24. OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA

Átírás

1 24. OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA Menráth Réka: Környezeti nevelés az osztályfőnöki órán A) Általános megjegyzések Az osztályfőnöki óra nagy előnye, hogy a pedagógus azokkal a tanítványaival van együtt, akikkel a legtöbb időt tölti el, annak az osztálynak tartja, amelynek minden egyes tagjáért felelősséget vállalt. Ez egyben nagy körültekintést igénylő feladat, hiszen ezeknek a gyerekeknek a lelki fejlődését, világképének kialakulását jelentősen befolyásolja az osztályfőnök irányító, odafigyelő személyisége, munkája. Az osztályfőnöki óráknak fontos szerep juthat az alapvető környezeti kérdések megbeszélésében, a szemléletmód formálásában, az attitűdök alakításában. Az osztályfőnöki óra tanmenete, óraszerkezete jóval rugalmasabb, mint bármelyik másik tantárgyé. Mind a pedagógus, mind a tanulók felszabadultabbak, jobban tudják magukat adni, saját véleményüket, gondolataikat kifejezésre juttatni. Ez megfelel a környezeti nevelés céljainak, módszereinek, eszközrendszerének. Az osztályfőnöki óra szinte minden témájába beépíthető a környezeti nevelés, legyen az család, barátság, hazaszeretet, tanulás, munka, életmód, hobbi és a különböző értékek kialakítására való törekvés, mint pl. felelősségvállalás, őszinteség, becsületesség, segítségnyújtás stb. Olyan együttes tevékenységek szervezésére ad lehetőséget, amelyeknek jelentős szerepe lehet az osztályon belüli jó kapcsolatok kialakulásában vagy fejlődésében. A kapcsolatok fejlődése jelentősen fokozhatja a szociális érzékenységet, az együttes tevékenységek megszeretését, az egymás iránti tolerancia kialakulását. Mindezek pedig egyben végső soron a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája alappillérei. B) Konkrét példák környezeti nevelési témájú órákra 1. példa: Megújuló energiaforrások Beszéljük meg a tanulókkal, mit tudnak az energiahordozókról. Milyen energiahordozók léteznek? Milyen környezetvédelmi problémák merülnek fel az egyes energiahordozókkal kapcsolatban? Gyűjtsük össze a megújuló energiahordozókat! A beszélgetés után dolgozzuk fel a következő cikkrészletet! A szélturbinák alkalmazásának természetvédelmi vonatkozásairól Elutasította a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (KKF) a tési szélerőműpark építésére benyújtott környezetvédelmi engedélyt. A KKF a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága, mint szakhatóság állásfoglalására hivatkozva nem adta meg az engedélyt.... a környezetvédelem igen nagy erővel dolgozik a természeti és épített környezet, valamint az emberi egészséget igen súlyosan károsító energia szektor megújításán, s így a jelenlegi megoldásoknál jóval kisebb környezeti kockázatot jelentő megújuló energiaforrások alkalmazásának hazai elterjesztésén. A szélturbinák természetre gyakorolt káros hatásai két pontban foglalhatók össze: vizuális hatás, az élővilágra gyakorolt hatás. a toronymagasság ma akár a 100 métert is elérheti. a rotorok hossza ma meghaladhatja az 50 métert is. Mindezek a változások a tájbaillesztés vonatkozásában egyre nagyobb nehézséget okoznak.

2 A növényzet a turbinák telepítése során sérül egyfelől a terület megközelítéséhez szükséges feltáró utak építése, másrészt a turbinák alapozása során. az eddigi tapasztalatok szerint a szélenergetika minimális veszélyt jelent az állatvilág számára. Két állatcsoportot: a madarakat és a denevéreket kivéve gyakorlatilag nem jelentenek problémát a berendezések A problémára a kaliforniai Altamont-hágónál épített szélfarm hívta fel a figyelmet, ahol az hektáron a mintegy 7300 turbina valóban igen sok (évente ) madár, köztük majdnem felerészben értékes ragadozók pusztulását okozza. Nincs egységes álláspont, nincs országos koncepció arra vonatkozóan, hogy a védett természeti területek típusainak sokasága, újabban az Érzékeny Természeti Területek és a Natura 2000 területek miként befolyásolják a szélenergetika hazai elterjedését. Munkácsy Béla Madártávlat, 2004/1. szám Egyszerű feldolgozási mód, ha a cikkrészlet elolvasása után közösen megbeszéljük a felmerülő problémákat és megpróbálunk megoldási alternatívákat keresni. Ennél érdekesebb és fejlesztőbb megoldás, ha a gyerekeket csoportokba osztjuk, és minden csoportnak adunk egyegy részletet a cikkből, hogy olvassák el, vitassák meg. Ezután rendezünk egy vitafórumot, melyen minden csoport a maga igazát védi. Próbáljunk végül közös konszenzusra jutni, megtalálni az arany középutat, azt a megoldást, ami minden érdekszférának a legkisebb problémával jár, és a lehető legtöbb hasznot hajtja. A feladat fejlesztő hatása: A gyerekek megismerkednek konkrét környezetvédelmi, természetvédelmi problémákkal, melyeknek kifejezetten hazai vonatkozásait is tanulmányozhatják. A gyerekek találkoznak konkrét természetvédelmi fogalmakkal, mint Érzékeny Természeti Területek és a Natura 2000 területek. Fejlődik kommunikációs készségük, kulturált vitakészségük. Fejlődik szakszöveg olvasási, értelmezési készségük. 2. példa: Szelektív hulladékgyűjtés Ma már nagyon sok iskolában elindult a szelektív hulladékgyűjtés, sőt, mióta az EU tagjai vagyunk, egyre több település is bekapcsolódik a szelektív gyűjtésbe. Így elengedhetetlenül fontos, hogy a gyerekek megtanulják, mit hova dobjanak. De még nekünk felnőtteknek is gyakran fejtörést okoz, mit is kezdjünk egy-egy hulladékfajtával. Addig pedig, a szelektív gyűjtés nem működik, amíg nem ismerjük a módszerét. Mivel más órákon nem igen van idő a szelektív gyűjtés megtanulására, kiváló lehetőséget nyújt hozzá az osztályfőnöki óra. Akár több órát is szánhatunk a témára. Több remek segédanyag is megjelent a szelektív hulladékgyűjtés tanításához, pl.: Segédanyag hulladékos tanórákhoz, Hulladék Munkaszövetség, 2001 Hulladék-suli (Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában - Oktatócsomag), Templomdombi Általános Iskola, Szentendre, példa: Mennyire figyelünk oda egymásra? Osszuk két csoportra az osztályt. Mindkét csoportot kérjük meg, hogy különvonulva írjanak egy történetet, amelynek témája érinti a természetvédelmet vagy a környezetvédelmet, és van kezdete és vége. Legyenek benne konkrét adatok is. Ehhez adjunk segédanyagokat. Körülbelül 10 percet kapjanak a tanulók a történet megírására.

3 Ezután kérjük meg mindkét csapatot, hogy válassza ki azt a tagját, aki felolvassa a történetet kétszer a másik csapat egyik kiválasztott tagjának. A második számú csapat minden tagját kiküldjük, kivéve az első embert, aki az első csapat történetét kétszer meghallgatja. Ezután a második csapat tagjai egyesével jönnek vissza a terembe, és mindig az előttük lévő gyerek mondja el nekik a történetből azt, amit megjegyzett. A végén a második csapat utolsó embere is elmondja az általa megjegyzett történetet, majd az első csapat kiválasztott tagja felolvassa az eredeti történetet. Játsszuk végig úgy is, hogy most a második csapat történetét kell visszamondaniuk az első csapat tagjainak, majd beszéljük meg, milyen sok konfliktushoz vezet, ha az egymás közti kommunikáció során nem figyelünk eléggé oda arra, amit a másik ember mond. Beszéljük meg a történetben szereplő természet- vagy környezetvédelmet érintő témát is. Kérjük meg az egyes csoportok tagjait, fejtsék ki, hogy miért pont azt a témát választották történetükben. 4. példa: Megfelelő életvitel Nagyon sok gyerek életvitele egészségtelen, ami kihat a koncentráló képességére, az órákon való szereplésére, tanulására, a társaival kialakított kapcsolatára, és nem utolsósorban testi és lelki egészségére. Kérjük meg a gyerekeket, hogy írják le a napirendjüket egy munkanapra és egy szabadnapra. Készítsünk kártyákat, amelyekre felírunk különböző napi tevékenységeket: reggeli, ebéd, vacsora, tanulás, iskola, reggeli torna, utazás, szakkör, sportolás, zenetanulás, énekkar, kézműves tevékenység, séta a természetben, televízió-nézés, számítógépezés, internetezés, mozi, színház, zenehallgatás, olvasás, szülőknek segítés a házi munkában, kutyasétáltatás, testvérnek segítés a tanulásban, hobbi stb. Kiosztjuk a kártyákat a tanulóknak, a táblára pedig felírjuk a munkanap és a szabadnap szavakat egymás mellé, majd megkérjük a tanulókat, hogy helyezzék el a kártyákat arra a napra, amikor ők azt a tevékenységet végzik. Finomíthatjuk a feladatot azzal, ha időpontot is írnak a kártyák mellé. Ha valaki olyan kártyát kapott, ami rá nem vonatkozik, cseréljen egy osztálytársával. Ezután beszéljük meg, hogy jónak tartjuk-e a kapott napirendeket. Vitassuk meg, hogy az egészséges életmód szempontjából mennyire alkalmasak a kapott napirendek és miért? Egyáltalán: milyen az egészséges életmódnak megfelelő napirend? Ennek megfelelően változtassunk a táblán szereplő napirendeken, ha szükséges. Végül kérjük meg a tanulókat, hogy hasonlítsák össze a kapott egészséges napirendeket a sajátjukkal, amit óra elején írtak. Egy-egy példán vitassuk meg: mi az oka az eltérésnek? mit gondolnak, az ő napirendjük megfelel az egészséges életmódnak? miben kéne változtatniuk, hogy jobban közelítsen a napirendjük az egészségeshez? milyen következményei vannak az egészségtelen életvitelnek? 5. példa: Hazaszeretet A hazaszeretet felé vezető út első lépése a közvetlen környezetünk megismerése és megszeretése. Vigyünk be az órára térképet arról a településről, településrészről és

4 környezetéről, ahol élünk. Gyűjtsük össze a tanulók segítségével azokat a kulturális és természeti értékeket, amelyekre büszkék vagyunk, és amelyek megőrzését fontosnak tartjuk, és jelöljük be ezek helyét a térképen. Minden tanuló válasszon ki a felsoroltak közül egy értéket, a következő osztályfőnöki óráig látogassa azt meg, és a következő szempontok alapján készítsen róla állapotfelmérést, s ezt jegyzetelje is le: A természeti vagy kulturális érték neve A felmérő neve A felmért természeti vagy kulturális érték állapota Javaslat a megvédésére, megmentésére Következő órán beszéljük meg, ki mire jutott. Vitassuk meg a megmentési javaslatokat. A feladat továbbfejlesztése: Megkérhetjük tanulóinkat, nézzenek utána a természeti vagy kulturális érték múltjának, kialakulásának vagy létrehozásának. Érdeklődhetnek idősebb emberektől, akik még emlékezhetnek az érték múltjával kapcsolatos fontos információkra. Továbbléphetünk hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerése felé is. Tanulóink készüljenek fel szakirodalomból vagy saját tapasztalataik alapján egy-egy országos érték ismertetésére. A feladat fejlesztő hatása: A tanulók megismerkednek közvetlen környezetük kulturális és természeti értékekeivel. Az általuk kiválasztott értéket megismerik, magukénak érzik, módszereket sajátítanak el az értékek megmentésére. Önálló kutatómunka fejlesztése, szakirodalom használata, könyvtárhasználat fejlesztése. Kommunikáció fejlesztése. Büszkeség kialakítása először közvetlen környezetünk, majd hazánk értékei iránt. C) Egy foglalkozás részletes leírása Döntéshozás gyakorlása Tanítványaink felnőtt korukban a társadalom döntéseket hozó tagjai lesznek. A körültekintő döntéshozást azonban gyakorolni kell. A döntések sokszor érintik a természet- és környezetvédelem ügyét, még akkor is, ha ez nem tudatosul a döntéshozóban. Ennek értelmében a döntéshozás gyakorlásába jól be tudjuk építeni a környezeti nevelés szempontjait. A)Meséljük el tanítványainknak a következő történetet. Településünkön áthalad az egyik országosan nagy jelentőségű főút, melyen áruszállítás folyik a szomszédos országok között, és sok településről ezen az úton közelíthető meg országunk fővárosa is. Az út viszonylag szűk medencében halad, melyet védett és fokozottan védett hegyvidéki területek vesznek körül. Az út városunkon áthaladva rendkívül leszűkül, a lakóházak egészen az útig nyúlnak ki. Az úton sokszor hosszú percekig nem lehet átjutni. A főváros felé reggeli időszakban nem lehet haladni, mert annyira bedugul az út, délután pedig hazafelé ugyanez a helyzet. A sok autó rendkívül szennyezi a levegőt, és sajnos nagyon sok baleset is történik az út mentén. A szomszéd település lakossága is elégedetlen, mert mióta a főút forgalma ennyire megnőtt, azóta sokkal többen használják a rajtuk átvezető mellékutat, amelyen szintén be lehet jutni a fővárosba. A védett területek azonban európai jelentőségűek, a fővárosból sokan jönnek ide kirándulni, pihenni. A védett terület körül szükség van védőzónára is.

5 Mindezek miatt települést elkerülő út építése merült fel kisvárosunk vezetőségében. A történet végén kérdezzük meg tanítványainkat, hogy értik-e, miről van szó. Az esetlegesen felmerülő kérdéseket beszéljük meg, majd vitassuk meg: Milyen problémák merülnek fel a javaslattal kapcsolatban? Miért fognak ezek vitákat kiváltani? Milyen érdekcsoportok lesznek érintettek a vitában? Milyen álláspontokat képviselnek? Milyen természetvédelmi, környezetvédelmi problémákat érint a vitás kérdés? B) Ezután kérjük meg a gyerekeket, hogy válasszanak ki egy-egy szereplőt, akinek a bőrébe bújnának. Szereplők lehetnek: 1. egy házaspár, akiknek elütötte egy autó a gyermekét, aki most tolószékhez van kötve 2. a kisváros iskolaigazgatója 3. a kisváros polgármestere 4. a szomszéd település polgármestere 5. a szomszéd település iskolaigazgatója 6. az illetékes nemzeti park igazgatóság képviselője 7. az erdészet képviselője 8. a település természetvédelmi egyesületének vezetője 9. a hatástanulmányt elkészítő környezetvédelmi szakember 10. a beruházó 11. az építést vezető vállalkozó Ők alkotják majd a döntéshozó bizottságot. Játsszunk szituációs játékot! Rendezzünk egy nyílt fórumot, melyen a 11 szereplő megbeszéli a vitás kérdéseket, érveket-ellenérveket hozva a saját maga által képviselt ügy érdekében. Akinek nem jutott konkrét szerep, az képviseli a települések lakosságát, lehet közülük a média képviselője is, akik kérdéseket intézhetnek a döntéshozó bizottság tagjaihoz. A tanár csak irányító szerepet játszik. C) A játék lezárásaként beszéljük meg, hogy ki tudta az érdekeit ügyesebben képviselni. kinek volt az érvelése meggyőzőbb a többiek számára. Miért? mely szereplő érve nyugodott tényeken, melyiké csak véleményen. D)Végül próbáljunk megoldást találni a problémára. Biztos, hogy több megoldás is fog születni. Az egyes érdekeltek javaslatain túl olyan megoldások is lehetségesek, melyek több szempontból járják körül a problémát. A feladat fejlesztő hatásai: Kommunikáció fejlesztése: vitakészség kialakítása, egymás meghallgatásának képessége, kifejező készség fejlesztése. Képesek lesznek a tanulók a tények és vélemények elkülönítésére. Ráébrednek arra, hogy milyen sokféle érdek és motiváció létezik egy ügy kapcsán. Konfliktuskezelés gyakorlása, kompromisszumkötés szükségességének felismerése. Természetvédelmi és környezetvédelmi problémák megismerése, és annak felismerése, hogy sokszor ezek érdekei is ellentétesek lehetnek egymással. Annak felismerése, hogy nagyon sok helyzetben döntünk természetvédelmi és környezetvédelmi kérdésekben is, miközben látszólag fel se merül e kettő szerepe a probléma megközelítésében.