szolgálat, amit már több mint egy éve helyettesítéssel látnak el. A pilot célja a betöltetlen helyekre a védőnői képesítéssel rendelkező, pályaelhagyó, tartósan távol lévő védőnők visszailleszkedésének segítése. Tervezetten 50 pályaelhagyó, illetve tartósan távol lévő védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási segédanyagokat és az oktatókat is. A szintre hozó, gyakorlati képzési program egy akkreditált továbbképzési csomag, mely három kétnapos, egymásra épülő továbbképzést, illetve egy ösztönző programot tartalmaz. Az ösztönző program keretében a projekt a képzést sikeresen elvégzetteknek segítséget nyújt a védőnői szakmában történő elhelyezkedéshez. ÚTRAVALÓ KÓRHÁZI VÉDŐNŐK TOVÁBBKÉPZÉSE A továbbképzés célja, hogy támogassa és hosszú távon is segítse megőrizni a kórházi védőnők empátiás készségét. A szakmai identitás megszilárdítását segítő modulok lehetővé teszik az összetartozás és kölcsönös támogatás élményének megtapasztalását, ami hozzájárul a segítő szakmában gyakran fenyegető kiégés veszélyének csökkentéséhez. A továbbképzés további célja a kórházon belüli és kívüli eredményorientált együttműködés, a kompetenciahatárok tisztázásának és tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a hatékony kommunikáció fejlesztése. További részcélok: egyéni (gyermekágyi depresszió) és családi krízishelyzetek (sérült, veleszületett rendellenességgel született csecsemő) megelőzésére, korai észlelésére és megoldási módokra vonatkozó ismeretek, készségek átadása; a laktáció kérdését érintő korszerű ismeretek átadása; valamint hogy a kórházi védőnők ismerjék meg az örökbefogadás hazai rendszerét, így az örökbeadás eljárási rendjét, formáit, és képesek legyenek az ehhez kapcsolódó kórházi védőnői feladatok meghatározására és ellátására. Tervezetten 30 kórházi védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási segédanyagokat és az oktatókat is. Az akkreditált (minősített) továbbképzés kiscsoportokban (7 20 fő) Budapesten kerül megrendezésre. Az elsősorban gyakorlati jellegű továbbképzés 3 napos bentlakásos, blended learning típusú, tehát tartalmaz e-learning és kontaktnapos blokkokat egyaránt. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek. ÚTITÁRS ISKOLAVÉDŐNŐK TOVÁBBKÉPZÉSE Az iskolavédőnők továbbképzésének célja az iskolavédőnők felkészítése az összetett szemléletű iskolai egészségfejlesztésre, egészségnevelő programok, projektek tervezésére és szer- 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

21 II. Röviden a koragyermekkori (0 7 év) programról 21 vezésére, az iskola-egészségügyi ellátással kapcsolatos korszerű ismeretek átadása, valamint a jogszabályok által előírt, önálló védőnői kompetenciakörbe tartozó vizsgálatok elsajátítása, különös tekintettel a pajzsmirigy- és az ortopédiai szűrővizsgálatokra. A továbbképzés olyan ismereteket kíván átadni és olyan készségeket kíván fejleszteni, melyekkel az iskolavédőnő képessé válik az egyéni és családi krízishelyzetek felismerésére, a kialakuló krízis korai észlelésére és a kivezető út megmutatására. A továbbképzésen az iskolavédőnő megismeri a segítő beszélgetések módszertanát, és képessé válik annak használatára, hogy a különböző életesemények során adekvát segítője lehessen a gyermeknek és családjának. Tervezetten 300 iskolavédőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat is. Az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő) az iskolavédőnőkhöz lehetőség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz megyeszékhelyeken szervezzük. Az elsősorban gyakorlati jellegű továbbképzés 3 napos bentlakásos, blended learning típusú, tehát tartalmaz e-learning és kontaktnapos blokkokat egyaránt. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek. TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK A VÉDŐNŐKÉPZÉSBEN ÉS A SZAKORVOSKÉPZÉSBEN A védőnőképzésre irányuló projekttevékenységben a fő partnerek a védőnőképzést folytató felsőoktatási intézmények, illetve a szakorvosképzésre irányuló tevékenységben a gyermekklinikák és a családorvosi tanszékek. A tevékenység egyik kiemelt célja, hogy a projekt fejlesztései, főbb tartalmi elemei új módszertani irányelvek, szűréssel kapcsolatos szülői kérdőívek és tájékoztató anyagok, rizikókérdőív, gondozási terv stb. elérhetővé váljanak a képzőhelyek számára és bekerüljenek a graduális képzésbe a védőnők esetében, illetve a szakorvosképzésbe a házi gyermekorvosok/ háziorvosok esetében, miközben a fenti továbbképzések formájában a jelenleg területen dolgozó szakemberek megismerik ezeket. A projekt során negyedévenkénti műhelysorozatot szervezünk a képzőhelyek delegált oktatói, szakemberei részvételével. Cél, hogy az intézmények oktatói számára szervezett keretek között lehetőséget teremtsünk a graduális képzésről való együttgondolkodásra, a harmonizációs lépésekre, valamint további együttműködések kezdeményezésére. II/1.3 Informatikai fejlesztés Az informatikai fejlesztés lényege az elektronikus kapcsolatteremtés kialakítása az ellátórendszer szakmai feladat-végrehajtásában részt vevő tagjai között. Cél a hatékonyabb információáramlás az alapellátás szereplői között, hogy azok a releváns adatok, amelyeket az egyik ellátó gyűjt, de a másik ellátónak is szüksége van rá, a lehető legautomatikusabban megosztásra kerüljenek, illetve hiteles, naprakész információ álljon rendelkezésre az esetleges beavatkozásokhoz. Alapvető cél továbbá, hogy lényegesen csökkentsük, sok esetben teljesen kiváltsuk a papír alapú adminisztrációt. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

22 22 Idejében kiderül A gyermek fejlődésének nyomon követését és az ellátási folyamatot a védőnők és a házi gyermekorvosok/háziorvosok számára egyaránt hozzáférhető központi védőnői szakrendszer fogja tartalmazni, amelyhez megfelelő jogosultsági szinteken keresztül férhetnek hozzá a szereplők. Ennek egyik kiemelt célja, hogy a gyerekút átlátható és jól követhető legyen, illetve lényegesen könnyítsen az adminisztrációs terheken. A rendszer használata ingyenes lesz és biztosítja a központi alkalmazást és adattárolást, jogosultsági rendszerrel támogatott adatkezelést és a magas rendelkezésre állást. A védőnői szakrendszer mellett elkészül az alapellátásban részt vevő szakemberek számára egy szakmai információs portál, a szülők számára egy szülői információs portál, valamint a továbbképzések megszervezését és lebonyolítását, a továbbképzések e-learning moduljainak megvalósulását segítő távoktatási rendszer. II/1.4 Védőnői Módszertani Egység (VME) kialakítása A VME célja a védőnői szolgálat működését és a védőnői feladatokat összehangoló, a védőnői ellátás működését elemző, preventív kutatásokhoz hátteret biztosító, országos szakmaimódszertani programokat, tevékenységeket végző, szervező és működtető szervezeti egység létrehozása. A VME feladata a projektben fejlesztett továbbképzések fenntartása is. II/1.5 Kommunikációs-disszeminációs tevékenység A kommunikáció feladata a projekt szakmai megvalósításának támogatása, a kötelező tájékoztatási és disszeminációs feladatok ellátása, az előállított ismeretanyag terjesztése a közvetlen és közvetett célcsoport körében. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:19

23 III. IDEJÉBEN KIDERÜL HÁZI GYERMEKORVOSOK ÉS VEGYES PRAXISÚ HÁZIORVOSOK KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉSE III/1. A TOVÁBBKÉPZÉS CÉLJA A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a TÁMOP-6.1.4/12/ Koragyermekkori (0 7 év) program módszertani fejlesztéseivel, friss információkat szerezzenek a koragyermekkori fejlődésről és zavarairól, bemutassuk az alapellátásban végzendő szűréseknél használandó újszerű útmutatót, a prevenciós és az intervenciós lehetőségeket. A házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok betegrendeléseiken leggyakrabban a különböző fertőzéses eredetű betegségekben szenvedő gyermekekkel találkoznak. Van azonban egy kevésbé látható betegcsoport: az eltérő vagy megkésett fejlődésű gyermekek csoportja, akik a megfelelő fejlesztéseket kaphatnák, a megfelelő szakemberektől, a megfelelő helyen, ha fejlődésük eltérésére vagy megkésettségére időben fény derül. A továbbképzésen bemutatjuk a központi idegrendszer intrauterin és postnatalis fejlődési szakaszait és a veleszületett majd a szerzett idegrendszeri kórképeket, illetve a koraszülöttek utógondozásáról is szó esik. A speciálisan csecsemőkorban alkalmazott neurológiai vizsgálati módok bemutatásának célja az alapellátásban dolgozó orvosok ismereteinek bővítése, ezáltal támogatva a szűrési és szakellátásba irányítási tevékenységet. A projekt egyik legfontosabb fejlesztése az új Gyermek-alapellátási útmutató, mely szintetizálja, összefoglalja az alapellátók összes teendőjét a szűrővizsgálatokkal, a gyermek fejlődésének nyomon követésével kapcsolatban úgy, hogy a házi gyermekorvosok, a vegyes praxisú háziorvosok, valamint a védőnők is ráláthatnak egymás feladataira minden életkor esetében. A továbbképzés során a Gyermek-alapellátási útmutatóban meghatározott életszakaszoknak megfelelően bemutatjuk a normál fejlődésmenetet, valamint a fejlődés megítélését célzó vizsgálat módszertanát. Kisfilmekkel segítjük a Gyermek-alapellátási útmutató feldolgozását, melyek a képzések lezajlása után a oldalon is megtekinthetőek. A továbbképzés során áttekintjük a korai intervenció területén leggyakrabban alkalmazott mozgásfejlesztő módszereket; kiemelt figyelmet fordítva a finommozgások és adaptív-gondolkodói képességek fejlődésére, ezzel összefüggésben a gyermeki fejlődésmenet összefüggéseinek, a különböző fejlődési területek egymásra hatásának átgondolására. A továbbképzés további kiemelt eleme a gyermekek fejlődésében vagy a fejlődés megakadásában kiemelt jelentőségű kulcspontok áttekintése a gyermekek játéktevékenységén keresztül. A fentieken kívül szót ejtünk a primer prevenció témaköréről is, valamint a gyermek fejlődésére hatással lévő biológiai és környezeti rizikófaktorokról és védőtényezőkről, különös hangsúllyal a várandósság időszakában és 1 éves korban. A pszichológiai témájú előadások egyrészt a várandósság időszakával, a családban zajló változásokkal, szerepekkel, az anya-magzat, majd az anya-csecsemő kapcsolattal, illetve a 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:20

24 24 Idejében kiderül modern egészségügyi alapellátásban nélkülözhetetlen segítői attitűddel és az ezen alapuló hatékony kommunikáció fejlesztésével foglalkoznak. III/2. A TOVÁBBKÉPZÉS RÉSZLETEI A részvétel feltételei A továbbképzésre házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok jelentkezését várjuk. A programban tervezetten 600 házi gyermekorvos és vegyes praxisú háziorvos továbbképzése zajlik. A továbbképzés során fejlesztendő kompetenciák A továbbképzés a házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok már meglévő szakmai tevékenysége, napi munkája során használt kompetenciáira épít, azokat tudatosítja és fejleszti, valamint megismerteti őket a Koragyermekkori program kiemelt projekt módszertani fejlesztéseivel és azok gyakorlati alkalmazásával. A fejlesztendő kompetenciák az alábbiak szerint: A projekt által fejlesztett rizikókérdőívek. A koragyermekkori fejlődésmenet és ennek zavarai, valamint a leggyakoribb veleszületett és szerzett idegrendszeri kórképek. A csecsemő és a kisgyermek neurológiai vizsgálata, valamint a házi gyermekorvos és vegyes praxisú háziorvos ezzel kapcsolatos kompetenciái. Az epilepsziával kapcsolatos legújabb ismeretek, beleértve a diagnosztika és terápia házi gyermekorvoslással kapcsolatos ismeretek, valamint a gyakran differenciáldiagnosztikai nehézséget okozó, nem epilepsziás rohamjelenségei. Az új Gyermek-alapellátási útmutató felépítése, tartalma, életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, és az ezzel kapcsolatos orvosi feladatok módszertana. A finommotoros készségek, a gondolkodás és a játéktevékenység fogalma, a gyermeki fejlődésmenet komplexitása, összefüggései, a szűrési időpontok és a fejlődési mérföldkövek összefüggései, valamint a tipikus és eltérő fejlődésmenet a manipuláció és a gondolkodás terén. A szűrővizsgálatok során alkalmazott hatékony kommunikáció jellegzetességei. A 0 7 éves korú, speciális támogatást igénylő gyermekek és családjaik ellátásában részt vevő koragyermekkori intervenciós ellátórendszer működése, a különböző ágazati irányítás alá tartozó (egészségügyi, szociális és oktatási) intézményes szereplők közötti kapcsolati, továbbküldési, jelzési utak. A leggyakrabban előforduló mozgató szervrendszeri, kognitív és érzékszervi fejlődés zavarai, a kompetens szakemberekhez vezető gyermekutak. A motoros szabályozás elméletei, a korai intervenció területén leggyakrabban alkalmazott mozgásfejlesztő módszerek, valamint a fogyatékos gyermekek ellátásában alkalmazott transzdiszciplináris szemlélet. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:20

25 III. A továbbképzési program részletes bemutatása 25 A pre- és perinatális események jelentősége, hosszú távú hatása a hatékony prevenció és korrekció érdekében. A különleges figyelmet igénylő gyermekekkel kapcsolatos ismeretek. A projekt informatikai fejlesztései, a létrehozott elektronikus dokumentáció, valamint szülői portál. Képzési idő 28 órás (1 tanóra 45 perc), 1+2 kontaktnapos továbbképzés. Csoportlétszám Tervezetten átlagosan 15 fő, de minimum 7, maximum 20 fő. A projektben 40 csoport megszervezése történik, 600 házi gyermekorvos és vegyes praxisú háziorvos bevonásával. A továbbképzésen alkalmazott módszerek Elméleti jellegű, frontális oktatás oktató kisfilmek bemutatásával A továbbképzésben részt vevők teljesítményét értékelő rendszer, a számonkérés módja A továbbképzés írásbeli vizsgával zárul az harmadik kontaktnap végén. A továbbképzés részvevői számára megszerezhető lehetséges minősítések: A) megfelelt B) nem felelt meg A megfelelt minősítés feltétele: a megszervezett továbbképzési alkalmakon való min. 90%-os részvétel és az írásbeli vizsga legalább 70%-os teljesítése. Az igazolás kiadásának feltétele A továbbképzés kontaktnapos moduljainak (28 óra) sikeres teljesítése: legalább 90%- os részvétel a három nap programján, a hiányzás elfogadott mértéke maximum 3 óra távollét; a kontaktnapok utolsó napján írásbeli vizsga sikeres teljesítése. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:20

26 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:20

27 IV. KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉS ÉS ZAVARAI. A LEGGYAKORIBB VELESZÜLETETT ÉS SZERZETT IDEGRENDSZERI KÓRKÉPEK Az előadás a veleszületett majd a szerzett idegrendszeri kórképeket ismerteti a házi gyermekorvosok számára. Ennek megértéséhez, levezetéséhez azonban nélkülözhetetlen a nagyagy, kisagy, agytörzs és gerincvelőből álló központi idegrendszer intrauterin és postnatalis fejlődési szakaszainak részletezése, mely az előadás vezérfonalát is adja. Kiemelt terület a koraszülöttek utógondozása, hiszen a gyermekneurológia területén is nagy számban találkozunk ezzel a problémával, és az egyre növekedő túlélési esélyekkel párhuzamosan a házi gyermekorvosokra háruló teher is megnő ezen gyermekek megfelelő gondozását illetően. A társuló idegrendszeri kórképek ismerete emiatt is igen fontos, csakúgy, mint a neuroinfekciók, anyagcsere- és genetikai betegségek, kromoszómarendellenesség talaján kialakult, akár progresszív neurológiai betegségek ismerete. A blokk célja a házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok számára egy logikai vezérfonal mentén átfogó képet adni a munkájuk során megjelenő idegrendszeri kórképekről. Az előadás segítséget nyújt a szoros gondozást igénylő beteg gyermekek gondozásában, életvezetésében. Az idegrendszeri kórképek csoportosítása Veleszületett Szerzett Fejlődési rendellenességek Genetikai betegségek Anyagcsere-betegségek Veleszületett neuromuscularis kórképek Neurocutan betegségek Perinatalis sérülések Szerzett neuromuscularis betegségek Neuroinfekciók Idegrendszeri tumorok 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:20

28 28 Idejében kiderül Az idegrendszer fejlődési folyamata/ fejlődési rendellenességek Velőcsőzáródási zavarok/dysraphismusok Spina bifida occulta,meningocele, Myelomengingocele, Rejtett dysraphiák, Tethered cord Proliferációs zavarok Microcephalia, Macrocephalia Migrációs zavarok Focalis corticalis dysplasia, Band heterotopia,schizencephalia, Lissencephalia, Hemimegalencephalia Velőcsőzáródás zavarai/ Dysraphismusok 1. Spina bifida occulta/ Rejtett dysraphiák 2. Meningocele 3. Myelomengingocele 4. Tethered cord Proliferációs zavarok Microcephalia Macrocephalia 1. Microcephaliával járó súlyos komplex fejlődési zavar csecsemőben 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:20

29 IV. Koragyermekkori fejlődés és zavarai 29 Migrációs zavarok Focalis corticalis dysplasia Hemimegalencephalia Lissencephalia Az idegrendszerei kórképek csoportosítása Veleszületett Szerzett Fejlődési rendellenességek Genetikai betegségek Anyagcsere-betegségek Veleszületett neuromuscularis kórképek Neurocutan betegségek Perinatalis sérülések Szerzett neuromuscularis betegségek Neuroinfekciók Idegrendszeri tumorok Genetikai betegségek I. Down kór: trisomia 2. Többszörös fejlődési rendellenesség 3. Neurológia: Hypotonia Jellegzetes külső jegyek West syndroma 1. Korai csecsemőkorban kialakuló epilepsziaforma 2. A syndroma jellemzői: Infantilis spasmus EEG: hypsarrythmia Mentális hanyatlás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:21

30 30 Idejében kiderül Genetikai betegségek II. Rett syndroma A fejlődés megakadása (1 éves) Regresszió szakasza: 9 és 30 élethónap között elvész a beszédkészség és a tudatos kézfunkció képessége. Céltalan (kéztördelő, kézmosó, ütögető) kézmozgások A testtartás és járás merev, koordinálatlan. A fejkörfogat növekedése lelassul az 5. élethónap és a 4. életév között. Genetikai betegségek III. Williams-Beuren syndroma Jellegzetes ''manócskaszerű'' arc. Szív és érrendszeri problémák. Alacsony születési súly, lassú gyarapodás Etetési problémák Vese-rendellenesség Sérvek, középfülgyulladások Hyperacusis (túlérzékeny hallás) Izom és vázrendszeri problémák Késleltetett fejlődés, tanulási nehézségek, figyelem koncentráció hiány. Genetikai betegségek IV. Prader-Willi syndroma Jellegzetes arc, kis kezek, lábak Világos bőrszín Generalizált hypotonia Hypoplasias penisz, fejletlen szeméremajkak Etetési problémák csecsemőkorban Evés kényszer 2 éves kortól 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:21

31 IV. Koragyermekkori fejlődés és zavarai 31 Genetikai betegségek Down kór Rett syndroma Williams sy. Prader Willy sy. Komplex fejlesztés: nagymozgás és finommotorika kognitív funkciók/ beszéd Az idegrendszerei kórképek csoportosítása Veleszületett Szerzett Fejlődési rendellenességek Genetikai betegségek Anyagcsere-betegségek Veleszületett neuromuscularis kórképek Neurocutan betegségek Perinatalis sérülések Szerzett neuromuscularis betegségek Neuroinfekciók Idegrendszeri tumorok Anyagcsere betegségek Progresszív neurológiai betegségek! Megtalálni a helyes diagnózist! Aminoacidopathiák : Phenylketonuria; Tyrosinaemia, Juharszirupbetegség; Homocystinuria; Nonketotikus hyperglycinaemia Lysosomalis beteségek Szfingolipidózisok (Tay-Sachs, Niemann-Pick, Krabbe, Gaucher 2. típus) Mucopolysaccharidózisok Mitokondriális DNS zavarok : MELAS; MERRF; Kearns-Sayre szindróma Mitokondriális zsírsav-oxidációs zavarok Peroxisomalis kórképek: Zellweger szindróma; X-hez kötött adrenoleukodystrophia Rézanyagcsere zavarok Menkes-kór Purinanyagcsere zavarok Lesch-Nyhan szindróma 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:21

32 32 Idejében kiderül Az idegrendszeri kórképek csoportosítása Veleszületett Szerzett Fejlődési rendellenességek Genetikai betegségek Anyagcsere-betegségek Veleszületett neuromuscularis kórképek Neurocutan betegségek Perinatalis sérülések Szerzett neuromuscularis betegségek Neuroinfekciók Idegrendszeri tumorok Neuromuscularis betegségek Központi idegrendszer (motoros agyidegmagvak) betegségei o szerzett (tumoros, vasculáris) károsodások Spinális (mellső szarvi) motoneuron károsodások o Spinális muscularis atrófia (SMA) (több altípus) öröklött o Guillain-Barré szindróma szerzett Perifériás neuropathiák o Herediter motoros szenzoros neuropathiák o Refsum-betegség o Friedreich-kór o Szerzett neuropathiák (trauma, Bell-parézis, neurofibromatosis) Neuromuscularis betegségek A neuromuscularis junctio betegségei o Myastheniák öröklött vagy autoimmun Izombetegségek o Izomdisztrófiák (Duchenne, Becker, Emery- Dreifuss) öröklött o Congenitális izomdisztrófiák öröklött o Myotoniák (izom-membrán betegségei) öröklött o Congenitalis myopathiák öröklött 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:21

33 IV. Koragyermekkori fejlődés és zavarai 33 Az idegrendszeri kórképek csoportosítása Veleszületett Szerzett Fejlődési rendellenességek Genetikai betegségek Anyagcsere-betegségek Veleszületett neuromuscularis kórképek Neurocutan betegségek Perinatalis sérülések Szerzett neuromuscularis betegségek Neuroinfekciók Idegrendszeri tumorok Neurocutan betegségek Cafe-au-lait folt és fibrómás csomók a bőrön. Neurofibromatosis Lisch-csomók az íriszen. Sclerosis tuberosa Neurocutan betegségek (folytatás) A vénás rendszer pókhálószerű tágulata az agyfelszínen Sturge-Weber syndroma 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:22

34 34 Idejében kiderül Az idegrendszeri kórképek csoportosítása Veleszületett Szerzett Fejlődési rendellenességek Genetikai betegségek Anyagcsere-betegségek Veleszületett neuromuscularis kórképek Neurocutan betegségek Perinatalis sérülések Szerzett neuromuscularis betegségek Neuroinfekciók Idegrendszeri tumorok Perinatalis sérülések I. Koraszülöttek Éretlen központi idegrendszer sérülékenysége Hipoxiás-ischemiás encephalopathia Periventricularis leucomalatia/porencephalias cysta Cerebral paresis Perinatalis sérülések II. A hypoxiás károsodás vagy agyvérzés következményei Cerebral paresis 90% spasticus, 10% petyhüdt Formái: hemiparesis, paraparesis, tetraparesis Extrapyramidalis tünetek Mentalis retardatio nem minden esetben Intraventricularis vérzés Hydrocephalus Subgalealis/VP shunt 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:22

35 IV. Koragyermekkori fejlődés és zavarai 35 Az idegrendszeri kórképek csoportosítása Veleszületett Szerzett Fejlődési rendellenességek Genetikai betegségek Anyagcsere-betegségek Veleszületett neuromuscularis kórképek Neurocutan betegségek Perinatalis sérülések Szerzett neuromuscularis betegségek Neuroinfekciók Idegrendszeri tumorok Neuroinfekciók Neuroinfekciók felosztása a pathomechanizmus alapján I. Direkt hatás (kórokozó átjut a vér-agy gáton) o Bakteriális meningitisek o Agytályog o Virális meningo-encephalitisek o Poliomyelitis (Heine-Medin kór) o Prionbetegségek II. Indirekt hatás a kórokozó neurotoxinja által o Diphteria (exotoxin) Tetanus (neurospasmin) Botulizmus III. Postinfekciós kórképek (immunmechanizmus) o Post-varicellás cerebellitis o Post-enteritises encephalomyelitis o Postinfekciós polyneuropathia (Guillain-Barré szindróma) Neuroinfekciók lehetséges következményei Terápiarezisztens epilepszia progresszív neurológiai betegség Szomatomotoros mentalis retardatio HGYO Neurológus Minél korábban induló intervenció! 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:23

36 36 Idejében kiderül Összefoglalás Szoros gondozás! Átfogó ismeretek! Gyermekutak ismerete! HGYO Neurológus Minél korábban induló intervenció! 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:23

37 V. A CSECSEMŐ NEUROLÓGIAI VIZSGÁLATA. A HÁZIORVOS KOMPETENCIÁJA A felnőttkorban végzett klasszikus neurológiai vizsgálattal szemben a csecsemők neurológiai vizsgálata egészen más megközelítést és vizsgálati módszert igényel. A neurológiai status pontos megítélése sokszor nem könnyű feladat, még nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek számára is nehézséget okozhat. Ugyanakkor a gyermekekkel elsőként találkozó háziorvosokra hárul az a feladat, hogy kiszűrjék azokat a csecsemőket, akiknél valamilyen neurológiai probléma felmerül és továbbirányítsák őket a megfelelő szakrendelésre. Ezért elengedhetetlen, hogy minden alapellátásban dolgozó orvos, akinek ilyen korosztállyal is kell foglalkoznia, tisztában legyen a neurológiai vizsgálat alapjaival. Az előadás felöleli a csecsemőkori neurológiai vizsgálat egyes lépéseit. Röviden rendszerezve áttekinti a klasszikus neurológiai vizsgálat elemeit is, de a hangsúly és részletesebb kifejtés a speciálisan csecsemőkorban alkalmazott vizsgálati módokra esik. Általános szempontok nyugodt, békés környezet idő az elfogadásra első megfigyelés felöltöztetve, édesanya karjában általános állapot éberségi szint figyelmi magatartás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:23

38 38 Idejében kiderül Spontán mozgások spontán aktivitás o megfigyelés háton és hason fekvő helyzetben is o aktivitás szintje o szimmetria nagymozgások fejlődésében elért mérföldkövek o felegyenesedés o locomotoros mozgások kóros mozgások Neurológiai betegségekben előforduló leggyakoribb bőrelváltozások neurocutan betegségek o pigmenteltérések o haemangiómák gerincvelői fejlődési rendellenesség o lumbosacralis régió o tapintható csomó o behúzódás o naevus o szőrcsomó (stb.) Informatív morfogenetikai variánsok nem okoz komoly funkcionális és esztétikai problémát jelentősége: praenatalis eredet társuló fejlődési rendellenesség formái: o malformáció (pl. epicanthus redő, számfeletti emlőbimbó) o deformáció (pl. négyujjas barázda) o dysplasia (pl. kis haemangioma) o antropometriai variánsok (pl. széles orrgyök, mélyen ülő fülek, ajak rendellenességei) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:23

39 V. A csecsemő neurológiai vizsgálata. A háziorvos kompetenciája 39 Koponya, nagykutacs koponya o formája o nagysága, fejkörfogat mérés o szülési sérülések (caput succedaneum, cephalhaematoma) varratok kutacs o mérete o kitöltöttsége Gerinc gerincvelői fejlődési rendellenesség orthopédiai problémák Agyidegek I. n. olfactorius szaglás II. n. opticus látás III. n. oculomotorius szemmozgás, szemhéjemelés, pupillaszűkítés IV., VI. n. trochlearis, n. abducens szemmozgás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:23

