Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja"

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja Elfogadva: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 580/2008. (X.30.) közgy. határozatával

2 I. Bevezetés Az egyenjogúság-egyenlőség gondolatvilága szinte az emberiség öntudatra ébredésével egykorú. A Biblia szerint az emberek a születésben, a halálban és a bűnben egyenlőek. Az egyenjogúság-egyenlőség újkori tartalmát a rendi társadalom tagadása alakította ki. A rendi jog uralma alatt ugyanis az ország lakóira rendi hovatartozásuk szerint más és más tárgyi jogrend volt érvényben 1. A polgári forradalmak egyenjogúság-követelése valójában arra irányult, hogy mindenkire ugyanaz a jogrend érvényesüljön. A forradalmak eredményeként az egyenjogúság még nem vált teljessé, amikor már elkezdődött a hosszú és nehéz politikai küzdelem a nemek közötti, a vallásfelekezetek közötti stb. egyenjogúságért. Ugyanakkor a fokozatosan megvalósuló egyenjogúság nem szüntette meg azt a nagymértékű társadalmi egyenlőtlenséget, aminek az alapja a polgárok eltérő vagyoni helyzete volt. Állami beavatkozással a gazdaságilag hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat a polgári állam előnyökkel preferálta az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az egyenjogúság fogalma ily módon - különösen a XIX. század utolsó harmadától kezdve - szociális tartalmat kapott. A szocialista ideológiák is a társadalmi egyenlőség megvalósulását tűzték ki célul, ugyanakkor ezzel a gondolkodással - különösen az első szocialista alkotmányokban - megfért a különbségtétel az elvileg politikai jogainak teljességét gyakorló dolgozó és a korlátozott politikai jogokkal bíró állampolgár között; sőt a volt kizsákmányolók, lelkészek, kulákok nyílt elnyomása. A polgári alkotmányosság útján járó országok esetében az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölésére irányuló állami akarat is magában foglalta az előnyös megkülönböztetés (pozitív diszkrimináció) mozzanatát azok javára, akik vagyoni helyzetükre visszavezethetően jogaik tényleges érvényesítése szempontjából hátrányos helyzetben voltak. Később előtérbe került a különböző lelki és testi adottságokra, fogyatékosságra, rokkantságra stb. visszavezethető hátrányok kiküszöbölése, enyhítése. Ma a társadalom egyes tagjai javára történő pozitív diszkrimináció, az egyenlő feltételek, az esélyegyenlőség biztosítása nemcsak megengedett, hanem a modern alkotmányos államtól el is várható, mind a szociális, mind a testi és lelki különbségekből adódó hátrányok enyhítése terén. Ebben a folyamatban az egyenjogúsági célokhoz tilalmak társulnak: a nemzetközi dokumentumok, s az államok belső jogszabályai tehát nemcsak kinyilvánítják a nemek, vallásfelekezetek stb. közötti egyenjogúság követelményét, hanem ennek biztosítékaként - gyakran büntetőjellegű - diszkrimináció-tilalmakat is felállítanak. Más szóval tehát mára az egyenjogúság fogalmának egyrészt bizonyos társadalmi csoportok előnyös megkülönböztetése, illetőleg annak elvárhatósága, másrészt pedig a hátrányos megkülönböztetés tilalma ad korszerű tartalmat. Az esélyegyenlőségi politika megkívánja, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket kell tenni pl.: a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőség alapja a diszkrimináció mentesség: meghatározott tulajdonság miatt senkit nem érhet hátrány. Ilyen értelemben tehát az esélyegyenlőségi politika nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesüljön az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészség, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. -, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. 1 Tomcsányi Móric: Magyar közjog, alkotmányjog - 2 -

3 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja (továbbiakban: Program) azokon a területeken határozza meg a település feladatait, amelyek kapcsolódnak az egyenjogúság-egyenlőség és az esélyegyenlőség területéhez. II. Jogszabályi rendelkezések Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unióban már régóta elvárás, ami a hazai társadalomban is jelen van. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. Több hazai jogszabály is tartalmaz ilyen jellegű rendelkezést. Az Országgyűlés évi XX. törvénye, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (továbbiakban: Alkotmány) kimondja, hogy A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, mely szerint a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció (pozitív diszkrimináció) bizonyos eseteinek a legalitását, illetőleg az Alkotmány által való megengedését. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek főződik, mint a diszkriminációmentességhez fűződő jog merev érvényesítéséhez. A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - ezért alkotta meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvényt (továbbiakban: Fot). A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Esélytv.) kimondja, hogy az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség. Az Esélytv. az alapelvek között rögzíti a megelőzés, az állapotmegtartás, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem fontosságát, valamint az egyenjogúság feltételeinek megteremtését és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalását. Az Esély tv. 63. (5) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg, hogy A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e évi XXVI. törvény

4 csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A jogszabály meghatározza, hogy pontosan mit ért a fogyatékos ember fogalmán, mely alatt klasszikusan az érzékszervi sérülteket, a beszédbeli nehézségekkel küzdőket, a mozgáskorlátozottakat és az értelmi fogyatékosokat értjük. Fogyatékos ember az, aki az érzékszervi, - így különösen a látás, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi csak részben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetűek. A magyar köznyelv a mozgássérült és a mozgáskorlátozott szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv azonban különbséget tesz köztük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt fogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körű, lehet pl.: szívelégtelenség is. A Polgári Törvénykönyvről szóló rendelkezéseket az évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) ai a személyiségi jogokat védelmező szabályozást tartalmazzák. A Ptk. 76. példálózó jelleggel felsorolja azokat a személyhez fűződő jogokat, amelyek megsértéséhez jogkövetkezményeket fűz: A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 5. -a rögzíti, hogy A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával. Az Mt. a nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelően tiltja a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt. A tilalmat alkalmazni kell a munkaviszony létesítésénél, a munkaviszony tartama alatt a jogok és kötelezettségek meghatározásánál, a felelősség érvényesítésénél, valamint a munkaviszony megszüntetésénél. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással egy olyan felzárkózási folyamat vette kezdetét, amelynek egyik legfontosabb tényezője az esélyegyenlőség biztosítása az élet minden területén. A fentebb részletett törvényi szabályozáson felül természetesen az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveinek még több - különböző szintű - jogszabálya érinti egyenjogúság-egyenlőség, esélyegyenlőség kérdéskörét, és állapítanak meg a hatályuk alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve - közvetve vagy közvetlenül - normatív rendelkezéseket, illetve kapcsolódnak a témához valamilyen szinten. Közösségi jogszabályok: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és a munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európa Parlament és a Tanács 771/2006EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) - az igazságos társadalom irányában - 4 -

5 A Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv A Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról A Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról, A Tanács 86/613/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezőgazdaságot, önálló vállalkozást folytató férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről, A Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási kötelezettségről a nemi hovatartozás alapján történő diszkriminációs esetekben, A Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról, A Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról, A Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról. Hazai jogszabályok: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi LXXXIX. törvény a közoktatásról évi LXVI. törvény a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi LXXVIII. törvény az épített környezet kialakításáról és védelméről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről évi CLIV. törvény évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőség biztosításáról évi LXXVI. törvény a szerzői jogokról 2000 évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról - 5 -

6 2004. évi II. törvény a mozgóképről évi CXXIIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év felettiek munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról évi I. törvény a sportról 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményéről 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről 194/2000. (XI. 24.) Kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről 21/2003. (II. 25.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékosság támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet, valamint a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelt módosításáról 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akreditációjának, továbbá az akreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóság és eljárásának részletes szabályairól 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akreditációjának, továbbá az akreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 240/2006. (XI.30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 1089/2006. (IX. 30.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 1021/2004. (III.18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 29/2002. (V. 17.) Om rendelet a fogyatékossággal élő hallgató tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről 16/2004. (V.8.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításáról 8/1983. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 1/2000. NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról 4/2004. (II.20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról - 6 -

7 III. Békéscsaba Város általános helyzetképe III. 1. Társadalmi környezet, a népesség alakulása Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának száma a rendszerváltást megelőzően kezdett el csökkenni, és elmúlt 25 évet tekintve mintegy fős fogyás tapasztalható. Ennek oka, egyrészt, hogy az élve születések és a halálozás számának különbsége évről-évre negatív egyenleget mutat. Bár a város megyeszékhely, és a mobilizáció szempontjából beletartozik a környező települések vonzáskörzetébe, a település vándorlási egyenlegi szintén negatív, ami azt jelzi, hogy többen költöznek el a településről, mint ahányan ide költöznek. A város korösszetételére jellemző adatok a következők (a népesség-nyilvántartás alapján): - a lakosság 17,5%-a a 0-18 éves korosztály, - a lakosság 59,8 %-a éves korosztály, - a 60 éven felüli lakosok aránya: 22,7%. 1.sz. táblázat Forrás: Polgármesteri Hivatal A társadalmi igények és elvárások folyamatos - növekvő színtű - követelménye, a városlakók korösszetételének változása következtében megnövekedett az infrastrukturális, szociális, közoktatási, közművelődési szolgáltatások iránti igény, mely igen nehéz feladat elé állítja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát. A településen jelen van a nagy történelmi egyházak (az evangélikus, a katolikus és a reformátusok egyház) mellett több kisebb egyházközösség is. A cigány, lengyel, román és szlovák, kisebbségi önkormányzatok működését Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi támogatással és három önkormányzati dolgozó alkalmazásával segíti. III. 2. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFTben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez. A hat terület: Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A nemek közötti egyenlőség erősítése - 7 -

8 Az akadály-mentesítés előrehaladása A fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása A roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére szeretne belépni a munkaerőpiacra, minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, minden olyan személy, aki legalább három évi kihagyás után dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban, minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést, minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. Természetesen a helyi - békéscsabai - társadalmi viszonyokat áttekintve további csoportok képezhetőek az esélyegyelőség célterületeihez kapcsolódóan, mint pl. az idősek, gyermeküket egyedül nevelők. A települési önkormányzat aktív beavatkozásainak lehetőségeit tekintve a roma népesség, a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők helyzetének áttekintésére kerül sor az alábbiakban. - A roma népesség helyzete A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Békéscsabán a évi népszámláláskor 287 fő vallotta magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban nyilvánvalóan jóval többen élnek a város területén - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint számuk Békéscsabán fő, - többségük a város Berényi-Szarvasi út és a 4-es Honvéd-Bánát- Tessedik utca által határolt részén, jellemzően saját tulajdonú családi házaikban. Arról nincs információ, hogy körükben milyen arányban nem megoldott a lakhatás, de az tény, hogy a szociális bérlakásokra kiírt pályázatok iránt rendszeresen az érdeklődés a roma lakosság köréből. Ingázó, vándorló csoportokról nincs ismeretünk. A fiatalabbak közül szinte mindenki elvégzi az általános iskolát, többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, illetve van példa arra is, hogy a felsőoktatásban szereznek diplomát. Ma már a szülők is felismerik, hogy a szakképesítés megszerzése fontos gyermekük számára. Az idős- és középkorú generációra ugyanakkor az alulképzettség jellemző. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság foglalkoztatásának elősegítésével. Ennek érdekében a közfoglalkoztatási formák és a különböző munkaügyi programok keretében együttműködik az illetékes társszervekkel

9 A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló védelmi rendszerének köszönhetően diszkriminációnak minősíthető panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsőfokú végzettségű roma fiatalok arányát. - Megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők Általános helyzetkép Magyarországon a fogyatékos személyek létszámának felmérésére az évi és a évi népszámláláskor került sor. Ez utóbbi vizsgálat szerint 577 ezer fő volt a számuk, mely a teljes népesség 5,7% tette ki. A népszámlálási adatok szerint a fogyatékos személyek 17% -a születése óta fogyatékos, 66,5% esetében a fogyatékos állapot baleset, illetve betegség következtében alakult ki. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idősebbek aránya 44,8%, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elő (53,8%). A fogyatékos személyek közül nagyobb arányban a testi fogyatékosok és a mozgássérültek képviselik együttesen (43,6%), míg az értelmi fogyatékosok aránya megközelítőleg 10%, a vakok és gyengénlátók aránya 14,4%. Hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. A fogyatékos személyek 22,7%-a egyedül élt, 57%-a lakott másodmagával (de nem fogyatékos személlyel), további 10,5%-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt, míg megközelítőleg 8% intézményben kapott elhelyezést. Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos, kisebb számban vannak vakok, siketek, nagyothallók, és siketvakok, illetve értelmileg fogyatékosak. A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi, pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. A fogyatékkal élők legnagyobb részének legfőbb megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. Ez kihat lakáskörülményeikre, életszínvonalukra, életminőségükre. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak. Mindez jól kitűnik a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága által évben készített, A fogyatékossággal élő népesség helyzete Békés megyében című, a évi népszámlálás adatai alapján végzett elemzésből. A tanulmány ide vonatkozó része a Program mellékletét képezi. IV. Egyenlő esélyű hozzáférés A Fot. 4. h) pontjában foglaltak szerint az egyenlő esélyű hozzáférés alatt azt értjük, ha a közszolgáltatás igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető. Az épület amelyben a közszolgáltatást nyújtják kialakításának fontos kritériuma, hogy mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők legyenek. a) Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés - 9 -

10 A fogyatékos személy számára a Fot.-ban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell. Közszolgáltatás: minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység, az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati műsorszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység, a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetőleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott szolgáltatás, ellátás, tevékenység, minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható. A Fot.-ban szabályozásra kerül a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének előírása, a kötelezettség teljesítésére határidők kitűzése. A szabályozás végrehajtásaként az önkormányzatok által nyújtott, illetve önkormányzati feladatellátást szolgáló közszolgáltatások esetében a december 31-ei végső határidőt rögzítette törvény, az ügyfélszolgálatok és a hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységek esetében pedig december 31. napjáig kell az egyenlő esélyű hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében biztosítani. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában megjelent ügyfelekkel az ügyintézés Magyarország Köztársaság hivatalos nyelvén, magyarul folyik. A hivatal szakembereinek nagy része rendelkezik valamilyen szintű nyelvvizsgával. Amennyiben lakossági igény jelentkezik a nem magyar anyanyelvű ügyintézésre, a hivatal szakemberein túl a kisebbségi önkormányzatok tagjai tudnak segíteni, illetve tolmács biztosítására van lehetőség. A siketek, nagyothallók és siketvakok jelnyelvi tolmács segítségét tudják igénybe venni a Jelnyelvi Tolmácsszolgálaton 3 keresztül. A hivatalos ügyeknél a tolmácskirendelésről szóló szabályok szerint kell eljárni a hatályos rendelkezések szerint Békéscsaba, Trefort u Tel/Fax: , ügyelet: Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról szóló 8/2007. (III. 26.) ÖTM rendelet,

11 A városban a szlovákok által lakott területen kétnyelvű utcanév táblák kerültek elhelyezésre, több intézmény és emlékmű megnevezése is ily módon történik. b) Környezet és közlekedés Az Akadálymentesség Európai Eszméje című dokumentum szerint A környezetet úgy kell kialakítani, hogy azt mindenki egyformán, azonos módon, a lehető legönállóbban használhassa. Ez azt jelenti, hogy az épített létesítmények létrehozásának azon az elven kell alapulni, hogy az emberek különbözőek. Ezt azonban nem azzal lehet megvalósítani, ha külön létesítményeket építünk minden egyénnek, illetve az emberek minden különálló csoportjának, hanem azzal, ha az igénybe vevők eltérő, különböző igényeit összevontan valósítjuk meg olyan létesítmények kialakításával, amelyek ily módon mindenki számára használhatóak lesznek. Az embert körülvevő világ a természetes és épített környezeti elemekből tevődik össze. Az épített környezet célja és funkciója, hogy használója számára biztosítsa a mind teljesebb komfortot és mindenki számára a hozzáférhetőséget, bejárhatóságot. Az akadálymentes környezet fogalmába szorosan beletartozik az építészet minden válfaja, az utak, terek, az alulfelüljárók, az épületek belső kialakítása és közvetlen környezete a csakúgy, mint az épület megközelíthetősége. A fogyatékos emberek széles rétegét zárja ki a nem megfelelően kialakított, épített környezet, az akadálymentesség biztosításának hiánya. A magyar jogrendszerben is megjelenő törvények 5 előre mutató rendelkezései megteremtik azt a jogszabályi hátteret, melynek hatására elindulhat az a fejlődési folyamat, ami segíti kialakítani a fogyatékos emberek számára is a használható, hozzáférhető épített környezetet. Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásra van szükségük. A Fot. hatálybalépése óta eltelt időszakban az akadály-mentesítés fogalma lényeges átalakuláson ment keresztül ban az akadálymentesítés alatt elsősorban a mozgáskorlátozott emberek hozzáférésének, azon belül is az épületbe való bejutásnak, illetve a mellékhelyiségek használhatóságának megteremtését értették. Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadály-mentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Fontos továbbá, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybevételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt - legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben - be is kell tudni járni, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetősége biztosított a vak és gyengén látó, a siket és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosanhalmozottan fogyatékos személy számára. Az épületen belüli tájékozódást az információk érzékelhetővé és értelmezhető tételével kell biztosítani (siket személyek esetében az információ vizualizálásával, nagyothalló személyek esetében a hangingerek erősítésével, vak személyek esetében az információk hallhatóvá tételével, gyengén látó emberek esetében a valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról szóló 19/2007. (III. 23.) IRM rendelet évi LXXXVIII. törvény, a Fot., a 253/1997. évi Kormány rendelet

12 látható információk erősítésével, értelmi fogyatékos és autista személyek esetében az információk könnyen érthető megfogalmazásával). Ugyanez vonatkozik magára a közszolgáltatásra is. A fogyatékos személyek önrendelkezési jogára figyelemmel a hozzáférést úgy kell kialakítani, hogy azt a fogyatékos személy az állapotának megfelelő legnagyobb önállósággal tudja igénybe venni; azaz indokolatlanul ne szoruljon rá más emberek segítségére. A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb január 1-jéig át kell alakítani oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani. 6 A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Tv, valamint az - Országos Fogyatékosügyi Program (100/1999.(XII.10.) országgyűlési határozat) előírása értelmében a fogyatékosok közlekedésének elősegítése érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése stratégiai tervében határozta meg a fogyatékossággal élők közlekedését segítő stratégiai tervet, a feladatokat, illetve azok végrehajtásának részleteit 7. Az Országos Fogyatékosügyi Program a közlekedés területén meghatározott irányelveit figyelembe véve, a tömegközlekedési eszközök és az utasforgalmi létesítmények fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételének segítésére felmérésre került a tömegközlekedési eszközök állapota. Az új beszerzésű gépjárművek a fogyatékos emberek igényeit szélesebb körben képesek kielégíteni. A Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt. járműparkja helyi járat tekintetében 32 db gépjárműből áll, melyből 2 db alacsony padlójú. Ezeket a mozgásukban korlátozottak is tudják használni. Újabb akadály-mentesített busz beszerzését a Közlekedési Társaság jelenleg nem tervezi. A közhasználatú parkolókban megfelelő számú parkolóhely biztosításáról kell gondoskodni. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. előírásai alapján. Azon fogyatékos emberek számára, akik bármely fogyatékosság következtében jelentősen akadályozottak a közlekedésben, szállító szolgálatokat kell biztosítani. Támogató szolgálatok segítik a fogyatékos személyek állapotához igazodó, egyéni közlekedési lehetőségek igénybevételét, különösen a mozgássérültek és a súlyos viselkedési zavarral, vagy bármely más fogyatékossági okból a tömegközlekedésben részt venni képtelen fogyatékos személy esetében. 6 Fot. 29. (5) bek /2003. (IV. 24.) közgy. határozat

13 A program keretében megindult a kiemelt városi közlekedési csomópontok átvezetéseinek és szegély kialakításainak alkalmassá tétele az akadálymentes közlekedésre. Megkezdődött a középületek megközelíthetőségének, és akadály-mentesítésének programja. Ennek keretében a Polgármesteri Hivatal mindkét épületében jelenős beruházások történtek. A Szabadság téri épület Okmányirodai részén az info-kommunikációs akadály-mentesítés is történt. Vasúti és autóbusz pályaudvar és megállóhelyek akadálymentes csatlakozásának megvalósítása érdekében a buszpályaudvar akadály-mentesítésére pályázat készült. A közhasználatú parkolókban megfelelő számú parkolóhely biztosítása érdekében az OTÉK 8 előírásai alapján Minden megkezdett 50 db várakozóhelyből egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani.". 9 A parkolóhelyek kialakítása mindenesetben a szabályozás figyelembe vételével történik. A kisebb számú parkolóhelyek kialakításakor bevett gyakorlat, hogy 10 parkolóhelyből egy fogyatékosok számára készül. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezelésében lévő jelzőlámpás gyalogátkelőhelyek 35-40%-a, míg a város egész területén megtalálható összes jelzőlámpa 20%-a rendelkezik hangmodullal. A Békéscsaba városban a járdák 70%-a szintbeli és akadály-mentesített. A város területén lévő járdák minősége összességében nem jó, azonban évtől kezdődően hosszú távú ( között) járda felújítási program indul, melyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 182/2008. (III.27.) határozatával hagyott jóvá ,- Ft összegben. 2. sz. táblázat Békéscsaba járda felújítási program ütemezése év Év Felhasználható összeg Forrás: Polgármesteri Hivatal 200 MFt 198,845 MFt 198,845 MFt 198,845 MFt 198,845 MFt 198,845MFt A Városüzemeltetési Osztály éves üzemeltetési keretén belül évi ,- Ft-ot költ járdaburkolat, kerékpárút, buszöböl burkolat-fenntartási munkáinak elvégzésére. c) Kommunikáció Az esélyegyenlőség legmagasabb szintű jogi szabályozását ma az Alkotmányon túl az Esélytv. jelenti. E törvény kötelezte a Kormányt arra, hogy megalkossa a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot. A program nyolc kiemelt témája közül az egyik a hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz való hozzáférése. A fogyatékossággal élő ember alapvető joga, hogy hozzájusson a közérdekű, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz. 8 Országos Településrendezési és Építési Követelmény 9 Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

14 A jogszabály szerint A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor. 10 A hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat, másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelő értelmezés lehetősége. Az információs technológiák elterjedésével, az információk egyszerűbb és olcsóbb hozzáférésével az elektronikus gazdaság kialakulása alapvetően módosította számos tevékenység korábbi rendszerét. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékkal élő személyek korlátlan hozzáférhetőségét. Ide tartoznak a látást pótló hangot adó, vagy tapintható és tapintó eszközök, a látást segítő eszközök (pl.: nagyítók), a hallást pótló fényjelet adó vagy rezgő eszközök (pl.: a csengetést pótló fényjelek a telefonon), a hallást segítő eszközök (pl.: adóvevők). A siket-vakok esetében a látást és a hallást pótló rezgő eszközök, az alternatív kommunikációt segítő eszközök (pl.: hallássérültek esetében SMS küldésére alkalmas mobiltelefon, faxkészülék látássérültek esetében számítógép, nem beszélő, autizmussal élő emberek esetében az augmentatív kommunikációs eszközök). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat a helyi, megyei és országos médiumokkal közvetlen napi kapcsolatot tart az információ szolgáltatása céljából. A honlap alkalmas arra, hogy azon a gyengén látók is tájékozódjanak. A lakosság tájékoztatásának eszköze a Csabai Mérleg. A kéthetente megjelenő ingyenes, példányban készülő kiadványból közérdekű információkról és felhívásokról tájékozódhat a város lakossága. Ez a példányszám kevesebb, mint ahány lakás ma Békéscsabán van. Ezen kívül igény van a közintézményekben elhelyezhető példányszámok növelése is. Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében szükségesnek látszik a Csabai Mérleg újság példányszámát további kétezerrel növelni. A Polgármesteri Hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán elsősorban törvényi kötelezettség adódó információk kerülnek aktuálisan közzétételre. Az egyenlő esélyű hozzáférést segíti az elektronikus ügyintézés bevezetése. Ez a Polgármesteri Hivatalban az internetes és a WAP 11 -os ügyintézés lehetőségét jelenti. Interneten keresztül lehetőség van tájékoztatás kérésére, formanyomtatványok letöltésére, időpontfoglalásra, illetve ügyintézés indítására is. A WAP-os ügyintézés a tájékoztatást, időpontfoglalást, ügyintézés előkészítését és formanyomtatvány igénylésének lehetőségét foglalja magába. A Polgármesteri Hivatal Szabadság téri - nagy ügyfélforgalmú - épületének földszintjén e- információs pont működik. V. Az esélyegyenlőség célterületei 10 Fot WAP Wireless Aplication Protocoll (vezeték nélküli internet alkalmazás mobiltelefonokra)

15 a) Egészségügyi ellátás Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, valamint az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. 12 A jogszabály rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve az Esélytv. 8. -ban meghatározott tulajdonság 13 alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az évi CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. Ezzel összefüggésben a fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. Egészségügyi szakellátás A dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet (továbbiakban: Kórház, Intézmény) hazánk Délalföldi régióján belül, Békés megye székhelyén és egyben a legnagyobb lakosságszámú településén, Békéscsabán található. Békéscsaba a megyének fő, de a dél-alföldi régiónak is jelentős közlekedési csomópontja a keleti országhatár felé vezető 44-es főútvonal mentén. A kiépített úthálózat és a megfelelően szervezett tömegközlekedés jóvoltából a vonzáskörzet lakói, de a távolabbi települések lakosai számára is biztosított a Kórház által nyújtott egészségügyi ellátásokhoz való folyamatos hozzáférés. Az országhatár közelségéből fakadó és az európai uniós csatlakozással tovább duzzadó nagy mértékű tranzitforgalomból eredő betegellátási igények kiszolgálása ugyancsak az Intézmény feladata. A megyei lakosság emelt szintű szakellátását a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézeten kívül a 16 km-re fekvő Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza, és a 36 km-re fekvő Orosházi Városi Önkormányzat Kórháza végzi. Fontos megemlíteni, hogy a megyei kórház Gyulán található és a jelenleg is zajló egészségügyi reform a gyulai kórházat tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és infrastrukturálisan is kedvezőbb helyzetben van. Jelenleg kihasználatlan ellátási párhuzamosságok a három egészségügyi intézmény vonatkozásában nincsenek és a megyei és regionális szinten egyeztetett jövőbeli fejlesztési koncepciók ki is zárják azok létrejöttét. A Kórház Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartása alatt álló, megközelítőleg 1000 főt foglalkoztató, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az orvos- 12 Esélytv Közvetlen, hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne

16 szakmai és a gazdasági szempontok együttes érvényesülésének elismeréseként az Egészségügyi Minisztérium 2004-ben és 2005-ben az Év kórháza kitüntető címet ítélte oda az Intézménynek a közepes méretű ( ágyas) kórház kategóriában. Közepes méretű városi kórházként jelenleg - területi ellátási kötelezettséggel - 18 fekvőbeteg osztályon 352 aktív és 167 krónikus ággyal, továbbá 8 egynapos sebészeti szakellátás, 50 szakrendelés, 22 ambulancia, 7 gondozó és 2 mozgó szakorvosi szolgálat keretében fogadják a betegeket áprilisától kezdte meg működését a betegszállítás mellyel a Kórház segíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javulását. Pályázat keretében - annak pozitív elbírálása estén - a jövőben sor kerülhet a sürgősségi betegellátás korszerűsítésére. A sürgősségi ellátás területén kiemelt jelentősége van annak, hogy a betegek a lehető legrövidebb időn belül a megfelelő ellátásban részesüljenek. Ennek érdekében rövidesen kialakításra kerül a helikopter leszálló, melynek megvalósítása jelentősen hozzájárul a sürgősségi ellátás színvonalának javításához. Az Intézmény meghatározó szerepet tölt be Békéscsaba és vonzáskörzete betegségmegelőzési, betegellátási, egészség-helyreállítási folyamataiban. Kedvező földrajzi közelségben, könnyen elérhető módon nyújt komplex egészségügyi ellátást. A kórház épületeinek műszaki állapota és a kórház műszerezettsége kettősséget tükröz: új szárnya mind építészetileg, mind műszerezettséget tekintve korszerű (néhány területen pl. műtőblokk, a képalkotó-diagnosztika egyes területei - a kórház felszereltsége a legkorszerűbb követelményeknek is megfelel), ugyanakkor az intézmény régi szárnya felújításra szorul, melynek rekonstrukciója folyamatban van. Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idősek aránya, és a prognózisok szerint a város népességének további elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra. Speciális étkeztetés: A Kórház vállalkozási formában működtetett élelmezési üzeme biztosítja a város oktatásinevelési intézményeiben tanuló, és speciális diétás étkezést igénylő gyerekek iskolai étkeztetését kiszállítással. Alapellátás Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnőtteket ellátó háziorvos, 11 gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fő fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végző háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolaegészségügyi ellátást 1 fő főállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön ellátási szerződés alapján. A háziorvosok, fogorvosok többségében saját tulajdonukban lévő orvosi rendelőben rendelnek. Az önkormányzat tulajdonában lévő két nagyobb épületegység közül a Jaminai (Kolozsvári u. 33) rendelő épületében 10 fő háziorvos, illetve fogorvos, a Kazinczy utcai (Kazinczy u. 8) rendelőben 4 felnőtt háziorvos rendel. A gerlai (Marx tér 6.) orvosi rendelő szintén az önkormányzat tulajdonában áll, itt 2 orvos rendel. Egy esetben folyik váltórendelés, mely az önkormányzati tulajdonú orvosi rendelőben történik, tehát egy kivételtől eltekintve teljesül az egy orvos egy rendelő elv. Az iskolafogászati ellátást végző orvosok közül két fogorvos egy-egy oktatási intézmény területén lévő - szintén önkormányzati tulajdonú - rendelőben dolgozik. Az egy főállású iskolaorvos is önkormányzati tulajdonú rendelőben végzi tevékenységét

17 A háziorvosi rendelők műszaki színvonala és felszereltsége alapvetően megfelel a törvényi előírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városi tulajdonban lévő épületek közül a legrosszabb állapotban Gerlán és Kolozsvári úti vegyes övezetben lévő rendelők vannak. Szintén fontos műszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes körűen akadály-mentesített. Egészségügyi Alapellátási Intézmény Bölcsődék A három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása 3 önkormányzati fenntartású, és egy vállalkozói formában üzemeltetett bölcsődében történik. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretein belül a Belvárosi Bölcsőde 80 férőhellyel rendelkezik. A Szigligeti utcai bölcsőde 40, a Pásztor utcai bölcsőde szintén 40 férőhelyet biztosít. A MIVA Bölcsi 1993 júliusa óta működik vállalkozási formában, 35 férőhelyet biztosít, és maximális kihasználtsággal működik. Mind az önkormányzati tulajdonú, mind a vállalkozási formában működtetett bölcsődék saját konyhával rendelkeznek, így lehetőség van egyedi igények kielégítésére is évben valósult meg a HEFOP 4.2 pályázat keretében a Belvárosi Bölcsődében meglévő szabad épületkapacitás kihasználásával a nők munkaerőpiacra való visszaáramlásának segítése a szolgáltatások bővítésével. Ezek: időszakos gyermekfelügyelet, sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása, illetve 10 férőhelyes Játszóház működtetése. A sikeres pályázattal 20 millió Ft-os beruházás teljesült. A Bölcsőde épületének teljes akadálymentesítése, és egy gondozási egység teljes átalakítása, felújítása valósult meg. A Játszóház április 18-án került átadásra, a kisgyermekes családok számára igen közkedvelt, színes játéklehetőséget, programokat kínál. Szakemberek fogadják az érdeklődőket. A kisgyermekek számára változatos programokat kínálnak, az édesanyák számára lehetőség van önéletrajz írásában segítségkérésre. Az egyéni szükséglethez igazodó adaptációs időszak után teljes körű felügyeletet, ellátást, igény esetén étkeztetést biztosítanak a Játszóházban. Az önkormányzat folyamatosan nyomon követi a bölcsődei ellátás iránti igényeket, és ennek tudatában él fejlesztési lehetőségeivel. Ezért a megnövekedett igények kielégítése érdekében további 10 férőhely biztosítása van folyamatban. Szintén az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretein belül működik a Pszichológiai Tanácsadó, az SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat, és az S.O.S. Tini Telefonos Alapítvány. A békéscsabai SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat 1989-ben, nemzetközi normák alapján, hiánypótló szolgáltatásként jött létre az országban az első között az akkor még 12 órában működő, 66-, és 68-as körzetekből ingyenesen elérhető szolgáltatás. Az decembere óta 24 órában működő lelki elsősegély telefonszolgálat célja az öngyilkosság-megelőzés, krízisintervenció, válságkezelés, mentálhigiénés prevenciós, tanácsadó, valamint elsősegélynyújtó tevékenység. A Szolgálat törekvése az, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal, a nap 24 órájában elérhessék a vonalat, ahol a hívó anonim maradhat. Évente átlagosan ötezer hívó él, a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában névtelen, de nem személytelen segítségükkel. A krízisintervenciós munkát képzett, un. professzionális önkéntesek látják el. Az S.O.S. Tini Telefonos Alapítvány 1992 óta működő szervezet, amelynek legfontosabb célkitűzése Békés megyében és a vonzáskörzetében élő fiatalok mentálhigiénés ellátása. Fő

18 feladata közé tartozik a Tini Telefonos Lelkisegély szolgálat működtetése, amely iskolaidőben naponta délután fél öttől- fél nyolcig fogadja a hívásokat ingyenesen. Mivel ez egy olyan speciális réteg-telefon, amelyben fiatalok nyújtanak segítséget fiataloknak, ezért ezt a szolgáltatást a kiképzett ügyelők (jelenleg tizenkét, éves önkéntes kortárssegítő) önkéntesen és térítés nélkül végzik. A telefonos munkára szakmailag felkészített tinédzserek önismereti és problémamegoldó képességeikkel több feladatot is ellátnak az ügyeletek mellett. Évközben középiskolai rendezvényeken vesznek részt, mentálhigiénés munkát végezve, illetve rendhagyó osztályfőnöki órákat tartanak. A személyes segítségnyújtás területét is hatékonyan végzik. Nyári szünetben, a fiatalokat vonzó fesztiválokon a Lelkisegély Sátor működtetését látják el. A Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó 1989 óta működik Békéscsaba lakosságáért alacsony küszöbű szolgáltatásként. Feladata mentálhigiénés konzultációk, életvezetési tanácsadás, rövidtávú egyéni-, és csoportos pszichoterápiák biztosítása. A Tanácsadó szemlélete, módszerei alapján fontos szerepet tölt be a megye krízisintervenciós, illetve öngyilkosság-prevenciós hálózatának működtetésében. Az intézmény széles körben, térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatása országos tekintetben modellértékű kezdeményezés. A Tanácsadóban 2 pszichiáter, 2 gyermekpszichiáter, 2 klinikai szakpszichológus, 3 pszichológus, egy mentálhigiénés munkatárs, egy szociális munkás és egy szociálpedagógus fogadja a betegeket. Az ellátás igénybevétele, beutaló nélkül, telefonon, vagy személyesen történt időpont egyeztetés után történik. Egészségfejlesztés Az idő előtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthető az egyéni- és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés - betegségmegelőző és egészségmegtartó jelentőségénél fogva - befektetés a jövő építésébe. A lakosság egészségi állapotának javítása olyan közös ügyünk, melyben kedvező irányú változás nem csupán az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javításával, hanem az egyén életmódjának kedvező irányú befolyásolásával, fokozott egyéni és közösségi felelősségvállalással és közösségi összefogással érhető el, mely nehéz és rendkívül időigényes munka. Az egészségfejlesztés feladata az esélyegyenlőség területén - Időskorúak esélyegyenlősége A modern egészségfejlesztés egyik fontos eleme a folyamatosan növekvő számú idős ember életminőségének javítása, magára hagyatottságának enyhítése. A civil egészségfejlesztő programokba való bevonásuk elősegíti reszocializációjukat, erősíti hasznosságtudatukat. - Halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek egészségi állapotának javítása. E csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének racionalizálása A halmozottan hátrányos helyzetű emberek szűrővizsgálatának fejlesztése A preventív egészségfejlesztő programok kiterjesztése e társadalmi csoportokra A roma kisebbség beilleszkedésének elősegítése révén csökken a lakosság negatív előítélete a hátrányos helyzetű csoportokkal szemben Csoportok szervezése (Kismama klubok, Háziasszonyok klubja

19 Kortárs csoportok szervezése hátrányos helyzetű, vagy védelembe vett gyermekeknek Munkaerő-piaci képességfejlesztő tréning, rehabilitációs képzésre felkészítő tréning - Egészségfejlesztés a mozgásszervi megbetegedések csökkentéséért Fontos feladat a mozgásszervi betegségek számbeli növekedésének lassítása A preventív szemlélet széles körű elterjesztése, oktatása, beteg-felvilágosítással A mozgásszervi betegek életminőségének javítása A csontritkulás, a következményes törések és a mozgásszervi degeneratív betegségek számának csökkentése b) Szociális ellátás Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 14 A törvény kiemelten foglalkozik a szociális biztonsággal és az egészségügyi ellátással összefüggésben a diszkrimináció tiltásával. Az egyenlő bánásmód szociális védelemre vonatkozó szabályozásának alapját elsősorban az Európai Unió vonatkozó irányelvei képezik (különösen a 79/7/EGK irányelv, valamint a 86/378/EGK irányelv). A rendelkezés célja, hogy a kötelező szociális biztonsági rendszerek által fedezett kockázatok - különösen betegség, anyaság, család, rokkantság, hátramaradottak, öregség, üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés, halál és munkanélküliség -, valamint a szociális biztonsági rendszereket kiegészítő szociális segélyezés keretében nyújtott ellátások igénylése és folyósítása során sikerüljön érvényre juttatni az egyenlő bánásmód elvét. A törvény úgy rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények - az ellátás, illetve tartózkodás céljára szolgáló helyiségek - használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. Az egyenlő bánásmód elvét érvényesíteni kell mind az állami, illetve magán, mind pedig a kötelező, illetve önkéntes szociális ellátórendszerekben és eljárásokban is. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály a társadalom - egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a hátrányos megkülönböztetést megalapozó egyéb tulajdonság alapján - meghatározható csoportjai részére esélyegyenlőtlenségük megszüntetése vagy csökkentése céljából a szociális- és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Közszolgáltatások elérhetősége 14 Esélytv

20 Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alábbi személyes szociális szolgáltatások biztosítottak a település polgárai részére: Szociális alapszolgáltatások: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, e) közösségi ellátások, f) támogató szolgáltatás, g) utcai szociális munka, h) nappali ellátás (idősek klubja, fogyatékosok nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye, hajléktalanok nappali melegedője) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona, fogyatékosok otthona, szenvedélybetegek otthona) b) a lakóotthon (fogyatékosok lakóotthona) továbbiakban a)-b) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény, c) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (időskorúak gondozóháza, hajléktalnok átmeneti szállása) továbbiakban a)-c) pont együtt: bentlakásos intézmény, Békéscsaba Megyei Jogú Városnak az Szt. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25 kötelezően ellátandó feladata van. Ebből 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás. Az összes kötelezően ellátandó feladattípus 72 %-a vehető igénybe jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez számtani átlagot jelent, és nem az ellátottak számát mutató súlyozott átlagot. Hét kötelezően ellátandó feladat egyáltalán nem biztosított a településen. Megállapítható, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt időszakban a szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak - első sorban az alapellátási feladatok esetében - a település területén tevékenykedő civil szervezetek is. Jelentős hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál, és az átmeneti ellátás megszervezésénél figyelhetők meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idősek otthoni intézmények, és férőhelyszámok működnek a legmagasabb számban. Ezekben az intézményekben történik a demens betegek ellátása is. Békéscsabán személyes szociális szolgáltatásokat kistérségi és a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények, valamint nem állami szolgáltatók nyújtanak. Az igénybe vevők számát illetően nehéz feltételezésekbe bocsátkozni, - hiszen egy ellátott bizonyos esetekben több ellátási formát is igénybe vehet vélhetően kb békéscsabai lakos áll jogviszonyban a szolgáltatókkal. A személyes szociális közszolgáltatások tekintetében a Békéscsabán jelentkező ellátási igényeket a meglévő rendszer képes kielégíteni, jelzett igény esetén ellátatlanul senki nem marad. A rendelkezésre nem álló, speciális ellátási formák igénye esetén a megyei önkormányzat bentlakásos intézményeit vehetik igénybe a rászorultak. A szolgáltató intézmények földrajzi elhelyezkedését tekintve az elérhetőség, megközelítés szempontjából legkritikusabb helyen a Hajléktalanok Nappali Melegedője és Átmeneti Szállása van. o Alapellátás

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

1998. évi XXVI. törvény. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1998. évi XXVI. törvény. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SPECIÁLIS JOGOK DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A A Jó Pásztor Református Óvoda módosítással egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó O K I R A T A Az óvodai nevelésünkben a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület. 309/1/2011(II.11).TT. sz. állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület. 309/1/2011(II.11).TT. sz. állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 309/1/2011(II.11).TT. sz. állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről Az 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 2007. évi módosítása megváltoztatta a fogyatékos

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve 6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. január 1. 2016. december 31. közötti időszakra Preambulum Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Készítette: Prorok Mihály intézményvezető. Tartalom 1. Az intézmény békési egységének adatai... 3. 2. Fenntartó adatai...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testület ének 39/2011. (V.11.) KT. sz.

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 JOGSZABÁLYI KERETEK Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 526-11/2012. 11. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez Szociális

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS:

I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékos személy az, aki érzékszervi

Részletesebben

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:2328 /2015. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről

1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az új Országos Fogyatékosügyi Programról

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 162/2011. (VIII. 25.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 162/2011. (VIII. 25.) számú. határozata NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 162/2011. (VIII. 25.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 117/2011. (VI.30.) számú határozatának módosításáról, a Gyermekjóléti Központ

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.

Részletesebben

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve Preambulum A Testnevelési Egyetem az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján, valamint

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt.sz.: /2009.

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt.sz.: /2009. Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt.sz.: /2009. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Szabályzat

Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 A Szabályzat hatálya és célja...3 1....3 II. A hallgatók esélyegyenlősége...3 A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása...3 2....3

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s Ügyiratszám: 51.134/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A képviselő-testület 2014. április 29-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Alsózsolca Város Önkormányzata a 2. sz. Napköziotthonos Óvodára vonatkozóan pályázatot kíván benyújtani az Integráció

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő testületének 2012.

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről

29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről Lezárva: 1999. május 31. Hatályos: 2003. I. 1. 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről A felsőoktatásról

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben