Babeş-Bolyai Tudományegyetem - Távoktatási Központ. Pszichológia és Neveléstudományok Kar. Tanító- és Óvóképzés. Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Babeş-Bolyai Tudományegyetem - Távoktatási Központ. Pszichológia és Neveléstudományok Kar. Tanító- és Óvóképzés. Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat"

Átírás

1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem - Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító- és Óvóképzés Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Drámapedagógia Tanulmányi útmutató 2007 II. félév dr. Barabási Tünde tanársegéd 2008

2 Drámapedagógia Tartalomjegyzék I. FEJEZET: A DRÁMAPEDAGÓGIA ELMÉLETI ALAPJAI 3 Célkitűzések. 3 Tanulási útmutató.3 1. téma: A drámapedagógia gyökerei..4 Célkitűzések... 4 Kulcsfogalmak téma: A dramatikus foglalkozások szerkezete és hatásmechanizmusa 8 Célkitűzések 8 Kulcsfogalmak...8 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok..10 II. FEJEZET: A DRÁMAJÁTÉK Célkitűzések 12 Tanulási útmutató téma: A drámajáték fogalma Célkitűzések.13 Kulcsfogalmak téma: A drámajátékok típusai 16 Célkitűzések.16 Kulcsfogalmak téma: Drámajáték és dramatizálás. A dramatikus játékok helye a játékok sorában 21 Célkitűzések..21 Kulcsfogalmak téma: A gyermek dramatikus viselkedésének fejlődése..23 Célkitűzések..23 Kulcsfogalmak téma: A drámajátékok szerepe az I-IV osztályos gyermekek személyiségének fejlődésében..25 Célkitűzések 25 Kulcsfogalmak téma: Általános követelmények a drámajátékok alkalmazása során..29 Célkitűzések 29 Kulcsfogalmak 29 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 36 Beküldésre javasolt feladatok 37 III. FEJEZET: A BÁBJÁTÉK 38 Célkitűzések...38 Tanulási útmutató téma: A bábjáték mint dramatikus megnyilvánulási forma Célkitűzések..38 Kulcsfogalmak téma: A bábok a bábozás eszközei...41 Célkitűzések..41 Kulcsfogalmak.41 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok.45 Szakirodalom..45 MELLÉKLET 1.: Népmese feldolgozása drámajáték segítségével MELLÉKLET 2.: Játékgyűjtemény

3 Tanulmányi útmutató. I. fejezet: A drámapedagógia elméleti alapjai Célkitűzések: - A drámapedagógia fogalmi eszköztárának pontosítása - A drámapedagógia interdiszciplináris jellegének, más tudományterületekből való kiépülésének bemutatása - A drámafoglalkozások szerkezeti felépítésének tudatosítása - A drámafoglalkozások hatásmechanizmusának ismertetése Tanulási útmutató: A fejezet két témából áll. Mivel a témák elméleti jellegűek, fogalommeghatározásra vállalkoznak, törekedjen elsősorban ezek megértésére. Idézze fel a kifejezésekkel kapcsolatos eddigi ismereteit, és az egyes alapfogalmakat próbálja értelmezni, saját szavaival meghatározni. Amikor a drámapedagógia gyökereiről tanul idézze fel a gyökérterületekkel kapcsolatos korábbi ismereteit és ezt alapján gondolja át a kapcsolódási pontokat. A második fejezet megértéséhez gondoljon egy olyan drámafoglalkozásra, amelyen részt vett, és próbálja behatárolni szerkezeti elemeit, rétegeit, megállapítani a hatásait. Értelmezze ezt a fejezetet szerves egységben a pszichológiával való kapcsolattal. A modul áttanulmányozása után próbáljon válaszolni az önellenőrző kérdésekre, feladatokra. Jó tanulást! 3

4 Drámapedagógia 1. téma: A drámapedagógia gyökerei Célkitűzések: - A drámapedagógia fogalmi eszköztárának pontosítása - A drámapedagógia interdiszciplináris jellegének, más tudományterületekből való kiépülésének bemutatása Kulcsfogalmak: drámajáték, gyökerek, színházi dráma, pszichodráma, drámapedagógia reformpedagógia. A drámapedagógia kifejezéssel találkozva, reflektálva ezen összetett szó jelentésére, és felidézve a dráma illetve a pedagógia kifejezések jelentéskörét, az a kérdés fogalmazódhat meg bennünk, miként kapcsolódik ez a két fogalom egymáshoz, illetve egymásba kapcsolódva, hogyan értelmezhetőek. A dráma kifejezés gyökereiben őrzi az ógörög tenni, cselekedni igét. A színjáték irányából közelítve a drámához az eljátszás gondolatát társítjuk hozzá. Amennyiben a pedagógia kulcsfogalmának a személyiségfejlesztést tekintjük, a következő definícióját adhatjuk a drámapedagógiának: A drámapedagógia fogalma A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere, amelynek során az egyén ismeretei, készségei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított, csoportban végzett közös dramatikus cselekvés révén fejlődnek. (Palásthy, 2003, 33.) Interdiszciplináris jellegű, minthogy benne több tudomány és művészet hatása talált egymásra. Ennek megfelelően a drámapedagógia gyökerei a színművészetben, pedagógiában és pszichológiában egyaránt fellelhetőek. 4