40 40 Idejében kiderül Agyidegek ptosis veleszületett ptosis congenitalis myasthenia anisocoria koponyaűri nyomásfokozódás vagy alkati variáció naplemente tünet koponyaűri nyomásfokozódás (hydrocephalus) Agyidegek V. arc érző beidegzése, rágóizomzat VII. arcizmok mozgása VIII. hallás, egyensúlyozás IX-X. garat, gége XI. vállemelés, fejfordítás XII. nyelvmozgás Izomtónus Izomzat trophiája Mélyreflexek 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:23

41 V. A csecsemő neurológiai vizsgálata. A háziorvos kompetenciája 41 Elemi mozgásminták verticalisatios elemi mozgásminták locomotoros mozgásminták Verticalisatios elemi mozgásminták ülésbe húzódzkodás ülésbe rugaszkodás lebegő ülés Locomotoros elemi mozgásminták elemi járás asszisztált másztatás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:23

42 42 Idejében kiderül Primitív reflexek Szimmetrikus tónusos nyaki reakció Aszimmetrikus tónusos nyaki reakció Moro reflex Fogó reflex (palmaris, plantaris) Bauer reakció Landau reakció Gallant reflex Kardinális ingerpontokon kiváltott reflexek (szopó,kereső,babkin) Ejtőernyős reflex Összefoglalás megfigyelés klasszikus neurológiai vizsgálat elemi mozgásminták, primitív reflexek fejlődésneurológiai status 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:24

43 VI. GYERMEKNEUROLÓGIAI VIZSGÁLAT KISGYERMEKKORBAN. A HÁZIORVOS KOMPETENCIÁJA A csecsemőkoron túl is fontos, hogy a gyermekeket ellátó háziorvosok megfelelő kompetenciával rendelkezzenek a gyermekkori neurológiai vizsgálatot illetően. Bár a neurológiai status felmérésének módja a gyermek életkorának növekedésével egyre inkább kezd hasonlítani a klasszikus neurológiai vizsgálathoz, továbbra is speciális megközelítést igényel. Kisdedés kisgyermekkorban a neurológiai állapot megítélése a gyermekek életkori adottságaihoz igazítva, főként játékos formában zajlik, sokszor leginkább a gyermek spontán tevékenység közben való megfigyelése vezet eredményre. Az előadás áttekinti a gyermekneurológiai vizsgálat egyes lépéseit a klasszikus neurológiai vizsgálat rendszerének megfelelően, kiemelve a háziorvosi gyakorlatban fontos elemeket és szempontokat. Anamnézisfelvétel tünetek, panaszok egyértelmű tisztázása szülői megfigyelés korlátai (pl. fokozott aggodalom, akut stresszhelyzet, egyéb életesemények befolyásoló hatása) DE A szülőnek mindig igaza van! belgyógyászati betegségek 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:24

44 44 Idejében kiderül Általános megfigyelések általános állapot aktivitás, érdeklődés kommunikáció, beszéd szociális készségek önellátás nagymozgások, finommotorika Általános megfigyelések célzott kérdések irányított játék kóros mozgások kóros tartás aszimmetria Koponya, nagykutacs koponya alakja, nagysága (fejkörfogat) nagykutacs mérete, tapintása sérülések? koponya kopogtatási hang 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:24

45 VI. Gyermekneurológiai vizsgálat kisgyermekkorban. A háziorvos kompetenciája 45 Gerinc fiziológiás gerinc görbületek kialakulása a felegyenesedés folyamatával kóros gerinc görbületek keresése Meningeális izgalmi jelek tarkókötöttség Kernig tünet Brudzinski jel vadászkutya fekvés feszülő kutacs Hányás lehet, de nem kötelező! Agyidegek vizsgálata I. n olfactorius szaglás vizsgálata II. n opticus látásélesség tájékozódó vizsgálat látótér konfrontális látótér vizsgálat 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:24

46 46 Idejében kiderül Agyidegek vizsgálata Agyidegek vizsgálata III. n. oculomotorius 4 szemmozgató izom kiesés esetén kifelé lefelé helyezett szem szemhéj emelő izom ptosis alkalmazkodásért felelős belső szemizom pupilla szűkítésért felelős belső szemizom pupillatágulat pupillareakció IV. n. trochlearis felső ferde szemizom kifelé, lefelé korlátozott tekintés VI. n. abducens felső egyenes szemizom kifelé korlátozott tekintési Agyidegek vizsgálata Szemmozgások vizsgálata III., IV., VI. agyideg együttes működése spontán szemmozgások vezetett szemmozgások 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:24

47 VI. Gyermekneurológiai vizsgálat kisgyermekkorban. A háziorvos kompetenciája 47 Agyidegek vizsgálata V. n. trigeminus o V/1. n. ophtalmicus o V/2. n. maxillaris o V/3. n. mandibularis működése: o érző beidegzés: egész arc, szemüreg, szem, orrüreg, szájüreg, fogak, nyelv elülső kétharmad o motoros beidegzés: rágóizmok vizsgálata o érzésvizsgálat az arcon o cornea reflex Agyidegek vizsgálata VII. n. facialis működés o motorosan: az egész mimikai izomzat o ízérzés: nyelv elülső két harmada o vegetatív beidegzés: könnymirigy, orrnyálkahártya, szájpad nyálkamirigyei, submandibularis és sublingualis mirigy vizsgálata: o az arcizmok működésének vizsgálata homlokráncolás, szemhéjzárás, fogmutatás, arc felfújás, orrfintorítás (centralis perifériás facialis paresis) Agyidegek vizsgálata VIII. n. vestibulocochlearis pars cochlearis pars vestibularis vizsgálat o pars cochlearis hallás tájékozódó vizsgálata o pars vestibularis állás, járás megítélése Romberg próba nystagmus megfigyelése 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:25

48 48 Idejében kiderül Agyidegek vizsgálata IX. n. glossopharyngeus működés o motoros: garat felső része o általános érző: garat felső része, isthmus faucium alsó tájék o speciális érző: ízérző: nyelv hátsó harmad spec. zsigeri érző: sinus caroticus o vegetatív: parotis, nyelv hátsó részének apró nyálmirigyei X. n. vagus Agyidegek vizsgálata működés: o motoros: garat és lágyszájpademelő izmok, garat alsó 2/3 szűkítő izmai, gégeizmok, nyelőcső harántcsíkolt izmai o érző: garat alsó része, gégebemenet, gégenyálkahártya, légcső, nyelőcső, tüdő, szívburok, gyomor, nagyerek o vegetatív: nyelőcső simaizom, tüdő és alsó légutak mirigyei, simaizmai, szív, felső hasűri szervek Agyidegek vizsgálata n. glossopharyngeus és n. vagus közös vizsgálata garat és gégeizmok működésének megítélése nyelés hangadás uvula helyzete garatreflex, lágyszájpadreflex 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:25

49 VI. Gyermekneurológiai vizsgálat kisgyermekkorban. A háziorvos kompetenciája 49 Agyidegek vizsgálata XI. n. accessorius működés: tisztán motoros ideg m. sternocleidomastoideus m. trapezius funkcionálisan a fejfordítás és vállemelés vizsgálata: o oldalra fordított fej visszafordítása o megemelt váll lenyomása o sérülése: azonos oldali vállemelés gyengült o fej ellenkező oldalra való fordítása gyengült 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:25

50 50 Idejében kiderül Izomerő vizsgálata jól kooperáló gyermek esetén: o részletes vizsgálat izomcsoportonként o latens paresis próbák karok vízszintesen nyújtott helyzetben történő megtartása Mingazzini próba Barré próba nem kooperáló gyermek esetén: o spontán és irányított mozgástevékenység megfigyelése felső végtagon: o radius reflex o biceps, reflex o triceps reflex alsó végtagon: o patella reflex o Achilles reflex Mélyreflexek értékelés: o fiziológiás (kp. élénk) o renyhe vagy kiesett o fokozott (+ kóros reflexek) Felületes reflexek hasbőr reflex cremaster reflex analis reflex talpreflex 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:25

51 VI. Gyermekneurológiai vizsgálat kisgyermekkorban. A háziorvos kompetenciája 51 Kóros reflexek felső végtagon: o Hoffmann jel o Trömner jel alsó végtagon: o Babinski reflex o kiterjedt patella o clonus (Achilles clonizáció) Végtagataxia vizsgálata orr-ujjbegy próba térd sarok próba Állás vizsgálata Romberg próba csukott szemmel, zárt lábbal történő állás Nehezített Romberg próba csukott szemmel, egymás előtt, egy vonalban lévő lábakkal történő állás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:25

52 52 Idejében kiderül Járás dinamikus egyensúly megfigyelés spontán mozgás során kérésre néhány méter séta (a lehetőségeknek megfelelően) o irányváltás o lábujjhegyen és sarkon járás ugrás fél lábon állás Érzésvizsgálat gerincvelő oldalsó köteg o elemi tapintás o fájdalom o hő érzés gerincvelő hátsó köteg o ízületi helyzetérzés o vibrációérzés Összefoglalás RENDSZEREZETT TUDÁSON ALAPULÓ VIZSGÁLATI SOR RUGALMASSÁG A VIZSGÁLAT MENETÉBEN 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:25

53 VII. KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE MAGYARORSZÁGON. GYERMEKÚT ALGORITMUS 3 A koragyermekkori intervenció mindazon szolgáltatások/ellátások összessége, amelyek az iskoláskor előtti, speciális segítséget igénylő gyermekekre és családjukra irányulnak, a gyermek személyes fejlődése, a család saját kompetenciáinak megerősítése és a gyermek, illetve a család társadalmi integrációja érdekében. 4 A korai életszakasz kiemelkedő a gyermekek fejlődésében, ugyanakkor a gyermekek egyenlőtlenül kapják meg az egészséges életkezdéshez és az optimális fejlődéshez szükséges releváns és adekvát támogatást. 5 A koragyermekkori intervenció három ágazatot is érint, de nincs igazi gazdája a területnek. Magyarországon a speciális ellátásra szoruló gyermekek egyharmada nem kapja meg a számára szükséges ellátást, szolgáltatást. 6 Rendszerszintű problémák és strukturális egyenlőtlenségek egyaránt állnak a háttérben. A szabályozás összehangolatlansága, bizonytalansága, a finanszírozás elégtelensége mellett hiányzik a döntéshozói együttműködés. A helyi szintű együttműködések többnyire nem alakulnak ki, a szakemberek nem ismerik egymás kompetenciáit, illetve ezek a kompetenciák nem tisztázottak. Az intézményrendszer átalakulása, a szociális és a köznevelés területén zajló centralizációs törekvések bizonytalanságot okoznak a szolgáltatói hálózatban. A szülők és a szakemberek egyaránt információhiánnyal küzdenek. Mindhárom ágazatban jellemző a minőségi standardok hiánya, a szakmai kontroll gyengesége, de a szisztematikus mérés és visszacsatolás sem működik. A rendszerben nagyon sok adat keletkezik, de korszerűtlen az adatstruktúra, az adatgyűjtések nem öszszehangoltak, az egyéni adatokat tartalmazó adatlapok sok esetben még mindig papírala- 3 A fejezet az alábbi módszertani anyagok alapján készült: Kereki, J. (2014) Majd kinövi (?) TÁMOP Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest Kereki, J., dr. Bauer, V., Gyarmathyné Doma, G., dr. Kujalek É., dr. Nádor, Cs., dr. Schultheisz, J., Somodi, A., dr. Újhelyi, J., Vámos, É., (2014) Gyermekút jogszabályok, gyakorlat, lehetséges modell. TÁMOP Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest 4 EADSNE - European Agency for Development in Special Needs Education (2010): Early Childhood Intervention Progress and Developments European Agency for Development in Special Needs Education, Odense, Denmark. (Letöltve: ) 5 Kereki, J. (írta és szerk.) (2011): Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához. Kutatási zárójelentés. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest. 6 Kereki, J., Lannert, J. (írta és szerk.) (2009): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése. Kutatási zárójelentés. TÁRKI-TUDOK ZRT - FSZK. Budapest. KORINT.pdf (Letöltve: ) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:25

54 54 Idejében kiderül púak. Hiányoznak a korszerű, standardizált szűrési módszerek, vizsgáló eljárások. A koragyermekkori intervencióban résztvevő szakembereknek a korai ellátással kapcsolatban megszerzett tudása egyenetlen, képzésbeli hiányosságok azonosíthatók. Komoly probléma, hogy nincs a különböző ágazati irányítás alá tartozó intézményeket összekötő, szabályozott gyermekút, amely a felismeréstől az ellátásba kerülésig az ellátórendszerben való eligazodást segítené. Az intézményrendszer átláthatatlan, a benne való tájékozódás információ híján nagy kihívás az érintett családok és a szakemberek számára egyaránt. 7 A gyermek útja egy olyan rendszerben írható le, amelynek elemei azok az egészségügyi, szociális/gyermekvédelmi, köznevelési és közigazgatási szereplők (intézmények, illetve annak képviselői), akik a speciális támogatást igénylő gyermekekkel, illetve családjaikkal a gyermek fogantatásától az iskoláskorig kapcsolatba kerülnek. Munkájuk a koragyermekkori intervenció különböző szakaszaihoz, a szűrés, jelzés folyamatához, a minősítés, diagnosztika szakaszához, illetve az ellátások, juttatások, szolgáltatások rendszeréhez kapcsolódik. A gyermekút több szakaszra tagolható, a prekoncepcionális szakasztól a várandósság és a perinatális időszakon keresztül a hazakerülés utáni szakaszig, illetve a későbbiekben a gyermek iskolás kora előtt az otthon, illetve az intézményes ellátásban eltöltött időszakig. A jogszabályokon keresztül leírható gyerekút a különböző szakaszok mentén azonosítja az ellátásban részt vevő kulcsintézményeket, illetve szereplőket, azoknak feladatait, valamint a továbbküldési és jelzési utakat. A gyakorlatban történő megvalósulás számos ponton komoly eltéréseket mutat a jogszabályban leírtakhoz képest. 8, 9 A lehetséges gyermekút-algoritmus javaslat az azonosított problématerületeket figyelembe véve, a nemzetközi jó gyakorlatok adaptálható elemeit felhasználva, egy koncepciójában új modell leírására vállalkozik. Fontos lépésként határozza meg egy koordináló ágazat kijelölését, amelyet a gyermek első három évében az egészségügyi ágazat kompetenciájaként határoz meg. Nemcsak a továbbküldési utakat, de a jelzési utakat, és a teendők pontos meghatározását is szükségesnek tartja leírni. Új elem beépítésével biztosítja a koordináltabb ellátást, a továbbküldési utak áttekinthetőségét. Egy ún. Koordinációs csoport szervezi a 7 Kereki J. (2013) A koragyermekkori intervenciós rendszer működésének legfontosabb problématerületei és fejlesztési lehetőségei. In: Gyógypedagógiai Szemle, 2013., XLI. évf., 1.sz., p KORINT.pdf (Letöltve: ) 8 Kereki Judit (szerk.) (2012): PR8 Javaslat(ok) adaptálható elemek beépítésére a hazai kora gyermekkori ellátás egységes szemléleten alapuló protokolljainak kialakításához, amely figyelembe veszi legalább két nemzetközi jó gyakorlat elemzésének eredményeit. A.I.M.2011 konzorcium. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest (Letöltve: ) 9 Kereki Judit (szerk.) (2012): PR9 Javaslat(ok) érintett ágazatok (egészségügy, szociális, oktatás) által használatos protokollok összehangolására. A.I.M2011 konzorcium. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest. (Letöltve: ) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:25

55 VII. Koragyermekkori intervenció intézményrendszere Magyarországon 55 gyermek és családja köré a diagnosztikus teamet, végzi a folyamatdiagnosztikát, és a szükségletalapú ellátásszervezést. Az egészségügyi alap- és szakellátás szereplőin kívül a köznevelési intézményrendszer diagnosztikus és fejlesztő, terápiás ellátást végző intézményeivel, a pedagógiai szakszolgálatokkal, az ellátórendszerbe integrált magánellátókkal, valamint a szociális/gyermekvédelmi intézményekkel folyamatos kapcsolatot tart. A 3 éves koruk után ellátásba kerülő gyerekek és családjaik esetében a koordináció a köznevelés kompetenciájába tartozik. Absztrakt Fogalmak Helyzetkép Problématerületek Gyermekút a jogszabályban és a gyakorlatban Lehetséges gyermekút Koragyermekkori intervenció Koragyermekkori intervenció értelmezése A korai életszakaszban nyújtott támogatások fontossága Egyenlőtlenségek az ellátásban Érintett területek: egészségügy, oktatás, szociális terület Ki a felelős? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:26

56 56 Idejében kiderül A kora gyermekkori intervenciós ellátásra szoruló gyermekek több mint egyharmada nem kapja meg a számára szükséges ellátást/ szolgáltatást Szabályozás, finanszírozás, együttműködés Szabályozási, környezet elégtelensége Finanszírozás bizonytalansága, alulfinanszírozottság Együttműködési hiányok, kompetenciaátfedések Szabályozási és finanszírozási szemlélet megújítása Koragyermekkori intervenció komplexitása Ágazatok közötti együttműködés Jogszabályharmonizáció Egységes szemlélet Intézményrendszer átalakulása Szociális/gyermekvédelmi, köznevelési területen centralizálás Kétszintű intézményi struktúra Pedagógiai szakszolgálati intézmények Civil ellátók 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:26

57 VII. Koragyermekkori intervenció intézményrendszere Magyarországon 57 Egyéb rendszerhibák Információhiány Egységes irányelvek, protokollok hiánya Minőségi standardok hiánya, szakmai kontroll gyengesége Adatgyűjtés, adatszolgáltatás elégtelensége Képzésbeli hiányosságok Legfontosabb egészségügyi ellátók Védőnő -területi -iskolai -kórházi Családvédelmi Szolgálat Házi gyermekorvos Háziorvos Szülészet Perinatális/neonatális intenzív centrum Újszülöttosztály Gyermek habilitációs/ rehabilitációs intézmény Gyermek- és ifjúsági pszichiátria Egyéb szakellátás Szakorvosok Szülész, nőgyógyász, neonatológus, gyermekneurológus, gyermekpszichiáter, genetikus, szemész, fül-orr-gégész, audiológus, ortopéd szakorvos, gyermek-rehabilitációs szakorvos, egyéb szakorvos 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:26

58 58 Idejében kiderül Szociális/gyermekvédelmi intézmények Falu- és tanyagondnoki szolgálat Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat Biztos Kezdet Gyerekház Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona Támogató szolgálat Bölcsőde Gyermekotthon Nappali ellátó intézmény Fogyatékos személyek otthona Családi napközi Családi gyermekfelügyelet Területi gyermekvédelmi szakszolgálat Gyámhatóság Házi gyermekfelügyelet Alternatív napközbeni ellátások Köznevelés intézményei Pedagógiai szakszolgálati intézmény Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Fejlesztő nevelés Szakértő bizottsági tevékenység Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Konduktív pedagógiai ellátás Gyógytestnevelés Óvodapszichológiai ellátás Kiemelten tehetséges gyerekek gondozása Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) Országos és megyei szakértői bizottsági feladatok Pedagógiai szakszolgálati feladatok Utazó gyógypedagógusi hálózat Családsegítő szolgálati feladatok Iskola-egészségügyi ellátás feladata o Óvodai feladat o Egyéb feladat Óvoda Egyéb intézmények Magánellátók Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei Önkormányzatok Rendőrség Bíróság Kormányhivatal Ügyészség 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:26

59 VII. Koragyermekkori intervenció intézményrendszere Magyarországon 59 Jogszabályok és a gyakorlat 1. Gyermekút I II. szakasz jogszabály szerint Gyermekút I II. szakasz a gyakorlatban Prekoncepcionális időszak Családvédelmi/Családtervezési Szolgálat Védőnő Háziorvos Szülész-nőgyógyász szakorvos Szakrendelések Prekoncepcionális időszak Családvédelmi/Családtervezési Szolgálat Védőnő Háziorvos Szülész-nőgyógyász szakorvos Szakrendelések Várandós tanácsadás Várandós tanácsadás vizsgálat vizsgálat Várandósság Háziorvos Védőnő Nőgyógyász Probléma esetén Probléma esetén Szülészet Várandósgondozás UH szűrés, Down szűrés, Egyéb szűrések Gyermekjóléti szolgálat Várandósság Háziorvos Védőnő Nőgyógyász Probléma esetén Ritka eset Probléma esetén Szülészet Várandósgondozás UH szűrés, Down szűrés, Egyéb szűrések Gyermekjóléti szolgálat Szülészet Szülés Szülészet Szülés 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:27

60 60 Idejében kiderül Jogszabályok és a gyakorlat 2. Gyermekút III IV. szakasz jogszabály szerint Gyermekút III IV. szakasz a gyakorlatban Értesítés 24 órán belül Szülészet Várandósgondozás UH szűrés, Down szűrés, Egyéb szűrések Szülészet Szülés Örökbefogadás esetén Gyámhatóság Értesítés 24 órán belül Szülészet Várandósgondozás UH szűrés, Down szűrés, Egyéb szűrések Szülészet Szülés Örökbefogadás esetén Gyámhatóság Koraszülöttek, érett, problémás újszülöttek, protokoll szerint Koraszülöttek, érett, problémás újszülöttek, protokoll szerint Perinatális szakasz Szemészet Audiológia (BERA) Szűrőközpontok Ortopédus 1500 g alatt, neurológiai probléma alapján Perinatális szakasz Szemészet Audiológia (BERA) Szűrőközpontok Ortopédus 1500 g alatt, neurológiai probléma alapján Egyéb szakorvos Egyéb szakorvos Koraszülött utógondozó Hazakerülés után 1 éves korig Védőnők szűrések Gyermekjólétiszolgálat Házi gyermekorvos, háziorvos Szűrések (pszichomotoros és szomatikus fejlődés) Fejlődésneurológiai szakrendelés Korai diagnosztikát, terápiát, utánkövetést végző intézet Speciális szakorvosok Járási/kerületi Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Egyéb eü. finanszírozású szolgáltatások, magánszolgáltatók Megyei/fővárosi pedagógiai szakszolgálat Korai fejlesztést végző egyéb intézmény Hazakerülés után 1 éves korig Védőnők szűrések Gyermekjólétiszolgálat Egyéb eü. finanszírozású szolgáltatások, magánszolgáltatók Házi gyermekorvos, háziorvos Szűrések (pszichomotoros és szomatikus fejlődés) Fejlődésneurológiai szakrendelés Korai diagnosztikát, terápiát, utánkövetést végző intézet Speciális szakorvosok Járási/kerületi Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Megyei/fővárosi pedagógiai szakszolgálat Korai fejlesztést végző egyéb intézmény 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:27

61 VII. Koragyermekkori intervenció intézményrendszere Magyarországon 61 Jogszabályok és a gyakorlat 3. Gyermekút V. szakasz jogszabály szerint Gyermekút V. szakasz a gyakorlatban 3 év alatt Védőnő Házi gyermekorvos, háziorvoa Járó- és fekvőbetegellátó szakorvos Védőnő Házi gyermekorvos, háziorvoa Járó- és fekvőbetegellátó szakorvos 3 év alatt 3 év felett Hazakerülés után az 1 7 évben Járási/kerületi pedagógiai szakszolgálat Bölcsőde 3 év alatt Óvoda Megyei/fővárosi pedagógiai szakszolgálat Gyermekjóléti szolgálat Hazakerülés után az 1 7 évben 3 év felett Járási/kerületi pedagógiai szakszolgálat Bölcsőde 3 év alatt Óvoda Megyei/fővárosi pedagógiai szakszolgálat Gyermekjóléti szolgálat Korai fejlesztést végző egyéb intézmény Korai diagnosztikát, terápiát, utánkövetést végző Intézet Korai fejlesztést végző egyéb intézmény Egyéb eü. finanszírozású szolgáltatók, magánszolgáltatók Korai diagnosztikát, terápiát, utánkövetést végző Intézet 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:27

62 62 Idejében kiderül Problémák Jelzési utak nem működnek Jelzés után nincs következmény A szülők külön útjai Életszerűtlen szabályzók Lehetséges modell Koordináló ágazat kijelölése Célcsoport kijelölése: 0 3 éves gyermekek és családjaik Oda-vissza jelzések fontossága A teendők pontos meghatározása Hálózatos felépítés Szükséges: integrált adatgyűjtési, adatkezelési rendszer, egységes informatikai rendszer Új elem a rendszerben 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:27

63 VII. Koragyermekkori intervenció intézményrendszere Magyarországon 63 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:28

64 64 Idejében kiderül 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:28

65 VII. Koragyermekkori intervenció intézményrendszere Magyarországon 65 Hazakerülés után Szülői megfigyelésen alapuló kérdőív 3 éves kor előtt egészségügy Védőnő Házi gyermekorvos/ Koordinációs háziorvos Csoport Jelzőrendszer Ellátóközpontok kulcsszemély 3 éves kor után köznevelés 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:28

66 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:28

67 VIII. A GYERMEKEK SZŰRŐVIZSGÁLATÁRÓL SZÓLÓ GYERMEK-ALAPELLÁTÁSI ÚTMUTATÓ ISMERTETÉSE, ÚJDONSÁGAI 10 A házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok és a védőnők által végzett egészségügyi szűrővizsgálatok hivatottak az egészségi állapot meghatározásra. Az életkorhoz kötött, jelenleg miniszteri rendelet szerint szabályozott orvosi és védőnői szűrővizsgálatokon túl szükség van egyéb szempontokon alapuló megfigyelésekre, vizsgálatokra is az egészségi állapot pontos meghatározásához. Az előadás a Koragyermekkori program keretében fejlesztett szülői megfigyelésen és rizikófelmérésen alapuló kérdőívekre is épülő, a gyermekek szűrővizsgálatáról szóló Gyermek-alapellátási útmutató fejlesztésének előzményeit, hátterét, valamint célját mutatja be. Ezt követően részletesen bemutatjuk a dokumentum felépítését, valamint újszerűségét, újdonságait összehasonlítva a gyermekfejlődés terén használt módszertannal. Az előadás célja a házi gyermekorvosokkal és vegyes praxisú háziorvosokkal megismertetni a Gyermek-alapellátási útmutató fejlesztésének előzményeit, magának a fejlesztésnek a célját. Kiemelendő az újszerűsége mind a szemlélet, mind a szűrési módszertan, mind pedig az életkorok, illetve a belső szerkezet tekintetében. Mivel az orvosi szűrési tevékenység többnyire térben is időben is izolált módon történik, fontos hangsúlyozni, hogy az új szemlélet szerint a szülők bevonásával történő megfigyelés értékelése, szükség esetén referálása a védőnők kompetenciája, ezért különösen fontos egymás munkájának megismerése, a legnagyobb összhang kialakítása alapellátói szinten. 10 A fejezet az alábbi módszertani anyag alapján készült: Altorjai, P., Fogarasi, A., Kereki, J. (szerk) (2014) Gyermek-alapellátási útmutató a 0 7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez. TÁMOP Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:28

68 68 Idejében kiderül Absztrakt 1. az Útmutató fejlesztésének előzményei 2. a fejlesztés céljai 3. az Útmutató felépítése 4. újdonságok az eddigi módszertanhoz képest Előzmények rizikó és védő tényezők áttekintése, fejlesztés jelenlegi rendeletszintű * szabályozás működési hatékonysága? szülők szerepe gyermekük megfigyelésében? egészségügyi alapellátók tevékenységének összehangolása? Kommunikáció? módszertani munkacsoport * 51/ /1997. (XII. 18.) NM rendelet - A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 1.sz. Melléklete Célok új módszertani szempontok a megfigyeléshez mindazon orvosi és védőnői tevékenység leírása, melyet az alapellátás területén a szakemberek a SZÜLŐK közreműködésével, a gyermek egészséges fejlődésének nyomonkövetése érdekében végeznek * kommunikáció fejlesztése * *Gyermek-alapellátási Útmutató, útmutató, Bevezetés 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:29

69 VIII. A Gyermek-alapellátási útmutató ismertetése 69 Célok Minden gyermek alapvető joga * *Dr. Büki Gy., Dr. Gallai M. és Dr. Paksy L. (2004) A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában. 2. sz. Módszertani Levél forrás: TÁMOP év Koragyermekkori program fejlődési zavarok felismerési arányának javítása szülők bevonása a megfigyelésbe (Szülői kérdőívek, rizikókérdőívek segítségével) 13+3 életkor (0, 1, 2, 4, 6, 9, 12, 15*, 18 hó, 2, 2,5*, 3, 4, 5, 6, 7* év) Az Útmutató megalkotása Rendeletszinten szabályozott tevékenysége + a TÁMOP ajánlásai Szülői kérdőívek időpontjai és tartalma szolgáltak alapul Orvosi és védőnői módszertan elkülönül 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:29

70 70 Idejében kiderül Az Útmutató felépítése Bevezető o háttér o célok o szerkezet o egyszerű használati algoritmusok az egyes TÁMOP életkorok vizsgálati módszertana Minta I. II. III. Vizsgálati útmutató házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok és védőnők részére Házi gyermekorvosok/vegyes praxisú háziorvosok Védőnők n Testi fejl V. Az egyes TÁMOP életkorok részletes vizsgálati módszertana I. Általános bevezető II. Szülői kérdőív III. Vizsgálati útmutató házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok és védőnők részére IV. Részletes védőnői vizsgálati módszertan V. Részletes orvosi vizsgálat 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:29

71 VIII. A Gyermek-alapellátási útmutató ismertetése 71 I. Általános bevezető előkészületek - pl. játékeszközök előkészítése - a megfigyeléshez az előző találkozás óta eltelt időszak fontosabb fejlődési állomásai adott kor viselkedési jellemzői játéktevékenység jellemzése Minta 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:29

72 72 Idejében kiderül Az egyes TÁMOP életkorok részletes vizsgálati módszertana I. Általános bevezető II. Szülői kérdőív III. Vizsgálati útmutató házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok és védőnők részére IV. Részletes védőnői vizsgálati módszertan V. Részletes orvosi vizsgálat II. Szülői kérdőív célja a szülők bevonása gyermekük megfigyelésébe a TÁMOP által fejlesztett kérdőív a kérdések alapján felmerült gyanújelek korrelálnak az orvosi vizsgálatok során feltárt eltérésekkel II. Szülői kérdőív az egyes kérdések a védőnői vizsgálati módszertant követik: o érzékszervek, érzékelés, észlelés o adaptív gondolkodás, kognitív képességek o preverbalis, kommunikációs, nyelvi képességek o szocializáció, énfejlődés o önkiszolgálás o testi fejlődés, motoros képességek 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:30

73 VIII. A Gyermek-alapellátási útmutató ismertetése 73 Minta 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:30

74 74 Idejében kiderül Az egyes TÁMOP életkorok részletes vizsgálati módszertana I. Általános bevezető II. Szülői kérdőív III. Vizsgálati útmutató házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok és védőnők részére IV. Részletes védőnői vizsgálati módszertan V. Részletes orvosi vizsgálat III. Vizsgálati útmutató rendeletszinten szabályozott vagy TÁMOP életkorok III. Vizsgálati útmutató 12 hónapos kor 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:30

75 VIII. A Gyermek-alapellátási útmutató ismertetése 75 III. Vizsgálati útmutató 18 hónapos kor Az egyes TÁMOP életkorok részletes vizsgálati módszertana I. Általános bevezető II. Szülői kérdőív III. Vizsgálati útmutató házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok és védőnők részére IV. Részletes védőnői vizsgálati módszertan V. Részletes orvosi vizsgálat IV. Részletes védőnői vizsgálati módszertan Szülői kérdőívek kérdéseire épít táblázatok fejlődési mérföldkövek feltüntetésével vizsgálati, megfigyelési módszertan figyelemfelkeltő jelek kivizsgálást igénylő állapotok 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:30

76 76 Idejében kiderül IV. Részletes védőnői vizsgálati módszertan Megfigyelési szempontok csecsemő- / kisded- / óvodáskornak megfelelően érzékszervek, érzékelés, észlelés adaptáció, adaptív gondolkodás, preverbalis képességek, kommunikáció, nyelvi képességek szocializáció, énfejlődés önkiszolgálás testi fejlődés, motoros képességek Minta 9 hónapos kor 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:31

77 VIII. A Gyermek-alapellátási útmutató ismertetése 77 Minta 9 hónapos kor Minta 9 hónapos kor 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:31

78 78 Idejében kiderül Minta 9 hónapos kor Minta 9 hónapos kor 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:31

79 VIII. A Gyermek-alapellátási útmutató ismertetése 79 Az egyes TÁMOP életkorok részletes vizsgálati módszertana I. Általános bevezető II. Szülői kérdőív III. Vizsgálati útmutató házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok és védőnők részére IV. Részletes védőnői vizsgálati módszertan V. Részletes orvosi vizsgálat V. Részletes orvosi vizsgálat kontaktusfelvétel fizikális vizsgálat neurológiai vizsgálat egyéb o oltások áttekintése o esetleges következő vizsgálatok időpontja, beutalók, stb. Mellékletek Összefoglaló laminált táblázat az alapellátók szűrési feladatairól gyermekkorban A Szülői kérdőív használatának védőnői feladatai Egyes védőnői szűrővizsgálatok ismétlődő elemei (látás, hallás, testtartás - mozgásszervek) Rizikókérdőívek (várandósság, 1 hó, 1, 3, 5 év) Részletes Orvosi vizsgálati lapok (TÁMOP életkorokban) Irodalomjegyzék Az elkészítésben résztvevő szakemberek teljes listája 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:32

80 80 Idejében kiderül Táblázat 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:32

81 VIII. A Gyermek-alapellátási útmutató ismertetése 81 A Gyermek-alapellátási útmutató újdonságai szülők bevonása a megfigyelési folyamatba a Szülői kérdőívek segítségével több életkor (13+3), szemben eddig: 10 az egyes vizsgálatok összhangja (Szülői kérdőív kérdésein alapuló mérföldköves táblázatok) új ajánlások megfogalmazása: pl. újszülött hazaadását követő első vizsgálat: HGYO vizsgálat helye és ideje új szemlélet: védőnő, házi gyermekorvos és vegyes praxisú háziorvos preventív tevékenységének összhangja, rálátás egymás munkájára Összegzés új szemlélettel új módszertani fejlesztések segítségével új életkorokban új szerkezetben 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:32

82 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:32

83 IX. RIZIKÓ- ÉS VÉDŐTÉNYEZŐK 1 A gyermek fejlődésének és az azt befolyásoló tényezőknek a folyamatos nyomon követése, monitorozása hozzájárul a fejlődés optimális alakulásának előrejelzéséhez, a fejlődés elakadásainak, zavarainak időben történő észleléséhez, és így lehetőségünk nyílik a későbbi zavarok megelőzésére, kiszűrésére, alakítására. A fejlődési deficitek és a fejlődést befolyásoló rizikófaktorok megítélése csak a fejlődés folyamatjellegének figyelembe vételével történhet. Ennek megfelelően szükségessé vált egy olyan mérőeszköz összeállítása, mely ezt a folyamatjelleget figyelembe véve állapítja meg az egyes életkorokban a fejlődést akadályozó rizikófaktorok jelenlétét a gyermek életében. Amiről ma szó lesz ABSZTRAKT 1. Fogalmi keretek 2. Rizikószűrés szükségessége, rizikófelmérés 3. Rizikótényezők 4. Protektív/védő tényezők 1 A fejezet az alábbi módszertani anyagok alapján készült: Altorjai, P., Fogarasi, A., Kereki, J. (szerk) (2014) Gyermek-alapellátási útmutató a 0 7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez. TÁMOP Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:32

84 84 Idejében kiderül Fogalmi keret Rizikó definíciója Kumulatív rizikó-modell Protektív tényezők A rizikószűrés szükségessége Későbbi zavarok megelőzése, kiszűrése, alakítása. A fejlődési kimenetelt befolyásoló tényezők: egyéni és környezeti tényezők, későbbi életesemények, védőtényezők. Rizikószűrés Kinek a feladata? Területileg illetékes védőnő A rizikószűrés javasolt időpontjai: 1. a várandósság kezdetén 2. a szülés után (1. hónap) 3. a továbbiakban szükséglet szerint változások esetén 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:32

85 Rizikó és protektív tényezők IX. Rizikó- és védőtényezők 85 Rizikófaktorok csoportosítása: 1. biológiai és környezeti rizikótényezők 2. disztális, vagyis távoli tényezők és proximális (közeli) tényezők Protektív/Védőtényezők (példa): Alacsony iskolázottság, rossz szociális körülmények mellett/ellenére Rizikószűrés Rizikószűrés a várandósság időszakában Szociodemográfiai adatok Korábbi és a jelenlegi várandósságra vonatkozó anamnesztikus adatok Családi anamnaesis Anyai anamnaesis Egészségmagatartás Pszichés státusra vonatkozó kérdések A várandóssággal kapcsolatos rizikótényezők Az egészségügyi ellátórendszer elérhetősége mint rizikótényező Családtervezés, várandósság előtti gondozás Várandósgondozás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:33

86 86 Idejében kiderül A várandóssággal kapcsolatos rizikótényezők Családtervezés: Prekoncepcionális (várandósság előtti) gondozás Perikoncepcionális gondozás A család tervezése : Technikalizálástól, medikalizálástól való elfordulás A várandóssággal kapcsolatos rizikótényezők Prenatális teratogén tényezők Az összes fejlődési rendellenesség 10-15%-ának hátterében feltételezhetően teratogén ok áll. A kialakuló hatást befolyásoló tényezők Fizikai teratogén tényezők ionizáló sugárzás Kémiai teratogén tényezők Biológiai teratogén tényezők Rizikószűrés Rizikószűrés a gyermek hazaadásától számított 1 hónapon belül Együtt élőkre vonatkozó adatok, különös tekintettel a változásokra Lakáskörülmények Szülők legmagasabb iskolai végzettsége Foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok Várandósságra vonatkozó adatok (vizsgálatok, problémák) Szülés körülményei 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:33

87 Rizikószűrés (1 hónapon belül) Az egészségügyi ellátórendszer elérhetősége mint rizikótényező IX. Rizikó- és védőtényezők 87 szülészeti ellátás védőnő, házi gyermekorvos, vegyes praxisú háziorvos kórházi kezelés (PIC, NIC), sürgősségi ellátás, szakrendelés igénybevétele Rizikószűrés (1 hónapon belül) PERINATÁLIS TÉNYEZŐK a szülés körülményei (pl. császármetszés, elhúzódó szülés, oxigénhiány stb.) koraszülés, alacsony születési súly túlhordás alacsony Apgar érték Rizikószűrés (1 hónapon belül) Az újszülött táplálása, az anya táplálkozása Az újszülött magatartása Szülői kompetencia Anya egészségmagatartása (alkohol, dohányzás, drog) Párkapcsolat Pszichés státusra vonatkozó kérdések Egyéb veszélyeztető körülmények Védőnő általi megfigyelés: anya-gyermek interakció gyermekbántalmazásra és/vagy elhanyagolásra utaló jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:33

88 88 Idejében kiderül Rizikószűrés szükséglet szerint A korábbi kérdéscsoportok kiegészülnek a következőkkel: A család életében bekövetkező változás jellege, annak a gyermekre gyakorolt hatása A gyermek hossz/magasság- és súlyfejlődése Védőoltásokra vonatkozó adatok A gyermek betegségeire vonatkozó adatok A gyermek magatartása, temperamentuma Az egészségügyi ellátórendszer elérhetősége mint rizikótényező Védőnő, házi gyermekorvos, vegyes praxisú háziorvos Kórházi kezelés, sürgősségi ellátás, szakrendelés igénybevétele Intézményi ellátás bölcsőde, óvoda Posztnatális tényezők A gyermek táplálása Egészséges ivóvíz, környezetszennyezési tényezők K-, D-vitamin, fluoridellátottság Szociális tényezők Pszichés tényezők (szülők, gyermek) Családi nevelés, gondozás, fejlesztés 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:33

89 Amit ma megismertünk A rizikó definíciója, kumulatív rizikó-modell A protektív tényezők szerepe A rizikószűrés szükségessége A rizikószűrés időpontjai A rizikókérdőív tartalmi elemei Összegzés IX. Rizikó- és védőtényezők 89 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:33

90 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:33

91 X. PRIMER PREVENCIÓ 2 A prevenció megelőzést, elkerülést jelent, ezen belül az elsődleges, azaz a primer prevenció azon lépések összességét írja le, melyek minimalizálják, illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és szociális feltételeket, melyek érzelmi, fizikai betegségeket vagy társadalmi-gazdasági problémákat okoznak, vagy hozzájárulnak ezek kialakulásához. Irányulhat az egyén, de akár egy közösség egészségügyi problémáit okozó potenciális tényezők elkerülésére vagy megszüntetésére is. Középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll. Konkrét célja az egészségkárosodás és a megbetegedés bekövetkeztének megelőzése, a fizikális ellenálló képesség, a mentális jóllét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése, a fertőző betegségekkel szembeni védettség, védelem erősítése. Klasszikusan primer prevenciós feladat az egészségnevelés és az egészségügyi felvilágosítás minden területe. Ma is általános érvényű megállapítás és tény, hogy a hatékony, minőségi prevenciós program a gyermekkorban az egészséges társadalom megalapozását jelenti. Az általános prevenciós elvekkel egyetemben a gyermekek egészségfejlesztése is folyamatosan változott és fejlődött az évek során, hiszen igazodott az új ismeretekhez, a változó társadalmi elvárásokhoz, valamint a szolgáltatások kivitelezésének változásaihoz. Az egyes fontosabb állomásokról is beszélünk az előadás során. A gyermek fejlődésének nyomon követésében, a fejlődést befolyásoló tényezők felderítésében, illetve az ezen tényezők által okozott elakadások, elváltozások, sérülések kiküszöbölésében és csökkentésében számos szakma képviselője, több szféra ellátórendszere, intézménye vesz részt már a családtervezéstől kezdve a gyermek iskolába kerüléséig, majd később elkísérve őt egészen a felnőttkorig. Ebben a folyamatban különös jelentősége van a gyermek-egészségügyi alapellátásnak, a védőnői és a házi gyermekorvosi rendszernek, s annak az egészségfejlesztési szemléletnek, ami a gyermek érdekében segíteni és irányítani tudja ezt az összefogást, s partnerré képes tenni a szülőket megfelelő felkészültséggel. Az előadás végén gyakorlati alkalmazási lehetőségek bemutatásával segítjük elsajátítani a hallottakat. 2 A fejezet az alábbi módszertani anyag alapján készült: Andrek, A. (2013) Primer prevenciós feladatok a gyermek-egészségügyi alapellátásban Gyakorlati módszertani útmutató sorozat szakemberek számára; A születendő gyermek életkilátásainak javítására szolgáló primer prevenciós feladatok TÁMOP Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:33

92 92 Idejében kiderül Absztrakt 1. a prevenció definíciója 2. az egészségfejlesztés szerepe a társadalomban 3. az egészségfejlesztés történeti háttere 4. az alapellátás szerepe a preventív tevékenységekben 5. gyakorlati alkalmazási lehetőségek Prevenció Elsődleges (primer): problémát okozó potenciális tényezők elkerülésére vagy megszüntetésére Másodlagos (szekunder): betegségek korai stádiumban való felismerése, szűréssel történhet. Harmadlagos (tercier): a már kialakult betegségnél a további károsító hatások, következ mények ki küsz öböl ése, ártalomcsökkentés, rehabilitáció Primer prevenció A primer prevenció az egyén vagy a közösség egészségügyi problémáit okozó potenciális tényezők elkerülésére vagy megszüntetésére szolgáló intézkedések összességét jelenti. Középpontjában a az egészség általános védelme és támogatása áll. Célja az egészségkárosodás, és a megbetegedés bekövetkeztének megelőzése, a fizikális ellenálló képesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése, a fertőző betegségekkel szembeni védettség, védelem erősítése. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:33

93 X. Primer prevenció 93 Alap megfontolások a megelőzés hosszútávon költségkímélő mind társadalmi, mind egyéni szinten a hatékony, minőségi prevenciós program a gyermekkorban, az egészséges társadalom megalapozását jelenti az egészségfejlesztés hosszútávú befektetés Alap megfontolások az egészségfejlesztés változása multidiszciplináris ellátás az alapellátás kitüntetett szereppel bír Egészség és egészségfejlesztés WHO, 1948: Az egészség a teljes fizikális, mentális és szociális jólét állapota, és nem pedig a betegség, vagy fogyatékosság hiánya. Alma Ata, 1978: közös állásfoglalás az alapellátás résztvevőivel Ottawa, 1986: az egészség fejleszthető társadalmi érték, The Ottawa Charter for Health Promotion Dzsakarta, 1997: az egészség alapvető emberi jog 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:34

94 94 Idejében kiderül The Ottawa Charter for Health Promotion Az Ottawai Charta, nyitást jelent az új népegészségügy irányába szociális igazságosság és egyenlőség támogatás és közvetítés Egészséget mindenkinek 2000-re és azon túl egészségfejlesztés az a folyamat, mely révén képessé teszi az egyéneket arra, hogy az egészségüket meghatározó tényező ket befolyásolják és ezzel javítsák egészségüket. World Health Report, Egészségügyi Világjelentés figyelembe veszi az egészséget globális szinten leginkább veszélyeztető tényezőket hangsúlyozza a viselkedési tényezők szerepét kiemeli, hogy a nem fertőző betegségek fő okai, azaz az egészségtelen étkezés, a fizikai inaktivitás, a dohányzás, a káros mértékű alkoholfogyasztás gyorsan növekvő terhet jelentenek. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:34

95 X. Primer prevenció 95 Egészségmagatartás egészséges táplálkozás rendszeres testmozgás biztonságos környezet kialakítása Magyarország évi CLIV. törvénye az egészségügyről egyéni képesség, jártasság, alkalmazkodás közösségi cselekvések egészséget támogató környezet szakmapolitika, egészségügy Egészségfejlesztés a gyermek világában különböző életszakaszok gondoskodás biztonság életkörülmények életmód szülők számára ismeretátadás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:34

96 96 Idejében kiderül Az alapellátási tevékenység alapelvei szülői háttér család elsődlegessége fejlődés követése a nevelés és gondozás egysége eltérő fejlődés érzelmi biztonság aktivitás, önállóság egységes nevelési elvek A védőnő szerepe az alapellátásban egészségvédelem, életmód érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése ismeretek nyújtása Problémák orvosi ellátás szabad választáson alapul védőnői ellátás területi elven működik sikertelen, esetleges együttműködés nem egységes eljárási rendek teljesítmény/minőség 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:34

97 X. Primer prevenció 97 TÁMOP Módszertani fejlesztések Az egészségfejlesztés fogalma és módszerei a gyermekegészségügyi alapellátásban Egészséges gondozás gondozási sablonok Fokozott gondozást igénylő várandós és gyermek gondozása gondozási sablonok, útmutatók Őrzők A fogantatás és a várandósság kritikus helyzeteinek megelőző feladatai A gyermeki fejlődést befolyásoló (rizikó) tényezők objektív értékelésére szolgáló módszer kifejlesztése A születendő gyermek életkilátásainak javítására szolgáló primer prevenciós feladatok A védőoltások jelentősége, kötelező és ajánlott oltások, oltás különleges körülmények esetén Jó gyakorlatok Várandós csoportok Kritikus helyzetek a várandósság és gyermekágy alatt A születendő gyermek életkilátásai Baba-mama klubok A gyermek egészséges fejlődése Védőoltások Egészségfejlesztés/várandóscsoportok élettani/anatómiai változások ismertetése várandósgondozás nyomon követése magzat élettani/anatómiai változásai kommunikáció a magzattal az apaszerep/szülői szerep szülés: császár vagy természetes? gyermekágy eseményei az újszülött fogadása újszülöttkor/csecsemők masszázs, hordozás milyen a jó szülő? jogrendszer, családtámogatás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:34

98 98 Idejében kiderül Jó gyakorlatok Várandós csoportok Kritikus helyzetek a várandósság és gyermekágy alatt A születendő gyermek életkilátásai Baba-mama klubok A gyermek egészséges fejlődése Védőoltások Kritikus helyzetek a várandósság és gyermekágy alatt nem kívánt terhesség gyermekágy időszak post partum depresszió Jó gyakorlatok Várandós csoportok Kritikus helyzetek a várandósság és gyermekágy alatt A születendő gyermek életkilátásai Baba-mama klubok A gyermek egészséges fejlődése Védőoltások 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:35

99 X. Primer prevenció 99 A születendő gyermek életkilátásai dohányzás passzív dohányzás alkoholfogyasztás (FAS) forrás: Jó gyakorlatok Várandós csoportok Kritikus helyzetek a várandósság és gyermekágy alatt A születendő gyermek életkilátásai Baba-mama klubok A gyermek egészséges fejlődése Védőoltások Egészségfejlesztés / baba mama klubok masszázs szoptatás, hozzátáplálás életmódbeli, nevelési, gondozás, ápolás kreativitás az otthon biztonsága / balesetmegelőzés problémás gyermekek / nevelési problémák 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:35

100 100 Idejében kiderül Jó gyakorlatok Várandós csoportok Kritikus helyzetek a várandósság és gyermekágy alatt A születendő gyermek életkilátásai Baba-mama klubok A gyermek egészséges fejlődése Védőoltások A gyermek egészséges fejlődése alvászavar, helyes alvás dühkitörés, affekció szobatisztaság forrás: Jó gyakorlatok Várandós csoportok Kritikus helyzetek a várandósság és gyermekágy alatt A születendő gyermek életkilátásai Baba-mama klubok A gyermek egészséges fejlődése Védőoltások 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:36

101 X. Primer prevenció 101 Védőoltások Immunológiai alapfogalmak: immunválasz immunogenitás és reaktogenitás immunmemória populációs immunitás = nyájimmunitás fészek, nyáj Védőoltások Kötelező védőoltások o Epinfo/Módszertani levél o alkalmazási előirat Választható, ajánlott vagy ún. fakultatív védőoltások Oltásellenes lobbi Kifogások: túl fiatal szervezet az immunrendszer túlterhelése mérgező adalékanyagok kétes hatástanulmányok már nem előforduló fertőzések természetes védekezés miért kötelező? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:36

102 102 Idejében kiderül Összegzés prevenció egészségfejlesztés alapellátás gyakorlat 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:36

103 XI. EPILEPSZIA Az epilepszia az agy egyes területeinek kóros működése miatt kialakuló és rohamok formájában jelentkező betegség. Mivel az epilepszia gyermekkori előfordulása igen magas (1%), sőt az egyes alkalmi rosszullétek aránya még ennél is magasabb, az alapellátás szintjén külön érdemes beszélni e riasztó betegségcsoportról. (A felnőttkori gyakoriság 0,5% körül van.) Az előadás az epilepszia definícióját, az alapok ismertetését követően bemutatja a gyakoribb rohamtípusokat, diagnosztikájukat és terápiájukat. A nem epilepsziás eredetű rohamjelenségek epilepsziás görcsökhöz hasonló tüneteik miatt differenciáldiagnosztikai nehézséget jelenthetnek, a kései felismerést megkésett terápia követhet. Végül kitérünk az epilepsziás betegek életminőségére, amely a preventív tevékenységet végző alapellátók számára kitüntetett fontossággal bír. 3 ABSZTRAKT 1. az epilepszia definíciója 2. rohamtípusok 3. nem epilepsziás eredetű rohamjelenségek 4. életminőség 3 Siegler, Z. et al. (2013) 10 years, 600 monitoring sessions our experience with the video EEG monitoring of children. Ideggyógyászati Szemle, 66 (3 4). Fogarasi, A. (2009) A gyermekkori epilepsziáról. In: Radvány, K. (szerk.) Előadások az Ért. Ak. Klubban, ELTE Budapest Fogarasi, A. et al. (2003) Epilepszia sebészet gyermekkorban: elmélet és gyakorlat. Orvosi Hetilap, 2003/48. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:36

104 104 Idejében kiderül Esetismertetés 11 hónapos lánycsecsemő leszürkülések, percekig nem vesz levegőt, riasztó korának megfelelően fejlett és táplált eseménytelen várandósság és perinatorum testvére nincsen, nem volt még beteg, kötelező védőoltások rendben első leszürkülése 2 hónapos korában, az oltásnál azóta is sírásnál, fájdalomnál jelentkezik kivizsgálás negatív eredménnyel Alapok az agy kóros működése epilepsziás görcs/roham, epilepszia betegség alkalmi rohamok provokáló tényezői: o láz o villogó fény o alkohol/drog o gyógyszer-, alvásmegvonás gyermek: 1%, felnőtt: 0.5% lázgörcs prevalenciája 3-4% Az epilepszia okai agyi lézió o fejlődési rendellenesség o gyulladás o oxigényhiányos állapot o vérzés o anyagcserebetegség o trauma genetikai eredet o ioncsatorna o neurotranszmitter o receptor 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:36

105 XI. Epilepszia 105 Rohamszemiológia agy mely részéről ered? merrefelé terjed? generalizált tónusos-klónusos roham: grand mal, GTCS tónusos roham mioklónus klónus aura jelenség Absence régi nevén: petit mal pár másodperces tudatzavar lemerevedés, kihagyás = távollét gyakran figyelem- vagy viselkedészavarként értelmezik a közösségben 4-10 éves életkorban Rohamok felosztása parciális (fokális) rohamok o szimplex o komplex o másodlagosan generalizálódó generalizált rohamok nem klasszifikálható rohamok 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:36

106 106 Idejében kiderül Differenciáldiagnosztika periodikus csecsemőkori mozgások (pl. jaktálás) alvási mioklónus affektív apnoe GOR benignus paroxismális vertigo gratificatio (örömszerző tevékenység) migrén Extrapyramidális eredetű mozgászavarok alvászavarok (pl. pavor nocturnus, somnambulizmus) vércukor- és ionháztartás zavarai kardiológiai okok (hypotonia, ritmuszavarok) pszichogén rohamok, tetániás rosszullét Epilepszia diagnosztika anamnézis o családban előforduló betegségek o várandósság, szülés körülményei o trauma, betegségek? neurológiai, neuropszchiológiai vizsgálat EEG képalkotók o funkcionális: PET, SPECT o Struktúrális: CT, MRI - optimális gyógyszerválasztás / kombináció - prognózis megítélése Képalkotó vizsgálatok UH CT MRI sectio forrás: Epilepszia háttéranyag (prof. dr. Fogarasi András) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:37

107 XI. Epilepszia 107 Epilepszia terápia rohammegelőzés o 80% jóindulatú: teljes rohammentesség gyógyszer mellett o serdülőkorra kinőhető: fokozatos gyógyszerleépítés o mellékhatások: vérszintek ellenőrzése roham ellátása o védelem a sérülésektől! o szoros monitorizálás, elsősegélynyújtás o rohamoldás o ritkán ITO Epilepszia terápia sebészet o pontos lokalizáció video-eeg monitorizálás MRI iktális EEG szemiológia o egyre nagyobb szerep Epilepszia terápia ketogén diéta VNS: nervus vagus stimuláció életmód o sport: élmény, de veszélyforrás is lehet 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:37

108 108 Idejében kiderül Néhány epilepszia szindróma részletes leírása Benignus centrotemporális epilepszia Absence epilepsziák Juvenilis mioklónus epilepszia Szimptómás fokális epilepsziák West szindróma forrás: Epilepszia háttéranyag (prof. dr. Fogarasi András) Kognitív képességek alakulása alapbetegség hypoxia neuronkárosodás antiepileptikus terápia mellékhatásai nem értelmi fogyatékosság! alapbetegség gyógyszeres kezelés rohamok Epilepsziás betegek életminősége rohammentesség? környezet o overprotektív: izoláció, kiemelés, betegségtudat o stigmatizáció: kiközösítés alapellátás szerepe 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:37

109 XI. Epilepszia 109 Alkalmi rohamok provokáló faktor o stressz o kialvatlanság o villogó fény (stroboszkóp effektus:disco, autóalagutak) o láz Esetismertetés 7 hónapos lánycsecsemő több alkalommal jelentkezett már az ambulancián másik kórházban neurológus is vizsgálta változó gyakorisággal kimerevedések, légzéskimaradások magától szűnik alaposabb kikérdezés: étkezéseket követően néhány 10 percen belül, szilárd táplálék bevezetése óta ritkább ph mérés: súlyos refluxra jellemző savas ph kiugrások a regisztrátumon fejpozícionálás, étrend, gyógyszeres kezelés Összegzés epilepszia alapjai, okai rohamszemiológia felosztás diagnosztika, terápia képességek, életkilátás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:37

110 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:37

111 XII. SZEKUNDER PREVENCIÓ. AZ ÚJ SZÜLŐI KÉRDŐÍV ÉS HASZNÁLATA Definíció szerint a szekunder prevenció célja a betegségek korai, rejtett, még panaszt nem okozó szakaszában való felismerése és kezelése. Ezáltal a beteg jó eséllyel, kisebb károsodással, alacsonyabb költséggel gyógyítható. Ezen tevékenységek közé tartoznak a szűrővizsgálatok, de a laikusok által végzett önellenőrzés is, és így tágabb értelemben a szülők saját gyermekük irányában tett- megfigyelése is idesorolható. A szűrés szülői, védőnői, ill. orvosi a prevenciónak csak egy része (a probléma felfedése, diagnosztika), de a prevencióhoz hozzátartozik a beavatkozás is! A Koragyermekkori program keretében, a meglévő jogszabályok és a projekt során fejlesztett módszertani anyagok alapján a 0 7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez egy új Gyermek-alapellátási útmutató készült, melyről egy általános tájékoztató előadást már hallhattak a kollégák. Ennek szerves részét képezi az a Szülői kérdőív sorozat, melyet 2013-ban hazánkban egy összetett szakértői csoport alkotott meg. Ennek segítségével a szülők aktív részeseivé válnak a gyermekük fejlődésével kapcsolatos folyamatos megfigyelésnek. Az előadás röviden összefoglalja a Szülői kérdőívek viszonyát a Gyermek-alapellátási útmutatóhoz, majd részletesen ismerteti kialakítását, felépítését, kitöltését és értékelését, valamint a védőnők kérdőívvel kapcsolatos teendőit. Szekunder prevenció célja a betegségek korai, még panaszt nem okozó szakban való felismerése eredményeként jobb gyógyulási esély, kisebb károsodás, alacsonyabb költség 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:37

112 112 Idejében kiderül Szekunder prevenció formái egészségügyi tevékenység Gyermek-alapellátási útmutató -orvosi, védőnői szűrővizsgálatok laikus önellenőrzés = szülői megfigyelés szülői kérdőív Gyermek-alapellátási útmutató TÁMOP koragyermekkori program meglévő jogszabályok projekt során fejlesztett módszertani anyagok védőnők, házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok részére A Gyermek-alapellátási útmutató felépítése Általános bevezető Adott életkorokban szükséges tevékenységek részletes leírása Táblázat az alapellátók szűrési feladatairól gyermekkorban Mellékletek 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:38

113 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata 113 I. II. i k III. Vizsgálati útmutató házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok és védőnők részére IV. n V. Szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről a kérdőív kialakításának alapgondolata: o szülők szerepe a gyermek fejlődésének megfigyelésében o szülői készségek fejleszthetők nemzetközi kitekintés o önkéntesen kitölthető szülői kérdéssorok hazai helyzet o 2014-ben véglegesített Szülői kérdőív A Szülői kérdőív kialakításának ismertetése a kérdőív kialakításában részt vevő szakértői csoport: (egészségügyi alapellátók, védőnők, fejlődésneurológia, fejlődéspszichológia területén dolgozó szakemberek, gyógypedagógus, gyógytornász, gyermekpszichiáter, mentálhigiéniés szakemberek) szakmai szabályok szerint történő tesztelési folyamat kognitív interjúk érthetőség bevezető-tanulmány 1650 fős országos reprezentatív mintán Szülői kérdőív alapján felmerült gyanújelek - orvosi vizsgálat alapján felmerült problémák: jó korreláció 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:38

114 114 Idejében kiderül Vizsgálati időpontok 1) Hazaadás után 2) 1 hó 3) 2 hó 4) 4 hó 5) 6 hó 6) 9 hó 7) 12 hó 8) 15 hó 9) 18 hó 10) 2 év 11) 2,5 év 12) 3 év 13) 4 év 14) 5 év 15) 6 év 16) 7 év Korrigált életkor 28. terhességi hét előtt születetteknél 2 éves korig hét között születetteknél 1 éves korig hét között születetteknél fél éves korig A Szülői kérdőív felépítésének jellemző i Összetett kérdéssor a védőnői vizsgálati módszertan felépítésének megfelelően: érzékszervek, érzékelés, észlelés adaptív gondolkodás, kognitív képességek preverbalis, kommunikációs, nyelvi képességek szocializáció, énfejlődés önkiszolgálás motoros képességek 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:38

115 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata 115 Szülői kérdőív kitöltése 1 hó 1. Hason fekve, fejét rövid időre megemeli, majd átfordítja mindkét oldalra? Igen, rendszeresen gyakran, többnyire Néha (ritkán, nem nagyon, de előfordul) Még nem A kérdőív kitöltésével kapcsolatos tudnivalók, a védőnők feladatai tájékoztatás segítség a kitöltésben (szükség esetén) válaszok értékelése eredmények rögz í tése a gyermek dokumentációjában háziorvos értesítése az eredményekről indokolt esetben orvosi vizsgálat kezdeményezése Tájékoztatás Szülői kérdőív tartalma Szülői kérdőív fontossága szülői felelősség 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:39

116 116 Idejében kiderül Tájékoztatás ideje Várandósság 3. trimeszterében - optimalis eset Rendeleti szabályozásnak megfelelő védőnői szűrővizsgálat kapcsán - a programba nem újszülöttként, hanem későbbi életkorban bekapcsolódó gyermek esetén Szülői kérdőív szerint soron következő életkor betöltésekor - más körzetből átkerülő, a programban rész vevő gyermek esetén Kihasználva a szülővel egyéb okból történt találkozást A kérdőív átvétele önállóan elkészített kérdőív átvétele a szülőktől szükség szerint kitöltés védőnői segítséggel o egyes kérdések tisztázása o teljes kérdőív szülővel együtt történő kitöltése ha a szülő nem hozza el a megbeszélt vizsgálati időpontban, kitöltés a találkozó alkalmával kitöltés visszautasítása A Szülői kérdőív értékelése igen válasz 0 pont néha válasz 1 pont nem válasz 3 pont Fordított kérdések a 4 hónapos kérdéssorban! 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:39

117 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata 117 Fordított kérdések a 4 hónapos kérdéssorban 4 hó Igen, rendszeresen, gyakran, többnyire Néha (ritkán, nem nagyon, de előfordul) Még nem 11. Ébren, nyugalomban külső inger (pl. hirtelen zaj, gyors közeli mozdulat, érintés) nélkül is gyakran összerezzen? 3 pont 0 pont 12. Hason fekve az oldalról nyújtott játékért a másik kezével átnyúl? (azaz a jobbról nyújtott tárgyat is csak bal kezével fogja meg vagy fordítva) 3 pont 0 pont A Szülői kérdőív értékelése és következményei elért pontszám 3 háziorvost a védőnő értesíti a az alapellátó orvosnak minél hamarabb, de legkésőbb 2 héten belül el kell végeznie az adott életkornak megfelelő Részletes orvosi vizsgálati lap alapján a vizsgálatot döntés a további szakvizsgálatkról Összefoglalás védőnő, házi gyermekorvos és vegyes praxisú háziorvos preventív tevékenységének összhangja az egyes vizsgálatok összhangja (Szülői kérdőív - mérföldköves táblázatok) szülők aktív részvétele a gyermek fejlődésének megítélésében 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:39

118 118 Idejében kiderül Szülői kérdőív a gyakorlatban nem a fejlődési területeknek megfelelő csoportosításban egy kérdés több részterület bohóckodás (15 hó): kognitív készségek + szociális funkciók háton fekve kezeit észreveszi (2 hó): adaptív gondolkodás + érzékelés/észlelés o kérdések összesített értékelése o Szülői kérdőív + orvosi vizsgálat 1. Ádám - 4 hónapos csecsemő Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Tekintetével és fejfordítással minden irányba követi a mozgó tárgyat? (azaz oldalra, fel-és lefelé egyaránt képes erre) Adaptáció, gondolkodás Hason fekve, percet önállóan eljátszik? Szocializáció Mosolyog vagy hangot ad annak érdekében, hogy ráfigyeljenek? 1. Ádám - 4 hónapos csecsemő Szülői kérdőív Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Ha hasra fekteti, fejét felemelve, alkarján támaszkodik? Hátáról az oldalára fordul? Hason fekve, a körülötte lévő játékért hol az egyik, hol a másik kezével egyformán nyúl? Mindkét kezével egyformán markolászik? (pl.: hajat, ruhát vagy takarót) Háton fekve vagy félig ülő helyzetben tartva a középről nyújtott tárgyakért mindkét kézzel egyformán nyúl? A kezébe adott csörgőt megtartja, és bizonyos idő után mindkét keze el tudja engedni? Kezeit, középen összefogva szájához viszi? Kóros funkcióra utaló fordított kérdések Ébren, nyugalomban külső inger (pl. hirtelen zaj, gyors közeli mozdulat, érintés) nélkül is gyakran összerezzen? Hason fekve az oldalról nyújtott játékért a másik kezével átnyúl? (azaz a jobbról nyújtott tárgyat is csak bal kezével fogja meg vagy fordítva) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:39

119 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata 119 HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Idegrendszer 1. Izomtónus eloszlás, mozgásszabályozás Hason fekve alkarra támasztva fejét felemeli. Mindkét kézzel egyformán nyúl a tárgyak után. 2. Szopás nyelés - légzés koordináció 3. Magatartásszabályozás (megnyugtatható, kontaktusba vonható stb.) 4. Figyelmi magatartás 5. Hangadás Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: Hason fekvésben fejét nem emeli. KÖVETKEZTETÉS mozgásfejlődés elmaradása, nem megfelelő fejkontroll bizonytalan eredetű sorozatos összerezzenés o neurológiai vizsgálat 2.. Luca - 4 hónapos csecsem ő Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Tekintetével és fejfordítással minden irányba követi a mozgó tárgyat? (azaz oldalra, fel-és lefelé egyaránt képes erre) Adaptáció, gondolkodás Hason fekve, percet önállóan eljátszik? Szocializáció Mosolyog vagy hangot ad annak érdekében, hogy ráfigyeljenek? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:40

120 120 Idejében kiderül. 2. Luca - 4 hónapos csecsemő Szülői kérdőív Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Ha hasra fekteti, fejét felemelve, alkarján támaszkodik? Hátáról az oldalára fordul? Hason fekve, a körülötte lévő játékért hol az egyik, hol a másik kezével egyformán nyúl? Mindkét kezével egyformán markolászik? (pl.: hajat, ruhát vagy takarót) Háton fekve vagy félig ülő helyzetben tartva a középről nyújtott tárgyakért mindkét kézzel egyformán nyúl? A kezébe adott csörgőt megtartja, és bizonyos idő után mindkét keze el tudja engedni? Kezeit, középen összefogva szájához viszi? Kóros funkcióra utaló fordított kérdések Ébren, nyugalomban külső inger (pl. hirtelen zaj, gyors közeli mozdulat, érintés) nélkül is gyakran összerezzen? Hason fekve az oldalról nyújtott játékért a másik kezével átnyúl? (azaz a jobbról nyújtott tárgyat is csak bal kezével fogja meg vagy fordítva) HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Idegrendszer 1. Izomtónus eloszlás, mozgásszabályozás Hason fekve alkarra támasztva fejét felemeli. Mindkét kézzel egyformán nyúl a tárgyak után. Kezét a középvonalban nézegeti. 2. Szopás nyelés légzés koordinácó 3. Magatartásszabályozás (megnyugtatható, kontaktusba vonható stb.) Alvás-ébrenlét ritmicitás. 4. Figyelmi magatartás A mellé esett, kezével elérhető csörgőt felveszi. 5. Hangadás Elnyújtott magánhangzókkal és mássalhangzókkal gőgicsél (k, h, g). Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: Korautógondozó javaslatára KÖVETKEZTETÉS mozgásszabályozás figyelmi magatartás magatartásszabályozás beszédfejődés adaptív gondolkodás o komplex kivizsgálás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:40

121 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata Zita - 4 hónapos csecsemő Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Tekintetével és fejfordítással minden irányba követi a mozgó tárgyat? (azaz oldalra, fel-és lefelé egyaránt képes erre) Adaptáció, gondolkodás Hason fekve, percet önállóan eljátszik? Szocializáció Mosolyog vagy hangot ad annak érdekében, hogy ráfigyeljenek? 3. Zita - 4 hónapos csecsemő Szülői kérdőív Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Ha hasra fekteti, fejét felemelve, alkarján támaszkodik? Hátáról az oldalára fordul? Hason fekve, a körülötte lévő játékért hol az egyik, hol a másik kezével egyformán nyúl? Mindkét kezével egyformán markolászik? (pl.: hajat, ruhát vagy takarót) Háton fekve vagy félig ülő helyzetben tartva a középről nyújtott tárgyakért mindkét kézzel egyformán nyúl? A kezébe adott csörgőt megtartja, és bizonyos idő után mindkét keze el tudja engedni? Kezeit, középen összefogva szájához viszi? Kóros funkcióra utaló fordított kérdések Ébren, nyugalomban külső inger (pl. hirtelen zaj, gyors közeli mozdulat, érintés) nélkül is gyakran összerezzen? Hason fekve az oldalról nyújtott játékért a másik kezével átnyúl? (azaz a jobbról nyújtott tárgyat is csak bal kezével fogja meg vagy fordítva) HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Idegrendszer 1. Izomtónus eloszlás, mozgásszabályozás Hátáról oldalára fordul. Hason fekve alkarra támasztva fejét felemeli. Mindkét kézzel egyformán nyúl a tárgyak után. 2. Szopás nyelés - légzés koordinácó 3. Magatartásszabályozás (megnyugtatható, kontaktusba vonható stb.) 4. Figyelmi magatartás A mellé esett, kezével elérhető csörgőt felveszi. Utána nyúl és megfogja a látóterébe kerülő tárgyakat, oralisan, tactilisen és visualisan keresi/vizsgálja(explorálja) 5. Hangadás Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: Megkésett mozgásfejlődése miatt 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:40

122 122 Idejében kiderül KÖVETKEZTETÉS mozgásfejlődés elmaradása adaptív gondolkodás elmaradása komplex kivizsgálás 4. Bence 6 hónapos csecsemő Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) A hangok forrását odafordulással keresi? Az apró tárgyakat (pl. szösz, morzsa, mazsolaszemek, stb.) is észreveszi? (pl.: nézegeti, kezével odanyúl, markolássza)? Adaptáció, gondolkodás Játékot egyik kezéből a másikba átveszi? Az elejtett tárgyat visszaveszi a kezébe? Kukucs-játéknál a fejére borított kendőt leveszi? Preverbális képességek, kommunikáció Párbeszédszerű hangadásba bevonható? (Azaz hallgat, amikor beszélnek hozzá és hangokat ad, amikor a felnőtt elhallgat) A szülő mozdulattal kísért hívását megérti? (pl.: a szülő gyere szólítására és intésére teste, karja a felnőtt felé lendül) Élvezi a hangadást, hosszasan játszik a saját hangjával? (azaz 2-3 különböző hangból álló szótagokat dallamosan ejt pl. mba, ábűű, pamááá, adu geee, gaaaj habűűű változó hangerővel stb.) 4. Bence 6 hónapos csecsemő Szülői kérdőív Szocializáció Mosolyogva vagy nevetve élvezi a felnőttel a közös játékot (Pl.: kukucs - játéknál) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Mindkét irányba forog? (Azaz hasról hátra, ill. hátról hasra) Háton fekve mindkét lábfejével játszik? (pl. megfogja, vagy akár szájába veszi azokat) Hason fekve, mellkasát is felemelve, mindkét karjával nyújtott könyökkel, mindkét kezével nyitott tenyerére rá tud támaszkodni? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:41

123 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata 123 HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Idegrendszer 1. Izomtónus eloszlás, mozgásszabályozás Minden irányba forog. 2. Mélyreflexek 3. Magatartásszabályozás (megnyugtatható, kontaktusba vonható, alvás-ébrenlét ritmicitás) 4. Figyelmi magatartás 5. Hangadás Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: Nem fordul hasra. KÖVETKEZTETÉS mozgásfejlődés elmaradása neurológiai vizsgálat 5. Marci 6 hónapos Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) A hangok forrását odafordulással keresi? Az apró tárgyakat (pl. szösz, morzsa, mazsolaszemek, stb.) is észreveszi? (pl.: nézegeti, kezével odanyúl, markolássza)? Adaptáció, gondolkodás Játékot egyik kezéből a másikba átveszi? Az elejtett tárgyat visszaveszi a kezébe? Kukucs-játéknál a fejére borított kendőt leveszi? Preverbális képességek, kommunikáció Párbeszédszerű hangadásba bevonható? (Azaz hallgat, amikor beszélnek hozzá és hangokat ad, amikor a felnőtt elhallgat) A szülő mozdulattal kísért hívását megérti? (pl.: a szülő gyere szólítására és intésére teste, karja a felnőtt felé lendül) Élvezi a hangadást, hosszasan játszik a saját hangjával? (azaz 2-3 különböző hangból álló szótagokat dallamosan ejt pl. mba, ábűű, pamááá, adu geee, gaaaj habűűű változó hangerővel stb.) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:41

124 124 Idejében kiderül 5. Marci 6 hónapos Szülői kérdőív Szocializáció Mosolyogva vagy nevetve élvezi a felnőttel a közös játékot (Pl.: kukucs - játéknál) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Mindkét irányba forog? (Azaz hasról hátra, ill. hátról hasra) Háton fekve mindkét lábfejével játszik? (pl. megfogja, vagy akár szájába veszi azokat) Hason fekve, mellkasát is felemelve, mindkét karjával nyújtott könyökkel, mindkét kezével nyitott tenyerére rá tud támaszkodni? HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Idegrendszer 1. Izomtónus eloszlás, mozgásszabályozás Minden irányba forog. 2. Mélyreflexek 3. Magatartásszabályozás (megnyugtatható, kontaktusba vonható, alvás-ébrenlét ritmicitás) 4. Figyelmi magatartás Tárgyat egyik kezéből a másikba átvesz, szájába vesz. Leeső tárgy után néz. Háton fekve lábfejével játszik. Fejére borított kendőt lehúzza. 5. Hangadás Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: Fokozott felső végtagi izomtónus KÖVETKEZTETÉS adaptív gondolkodás zavara? mozgásfejlődés elmaradása? praeverbalis készségek, kommunikáció zavara? látászavar? o szemészet o komplex kivizsgálás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:41

125 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata András 9 hónapos csecsemő Szülői kérdőív Adaptáció, gondolkodás Leeső játéknak, tárgynak utána néz? A játékot eldobálva, várja, hogy visszakapja? Két tárgyat (pl.: játékot) megfog és egymással összeütöget? Preverbális képességek, kommunikáció Ismételget szótagokat? (pl: ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te) Mozdulattal kísért, egyszerű utasításokat megért? (Pl. Kérem! Nem szabad! Add a kezed! Gyere ide! tapsitapsi, pá-pá ). Szocializáció A játékot eldobálva, várja, hogy visszakapja? Idegenekkel másként viselkedik, mint az ismerősökkel? (pl. tartózkodó, visszahúzódik, bizalmatlanul néz, sírva fakad Tükörképét élvezettel nézegeti? (pl.: a tükröt tapogatja, grimaszol, mosolyog, hangot ad) 6. András 9 hónapos csecsemő Szülői kérdőív Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Önállóan felül? Kúszva vagy mászva helyet változtat? Négykézláb rugózik ( kutyázik )? Ülve, támaszkodás nélkül játszik? (Azaz nem görnyed előre, nem támaszkodik a széttett lába közé, vagy a combjaira) Tányérjából, darabos ételt önállóan eszik, majszol? (pl. falatkát, kekszet, kenyérhéjat próbál rágni) HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Idegrendszer 1. Izomtónus eloszlás, mozgásszabályozás 2. Mélyreflexek, statokyneticus reflex 3. Magatartásszabályozás (megnyugtatható, kontaktusba vonható, alvás-ébrenlét ritmicitás) 4. Figyelmi magatartás Hol a. kérdésre a tárgyra néz. Gesztussal kísért felszólítást megért. 5. Hangadás Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: Megkésett mozgásfejlődés miatt korai fejlesztés folytatása 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:42

126 126 Idejében kiderül KÖVETKEZTETÉS mozgásfejlődés elmaradása praeverbalis készségek elmaradása szociális készségek zavara o hallásvizsgálat o komplex kivizsgálás 7. Dominik 2 éves kisded Szülői kérdőív Adaptív gondolkodás Tornyot épít 3-nál több tárgyból, játékból? Szívesen firkál homokba, porba, papírra? Játszik egyszerre 2 különféle játékkal? (Pl. a babáját játékautóba, babakocsiba, ülteti, ágyba fekteti, játék járművel szállít valamit. Még nem a válasz, ha pl. két kockát csak összekoppintgat!) Kommunikációs - nyelvi képességek Kétszavas mondatokban beszél? (pl.: apa el, baba be, apa autó, kutya eszik, anya megy ) Saját magát bármilyen módon megnevezi? (baba, Titike) Testrészeit (legalább ötöt) meg tudja mutatni magán vagy babán, vagy anyán? (fej, kéz, láb, szem, száj, fül, stb.) Gyakran kérdezi-e: Ez mi? vagy Mi ez? Szocializáció, énfejlődés Átérzi mások érzéseit? (pl. ezért vigasztal, simogat, odaad neki valamit) Saját magát bármilyen módon megnevezi? (baba, Titike) 7. Dominik 2 éves kisded Szülői kérdőív Önkiszolgálás Jelzi, ha pisis, kakis? Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Irányt változtatva futkározik? Páros lábbal ugrál? (Pl.: földön, ágyon, vagy alacsony lépcsőfokról, járdaszegélyről leugrik) Csavaró mozdulatot utánoz? (pl.: kupakot, doboztetőt próbál lecsavarni) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:42

127 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata 127 HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Az idegrendszer vizsgálata 1. Klasszikus neurológiai vizsgálat 2. Mozgásszabályozás 3. Adaptív gondolkodás Önmagát nevén szólítja 4. Beszédfejlődés Szavakat egymás mellé tesz Kérdez: Mi ez? Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: Megkésett beszédfejlődés KÖVETKEZTETÉS beszédfejlődés elmaradása o logopédiai vizsgálat o hallásvizsgálat 8. Kati - 2,5 éves kisded Szülői kérdőív Adaptív gondolkodás Kérésre, összepárosít azonos színű tárgyakat? (Pl. hozd ide az ugyanilyen zoknit) Kommunikációs-nyelvi készségek Használ 3-4 szavas mondatokat? Beszédében használja az: én, enyém, tiéd szavakat? A Mit csinál? kérdésre tud válaszolni? (pl. Mit csinál a fiú? fut, eszik, sír, alszik, stb.) Megérti, ha kérnek tőle valamit, de mutatással nem segítik? (Pl. Légy szíves húzd fel a papucsod és a papucsra nem mutatunk, Danika, töröld meg a szádat. és szalvétát nem nyújtunk) Szocializáció, énfejlődés Amikor más gyerekek játszanak, próbál hozzájuk csatlakozni? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:42

128 128 Idejében kiderül 8. Kati - 2,5 éves kisded Szülői kérdőív Önkiszolgálás Jelzi, ha pisilni, kakilni kell? Önállóan, csaknem tisztán eszik/iszik? (Azaz kanállal keveset kilöttyinthet) Próbál egyedül öltözködni? Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) El tud rúgni labdát, kavicsot? Rövid, 3-4 fokos lépcsőn felfelé váltott lábbal önállóan megy? ( Még nem a válasz, ha csak kézen fogva megy. Igen a válasz, ha önállóan kapaszkodik a korlátba.) Képes vékony lapú könyvet, újságot lapozni? HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Látás, szemvizsgálat nystagmus, strabizmus, Parinau-tünet (?) Az idegrendszer vizsgálata 1. Klasszikus neurológiai vizsgálat 2. Mozgásszabályozás 30 cm-ről képes páros lábbal leugrani, de egyik láb vezetheti a másikat. 3. Adaptív gondolkodás Kérdésünkre válaszol. 4. Beszédfejlődés 3-4 szavas mondatokban beszél. A Szülőhöz irányított kérdés Lépcsőn felfelé önállóan váltott lábbal megy. Szobatisztaság alakul, de balesetek előfordulhatnak. Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: szemészeti tünetek KÖVETKEZTETÉS enyhe elmaradás több részterületen o egyelőre várakozás o komplex kivizsgálás szemészeti probléma o szemészeti vizsgálat o neurológiai vizsgálat 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:43

129 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata Zsófi 3 éves gyermek Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Rajzolásnál, könyvnézésnél nem hajol arasznyinál közelebb a papírhoz? Adaptív gondolkodás Szokott-e úgy csinálni játékból, mintha főzne, autót vezetne stb.? (pl.: kis edényekben főz kavicsból, homokból, kavargat, öntöget, kezeivel játékból kormányoz stb.) Játéka során különböző tárgyakkal helyettesíti a jelen nem lévő tárgyakat? (pl. kocka = gombóc, ceruza = horgászbot, stb.) Kommunikációs-nyelvi képességek Egyszerű dallamot, mondókát ismétel? (pl. hóc-hóc katona, süss fel nap, fényes nap ) Beszéde érthető-e idegen számára? Párbeszédbe bevonható? (azaz beszélgetést kezdeményez, kérdez és a hozzá intézett kérdésekre válaszol Pl.- Te most mit csinálsz? Miért vágod le az ágakat? - Metszem a fákat.) 9. Zsófi 3 éves gyermek Szülői kérdőív Szocializáció, énfejlődés Tudja-e, hogy lány vagy fiú? Segít társainak, családtagjainak? (pl.: elpakolni, teríteni, rendet rakni) Megosztja örömét, bánatát, vagy a számára fontos eseményeket? (pl. nézd apu, de szép markoló, képzeld anyu, láttam egy nagy kutyát, stb.) Önkiszolgálás Szobatiszta nappal? (Időben jelzi, ha pisilni, kakilni kell) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Rövidebb lépcsőn (3-4 fok) önállóan megy fel-le (kézfogás és kapaszkodás nélkül)? Tud e zárt kört, karikát rajzolni? (nem kell szép szabályosnak lennie!) HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Az idegrendszer vizsgálata 1. Klasszikus neurológiai vizsgálat 2. Mozgásszabályozás 3. Adaptív gondolkodás 4. Beszédfejlődés Beszéde érthető számunkra. A Szülőhöz irányított kérdés Egyszerű dallamot, mondókát ismétel. Szívesen rajzol egyszerű formákat. Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: logopédiai probléma miatt 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:43

130 130 Idejében kiderül KÖVETKEZTETÉS beszédfejlődés elmaradása o hallásvizsgálat o logopédiai vizsgálat 10. Ákos -3 éves gyermek Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Rajzolásnál, könyvnézésnél nem hajol arasznyinál közelebb a papírhoz? Adaptív gondolkodás Szokott-e úgy csinálni játékból, mintha főzne, autót vezetne stb.? (pl.: kis edényekben főz kavicsból, homokból, kavargat, öntöget, kezeivel játékból kormányoz stb.) Játéka során különböző tárgyakkal helyettesíti a jelen nem lévő tárgyakat? (pl. kocka = gombóc, ceruza = horgászbot, stb.) Kommunikációs-nyelvi képességek Egyszerű dallamot, mondókát ismétel? (pl. hóc-hóc katona, süss fel nap, fényes nap ) Beszéde érthető-e idegen számára? Párbeszédbe bevonható? (azaz beszélgetést kezdeményez, kérdez és a hozzá intézett kérdésekre válaszol Pl.- Te most mit csinálsz? Miért vágod le az ágakat? - Metszem a fákat. ) 10. Ákos -3 éves gyermek Szülői kérdőív Szocializáció, énfejlődés Tudja-e, hogy lány vagy fiú? Segít társainak, családtagjainak? (pl.: elpakolni, teríteni, rendet rakni) Megosztja örömét, bánatát, vagy a számára fontos eseményeket? (pl. nézd apu, de szép markoló, képzeld anyu, láttam egy nagy kutyát, stb.) Önkiszolgálás Szobatiszta nappal? (Időben jelzi, ha pisilni, kakilni kell) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Rövidebb lépcsőn (3-4 fok) önállóan megy fel-le (kézfogás és kapaszkodás nélkül)? Tud e zárt kört, karikát rajzolni? (nem kell szép szabályosnak lennie!) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:43

131 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata 131 HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Az idegrendszer vizsgálata 1. Klasszikus neurológiai vizsgálat Agyidegek Proprioceptív reflexek Koordináció, egyensúlyi reakciók (statokinetika) megfigyelése Romberg, nehezített Romberg Cerebellaris próbák megkísérelhetők (orr-ujjbegy p., térd-sarok diadochokinézis vizsg., malmozás alkarral) 2. Mozgásszabályozás Képes lábujjhegyen 1 sec-ra megállni. Helyben páros lábbal ugrik. Egy lábon állás 2 sec-ig. Kb. 3 cm-es kört képes lemásolni (a kört zárja, de szabálytalan lehet) 3. Adaptív gondolkodás Meg tudja mondani, hogy kisfiú vagy kislány. Kérdésünkre válaszol párbeszédbe vonható. Kért testrészét meg tudja mutatni. 4. Beszédfejlődés HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Szülőkhöz intézett kérdés: Egyszerű dallamot, mondókát ismétel Szívesen rajzol egyszerű formákat Lépcsőn lefelé is váltott lábbal jár Tud úgy csinálni, mintha.(szimbolikus játék) Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: Szociális éretlensége miatt KÖVETKEZTETÉS nagymozgások finommozgás adaptív gondolkodás szociális fejlődés o komplex felmérés 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:44

132 132 Idejében kiderül 11. Barnabás 5 éves gyermek Szülői kérdőív Kognitív képességek / gondolkodás Tisztában van-e az évszakok jellemzőivel? (Pl.: Meg tudod-e mondani melyik az az évszak, amikor esik a hó? Meg tudod-e mondani melyik az az évszak, amikor lehullanak a fáról a levelek?) Szokott úgy csinálni mintha írna? (amikor úgy csinál, mintha írna, de az csak firka, a mozdulat, azonban olyan, mint az igazi írómozgás: folyamatos, lendületes, van egy bizonyos kiterjedése (pl.: sor).) Tud-e mennyiségeket felismerni ötig? (pl. megszámolni, hogy hány tányért kell az asztalra tenni, vagy hány szelet kenyér kell, hogy mindenkinek jusson) Verset, rövid mesét képes elmondani? Kommunikációs-nyelvi képességek Miért? kérdésekre válaszol?(pl. - Miért vizes a ruhád? Mert esik az eső.) Van-e olyan hangzó, melyet nem tud kimondani: azaz van-e beszédhibája? (pöszeség - raccsolás stb.)? 11. Barnabás 5 éves gyermek Szülői kérdőív Szocializáció, énfejlődés Játszik társaival szerepjátékokat? (gazdag fantáziával cselekményeket, történeteket játszik, a szerepeket egymás között kiosztják: doktoros, tündérvilág, űrutazás, szuperhősök) Önkiszolgálás Éjjel-nappal szobatiszta? Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Jobb és bal lábán is képes egy lábon előre ugrálni, legalább ötöt? (kb. másfél méter távolságot) Többször bukfencezik előre anélkül, hogy oldalra eldőlne? Képes-e felismerhető, összetett formákat rajzolni? (fa, ház, autó, ember) Szabályosan, 3 ujjal fogja a ceruzát? HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Az idegrendszer vizsgálata 1. Klasszikus neurológiai vizsgálat Agyidegek Proprioceptív reflexek Koordináció, egyensúlyi reakciók (statokinetika) megfigyelése 2. Mozgásszabályozás Egyértelműen jobb vagy balkezes. (laterális dominancia ebben az életkorban elvárható.) Szabályosan, 3 ujjal fogja a ceruzát. (fimommotorika) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:44

133 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata 133 HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT folytatása Az idegrendszer vizsgálata 3. Adaptív gondolkodás Kialakult-e jobb vagy bal oldali dominancia. Képes felismerhető összetett formákat rajzolni. Megjelenik a kvázi írás. (finommotoros koordináció, preakadémikus képesség) Ellenőrizzük, hogy miért kérdésekre válaszol-e. (kognitív fejlődés, verbális gondolkodás) Ellenőrizzük, hogy tisztában van-e az évszakok jellemzőivel. (kognitív ismeretanyag) 4. Beszédfejlődés Meséltessük. Figyeljük meg, adekvátan válaszol-e, párbeszédbe bevonható-e (kortikális próba, emlékezés, nyelvi exspessio, érzelmek kifejezése) Beszéde alakilag tiszta, grammatikailag helyes, tartalmilag adekvát (nincs dadogás, hadarás, echolálás, beszédhiba) HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT A Szülőhöz irányított kérdés: Társaival szívesen játszik, szerepjátékot is (kognitív képzelet- és szociális készség) Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: Megkésett beszédfejlődés, valamint a finom motorikus mozgásfejlődés miatt KÖVETKEZTETÉS beszédfejlődés zavara finommotoros készségek zavara adaptív gondolkodás zavara o komplex felmérés 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:44

134 134 Idejében kiderül 12. Réka 6 éves gyermek Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Megfelelő (legalább arasznyi/ kb. 15 cm) távolságból rajzol, nézi a mesekönyvet? Kognitív képességek / gondolkodás Amikor gyerekekkel játszik, többnyire betartja a játékszabályokat? (pl. társasjáték, bújócska, fogócska, kidobós során kivárja sorát, érti a szabályokat stb.) Rákérdez a valóságos dolgok összefüggéseire? (pl. hogyan nő a növény, honnan esik az eső, mitől megy az autó) Használ e olyan szavakat, amely a térre vonatkozik? (alatt, fölött, mellé) Használ e olyan szavakat, mely az időre vonatkozik? (pl.: holnap, tegnap, amikor a nagymamához mentünk, utazáskor) Képes-e megmondani, hogy egy szó milyen hanggal kezdődik? (Mit visz a kishajó k-val? - Kakast. - Mit visz a kishajó cs-vel? - Csacsit.) Érdeklik a betűk, a számok? (pl.: Kérdezgeti melyik betű micsoda vagy van olyan betű, amit felismer? Vagy leírja saját nevének valamely betűjét? stb.) A járdáról lelépve mindkét irányba körülnéz? 12. Réka 6 éves gyermek Szülői kérdőív Kommunikációs-nyelvi képességek Szocializáció, énfejlődés Figyelembe veszi a másik ember érzéseit? (pl. megértő vagy bocsánatot kér vagy hajlandó lemondani) Olyan szeretne lenni, mint a barátai? (pl. olyan játékot, ruhát, programot, stb. akar ő is) Önkiszolgálás Önállóan öltözik? (beleértve a gombolást cipőfűzést és kötést, csatolást, cipzárhúzást) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Változatos mozgásformákat kipróbál? (pl.: mászókázik, fára mászik, függeszkedik, hintázik, kerékpározik, rollerezik, görkorcsolyázik stb.) HÁZIORVOSI VIZSGÁLAT Hallás: hangforrást keres Az idegrendszer vizsgálata 1. Klasszikus neurológiai vizsgálat 2. Mozgásszabályozás Rajzában eseményeket ábrázol. Ábrázolása részletező. Színezésnél betartja a vonalat. 3. Adaptív gondolkodás Kérést, utasítást önállóan megért, megfelelően cselekszik. (pl. vizsgálat alatt önállóan ellátja magát, öltözik stb.) Egyszerű műveletek a 10-es számkörben. Rendelőben elvárható szabályokat spontán vagy kérésre elfogad (nem rohangál, kivárja a felnőttek beszédét) 4. Beszédfejlődés Beszéde alakilag tiszta, grammatikailag helyes, tartalmilag adekvát (nincs dadogás, hadarás, echolálás, beszédhiba) Összefüggően, érthetően adja elő gondolatait, kérdéseit (kortikális próba, emlékezés, nyelvi expresszió, érzelmek kifejezése) Kérdésekre korának megfelelő adekvát válaszokat ad (kognitív fejlődés, verbális gondolkodás) Milyen tünetek alapján igényli a pszichomotoros fejlődés szempontjából kivizsgálás/ellátás megkezdését vagy folytatását: logopédiai probléma (hadarás, dadogás) miatt. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:45

135 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata 135 KÖVETKEZTETÉS hallászavar beszédfejlődés zavara adaptív gondolkodás zavara, szabálykövetés hiánya o hallásvizsgálat o komplex felmérés 1 HÓNAPOS Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Nyugodt állapotban erős hangra összerezzen? (ajtócsapódás, kulcsleesés, tüsszentés, stb.) Erős fényre hunyorog? (lámpa felkapcsolása, napfény) Adaptáció, gondolkodás Szoptatással (táplálással), ringatással, énekléssel, simogatással megnyugtatható? Megfelelően szopik, vagy jól eszik cumisüvegből? (Azaz ajkak, vagy közvetlen környékük érintésére kinyitja-e száját, majd szopáskor ütemesen szívó-nyelő mozgást végez? Nem csurgat, nem köhécsel.) Kezd-e kialakulni rendszer a mindennapi tevékenységében? (Közel azonos időben való ébredés, alvás, étkezés) 1 HÓNAPOS Szülői kérdőív Preverbális képességek, kommunikáció Alkalomtól függően (éhség, fáradtság, fájdalom stb.) megváltozik-e a sírás módja? Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Hason fekve, fejét rövid időre megemeli, majd átfordítja mindkét oldalra? Egyforma gyakorisággal mozgatja-e mind a négy végtagját? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:45

136 136 Idejében kiderül 2 HÓNAPOS Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Közeli cm-re lévő- arcra, játékra felfigyel? Arca előtt lassan mozduló játék után néz? Beszédhangra akkor is felfigyel, ha a közelében lévő beszélő arcát nem látja? (pl.: a sírást abbahagyja vagy nyugodt állapotban beszédhangra élénk végtagmozgásokba kezd) Háton fekve kezeit észreveszi? Ha beszél hozzá, szokott visszagőgicsélni? Adaptáció, gondolkodás Amikor a mama mellét vagy a cumisüveget látja, van-e jele annak, hogy tudja: most evés következik? (pl.: nyugtalanul kapálózik végtagjaival, vagy éppen türelmetlenül, sürgetően gőgicsél) Éjszaka többet alszik, mint nappal? Háton fekve kezeit észreveszi? 2 HÓNAPOS Szülői kérdőív Preverbális képességek, kommunikáció Elnyújtott hangzókkal gőgicsél? (Pl.: óóó, ááá, gííí, hemmmm) Ha beszél hozzá, szokott visszagőgicsélni? Szocializáció Mosolyra mosollyal válaszol? (Azaz nyugodt állapotban visszamosolyog, ha mi rámosolygunk) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Háton fekve, fejét mindkét irányba forgatja? Hason fekve, fejét megemelve mindkét irányba elfordítja? Ökölben lévő kezeit nyitogatja, azaz ujjait mindkét kezén egyformán nyújtogatja? 4 HÓNAPOS Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Tekintetével és fejfordítással minden irányba követi a mozgó tárgyat? (azaz oldalra, fel-és lefelé egyaránt képes erre) Adaptáció, gondolkodás Hason fekve, percet önállóan eljátszik? Preverbális képességek, kommunikáció Szocializáció Mosolyog vagy hangot ad annak érdekében, hogy ráfigyeljenek? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:46

137 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata HÓNAPOS Szülői kérdőív Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Ha hasra fekteti, fejét felemelve, alkarján támaszkodik? Hátáról az oldalára fordul? Hason fekve, a körülötte lévő játékért hol az egyik, hol a másik kezével egyformán nyúl? Mindkét kezével egyformán markolászik? (pl.: hajat, ruhát vagy takarót) Háton fekve vagy félig ülő helyzetben tartva a középről nyújtott tárgyakért mindkét kézzel egyformán nyúl? A kezébe adott csörgőt megtartja, és bizonyos idő után mindkét kezét el tudja engedni? Kezeit, középen összefogva szájához viszi? Kóros funkcióra utaló fordított kérdések Ébren, nyugalomban külső inger (pl. hirtelen zaj, gyors közeli mozdulat, érintés) nélkül is gyakran összerezzen? Hason fekve az oldalról nyújtott játékért a másik kezével átnyúl? (azaz a jobbról nyújtott tárgyat is csak bal kezével fogja meg vagy fordítva) 6 HÓNAPOS Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) A hangok forrását odafordulással keresi? Az apró tárgyakat (pl. szösz, morzsa, mazsolaszemek, stb.) is észreveszi? (pl.: nézegeti, kezével odanyúl, markolássza)? Adaptáció, gondolkodás Játékot egyik kezéből a másikba átveszi? Az elejtett tárgyat visszaveszi a kezébe? Kukucs-játéknál a fejére borított kendőt leveszi? Preverbális képességek, kommunikáció Párbeszédszerű hangadásba bevonható? (Azaz hallgat, amikor beszélnek hozzá és hangokat ad, amikor a felnőtt elhallgat) A szülő mozdulattal kísért hívását megérti? (pl.: a szülő gyere szólítására és intésére teste, karja a felnőtt felé lendül) Élvezi a hangadást, hosszasan játszik a saját hangjával? (azaz 2-3 különböző hangból álló szótagokat dallamosan ejt pl. mba, ábűű, pamááá, adu geee, gaaaj habűűű változó hangerővel stb.) 6 HÓNAPOS Szülői kérdőív Szocializáció Mosolyogva vagy nevetve élvezi a felnőttel a közös játékot (pl.: kukucs - játéknál) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Mindkét irányba forog? (Azaz hasról hátra, ill. hátról hasra) Háton fekve mindkét lábfejével játszik? (pl. megfogja, vagy akár szájába veszi azokat) Hason fekve, mellkasát is felemelve, mindkét karjával nyújtott könyökkel, mindkét kezével nyitott tenyerére rá tud támaszkodni? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:46

138 138 Idejében kiderül 9 HÓNAPOS Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Adaptáció, gondolkodás Leeső játéknak, tárgynak utána néz? A játékot eldobálva, várja, hogy visszakapja? Két tárgyat (pl.: játékot) megfog és egymással összeütöget? Preverbális képességek, kommunikáció Ismételget szótagokat? (pl.: ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te) Mozdulattal kísért, egyszerű utasításokat megért? (pl. Kérem! Nem szabad! Add a kezed! Gyere ide! tapsi-tapsi, pá-pá ). Szocializáció A játékot eldobálva, várja, hogy visszakapja? Idegenekkel másként viselkedik, mint az ismerősökkel? (pl. tartózkodó, visszahúzódik, bizalmatlanul néz, sírva fakad Tükörképét élvezettel nézegeti? (pl.: a tükröt tapogatja, grimaszol, mosolyog, hangot ad) 9 HÓNAPOS Szülői kérdőív Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Önállóan felül? Kúszva vagy mászva helyet változtat? Négykézláb rugózik ( kutyázik )? Ülve, támaszkodás nélkül játszik? (Azaz nem görnyed előre, nem támaszkodik a széttett lába közé, vagy a combjaira) Tányérjából, darabos ételt önállóan eszik, majszol? (pl. falatkát, kekszet, kenyérhéjat próbál rágni) 12 HÓNAPOS Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Adaptáció, gondolkodás Dobozból (vagy tálból, fiókból) játékokat (vagy más tárgyakat) kipakol? Utánozza a látott mozdulatokat? (Pl.: tapsi-tapsi, pá-pá) Ha valamit szeretne megkapni, amit nem ér el, akkor mutatóujjával rámutat a tárgyra? Preverbális képességek, kommunikáció Kérésre, de anélkül, hogy Ön segítené, ismerős tárgyakra rámutat? (Azaz Ön nem mutat, és nem néz rá a tárgyra, és úgy kérdezi pl.: Hol van a labda, lámpa, maci? stb.) Ha nevén szólítják, akkor odafordulva szemkontaktust vesz fel? Szocializáció Ha valamit szeretne megkapni, amit nem ér el, akkor mutatóujjával rámutat a tárgyra? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:46

139 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata HÓNAPOS Szülői kérdőív Önkiszolgálás Öltöztetésnél segít? (Pl.: Amikor a kezét a ruha ujjába illesztik, igyekszik átdugni, fölemeli a lábát a cipő, zokni vagy a nadrágszár fölhúzásához) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Bútorok mellett kapaszkodva, önállóan feláll? ( Még nem a válasz, ha csak segítséggel felállítva képes megállni.) Álló helyzetből, a földön lévő játékot felveszi? (Közben bútorba, falba kapaszkodhat vagy támaszkodhat egyik kezével) Bútor/fal mellett oldalazva lépeget? Gyorsan és célirányosan mászik? Apró tárgyat hüvelyk és mutató ujjával felcsippent? (Pl.: morzsát, szöszt) Iváskor, a poharat döntve megtartja? (Még mellé csuroghat az ital) 15 HÓNAPOS Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés, észlelés vizsgálata Adaptív gondolkodás Fiókba vagy vödörbe, dobozba, kosárba tárgyakat vagy játékokat betesz, belepakol? Tárgyakat egymásra tesz? (kockákat egymásra, kekszet a tányérra, játékot a polcra, macit a párnára, edényre fedőt stb.) Kezdi felismerni, hogy melyik játék mire való? (Pl.: autót tologat, babát ölel). Próbál másokat utánozni? (egyszerű mozdulatokat tárggyal vagy anélkül pl.: lábával dobol, labdát rúg, dobál) Kommunikációs - nyelvi képességek Ismerős dallamra dünnyög vagy rázza, ringatja magát? (pl. hintapalinta, zsipp-zsupp, ismerős ritmus) Egyre több szót, v. szótöredéket ugyanazzal a jelentéssel mond? (pl. kutya helyett vau-vau, kanál helyett kanga,tányér helyet tá, zsiráf helyett áf, kutya helyett tya, eszik helyett esz stb.) 15 HÓNAPOS Szülői kérdőív Szocializáció, énfejlődés Szeret bohóckodni? (Akár maga is nevet a közönségével ) Próbál másokat utánozni? (egyszerű mozdulatokat tárggyal vagy anélkül pl.: lábával dobol, labdát rúg, dobál) Önkiszolgálás Próbál vetkőzni? (zoknit, sapkát, cipőt vagy kesztyűt levenni) Próbál önállóan kanállal enni? Testi és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Önállóan, kapaszkodás nélkül, sarkát letéve megáll? Önállóan, kapaszkodás nélkül sarkát letéve jár? Felnőtt méretű bútorokra felmászik? (Pl.: székre, ágyra, heverőre) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:47

140 140 Idejében kiderül 18 HÓNAPOS Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Adaptív gondolkodás Utánozza a mindennapokban látott cselekvéseket, egy-egy tárggyal, játékkal? (pl.: törölget, kalapál, porszívózik, kavargat) Szeret vizet öntögetni? (pl.: egyik edényből a másikba, vagy fürdésnél saját hasára, fejére) Kommunikációs -nyelvi képességek Mond 5-10 szót, vagy szókezdeményt, hangutánzó szavakat? (vava, ké- kér helyett, miáú, mama) Egyszerű kérdésekre a fejével igen -t vagy nem -et int? (pl. Kérsz inni? ) Képeskönyvben vagy újságban, ismerős tárgyakra rámutat? (pl. mutasd meg a cicát, házat, macit stb. anélkül, hogy Ön segítené: azaz Ön nem mutat, és nem néz rá a képre) 18 HÓNAPOS Szülői kérdőív Szocializáció, énfejlődés Próbál-e más gyerekekkel kapcsolatot létesíteni? (pl. enni adni nekik, megpuszilni, vagy akár lökdösni vagy elvenni tőlük a játékot) Ha valami érdekeset talál, akkor a szülőre nézve megmutatja a tárgyat Önkiszolgálás Evéskor harap és rág?(pl. kenyér sajt - gyümölcs szeletet) Új táplálékokat megízlelve elfogadja azt? (pl. rakott, töltött ételek) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Szeret cipekedni? (pl. kavicsokkal, homokkal telerakott vagy vízzel megtöltött kis vödröt, porszívó csövét, kisseprőt, édesanyja kézitáskáját stb.) Támaszkodás és kapaszkodás nélkül le tud guggolni és fel is tud állni? Kis szelet sajtot, csokit kicsomagol? Szeret vizet öntögetni? (pl.: egyik edényből a másikba, vagy fürdésnél saját hasára, fejére) 2 ÉVES Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Adaptív gondolkodás Tornyot épít 3-nál több tárgyból, játékból? Szívesen firkál homokba, porba, papírra? Játszik egyszerre 2 különféle játékkal? (pl. a babáját játékautóba, babakocsiba, ülteti, ágyba fekteti, játék járművel szállít valamit. Még nem a válasz, ha pl. két kockát csak összekoppintgat!) Kommunikációs - nyelvi képességek Kétszavas mondatokban beszél? (pl.: apa el, baba be, apa autó, kutya eszik, anya megy ) Saját magát bármilyen módon megnevezi? (baba, Titike) Testrészeit (legalább ötöt) meg tudja mutatni magán vagy babán, vagy anyán? (fej, kéz, láb, szem, száj, fül, stb.) Gyakran kérdezi-e: Ez mi? vagy Mi ez? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:47

141 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata ÉVES Szülői kérdőív Szocializáció, énfejlődés Átérzi mások érzéseit? (pl. ezért vigasztal, simogat, odaad neki valamit) Saját magát bármilyen módon megnevezi? (baba, Titike) Önkiszolgálás Jelzi, ha pisis, kakis? Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Irányt változtatva futkározik? Páros lábbal ugrál? (pl.: földön, ágyon, vagy alacsony lépcsőfokról, járdaszegélyről leugrik) Csavaró mozdulatot utánoz? (pl.: kupakot, doboztetőt próbál lecsavarni) 2,5 ÉVES Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés-, észlelés vizsgálata Adaptív gondolkodás Kérésre, összepárosít azonos színű tárgyakat?(pl.. hozd ide az ugyanilyen zoknit) Kommunikációs-nyelvi készségek Használ 3-4 szavas mondatokat? Beszédében használja az: én, enyém, tiéd szavakat? A Mit csinál? kérdésre tud válaszolni? (pl. Mit csinál a fiú? fut, eszik, sír, alszik, stb.) Megérti, ha kérnek tőle valamit, de mutatással nem segítik? (pl. Légy szíves húzd fel a papucsod és a papucsra nem mutatunk, Danika, töröld meg a szádat. és szalvétát nem nyújtunk) Szocializáció, énfejlődés Amikor más gyerekek játszanak, próbál hozzájuk csatlakozni? 2,5 ÉVES Szülői kérdőív Önkiszolgálás Jelzi, ha pisilni, kakilni kell? Önállóan, csaknem tisztán eszik/iszik? (Azaz kanállal keveset kilöttyinthet) Próbál egyedül öltözködni? Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) El tud rúgni labdát, kavicsot? Rövid, 3-4 fokos lépcsőn felfelé váltott lábbal önállóan megy? ( Még nem a válasz, ha csak kézen fogva megy. Igen a válasz, ha önállóan kapaszkodik a korlátba.) Képes vékony lapú könyvet, újságot lapozni? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:47

142 142 Idejében kiderül 3 ÉVES Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Rajzolásnál, könyvnézésnél nem hajol arasznyinál közelebb a papírhoz? Adaptív gondolkodás Szokott-e úgy csinálni játékból, mintha főzne, autót vezetne stb.? (pl.: kis edényekben főz kavicsból, homokból, kavargat, öntöget, kezeivel játékból kormányoz stb.) Játéka során különböző tárgyakkal helyettesíti a jelen nem lévő tárgyakat? (pl. kocka = gombóc, ceruza = horgászbot, stb.) Kommunikációs-nyelvi képességek Egyszerű dallamot, mondókát ismétel? (pl. hóc-hóc katona, süss fel nap, fényes nap ) Beszéde érthető-e idegen számára? Párbeszédbe bevonható? (azaz beszélgetést kezdeményez, kérdez és a hozzá intézett kérdésekre válaszol Pl.- Te most mit csinálsz? Miért vágod le az ágakat? - Metszem a fákat.) 3 ÉVES Szülői kérdőív Szocializáció, énfejlődés Tudja-e, hogy lány vagy fiú? Segít társainak, családtagjainak? (pl.: elpakolni, teríteni, rendet rakni) Megosztja örömét, bánatát, vagy a számára fontos eseményeket? (pl. nézd apu, de szép markoló, képzeld anyu, láttam egy nagy kutyát, stb.) Önkiszolgálás Szobatiszta nappal? (Időben jelzi, ha pisilni, kakilni kell) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Rövidebb lépcsőn (3-4 fok) önállóan megy fel-le (kézfogás és kapaszkodás nélkül)? Tud e zárt kört, karikát rajzolni? (nem kell szép szabályosnak lennie!) 4 ÉVES Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Suttogva adott, egyszerű utasítást végrehajt? (pl.: nyújtsd ide a kezed, vedd le a zoknidat) Kognitív képességek Megnevezi az alapszíneket? (piros, sárga, zöld, kék, fekete, fehér) Emberábrázolásában felismerhető a fej, törzs és a négy végtag? Szokott-e úgy csinálni játékból, mintha főzne, autót vezetne stb.? (pl.: Kis edényekben főz kavicsból, homokból, kavargat, öntöget, kezeivel játékból kormányoz stb.) Meg tud mondani az alábbiak közül legalább kettőt? Keresztnév, Életkor, Lakóhely (a város, falu neve), Vezetéknév Kommunikációs-nyelvi képességek Szívesen hallgat mesét? (azaz érdekli, érti a mesét) Mesél történeteket, vagy elmeséli az élményeit? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:48

143 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata ÉVES Szülői kérdőív Szocializáció, énfejlődés Tud együtt játszani más gyerekekkel? Meg tudja nevezni érzelmeit, közérzetét? (pl. szomorú, vidám, fél, mérges, viszket, fáj, éget, szúr, éhes, szomjas, álmos) Önkiszolgálás Napi rutinfeladataiban önálló? (pl.: önállóan fogat mos vagy meg tudja mosni a kezét egyedül szappannal és vízzel, aztán törölközővel megtörölni vagy tud egyedül öltözni és vetkőzni, kapcsolás, gombolás és cipzárhúzás kivételével) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Egyértelműen jobb-vagy balkezes? Egy lábon több mint 6 mp-ig megáll? 5 ÉVES Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Kognitív képességek / gondolkodás Tisztában van-e az évszakok jellemzőivel? (pl.: Meg tudod-e mondani melyik az az évszak, amikor esik a hó? Meg tudod-e mondani melyik az az évszak, amikor lehullanak a fáról a levelek?) Szokott úgy csinálni mintha írna? (amikor úgy csinál, mintha írna, de az csak firka, a mozdulat, azonban olyan, mint az igazi írómozgás: folyamatos, lendületes, van egy bizonyos kiterjedése (pl.: sor).) Tud-e mennyiségeket felismerni ötig? (pl. megszámolni, hogy hány tányért kell az asztalra tenni, vagy hány szelet kenyér kell, hogy mindenkinek jusson) Verset, rövid mesét képes elmondani? Kommunikációs-nyelvi képességek Miért? kérdésekre válaszol? (pl. - Miért vizes a ruhád? Mert esik az eső.) Van-e olyan hangzó, melyet nem tud kimondani: azaz van-e beszédhibája? (pöszeség - raccsolás stb.) 5 ÉVES Szülői kérdőív Szocializáció, énfejlődés Játszik társaival szerepjátékokat? (gazdag fantáziával cselekményeket, történeteket játszik, a szerepeket egymás között kiosztják: doktoros, tündérvilág, űrutazás, szuperhősök) Önkiszolgálás Éjjel-nappal szobatiszta? Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Jobb és bal lábán is képes egy lábon előre ugrálni, legalább ötöt? (kb. másfél méter távolságot) Többször bukfencezik előre anélkül, hogy oldalra eldőlne? Képes-e felismerhető, összetett formákat rajzolni? (fa, ház, autó, ember) Szabályosan, 3 ujjal fogja a ceruzát? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:48

144 144 Idejében kiderül 6 ÉVES Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Megfelelő (legalább arasznyi/ kb. 15 cm) távolságból rajzol, nézi a mesekönyvet? Kognitív képességek / gondolkodás Amikor gyerekekkel játszik, többnyire betartja a játékszabályokat? (pl. társasjáték, bújócska, fogócska, kidobós során kivárja sorát, érti a szabályokat stb.) Rákérdez a valóságos dolgok összefüggéseire? (pl. hogyan nő a növény, honnan esik az eső, mitől megy az autó) Használ e olyan szavakat, amely a térre vonatkozik? (alatt, fölött, mellé) Használ e olyan szavakat, mely az időre vonatkozik? (pl.: holnap, tegnap, amikor a nagymamához mentünk, utazáskor) Képes-e megmondani, hogy egy szó milyen hanggal kezdődik? (Mit visz a kishajó k-val? - Kakast. - Mit visz a kishajó cs-vel? - Csacsit.) Érdeklik a betűk, a számok? (pl.: Kérdezgeti melyik betű micsoda vagy van olyan betű, amit felismer? Vagy leírja saját nevének valamely betűjét? stb.) A járdáról lelépve mindkét irányba körülnéz? 6 ÉVES Szülői kérdőív Kommunikációs-nyelvi képességek Szocializáció, énfejlődés Figyelembe veszi a másik ember érzéseit? (pl. megértő vagy bocsánatot kér vagy hajlandó lemondani) Olyan szeretne lenni, mint a barátai? (pl. olyan játékot, ruhát, programot, stb. akar ő is) Önkiszolgálás Önállóan öltözik? (beleértve a gombolást cipőfűzést és kötést, csatolást, cipzárhúzást) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Változatos mozgásformákat kipróbál? (pl.: mászókázik, fára mászik, függeszkedik, hintázik, kerékpározik, rollerezik, görkorcsolyázik stb.) 7 ÉVES Szülői kérdőív Érzékszervek-, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás) Kognitív képességek / gondolkodás Feladattudata kialakult (pl.: táskáját bepakolja, számon tartja a teendőit, rendbe teszi játékait) Képes 20 percig egy feladatra figyelni? (pl.: lecke, házimunka) Rajzában eseményeket ábrázol? (pl.: mit csináltunk, mikor kirándultunk? Mi történt a születésnapodon?) Kommunikációs-nyelvi képességek / (beszédértés, kifejező beszéd) Szocializáció, énfejlődés Tud veszíteni? (pl.: társasjáték, verseny) Igyekszik a felnőttek elvárásainak megfelelni? Késleltetni tudja kívánságait, vágyait? (pl.: ha arra kérjük, hogy Várj, egy kicsit kérlek, míg ezt befejezem, és máris odaadom Neked.) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:48

145 XII. Szekunder prevenció. Az új Szülői kérdőív és használata ÉVES Szülői kérdőív Önkiszolgálás Önálló a mindennapi rutinokban? (pl.: fürdésnél, öltözködésnél, fogmosásnál, lefekvés előtti előkészületnél, WC-használatnál) Testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) Kitartóan mozog? (pl.: focizik, biciklizik, versenyt fut, gyalogol) Labdát pattogtat? Utánozza a papírhajtogatást? (pl. papírhajót vagy csákót készít, utánozva) Önállóan képes pástétomot vagy vajat kenyérszeletre kenni? 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:49

146 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:49

147 XIII. A KÉPESSÉ TEVÉS MŰVÉSZETE. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPKÉSZSÉGEK 4 Gyorsuló és folyamatosan változó világunkban segítőként egyre több olyan helyzettel találjuk szemközt magunkat, amelyek kezelése, megoldása első ránézésre meghaladja addigi ismereteinket, szűkebb szakmánk elsajátítása és gyakorlása közben szerzett készségeinket. Eszköztelennek és tehetetlennek érezhetjük magunkat, ami különösen frusztráló, amikor tenni, segíteni szeretnénk. Egyre több új ismeret megszerzése szükséges azonban ahhoz, hogy az egyre összetettebb (probléma) helyzeteket megfelelően tudjuk kezelni a szakmai mindennapokban; de egyetlen segítő szakember sem lehet egyszemélyes, mindentudó és mindenható hadsereg. Valóban nem szükséges minden gyakorló szakembernek igazi polihisztorrá válnia. Olyan könnyen elsajátítható tudásra azonban elengedhetetlen szükségük van, amelyet egyszerűen átültethetnek a munkájukba és amely segítségével sikeresebben és hatékonyabban lesznek képesek megoldani a nap mint nap felmerülő élethelyzeteket, adott esetben nehézségeket. Hiszen az egészségügyi alapellátás (és szakellátás) szűkebb értelemben vett céljai napjainkban nem érhetők el anélkül, hogy a családokat tágabb értelemben is támogatnánk az önálló életvitelükben való képessé válásra. Ez viszont speciális háttértudás megszerzését, illetve erre épülő sajátos módszerek, technikák elsajátítását is szükségessé teszi a szakemberek számára. Ezen segítség megadásának szándéka vezérelte a Koragyermekkori program tervezésében és megvalósításában résztvevő szakembereket, mivel kiemelten jelentkezik az igény a mindennapi munka ilyen formában való támogatására a házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok, védőnők esetében egyaránt. Ezért a projekt feladata volt olyan kiadványok fejlesztése, amelyek érdemi válaszokat képesek adni a gyakorlatban dolgozó szakembereknek a hétköznapi élethelyzetek során felmerülő kérdésekre. A fókuszba a segítő kollégák segítésének módszertana került. Olyan gyakorlatközpontú módszertani kézikönyv készült, amely a családokkal való mindennapos segítő munka során valóban a védőnők és házi gyermekorvosok/vegyes praxisú háziorvosok elé kerülő élethelyzetekkel foglalkozik és olyan konkrét ismereteket, technikákat tartalmaz, amelyek alkalmazásával hatékonyabban lehet segíteni a családoknak. A következő tartalmakra koncentrál az Őrzők című kiadvány: a családi élet jellegzetes rizikó- vagy védőhatást jelentő eseményei, a szükséges kommunikációs és attitűdbeli készségek, a kisgyermekes családok életének középpontjában álló gyermekek fejlődési területei és azok szakaszainak jellegzetes történései. Az Őrzők arra fókuszál, hogy a védőnő és a házi gyermekorvos, vegyes praxisú háziorvos kollégák a kompetenciahatáraikon belül mit és hogyan segíthetnek a fenti témákban a 4 A fejezet az alábbi módszertani anyag alapján készült: Kereki, J. és Major, Zs. B. (szerk.) (2014) Őrzők. Egészségügyi alapellátók gyakorlati kézikönyve. TÁMOP Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:49

148 148 Idejében kiderül családoknak. A kiadvány szerzői törekedtek a megengedő, nem ítélkező hangvételű, elfogadásra épülő segítség lehetséges gyakorlati eszközeit megtalálni. Ennek érdekében nem az elméletből, hanem a pozitív kimenetelű gyakorlatból indultak ki. A gyakorlatban dolgozó kollégáktól származó, megtörtént példákon alapuló, sikeres és hatékony esetmegoldásokat gyűjt össze az Őrzők kiadvány, mely a segítőknek szakmai hitet, kitartást és újult erejű motivációt nyújthat. Az elméleti ismereteket a működő gyakorlat funkcionális elemzésének alátámasztásaként ismerteti. A hangsúly a bevált gyakorlatok, lehetséges technikák, módszerek minél részletesebb, de közérthető leírásán van. A valóban gyakorlati kézikönyvnek szánt kiadvány a mit és miért tegyünk? kérdések mellett a hogyanra is összegyűjt válaszlehetőségeket, azt remélve, hogy számtalan szamárfüles példány lesz majd az Őrzőkből a tanácsadók, rendelők polcain. A szakmai társdiszciplínák tudásának megosztása jegyében két kiváló pszichológus és gyógypedagógus végzettségű kollégákból álló csapat dolgozott az Őrzők kötet megírásán. Ez az előadás inspirációul kíván szolgálni a kötet jövőbeni hasznos forgatásához a mindennapokban úgy, hogy a kötet szellemiségét, tartalmi stílusát követi és bemutatja a segítő attitűd és az értő szakmai figyelemre épülő kommunikációs lehetőségek sajátos ismérveit. Elő-összefoglalás Felvezetés Családok segítése művészet? Legfőbb munkaeszközünk a személyiségünk: o attitűdünk és o az ezen alapuló kommunikációnk 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:49

149 XIII. Képessé tevés művészete. Kommunikációs alapkészségek 149 Problémafelvetés Megoldandó eset/helyzet Élethelyzetek Várandós kismama a szemünk láttára gyújt rá egy cigarettára. Az asztal ragad a mocsoktól, a tányérok mosatlanul, egymás hegyén-hátán belepenészedett maradékokkal, a gáztűzhelyen több rétegben állt a ráégett zsír, és ez még csak a konyha-előszoba. A csésze pedig, amiből megkínálnak egy kávéval a legfinomabb kifejezéssel élve is undorító, foltos, és ragad a rászáradt kávémaradéktól. Résztvevői aktivitás/önálló munka Ön mit érezne Mit tenne... Mit mondana... Résztvevői aktivitás/önálló munka Mi lehet a kulcsa sikeres segítésnek... 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:49

150 150 Idejében kiderül Kifejtés VÁLTOZTATNI LEHETETLEN... A problémák, nehézségek nem nehezítik a munkánkat, hanem az a munkánk, hogy ezekkel (is) foglalkozzunk. A HELYZETET AKARJUK MEGOLDANI! Kifejtés HÉTKÖZNAPI PSZICHOLÓGIA BEJÓSOLHATÓSÁG BEFOLYÁSOLHATÓSÁG A segítségre szoruló emberek, szülők, családok gondozásához minden SEGÍTŐ szakember számára nélkülözhetetlen a pszichológiai szemlélet! Kifejtés PROBLÉMA = TÜNET!! Viselkedés szintje Kognitív szint 2. HÉTKÖZNAPI PSZICHOLÓGIA EKLEKTIKA: Miért, Mit és Hogyan?! 3. Analitikus szint = OK!! AKTUÁL- TEEND!K!!! (módszerek, eszközök, technikák) 4. MEGÉRTÉS! MEGOLDÁS! Aprópénzre váltás = Átfordítás a gyakorlatba 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:49

151 XIII. Képessé tevés művészete. Kommunikációs alapkészségek 151 Kifejtés A SZÜLŐK SAJÁT TÖRTÉNETE negatív énkép, önelfogadás, önbecsülés hiánya, kudarcélmények... Kifejtés A SZÜLŐK SAJÁT TÖRTÉNETE Nem tehetnek róla Az elfogadás megértést jelent, és nem felmentést vagy ráhagyást! A valóság indulat- és ítélkezésmentes tudomásulvételét jelenti. Kifejtés Megcsal a vizualitásunk! A KÉPESSÉ TEVÉS MŰVÉSZETÉNEK KITERJESZTETT ÉRTELMEZÉSE Ha egyszer gyerek szinten rekedt meg, vagy oda csúszott vissza a felnőtt (vagy a fiatal) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:50

152 152 Idejében kiderül Kifejtés A saját jogunkon megadni a klienseknek azt az élményt, ami hiányzott nekik: ELFOGADÁS, ODAFIGYELÉS, KÖVETKEZETESSÉG, KISZÁMÍTHATÓSÁG A SEGÍTŐI KAPCSOLATUNK MINTÁT AD A KLIENS SZÁMÁRA. Kifejtés és akkor a mi kapcsolatunk erejének hatására fogják megpróbálni (!) megtenni a szükséges dolgokat! Eset/helyzet/probléma megoldása...na jó nem gyújtok rá, amíg itt van 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:50

153 XIII. Képessé tevés művészete. Kommunikációs alapkészségek 153 Segítői attitűd Elő-összefoglalás, felvezetés Mindehhez a legfőbb munkaeszközünk a személyiségünk: Attitűdjeink Kommunikációnk Kifejtés Segítői attitűd Keretfüggetlenségen alapuló, értő szeretetre és pozitív szakmai hitre épülő, pontos és hiteles, ítélkezésmentes, speciális kommunikáció. DE LEGFŐKÉPPEN: ALÁZAT = AMIT SZOLGÁLOK, A KÖVETENDŐ CÉLT, ÉRDEKET, A MAGAM KÉNYELME(!) ELÉ HELYEZNI Eset/helyzet/probléma megoldása Tudja, hogy anyám csak a maga kedvéért igyekezett egy kicsit annak idején? egy felnőtt nő beszámolója a gyermeke védőnőjének, aki az édesanyja szociális segítője volt annak idején, amikor még ő volt gyermek. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:50

154 154 Idejében kiderül ELŐ-ÖSSZEFOGLALÁS, FELVEZETÉS Jó, de ez ritkán van így a valóságban... Igaz..., és éppen ezért kell megtennünk mindent, hogy a kommunikációnkkal javíthassuk ennek arányát KIFEJTÉS IGEN, DE... JÓ, CSAK... IGEN, ÉS...! KIFEJTÉS HITELESSÉG = tényszerűség HATÁROZOTTSÁG =biztos tudáson alapuló kijelentés 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:50

155 XIII. Képessé tevés művészete. Kommunikációs alapkészségek 155 KIFEJTÉS PONTOS KOMMUNIKÁCIÓ: Mértékkel kifejezett Visszacsatolást tartalmaz Összefoglalás A kliensek érdemi képessé tevésének alapfeltételei: Képesség a saját kereteink, beidegződéseink, reflexszerű megnyilvánulásaink határainak átlépésére. Ítélkezésmentes, valódi empátia. A szülők saját koragyermekkori hiányosságainak felnőttkori felismerése (mindenkori szerep-, és kompetenciahatárokon belül) odafigyelés, meghallgatás, elfogadás, következetesség, kiszámíthatóság. Tudatos elemző látásmód a nehezen érthető helyzetekben. Összefoglalás A legfontosabb segítői attitűdök: Keretfüggetlenség Alázat Értő szeretet & pozitív szakmai hit A segítő kommunikáció alapjai: Igen, ÉS...! Hitelesség, határozottság Pontos verbális kommunikáció Uszító szavak mellőzése 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:51

156 156 Idejében kiderül Résztvevői önreflexió Mit tanultam... Mivel bővültek ismereteim... 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:51

157 XIV. A TÁMOP INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEI. ELEKTRONIKUS DOKUMENTÁCIÓ. SZÜLŐI PORTÁL Az előadás során megismerhetjük a Koragyermekkori (0-7 év) program informatikai fejlesztéseinek célját, az ezekkel kapcsolatban tervezett különböző beszerzéseket. Majd az informatikai fejlesztések középpontjában álló evir védőnői szakrendszer fejlesztésének célját, a felhasználói kört, a program tervezett kapcsolatrendszerét és a felépítő modulokat mutatjuk be. Ezután a különböző webes portálfejlesztésekről esik szó. 5 Absztrakt 1. A TÁMOP informatikai fejlesztések célja 2. Informatikai beszerzések 3. Az evir célja, felhasználói, kapcsolatrendszere, moduljai 4. Képzésmenedzsment rendszer 5. Portál/honlapfejlesztések 5 A fejezet elkészítésében segítséget nyújtott Czap Zoltán, a Koragyermekkori program informatikai alprojektjének munkatársa. 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:51

158 158 Idejében kiderül Informatikai fejlesztések céljai a védőnői tevékenység elektronikus támogatása egységes gyermekútkövetés a várandósságtól 7 éves korig egységes azonosítási rendszer (TAJ) kialakítása a gyermek-(alap)ellátásban Informatikai beszerzések, folyamatok informatikai hardver o szerverek o VN táblagépek (30db, pilot jelleggel kiosztva) szoftverfejlesztés o Védőnői szakrendszer (evir) o Képzésmenedzsment rendszer o Portálfejlesztések (szülői, szakmai) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:51

159 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései 159 TÁMOP Informatikai fejlesztések, folyamatok antsz.hu gyemszi.hu koragyermekkor.hu Gyermek-alapellátási Információs portál gyermekalapellatas.hu OSZIR Authentikációs modul OSZIR Jogosultság kezelő modul OSZIR Authentikációs modul OSZIR Jogosultság kezelő modul Szülői portál Képzésmenedzsment rendszer evir (Egységes Védőnői Informatika Rendszer) OSZIR Authentikációs modul OSZIR Jogosultság kezelő modul Konkrét célok egységes informatikai rendszer országos szintű lefedettség ingyenes, skálázott használat, megfelelő jogosultsági szintek mellett papír alapú működés felváltása magasszintű, azonnali rendelkezésre állás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:51

160 160 Idejében kiderül Elektronikus vagy papíralapú? Csak papíralapon; 1622; 42% Elektronikus vagy papíralapú? Ismeretlen; 26; 0% Mindent elektronikusan; 351; 9% Mindent papíralapon is és elektronikusan is; 185; 5% Részben elektronikusan, részben papíralapon 1708; 44% Milyen dokumentációs rendszert használ? Regina-Soft Védőnő; 27; 1% Szolga Védőnői Rendszer; 1; 0% Viola; 28; 1% Egyéb; 41; 2% Eliza Védőnő; 76; 4% VIR; 204; 9% Visual Xvédőnő; 235; 11% Viktória; 99; 5% Stefánia; 785; 36% Védőnő 2007; 557; 26% Védőnő 2000; 100; 5% Szoftverfejlesztés Egységes Védőnői Informatikai Rendszer (evir) Képzésmenedzsment rendszer Portálfejlesztések (szülői, szakmai) 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:53

161 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései 161 Miért kell az evir? 9 különféle adminisztrációs védőnői szoftver nehézkes az átjárás közöttük nincs megfelelő átjárás az intézményrendszerek között sem papír alapú (42%)/részben papír alapú (44%) a dokumentáció Egységes Védőnői Informatikai Rendszer = evir Adatbázis: védőnői felhő o üzenőfal o jelentések o helyettesítések o családkartonok kezelése o költözések nyilvántartása o munkatervezés, - napló o szűrési értesítések o modulok o óvodai feladatok, iskolai felkészülés, o népegészségügyi gondozás Egységes Védőnői Informatikai Rendszer = evir ingyenes hozzáférés (web és app?) egységes autentikáció ügyfélkapun keresztül: szülői kommunikáció OTH közös törzs rendszerkapcsolatok 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:53

162 162 Idejében kiderül Ügyfélkapu Rendszerkapcsolatok 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:54

163 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései 163 Egységes Védőnői Informatikai Rendszer = evir A megvalósuláshoz szükséges igények: széles körben, országosan javasolt használat átjárás a házi gyermekorvosok/vegyes praxisú háziorvosok által használt szoftverek irányából: o adatszolgáltatás o státuszvizsgálatok szülészeti intézmények kórházi védőnői Az evir felhasználói Belső felhasználók: vezető védőnők, védőnői módszertani egység Külső felhasználók: területi védőnők kórházi védőnők szülésznők óvodai védőnők iskolai védőnők: ANTSZ-regisztráció szülők: ügyfélkapu 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:54

164 164 Idejében kiderül Az evir felhasználói Az evir működése egyén: gyermek-, nővédelem/várandós/ gyermekágyas Nővédelem Gyermek Várandós Gyermekágyas 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:54

165 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései _sz_kiadván BELIV.indd :02:55

166 166 Idejében kiderül 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:57

167 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései 167 Az evir működése nyilvántartás TAJ alapján személyes adatok védelme: illetékességi szint alapján történő mechanizmus területi láthatóság rekord szintű szűrés VME mindent lát szülők csak saját gyerekeik adatait havi jelentések rögzítése megszűnik elektronikus naplózás segítség VME = Védőnői Módszertani Egység 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:58

168 168 Idejében kiderül 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:58

169 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései Gondozott átadásának kezdeményezése 2/a. Gondozott átvétele 2/b. Gondozott átadásának visszavonása Átadó védőnő Átvevő védőnő 3. Gondozott átvételének kezdeményezése 4/a. Gondozott átadása 4/b. Gondozott átvételének visszavonása Az evir moduljai Védőnő Saját adataim nyilvántartás és Üzenőfal funkciói VME modul Adminisztrációs modul Anya/Nő modul Gyermek modul Gondozási/Nevelési modul Általános adatok Általános adatok Óvodai aedatok Védőnő körzet nyilvántartás Védőnői helyettesítés Várandós Szülői kérdőívek Népegészégügyi gondozás Jelentések Tanácsadó karbantartás Csoportos jogosultságadás Gyermekágyas Rizikótényezők Törzsadat karbantartás Családok kezelése Nővédelelm Státuszvizsgálatok Dinamikus űrlap előállítás Munkatervezés Rizikótényezők Védőoltások, fertőző betegségek Munkanapló Tanácsadások Tanácsadások Szűrésre meghívandók Szűrési adatok Orvosi és egyéb intézmények adatai Anyatejadás Színkód Csak Webes alkalmazás Tablet és Webes alalmazás 16_sz_kiadván BELIV.indd :02:58

170 170 Idejében kiderül Az evir moduljai Üzenőfal: értesítések, figyelmeztetések, egymás közötti üzenetek Jelentések: előre definiált, ad hoc Védőnői Módszertani Egység o védőnői nyilvántartás: terület, adatok? o védőnői körzeti nyilvántartás: területi védőnő, önkormányzati felosztás o tanácsadó karbantartás: Egészségügyi Szolgáltató, interfész o törzsadat-karbantartás: szótár, észlelőlap, oltási tájékoztatók, tanácsadói szövegek o dinamikus űrlap: Szülői kérdőívek, Rizikókérdőívek, státuszvizsgálatok Az evir moduljai adminisztrációs modul o saját adatok o helyettesítés o munkatervezés és munkanapló 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:02

171 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései 171 Az evir moduljai Anya/Nő modul gondozási terv készítése, szerződés az anya/nő és a védőnő között várandós: igazolás szülészorvostól, várandósság rizikója (labor és egyéb vizsgálati eredmények alapján) anamnézis, rizikófelmérés, környezeti státusz felmérés gyermekágyas nővédelem tanácsadások 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:02

172 172 Idejében kiderül Az evir moduljai Gyermek modul o általános adatok/gondozási terv o Szülői kérdőívek (VME dinamikus űrlapok) o rizikótényezők o státuszvizsgálatok o fertőző betegségek, védőoltások, tanácsadás Gondozási/nevelési modul o Bölcsőde o Óvoda: egészségfejlesztés, személyi higiéne o Népegészségügyi gondozás: csoportos egészségnevelés 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:02

173 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései 173 Szoftverfejlesztés Egységes Védőnői Informatikai Rendszer (evir) Képzésmenedzsment rendszer Portálfejlesztések (szülői, szakmai) 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:03

174 174 Idejében kiderül Képzésmenedzsment rendszer Szoftverfejlesztés Egységes Védőnői Informatikai Rendszer (evir) Képzésmenedzsment rendszer Portálfejlesztések (szülői, szakmai) Portálok Gyermek-alapellátási szakmai portál szülői portál képzésmenedzsment rendszer: ingyenes e-learning és kontaktórás továbbképzések szervezésére szolgaló rendszer 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:03

175 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései 175 Bejelentkezés 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:03

176 176 Idejében kiderül 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:04

177 XIV. TÁMOP Informatikai fejlesztései _sz_kiadván BELIV.indd :03:05

178 178 Idejében kiderül Összegzés A TÁMOP program IT-fejlesztéseinek céljáról (evir, képzésmenedzsment rendszer, szülői portál) 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:05

179 XV. NAGYMOZGÁSOK ÉS FINOMMOTORIUM FEJLŐDÉSE ÉS ZAVARAI. TIPIKUS ÉS ATIPIKUS MOZGÁSMINTÁK A gyermekek fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatosan nagyon sok a tisztázatlan kérdés Magyarországon és világviszonylatban egyaránt. Nem tudjuk, hogyan határozzuk meg azokat a konkrét állomásokat, amelyek az átmenetet biztosítják egyik állapotból a másikba. Vannak-e klinikai jelek, amelyekre figyelhetünk ahhoz, hogy tudjuk, a gyermek már készen áll egy új feladat elsajátítására, új képesség kibontakoztatására? Nem tudjuk, hogyan mérhetjük a változatosságot klinikai szemmel, és hogyan határozhatjuk meg az optimális variánsok csoportját. Van-e olyan konkrét mennyiségi vagy minőségi tényező a gyermek felkészültségében, amelyek befolyásolhatják a fejlődést, az új képességek elsajátításának kezdetét, mint például a motiváció? Vannak-e olyan tényezők a gyermek környezetében, melyek megváltoztatásával segítjük a gyermek készenléti állapotának kialakítását új tevékenységek elsajátításához? (Sauve & Bartlett, 2010) 6 Az atipikus mozgásminták korai felismerése és kezelése segít a mozgásfejlődés normál irányának kialakításában, vagy annak megközelítésében, valamint a lelassult, eltérő mozgásfejlődés korrekciójában, fejlesztésében. Mindig a legtökéletesebben kivitelezett motoros funkciók biztosítják a gyermekek számára a mielőbbi továbblépés lehetőségét. Összefoglalás 1. Fejlődési mérföldkövek és gyanújelek 2. A motoros funkciók vizsgálatának komplex megközelítése 3. Tipikus-, atipikus- és kóros mozgásminták a felegyenesedés, a lokomotoros mozgások és a finommotorium fejlődésében 4. Az eltérő fejlődésmenet következményei 5. Prevenciós lehetőségek a korai intervenció során 6 Sauve K., Bartlett D. (2010) Dynamic Systems Theory: A Framework for Exploring Readiness to Change in Children with Cerebral Palsy (Letöltés: ) 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:05

180 180 Idejében kiderül A mozgás az én és a környezet megismerésének alapja A kóros mozgásminták és következményei Izomsynergizmusok megbomlása Kompenzálás (atipikus mozgásminták) Megszokás Anatómiai elváltozások (kóros mozgásminták) Deformitások?? Soroljon fel legalább öt jellegzetességet, vizsgálati szempontot az Újszülött kori mozgásszabályozással kapcsolatosan! 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:05

181 XV. Nagymozgások és finommotorium fejlődése és zavarai 181 Érett újszülött Végtagok flexiós helyzetben Fejét oldalra fordítja 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:05

182 182 Idejében kiderül 1 hó A szenzomotoros kontroll eltérésének korai gyanúja lehet a gyenge, erőtlen szopás a táplálkozás során 4 hó Nyugalmi állapotban száját csukva tartja, orron keresztül lélegzik Megkezdődik a száj környékének szenzoros tréningje 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:05

183 XV. Nagymozgások és finommotorium fejlődése és zavarai 183 Figyelemfelkeltő jelek, kivizsgálást igénylő állapotok a 0-4 hónap közötti időszakban Végtagok túl erős flexióban Aszimmetrikus testtartás a végtagokon és a gerincen is Kezek szoros ököltartásban A kezébe helyezett tárgyat képtelen elengedni Erőteljesen extendált törzs, a paravertebrális izomzat tónusa fokozott A felső végtagok extendálva, az alsók kirotált, abdukált helyzetben, a vázizomzat tónusa csökkent Száját folyamatosan nyitva tartja, nyálcsorgás észlelhető 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:05

184 184 Idejében kiderül Gyakran megjelenő ATNYR (aszimmetrikus tónusos nyaki reflex) a spontán mozgás során Atipikus és kóros mozgásminták Az ATNYR elhúzódó fennmaradása Atipikus és kóros mozgásminták Nagy alátámasztási felületek a fej- és törzskontroll kialakításához, fenntartásához Vállöv passzív elevációja a gyermek nyaka eltűnik 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:06

185 XV. Nagymozgások és finommotorium fejlődése és zavarai 185 Tipikus, atipikus vagy kóros? Munkácsy Mihály: Ásító inas 6 hó Pontosan nyúl, fog, két tárgyat egyszerre megtart, egymáshoz ütöget A hüvelykujj oppozíciós mozgása megjelenik 6 hó Háton fekve mindkét lábával játszik, medencéjét emelgeti 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:06

186 186 Idejében kiderül 6 hó Átalakul a gerinc biomechanikai struktúrája?? Soroljon fel legalább öt figyelemfelkeltő jelet a hat hónapos gyermek eltérő mozgásszabályozásával kapcsolatosan! 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:06

187 XV. Nagymozgások és finommotorium fejlődése és zavarai 187 Figyelemfelkeltő jelek, kivizsgálást igénylő állapotok 6 hónapos kor körüli időszakban Aszimmetrikus testtartás (ATNYR) Fokozott vagy spasztikus izomtónus a törzsön és a végtagokon A kezek szoros ököltartásban Csökkent izomtónus a törzsön és a végtagokon A hason fekvésben nem tudja aktívan oldalra tenni a fejét, nem emeli meg, és nem teszi át egyik oldalról a másikra Nem alakult ki aktív alkartámasz, fejét nem emeli meg 90 fokban rövid időre sem Nem tudja középen összehozni a kezeit, nem viszi azokat a szájához Következetesen aszimmetrikus kézhasználat Nem indul nyúlás a tárgy felé 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:06

188 188 Idejében kiderül?? Soroljon fel legalább öt figyelemfelkeltő jelet hónapos gyermek eltérő mozgásszabályozásával kapcsolatosan! 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:06

189 XV. Nagymozgások és finommotorium fejlődése és zavarai 189 Figyelemfelkeltő jelek, kivizsgálást igénylő állapotok hónapos kor körüli időszakban Még nem tud gurulni, kúszni, mászni és segítség nélkül felülni Mászásnál támaszkodáskor egyik keze ökölben van, könyökét nem nyújtja ki A végtagok mozgásában vagy a paravertebrális izomzat lefutásában aszimmetria tapasztalható Mászás során két alsó végtagját egyszerre rántja maga után, nyuszizik Popsiján csúszva közlekedik. Felállás során egyszerre nyújtja alsó végtagjait és lábháton át gördül a talpára (két alsó végtagját nem tudja izoláltan használni) Nem tud fokozatosan leülni, csak eldől, mint egy liszteszsák Lábujjhelyen áll egyik vagy mindkét lábán, nem tudja letenni a sarkát Apró tárgyat nem veszi észre, vagy nem kelti fel az érdeklődését Csippentő fogás még nem alakult ki Apró tárgyat még gereblyéző mozdulattal sem képes felmarkolni Atipikus és kóros mozgásminták Örülünk, hogy IGEN, de nem mindegy, hogy HOGYAN! A funkció és a minőség együttes megvalósulása a további fejlődés alapja Mikor válik kóros mintává a W ülés? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:07

190 190 Idejében kiderül Atipikus és kóros mozgásminták Páros lábbal nyuszizik A szomatoszenzoros észlelés eltérései Taktilis hiperszenzitivitás az alsó végtagon Atipikus és kóros mozgásminták Fenéken csúszkálva közlekedik 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:07

191 XV. Nagymozgások és finommotorium fejlődése és zavarai hó Az első járás széles alátámasztási felületen történik, terpesztett lábakkal hó Járása koordinálttá válik, saroktámasz megjelenik hó Szem-kéz koordináció megbízhatóan kialakul Tárgyakat egymásra helyez 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:07

192 192 Idejében kiderül Atipikus és kóros mozgásminták Lapozás során a könyvvel történő fizikai kontaktust igyekszik minimálisra csökkenteni Motoros ügyetlenség - a hüvelykujj oppozíció helyett adductio figyelhető meg 2-3 év A természetes vagy mesterséges motiváló környezet biztosítja a továbbfejlődés lehetőségét 2,5-3 év Mintha játék megjelenik Tűzoltó leszek! 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:07

193 XV. Nagymozgások és finommotorium fejlődése és zavarai év Nehezebb, ügyességet igénylő feladatokat is szívesen megold Jó vizuomotoros koordináció, laterális dominancia kialakult, ügyesen mászókázik 6-7 év A motoros tanulás folyamatát a környezeti tényezők egyre jobban befolyásolják Monet: Jean Monet on His Hobby Horse 6-7 év Épít, szívesen legózik, puzzle-t kirak Kislabdát akár 3-4 m távolságra is eldob A laterális dominancia és a szabályos ceruzafogás kialakul 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:08

194 194 Idejében kiderül Mit tanultam? A felegyenesedés, a lokomotoros mozgások és a finommozgások / manipulációs tevékenységek fejlődésének összefüggéseit A mozgásszabályozás folyamatának megfigyelési szempontjait az első hét életév során A tipikus motoros fejlődés kiemelt figyelmet érdemlő szakaszai mentén a tipikus, atipikus és kóros mozgásminták differenciálásának lehetőségeit Az atipikus és kóros mozgásminták kialakulásának következményeit Mit tanultam? Az idegrendszer fejlődése, a gyermek egyéni tulajdonságai és a környezeti tényezők együttesen befolyásolják a mozgásfejlődés menetét, a motoros tanulási folyamatok kialakulását Szinyei Merse Pál: Pipacs a mezőn Összefoglalás 1. Fejlődési mérföldkövek és gyanújelek 2. A motoros funkciók vizsgálatának komplex megközelítése 3. Tipikus-, atipikus- és kóros mozgásminták a felegyenesedés, a lokomotoros mozgások és a finommotorium fejlődésében 4. Az eltérő fejlődésmenet következményei 5. Prevenciós lehetőségek a korai intervenció során 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:08

195 XV. Nagymozgások és finommotorium fejlődése és zavarai _sz_kiadván BELIV.indd :03:08

196 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:08

197 XVI. ÉRZÉKSZERVI (LÁTÁS, HALLÁS) ÉS BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN, FEJLŐDÉSI ZAVAROK 7 Az előadás részletezi a Gyermek-alapellátási útmutató alapján az életkornak megfelelő érzékszervi és beszédfejlődés folyamatát, a kötelező szűrések alkalmával elvégzendő vizsgálatokat, a védőnői és házi gyermekorvosi kompetenciákat, szakmai irányelveket. Hangsúlyozza a látás hallás kommunikáció területén észlelhető fejlődési zavarokat, segítséget nyújt abban, hogy az észlelt eltéréseket felismerve, a gyermek mielőbb megfelelő szakemberhez kerüljön. Emellett kitér az adott életszakaszokra vonatkozó Szülői kérdőívek ezen területére vonatkozó kérdésekre, és hogy hogyan használják segítségképpen a szülői visszajelzést. alap ellátás.. beteg gyermek a rendelőben Minden gyermek alapvető joga, hogy megfelelő körülmények biztosításával elősegítsük optimális fejlődését Dr. Altorjai P. et al (2014) Gyermek-alapellátási útmutató 7 A fejezet az alábbi módszertani anyag alapján készült: Altorjai, P., Fogarasi, A., Kereki, J. (szerk) (2014) Gyermek-alapellátási útmutató a 0 7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez. TÁMOP Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest. 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:08

198 198 Idejében kiderül Újszülöttkori szűrővizsgálatok hazaadást követő általános posztnatális rizikószűrés Szülészeti anamnézis felvétele Környezet megfigyelése Szülői tájékoztatás (védőoltások rendje, szűrési időpontok, Szülői kérdőív) Ön mit tenne? Hova küldené? 3 éves gyermek.. még nem beszél Ön mit tenne? Hallásvizsgálat: talán nem hall jól Pszichológia/pszichiátria: Autizmus Elsajátított beszéd elvesztése: Landau-Kleffner syndroma, ESES syndroma Akut hallásvesztés Elektív mutizmus Átmeneti beszédzavar: Térfoglaló folyamat Migrain Postictalis afázia 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:08

199 XVI. Érzékszervi (látás, hallás) és beszédfejlődés gyermekkorban, fejlődési zavarok 199 Újszülöttkori szűrővizsgálatok Látásra irányuló vizsgálatok: családi anamnézis perinatális események védőnői,kórházi szűrővizsgálat csecsemő megfigyelése Hallásra irányuló vizsgálatok: családi anamnézis védőnői, kórházi szűrővizsgálat csecsemő megfigyelése Preverbalis képességek/ kommunikáció sírási hang anya gyermek kapcsolat Szűrővizsgálatok 1 hónapos korban A vizsgálat kezdeti lépései: Mivel vizsgálunk? Figyeljünk, tájékozódjunk! Mi jellemző egy hónapos korban: 1. a hirtelen zajokra, mint az ajtó becsapódása, kulcs leesése, a csecsemő összerezzen, kezeit, lábait összerántja, vagy esetleg sírva is fakad. 2. hirtelen napfényre erősen hunyorog Szűrővizsgálatok 1 hónapos korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: 1. Nyugodt állapotban erős hangra összerezzen? (ajtócsapódás, kulcsleesés, tüsszentés, stb.) 2. Erős fényre hunyorog? (lámpa felkapcsolása, napfény) 3. Alkalomtól függően (éhség, fáradtság, fájdalom stb.) megváltozik-e a sírás módja? Értékelés a pontszámok alapján, szükség esetén a teendők megbeszélése 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:09

200 200 Idejében kiderül Szűrővizsgálatok 1 hónapos korban Látásra irányuló vizsgálatok: látásfejlődés értékelése látószervek figyelemfelkeltő jelek Szűrővizsgálatok 1 hónapos korban Hallásra irányuló vizsgálatok: hallásszűrés hirtelen zajokra adott reflexek Preverbalis képességek/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkeltő jelek Szűrővizsgálatok 2 hónapos korban A vizsgálat kezdeti lépései: Mivel vizsgálunk? Figyeljünk, tájékozódjunk! Mi jellemző két hónapos korban: 1. mozgó személyeket, tárgyakat két válla közti szélességben tudja követni tekintetével, 2. egyre inkább kezdi megszokni az otthoni zajokat (porszívózás, főzés zaja, felnőttek beszélgetése, stb.) 3. szemmozgásai még néha koordinálatlanok. Inkább figyeli még a fényt és a mozgást, az erős kontúrokat. Az arcot preferálja, és kedves beszédre mosollyal válaszol. 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:09

201 XVI. Érzékszervi (látás, hallás) és beszédfejlődés gyermekkorban, fejlődési zavarok 201 Szűrővizsgálatok 2 hónapos korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: 1. A közel cm-re lévő arcra, játékra figyel? 2. Arca előtt lassan mozduló játék után néz? 3. Beszédhangra akkor is felfigyel, ha a közelében lévő beszélő arcát nem látja? 4. Háton fekve kezeit észreveszi? 5. Elnyújtott hangzókkal gőgicsél? (Pl.: óóó, ááá, gííí, hemmmm) 6. Ha beszél hozzá, szokott visszagőgicsélni? 7. Mosolyra mosollyal válaszol? Szűrővizsgálatok 2 hónapos korban Látásra irányuló vizsgálatok: látásfejlődés értékelése látószervek figyelemfelkeltő jelek Szűrővizsgálatok 2 hónapos korban Hallásra irányuló vizsgálatok: hallásszűrés megváltozott magatartás hanghatásokra Preverbalis képességek/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkeltő jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:09

202 202 Idejében kiderül Szűrővizsgálatok 4 hónapos korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: Mosolyog vagy hangot ad annak érdekében hogy rá figyeljenek? Szűrővizsgálatok 4 hónapos korban 1. Ébren, nyugalomban, külső inger (hirtelen zaj, gyors közeli mozdulat, érintés) nélkül is gyakran összerezzen? (epilepsziás spasmus!!) 2. Tekintetével és fejfordítással minden irányba követi a mozgó tárgyat? Szűrővizsgálatok 4 hónapos korban Látásra irányuló vizsgálatok: látásfejlődés értékelése látószervek figyelemfelkeltő jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:10

203 XVI. Érzékszervi (látás, hallás) és beszédfejlődés gyermekkorban, fejlődési zavarok 203 Szűrővizsgálatok 4 hónapos korban Hallásra irányuló vizsgálatok: hallásszűrés megváltozott magatartás hanghatásokra figyelemfelkeltő jelek Preverbalis képességek/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkeltő jelek Szűrővizsgálatok 6 hónapos korban A vizsgálat kezdeti lépései (Mi jellemző hat hónapos korban): 1. egyre több mindent megért a felnőttek beszédéből, és gesztusaiból 2. a kommunikációra való figyelem, és a felnőtt hanghordozása már kivált bizonyos viselkedéses választ a csecsemőből. 3. a csecsemő már válaszolgat édesanyja beszédére, szinte párbeszédet lehet vele folytatni. Hangadásai egyre dallamosabbak, és több hangzót összekötve egyre inkább hasonlítani fognak a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolatokra Szűrővizsgálatok 6 hónapos korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: 1. A hangok forrását odafordulással keresi? 2. Párbeszédszerű hangadásba bevonható? (Azaz hallgat, amikor beszélnek hozzá és hangokat ad, amikor a felnőt t elhallgat? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:10

204 204 Idejében kiderül Szűrővizsgálatok 6 hónapos korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: 3. Az apró tárgyakat (pl. szösz, morzsa, mazsolaszemek, stb.) is észreveszi? (pl.: nézegeti, kezével odanyúl, markolássza)? Szűrővizsgálatok 6 hónapos korban Látásra irányuló vizsgálatok: látásfejlődés értékelése látószervek szemmozgások takarásos teszt figyelemfelkeltő jelek Tud figyelni a leeső tárgyra Szűrővizsgálatok 6 hónapos korban Hallásra irányuló vizsgálatok: hallásszűrés figyelemfelkeltő jelek Preverbalis képességek/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkeltő jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:10

205 XVI. Érzékszervi (látás, hallás) és beszédfejlődés gyermekkorban, fejlődési zavarok 205 Szűrővizsgálatok 9 hónapos korban A vizsgálat kezdeti lépései: Mivel vizsgálunk? Figyeljünk, tájékozódjunk! Mi jellemző kilenc hónapos korban: 1. hangadása egyre változatosabb, bővül a repertoár a mássalhangzók terén 2. egy-egy hangkapcsolatot többször ismételget egymás után. A ciklizálás során a beszéd ritmusát gyakorolja, halandzsázni kezd. Szűrővizsgálatok 9 hónapos korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: 1. Leeső játéknak, tárgynak utána néz? 2. Ismételget szótagokat? (pl.: ba-ba-ba, ma-mama, te-te-te) Értékelés a pontszámok alapján, szükség esetén a teendők megbeszélése Szűrővizsgálatok 9 hónapos korban Látásra irányuló vizsgálatok: látásfejlődés látási figyelem látószervek szemmozgások figyelemfelkeltő jelek Hallásra irányuló vizsgálatok: hallásszűrés zene figyelemfelkeltő jelek Preverbalis képességek/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkeltő jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:11

206 206 Idejében kiderül Szűrővizsgálatok 12 hónapos korban A vizsgálat kezdeti lépései: Mivel vizsgálunk? Figyeljünk, tájékozódjunk! Mi jellemző egy éves korban: 1. a felfedezés, mozgásfejlődés, játéktevékenység fejlődésének időszaka 2. a tárgyak tulajdonságairól szélesebb körű benyomásokat és tapasztalatokat szerez. Kipróbálja, melyik eszközzel tud nagyobb zajt csapni 3. a szem-kéz koordináció megbízhatóan kialakult. 4. beszéd értés fejlődése Szűrővizsgálatok 12 hónapos korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: 1. Kérésre, de anélkül, hogy Ön segítené, ismerős tárgyakra rámutat? (Azaz Ön nem mutat, és nem néz rá a tárgyra, és úgy kérdezi pl.: Hol van a labda, lámpa, maci? stb.) 2. Ha nevén szólítják, akkor odafordulva szemkontaktust vesz fel? Szűrővizsgálatok 12 hónapos korban Látásra irányuló vizsgálatok: látásfejlődés látási figyelem látószervek takarásos teszt figyelemfelkeltő jelek Hallásra irányuló vizsgálatok: hallásszűrés zene figyelemfelkeltő jelek Beszédfejlődés/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkeltő jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:11

207 XVI. Érzékszervi (látás, hallás) és beszédfejlődés gyermekkorban, fejlődési zavarok 207 Szűrővizsgálatok 15 hónapos korban A vizsgálat kezdeti lépései: Mivel vizsgálunk? Figyeljünk, tájékozódjunk! Mi jellemző 15 hónapos korban: 1. Látványosan indul a beszédfejlődés, egyre több dolgot megértenek és egyre több szót ki is tudnak mondani, passzív, és aktív szókincsük gyorsan gyarapszik. 2. Egy-egy többször hallott mondókát vagy dalt könnyen felismernek és jelzik is ezt, vagy verbálisan, vagy mozdulattal. Szűrővizsgálatok 15 hónapos korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: 1. Egyre több szót, v. szótöredéket ugyanazzal a jelentéssel mond? (pl. kutya helyett vau-vau ) Értékelés a pontszámok alapján, szükség esetén a teendők megbeszélése Szűrővizsgálatok 15 hónapos korban Hallásra irányuló vizsgálatok: fejlődési mérföldkövek hallásszűrés figyelemfelkel tő jelek Beszédfejlődés /kommunikáció fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkel tő jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:11

208 208 Idejében kiderül Szűrővizsgálatok 18 hónapos korban A vizsgálat kezdeti lépései: Mivel vizsgálunk? Figyeljünk, tájékozódjunk! Mi jellemző 18 hónapos korban: 1. Látványos a fejlődése a szociális területen és a kommunikációban. A kommunikáció nem csak az információ közlését, hanem annak cseréjét is jelenti a nyelv, vagy a gesztusok útján. Szűrővizsgálatok 18 hónapos korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: 1. Mond 5-10 szót, vagy szókezdeményt, hangutánzó szavakat? (va-va, miáú, mama) 2. Egyszerű kérdésekre a fejével igen -t v a g y nem -et int? (pl. Kérsz inni? ) 3. Képeskönyvben vagy újságban, ismerős tárgyakra rámutat? (pl. mutasd meg a cicát, házat, macit stb. anélkül, hogy Ön segítené: azaz Ön nem mutat, és nem néz rá a képre) Szűrővizsgálatok 18 hónapos korban Látásra irányuló vizsgálatok: látásfejlődés látószervek figyelemfelkeltő jelek Beszédfejlődés/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkeltő jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:11

209 XVI. Érzékszervi (látás, hallás) és beszédfejlődés gyermekkorban, fejlődési zavarok 209 Szűrővizsgálatok 2 éves korban A vizsgálat kezdeti lépései: Figyeljünk, tájékozódjunk! Mi jellemző két éves korban: 1. a szavak gyakoribb használatával párhuzamosan alakul az, hogy a tárgyaknak már nem kell jelen lenniük ahhoz, hogy a gyermek gondolkodni tudjon róluk. Ez azt jelenti, hogy a tárgy vagy cselekvés szimbolikus megjelenése már nem a mozgásos sémák alkalmazását jelenti elsősorban 2. két szót, vagy szókezdeményt összekapcsolva egyszerű mondatot fűz (pl.: apa el ) Szűrővizsgálatok 2 éves korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek is mertetése: 1. Kétszavas mondatokban beszél? (pl.: apa el, baba be, apa autó, kutya eszik, anya megy ) 2. Saját magát bármilyen módon megnevezi? (baba, Titike) Értékelés a pontszámok alapján, szükség esetén a teendők megbeszélése Szűrővizsgálatok 2 éves korban Látásra irányuló vizsgálatok: látás élesség takarásos teszt sztereolátás figyelemfelkeltő jelek Lang II. teszt 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:12

210 210 Idejében kiderül Szűrővizsgálatok 2 éves korban Hallásra irányuló vizsgálatok: akusztikus diszkrimináció Barr féle audiometria kooperatív teszt figyelemfelkeltő jelek Beszédfejlődés/ kommunikáció Fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkeltő jelek Szűrővizsgálatok 2,5 éves korban A megkésett fejlődésű gyermek esetében a gyermekneurológus dönt a további kivizsgálások szükségességéről A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: o Használ 3-4 szavas mondatokat? o Beszédében használja az: én, enyém, tiéd szavakat? o A Mit csinál? kérdésre tud válaszolni? (pl. Mit csinál a fiú? fut, eszik, sír, alszik, stb) Szűrővizsgálatok 2,5 éves korban Hallásra irányuló vizsgálatok: hallási diszkrimináció figyelemfelkeltő jelek Beszédfejlődés/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek vizsgálat, megfigyelés figyelemfelkeltő jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:12

211 XVI. Érzékszervi (látás, hallás) és beszédfejlődés gyermekkorban, fejlődési zavarok 211 Szűrővizsgálatok 3 és 4 éves korban Mi jellemző 3-4 éves korban: 1. Beszéd során számos nyelvtani elemet alkalmaznak és 4 éves korra nem ritkán 3-5 szónál is hosszabb szóösszetételeket használnak. 2. Képessé válnak egyszerűbb belső állapotokat megfelelő összetett mondatban megfogalmazni ( Kati látta, hogy ). Négyévesen már megérti a közeli múltra és a közeli jövőre vonatkozó egyszerű kijelentéseket is. 3. Az időszak végére egyszerűbb esetekben érti a ha akkor összefüggéseket, és az egyszerűbb ok-okozati kapcsolatokat. Szűrővizsgálatok 3 és 4 éves korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése: 1. Egyszerű dallamot, mondókát ismétel? (pl. hóc-hóc katona, süss fel nap, fényes nap ) 2. Beszéde érthető-e idegen számára? 3. Párbeszédbe bevonható? (azaz beszélgetést kezdeményez, kérdez és a hozzá intézett kérdésekre válaszol Pl.- Te most mit csinálsz? Miért vágod le az ágakat? - Metszem a fákat.) 4. Suttogva adott, egyszerű utasítást végrehajt? (pl.: nyújtsd ide a kezed, vedd le a zoknidat Szűrővizsgálatok 3 és 4 éves korban Látásra irányuló vizsgálatok: megfigyelés (szülő, óvónő) látásfunkciók (látásélesség, takarásos teszt, sztereolátás) figyelemfelkeltő jelek Hallásra irányuló vizsgálatok: Hallásszűrés 3 éves korban (Barr audiometria) 4 éves korban (Szűrő audiométer SA küszöbhallás) figyelemfelkeltő jelek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:12

212 212 Idejében kiderül Szűrővizsgálatok 3 és 4 éves korban Beszédfejlődés/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek 3 illetve 4 éves korban vizsgálat/ megfigyelés figyelemfelkeltő jelek Szűrővizsgálatok 5 és 6 éves korban Mi jellemző 5-6 éves korban: 1. Mondatokban beszél, gyorsan csökkenő nyelvtani hibával. 2. Beszédében egyre pontosabban képes kifejezni idői és téri viszonyokat ragokkal, névutókkal. 3. Megjelenik a humor és a humorérzék. Kisebb történetek önállóan, összefüggően elmesél éves korban elkezdődik az iskola. Aktív szókinccsel kérdez és próbálja egyre mélyebben felfedezni és megérteni a körülötte lévő világot. Esetenként többszörösen összetett mondatokban, csak ritka nyelvtani hibákkal, adekvát intonációval beszél. Képes hosszabb párbeszédben, is aktívan részt venni. Szűrővizsgálatok 5 és 6 éves korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdéseinek ismertetése 5 éves korban: 1. Verset, rövid mesét képes elmondani? 2. Miért? kérdésekre válaszol? 3. Játszik társaival szerepjátékokat? (gazdag fantáziával cselekményeket, történeteket játszik, a szerepeket egymás között kiosztják: doktoros, tündérvilág, űrutazás, szuperhősök) 4. Van-e olyan hangzó, melyet nem tud kimondani: azaz van-e beszédhibája? (pöszeség - raccsolás stb.)? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:13

213 XVI. Érzékszervi (látás, hallás) és beszédfejlődés gyermekkorban, fejlődési zavarok 213 Szűrővizsgálatok 5 és 6 éves korban A Szülői kérdőív érzékszervi és beszédfejlődésre irányuló kérdései 6 éves korban: 1. Rákérdez a valóságos dolgok összefüggéseire? (pl. hogyan nő a növény) 2. Használ e olyan szavakat, amely a térre vonatkozik? 3. Megfelelő (legalább arasznyi/ kb. 15 cm) távolságból rajzol, nézi a mesekönyvet? 4. Képes-e megmondani, hogy egy szó milyen hanggal kezdődik? 5. Érdeklik a betűk, a számok? Leírja saját nevének valamely betűjét? 6. Használ e olyan szavakat, mely az időre vonatkozik? (pl.: holnap, tegnap, amikor a nagymamához mentünk, utazáskor) Szűrővizsgálatok 5 és 6 éves korban Látásra irányuló vizsgálatok: megfigyelés (szülő, óvónő) látásfunkciók (látásélesség, takarásos teszt, sztereolátás, színlátás) figyelemfelkeltő jelek Hallásra irányuló vizsgálatok: Hallásszűrés Szűrő audiométer SA küszöbhallás mérése figyelemfelkeltő jelek Beszédfejlődés/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek 5 illetve 6 éves korban vizsgálat/ megfigyelés figyelemfelkeltő jelek Szűrővizsgálatok 7 éves korban A megkésett fejlődésű gyermek esetében a gyermekneurológus dönt a további kivizsgálások szükségességéről Mi jellemző 6-7 éves korban: 1. Beszéde jól érthető, összetett mondatokat rutinszerűen használ és megért 2. Viszonylag összetett emberi belső állapotokat, eseménysorokat is megért és nyelvileg képes kifejezni. 3. Kérdezzük meg: Van-e gond azzal, ahogy beszél? Okoz-e gondot bármilyen szempontból másoknak, hogy megértsék, amit mond? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:13

214 214 Idejében kiderül Szűrővizsgálatok 7 éves korban Látásra irányuló vizsgálatok: megfigyelés (szülő, óvónő) látásfunkciók (látásélesség, takarásos teszt, sztereolátás, színlátás) figyelemfelkeltő jelek Beszédfejlődés/ kommunikáció fejlődési mérföldkövek 7 éves korban vizsgálat/ megfigyelés figyelemfelkeltő jelek Összefoglalás Az előadás során végigvehettük a Gyermek-alapellátási útmutató alapján az életkornak megfelelő érzékszervi és beszédfejlődés folyamatát, a kötelező szűrések alkalmával elvégzendő vizsgálatokat, a védőnői és házi gyermekorvos kompetenciákat, szakma i irányelveket. Hangsúlyt fektettünk a látás-hallás-kommunikáció területén észlelhető fejlődési zavarokra ami segítséget nyújt abban hogy az észlelt eltéréseket felismerve, a gyermek mielőbb megfelelő szakemberhez kerüljön. Emellett kitértünk az adott életszakaszokra vonatkozó Szülői kérdőiv ezen területére vonatkozó kérdéseire, hogyan használjuk segítségképpen a szülői visszajelzést. Célunk: Megismerjük a gyermek alapellátási útmutató életkorhoz kötött szűrővizsgálatait, azok módszertanát. A védőnői, és a Szülői kérdőíven keresztül, a szülői jelzéseket összevetve eredményesen és hatékonyan tudjunk döntést hozni a szükséges lépések megtételére, amennyiben a normáltól eltérő fejlődést tapasztalunk. Felismerjük a Szülői kérdőív jelentőségét, használatában gyakorlatot szerezzünk. 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:13

215 XVII. ÉLET-LÉLEKTAN XVII./1. VÁRANDÓSSÁG A rendszerszemléletű családmodell megismerésével érthetővé válik, miért növekszenek meg a problémák a várandósság alatt. Az új családtag, a megfogant magzat első pillanatától aktívan jelen van a család életében, befolyásolja a kapcsolatokat és az eseményeket: változásokat hoz. Pszichológiai megközelítések alapján már a magzat is kompetens saját életében, rugalmas fejlődésre képes, tanul és emlékezik. Az őt érő hatások befolyásolhatják későbbi életét. Az anya testi-lelki változásaival saját magának is meg kell küzdenie, ehhez alkalmazkodnia kell minden családtagnak, elsősorban a magzatnak is. Változnak a családi szerepek, beleértve a férfi apává válását, érlelődik a szülői habitus. A védőnő egyik fontos segítsége az anya-magzat kapcsolat egyengetése és a család átalakulásának támogatása minden egyes érkező új családtag esetén. A háziorvos számára pedig fontos, hogy ismerje a várandósság folyamatát, a család felkészülését a szülésre, születésre. Absztrakt A várandósság, mint normatív krízis az átalakuló család A kompetens magzat csecsemők a tudományos kutatás fókuszában Anya és magzat kapcsolata biztonság kontra vágyak és félreértések Mit tehet az orvos? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:13

216 216 Idejében kiderül A probléma felvetése - megoldandó eset/helyzet Mária várandós, a középidő felé közeledve olyan nehéznek és terhesnek érzi az állapotát, hogy már azt kívánja, bárcsak vége lenne, bárcsak ne is várna kisbabát... ÖN MIT TENNE? A probléma felvetése - megoldandó eset/helyzet Milyen tudást kell átadnia a gyermekorvosnak? Milyen anyai készség fejlődését segítheti elő? Milyen eszközökkel tudja ezt elérni? Megoldott eset/helyzet Hogyan segíthet a házi gyermekorvos? Hogyan tud bizalmat és reményt kelteni? Hogyan tud biztonságot nyújtani Mária a babájának? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:14

217 XVII. Élet-lélektan 217 A VÁRANDÓS CSALÁD a növekvő feszültség álljon a fejlődés szolgálatában A várandós család A várandósság, mint normatív krízis sikeres megoldásának eredménye: fejlődésre képes, a változáson baj nélkül áthaladó család. A várandós család A regresszió a magzati kor emlékeit is megelevenítheti, megzavarva a kismama vagy a kispapa mindennapi életét 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:14

218 218 Idejében kiderül A várandós család Ha magunk is anyává, apává válva, felelősséggel tekintünk őseink hagyatékára, önmagunknak és gyermekeinknek segítünk. Elég tudni, mi is történt, már megindul az átrendeződés. A KOMPETENS MAGZAT gondolkodó, érző, emlékező ember A kompetens magzat az ember élete EGYETLEN folyamat: ha embrió, ha magzat, ha éppen születik, ha csecsemő, ha gyermek, és ha felnőtt EMBER 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:14

219 XVII. Élet-lélektan 219 A kompetens magzat A magzat kompetens saját életében, mindenre képes a fejlődéshez, ha megvannak a feltételek A kompetens magzat MAGZATI EREDET mindaz a hatás, ami éri a magzatot az anyaméhben, megalapozhatja és alakíthatja egész életét... ANYA MAGZAT KAPCSOLAT gondolkodó, érző, emlékező ember 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:15

220 220 Idejében kiderül Anya-magzat kapcsolat fiziológiás csatorna viselkedés lelki köldökzsinór Az anya-magzat kapcsolat több csatornán keresztül működik Anya-magzat kapcsolat ANYA! anya Anya-magzat kapcsolat AMIT MAGUNKKAL CIPELÜNK azokra is gondolni kell, akik már nincsenek velünk, de itt voltak... elfelejtés helyett gyászolás 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:16

221 Anya-magzat kapcsolat XVII. Élet-lélektan 221 AZ ÁLDOTT ÁLLAPOT az egység élményben megvan a külön létezés... érzelmek vágyak fantáziák megteremtik a HELYET.. az anya képes módosult tudatállapotban lenni... A téma összefoglalása Mária történetéhez hogyan tudnak most kapcsolódni? Mit tanultak ebben a szakaszban, ami segít majd felismerni és kezelni a hasonló helyzeteket? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:16

222 222 Idejében kiderül XVII/2. SZÜLÉS, SZÜLETÉS Az anya szülésélményének hatása hosszú évekre tovagyűrűzhet. A pozitív élmény erősíti az anyai kompetenciaérzést, a szülő-gyermek kapcsolatot és a szoptatást, valamint segítheti a párkapcsolatot és jótékonyan alakíthatja a szexualitást. A traumatikus szülés feldolgozatlan élménye megterheli ezeket a folyamatokat és a gyermekágyi, esetleg későbbi hangulatzavarok egyik fő rizikótényezője lehet. Ezen túl akadályként állhat egy következő gyermek vállalása elé. 8 Az újszülött születésélménye önmagában is intenzív történésekkel teli hosszú utazás, ami befolyásolhatja a gyermek későbbi életét! Támogatást jelenthet a születés folyamatához, ha anya és magzata előre fel tud készülni a világra jövetelének folyamatára. Az édesanyával és a jelenlevőkkel való folyamatos intim kapcsolat csökkenti a születés stresszét. 9 Az aranyórák ideje nélkülözhetetlen az anya-gyermek kapcsolat mély rétegeinek kialakulásához. 10 Az átélt élmények feldolgozása, kibeszélése fontos protektív tényező a prevencióban. A megélt eseményeket az anyának fel kell dolgoznia, amiben sokat segíthet az egészségügy minden résztvevője a szülés után és élete későbbi szakaszaiban is. Minimális perinatális képzettség, a meghallgatásra való készség már elindíthatja a gyógyulási folyamatot, súlyosabb esetben pszichoterapeuta segítségét is kérni lehet. Az újszülött is a maga módján elkezdi feldolgozni a születés stresszét, történéseit, ebben az anya és a család támogatja őt. 11 Absztrakt A PÁROS ÉLMÉNY szülni és születni csak együtt lehet SZÜLNI a legfontosabb lelki tényező: az anya biztonság érzése SZÜLETNI az élet kiapadhatatlan forrása Mit tanulhat a házi gyermekorvos és vegyes praxisú háziorvos? 8 Kitzinger, S. (2008) A szülés árnyékában. Katarzis vagy krízis? Alternatal Kiadó, Budapest. 9 Grof, S. (2008) A jövő pszichológiája a pszichológia jövője. Pilis Print Kiadó Budapest 10 Szénási, K. (2010) Az első órák biztonság vagy idegenség? In: Bábák, szülésznők, IX. évf., 18. szám. 11 Kereki, J. és Major, Zs. B. (szerk.) (2014) Őrzők. Egészségügyi alapellátók gyakorlati kézikönyve. TÁMOP Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest. 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:16

223 XVII. Élet-lélektan 223 A probléma felvetése - megoldandó eset/helyzet Imola első szülése császármetszéssel végződött. Nagyon féltem a fájdalomtól. Nem akartam kiabálni, mert tartottam attól, hogy azt mondják rám, hisztis vagyok. Néma voltam és egész testemben remegtem. Közben a szülésznő arról beszélt, milyen keveset keres, a szülészorvos pedig az óráját nézegette, és többször elmondta, ha így haladok, le fogja késni a családi ebédet. A folyamat lelassult, majd teljesen leállt. Imola a következő szülésére már felkészülten érkezett. Mit tanulhat a házi gyermekorvos és vegyes praxisú háziorvos ebből a történetből? A probléma felvetése - megoldandó eset/helyzet Milyen anyai készség fejlődését segítheti elő? Milyen eszközökkel tudja ezt elérni? A PÁROS ÉLMÉNY szülni és születni csak együtt lehet 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:16

224 224 Idejében kiderül A páros élmény a csecsemő is szenvedi, ha szül a nő. páros kínt enyhíthet alázat József Attila: Nagyon fáj 1936 A páros élmény A VAJÚDÁS ALATT: A fájdalom elutasítása helyett a tágulás előrehaladása, Az anya mintegy tartja figyelmével a babát: még egy kicsit... A baba együttes élményben az anyával kevesebb stresszt él át A páros élmény A KITOLÁSI SZAKASZBAN Az anya hagyja a folyamatot menni a maga útján, A magzat biztonságosan haladhasson előre, A kapcsolat él, a gyermeket nevén hívja a Világ. 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:17

225 XVII. Élet-lélektan 225 A páros élmény A szülés születés folyamatát a mindennapi gyakorlatban sok kisebb-nagyobb zökkenő zavarhatja meg... SZÜLNI a legfontosabb lelki tényező: az anya biztonság érzése Szülni Az anya felkészülése a szülésre akkor kezdődik, amikor ő maga születik. Saját múltja segítheti vagy nehezítheti a szülését... 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:17

226 226 Idejében kiderül Szülni Otthon vagy kórházban? A legfontosabb eleme a döntésnek: hol van a kismama és az újszülött biztonságban Szülni A szülés rizikófaktorai csökkennek, ha a szülőszobán MINDENKI támogató jelenléttel van ott. A szülés befejeződése az ARANYÓRÁK ideje, a kitágulás, elengedés után elkezdődik a visszarendeződés. Anya és gyermeke fokozatosan szétválnak... Szülni 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:18

227 XVII. Élet-lélektan 227 SZÜLETNI az élet kiapadhatatlan forrása Születni A születés: az élet legnagyobb változása: gravitáció megjelenik, keringés légzés, táplálkozás, a környezet, a hőmérséklet, önszabályozás, kapcsolatok, tehát: ALKALMAZKODNI KELL Születni A pre- és perinatális traumatizáció jelentős rizikófaktor anyának és gyermeknek egyaránt A hatékony felkészítés csökkenti a rizikófaktorokat 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:18

228 228 Idejében kiderül Születni A születés élményei megjelennek a gyerekek játékában, mozgásában, hangulatában, kapcsolati készségében A téma összefoglalása Imola történetéhez hogyan tudok most kapcsolódni? Mit tanultak ebben a szakaszban, ami segít majd felismerni és kezelni a csecsemők és kisdedek betegségeit, nehézségeit? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:18

229 XVII. Élet-lélektan 229 XVII/3. GYERMEKÁGY A gyermekágy az anya és az újszülött számára egy összehangolódási folyamat. Az újszülöttnek alkalmazkodnia kell a saját, új fiziológiai működéséhez, kialakítani az önálló homeosztázis kezdeteit. Ehhez alkalmazkodnia kell az anyának új készségek begyakorlásával: szoptatás, táplálás, érintés, gondozás. Mindkettőjükhöz alkalmazkodik a család többi tagja. A csecsemő fejlődéséhez egy igen fontos dolog az anya által nyújtott biztonság, amit úgy fejezhetünk ki modern pszichológiai szakkifejezéssel, hogy kötődés. A közös térben együtt lélegzés, a szoptatás, a hordozás, a közös alvás, a gondozás kielégíti a csecsemő fizikai szükségleteit. De egyúttal a kettejük bensőséges kapcsolatához is helyzeteket teremt, amit a folyamatos kommunikáció, a sok hangadás, meleg és gyengéd érintés egészít ki. Továbbra is működik a lelki köldökzsinór, az egymásra hangoltság néha rendkívüli jeleivel. Az anyának és gyermekének egyaránt meg kell emésztenie a velük történteket. Az anyát segítse ebben családja, valamint a védőnő és a házi gyermekorvos/vegyes praxisú háziorvos. Így válik az anya arra is képessé, hogy segítsen gyermekének is a születés elsöprő erejű élményének és az esetleges traumáknak a feldolgozásában. A védőnő, a házi gyermekorvos és vegyes praxisú háziorvos preventív munkájának fontos célja az egészséges kötődés támogatása, ami a legerősebb protektív tényező a gyermek hosszú távú fejlődéséhez és jóllétéhez. 12 Absztrakt SZÜLŐÁGYON a baba már megérkezett... AZ ELSŐ NAPOK ki Ő? VÉGRE OTTHON! bizonytalanság és boldogság EGGYEL TÖBBEN a család a gyermekágy idején LÉLEKTANI MUNKA egészséges érzelmi folyamatok vagy tünetek? 12 Kereki, J. és Major, Zs. B. (szerk.) (2014) Őrzők. Egészségügyi alapellátók gyakorlati kézikönyve. TÁMOP Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest. 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:19

230 230 Idejében kiderül A probléma felvetése - megoldandó eset/helyzet Egy fiatal anyuka, Tünde jelenik meg a házi gyermekorvosi rendelőben. Bence, a 2 hónapos csecsemő sírdogál. Tünde azt mondja, nem akarja elkényeztetni, ezért inkább nem veszi fel a babakocsiból. ÖN MIT TENNE? A probléma felvetése - megoldandó eset/helyzet Milyen tudást kell átadnia az orvosnak? Milyen anyai készség fejlődését segítheti elő? Milyen eszközökkel tudja ezt elérni? A szülőágyon a baba már megérkezett... 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:19

231 XVII. Élet-lélektan 231 Szülőágyon Az aranyórák ideje a baba megérkezése az anyához és a családba. Szülőágyon Kutatási eredmény, hogy az aranyórák hatása az anyára is pozitívan hat a szülés megterhelő stressze hatékonyabban feloldódik, gyorsabb a testi regenerálódás, mélyebb és egyértelműbb kötődés alakul ki a babához, javul a szoptatás esélye, csökken a gyermekágyi hangulati zavarok rizikója, beleértve vissza: a depressziót is. Szülőágyon Ha nem az anya van a babával, akkor is lehet: szemmel tartani, elképzelni, hogy vele van, apuka kísérheti, megbeszélni vele előre, és utólag is, mi történt 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:19

232 232 Idejében kiderül AZ ELSŐ NAPOK ki Ő? Az első napok A tartós, ismétlődő szeparáció az első napokban súlyos stresszhelyzet az újszülöttnek Anya, ne hagyj el!!!! nem bírom ki!!! feladom... Az első napok Akár kórházban született, akár otthon, a kis jövevény elindul saját útján 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:20

233 XVII. Élet-lélektan 233 VÉGRE OTTHON! bizonytalanság és boldogság Végre otthon Az anyai válaszkészség: reagálni, kezdeményezni, tudósítani, hangolni 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:21

234 234 Idejében kiderül Végre otthon A ritmus a csecsemő életének is az egyik alapja: kiszámíthatóság, rugalmasság, szabályozás, fejlődés, tanulás, érés... EGGYEL TÖBBEN a család a gyermekágy idején Eggyel többen anya apa családi harmónia újszü- lö5 nagyobb gyerek 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:21

235 XVII. Élet-lélektan 235 LÉLEKTANI MUNKA egészséges érzelmi folyamatok vagy tünetek? Lélektani munka Az anya gyásza: sokk, elutasítás, harag, tehetetlenség, elsiratás, elfogadás a gyermek is gyászol? Lélektani munka A gyász természetes folyamat. Akkor jelenik meg tünet, ha elakad. Korábbi rossz beidegződések megzavarják: szedd össze magad! nem viselkedhetsz gyerekesen! akaratoskodsz? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:21

236 236 Idejében kiderül A téma összefoglalása Tünde történetéhez hogyan tudnak most kapcsolódni? Mit tanultak ebben a szakaszban, ami segít majd felismerni és kezelni a hasonló helyzeteket? ÖSSZEFOGLALÁS // poszttraumás növekedés A téma összefoglalása ÖSSZEFOGLALÁS // poszttraumás növekedés 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:21

237 XVIII. A KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓBAN HASZNÁLT MOZGÁSFEJLESZTŐ ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK Az atipikus motoros fejlődés korai felismerése, a hátterében húzódó okok kivizsgálása és kezelése világszerte foglalkoztatja a tudományos élet szakembereit. Pszichológusok, orvosok, gyógytornászok, pedagógusok és a mozgásfejlesztéssel, tanulási folyamatok kutatásával foglalkozó szakemberek keresik a lehetőséget az eltérő fejlődésű gyermekek segítésére, támogatására. Gyakran nehéz meghúzni a határvonalat a tipikus és az atipikus fejlődésmenet között, mert ezt a folyamatot sok külső és belső tényező befolyásolja. Nem egyszerű választ adni arra a kérdésre, hogy melyik csecsemő mikor, milyen terápiás beavatkozásra szorul, illetve létezik-e olyan kizárólagos terápia, amelyet minden egyéb lehetőség elé helyezhetünk. A korai életszakaszban lejátszódó fejlődési-tanulási folyamatok összefüggéseinek megértéséhez röviden bemutatjuk, hogyan változott a mozgásszabályozás elmélete, a motoros tanulási folyamatok komplex értelmezése a XVIII XIX. századtól napjainkig. A csecsemők kognitív (megismerő) funkcióinak fejlődése szorosan összefonódik motoros fejlődésükkel, ezek kölcsönösen hatnak egymásra, különösen az első néhány életév során. Ebből a szoros kölcsönhatásból adódik, hogy a mozgásfejlődés akadályozottsága kihat az egyéb pszichés funkciók fejlődésére, és a pszichés funkciók területén jelentkező zavarok a korai életszakaszban gyakran motoros tüneteket produkálnak. A mozgásszabályozás neurofiziológiai hátterének kutatási eredményei nyomán több mozgásfejlesztésre irányuló módszer látott napvilágot Magyarországon és világviszonylatban egyaránt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új szemléletű fogyatékosságértelmezési modellje olyan dinamikus modell, mely figyelembe vette a fogyatékos emberek önálló személyiségét, önrendelkező, emberjogi alapokon nyugvó életfelfogását. Ez a modell rávilágít arra, hogy a környezeti tényezők átalakításával a különböző képességű emberek is egyenlő esélyekkel tudnak tevékenykedni. A korai intervenció kereteinek meghatározásakor ezt a bio-pszichoszociális megközelítést alapul véve tervezhetjük az eltérő vagy megkésett fejlődésű gyermek és családja számára a lehetőség szerinti teljes társadalmi integráció, az inklúzió megvalósulását. 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:21

238 238 Idejében kiderül Összefoglalás / Absztrakt A mozgásszabályozás és a motoros tanulás elméletei A korai intervenció multidiszciplináris háttere A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek (NDT-Bobath, DSGM, Vojta, SI, TSMT, Szenzomotoros neuroterápia, Konduktív pedagógia) A WHO fogyatékosság értelmezése, a korai intervenció interdiszciplináris kereteinek meghatározása 0-2 év Az első két életév a szenzomotoros tanulás időszaka (Piaget) 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:22

239 XVIII. Koragyermekkori intervencióban használt módszerek 239?? Soroljon fel 5 tényezőt, mely ÖN SZERINT a motoros tanulás folyamatát befolyásolhatja! 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:22

240 240 Idejében kiderül A mozgásszabályozás főbb elméletei Reflexelmélet (Reflex Theory, Sherrington, 1906) 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:22

241 XVIII. Koragyermekkori intervencióban használt módszerek 241 A mozgásszabályozás főbb elméletei Hierarchikus kontroll elmélet Top to down elmélet (Jackson, 1911; Magnus, 1925) A mozgásszabályozás főbb elméletei Motoros program elmélet Motor Programming Theories (Wilson, 1961; Grillner, 1981) A mozgásszabályozás főbb elméletei Rendszerelmélet Systems Theory (Bernstein, 1967) 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:22

242 242 Idejében kiderül A mozgásszabályozás főbb elméletei Dinamikus tevékenység elmélet Dynamic Action Theory (Kugler&Turvey, 1987) Szabályozó elem jelenléte Lépés, ügetés vagy vágta? A mozgásszabályozás főbb elméletei Ökológiai elmélet Az egyén és környezet között folyamatos interakció zajlik (Gibbson,1966; Hofsten&Lindhagen, 1979) Szép is, szúr is! A mozgásszabályozás főbb elméletei Dinamikus rendszerek elmélete (Thelen, 1989) S Mo Ma FELADAT T EGYÉN I M E KÖRNYEZET C R P A NR 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:22

243 XVIII. Koragyermekkori intervencióban használt módszerek 243 A környezeti tényezők hatása a mozgásfejlődésre Akadályozó és támogató környezet?? Soroljon fel 3, a mozgatórendszer kóros működésére utaló tünetet, amely a gyermek további kivizsgálását indikálhatja! 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:22

244 244 Idejében kiderül A gyanújelektől a diagnózisig Diagnózis felállítása Folyamat diagnosztika 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:23

245 XVIII. Koragyermekkori intervencióban használt módszerek 245 Bobath módszer Az NDT filozófiája, a kezelés alapelvei Use it, or lose it! Használd, vagy elvész! Funkcionális fejlesztés a tartós eredmények alapja A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek Szenzoros integrációs terápia - Ayres terápia A szenzoros rendszerek elégtelen működése kihat a motoros tervezésre, nyelv- és beszédfejlődésre, érzelmi életre, kognitív funkciók kialakulására (Ayres, 1962, 1980) A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek Vojta módszer Az indító zónákon alkalmazott nyomásingerek lokomociós mozgásmintákat váltanak ki (Vojta, 1983,1989) 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:23

246 246 Idejében kiderül A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek Szenzomotoros neuroterápia Katona-módszer A vertikalizációs és lokomotoros elemi mozgásminták terápiás célú alkalmazása (Katona, 1979; Berényi, 2012) A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek DSGM Dévény Speciális Manuális Technika Gimnasztika Módszer A rendellenes helyzetekben rögzült izom-, ín- és kötőszövet rendszert fellazítja, és kóros helyzetéből kimozdítva normál pozíciója felvételére szoktatja (Dévény, 1988, 2012) A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika HRG módszer Komplex vesztibuláris, taktilis, vizuális és akusztikus ingerhatást nyújtó program (Lakatos, 1988, 2012) 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:23

247 XVIII. Koragyermekkori intervencióban használt módszerek 247 A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek TSMT I-II. (Tervezett Szenzomotoros Tréning) Milyen esetekben tud segíteni a TSMT? Fokozott motoros aktivitás vagy alulmotiváltság Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok Egyensúlyzavar Ügyetlen mozgás Megkésett beszédfejlődés Szenzomotoros eredetű beszédhibák Feladat- és szabálytudat hiánya Önbizalom, önismeret fejlesztés A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek Konduktív pedagógia Pető módszer A konduktív pedagógia tanítási- tanulási folyamatnak értelmezi a mozgássérült gyermek rehabilitációját (Hári, 1997) A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek MIT? MIÉRT? HOGYAN? 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:23

248 248 Idejében kiderül Mit? Miért? Hogyan? A funkcionális szemlélet célja, feladata: 1. A probléma vizsgálata Mit tud? Hogyan tudja? Mit nem tud? Akadályozó tényezők feltárása pl.: kontraktúrák, izomgyengeség, taktilis hiperszenzitivitás vagy a neuroszenzórium egyéb érintettsége, mozgás tervezés nehezítettsége, motiváció hiánya 2. A beavatkozás területeinek meghatározása (Miért?) Mi szükséges ahhoz, hogy a célkitűzések megvalósuljanak? 3. Beavatkozási technikák kijelölése (Hogyan?) 4. Eredmények értékelése A fejlesztés célkitűzései Mit? A fejlesztés célkitűzései Mit? Rövid és hosszú távú célkitűzések 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:24

249 XVIII. Koragyermekkori intervencióban használt módszerek 249 Miért? A funkcionális szemlélet és a problémamegoldó gondolkodás összefüggései Mozgásfejlesztést végző szakemberek Gyógytornász, fizioterapeuta Szomatopedagógus Konduktor Gyógytestnevelő Hogyan? A funkcionális szemlélet és a TEAM munka összefüggései 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:24

250 250 Idejében kiderül A funkcionális szemlélet megvalósulása esetismertetés I. Súlyosan, halmozottan sérült, spasztikus-athetotikus gyermek korai intervenciójának komplex megközelítése A funkcionális szemlélet megvalósulása esetismertetés I. Rövid távú célkitűzések Fej- és törzskontroll kialakítása, ülő testhelyzet megteremtése, ami segíti a a koordinált szemmozgások fejlődését az oromotoros funkciók fejlődését (harapás, rágás, pohárból ivás) az észlelési és figyelmi funkciók fejlődését a felső végtag funkcióinak fejlődését (támaszkodás, nyúlás, szem-kéz koordináció, esetleg fogás) A funkcionális szemlélet megvalósulása esetismertetés I. Hosszú távú célkitűzések: Állítógép használat elsajátítása - kontraktúrák kialakulásának megelőzésére, az antigravitációs izmok erősítésére. Augmentatív és alternatív kommunikációs technikák elsajátítása, az önkifejezés lehetőségének megteremtése, fejegér használathoz szükséges pozíciók elsajátítása. 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:25

251 XVIII. Koragyermekkori intervencióban használt módszerek 251 A funkcionális szemlélet megvalósulása esetismertetés I. Preventív szemlélet Scoliosis kialakulásának megelőzése Csípő ízület fejlődésének rendszeres ellenőrzése Lábdeformitások kialakulásának megelőzése (AFO sínhasználat) A funkcionális szemlélet megvalósulása esetismertetés II. Hipotón izomzatú gyermek, különösen a paravertebrális izomcsoportokban és a csípő körüli izmok területén A funkcionális szemlélet megvalósulása esetismertetés II. Rövid távú célkitűzések: Nagymozgások kialakítása (felülés, mászás, járás) Törzskontroll és dinamikus törzsstabilitás fejlesztése A lokomotoros mozgások során a dinamikus egyensúly megtartása, koordinált mozgások elsajátítása Taktilis hiperszenzitivitás csökkentése 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:25

252 252 Idejében kiderül A funkcionális szemlélet megvalósulása esetismertetés II. Hosszú távú célkitűzések: Korátlagnak megfelelő motoros tevékenységek (statikus és dinamikus egyensúly, koordinált járás, futás) kialakítása az óvodakezdés idejére. Manipulációs tevékenység fejlesztése (grafomotoros funkció kialakítása) Oromotoros funkciók mimikai izmok kontrollált működésének kialakítása, nyelvmozgások elsajátítása. Expresszív beszéd fejlesztése. A fogyatékosság komplex értelmezése (WHO, 2001) EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT TEST funkció/struktúra TEVÉKENYSÉG RÉSZVÉTEL KÖRNYEZET SZEMÉLY (Kullmann, 2002) Mit tanultam? A motoros szabályozás elméletei újabb és újabb kutatási területet érintenek, folyamatosan fejlődnek A korai fejlesztésben alkalmazott módszerek többsége különböző elméleti háttérhez kapcsolódóan alakult ki A Magyarországon és világszerte alkalmazott mozgásfejlesztő módszerek alapelveit, terápiás célkitűzését A WHO fogyatékosság értelmezésén keresztül a bio-pszicho-szociális megközelítés fontosságát 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:25

253 XVIII. Koragyermekkori intervencióban használt módszerek 253 Mit tanultam? Az eltérő, vagy megkésett fejlődésű gyermekek korai intervenciója során a transzdiszciplináris szemlélet megvalósítására kell törekednünk, hogy tejes társadalmi inklúziójuk megvalósulhasson. Összefoglalás / Absztrakt A mozgásszabályozás és a motoros tanulás elméletei A korai intervenció multidiszciplináris háttere A korai intervenció során leggyakrabban alkalmazott terápiák, módszerek (NDT-Bobath, DSGM, Vojta, SI, TSMT, Szenzomotoros neuroterápia, Konduktív pedagógia) A WHO fogyatékosság értelmezése, a korai intervenció interdiszciplináris kereteinek meghatározása 16_sz_kiadván BELIV.indd :03:25