A magyarországi edzôképzés helyzete, fejlesztési feladatai

Átírás

1

2 2005/2 LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY MAGYAR EDZŐ 3 A magyarországi edzôképzés helyzete, fejlesztési feladatai TRAINING OF COACHES IN HUNGARIAN HIGHER EDUCATION: PERSPECTIVES OF INSTRUCTION Kovács Etele, Keresztesi Katalin, Kovács István Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Atlétika tanszék, Budapest Összefoglaló A rendszerváltást követô idôszak nagy változásokat hozott Magyarország sportéletében. A politikai-, gazdasági élet változásai, mindenekelôtt az egyesületek gazdasági, szervezeti és társadalmi munkáját érintették. Megszûnt a sport központi állami irányítása, a finanszírozás új formái kerültek elôtérbe. Természetesen ezek a változások nagyban befolyásolják az edzôi munkát, megváltoztatták az edzô szerepét, társadalmi presztízsét, munkaerô-piaci pozícióját, általában elmondhatjuk, hogy az edzô szerepe leértékelôdött. Az edzôképzésre irányított kiemelt figyelmet ezek a jelentôs változások indokolják, amelyet a nemzetközi versenysportban bekövetkezett fejlemények is alátámasztanak. A tanulmány egy olyan kutatás eredményeit ismerteti, amely áttekinthetô, objektív helyzetelemzését adja a szakedzôképzés minôségérôl, tartalmi színvonaláról, a képzés folyamatáról alkotott vélemények alapján. A vizsgálatban részt vett a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar szakedzôi hallgatóinak II-III évfolyama. Az eredmények értékelésével a kutatók hozzá kívánnak járulni a szakedzôképzés korszerûsítéséhez és fejlesztési feladatainak megoldásához. Kulcsszavak: edzôképzés, felsôoktatás The time following regime change in Hungary brought about big changes to Hungarian sporting life. Political and economical changes affected the organizational, social and, above all, economic life of sports clubs. Centralized state direction of sporting life ceased and new forms of financing had to be found. Naturally, these changes have had an influence on coaching, having changed the coaches role, social prestige and position in the labor market, generally, it can be said that the role of the coach has become undervalued. The outstanding attention that has been paid to the training of coaches was justified by the aforementioned changes and has also been supported by results in international sports competitions. This presentation outlines the results of type of research is easily surveyed and gives an objective situational analysis of the quality of coaching, its level and processes of training, and is based on different opinions about these. Students from the second and third year classes at Semmelweis University s Faculty of Physical Education and Sport Science were sampled. In evaluating these results, the researchers wish to contribute to the modernization of coach training and to resolution of the aims of its development. Key-words: trainer training, Higher Education Ismeretes, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának jogelôd intézményében (Magyar Királyi Testnevelési Fôiskola, Magyar Testnevelési Fôiskola, majd Magyar Testnevelési Egyetem) az egyszakos középiskolai testnevelôtanár-képzés mellett az edzôképzés az alapítástól kezdôdôen jelen volt. Jóllehet a fôiskolai szintû, államilag elismert szakedzôképzés csak a 60-as évek elején indult. Így a magyar felsôoktatás szakstruktúrájában immár több mint 40 éve jelen van a fôiskolai végzettséget és szakképzettséget adó szakedzôi szak. A szakedzôi szak mûködésének intézményi hátterét kezdettôl fogva a TF adta és mind a mai napig a hazai felsôoktatási intézmények közül egyedül jogosult a szakedzôi diploma kiadására. A szak az indulás kezdeti éveiben fôleg a magyar szempontból nagy múltú és sikeres olimpiai sportágakban indította szakirányait, amelyek az évek során újabb és újabb sportágakkal egészültek ki. A szakirányok bôvülése mellett a képzési formák kiegészültek, a levelezô képzés mellett igen korán, 1961-ben beindult az egyszakos, 6 féléves nappali képzés, majd a nyolcvanas évektôl a nappali tagozatos testnevelô tanárok szakképzés formájában lebonyolított kurzusai is módot adtak a szakedzôi diploma megszerzésére. Ez utóbbi képzési forma a tanári szakon a 90-es évek végére lényegében szakpáros képzési formává vált. A jelen feladata a szakedzôképzés a szakma jelenének és jövôjének áttekintése és a fejlesztési feladatok meghatározása. Ennek érdekében 2003-ban felmérést végeztünk A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi ka- Abstract 1. ábra

3 4 MAGYAR EDZŐ LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY 2005/2 rán a szak edzôképzôs II és III évfolyamos hallgatók körében. A kutatás célja volt a képzésben részesülô edzôk véleményének vizsgálata a jelenlegi edzôképzés szervezeti, tartalmi oldaláról és a fejlesztési feladatokról alapadatokat nyerni. Ezzel célunk a kreditrendszer kidolgozása, továbbá a hazai és nemzetközi fôiskolák közötti átjárhatóság megteremtése. Ezen tanulmány szûk keretei között néhány kiemelt felmérési eredményt kívánunk bemutatni, elsôsorban a képzés sajátosságaira utalva. Az anonim önkitöltôs kérdôívet 170 hallgató töltötte ki, akik közül már 32,7% rendelkezett egyetemi vagy fôiskolai végzettséggel. Életkori megoszlásuk, 28,7% huszonöt és huszonkilenc év közötti, amely a legnagyobb százalék, 25,1% harminc és harmincnégy év közötti, 12,6% harminc és harminckilenc év közötti. Negyven év fölött csupán 7,8% és negyvenöt fölött 2. ábra 3. ábra 4. ábra 4,2%. Tehát látható, hogy legnagyobb arányban a év közöttiek vesznek részt az oktatásban, jóformán mindjárt az elsô diploma megszerzése után jelentkeznek a második diploma megszerzéséért. Sporttal nem kapcsolatos munkahelye volt 28,5%-nak, aktív versenyzô közülük csupán 3,5%, és szervezô, menedzser, intézô, segédedzô 34,9%. Meglepô, hogy milyen alacsony az aktív versenyzôk aránya, figyelembe véve, hogy a évesek a felmértek több, mint egy negyede, miután e szak elsôsorban az élsportban tevékenykedôk szakmai végzettségét hivatott kiszolgálni. Megkérdeztük ôket, hogy mi motiválta ôket a fôiskolai diploma megszerzésében. 24,1%-uk felsôfokú végzettséggel szeretne rendelkezni, 2,4% a környezete, házastársa, baráti köre hatására jelentkezett és diplomával a sport területén kíván dolgozni 73,5%. Célunk volt vizsgálni a hallgatók elôzetes felkészültségét a fôiskolai képzéshez. Az 1 ábra mutatja, hogy a hétfokozatú skálán a legmagasabb pontszámot a sportági gyakorlat és elmélet kapta és leggyengébbnek az idegen nyelvet és a számítógép használatot jelölték meg a hallgatók..ez bizonyítja a középfokú képzés jelenleg meglévô legnagyobb problémáját, a megfelelô szintû idegen nyelvtanítás nem megfelelô hatékonyságát is. Kíváncsiak voltunk összegzô véleményükre a levelezô képzés egészét illetôen. A 2. ábra jól mutatja, hogy a hétfokozatú skálán a legnagyobb pontszámot, 5,35-os átlag pontértékkel az elméleti képzés anyaga kapta, majd ezt követi a sportági képzés elméleti anyaga, 5,00 értékkel, majd a sportági képzés gyakorlati anyag, 4,65, és az edzéslátogatás

4 2005/2 LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY MAGYAR EDZŐ 5 4,17-es pont átlagértékkel szerepel. Ezek az adatok el kell hogy gondolkoztassanak bennünket. Felhívják a figyelmet arra, hogy az edzéslátogatások színvonalát mindenképpen emelni kell, hallgatóink átlagosnak minôsítették azt. Örvendetes viszont, hogy az elméleti képzést és a sportági elméleti képzést ilyen pozitívan értékelték, mindkettôt a kiváló és a jó kategóriákba sorolva. A 3. ábrával szemléltetni kívánjuk a hallgatók véleményét a képzés folyamatáról. A szintén hétfokozatú skálán a legmagasabbra az orvostudományi, biológiai órák színvonalát ítélték, majd az elméleti és sportági anyag egymásra épülését tartották kiválónak, vagy jónak. A tankönyvellátottságot 4,28-as átlagértékkel átlagosnak tartják, viszont nem elégedettek az oktatástechnológiai eszközök használatával, miután a leggyengébbnek azt ítélték, 3,70 átlag pontértéket adva rá. A 4. ábrán szemléltetni kívánjuk a hallgatók véleményéét a tanári munkáról és a követelmények realitásáról. Jól látható, hogy a tanári felkészültséget milyen magasra értékelték, elsôsorban az orvostudományi tárgyaknál, 6,57 átlag pontértékkel. A tanárok elôadói stílusával is elégedettek a hallgatók, viszont a követelményeket a gyakorlati tárgyaknál átlagosnak értékelik. Megkérdeztük hallgatóinkat, hogy milyennek ítélik meg az elhelyezkedési lehetôségeiket a diploma birtokában (5. ábra). Gyengének, 3,55-ös pontátlaggal véleményezték a hazai lehetôségeket edzôi vonalon, ennél jobbnak tartották a hazai lehetôségek nem edzôi vonalon, 3,69 pontátlag, bár ez is gyenge minôsítést kapott. Majd ezzel majdnem egyenértékû a külföldi munkavállalás lehetôsége. A legmagasabbra a továbbképzési 5. ábra lehetôséget tartják, talán elsôsorban azok akik már rendelkeznek egy diplomával. Érdekelt bennünket véleményük az edzôképzés egyszakosságáról, és arról hogy melyik kétszakos képzést hogyan minôsítik. Csupán 7,8 % nyilatkozott úgy, hogy az egyszakos képzést tartja jobbnak A kétszakos képzésnél legtöbben az edzô-testnevelôtanár párosítást tartják a legjobbnak, 27,5 %, majd ezt követi az edzô-sportmenedzser szak népszerûsége, 26,3 %-al és 10,2 %-a a gyógytestnevelés szakkal párosítaná az edzô képzést. Legkevesebb megítélést kapott a humánkineziológia edzôi szak párosítása. Egyetértünk a hallgatók véleményével, amely nagymértékben találkozik fej- MET új tagok lesztési elképzeléseinkkel. A jövôben célja karunknak az edzô-testnevelô tanárképzés szélesebb körû bevezetése, a kétszakos képzés kiszélesítése. Jelenleg is már a nappali képzésben résztvevô hallgatóink száma 40 %-ban kétszakos képzésben részesülnek. Ez jelenleg a fôiskolai levelezô szakon még nehezen kivitelezhetô, de mindenképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hallgatók igénylik a kétszakos képzést. A szakedzôképzés is mint a felsôoktatás többi szakterülete jelenlegi átalakítása felsôoktatás egészére érvényes általánosan elfogadott koncepción belül kell hogy érvényre jusson, figyelembe véve a képzési terület sajátosságait. A felsôoktatáshoz kötött edzôképzés jövôjét jelentôsen befolyásolják azok a folyamatok, amelyek az EU integrációval kapcsolatosak. A sporttudomány önálló elismertségének szorgalmazásával törekednünk kell a szakedzôképzés legmagasabb szintjének (egyetemi szintû) elérésére az European Network of Sport Science in Higher Education (ENSSHE) ajánlásai alapján. E cél elérése érdekében a képzési programokat korszerûsíteni kell, biztosítani kell az ún. elméleti és gyakorlati képzés racionális arányait, a képzésben növelni kell az informatika és az idegen nyelv képzés súlyát, elô kell segíteni a sporttudomány eredményeinek gyorsabb megjelentetését mind a képzés anyagában, mind az edzés mindennapi gyakorlatában. Törekedni kell az ún. speciálisan alapozó tantárgyak ismeretanyagának sportági szakcsoportok szerinti súlyozására. Meg kell valósítani a különbözô képzési formák tantárgyi struktúrájának és követelményrendszerének ekvivalenciáját, és növelni kell azon feladatok részarányát, amely a hallgatók önálló ismeretszerzését biztosítják Szakirodalom Kovács, E. (2003): Training of Coaches in Hungarian Higher Education. Perspective of Instruction. Magyar Edzô, Kovács, E. Andrásné Teleki, J. Keresztesi, K. Gombocz, J. Kovács,I. (2003): Physical Education and Sport in Hungarian Higher Education. Magyar Felsôoktatás , , Vas Mária mûkorcsolya Budapest Dohnál Gábor kerékpár Budakalász Széles Sándor úszás Budapest Papp András taekwondo Budapest Dr. Petrovics László kosárlabda Budapest Petrekovich Perjés Beatrix snowboard Budapest Szigeti László sportlövészet Gyôr

5 6 MAGYAR EDZŐ LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY 2005/2 Barátság vagy versenyzés, játék vagy élsport vagy mindegyik? A NEMZETKÖZI JÉGKORONG SZÖVETSÉG ÉS A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG SPORTÁGFEJLESZTÉSI FILOZÓFIÁJA Friendship or competition, game or elite sport or all of them? THE INTERNATIONAL ICE-HOCKEY FEDERATION S AND THE HUNGARIAN ICE-HOCKEY FEDERATION S PHILOSOPHY ON THE DEVELOPMENT PROGRAMS Géczi Gábor*, Mayer Péter**, Leleszi Zoltán** Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest*, **Magyar Jégkorong Szövetség, Budapest* MOTTÓ A jégkorong vitathatatlanul a leggyorsabb és az egyik legkeményebb csapatsport. Emellett talán az egyik legizgalmasabb és az egyik leggyorsabban fejlôdô sportág is hazánkban. A dinamikus fejlôdés érdekében a legtöbb munka a jégkorong szereplôire hárul amennyiben a sportág vezetôi, játékosai és szurkolói által kitûzött célokat szeretnénk megvalósítani. MOTTO Ice-hockey is undisputedly the fastest and one of the hardest team-sports. It is probably one of the most exciting and one of the fastest developing teamsports in Hungary. In order to gain dynamic progress, the hard work is waiting for the members of the ice-hockey family to achieve the ambitionus aims. Összefoglaló A hazai jégkorong az elmúlt évben ugrásszerû fejlôdésen ment át. A kilencvenes évek elején stabil C-csoportos helyén elhelyezkedô, azért keményen megküzdô válogatottjával szemben a mostani nemzeti csapat az A-csoportba kerülés egyre inkább megvalósíthatónak tûnô céljával utazik a világbajnokságokra. Persze butaság lenne azt feltételezni, hogy két profi, két félprofi és két amatôr együttesbôl álló nemzeti bajnokság tapasztalataiból el lehet érni a vágyott A-csoportos szintet. Azonban a jégkorong-család egyre bôvül a jó eredményeknek, a népszerû játékosoknak, a sok hazai és külföldi, elsôsorban NHL közvetítéseknek köszönhetôen. A szintén ugrásszerû fejlôdést mutató létesítmény helyzet motorja a fejlôdésnek. A szisztematikus munka eredményeképp olyan területeket is sikerült, illetve sikerül bekapcsolni a jégkorongozás vérkeringésébe, amelyek eleddig fehér foltnak számítottak (pl.: Zalaegerszeg, Kaposvár). A céljaink eléréséhez vezetô út egyezik a Nemzetközi Jégkorong Szövetség törekvésével, a sportágfejlesztési programunk szervesen kapcsolódik a világ jégkorongozásának fejlôdési irányvonalához. Kulcsszavak: fejlesztési program, nevelés, tehetséggondozás, ismerkedés. Abstract The Hungarian ice-hockey has demonstrated a rapid development in the last years. In the early 90 -ies the national team was only in the third line of the world ice-hockey, but nowadays we could realistically fight for the A pool in the Division 1 league. But it would be silly to believe that having only two professional, two semi-professional and two amateur teams in our league could be sufficient to achieve the elite pool. Fortunately, our ice-hockey family is becoming bigger in our country. It is due to the good results, the famous players, and the TV broadcasting of the Hungarian and international matches (first of all the NHL broadcasts). Through systematic planning, we are in a process to eliminate the white areas from the map of Hungarian ice-hockey (e.g.: Zalaegerszeg, Kaposvár). Our strategic planning is connected to the recommendations of the International Ice-Hockey Federation; our development program links closely to the main direction of the international ice hockey. Key-words: development program, education, talent-management, knowing each other A rendszer A Nemzetközi Jégkorong Szövetség szisztematikusan, a jövô érdekeit szem elôtt tartva irányítja és tartja a jégkorong terjesztésének és a Fair Play tudatos játék kialakításának az ütemtervét. Sportágfejlesztési programja a Partnerség a fejlôdésért (Partnership for Progress) a tagszövetségek közremûködésével 1997-ben indult útjára. A program elsôdleges célja, hogy fejlessze és népszerûvé tegye a jégkorongozást az egész világon. A másik célkitûzés arra irányul, hogy az egyes országok jégkorong szövetségeit saját fejlesztési programjuk kidolgozására, illetve továbbfejlesztésére ösztönözze. Ennek keretében a tagszervezetek figyelembe veszik a legújabb tudásanyagot és képezik tudásukat a jövô céljainak elérése érdekében. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség figyelmének középpontjában mindenek elôtt a játék folyamatos fejlesztése áll. A fejlôdés úgy tûnik leginkább megvalósíthatónak, hogy az edzôknek, játékosoknak és a hivatalos személyeknek komplex, kidolgozott oktató csomagok állnak rendelkezésre. Ezek a szakmai anyagok nyújtják az alapot a hasonló elvek alapján felépülô rendszer kidolgozásához és mûködtetéséhez. Az IIHF eltökélt szándéka, hogy nem kizárólag elméleti, hanem filozófiai váltás is bekövetkezzen a világ jégkorong társadalmában, és ezáltal javítsa azoknak a fiataloknak az életminôségét, élet-lehetôségeit, akik ezt a sportágat választják. A másik kiemelkedô feladata a szervezetnek a nemzetközi szakmai anyagok megteremtése, természetesen figyelembe véve ezek kidolgozásánál a tagszövetségek saját tapasztalatait, eredményeit. A programok A sportág teljes spektrumát lefedi az IIHF Sport Fejlesztési Programja, amint az a következô pontokból kiderül:

6 2005/2 LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY MAGYAR EDZŐ 7 - Officials Development (hivatalos személyeknek), - Coach Development (edzôknek), - Player Development (játékosoknak), - Medical Development (orvosoknak, gyúróknak), - Symposiums (edzôknek, vezetôknek), - IIHF Rulebook (játékvezetôknek, játékosoknak), - Arena Manual (szponzoroknak, támogatóknak, építôknek). A programok közül jelen cikkünkben a Regional Hockey Development Camps -el, azaz a regionális jégkorongfejlesztô táborokkal foglalkozunk részletesebben. A fent említett táborok ben indultak, az IIHF Hockey 2000 programjának keretén belül. A program a világ különbözô részeirôl érkezô éves játékosoknak ad lehetôséget a fejlôdésre és tanulásra. A Fejlesztési Program növekedésére jellemzô, hogy a ös idényben 8 országban rendeztek tábort több mint 20 nemzet részvételével. A táborok szerkezete A táboroknak két típusa van: a kisebb ôszi- és téli táborok, illetve a nagy nyári finn tábor (Vierumaki), amely szinte az összes tagországot lefedi. Az elsô típusra jellemzô, hogy különbözô országok hasonló képességû játékosait táboroztatják együtt a tanulás, megismerkedés és az együttdolgozás jegyében. A tábor keretében megismertetik ôket két fejlett jégkorong-kultúrájú ország azonos életkorú játékosaival is. A házigazda országból 17, míg a többibôl 15 játékos vehet részt a táborokban. A táborokban tapasztalt szemlélet sajátos megvilágításba helyezi a jégkorongsportról alkotott általános képet, hisz a sokak által kemény és ellentmondást nem tûrô sport háza táján a fejlôdés érdekében döbbenetes az egység. A táborokban általában 6 meghívott ország delegációi vesznek részt, míg ez a szám a nagy nyári finn táborban, a Vierumakiban több mint 40. Az egyes küldöttségek egyaránt állnak játékosokból, csapatvezetôkbôl, edzôkbôl és bírókból, tehát a sportágban tevékenykedô összes szerepkör képviselteti magát. A táborban a gyerekeket véletlenszerûen 4 csapatba osztják (Vierumakiban ez a szám 8), ahol teljesen vegyes eloszlású edzôi és vezetôi gárda foglalkozik velük. Ettôl a pillanattól kezdve érvényesülhet a jelmondat, hiszen nyelvtôl, hovatartozástól és tapasztalattól függetlenül folyik a munka a közös célért. Az eredményes munkát segítik a nemzetközi szövetség mentorai, akik katalizátorként dolgoznak a táborlakókkal, irányt mutatnak és tanácsot adnak. Az elmúlt szezonban két idôpontban voltak a táborok, az ôszi négy október végén, illetve november elején, míg a téli táborok februárban zajlottak. A helyszínek és az idôpontok idôrendben a következôk voltak: Ôszi táborok október 19-23, Nagy-Britannia november 2-6, Olaszország november 2-6, Magyarország november 2-6, Litvánia Téli táborok február 7-13, Hollandia február 7-13 Szlovénia február 7-13 Horvátország február 7-13 Litvánia A táborok metodikája Az IIHF által küldött szakmai felügyelôk fogják össze az egyes területeken dolgozókat, rendszeres megbeszélések és látogatások során adnak útmutatást. Minden csapat egy másik csapattal jeges és szárazföldi edzéseken vesz részt a délelôtt folyamán, majd az adott csapat ellen délután mérkôzést játszik. Nem bajnoki, vagy kupameccsrôl van szó, a szerzett pontokat senki sem számolja (persze mindenki tudja a gyôzelmei számát). A szabályokat is speciálisan a meghatározott céloknak megfelelôen módosítják a mérkôzéseken, ezzel is gördülékenyebbé és könnyebben alkalmazhatóvá téve a tanultakat. A bírói gárda az IIHF mentorának koordinálása szerint vezeti a meccseket, az edzôk a tábor idejére kapott csapattal foglalkoznak ugyanúgy, mintha saját, hazai csapatukkal dolgoznának. A tábor ideje alatt az alapoktól végighaladva veszi át minden csapat a jégkorong sportág korosztályhoz, képesség-

7 8 MAGYAR EDZŐ LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY 2005/2 hez és tapasztalatokhoz igazított tudásanyagát. Az egyéni technika kapja a legnagyobb hangsúlyt, a legkevésbé csapatrész és csapattaktika gyakorlására van lehetôség. Taktikai jellegû edzések nincsenek a programban, hisz 7-8 nap nem elég idô ilyen jellegû munkára. Az edzésen szereplô témakörök az IIHF által kiadott program szerint kötöttek, a tényleges gyakorlatanyag és fejlôdés viszont az edzôk kreativitásán múlik. Minden játékos egy komplett, az IIHF által megszabott tesztsorozaton is részt vesz a hét folyamán. Ennek eredményeit és a róla kialakult képet tükrözô formanyomtatványt (bizonyítványt) is kézbe kapja az illetô, illetve a nemzeti szövetség is. Nagyon fontos ez a fajta visszajelzés a gyerekek számára, hisz tiszta lappal érkeznek, kizárólag a mutatott teljesítmény alapján történik az értékelés. Éppen ezért talán minden másnál függetlenebb és objektívabb a képességükrôl, illetve teljesítményükrôl kialakult kép. A táborok szellemisége A legszembetûnôbb, egyben legszimpatikusabb célja a táboroknak, hogy a résztvevôk kapcsolatba kerülhetnek, barátságokat köthetnek más országokból érkezôkkel (jóllehet a verbális kommunikáció hagy még némi kívánnivalót maga után) és látható, hogy az egyén egy globális rendszer része, melyet úgy hívnak: hoki. Ez nagyon inspiráló egy éves fiatalnak, de talán a felnôtteknek is, hisz szélesíti a látókört, kinyitja a világot. Általános tapasztalat, hogy ezáltal ISMÉT KAPHATÓ! Dorogi László: A küzdelem igazsága ZSIVÓTZKY, AZ ÉVSZÁZAD MAGYAR ATLÉTÁJA Dorogi László, a szerzö Zsivótzky barátja szakszerûen és érdekesen ír az olimpiai bajnokról. Bepillanthatunk a tokiói olimpián Klimmel szemben vívott harcának körülményeibe. Itt csak ezüstérmet szerzett! Olvashatunk az életben maradásáért folytatott hösies küzdelméröl. Miután ezt a csatát megnyerte, újabb kihívások következtek. Végigkísérhetjük versenyzöi pályafutásának különbözö szakaszait. Mexikóban már mindenképpen gyözni akart. Érdekes betekinteni a két nagy versenyzö egyéniség pszichikai csatájába is. Végül a kitartó edzéseknek, a céltudatos és kemény munkának, a szorgalomnak meglett az eredménye: Mexikóban Zsivótzky Gyula nyerte az aranyat. Egy küzdelmekben és sikerekben gazdag életpálya méltó elismerése a Nemzet Sportolója kitüntetö cím. A kiadvány a Print City Kiadó gondozásában jelent meg, ára bruttó 750,- Ft. Megrendelhetö a szerzö címén fax-on ( ) vagy levélben (Dorogi László 1036 Budapest, Lajos u. 117.). nemcsak a sportági tudást, de a tágabban értelmezett nevelést is célul tûzi ki a tábor. Nemcsak jégkorongozókat, de embereket, sportembereket is nevel. Ilyen fejlesztô tábort tudomásunk szerint egyetlen más sportszövetség sem szervez a világon. Sokféle pozitív tapasztalat érhetô tetten a táborokban, ha az ember nyitott szemmel jár. Mindenekelôtt a Fair Play, a sportszerûség elengedhetetlen követelmény minden résztvevô számára. Az alacsonyabb és magasabb tudásszintû játékosokból összeállított csapatokban igazi csapatformáló munkára van szükség az edzôi és csapatvezetôi testülettôl egyaránt. Ez már önmagában is szavatolja az említett személyek folyamatos párbeszédét, sikeres együttmûködését. Mindent egybevetve a táborok legfôbb elônye, hogy összehozza a játékosokat, edzôket, bírókat, csapatvezetôket, a jégkorongot szeretôket. Ezeken a közös összejöveteleken konstruktív munka folyik, hisz minden nemzet más tapasztalatait, gyakorlatanyagát és nem utolsó sorban ötleteit hozza magával. Ezeknek az ismereteknek a megosztása és kicserélése pedig egyértelmûen fejleszti a sportágat, bármelyik nemzetrôl legyen is szó. Ajánlás A Magyar Jégkorong Szövetség szakmai vezetése egyetértve az ilyen nemzetközi táborok szervezésével a kezdetektôl küld játékosokat és szakembereket a szellemiség befogadására, majd annak itthoni terjesztésére. Az eddig megtartott táborokban több, mint 50 magyar játékos, edzô és játékvezetô vett részt. A rendezvények hatásának vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy a folyamat bíztatóan elindult, azonban a filozófia megváltoztatása még valószínûleg hosszabb idôt fog igénybe venni. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a táborokban szerzett tapasztalatot, tudásanyagot a sajátos MA- GYAR utánpótlás-képzési rendszer kialakításában alapvetônek, de nem kizárólagosnak tekintjük. Integrálva a felgyülemlett ismereteket a jégkorongozás hazai helyzetének teljes tudatában határozzuk meg a szükséges feladatokat, teendôket. Minden sportszakembernek szeretnénk figyelmébe ajánlani a jégkorongban meghonosított és egyre nagyobb népszerûségnek örvendô fejlesztô táborkoncepciót. Az eddigi tapasztalat szerint minden bizonnyal a többi sportágban is hasonló módon lehetne a sporttársadalmat közelebb hozni egymáshoz és megvalósítani a Fair Play tudatos játék kialakítását. A mai felgyorsult élettempó a fiataloktól elsôsorban, de az idôsebb generációk tagjaitól is megköveteli a nyelvtudást, ebben szintén kiemelkedô szerepe lehet a táboroknak. Végezetül a Nemzetközi Jégkorong Szövetség japán alelnökének Shoichi Tomita úrnak búcsúszavaival zárjuk sorainkat: A tábor vége nem valaminek a befejezése, hanem egy feladat kezdete, hiszen Nektek saját hazátokban kell ezt az új felfogást elterjeszteni. (Részletesebben a és a honlapon lehet olvasni a táborokról)

8 2005/2 LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY MAGYAR EDZŐ 9 Támadó taktikai magatartás-minták létszámelônyös helyzetekben (VB. Tunézia, 2005.) Ökrös Csaba Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Bevezetés Még a legjobbaknak is van tanulni valójuk, amennyiben a létszám-elônyök kihasználásáról illetve a létszám-hátrányok semlegesítésérôl beszélünk. Ahhoz, hogy a felkészülés során játékspecifikus körülményeket teremtsünk, célszerû a mérkôzés megfigyelés tanulságaiból, az ott felismert helyzetekbôl illetve megoldási módokból kiindulnunk. A nagy számú variációkból olyan változatokhoz jutunk, amelyek nagy gyakorisággal fordulnak elô és jó edzés gyakorlati panel -nek bizonyulnak a célirányos gyakorláshoz. A létszám-elônyös helyzetek megoldásainak gyakorlásához az idei férfi Világbajnokság elsô három helyezett együttes (Spanyolország, Horvátország, Franciaország) játékából, csapatonként 5-5, többször is elôfordult mozzanatot gyûjtöttem össze. Ezek az alábbiak: (IR=irányító, BÁ=balátlövô, JÁ=jobbátlövô, BEÁ=beálló, BSZ=balszélsô, JSZ=jobbszélsô, K=középsô védô) Spanyolország támadó taktikája emberelônyben 1/a. alapjáték (1. ábra) BÁ távolító húzást indít kifelé, majd az IR-nak passzol. Ir a BEÁ fölött, mellett átlô, betör 1/b. (2. ábra) Ha a középsô védô labdaszerzési célzattal kitámad az IR-ra, BÁ bejátssza a labdát BEÁ-nak. 1/c. (3. ábra) Ha B2-s védô támadja le az IR-t, BÁ a JÁ-nek, vagy a JSZnek adja a labdát. 2. alapjáték (4. ábra) IR BÁ labdadobásos helycseréje után, a JÁ a K - B2 védô közé helyezkedve átlô. Ha B2 védô kilép rá, BEÁ-nak vagy a JSZ-nek passzol. Passzolhat a Bá pozícióba helyezkedô IR-nak, vagy BSZnek. 3. alapjáték (5. ábra) A JÁ távolító húzást indít, és az IR behelyezkedik a K - B2 védô közé. Átadási csel a felé mozgó BEÁ-nak, és keresztpasszal a BÁ-t hozza helyzetbe az J1 J2 között. Ha J2-s védô marad a BÁ-vel szemben, az IR bejátssza a labdát a BEÁ-nak. 4. alapjáték (6. ábra) IR a JÁ-nek passzol, aki távolító húzást kezdeményez, majd átadási csellel szabadrajátssza az IR-t, az IR betör a K- B2 védô közé a BEÁ zárásába, ahol befejez, vagy végig húzzák szélig. 5. alapjáték (7. ábra) A BÁ BEÁ elzárást kezdeményez befele, húzás tovább IR, JÁ, JSZ. Horvátország támadó taktikája emberelônyben 1. alapjáték (8. ábra) 1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra

9 10 MAGYAR EDZŐ LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY 2005/2 IR passzol a JÁ-nek és befut üresen a J2 védô külsô oldalára. JÁ betör a BEÁ zárásába a K B2 közé, és passzol a K J2 közé érkezô BÁ-nek aki lôhet, vagy bejátssza a labdát az IR-nak. 2. alapjáték (9. ábra) BA passzol a jobbra betörô IR-nak, aki felugrásból visszapasszol a BEÁ fölé érkezô BÁ-nek aki, átlô. 3. alapjáték (10. ábra) IR BÁ labdadobásos helycsere, BÁ felugrásból kontrapassz, IR a Bá helyén betörés szélsô helyzetbe hozás. 4. alapjáték (11. ábra) BSZ húzást indít, BÁ, IR felugrásból visszalövi a labdát a BSZ-nek, aki befejez. 5. alapjáték (12. ábra) BÁ húzást indít befele, IR JÁ labdadobásos helycsere, a középre kanyarodó JÁ lövi a BÁ-nek aki, betör J1 J2 közé és szélre adja a labdát. 5. ábra 9. ábra 6. ábra 10. ábra 7. ábra 11. ábra 8. ábra 12. ábra

10 2005/2 LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY MAGYAR EDZŐ ábra 17. ábra 14. ábra Franciaország támadó taktikája emberelônyben 1. alapjáték (13. ábra) IR helyet cserélt BÁ-vel (nagy lövô középen), IR húzást indít a BEÁ zárásába BÁ középen átlövés, vagy tovább húzás jobb oldalra. 2. alapjáték (14. ábra) IR BÁ labdadobásos helycsere, passz JÁ-nek aki betört. 3. alapjáték (15. ábra) BÁ húzást indít befele, passzol az IR-nak, aki felugrásból kontra passzal visszajátssza a labdát a BÁ-nek, aki betör a J2 J1 közé és szélre passzol, BSZ befejez. 4. alapjáték (16. ábra) IR rátör a K védôre aki el van foglalva a BEÁ-val is, betör K J2 közé és húzást indít, BÁ befejez. 5. alapjáték (17. ábra) BÁ BSZ-nek játssza a labdát és befut Beá-ba a másikoldalra, helyére érkezett az IR, húzás- kontra húzás széltôl szélig, kapuralövés esetleges. Bár különbözô hagyományú, játék kultúrájú és eredményességû országokat választottam megfigyelésre a játék elemzés alapjául, a változatosságok mellett azonos jegyeket is fellelhetünk a begyakorolt figurák, vagy a kezdetben spontánnak tûnô, de késôbb komoly szervezettségrôl tanúskodó alap-megoldások láttán. 15. ábra 16. ábra JELMAGYARÁZAT Támadójátékos Támadójátékos labdával Labdavezetés Átadás, kapuralövés A játékos útja Védôjátékos Elzárás

11 12 MAGYAR EDZŐ LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY 2005/2 Összefoglalás A létszámelônyös helyzetben játszott alapjátékokból világosan kitûnik, hogy a világbajnok spanyol csapat többféle, egymástól eltérô játékmegoldást (figurát) alkalmazott. Ehhez az együttmûködésnek olyan magas foka szükséges a játékos és a labda idôzített mozgása - amelyhez nélkülözhetetlen a játék 2-3 lépésének elôre történô meghatározott tervezettsége. Ennek következtében relatív hosszabb lefolyású akciókat alkalmaztak. Ezzel szemben a horvát csapat az akció kezdetét határozta meg, melyet a támadók improvizatív megoldásokkal folytattak. Mind a spanyol és a horvát csapat támadás befejezéseiben, az átlövés meghatározó jelentôséggel bírt. A francia támadójátékok fôleg betörés és szélsô játék túlsúlyának dominanciáját tükrözi, mely a 6:6 elleni játékfelfogás elemeit adaptálta létszámelônyös helyzetbe. Attól klasszis egy csapat, ha a játék egészére szolgáló játékelméleti törvényszerûségeket, mégiscsak valamilyen ízzel, nemzeti karakterrel ötvözi. Ezek az országokra vonatkozó és a játékstílusukat jellemzô színek hosszabb rövidebb ideig felismerhetôk, majd arra látunk példát, hogy a sajátosságok elhalványulnak, feloldódnak és újabb markáns megoldások jöhetnek elô, annak függvényében, hogy az új játékos generáció milyen kvalitással, elôképzettséggel bír. A legjobbakat utánozni kívánó csapatok, gyakran beleesnek abba a csapdába, hogy úgy fognak bele a reprodukálásba, hogy játékosaik nem rendelkeznek az eredeti színekkel, ízekkel. Márpedig, hasonlóan egy kép-aukcióhoz, egy eredeti mû mindig többet ér, mint egy mestermunka silány utánzata. Irodalomjegyzék Kolozs F.(1968): Kézilabdázás. Tankönyvkiadó. Bp. 455 o. Madarász I.(1986): Korszerû kézilabdázás. Sport. Bp. 442 o. Ökrös Cs. (2003): Különféle irányzatok a férfi kézilabdázásban. Magyar Sporttudományi Szemle, 2003/2, oldal Ökrös Cs. (2003): Hagyományok és változások a portugáliai férfi kézilabda vb-n. Kalokagathia, 2003/1 sz oldal Ökrös Cs. (2004): A horvát kézilabdázás ismét bizonyított. Magyar Sporttudományi Szemle, 2004/4, oldal HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2005-ben négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2005-ben: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése ,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése ,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése ,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel ,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal ,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) vagy a telefonon! A szerkesztôség

12 2005/2 LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY MAGYAR EDZŐ 13 Természetes táplálékok fogyasztásának gyakorisága sportolóknál FREQUENCY OF CONSUMPTION OF CONVENTIONAL FOODSTUFFS IN CASE OF ATHLETES Szabó S. András, Márton Márk Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Élelmiszerkémiai és Táplálkozástudományi Tanszék, Budapest Összefoglalás Kérdôíves adatgyûjtés formájában 100 sportoló nem élvonalbeli versenyzôk táplálkozási szokásainak felmérésére került sor Budapesten 2005-ben. A felmérés célja a táplálék-kiegészítôk fogyasztásának felmérésén kívül az volt, hogy információkat nyerjünk a sportolók konvencionális élelmiszer-fogyasztásáról. Megállapítható volt, hogy a fiatal sportolók többsége változatosan táplálkozik, s a hölgyek jobban odafigyelnek a táplálkozásra, mint a férfiak. Kulcsszavak: sportolók, táplálék-kiegészítôk, táplálkozás, természetes élelmiszerek Abstract A questionnaire was developed and analysed for determination of nutrition habits of 100 non top athletes in Budapest, The main aim of the measurement was to get information about the application of food supplements and consumption of conventional foodstuffs. It can be established that the majority of young athletes has a varied diet, and the female athletes pay more attention to the balanced nutrition than the male ones. Key-words: athletes, conventional foodstuffs, food-supplements, nutrition Bevezetés Jól ismert tény, hogy a korszerû sporttáplálkozás olyan egészséges és többnyire mérsékletes táplálkozást jelent, ami egyúttal adekvát a kérdéses sportágat ûzô sportoló tényleges fiziológiai szükségleteit tekintve. Azaz nem beszélhetünk önmagában sporttáplálkozásról, csupán sportágspecifikus táplálkozásról. Ma egyre többet hallunk sporttáplálékkiegészítôkrôl, olyan adjuváns szerekrôl, amelyek részben a konvencionális táplálkozás esetleges hiányait hivatottak pótolni, részben pedig határozottan de legális módon teljesítményfokozó hatásuk van, annak következtében, hogy pl. elôsegítik a regenerációt s ezáltal fokozzák a terhelhetôséget. A MAGYAR EDZÔ hasábjain - pl. (1)(2)(3)(4)(5) - is számos cikk volt olvasható a táplálék-kiegészítô szerek hatásáról, ezek alkalmazásáról. Ugyanakkor határozottan le kell szögezni, hogy a sportolók táplálkozásának alapját a természetes ételek, konvencionális élelmiszerek kell, hogy képezzék, a szupplementáció csupán kiegészítést jelenthet(6). A cikkben egy 100 sportolóra kiterjedô részletes kérdôíves felmérés(7) eredményeinek egy részét ismertetjük. Azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a sportolók milyen gyakorisággal fogyasztanak természetes élelmiszereket. Kérdôíves felmérés 100 fô válaszait rögzítettük 16 kérdést tartalmazó kérdôíves felmérés keretében. A válaszadók nem élsportolók voltak, de olyan egyének testnevelés szakos egyetemi hallgatók, egyesületi sportolók akik rendszeresen edzenek, s életükben a sportnak meghatározó szerepe van. 62 fô volt 19 és 25 év alatt, 16 fô a fiatalabb, 22 fô az idôsebb korcsoporthoz tartozott. A 100 fôbôl 71 fô képviselte az erôsebb, s 29 fô a szebbik nemet. A 100 fô között számos sportág képviselôje volt, a legnagyobb arányban kézilabdások (16 fô), testépítôk (13 fô), labdarúgók (11 fô), úszók (11 fô), kosárlabdázók (6 fô), atléták (6 fô) és triatlonosok (5 fô) kerültek a megkérdezett sportolók közé. A megkérdezettek a táplálék-kiegészítô szerek vonatkozásában három csoportra voltak oszthatók. A sportolók közül 21 fô semmilyen táplálék-kiegészítôt nem fogyasztott, 54 fô legfeljebb kettôt (elsôsorban vitaminokat és ásványi anyagokat), míg a felmérésben résztvevôk negyede legalább háromféle szert használt rendszeresen. Kiemelendô, hogy azok esetében, akik nem fogyasztanak táplálék-kiegészítôket különösen fontos a változatos, sokrétû, kiegyensúlyozott és vegyes étrend. E dolgozatban a felmérésnek csupán azon eredményeit ismertetjük, amelyek a természetes élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatosak. Ez volt a 16 kérdéses kérdôív utolsó kérdése milyen gyakorisággal fogyasztja a következô természetes élelmiszereket s 12 féle élelmiszer csoportot adtunk meg. Tej és tejtermékek fogyasztása 73 fô naponta, 23 fô hetente többször fogyaszt tejet ill. tejterméket, 4 fô soha nem iszik tejet. Ez utóbbival kapcsolatban megemlítendô, hogy Magyarországon a lakosság mintegy 15 %-a kissé vagy közepesen laktóz-intoleráns (tejcukor-érzékeny), de a tej és tejtermékek igen kedvezô táplálkozásbiológiai értéke (pl. fehérjetartalom, ásványi anyag tartalom) miatt nem a tejfogyasztás mellôzése a megoldás, hanem a laktózmentes tej ill. tejcukrot nem tartalmazó tejtermékek (pl. sajt, túró) fogyasztása. Ugyanakkor kihangsúlyozandó, hogy a túlzott tejfogyasztás nem javasolható, a sok kalcium bevitele ugyanis lerontja más makroés mikroelem (pl. Mg, Fe) hasznosulását. Sütôipari termékek, pékárúk fogyasztása 79 fô naponta, 17 fô hetente többször fogyaszt sütôipari terméket, s csak 4 fô-

13 14 MAGYAR EDZŐ LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY 2005/2 re jellemzô, hogy ritkán fogyaszt e készítményekbôl. A magas fogyasztási arány nem meglepô, hiszen kenyér lényegében minden nap van asztalunkon. A ritkán fogyasztók hölgyek voltak. A pékárúknak elsôsorban a szervezet energiaigényének, s részben fehérje-, rost-, ásványi anyag- és vitaminszükségletének fedezésében van szerepe. Zöldségfélék, fôzelékfélék 53 fô naponta, 23 fô hetente többször, 24 fô hetente fogyaszt zöldségeket. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz rendszeres zöldségfogyasztás tartozik. Vitaminok, ásványi anyagok, rostok eredményezik a zöldségek kedvezô táplálkozásbiológiai értékét. Gyümölcsök Kb. hasonló arányt kaptunk a zöldségekhez, 52 fô naponta, 30 fô hetente többször s 18 fô hetente fogyaszt gyümölcsöt. Mindennapos bevitelük lenne az ideális, kedvezô élettani hatásuk alapja hasonló a zöldségféléknél leírtakhoz. Alkohol 34 fô jelölte magát absztinensnek, 6 fô naponta, 34 fô hetente, 26 fô havonta fogyaszt alkoholos italt. A nôk esetében jóval nagyobb az alkoholt nem fogyasztók aránya, mint a férfiaknál. Édességek, cukrászati termékek Bár a cukorszerû szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek (pl. fagylalt, csokoládé, szôlôcukor tabletta) kis mennyiségben történô fogyasztása nem kifogásolható, de a túlzott cukorfogyasztás mindenképpen kerülendô. A válaszadók közül 42 fô naponta, 44 fô hetente többször, 10 fô csupán kb. havonta fogyaszt édességet, 4 fô pedig soha. A napi fogyasztók többsége a fiatalabb korcsoportból került ki, a hölgyek között nagyobb arányban vannak az édességet ritkábban fogyasztók. Hús, hal A hús és hal jelentôs mennyiségû állati fehérjét tartalmaz, nem elhanyagolható e mellett ásványi anyag és vitamin tartalmuk sem, s gyakran jelentôs a zsírbevitel is. 46 fô naponta, 34 fô hetente többször, 14 fô hetente, 5 fô csupán havonta fogyaszt húst vagy halat. Egy nôi versenyzô volt vegetáriánus, de megemlítendô, hogy a húst ritkábban fogyasztók között a nôk aránya jelentôsen nagyobb volt. Kiemelendô, hogy a testépítôk és a gyorserôt igénylô sportágak képviselôi húst napi rendszerességgel fogyasztanak. Ugyanakkor kihangsúlyozandó, hogy az egyoldalúan húsra épülô táplálkozás káros. Tojás A tojásnak jelentôs a fehérjetartalma s a zsírtartalma is, s közismert a koleszterinszintet növelô hatása. Ezért csupán a mérsékelt tojásfogyasztás javasolható. 34 fô naponta, 39 fô hetente többször, 25 fô hetente fogyaszt tojást. 1 fô csupán havonta fogyaszt tojást, 1 fô pedig teljesen mellôzi étrendjébôl a tojást. Hüvelyesek Ezt az élelmiszercsoportot meglehetôsen ritkán fogyasztják, holott táplálkozásélettani szempontból fogyasztásuk elônyös. Elsôsorban a magas biológiai értékû növényi fehérje miatt, de ásványi anyagokból és rostból is jelentôs mennyiséget tartalmaznak. 6 fô fogyaszt ilyen termékeket naponta, 26 fô hetente többször, 50 fô hetente, 16 fô havonta s 2 fô jelezte, hogy nem fogyaszt ilyen készítményeket. Olajos magvak, mûzli Magas élelmi rost, továbbá ásványi anyag s részben zsír-, vitamin- és szénhidrát tartalmuk miatt ajánlott fogyasztásuk, bár fogyasztásuk nem terjedt el eléggé a sportolóknál. 7 fô naponta, 38 fô hetente többször, 22 fô hetente fogyaszt e készítményekbôl. 23 fônél csak havi a gyakoriság, s 10 fô egyáltalán nem fogyaszt ilyen termékeket. Tésztafélék Szerepük fôleg a szénhidrátbevitel biztosítása. 9 fô naponta, 33 fô hetente többször, 46 fô hetente, 9 fô havonta fogyaszt tésztaféléket. 3 fô soha nem fogyaszt tésztát. Egyéb élelmiszerek E csoportba soroltuk azokat az élelmiszereket vagy természetes eredetû kiegészítô anyagokat, amelyeket a válaszadók rendszeresen fogyasztottak az elôzô csoportokba sorolható élelmiszereken továbbá a táplálék-kiegészítôkön kívül. Többen különbözô leveseket, gyorséttermi ételeket, különbözô teákat, gyógynövényeket, aszalt gyümölcsöket említettek, mint olyan élelmi anyagokat, amelyek fogyasztását táplálkozásukban jelentôsnek tartják. Értékelés A felmérés során adatokat gyûjtöttünk sportolók konvencionális táplálkozásáról és táplálék-kiegészítô fogyasztásáról. Megállapítható volt, hogy a sportolók nagy része ugyan eléggé változatosan táplálkozik, de egyes élelmiszer-csoportokat (pl. zöldségfélék, gyümölcsök) ajánlatos lenne gyakrabban fogyasztani. A kérdôívek elemzése azt mutatta, hogy a hölgyek jobban odafigyelnek táplálkozásukra, mint a férfiak. Különösen hangsúlyozottan jelentkezik a konvencionális táplálékok fogyasztása által megkövetelt kiegyensúlyozottság igénye (pl. ásványi anyagok, vitaminok bevitele) azon sportolóknál, akik semmiféle táplálék-kiegészítôt nem alkalmaznak. Bár felmérésünk eredményei úgy véljük jól használható és kiegészítô jellegû információkat szolgáltatnak a sportolók táplálkozásáról, de a felmérés nem tekinthetô reprezentatívnak. A reprezentativitás egyik feltétele ugyanis az, hogy a mintaelemek eloszlása statisztikailag azonos legyen a vizsgálandó populáció eloszlásával, s ez esetünkben 100 fô kérdôíves felmérését tekintve nem teljesült. Mivel a kérdôíveket kitöltôk köre a sportágakat tekintve nem volt teljes, s a minta nagysága is viszonylag kicsi volt, ezért sem általános érvényû, sem a sportágspecifikus táplálkozásra vonatkozó következtetéseket nem kívánunk levonni. Irodalom 1. Szabó S.A.: Csúcsteljesítményt segítô tápszerek. Magyar Edzô, 10-11, 1999(3). 2. Tihanyi J., Juhász I.: A kreatin és a fizikai teljesítôképesség. Magyar Edzô, 11-16, 2002(2). 3. Sándor E.: Étrend-kiegészítôk szerepe a sportolók egészségének védelmében. Magyar Edzô, 40, 2003(4). 4. Szabó S.A.: Kreatin-kiegészítés hatása a sportolók teljesítményére. Magyar Edzô, 38-39, 2003(4). 5. Buda L., Szabó S.A., Lakner Z.: Felmérés a testépítô sportolók táplálkozási szokásairól. Magyar Edzô, 31-33, 2004(3). 6. D. Shaw: Are food supplements necessary? I-II. Milo, 6(3), , 1998, 7(1), 20-22, Márton M.: Sporttáplálkozás, táplálék-kiegészítôk jelentôsége. Diplomadolgozat, BCE, Élelmiszertudományi Kar, Budapest, 2005.

14 2005/2 MAGYAR EDZŐ 15 Sportolók nem fémes ásványianyag-szükséglete Korszerû sporttáplálkozás Szabó S. András rovata A sporttáplálkozás rovatunk elsô 10 részében a következô témakörökkel foglalkoztunk: - fehérjebevitel, fehérjeigény - folyadékfogyasztás - testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás - táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén - vegetariánus táplálkozás - kreatinkiegészítés - tápláltsági állapot - szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása - az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet - az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet A rovat köszönhetôen a szerkesztôk bizalmának s számos olvasó kedvezô véleményének és javaslatának folytatódik, s egyéb, a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez jól kapcsolódó téma (pl. rostbevitel, alkoholfogyasztás, mikroelemszükséglet, vitamin-ellátottság, táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, táplálékok antinutritív komponensei) is terítékre kerül. Jelen rész témája az ásványi anyag ellátottság kérdéskörén belül a nem fémes makroelemek élettani hatása s a szükséglet. Élelmiszerek makroelemtartalma A szervezetet alapvetôen felépítô, ún. biogén elemeken (H, O, C, N) kívül a nagyobb koncentrációban elôforduló elemeket makroelemeknek nevezzük. Ezek valamennyien esszenciálisak, azaz az életfolyamatokhoz feltétlenül szükségesek. Jelenlétük viszonylag szûk koncentrációhatárok között tekinthetô optimálisnak a szervezeten belül, az élettani szükséglet a testtömeg, fizikai aktivitás stb. függvényében viszonylag jól definiálható értéktartomány. Ezek közül az alkáli fémekkel (Na, K) és az alkáli földfémekkel (Mg, Ca) már foglalkoztunk a rovat elôzô részeiben, most a nem fémes elemek kerülnek sorra. Ezek az elemek a foszfor (P), a klór (Cl) és a kén (S). Foszfor és foszforszükséglet A makroelemek közül a kalcium után a foszfor fordul elô a legnagyobb mennyiségben a szervezetben, s a foszfortartalom a testtömegnek mintegy 1 %-a. A szervezet foszfortartalmának kb. 80 %-a van a csontokban, a csont ásványi anyagának döntô többsége lényegében kalciumfoszfátnak tekinthetô. A foszfor vitális szerepet játszik az izom energiaforgalmában, a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcserében is. Alkotórésze a foszfolipideknek és a nukleinsavaknak, alapvetô fontosságú az energiaraktározásban és energiatranszportban (ATP). A foszfátionok ill. hidrofoszfátionok fontos intra- és extracelluláris anionok, amelyek alkotótrészei a belsô ph stabilitását eredményezô pufferrendszereknek. Megtalálható a foszfor a sejtmembránokban is, s igen sok enzim illetve enzimrendszer is tartalmaz foszfort. Fontos szerepe van a B-csoportba tartozó vitaminok hasznosulásában. A sportoló napi P-szükséglete 3-4 g-ra becsülhetô. Fontos foszforrás a tej és a tejtermékek, a máj, hús, hal, egyes zöldség- és fôzelékfélék s a diófélék is. A táplálékkal a szervezetbe jutó foszfor nagyobb része mintegy %-a felszívódik. A foszfor többnyire foszfát ionok formájában szívódik fel a foszfortartalmú élelmiszerekben elôforduló nagy molekulákról a bélben lévô foszfatáz enzim hasítja le, s teszi szabaddá a foszfátot s a felszívódás a kalciumhoz hasonlóan D-vitamin függô folyamat. A felszívódás aránya s így a vizelettel és a bélsárral ürített foszfor aránya is az élelmiszerekkel az emésztôrendszerbe jutó más komponensek (pl. Ca, Mg, Al) mennyiségétôl is függ. A foszfátkiválasztás hormonális szabályozás alatt áll, s szorosan összekapcsolódik a kalciumforgalommal. Táplálkozási eredetû hiánya extrém táplálkozási formáktól eltekintve nem valószínû. Másodlagos foszforhiány izomgyengeséget s csontfájdalmakat okozhat. A cereáliákban a foszfor %-a fitát formájában (inozitol-hexafoszfát származék) van jelen, s fôleg a gabonafélék

15 16 MAGYAR EDZŐ 2005/2 korpájában található. A fitát rosszul emészthetô, s jelentôs mennyiségben képes kalciumot, magnéziumot s különbözô mikroelemeket is megkötni, s ezáltal ezek felszívódását akadályozni. Csecsemôkorban és kis gyermekkorban a Ca:P arány optimális értéke kb. 2 a bevitelt tekintve, felnôtt korcsoportban a P szükséglet kb. azonos a Ca-szükséglettel. A túlzott foszfátbevitel negatív kalciummérleg kialakulását eredményezheti. Megemlítendô, hogy az élelmiszeripar adalékanyagként számos foszforvegyületet használ (pirofoszfát, polifoszfát), amelyeknek a kérdéses élelmiszer (pl. húsipari termékek) technológiai és funkcionális jellemzôire (pl. emulzifikációt elôsegítô, kelátképzô, vízkôzô tulajdonság) kedvezô hatása van. A foszfátadalékokból a szervezetbe jutó kiegészítô foszfortartalom mennyisége azonban többnyire nem haladja meg a napi 0.5 g mennyiséget. Klór és klórszükséglet A szervezetben a klór szinte kizárólagosan klorid ion formájában van jelen, nagyobb része extracellulárisan, s kisebb részben intracellulárisan. A test kloridion tartalma kb %, s a kloridion, mint a nátriumion és káliumion ellenpárja fontos szerepet tölt be a sav-bázis egyensúly biztosításában. Ozmotikus hatása jelentôs, diffúziója gyors, felszívódása a bélcsatornából jó hatásfokú. A gyomorban a sósav alkotórésze, a vizelettel történô ürítés általában párhuzamosan alakul a felvétellel. Ettôl komoly eltérés nagyfokú izzadás esetén lehetséges, az emberi veríték kloridion koncentrációja kb g/liter. A táplálékkal a szervezetbe jutó klór többsége a táplálék konyhasótartalmából származik, s így nátriumban (és konyhasóban) szegény diéta hatására a kloridbevitel is csökken. Kloridszükségleti norma nem adható meg egzakt módon, többnyire a kloridfogyasztásra vonatkozó ajánlások a nátriumbevitel illetve nátriumszükséglet alapján kalkulálhatók. A két ásványi makroelem komponens metabolizmusának szoros kapcsolatát figyelembe véve mind a gyermekek, mind a felnôttek esetében a nátriummal közel ekvimoláris kloridbevitelt javasolnak. A sportoló napi klór (ill. klorid ion) szükséglete az izzadás s a terhelés függvényében viszonylag tág határok között változhat, 2 és 10 g közötti értékre becsülhetô. Kihangsúlyozandó, hogy az ún. magyaros étrend általában erôsen sós ételkészítési technológiát ill. ilyen ételek fogyasztását jelenti, s gyakran elôfordul, hogy az élettani szükségletnél jelentôsen több nátrium és klór is felvételre kerül, akár napi g konyhasó is. Holott táplálkozásélettani szempontból - az lenne az optimális, ha az ételekbôl és italokból a szervezetbe jutó nátrium és kalcium együttes mennyisége kb. azonos lenne a kálium és magnézium együttes mennyiségével, azaz a (Na+Ca):(K+Mg) arány értéke 1.0 körüli lenne. Ez pedig csak úgy biztosítható, ha mellôzzük a túlzottan sós ételek fogyasztását, s jelentôs mennyiségû zöldséget, fôzelékfélét s gyümölcsöt is fogyasztunk. Kén és kénszükséglet Az eddig említett ill. tárgyalt ásványi elemeken kívül még a kén sorolható a makroelemek közé. Az emberi szervezet kéntartalma kb %, a sportolók napi szükséglete általában g közötti értékre becsülhetô. Mivel a kén elsôsorban a kéntartalmú aminosavakból (metionin, cisztin) jut a szervezetbe, ezért a kénnel való ellátottság lényegében a fehérjeellátottság ill. az elfogyasztott fehérje biológiai értékének függvénye. 100 g állati eredetû fehérjében mintegy g kén van, így megfelelô mennyiségû fehérjét fogyasztva a szervezet kielégítô mennyiségben jut kénhez is. Kénben dús élelmiszer a hús, tojás, sajt, s sok szerves kötésû kén található a hüvelyesekben és az olajos magvakban is. Megemlítendô, hogy szulfát tartalmú ásványi vizekbôl és gyógyvizekbôl is jelentôs lehet a kén felvétele, ill. kénessavat a konzerviparban s a borászatban is alkalmaznak. Ugyanakkor a felvett szervetlen kén az életfolyamatokban lényegében nem használódik fel, csak a szerves vegyületekbôl képzôdô kéntartalmú intermedierek járulnak hozzá a szervezet kéntartalmú komponenseinek kialakulásához s vesznek részt a kén metabolizmusában. A sporttáplálkozás egyes kérdésköreit tárgyaló cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sportolók alkoholfogyasztásának témakörét elemzi.

16 2005/2 ÚJ MESTEREDZŐK 2005 MAGYAR EDZŐ 17 A napszámosok táborában Kásás. Egy név, amely fogalom a vízilabdában, egy név, amelyrôl a fiatalabb korosztálynak Tamás jut az eszébe. Tamás, a zseni, minden idôk egyik legjobb játékosa, akirôl sokan sokszor elmondták már: génjei a pólóra kódoltattak. Alábbi írásunkban mégsem róla lesz szó, hanem egy másik Kásásról, aki nem kevésbé volt sikeres, mikor még taposta a vizet, s aki szakvezetôként is bizonyította rátermettségét, s nem mellékesen nevezett sztárunk édesapja. Nem vitás, kijárt már a mesteredzôi cím Kásás Zoltánnak! A csendes emberek közé sorolják. Mégis, ha a legfrissebb élményrôl, a montreali világbajnokságról faggatjuk, nem gyôzi formálni a szavakat. Látszik, érzôdik, felkavarták az események, az elveszített finálé és annak hozadéka. Hiába, érzelmileg is kötôdik a válogatotthoz és nem csak azért, mert annak oszlopos tagja, csapatkapitánya a fia. Nem vagyunk boldogok szögezi le az elején Kásás Zoltán, aki Kemény Dénes munkáját segíti az olimpiai-, világ-, és Európabajnoki címet is szerzett társulatnál. Mi veszítettük el a döntôt, nem a szerbek nyerték meg, éppen ezért nem könnyû megemészteni a történéseket. Fanyalgunk az ezüstérem miatt jó, mi? Tudom, tudjuk, nem egy, és nem két csapat cserélne velünk, s lenne akár mindig második, mégis Mi magunknak tettük ilyen magasra a lécet, amelyet most levertünk. Hogy mi az oka? Isten ments, hogy a fiatalok, az újak nyakába akarnám varrni a fájó vereséget, mindazonáltal, sajnos, egyértelmû, nem tudtak annyi pluszt hozzátenni a csapat játékához, amennyi elég lett volna a diadalhoz, ezáltal a régiekre még nagyobb teher hárult, amelyet már nem bírtak el. Sokan megfogalmazták helyettem: ezek a fiúk is emberek, nem gépek, úgyhogy az égvilágon nincs semmi probléma. Ismerve ôket, talán bátran kijelenthetem: fogunk mi még együtt ünnepelni. Mi is bátran kijelenthetjük: ehhez szükség van az ô meglátásaira, precizitására, gondolataira is. Korszakunk egyértelmûen legnagyobb mestere, Kemény Dénes is több ízben kiemelte a barát, hajdani játékostárs és kolléga munkáját, így egy percig sem lehet vitás, a mesteredzôi kitüntetés nem is kerülhetett volna jobb helyre. Tulajdonosa persze szerényen nyilatkozik errôl ( Örültem neki, persze hogy örültem, ám semmit sem változtatott rajtam. ), nem az a magamutogató típus. Helyette (is) az eredmények beszélnek. No, de mit tart edzôi pályafutásának legnagyobb dicsôségének? A válogatott mellett dolgozni csodálatos, így természetesen az olimpiai bajnoki aranyérmek állnak az elsô helyen. Mint klubedzô pedig mi mást, mint a Bajnokok Ligája-gyôzelmeket említeném. A Becsej és az Olympiakosz is nagyszerû csapat volt, mindig szívesen gondolok vissza a velük elért sikerekre mondja Kásás Zoltán, akinek ôszinteségét mi sem jelzi jobban, hogy maga hozza szóba a kudarcokat is. Ahogy fogalmaz: Egy edzô nem csak gyôzelmeket él meg, hanem munkája velejárója a vereség is. Én is megéltem néhány kudarcot, amelyek közül a szöuli olimpiai az egyik legfájóbb. Igaz, a legrosszabbkor, a magyar vízilabda egyik legnehezebb idôszakában lettem szövetségi kapitány. Rengeteget dolgoztam, ám az nem a mi idônk volt. A másik fájó pont a Vasasnál eltöltött kilenc hónap sikertelensége. Ott adott volt minden, a körülmények, kitûnô játékosok, ráadásul végre a fiammal is együtt dolgozhattam, mégsem jött össze az, amit elterveztem, sajnos, nem tudtam összerázni a társaságot. Bevallom, ezt a mai napig nem tudtam megemészteni Óbecsén és Athénban összejött, a Vasasnál nem. Uszodai berkekben nem egyszer hallani: Kásás Zoltán túl jó ember ahhoz, hogy magyar klubbal is a csúcsra érjen. Az érintett ezzel kapcsolatban ekképpen reagált: A fene tudja Mit értenek jó ember alatt? Mindannyian mások vagyunk. Van az embernek egy világnézete, elképzelése a jóról és a rosszról, de nem lehet minden esetben eldönteni, valóban mi a jó és a rossz. Tisztában vagyok azzal, hogy a halk emberek közé sorolnak, ennek ellenére nem tûröm a fegyelmezetlenséget. Az évek során sokat változtam, ám az alaptermészetem megmaradt olyannak, amilyen. Egyébként sem hiszem, hogy ilyesmi játszott volna közre a viszonylagos hazai sikertelenségemben. Különben is, bízom abban, lesz még idôm magyar klubban is bizonyítani, bár vitathatatlan, az edzôi pálya olyan, mint a kutya vacsorája: bizonytalan, éppen ami van, azt kell szeretni. Szóval, nem tudni, mit hoz a jövô, nehéz tervezni. Azt viszont fontosnak tartom, hogy nem érzem magam korosnak, tele vagyok erôvel, ambícióval a válogatottal olimpián triplázni nem csak sporttörténelem, hanem talán megismételhetetlen tett is volna! A válogatottbéli munka mellett egy esztendeje Hódmezôvásárhelyre tette át a telephelyét. Ott, a helyi csodaszép uszodában igyekszik szétszórni a póló magjait, megteremteni egy új utánpótlás bázist. Mint hangsúlyozta, élvezi a munkát a gyerekekkel, tanítgatja, nevelgeti ôket, bízván abban, közülük is kikerülhet néhány olyan ifjú, aki egyszer majd elkápráztatja a világot. Nem mondom, hogy nem hiányzik a felnôttek melletti napi munka, ennek ellenére remekül érzem magam a gyerekekkel, ráadásul rendkívül lelkes, áldozatkész emberekkel vagyok körülvéve. A magyar vízilabda attól sikeres, hogy rengeteg napszámos dolgozik érte. Ôk abszolút nincsenek rivaldafényben, jóllehet nélkülük csak dülöngélô kártyavárról beszélhetnénk. Amler Zoltán

17 18 MAGYAR EDZŐ ÚJ MESTEREDZŐK /2 Megtalálta a helyét az öttusagépezetben A mesteredzô címet ha nem is okvetlenül egy pályafutás végén általában érett korban lévô, arra érdemes szakembereknek ítéli oda a grémium. Az idén azonban bár errôl semmiféle statisztika, kimutatás nem létezik valószínûleg megdôlt egy csúcs: a kitüntetettek között volt a csupán 38. életévében járó Komlódy Zsolt, az Alba Volán öttusa szakosztályának vezetôedzôje is. Bár most már a harmadik vagy negyedik alkalommal nyújtottam be a pályázatomat, mégsem gondoltam rá, hogy megkapom a címet ismerte el a tehetséges öttusaedzôk újabb hulllámához tartozó fiatal szakember. Minden évben sokan aspirálnak az elismerésre, ezúttal is vagy negyven jelentkezô volt, ami érthetô, hiszen a magyar sport rendre szállítja a sikereket, amelyek mögött kitûnô szakemberek állnak. Amikor Pécsi Gábor, az Öttusa Szövetség technikai igazgatója felhívott, hogy mester lettem, elôször el sem akartam hinni Természetesen nagyon örülök az elismerésnek, de azt is tudom, hogy ez nemcsak az én érdemem, hanem annak az edzôi csapatnak az elismerése, amely Vörös Zsuzsannát olimpiai aranyéremhez segítette. Mizsér Jenô bácsi mondta mindig, hogy az öttusázónak nincs edzôje, ugyanis edzôi vannak. A gyönyörû összetett sportágban mindenkinek megvan a maga szerepe, helye az edzôktôl a pszichológuson át a masszôrig, senkit sem szabad kiemelni. Én is csak egy fogaskerék vagyok a gépezetben. Az ünnepség után sokan gratuláltak, és én mindenkinek azt feleltem, hogy mesteredzôi cím ide vagy oda, másnap ugyanúgy fel kell kelni hajnalban, nem lehet megállni egy percre sem, mert jönnek az új feladatok és versenyzôk. Hogyan került kapcsolatba az öttusával? A fiúk általában focisták akarnak lenni. Kilenc évesen fogalmam sem volt arról, mi az az öttusa. Apám volt Kulcsár Antalnak, - ma a szakosztály szakmai igazgatója - a fônöke az építôiparban. Tóni akkor már eljegyezte magát az öttusával, és amikor megtudta, hogy én létezem, szólt apámnak, vigyen le edzésre. Tizenhét éves koromig csináltam becsülettel, ám akkor egy lovasbaleset véget vetett a még szinte el sem kezdôdött pályafutásomnak. Megsérült a vesém, és bár meggyógyultam, a sportkarrierem megroppant. A mai eszemmel és az eddigi tapasztalatokkal úgy látom, hogy folytathattam volna a versenyzést, és talán másként alakult volna az életem. Tehetségesnek tartottak, de rövid pályafutásom miatt komolyabb eredményem még nem lehetett. Hogyan került vissza az öttusába, immár edzôként? Ez is a véletlen mûve volt. Érettségi után éppen állást kerestem, amikor összefutottam Tónival. Ô hívott utánpótlás-edzônek. Nem biztos, hogy alkalmas vagyok erre a posztra, nem foglalkoztam gyerekekkel, kistestvérem sincsen feleltem neki. Ám ô bíztatott, hogy próbáljam meg. Elkezdtem a munkát és mellette a tanulást, a TF-en kilencvennégyben diplomáztam, szakedzô lettem. Fokozatosan lépegettem elôre, bár utánpótláscsoportokat hoztam fel, ott voltam a felnôttek mellett, próbáltam ellesni a szakmát. Utánpótlás-szakágvezetôbôl 1998-ban lettem vezetôedzô. Az ifikkel és a juniorokkal is sok szép sikert éltem meg, ám a legnagyobb kétségkívül Vörös Zsuzsa olimpiai gyôzelme volt. Illetve számomra ugyanilyen boldogságot jelentett Horváth Viktor 2001-es világbajnoki ezüstérme. Mint mondtam, valószínûleg Zsuzsa aranyérme adta a végsô lökést a mesteredzôség felé, különben még ma is sorban állhatnék Így meg olyan edzônagyságokkal együtt vehettem át az elismerést, mint Skaliczki László és Petrov Anatolij. Mi okozta a legnagyobb nehézséget az edzôi út elején? Nem is tudom Arra fel voltam készülve, hogy az edzôi munka hajnalban kezdôdik és késô este végzôdik, hogy nincsenek szabad hétvégék, mert általában akkor vannak a versenyek, úgyhogy ez nem jelentett gondot, mert versenyzôként hozzászoktam. Talán az önbizalomhiány Igen. Én adjak instrukciókat bárkinek is? Aztán a könyvekbôl és a gyakorlatban megtanultam, amit kellett, persze, még mindig állandóan van mit tanulni. Sportszakmailag is, hiszen állandóan változnak a módszerek, no és emberileg is, mert egészen más a mai fiatalokkal szót érteni mint a régiekkel. Minden ember más, és még mindig érnek meglepetések, a lehetetlen helyzeteket is meg kell oldani. Kulcsár Tóni szokta mondani, hogy a munkánknak csupán a negyven százaléka a kifejezett edzôi munka, mellette olyan feladatokat kell elvégezned, amelyekkel eléred, hogy az a negyven százalék valóban tartalmas legyen. Különbözô ügyeket kell intézni, a szülôkkel tartani a kapcsolatot, hétvégi versenyeket, edzôtáborokat szervezni és levezényelni. Aztán a mindennapokban a versenyzôvel is elôfordulhatnak váratlan helyzetek, és azonnal intézkedni kell. Például egy lovasbaleset, amikor el kell kísérni a kórházba, és végig mellette lenni, bátorítani, nehogy elszakadjon a sportágtól - mint annak idején én. Mivel több világversenyt éltünk és szurkoltunk át együtt, tudom, hogy nem szakbarbár, azaz az öttusa mellett más sportok is érdeklik, külföldrôl is hazatelefonált, hogy mit csináltak mondjuk nôi kézilabdázóink a világbajnokságon. Valóban így van, az öttusa mellett minden érdekel, hiszen a sport az életem. Vallom, hogy más sportágakból is lehet tanulni, innen is, onnan is be lehet valamit építeni a saját munkádba. Egyébként pedig édesapám évtizedek óta járatja a Népsportot, illetve Nemzeti Sportot, pontosabban amikor keresô ember lettem, én lettem az elôfizetô. Újságolvasó mániámat mások is ismerik, így a Volánban én lettem a faliújságfelelôs, az én feladatom, hogy a megjelent cikkeket kitegyem a faliújságra. Ha valami miatt elmaradok, máris felelôsségre vonnak a többiek. Látja, nálam így teljes az edzôi munka. Füredi Marianne

18 2005/2 ÚJ MESTEREDZŐK 2005 MAGYAR EDZŐ 19 Fantasztikus érzés, hogy elnyerhettem a mesteredzôi címet, olyan kitüntetés, amelyre bevallom, nem is számítottam kezdi Petrov Anatolij. Tudja, nekem sokminden nem adatott meg, itt Pécsen is húsz évig úgy dolgoztam edzôként, hogy mellette testnevelô-tanárként is tevékenykedtem. Most, hogy nyugdíjba mentem, most van az az ideális állapot, hogy kizárólag az edzésekre kell figyelnem. Nem volt könnyû az életem, soha nem tehettem meg, hogy csak az edzôsködés legyen. Van négy gyerekem, nekik pedig enni kellett adnom, meg mindent, amire szükségük volt. Pásztory Dóra ugyebár paralimpiai címig jutott. Emlékszik még arra, hogyan került önhöz? Hogyne! Egész kicsi volt, az anyukája hozta le, azzal, hogy azt mondták, úszni kellene a kislánynak. Mondtam, semmi gond, ússzon. Megnéztük, ügyes volt, akart, elfelejtettük, hogy sérült a keze. Ô amúgy egy nagyon akaratos lány, tudja, mit akart, s azt is, hogyan érheti el. Az athéni aranyérme mindkettônknek nagy boldogság volt. Elérte amire vágyott, bebizonyította magának, meg a világnak, hogy sérült kézzel is lehet maradandót alkotni az uszodában. Paralimpiai bajnok tanítványa már van, Jakabos Zsuzsanna pedig ha így halad idôvel az épek között lehet olimpiai éremesélyes. Zsú nagy tehetség, a montreali világbajnokság ideje alatt, az Eurosporton szakértô német Franziska van Almsick mikor meglátta úszni, csak annyit mondott: csodálatos! És tényleg az. Technikailag remek, jó a családi háttér, okos kislány, csak túl szép. De remélem, ezzel sem lesz gond. Igen, nagyon akarjuk, hogy a csúcsra jusson. A montreali világbajnokságon mindkét vegyesúszásban döntôs volt, 400 Petrov-gyémántok: Pásztory és Jakabos Anatolij Petrov. Pontosabban már Petrov Anatolij. A magyar úszósport különleges alakja. Ukrán származású, sokáig élt és dolgozott Moszkvában, 25 éve telepedett le Pécsen. A névjegykártyájára pedig elég csak két nevet leírnia: Pásztory Dóra és Jakabos Zsuzsanna. Az elôbbit paralimpiai bajnoki címhez segítette, az utóbbit pedig most indította el a világhír felé. És ezen a bizonyos névjegykártyán már az is ott állhat: mesteredzô. méteren viszont mindenki egy picit többet várt tôle. Reggel, az elôfutamban jól úszott. Este a döntôben is megpróbálta, vezetett is, de aztán elfáradt. Elragadta a szíve, de mellette azt is tudni kell, hihetetlen nehéz nyara volt. Az ifjúsági Európabajnokságon ugyebár aranyakat nyert, onnan utazott Kanadába. Átállási gondok, párás levegô, mellette pedig az idegen koszt sem használt. Három kiló pluszt szedett fel pillanatok alatt, nem azért, mert sokat evett, hanem, mert mást. Igen, Zsúban rengeteg lehetôség rejlik. A világbajnokság még nem hozta meg számára a fantasztikus kiugrást, de kérem, még csak tizenhat éves! Azon leszünk, hogy legközelebb már sokkal jobb eredményeket érjen el. Huszonöt éve él Pécsen, ott volt az ANK Pécs megszületésénél, tehát van rálátása. Mi az elônye és mi a hátránya a magyar utánpótlásnevelésnek? Az elôny kódolt. A doktori disszertációm az orosz és a magyar gyerekek összehasonlításáról szólt. Kérem, a magyar gyerekek tehetségesebbek, nyolc éves korukig mindenben jobbak, mint az orosz kicsik. Az orosz gyerekek azonban bekerülnek egy lépcsôzetesen felépülô képzési rendszerbe, ahol nem az eredményhajhászás folyik, kivárják, míg a tehetségbôl képzett úszó lesz. Magyarországon viszont senki sem szeret nevelni, mindenki sikereket akar, s azonnal! Ez a legnagyobb probléma. Oroszországban a tehetséget képezik, és a kulcsszó a türelem. Nincs égszakadás, ha nem jönnek az eredmények. Majd jönnek késôbb, közben pedig a gyerek egyre jobb lesz technikailag, fizikálisan, no meg pszichésen. Magyarországon nem így van. Ha nincs eredmény, akár már egy gyereket is leírnak. Ezzel a szemlélettel nem tudok azonosulni. Én itt Pécsen megcsinálhattam amit és ahogyan én akartam a csoportommal. Itt van türelem, s ahogy láthatja, eredmény is akad. Igaz, hogy a focista Gera Zoltán is a tanítványa volt? Legalábbis az én testnevelés-óráimra járt. Kisgyerek volt, roppant ügyes. És már megint odaértünk a türelemhez. Egyszer az edzô, Garami József lejött az iskolába és megkérdezte tôlem, van-e tehetséges focista? Megmutattam neki Gerát és azt mondtam: ô lesz a magyar Maradona, ha foglalkoznak vele. Megnézte és azt válaszolta: ügyes, de kicsi. A történet ismert, Zoli késôbb kétes útra tért, éveket mulasztott. Ha akkor megfogják, s odafigyelnek rá, ma nem a West Bromwich legjobbja, hanem talán egész Angliáé! Sal Endre

19 20 MAGYAR EDZŐ ÚJ MESTEREDZŐK /2 Huszonhét éves edzôi pályafutás jutalma Rapcsák Károly 27 éves edzôi pályafutását koronázta meg a neki ítélt mesteredzôi cím. A Vác Városi Evezôs Club szakembere a jelenlegi élversenyzôk közül kettônek is végigkísérte eddigi pályafutását, a kétszeres világbajnok kétpárevezôs Petô Tibornak és a Vk-gyôztes könnyûsúlyú kétpárevezôs Hirling Gábornak, mégis nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy idén beválasztották az ötös csapatba. Megilletôdtem, amikor megtudtam, milyen illusztris társaságba kerültem kezdi Rapcsák Károly. Hiszen Kásás Zoltán, Skaliczki László, Komlódy Zsolt, illetve Petrov Anatolij tanítványainak eredményeirôl rendszeresen olvasok az újságban. Szóval már azt is nagy szónak tartom, hogy az én sportágam, az evezés ilyen elismerésben részesült, s hogy azon belül engem tartottak erre érdemesnek, az ôszinte büszkeséggel tölt el. Nem sok evezôs edzô dicsekedhet hasonló címmel. Tudtommal öt mesteredzô van jelenleg Magyarországon, akik közül négy most is aktív. Ficsor László az utánpótlásért felel a szövetségben, Fáth András és Szabó Károly pedig egy klubnál dolgozik, akárcsak jómagam. Persze, ha azt vesszük, hogy hány szakembert illetett volna már meg ez a kitüntetés, akkor lényegesen nagyobb számot kellene mondani, de ez egy adományozható cím, s az illetékes kuratóriumnak nyilván megvannak a maga szempontjai. Mindenesetre a kollégáknak csak azt tudom javasolni, hogy tartsanak ki, elvégre nekem is több mint tíz évembe került, hogy révbe érjek. Eszerint nem elôször jelölték? Körülbelül tíz-tizenkét éve rendre engem javasolt az evezôs edzôbizottság, és néhányszor pályáztam is. Mégis meglepett, amikor bekerültem az elitbe, mivel az összes sportágat tekintve csak öt embernek adatik ez meg évente. Hogyan került kapcsolatba az evezéssel? Iskolásként. A Vasútgépészeti Technikumba jártam, és mellette a Testvériség Sport Egyesületbe eveztem osztály- és iskolatársaimmal. Nem volt könnyû összeegyeztetni a tanulással, mert Dunakeszirôl jártunk be, de olyan jó kis társaság verôdött össze, hogy örömmel csináltuk. Ráadásul az elsô edzôm, Bakos Mihály rengeteg okos dolgot megtanított nekünk, na és sokat vitt túrázni, amivel örökre a sportág, a természet rabjává tett. Mi volt a legjobb eredménye sportolóként? Egy év után jutottunk el egyáltalán odáig, hogy versenyekre jártunk, és különösebben nagy eredményeket nem értünk el, de jó alapokat adott a folytatáshoz. A középiskola után Vácra kerültünk, ott aztán kétpárban és négypárban is magyar bajnok lettem. S ott ragadtam. Immár harmincötödik éve. Ez aztán a klubhûség. Igen, hetvenben mentem Vácra, és azóta folyamatosan ott vagyok. Nyolc évig mint versenyzô, azóta pedig edzôként. Érdekes volt a váltás, ugyanis hetvennyolcra elfogytak mellôlem a társak, egyéniben meg nem ment olyan jól az evezés, erre szólt Mészáros László barátom, hogy vegyem át a csoportját, mert ô a tanulmányai miatt fel akarja függeszteni az edzôsködést. Iskolám ugyan nem volt ehhez, még középfokú edzôi sem, de vonzott a pálya, így anélkül, hogy jobban belegondoltam volna mivel is jár mindez, belevágtam. Aztán szerencsére elég hamar jött a sikerélmény, hiszen volt egy tanuló csapatunk, amelyik bajnok lett, így nem ment el a kedvem. Jelenleg is foglalkozik gyerekekkel? Vácott háromfôs az edzôi csapat, s ugyan elvileg én vagyok a felnôtt férfiak edzôje, a tanulóktól, azaz a 14 évesektôl kezdve mindenkivel foglalkozom. Sôt, még lányok is vannak nálam, igaz, ôk már valamennyien felnôttek. Többek között az U23-as világbajnokságon is szereplô Szabó Katalin, aki tavaly az ifi vébén negyedik lett egypárban, és Tölgyesi Brigitta. Nem bonyolult ennyi korosztályt összefogni? Nehéz úgy vinni egy huszonöt-huszonnyolc fôs csoportot, ahol a kezdôtôl a világbajnokig mindenki megtalálható. A nyári idôszakban még hagyján, mert akkor a szünet miatt jobban ráérnek a gyerekek és lehet differenciálni az edzéseket, ám a többi idôszakban általában kénytelen vagyok összevonni a társaságot. Huszonhét év alatt rengeteg versenyzô fordult meg a keze között. Kire, vagy kikre a legbüszkébb? Az edzôi munka olyan, hogy az ember hosszú évekig dolgozik, építkezik, mire meglátszik az eredménye. Kisebb sikereket el lehet érni, de a kitartó, egyirányba mutató munka vezet az igazi sikerhez. Sok jó képességû evezôsöm volt már, s az én gyakorlatom, tapasztalatom és az ô próbálkozásaik mind benne vannak az utóbbi nyolc-tíz évben felnövô nemzedék teljesítményében. De hogy nevesítsek is, egyik büszkeségem a kétszeres világelsô Petô Tibor, aki Haller Ákossal párban a sportág elsô magyar világbajnoka lett. Na és ott van Hirling Zsolt is, akinek hasonlatos a pályafutása Tibiével. Mert Tiborék elôbb ötödikek lettek a világbajnokságon, aztán a sydneyi olimpián, utána pedig megnyerték a Világkupát, s ugyan így Zsolti és Varga Tamás ötödik lett a vébén, majd a tavalyi athéni olimpián, s idén meglett a Vk-gyôzelem is. Azt se felejtsük el, hogy a Világkupa aranyérme után a Petô, Haller kettôs kétszeres világbajnok lett. Jó lenne, ha ez is megismétlôdne. De csak ez, az utána következô hanyatlást és szétválást már szívesen feledném. Ám azt hiszem, valamennyien tanultunk abból az esetbôl. Csanálosi Beáta

20 2005/2 ÚJ MESTEREDZŐK 2005 MAGYAR EDZŐ 21 Törzstag a Mester Klubból Az elmúlt másfél évtizedben kétszer fordult elô a férfi kézilabda NB I-ben, hogy nem a sikert-sikerre halmozó veszprémi gárda nyerte az aranyérmet. Az os szezonban a Pick-Szeged, az es bajnokságban pedig a Dunaferr törte meg a bakonyi együttes hegemóniáját, s a szakvezetô mindkét alkalommal Skaliczki László volt a kivételek évében. Bizonyára ennek a két kiugró sikernek is köszönhetô, hogy július 7-én a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán a magyar férfi válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya is átvehette a mesteredzôi címet. Ezek a bajnoki elsô helyek ugyanúgy részei a Békés megyében élô szakember munkásságának, mint a tavalyi athéni negyedik hely a válogatottal, vagy az újkígyósi általános iskola csapatával 1981-ben nyert úttörô olimpiai elsô hely - Egy békés megyei mesteredzô törzshelye stílszerûen a csabai Mester Klub. - Jó, hogy felépült ez a hely, hiszen együtt van a kézilabda csarnok, konditerem, étterem, szálloda, s ami nagyon fontos, itt mindig találkozhatok olyan emberekkel, akikkel kedvenc sportágamról elbeszélgethetek. - Immáron mesteredzôként. A cím értékén túl a kitüntetés egyben a múló idôre is figyelmeztet, hiszen nem hamvas tinédzserek szokták kapni ezt a címet. - Bizony, már 27 éve annak, hogy elkezdtem az edzôsködést, s ebbôl az utolsó másfél évtizedet töltöttem az élvonalban. - Ezek szerint nagyon fiatalon ült le a kispadra. - Éppen 23 éves voltam, az újkígyósi általános iskolában kezdtem el foglakozni a gyerekekkel, s meg is lett az eredménye, hiszen 1981-ben a nyolcadik osztályos fiúcsapattal megnyertük az úttörô olimpiát. Jelentôs dolog volt ez, hiszen egy alig több mint 5000 lakosú településrôl érkezett gyerekek érték el. Bitumenes pályán gyakoroltunk, a körülmények messze voltak az ideálistól, ám a srácok nagyon szerették a játékot, és ez volt a legfontosabb. - Mikor debütált elsô osztályú edzôként? - Békéscsabán, 1990-ben dirigálhattam elôször NB I-es csapatot, aztán Komló következett, ahol olyan nagy elôdök után ülhettem le a kispadra mint Kiss Szilárd, Faludi Mihály, vagy Kovács László. Idôközben 1992-tôl az ifjúsági válogatott mellett is dolgozhattam. - Veszprémben sohasem került szóba a neve? - Tudtommal nem, de ez nem is meglepô, hiszen mindig remek szakemberek dolgoztak a csapat mellett, ráadásul nem váltogatják sûrûn az edzôket, bíznak az állandóságban. - Az elmúlt tizenöt évben viszont csak az ön csapata tudta megelôzni a veszprémieket - Szegeden és Dunaújvárosban is remek feltételek között dolgozhattam egyegy jó csapattal. Ezek a sikerek nagy lökést jelentettek a pályámon. Csodálatos volt a hangulat 1996-ban Szegeden, a Dunaferrnél pedig egy európai szintû játékos keret jött össze. Egy ilyen lehetôség pedig természetesen komoly kihívást jelent egy edzônek, olyan, mint a hegymászónak a hegy. Azért kell megmászni, mert ott van! - Miként fogadják, ha idônként régi állomáshelyeire érkezik? - Szerencsére mindenütt barátként üdvözölnek, s ha más nem is, zsíros kenyér és üdítô mindig kerül. - Egy szakember pályafutásában mindig meghatározó pillanat, ha kinevezik a nemzeti csapat élére. - Így van, ráadásul az elmúlt négy év, amelyet a válogatott élén töltöttem, tele volt felejthetetlen élményekkel. - Mélyrôl indult a válogatott, és a 2003-as portugáliai világbajnokságon maradandót alkotott. - Az biztos, hogy emlékezetes torna volt, hiszen sokszor kapaszkodtunk vissza reménytelennek tûnô helyzetbôl, míg a szerb-montenegrói válogatott elleni, olimpiai részvételt jelentô drámai meccsünket azóta is sokan emlegetik. - Athénban pedig egyértelmûen a magyar küldöttség egyik kellemes meglepetése volt a férfi kézilabda válogatott szereplése. - Csodálatos volt az olimpia minden pillanata, s bizony minket is meglepett az a magas hôfokú szeretet, amelyet a görög fôvárosban kaptunk a magyar szurkolóktól. - Talán ez a siker volt az utolsó lökés a mesteredzôi cím felé. - Biztos, hogy ez volt a leglátványosabb, erre figyeltek fel a leginkább, ám egy pályafutáshoz minden állomás hozzátartozik. Mint ahogy nagyon fontos minden csapat, minden meccs, minden játékos. Mert hiszem, hogy nem az a mester, aki annak tartja magát, hanem akit a játékosai elfogadnak annak Egyetlen edzô sem létezhet csapata nélkül. Bereczky Attila