5 Tanulmányi útmutató. 1. ábra: A drámapedagógiai gyökerei (Palásthy, 2003, 5): Színjátékkal való kapcsolat Színjáték: A játék és a játszás igénye az emberiséggel egyidős. Már i.e 3000 körül találkozunk olyan kultikus szertartásokkal, rítusokkal, amelyekben a színjáték egyik legfontosabb eleme a mintha -játék gyakorlódik be. Az antik kultúrákban elterjedő ünnepi színjátékok közreműködői már hivatásként űzik az átlényegülést. Ezek a katarzist hozó drámai cselekménysorok viselkedési normákat közvetítenek, feszültségoldó funkcióval bírnak és közönséget szórakoztatnak. A dráma, a színjáték az ember játékösztönéből fakad. Minden játéktevékenység dramatikus természetű, mert élethelyzetek és viselkedésminták utánzásán alapul (Huizinga, idézi Palásthy, 2003) Szerinte a játék alkalmazkodási eszköz az evolúció folyamatában. színházi dráma: jellemzők A színházi drámára jellemző, hogy: - a társadalom viselkedési normáit közvetítő eszköz; az emberi helyzetek végiggondolásának legkonkrétabb módja, formája. - mozgatórugói a jellemek; története, meséje van; az események összekapcsolódnak, konfliktusos állapotokat hoznak létre. 5

6 Drámapedagógia Pedagógiával való kapcsolat A színházi dráma és a drámajáték közös vonásai: az illúzió, a konfliktus, a feszültség, az érzelmi- fizikai- értelmi odaadást igénylő átlényegülés, a kiélés lehetősége, a feszültség terhétől való megszabadulás, az emberi test, cselekvés esztétikai minőséggé emelése. Eltérő elemek: a drámajáték spontánabb, nem megkomponált, kötött szövegű; nem lényegi eleme a produkció létrehozása és a közönség szórakoztatása, a rendező átalakul játékmesterré. Pedagógia: Drámában való nevelési lehetőségek felismerése századra tehető és Comenius nevéhez fűződik, aki a sárospataki iskolában, a Schola Ludus-ban az egész tananyag dramatizálását kezdeményezte, azzal az indoklással, hogy Minden ami a nyilvánosság előtt játszódik, olyan mint a színház. Éppen ezért, akiket rövid időn belül a közéletbe küldenek, úgy neveljék, hogy ott megfelelően állják meg a helyüket, s a rájuk bízott feladatokat kellően végezzék el. (Comenius, 1656 idézi Gabnai, 2005, 9). Legegyértelműbben a 20. század eleji reformpedagógiai irányzatokban ismerhetőek fel a drámapedagógiai törekvések: a hallgatás és leckefelmondással szemben szemlélet- és struktúraváltás: a gyermeki egyéniség és a közösségi életforma hangsúlyozása. A reformgondolkodók olyan modellszerű szocializációs közeg megteremtésével próbálkoztak, amely a gyermekközpontúság, a tevékenységközpontúság és az autonómia egységén alapul. Különböző reformpedagógiai képviselők felfogásában más-más lényeges gondolat kiemelése kapcsolja a drámát a pedagógiához, a játékot a személyiségfejlesztéshez és fordítva, a személyiségfejlődést a játékhoz. Claparéde: A játék, a játékos munka teremti meg azt a megfelelő légkör, melyben a gyermek élni és tevékenykedni tud. Montessori: A játék, a gyermeki aktivitás feltételeinek megteremtését hangsúlyozza, szerinte gyermekhez méretezett tér és eszközök szükségesek. Biztosítani kell a szabad megnyilvánulás lehetőségét, ezáltal a gyermek kezdeményezőkészséget, önbizalmat szerezhet. 6

7 Tanulmányi útmutató. drámaelemek a reformpedagógiai irányzatokban Decroly: gyermeki életszükségletből fakadó érdeklődésre épített cselekedtetés szerepét hangsúlyozza. Steiner: az érzelmi élet megalapozását szolgáló művészi-kreatív nevelést tartotta meghatározőnak. Freinet: iskolájában nem a tudás átadása a kizárólagos cél; ezt a gondolkodásmód, szabad kifejezés és az önmegvalósítás egészíti ki. A századelő reformtörekvései újraéledtek napjaink alternatív iskolai irányzataiban. drámapedagógiareformpedagógia A DRÁMAPEDAGÓGIA azonban NEM REFORMPEDAGÓGIA, nem alternatív pedagógiai irányzat! De a dráma révén történő személyiségformálás igénye és gyakorlata markánsan jelen volt a reformpedagógiai koncepciókban. A jelen drámapedagógiája jól körülhatárolható és autonóm, az eszköz és formatár koncepcióvá lépett elő, szemléletté nőtte ki magát. (Palásthy, 2003) pszichológiai gyökerek fejlődéslélektan Pszichológia: Több találkozási pont miatt is mondhatjuk, hogy a drámapedagógia egyik gyökere a pszichológia. Ezek közül kiemelendő a fejlődéslélektannal és a pszichodrámával való kapcsolata. A fejlődéslélektannal való kapcsolatot a játék valósítja meg, hiszen egyrészt a különböző játékelméletek a gyermeki fejlődésben betöltött szerepüket szem előtt tartva születtek, másrészt meg a drámajáték is lényegét tekintve játéknak minősül. A legismertebb játékelméletek a Ch. Bühler, J. Piaget, S. Millar, Mérei Ferenc nevéhez fűződnek. A játék alkalmazkodási eszköz az evolúció folyamatában, az ontogenetikus fejlődésben pedig a gyermeki játék értelmes volta fedezhető fel: gyermek a játékban gyakorolja és tökéletesíti a különböző képességeit. A pszichodráma olyan pszichoterápiás módszer, amely nem csak a verbális megnyilvánulásokra épít, hanem a cselekvést, az akció jelentőségét hangsúlyozza, a késztetések, vágyak felszínre hozásában, a nagy indulati feszültségek levezetésében. A pszichodráma a pszichikum valóságos 7

