Javaslat a évi költségvetési koncepció megtárgyalására.

Átírás

1 214/2017. sz. ELŐTERJESZTÉS BORÍTÓLAPJA Javaslat a évi költségvetési koncepció megtárgyalására. 1.Előterjesztő megnevezése, szavazati arány, nyilvánosság (aláírás 1. pont): Előterjesztő Szavazati arány Nyilvánosság Véleményező polgármester X egyszerű X nyílt ülés X Szociális és Egészségügyi Biz. alpolgármester jegyző minősített zárt ülésen tárgyalható önkormányzati képviselő Oktatási, Kulturális és Sport Biz. Fejlesztési. Bizottság egyéb egyéb zárt ülés Pénzügyi Bizottság X 2. Az előterjesztésnek költségvetési kihatása (aláírás 2. pont): van (BEVÉTELI OLDAL) nincs 2.1. Egy éven belüli, vagy áthúzódó költségvetési kihatása: X X X tárgyi éven belüli éven túli 2.2. Költségvetési rendeletben fedezettel rendelkezik e, (fedezet megjelölése) igen (a fedezet a költségvetési rendelet ) nem, (előirányzat módosítást igényel, a fedezet költségvetési rendelet melléklet sorról, a költségvetési rendelet melléklet. sorra történő módosítással biztosítható) 2.3. fedezet megjelölése összegszerűen:..,-ft 3. Az előterjesztés elfogadása előtti társadalmi egyeztetésre vonatkozó tájékoztatás (aláírás 3. pont): Nem került lefolytatásra, felettes jogi szabályozás nem írja elő, Lefolytatásra került, a tervezet honlapon való közzétételének dátuma..év.hó..napján közzétételre került észrevétel érkezett / nem érkezett év november hónap 17. nap A borítólap kitöltésért felelős személy(ek): Név: Beosztás: Aláírás 1. Bartháné Lázár Eszter Gazdálkodási Irodavezető 2. 3.

2 Ez a kép most nem jeleníthető meg. ELŐTERJESZTŐ Előterjesztés száma: 214/2017. Pilis Város polgármestere ELŐTERJESZTÉS NYÍLT ÜLÉSEN tárgyalandó! A határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges. a Képviselő-testület november 29-i ülésére Tárgy: Javaslat a évi költségvetési koncepció megtárgyalására. Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartási törvény módosítása nem teszi kötelezővé az Önkormányzatok számára költségvetési koncepció készítését. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy mindenképpen érdemes e kérdéssel foglalkozni, hiszen a költségvetési koncepció célja, hogy a Képviselőtestület útmutatást adjon a költségvetési rendelettervezet elkészítéséhez, kijelölje a prioritásokat, meghatározza azokat a költségvetést alátámasztó rendeleteket, amelyeket módosítani kíván. A költségvetési koncepció tartalmára és formájára nincs kötelező előírás. A koncepcióval elsősorban az önkormányzat működésével és a fejlesztésekkel kapcsolatos stratégiai döntéseket, jövőbeli irányokat szükséges meghatározni. Jelen előterjesztés a évi C törvényre (Magyarország évi központi költségvetéséről), az adórendeletek tervezett módosítására és mostani ismeretünkre támaszkodva és azokat figyelembe véve próbál támpontot nyújtani a Képviselő-testület számára. Az önkormányzat évi költségvetési koncepcióját a következők szerint terjesztem elő. 1. A nemzetgazdaság helyzete, az önkormányzati forrásszabályozás várható alakulása a tervévre vonatkozó költségvetési törvény figyelembevételével A évi költségvetés tervezése a Kormány gazdaságpolitikájának megfelelően a foglalkoztatás növelésével, a stabilitással, az államadósság csökkenő pályán tartásával ( én tervezett szint 69,5 %), valamint az költségvetés 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. Az Alaptörvényben és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvényben foglaltaknak megfelelően a jövő évi költségvetési politikának változatlanul kiemelt prioritása marad az államadósság további csökkentése. A munkavállalókat érintő változás, hogy a minimálbér 2018-ban várhatóan 8%-kal nő ( ,- Ft) és ez mellett a garantált bérminimum 12,4 %-kal nő ( ,- Ft) a 430/2016 (XII.15.) Kormány rendelet alapján.

3 A közszolgálati tisztségviselők illetményalapja január 1-óta ,- Ft, ami 2018-ban sem változik. Viszont a költségvetési törvény 59 -ának (6) bekezdése az alábbiakat mondja ki az önkormányzatok tekintetében: A helyi önkormányzat testülete rendeletben a 2017.évben az önkormányzat saját forrásai terhére a képviselő testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető. A cafetéria-juttatás 2018-ban sem haladhatja meg a közszférában a bruttó 200 ezer Ft-ot. A nem adómentes cafeteriaelemek közül a béren kívüli juttatásokra jelenleg 34,22 százalékos közterhet kell fizetni (1,18-as adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás). Csak két béren kívüli juttatás van, a SZÉP-kártya 450 ezer forintig, és az évi százezer forintos készpénzcafeteria. Az összes többi adóköteles elem egyes meghatározott juttatás -nak számít, és 43,66 százalékkal adózik (1,18-as adóalap, 15% szja, 22% eho). De mivel az eho jövőre a már elfogadott szabályok alapján 20 százalékra mérséklődik, ezen juttatások adóteher is kisebb lesz: 41,3 százalékos. Ennyi lehet tehát jövőre többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, szolgáltatás; az üzleti célú telefonszolgáltatás; a személybiztosítási díj; az üzleti- illetve a csekély összegű ajándék, illetve a keretösszegen felüli béren kívüli juttatás adóterhe is. És az egyes meghatározott juttatások továbbra is korlátlanul adhatóak. A változással tovább olvad a béren kívüli juttatások adóelőnye, 9,44 százalékról 7,08 százalékra. A 41,3 százalékos adózással bruttó százezer forintos egyes meghatározott juttatás esetén 2360 forintot nyerhet a dolgozó. A gyakran használt adómentes juttatások köre megmarad 2018-ra. A kockázati biztosítás, kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde kis módosítással 2018-ban is tovább használhatók lesznek. Emellett bekerül az adómentes juttatások közé a mobilitási célú lakhatási támogatás, vagyis speciális esetben az albérleti díj térítése. A fizetési számlához kapcsolódóan egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla hozzájárulás mértéke évben legfeljebb 1.000,- forint. A közalkalmazotti fizetési osztályok és fokozatok változatlanok maradnak, az illetménypótléka számítás alapja változatlanul 20 ezer Ft marad

4 Az Önkormányzatok támogatási rendszere alapjaiban nem módosul 2017-hez képest, változatlanul marad a feladatfinanszírozási rendszer a támogatások alapja. A támogatások az alábbi főbb csoportokra tagozódnak a évi C törvény 2. melléklete szerint: I. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása II. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása III. A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása IV. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Ezek a támogatások képezik a mutatószámok alapján az eredeti költségvetésben tervezhető állami támogatásokat, a költségvetési törvény 3.sz mellékletében található kiegészítő támogatásokra évközben pályázni lehet, költségvetésben nem tervezzük ezeket. A koncepció elkészítése során a feladatfinanszírozásból származó bevételeket még nem ismerjük, ezért költségvetés típusú kimutatást nem készítettünk. A mutatószám felmérés már megtörtént az Államkincstár felé, de ennek számszerűsíthető eredményét csak január elejére várható. 2. Az önkormányzati intézményvezetők és az irodavezetők által benyújtott igények A koncepció elkészítésekor megtörténtek az egyeztetések az önkormányzati költségvetési intézmények vezetőivel. Az általuk benyújtott elképzeléseket összefoglaltuk a 1-2. sz mellékletekben. A Képviselő-testületnek a koncepció elfogadását követően meg kell hoznia több, a költségvetési rendelettervezet előkészítéséhez szükséges döntést is, melyekről határozatban szükséges dönteni. A 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Pilisi Városüzemeltető Kft vezetője által elkészített pénzügyi tervezetet változatlan formában csatoltuk a 4. sz mellékletben. 3. A évi költségvetésre vonatkozó főbb alapelvek, alternatívák Az önkormányzat felügyelete alatt működő intézmények stabil, gazdaságos és átlátható működése 2018 évben is az elsődleges cél. Pilis Város tekintetében ez a feladat tartalmazza a Pilisi Polgármesteri Hivatal, a Pilisi Játékország Óvoda, a Kármán József Könyvtár és Közösségi Ház működtetését. Az Önkormányzat továbbiakban végzi a teljes gyermekétkeztetést, az egészségügyi feladatokat és a mezőőri szolgálat működtetését. A mai állapot szerint Pilis Város Önkormányzata 2018-ban még két 100%-os tulajdonú Kft-vel rendelkezik, melyek a költségvetésből támogatást kapnak.

5 4. A évi költségvetés várható bevételeinek és kiadásainak alakulása A/ BEVÉTELEK Működési célú támogatások államháztartáson belülről Az önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a központi alrendszerből származó forrásokat (helyi önkormányzatok működésének általános támogatása, az egyes köznevelési-, szociális és gyermekjóléti-, kulturális feladatok támogatása) a évi költségvetési törvény meghatározza. Koncepciónk összeállítása során még nincs adatunk a 2018 évi önkormányzatot illető támogatás mértékéről, ezért számokkal nem mutatjuk még be a költségvetést. Az egyéb működési célú támogatás államháztartáson belülről soron csak az NEAK támogatást tervezzük, mivel a közfoglalkoztatás támogatás bevételét még nem ismerhetjük, a befolyt támogatások az évközi előirányzat módosítások során jelennek itt meg. Ezzel szemben a kiadási oldalon a személyi juttatások között is csak az önkormányzat 10%-os önrészét tervezünk, az előirányzat módosítások során megemeljük a kiadást is úgy mint ben. Közhatalmi bevételek A tervezés alapját egyrészt az önkormányzati rendelet alapján benyújtott adóbevallások, s az ezek alapján számszerűsíthető adó összege jelentheti. Működési bevételek A évi költségvetés a vonatkozó határozatokban megállapított bérleti és szolgáltatási díjakkal, valamint lakbérekkel számolhat. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Itt a szennyvíz és víz érdekeltségi hozzájárulás lakossági befizetéseit terveztük a 2018 évi szinten. Finanszírozási bevételek Az önkormányzat költségvetési szerveinek intézményi költségvetésében lesz hangsúlyos a finanszírozási bevételek meghatározása, hiszen itt kell majd megtervezni az intézmények működéséhez szükséges intézményfinanszírozás önkormányzati költségvetésből átvett összegét. Az Önkormányzat esetében a pénzmaradvány jelent ezen a soron jelentős összeget. B/ KIADÁSOK A kiadások meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a takarékos, szabályszerű gazdálkodás követelményére. Személyi juttatások Az önkormányzat költségvetési lehetőségeinek függvényében javasolt a garantált béreken túl a 2018-ban is működő juttatási rendszer fenntartása, mely önkormányzati szinten legalább nominális értéken megőrzi és szinten tartja az elmúlt időszakban jóváhagyott juttatásokat. Az illetmények tervezésekor figyelemmel kell lenni az illetményalapok és garantált illetmények 2018-ra költségvetési törvényben meghatározott, 2008 óta változatlan mértékére, valamint a

6 költségvetési törvényben az önkormányzatnak adott felhatalmazásra, melyben az önkormányzat növelheti az illetményalapot (59 (6) bekezdés). A személyi juttatások előirányzatára a minimálbér évi meghatározása is hatással lesz. Munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó A tervezésekor a jogszabályban meghatározott mértékű járulékokkal és szociális hozzájárulási adóval kell számolni az előirányzott személyi juttatások összege alapján. (19,5%) Dologi kiadások Az önkormányzat évi háromnegyedéves beszámolójának tényadatai alapján kell szem előtt tartani a dologi kiadások inflációhoz igazodó mértékű növekedését. A költségvetési tervezés során az általános tartalék meghatározását célszerűnek tartom a következő esztendőben is a kiadási előirányzatok minimum 2 %-os értékének figyelembe vételével számba venni. Céltartalékot a lehetőségek függvényében kell képezni, de vis maior keretet kell képezni, mellyel a Polgármester utólag számol el a Képviselő-testület felé. Ellátottak pénzbeli juttatásai A tervszámokat a évi tapasztalati adatokra kell alapozni, de figyelembe kell venni a várható jogszabályi változásokat is. Egyéb működési célú kiadások A Pilisi Városüzemeltető Kft támogatása (4. sz melléklet) összességében megemelkedik az előző évhez képest. A Bölcsőde is megemelte támogatási igényét (3. sz melléklet). A Támogatási Alap mértékének megemelését tárgyalni szükséges a 2018 évi pályáztatás tapasztalatai alapján. A Csernai Közösségi Központ esetében a költségvetés tervezéséig javasolt döntést hoznia a Képviselő-testületnek, hogy milyen formában kívánja működtetni az intézményt. Továbbá a költségvetésben a feladatok ellátásához létszámot, kiadást és bevételt kell rendelni. Beruházások A Képviselő-testület beruházási terveinek megvalósításához lehetőségek szerint fedezetet kell biztosítani előirányzat tervezésével, vagy a várható pályázatokra céltartalék elkülönítésével. Továbbá a tervezés során figyelemmel kell lenni a Csernai Közösségi Központ várható kisértékű beruházásaira. Felújítások A költségvetési szervek működéséhez kapcsolódó tervszerű felújítások fedezetét a évi költségvetésnek is biztosítani kell. Finanszírozási kiadások A finanszírozási kiadások között kell majd megjeleníteni az önkormányzat költségvetési szerveinek ún. intézményfinanszírozás összegét. A fent írtak alapján, az alábbi határozati javaslatot terjesztem a T. Képviselő-testület elé:

7 I.sz. N o r m a t í v h a t á r o z a t i j a v a s a l a t Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta az önkormányzat évi költségvetési koncepciójára vonatkozó javaslatot és az alábbi határozatot hozza: 1. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat évi költségvetési koncepciójára tett javaslatot elfogadta, s a évi költségvetés készítés kiindulási alapjának tekinti. 2. A Képviselő-testület elsődleges célként jelöli meg a) az önkormányzat működőképességének megőrzését, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását, b) a költségvetési egyensúly megtartását, c) a fejlesztések megvalósítását az elnyert pályázati támogatások felhasználásával. 3. A képviselő-testület a működőképesség megőrzése, a költségvetési egyensúly megtartása érdekében szükségesnek tartja, hogy: a) az államháztartáson belülről érkező működési célú támogatások összegei a Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján, illetve az elfogadott évi központi költségvetési törvény feladatfinanszírozási elvei alapján tervezhető, b) a működési bevételek tervezése a hatályos bérleti díjakon alapuljon, c) a működési célú átvett pénzeszközök előirányzatának tervezésekor figyelembe kell venni az NEAK hatályos szerződéseiben rögzítetteket d) a felhalmozási célú átvett pénzeszközök között kell számba venni a 2017-ös szinten a szennyvíz és víz érdekeltségi hozzájárulás lakossági befizetéseit. e) hitel igénybevétele nem tervezhető. 4. A képviselő-testület a kiadási előirányzatok tervezése során fontosnak tartja, hogy a) a személyi juttatások tervezése során a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében alkalmazni kell a központi jogszabályok illetményalapra és közalkalmazotti bértáblára, pedagógus életpályamodellre, valamint a helyi jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit. b) a választható béren kívüli juttatások rendszerét - az új törvényi szabályozással összhangban - úgy kell kidolgozni, hogy az önkormányzattal és annak költségvetési szerveivel jogviszonyban álló köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók juttatásai a évhez viszonyítva ne csökkenjenek. c) a munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó tervadata nyújtson fedezetet a személyi juttatások között tervezett kiadások adó és járulék vonzatára. 5. Az önkormányzat évi engedélyezett létszámkeretének tervezése a évi záró létszámhoz igazodjon, azon túl álláshely és hozzá kapcsolódó bérelem képviselőtestületi döntésen alapulva tervezhető. 6. A Csernai Közösségi Központ esetében meg kell határozni a működtetési szervezti formáját, létszámot, kiadást és bevételt kell hozzárendelni a 2018 évi költségvetésben.

8 7. A felújítási, karbantartási igények felmérését szükséges elvégezni, a különböző munkákra prioritási sorrendet felállítani. 8. A tartalékok tervezése során általános tartalékot a kiadási előirányzatok minimum 2 %-os értékének figyelembe vételével, céltartalékot a lehetőségek keretein belül kell biztosítani, ezen belül vis maior keretet kell képezni, mellyel a Polgármester utólag számol el a Képviselőtestület felé. 9. A Képviselő-testület utasítja a polgármestert, hogy a határozat alapján az önkormányzat évi költségvetésének összeállításáról, a költségvetési rendelet tervezetének elkészítéséről határidőben gondoskodjon. Felelős: Hajnal Csilla polgármester Határidő: értelemszerűen Ezen normatív önkormányzati határozat a helyben szokásos eszközökkel közzétéve november hó. napjától november hó... napjáig. Pilis, november Hajnal Csilla polgármester Az előterjesztés véleményezésére jogosult / illetékes: a Képviselő-testület Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága, a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága, a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága, valamint a Képviselő-testület Fejlesztési Bizottsága. Az előterjesztést törvényességi szempontból áttekintette: dr Szabó György jegyző Az előterjesztést szakmai részét készítette: Bartháné Lázár Eszter Gazdálkodási irodavezető Az előterjesztés megtárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni: a) az Önkormányzat fenntartásában lévő oktatási-nevelési intézmények vezetőit,

9 b) az Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények megbízottjait, c) a Gerje-forrás Nonprofit Kft végelszámolóját és a Pilisi Városüzemeltető Kft ügyvezetőjét és gazdasági vezetőjét.