8 Drámapedagógia pszichodráma önkifejezésének társas hatásokban megvalósuló, cselekvő terápiás folyamata. A kapcsolódási pontot tehát a drámapedagógiai és a pszichodráma között a társas hatás és a cselekvés, egyszerűbben fogalmazva, a társas közegben megnyilvánuló cselekvés jelenti. A dráma felhasználásával történő személyiségformálás MORENO (a pszichodráma egyik jeles képviselője) azon felismerésén alapszik, hogy a dramatizálás egyidős az emberiséggel, a közösségi lét legelemibb szükségleteihez tartozik. A terápiás játék ősmintája a gyermeki játék, amelyben a gy. megeleveníti világát, vágyait, szándékait, levezeti indulatát, konfliktusait. A játék a személyiség formálásának, átalakításának és újra-felépítésének eszköze. 2. téma: A dramatikus foglalkozás szerkezete és hatásmechanizmusa Célkitűzések: - A drámafoglalkozások szerkezeti felépítésének tudatosítása - A drámafoglalkozások hatásmechanizmusának ismertetése Kulcsfogalmak: warm up, action, sum up, csoportfolyamat rétegei, hatásmechanizmus, dramatikus ventilláció, katarzis. A dramatikus terápia bemutatását MORENO triadikus szisztémája szolgálja a legszemléletesebben: szerkezet 1. A csoportülések szerkezete a. Warm up (kezdő fázis) involvációs, bevezető szakasz, beszélgetés, a játék kialakítása) b. Action a dramatizálás, a játék 8

9 Tanulmányi útmutató. Rétegek Hatásmechanizmus c. Sum up (befejező fázis) csoportmegbeszélés, a játék élményének elemzése 2. A csoportfolyamat rétegei a. Dramatikus játék-szint (az egyén lelki valósága) b. Szociometrikus szint (csoportdinamikai folyamatok elemzése) c. Csoportpszichoterápiás szint (az egyéni patológiák csoportban való kezelése) (Megjegyzés: A kisiskoláskori klasszikus dráma-foglalkozásokon általában az első réteget érintjük, néha a szociometrikus szintet) 3. A dramatizált játék hatásmechanizmusa a. A helyzet átélése, megértése (anélkül, hogy döntési helyzetbe hozná a résztvevőt, valamilyen módon növeli az önismeretét) b. Dramatikus ventilláció (ha két egymással haragban levő személy a játékban is haragosokat játszik, csökkenhet bennük igazi haragjuk) c. Katarzis (ha a néző is beleéli magát a szereplők indulataiba, maga is megtisztul azoktól) Bagdy (1981) a csoportülések szerkezetében négy fázist különít el: 1. bemelegítési fázis (warm up) 2. játék (action-methods) 3. megbeszélés (sum up) 4. visszajelentő (feed-back) fázis. A nevelési tevékenységben is alkalmazott drámacsoportok esetében megfigyelhető, hogy a megbeszélés és visszajelentés szakasza egybefonódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy lényegében egyezik a Moreno által leírt szakaszokkal. A drámacsoportokban megvalósuló foglalkozások, mint láthattuk a dramatikus terápiához hasonló szerkezeti felépítésűek. Lényeges, hogy a pedagógus gondot fordítson a bemelegítés szakaszára, amelynek fő funkciója 9

10 Drámapedagógia Szerkezeti elemek funkciója a ráhangolódás, fokozatosan a feszültségmentes bizalmi légkör megteremtése, amely minden jó drámafoglalkozás alapvető ismérve. (Funkcióját tekintve analóg a testnevelésórák szervezet bemelegítését szolgáló szerkezeti egységével.) A második szakasz a fő cél, ( a későbbiekben kifejtésre kerülő) fókusz köré épül, melynek megfelelően történik a drámajátékok és dramatikus gyakorlatok kiválasztása. A harmadik szakaszban a csoport megbeszéli, összegzi a drámafoglalkozás élményeit, a csoporttagok jelzik, hogy érezték magukat a foglalkozáson. A szakasz alapvető szerepe a levezetés, a foglalkozás jó hangulatban történő lezárása. Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok: 1. Határozza meg a drámapedagógia fogalmát! Reflektáljon, a pedagógia tudományjellegének ismérveit szem előtt tartva, arra vonatkozóan, hogy jogos-e, helye-e a drámapedagógia kifejezés használata? Miért honosodhatott meg ebben a formában a szaknyelvezetben? 2. Milyen értelemben kapcsolódik a drámapedagógia a színjátszáshoz? Melyek a színházi dráma és a drámajáték közös és eltérő elemei? 3. Ragadja meg a pszichológia és a drámapedagógia kapcsolatát! 4. Miért tekinthetjük a drámapedagógia gyökerének a pedagógiát? Miért éppen e gyökeret hordozza elnevezésében a drámapedagógia? 5. Fogalmazza meg négy-öt mondatban a drámapedagógia és a reformpedagógia közötti különbséget! Mi által kapcsolódik mégis össze ez a két fogalom? 10

11 Tanulmányi útmutató. 6. Melyek a Moreno szerinti csoportülések szerkezeti felépítése? Magyarázza röviden a szakaszok szerepét! Miért nem nevezhetjük lényegesnek a Moreno és a Bagdy által elhatárolt struktúra közti eltérést? 7. Iskolai drámafoglalkozásokon a csoportfolyamatok mely rétegeit érinthetjük? 8. A bemutatott három hatásmechanizmus közül az iskolai drámafoglalkozásokon melyik/melyek érvényesülhetnek? Érveljen döntése mellett! 11

12 Drámapedagógia II. fejezet: A drámajáték Célkitűzések: - A drámajáték fogalmának, a dramatikus folyamat jellegzetességeinek pontosítása - A dráma pedagógiai alkalmazási irányzatainak vázlatos bemutatása - A drámajátékok sokféleségének, a játékok lehetséges kategorizálási szempontjainak tudatosítása - A drámajáték és drámagyakorlatok jellegzetességeinek elhatárolása - A drámajáték és dramatizálás fogalmi pontosítása, a lényeges különbségek körülhatárolása - A dramatizálás jellemzőinek, a játékok sorában elfoglalt helyének leírása - A dramatikus viselkedés fejlődési folyamatát bemutatni, összefüggésben a pedagógus munkájával szemben támasztott követelményekkel - A drámajátékok kisiskolások személyiségfejlődésére gyakorolt hatásainak rendszerezése. - Az elemi iskolában alkalmazott drámafoglalkozások lehetséges fókuszainak sorjázása - A drámajátékok alkalmazási szabályainak, a drámajáték-vezetői tulajdonságok tudatosítása Tanulási útmutató: Ez a fejezet hat témát fejt ki, amelyek a drámajáték fogalmi pontosításához illetve gyakorlati alkalmazásához kapcsolódnak. Az egyes irányzatok tanulásakor vizsgálja meg az elméletek értelmezése után, mi lehet a lényeges eltérés illetve a közös elem az egyes elméletekben. A fogalom meghatározáskor illetve tipizálással, a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos ismeretek rögzítését nagymértékben megkönnyítené, ha kézügybe helyezne a drámajáték-gyűjteményt, és az elméletileg olvasottakat megpróbálná konkrétan azonosítani valamely szabadon választott játékon. Minden elméleti 12

13 Tanulmányi útmutató. vonatkozásra keressen gyakorlati példákat! Oldja meg az önellenőrző feladatokat, hiszen ezek fókuszálják a figyelmet és a rögzítést is elősegítik! 1. téma: A drámajáték fogalma Célkitűzések: - A drámajáték fogalmának, a dramatikus folyamat jellegzetességeinek pontosítása - A dráma pedagógiai alkalmazási irányzatainak vázlatos bemutatása Kulcsfogalmak: drámajáték, dramatikus folyamat, drámapedagógiai irányzatok. A pszichodráma a 60-as évektől virágkorát éli a fellendülő csoportmozgalmak révén. Technikáit alkalmazzák: Gyógyító célú csoportterápiai eljárásokban, A vezetőképzésben, Egészséges személyek egyre divatosabb önismereti csoportjaiban, Az egészséges nevelési gyakorlatában is egyre nagyobb teret hódít. A drámajáték fogalma A drámajáték jellemzői A dramatikus, drámai önkifejezés, a kreatív dráma iskolai alkalmazási formája a DRÁMAJÁTÉK, mely a drámapedagógia eszközekét fogható fel. Drámajátéknak tekinthető minden olyan játékos emberi megnyilvánulás, melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel. A dramatikus folyamat jellegzetes elemei: Kifejezési formája: a megjelenítés, az utánzás; Megjelenítési módja: a felidézett vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás, az interakció; Eszköze: az emberi és zenei hang, az adott nyelv, a test, a tér és az idő; Tartószerkezete: a szervezett emberi cselekvés. 13

14 Drámapedagógia A játék lehetőségének biztosítása Képzeletbeli világ szerepvállalás A drámajátékok alkalmazásával kapcsolatos elképzelések a drámapedagógia történetében három irányzat köré csoportosíthatóak. A bemutatásban történeti szempontot érvényesítünk, bár, lényeges hangsúlyozni, hogy napjainkban egymás mellett él a három koncepció, így megjelenésük idejének nincs különösebb jelentősége. 1. Peter SLADE 1954 Child Drama című művében fejti ki nevelő szmléletét: Ha a gyermeknek olyan tevékenységet mutatunk, amely szoros kapcsolatban van a benne rejlő természetes tudással, akkor a fejlődés mesterséges eszközök nélkül is serkenthető.(slade, 1992) Elméletének iránymutató tételei: - a pedagógus feladata tudatosan biztosítani a gyermek számára a lehetőségeket, közöttük a játék lehetőségét is - A mintha-játék teremtette biztonságos keretek között a kudarc megélésére kapnak a gyerekek esélyt, ezek következményének terhe nélkül - A drámajáték: megtervezett érzelmi tréning módszere a drámai élmény lényege (sértetlenül sértettnek lenni, szomorúság nélkül elszomorodni) - A drámajátékot egyértelműem egybekapcsolja a színjátszással és a nevelés eszközének tekinti 2. Dorothy HEATHCOTE - A Theatre in Education ( színház a tanításban, magyarul gyakrabban használy fordításban: tanítási dráma) meghatározó alakja - koncepciójának magja a komplex dramatikus módszer, amely a tanulást hatékonnyá teszi. - Alapelem: a résztvevők képzeletbeli világba való belépése - Hangsúly: a szerep értelmezésén van, ennek a felvállaláskor az attitűd elfogadása, a szituációra való rálátás módja, az abba való belehelyezkedés a fontos. - A játék csak konkrét ténybeli tudás, ismeretek birtokában realizálható. - Az önkifejezésről a drámára, a drámai történésre és jelentésre irányította a figyelmet. 14

15 Tanulmányi útmutató. A dráma mint tantárgy - A pedagógus szerepe a drámában megjelelő tanulság, hasznosítható tudás felismerése, megértése, strukturálása. - A drámában a pedagógus is szerepet vállal: belülről irányítja a játéktörténéseket. 3. Gavin BOLTON: a művészet katarzist teremtő hatásmechanizmusát helyezte a metodikája középpontjába: A drámaórák során a tanulók mindenképpen egy művészi kifejezésforma alkalmazási módjával ismerkednek meg, függetlenül attól, hogy a létrehozott tartalmakat előadássá szervezik-e vagy sem. A jó drámaórák és a jó színházi előadások egyaránt a jelentőséggel felruházott hétköznapi pillanatok után kutatnak. (Bolton, 1996, 5) - a dráma magva a feszültségben rejlik, amelyet a drámai figura él meg, de a dráma játszója is megtapasztal. - Lényeges mozzanat a feszültség feloldása (ha túl hosszú a feszültség: elvész a dráma ereje, dinamikája) - A pedagógus feladata, hogy megtanítsa a tanulókat a feszültségformák megválasztásához, felépítéséhez és feloldásához szükséges ismeretekre. - A drámafoglalkozás nem tantárgyakat segítőeszköz, hanem a többivel egyenrangú tantárgy; - A pedagógus és a gyerek közösen hozza létre az alkotást, úgy, hogy a felnőtt irányító szerepe mindvégig a művészi tevékenységre koncentrál. A drámafoglalkozás nem önmutogató drámai forma; a játszó személyek itt azt tanulják, hogy emberi tapasztalatokat idézzenek fel, képzeljenek el, elevenítsenek fel. 15

16 Drámapedagógia 2. téma: A drámajátékok típusai Célkitűzések: - A drámajátékok sokféleségének, a játékok lehetséges kategorizálási szempontjainak tudatosítása - A drámajáték és drámagyakorlatok jellegzetességeinek elhatárolása Kulcsfogalmak: verbális, non-verbális, egyéni, páros, triád, csoportos gyakorlatok, fejlesztési terület szerint drámajátékok, dramatikus, játék, dramatikus gyakorlat. A drámajáték gyűjtőfogalom. Egyaránt jelent különböző készségeket fejlesztő gyakorlatokat és szerepvállalást igénylő társas rögtönzéseket. Kommunikációs forma Csoport strukturálódása 1. A kommunikációs formát tekintve: Verbális Nonverbális 2. A csoport strukturálódása szempontjából: Egyéni Páros, triád vagy alcsoportos Panel- vagy akváriumhelyzetet teremtő Egész csoportot alcsoportokban mozgató Homogén egészcsoportos gyakorlatok. 3. gyakorlati felhasználásuk, céljuk szerint irányulhatnak: érzékszervi finomításra, (pl. MILYEN SZAGA VAN? Próbáljuk meg felidézni a különböző szagokat, illatokat! friss újság; pékség; autószerelő műhely; kedvenc ételünk; stb.) figyelemösszpontosítás, koncentráció, (pl. HALLGATNI ARANY: A játékosok körben ülnek. A játék vezetője különféle kérdéseket intéz a játékosokhoz. Amikor kimond egy kérdést, rámutat valakire. Az illetőnek azonban nem szabad megszólalnia, hanem jobb oldali szomszédja kell, hogy válaszoljon.) 16

17 Tanulmányi útmutató. fantázia fejlesztésére, (pl. SZÓÉPÍTÉS: Egy rövid szó felhasználásával új szavakat alkotunk. Pl. ver, kever, vers, veres, verekedés, veret, verem, stb.) Cél fejlesztett pszichikus funkció encounter gyakorlatok, (pl. NÉMA KIÁLTÁS: A játszó személy kiáll a többiek elé és kiállt valamit hang nélkül. Arckifejezésével, esetleg szavak formálásának mímelésével, gesztusokkal segítheti hallgatóságát. Ha a csoport nem tudja megfejteni, csak akkor mutathatja be hanggal is.) mímes improvizatív gyakorlatok (TÜKÖRJÁTÉK: egy sorban állnak a játékosok, velük szemben a vezető. A vezető elmozdul, fintort vág vagy gesztikulál, s a vele szemben állók, mintha tükörben látnák, utána csinálják; ha tehát a vezető bal kézzel mozdul, a szemben levők jobb kézzel teszik ugyanezt.) szituációs (helyzet)gyakorlatok (pl. ÉS MOST GYORSAN HAZA! Mondjuk ezt a mondatot: morcos kishúgunknak; egy engedelmes kutyának; egy vadul ugató kutyának; önmagunknak amikor egy jó vacsora vár; rossz jeggyel hazafele menet.) konfliktushelyzet modellek (GYEREK SZÜLŐ: a 7 éves Karcsi eltörte az apjától kapott új puskáját. A darabokat eldugta a kályha mögé. Az apa megtalálja. Mit tesz?) önismereti gyakorlatok (TALÁLJ KI SAJÁT JELET! Két perc alatt egy írólapon színes ceruzával mindenki rajzoljon magának egy saját jelet, képet vagy mintát, amely őt jellemzi. A megbeszélés során mindenki elmondja, hogy miért választotta azt a jelet.) társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok (pl. ZSIPP-ZSUPP JÁTÉK: Ha a játékvezető rámutat valakire, s azt mondja zsipp, akkor annak azonnal meg kell mondania bal oldali szomszédja, ha a játékvezető zsupp-ot mond, a jobb oldali szomszédja nevét. Ha azt mondja zsipp-zsupp akkor mindenki helyet cserél és folytatódik a játék.) Leggyakrabban ez utóbbi felosztást használjuk, mindig szem előtt tartva azt az elsődleges fejlesztési területet (hiszen minden játék a személyiség több területét is igénybe veszi, és ezáltal fejleszti), amelyet az adott játék megcéloz. 17

18 Drámapedagógia Dramatikus tevékenységformák Dramatikus tevékenységformák Gavin Bolton (1993) osztotta fel a dramatikus tevékenységeket A, B és C típusra, és az általa képviselt D típusra. A magyar drámapedagógusok átvették Bolton felosztását, de a D típus helyett a tanítási dráma kifejezés vált uralkodóvá. 1. Az A típusúak a gyakorlatok, céljuk általában a dramatikus készségfejlesztés. Rövid távú, lezárt, szabályok által meghatározott játékok ezek. A tevékenység folyhat csoportban, párokban vagy egyénileg. Pl. játsszuk el, milyen, ha beleragadunk a sárba vagy idézzük fel az utcai hangokat vagy labdázzunk képzeletbeli labdával. 2. B típus: Dramatikus játék, amely egy meghatározott kontextusban létezik: hely, idő, szereplők, adott téma alapján. A szabályok közös megegyezéssel születnek, be lehet ültetni az egyes egyéni elemeket is, de előtte a csoportnak konszenzusra kell jutnia a történet alakításában. A tevékenység nem ismételhető meg, az akció többnyire intenzív átélés nyomán jelenik meg, nagyon gyakran valóságközeli módon. Pl. katasztrófa-helyzetet tételez fel: hajótörés, a Mount Everest hegymászói; vagy egy irodalmi műhöz kapcsolódik: milyen lesz az a szobor, amelyet a Montague és Capulet család állíttat a fiatalok életébe kerülő tragédia után, milyen vitákat szül a szoborállítás? 3. C típus: színházi előadás. A munkafolyamat célja egy a nézők számára készített előadás elkészítése, minden munka a végső produktum irányába mutat, ami a teljesítmény iránti elvárást fokozza. A szöveg és az akció lehet kötött, lehet a csoport által alkotott, de a próbák során a megkötések, rögzítések válnak dominánssá, a személyes megoldásokat felváltja az egységes koncepció. A résztvevők számára fontos, hogy bizonyos szakmai, színházi tudással rendelkezzenek. A C típushoz tartozik: a megírt drámák adaptálása, irodalmi színpadok szerkesztett játékai, a gyerekek történeteiből készített életút-játékok, egy epikus mű közös dramatizálása. 4. Valamennyi típusnak megvan a maga helye, ill. szerepe, de a drámapedagógiában a legnagyobb szabadsággal bíró tanítási drámának van 18

19 Tanulmányi útmutató. leginkább kitüntetett szerepe. A tanítási drámában az érzelmi és intellektuális tanulás az együttes cél, az átélés-megértés-tudatosítás fázisai egymást követik, a döntési helyzeteket a tanár dolgozza ki, de a gyerekek döntenek. Ehhez képest a színházi előadásban túl sok a megkötés, a dramatikus játékban pedig túl kevés. (Tölgyessy) E dramatikus tevékenységformák közül a jegyzet keretei között csak az A és B típussal foglalkozunk: A típus: gyakorlatok B típus: dramatikus játékok A típushoz tartozó gyakorlattípusok: 1. Közvetlen tapasztaltszerzés 2. Dramatikus készségfejlesztés 3. Helyzetgyakorlatok 4. Játékok Dramatikus gyakorlatok A gyakorlatok közös jellemzői: Mindig rövid távú, gyakran törekszik lezártságra A célt mind a tanár, mind a tanulók ismerik. Fontos eleme az instrukció. A szabályok egyértelműek. A tevékenység könnyen megismételhető. Általában nem kötődik erős érzelmekhez. A résztvevőktől koncentrációt és erőfeszítést igényel. Gyakran ölt problémamegoldó formát. 19

20 Drámapedagógia B típus: dramatikus játékok Dramatikus játékok 1. Helyszín által meghatározott (pl. kórház, áruház) 2. Szituáció által meghatározott (pl. családi élet) 3. Téma által meghatározott (pl. cowboyok és indiánok) 4. Történet által meghatározott (pl. Micimackó története) 5. Karakterek által meghatározott (pl. az üzletember) Dramatikus játékok jellemzői: Nincs időbeli korlátozás. Nincs határozott célja, nem törekszik lezártságra. A korlátok közös megérzéssel születnek. A szabályok nem minden esetben egyértelműek. A tevékenység nem ismételhető könnyen. Az akció többnyire intenzív átélés nyomán jelenik meg. A játék energiaszintje többnyire magas. Kisiskolások körében szervezett drámafoglalkozások esetében a drámajáték és a drámagyakorlat egyaránt alkalmazható. A foglalkozás célja, fókusza határozza meg, hogy melyik kerül előtérbe. A tanítási órákba általában (de nem törvényszerűen) gyakrabban épülnek be a dramatikus gyakorlatok, míg a drámajátékok inkább a drámaórák alapvető eszközei, tevékenységi formái. 20

21 Tanulmányi útmutató. 3. téma: Drámajáték és dramatizálás. A dramatikus játékok helye a játékok sorában Célkitűzések: - A drámajáték és dramatizálás fogalmi pontosítása, a lényeges különbségek körülhatárolása - A dramatizálás jellemzőinek, a játékok sorában elfoglalt helyének leírása Kulcsfogalmak: drámajáték, dramatizálás. Drámajáték Dramatizálás A drámajátékok kifejezést gyűjtőnévként használjuk általában, és mint ilyen egyaránt vonatkozik a készségfejlesztő gyakorlatokra, valamint a szerepvállalást is igénylő dráma-improvizációkra. A készségfejlesztés, amit klasszikusan drámajáték által valósítunk meg, a gyermek saját belső világának a megjelenítésére, vágyainak, érzelmeinek, pillanatnyi gondolatainak a kifejezésére összpontosít, amint ezt az előző alfejezetben kifejtettük. A drámajátékok szerepvállaló típusánál a foglalkozások alapját a jelen idejű interakció, a társas kölcsönhatás képezi, mely esetben viszont adott a konkrét, megjelenítendő tartalom (általában valamely irodalmi mű cselekményének formájában). A drámajátékok esetében a tartalom maga a megjelenítés. A dramatizálás. A gyermeki játék élményhátterét a valóság és a mese adja. E két forrás megjelenési módjában, befogadási formájában is eltér egymástól. A hallott mesék, történetek a szó és a képzelet síkján aktivizálják a pszichikumot. A dramatikus tevékenységben azonban a képzeleti képekből építkezve el kell jutni a cselekmény elgondolásáig majd megalkotásáig. Ez azt jelenti, hogy a verbális jelzések segítségével megalkotott képzeleti képek olyan játékképzetekké alakulnak, amelyek a cselekvés során létrejövő képzeleti képek újraformálásával keletkeznek. A gyerek a mesét, történetet hallgatja, a játékot létrehozza, eljátssza, megalkotja. Mivel a cselekvés igénye elsődleges különösen óvodás, de még kisiskoláskorban is, a keletkező 21

22 Drámapedagógia a többi játék között A dramatizálás jellemzői feszültség levezetésének egyik formájaként választhatja a gyerek a dramatizálást, a dramatikus játékot. A dramatikus játék és a drámajáték a gyermek személyiségfejlődésének folyamatában sajátos helyet foglal el. Gyökereit a többi játékfajtához hasonló módon a gyakorlójátékban találhatjuk meg, de közvetlen előzménye az egyéb esztétikai élményekre épülő bábozás és a szerepjáték. A mesék dramatizálásának igénye és lehetősége egy bizonyos fejlettségi fokon jelentkezik, amikor a gyermek játékának alakulására döntően hat a képi, majd a szimbolikus reprezentációk fejlettsége. Ez a játékforma a bábozás talaján indul el és a szerepjáték szerepmegformálási tapasztalatain, az együttes játéktevékenység közösségi játékélményein át jut el a közös dramatizálásig. A bábozásnak különösen fontos szerepe van a dramatikus játék előkészítésében, hiszen ebben jelenik meg a megjelenítés és újraélés szándéka, amely gazdagítja a gyerek élményeit és oldja, paraván mögé bujtatja a megnyilvánulással kapcsolatos félelmeit. A gyermek a báb mögé bújhat, ha nem úgy alakul a cselekmény, az alakítás, ahogyan azt a környezet elvárná, ezt a sikertelenséget a bábra vetítheti ki. (Részletesebben lásd a 3. fejezetet!) A dramatikus játékban nincs meg ez az elem, ezért is jelenik meg egy magasabb fejlődési lépcsőfokon. (Kovács Bakosi, 1995) Minden játéknak alapismérve, hogy örömet jelent a gyermeknek, vagy, hogy minden játékot örömszerzés kísér. A dramatikus játék a mesék csodás világából meríti élményanyagát, így sajátos örömforrásokat is megjelenít. Feszültségkeltő és csökkentő hatása tehát szintén örömforrás az alapvetőnek tekinthető utánzás, átváltozás, megjelenítés által hordozott örömkeltésen túlmenően. A dramatizálás akárcsak a drámajáték társszükségletű játékforma, amely egybe közösségi élmény hordozója is. Meghatározó jelentőségű e játékformában a szociális penetrancia (társas hatóképesség) (Mérei-Binét, 1985, 135), hiszen ebben a játékformában csiszolódik, sokszínűen gazdagodik. A dramatizálás helyét a játékalkotáshoz, mesei helyszínek megelevenítéséhez szükséges feltételek biztosításával lehet kialakítani. Ezeket a gyermekek a valóságban nem láthatták, de képzeletükben a 22

Babeş-Bolyai Tudományegyetem. Távoktatási Központ. Pszichológia és Neveléstudományok Kar. Tanító- és Óvóképzés. Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat

Babeş-Bolyai Tudományegyetem. Távoktatási Központ. Pszichológia és Neveléstudományok Kar. Tanító- és Óvóképzés. Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító- és Óvóképzés Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Drámapedagógia Tanulmányi útmutató 2007 II. félév dr. Barabási

Részletesebben

Drámapedagógia. játszani is engedd

Drámapedagógia. játszani is engedd Drámapedagógia játszani is engedd Arról lesz szó, Mi is az a drámapedagógia? A drámajáték célja; alaptétele Mire jó ez nekünk? Gyakorlatok, etűdök, játékok Hogyan kezdődött? Mi is az a drámapedagógia?

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14.

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. Máshogy mondom, furcsa módon Te a Földön én a Holdon Mondd

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Tánc és dráma /modul tantárgy/

Tánc és dráma /modul tantárgy/ Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Jaskóné dr. Gácsi Mária

Jaskóné dr. Gácsi Mária A program atámop-4.1.2-b.2-13/1-2013-0005 Együttműködés az észak-magyarországi pedagógusképzés megújításáért K/5 modul: Pedagógusképzés teljes vertikumát biztosító szervezeti integrációk megvalósítása

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

100 játék IV. Szakmai nap

100 játék IV. Szakmai nap Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * 100 játék IV. Szakmai nap a

Részletesebben

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I.

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I. SZKB_207_09 Kell egy csapat! I. diak09.indd 55 2006.12.09. 22:01:12 DIÁKMELLÉKLET KELL EGY CSAPAT! I. 7. ÉVFOLYAM 57 DIÁKMELLÉKLET D1 Feladatlap a csoportmunkához b) A táblázat második oszlopában szereplő

Részletesebben

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. SZKb_102_01 segítség, amit adhatok Bizalomjáték É N É S M Á S I K Készítette: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYM tanári SEGÍTSÉG, MIT DHTOK MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem SZK_104_21 30 év múlva szerintem Jövőképformálás Én és a világ modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM tanári 30 év múlva szerintem 4. évfolyam 355 MODUlVÁZLT

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

A három nap időbeosztása: 2015. május 29., péntek: 14.00-18.00 2015. május 30., szombat: 9.00-18.00 2015. május 31., vasárnap: 8.30-15.00.

A három nap időbeosztása: 2015. május 29., péntek: 14.00-18.00 2015. május 30., szombat: 9.00-18.00 2015. május 31., vasárnap: 8.30-15.00. Kedves Művészeti Tárló Közhasznú Egyesület! "Egymás terhét hordozzátok..." Gyerekek és fiatalok egyéni és csoportos fejlesztése bibliai keretű élménypedagógiai foglalkozáson keresztül A Kalandok és Álmok

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Óvoda és Bölcsőde CIRÓKA BÖLCSŐDÉJE SZAKMAI PROGRAM

Kiskunmajsa Városi Óvoda és Bölcsőde CIRÓKA BÖLCSŐDÉJE SZAKMAI PROGRAM Kiskunmajsa Városi Óvoda és Bölcsőde CIRÓKA BÖLCSŐDÉJE SZAKMAI PROGRAM Érvényes a DAOP-4.1.3/B-09-2009-0009 című pályázat indikátortáblázatban meghatározott időtartamra 2011.08.31-től 2016.08.31-ig Nevelési-gondozási

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja

Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja II.2.5.2. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG " A múltat is alkotni kell, különben elvész, elmúlik, ha nem lesz belőle műalkotás " / Illyés Gyula / ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ 1. Előzmények, eddigi eredmények - Iskolánk

Részletesebben

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. SZKA_101_29 Barátaink az állatok Én és a világ A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM 298 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben