Zárókiadvány. A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása

Átírás

1 Zárókiadvány A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása Európai Szociális Alap A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása TÁMOP / KIEMELT PROJEKT borito_5.indd 1

2 ZÁRÓKIADVÁNY A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása TÁMOP / KIEMELT PROJEKT 1

3 A kiadvány a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP / A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása című kiemelt projekt keretében készült Kiadja: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 1134 Budapest, Tüzér u Tel: (1) Felelős kiadó: Farkas Péter főigazgató Budapest,

4 Szerzők: Csapóné Ferenczi Szilvia Csákvári Judit Kostyál László Árpád Kun Gábor A szerkesztés július 31-én lezárult. Fotó: Frank Becker 3

5 TÁMOP / A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása című kiemelt projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 4

6 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket a projekt során adaptált megközelítések megalkotóinak, az amerikai egyesült államokbeli Szociálpolitikai Tanulmányok Központjának (Center for the Study of Social Policy), és a németországi hat szervezetből álló megvalósító konzorciumnak (Trägerkonsortium: Arbeitsgemeinschaft für katholische Familienbildung e.v., Arbeiterwohlfahrt Bundesverband, DEAE, Evangelische Arbeitsgemeinschaft Familie e.v., Katholische Bundesarbeitsgemeinschaft für Einrichtungen der Familienbildung, Paritätisches Bildungswerk Bundesverband), hogy lehetőséget biztosítottak számunkra a két szemlélet mélyebb megismerésére, és tudásukat, szakértelmüket, szakmai anyagaikat rendelkezésünkre bocsátották. Hálásak vagyunk és köszönettel tartozunk a Magyarországra ellátogató szakembereknek, Nilofer Ahsannak és Cailin O Connornak, valamint Melike Çinarnak és Andreas Seiverthnek, hogy segítségükkel részletesen megismerhettük a Családok erősítése védőfaktor keretprogramot (Strengthening Families a Protective Factors Framework) és a Szülők esélye a gyermekek esélye programot (Elternchance ist Kinderchance), bepillantást nyerhettünk kialakításuk és gyakorlatba ültetésük folyamatába. Szakmai támogatásuk, rugalmasságuk, nyitottságuk és segítőkészségük elengedhetetlenül szükséges volt a két szemlélet hazai viszonyokra történő adaptálásához, projektünk sikeres megvalósításához. 5

7 Tartalom KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 5 TISZTELT OLVASÓ!... 8 BEVEZETŐ... 9 A PROJEKT FŐBB ADATAI... 9 A KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓ INDOKOLTSÁGA, ELMÉLETI HÁTTERE A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A PROJEKT SZÜKSÉGESSÉGÉT ALÁTÁMASZTÓ PROBLÉMA BEMUTATÁSA A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, A FEJLESZTÉSEK HATÁSKÖRE A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA A PROJEKT FELÉPÍTÉSE PROJEKTSZERVEZET BEMUTATÁSA STRATÉGIAI FELADATOK NEMZETKÖZI JÓ GYAKORLATOK FELKUTATÁSA, ADAPTÁLÁSA ADAPTÁLÁSRA KIVÁLASZTOTT GYAKORLATOK BEMUTATÁSA Strengthening families Családok erősítése

8 Elternchance ist Kinderchance A szülők esélye a gyermekek esélye Parents as teachers (PAT) Szülők mint tanárok Center for Parent Information and Resources (CPIR) Szülői információforrás központ KÉPZÉSI IGÉNY FELTÉRKÉPEZÉSE KÉPZÉSI FELADATOK TANANYAGFEJLESZTÉS KÉPZŐK KÉPZÉSE SZAKEMBEREK KÉPZÉSE KUTATÁSI FELADATOK SZÜLŐI KOMPETENCIA VIZSGÁLAT KLIENSÚT KUTATÁS A SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI, GYERMEKVÉDELMI ÁGAZAT (SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ) SZAKEMBEREINEK SZEREPE A KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓ RENDSZERÉBEN DISSZEMINÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ WEBES MEGJELENÉS RENDEZVÉNYEK, DISSZEMINÁCIÓS MEGJELENÉSEK A PROJEKT INDIKÁTOR SZINTŰ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A PROJEKT VÁRHATÓ HATÁSA MELLÉKLETEK

9 Tisztelt Olvasó! A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet keretében megvalósult, A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása című, TÁMOP / projekt, kiemelt jelentőséggel bír a szociális szakterületen dolgozók életében. A projekt azt tűzte ki célul, hogy a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozó szakemberek képessé váljanak interdiszciplináris és interprofesszionális együttműködés keretein belül az arra rászoruló gyermekek és családjaik szociális prevenciójára, szociális készségeik támogatására. A komplex célok elérése érdekében a projekt kiváló munkatársai nemzetközi jó gyakorlatokat kutattak fel és adaptáltak, kutatásokkal tárták fel a szülői kompetenciákat és a gondoskodást végző szakemberek szerepét a koragyermekkori intervencióban, tananyagokat fejlesztettek és számos szakembert képeztek. Bízunk benne, hogy a képzéseken megszerzett ismeretek fokozzák a szakemberek problémaérzékenységét, gazdagítják interdiszciplináris látásmódjukat, hasznos és maradandó ismereteket nyújtanak számukra. Azzal a meggyőződéssel ajánlom tisztelt olvasóink figyelmébe a kötetet, hogy érdekes és újszerű információkkal gyarapodhatnak. Tolle, lege! 8 Farkas Péter szociológus az NCSSZI főigazgatója

10 Bevezető A kiemelt projekt feladata elsősorban a koragyermekkori intervencióban érintett (különös tekintettel a 0-3 éves gyermekekkel és családjaikkal - születés előtti időszakra is kiterjedően- kapcsolatba kerülő) szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás szakembereinek támogatása, a problémák lehető legkorábbi beazonosításával (a szociális kockázati tényezők felmérésétől kezdve, már a várandóság ideje alatt), képzettségük, eszközellátottságuk és az alkalmazott módszerek fejlesztésével. A projekt főbb adatai a projekt címe: A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása, azonosítószám: TÁMOP / típusa: kiemelt projekt futamidő: 15 hónap projekt kezdő időpontja: május 15. projekt fizikai befejezésének határideje: a projekt megkezdésétől számított maximum 15 hónap, legkésőbb augusztus 31. projekt megvalósításának határideje: a projekt megkezdésétől számított maximum 17 hónap, legkésőbb október 31. 9

11 Záró kifizetési igénylés benyújtásának határideje: a projekt megkezdésétől számított maximum 18 hónap, legkésőbb november 30. támogatás összege: Ft támogatás mértéke: 100%. A koragyermekkori intervenció indokoltsága, elméleti háttere A gyermeki fejlődés egy rendkívül változatos, dinamikus folyamat, melynek során az egyed jellemzői, képességei, készségei, és a szűkebb valamint tágabb környezet jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra. A modern fejlődéslélektan a fejlődést befolyásoló tényezők kapcsán rizikó és védőfaktorok összjátékáról, sérülékenységről, valamint rezilienciáról beszél, és ez a szemlélet egyre inkább teret nyer a koragyermekkori intervenciók alapvetéseiben, kialakításában, tervezésében, valamint megvalósítási gyakorlatában is 1. Az emberi fejlődésen belül a koragyermekkori (születéstől 5/7 éves korig tartó) időszak kiemelt jelentőségű. Az idegrendszer nagyon dinamikusan fejlődik, ekkor alakul ki a kötődés, valamint ekkor alapozódik meg az önszabályozás, mely jelentősen befolyásolja többek között a későbbi iskolai beválást, a korai 1 Cs. Ferenczi Sz., Csákvári J., Tánczos É. (2015): Vulnerability ad resilience in early childhood interventions In: Ferit Uslu (szerk.): Proceedings of INTCESS15: 2nd International Conference on Education and Social Sciences (2-4 February Istanbul, Turkey). Istanbul: International Organization Center of Academic Research (OCERINT), pp

12 akadémikus képességek fejlődését, a társas kompetenciát, az együttérzést, a figyelem fókuszálását, és az önkontroll egész életen keresztüli alakulását 2. Az egyre növekvő számú empirikus eredmény, mely ennek az időszaknak a jelentőségét támasztja alá, kiemeli a korai életkorban történő intervenciók szerepét az élethosszig tartó fizikai és mentális jóllét elősegítésében, valamint ezen intervenciók preventív jellegét a későbbi problémákra nézve. A csecsemők és kisgyermekek fejlődési szükségleteinek kielégítése az élethosszig tartó fizikai és mentális egészség erős alapjainak kiépítését, és az iskolai beválás, az iskolára való felkészültség növelését is jelenti. Az ebben az életszakaszban történő intervenció jóval kevesebb költséggel jár, mint később gyermek- illetve felnőttkorban a problémák kezelése 3. A fenntartható világ kialakításának a koragyermekkori fejlődésbe való befektetés a helyes kiindulópontja: A bizonyíték egyértelmű, a koragyermekkori fejlődésbe való befektetés nemek közötti egyenlőséghez és felhatalmazáshoz, jobb egészségi állapothoz és képzési eredményekhez, fejlettebb készségekhez, képességekhez és termelékenységhez vezet, csökkenti a jövedelmi, etnikai és földrajzi egyenlőtlenségeket, 2 Whitebread, D. & Basilio, M. (2012): The emergence and early development of self-regulation in young children Profesorado Vol. 16., No Center on the Developing Child at Harvard University (2010). The Foundations of Lifelong Health Are Built in Early Childhood. 11

13 időben nyújt intervenciót a fogyatékos embereknek, és költséghatékony stratégia a hátrányok felszámolására. 4 Az eddigiekből következően a sérülékeny gyermekek és családjaik számára nyújtott korai intervenciós szolgáltatások és támogatások egyre elterjedtebbek a világ országaiban. Ezek a korai intervenciós programok nagyon különböznek egymástól formájukban, és gyakran eltérnek a prioritások és a célok is 5. A korai intervenciós szolgáltatásokat azok a gyerekek és családjaik veszik igénybe, akiknél fejlődési késést vagy fogyatékosságot állapítanak meg, illetve, akik elegendő rizikóval rendelkeznek a fejlődési problémákhoz. Az intervenció indokai lehetnek a gyerek jellemzői (pl. koraszülöttség, alacsony születési súly), valamint a családi környezet olyan tulajdonságai (pl. szülők szenvedélybetegsége, pszichiátriai problémái, súlyos szegénység, stb.), melyek stresszes helyzetbe hozhatják a családi interakciós mintázatokat, szociális izolációhoz vezethetnek, és veszélyeztetik a gyermek optimális fejlődését. A korai intervenciós rendszerek és módszerek nagy részében multidiszciplináris szakmai csapat dolgozik a család támogatásán, a szülők aktív bevonásával 6. 4 Consultative Group on Early Childhood Care and Development Task Force for the Post-2015 Development Agenda, 2012, 19.o. 5 Guralnick, M. J. (2008). International perspectives on early intervention: A search for common ground. Journal of Early Intervention, 30, Guralnick, M.J. (2011) Why early intervention works: A systems perspective. Infants and Young Children. 24, Guralnick, M. J. (2005). Inclusion as a core principle in the early intervention system. In M. J. Guralnick (Ed.), The developmental systems approach to early intervention (pp ). Baltimore: Brookes. 12

14 Guralnick 7 a korai intervenció fejlődési rendszerek modelljében meghatározza azokat a szempontokat, melyekkel a megfelelő korai intervenciók jellemezhetőek. Az első, hogy minden gyermek fejlődését hivatottak elősegíteni. A második, hogy megfelelő módon értékelik azokat a stresszorokat, amelyek zavarhatják a családi interakció optimális mintáit. A harmadik, hogy a korai intervenció központi célja a családok oly módon való összehangolása, hogy általa a családi interakciós minták optimálisak legyenek. Az intervenciókat gyakran sajnálatos módon mégsem ez a megközelítés jellemzi, sok esetben azért, mert a szakmai orientáció csak a gyermekek, és nem a családok felé irányul. Az egészséges, produktív, jól működő társadalom felé haladás akkor a leghatékonyabb, ha az efelé tett lépéseket négy összekapcsolódó dimenzió megértése vezérli, melyek együtt alkotják a fizikai és mentális jóllét növelésének keretét 8 : A különböző ágazatokban, melyek hatással bírnak az élethosszig tartó egészség koragyermekkori eredetére, a szakpolitikák és gyakorlatok megfogalmazásának új útját javasolja a modell. A cél olyan befektetések és innovációk katalizálása, melyek közös tudományos alapokra épülnek, annak 7 Guralnick, M. J. (2008). International perspectives on early intervention: A search for common ground. Journal of Early Intervention, 30, National Scientific Council on the Developing Child. (2008/2012). Establishing a Level Foundation for Life: Mental Health Begins in Early Childhood: Working Paper 6. Updated Edition. Center on the Developing Child at Harvard University (2010). The Foundations of Lifelong Health Are Built in Early Childhood. 13

15 érdekében, hogy jelentősen jobb eredményeket érjünk el a gyermekeknél, és az egész társadalomnál. A modell négy, egymással összefüggő dimenziója keretet biztosít a fizikai és mentális jóllét fejlesztésének innovatív megközelítéséhez. Az egészség biológiája azt ismerteti, hogy a tapasztalatok és a környezeti befolyás hogyan hat a szervezetünkre, illetve hogyan állnak kölcsönhatásban a genetikai hajlamokkal. Ez a fiziológiai alkalmazkodás változatos kombinációit eredményezi, így hatással van a tanulásra, a viselkedésre, a fizikai és a mentális jóllétre, az egész élet folyamán. 14

16 1. ábra A koragyermekkori szakpolitikák és programok kerete 15

17 Az egészség alapjai azokról a területekről szól, amelyek a fizikai és mentális jóllét gyökereit tápláló környezetet létrehozzák. Ezek a: 1. stabil és válaszkész kapcsolati környezet, amely a kisgyermekek számára kiegyensúlyozott, gondoskodó és oltalmazó interakciókat biztosít olyan felnőttekkel, akik támogatják a gyermekek tanulási folyamatait és alkalmazkodóképességük fejlődését, így segítve elő jól szabályozott stresszválasz-rendszer kialakulását. 2. biztonságos és támogató fizikai, kémiai és épített környezet, amely olyan fizikai és érzelmi teret biztosít, amely mérgező anyagoktól és félelemkeltő tényezőktől mentes, lehetővé teszi a jelentős sérülés veszélye nélküli aktív felfedezést, és támogatást nyújt a kisgyermekeket nevelő családoknak. 3. teljes és megfelelő táplálkozás, ami az egészséges táplálékbevitelt és táplálkozási szokásokat jelenti, a leendő anya tápláltsági állapotától kezdve. A gondozói és közösségi kapacitások a családtagok, koragyermekkorral foglalkozó szakemberek és a társadalom azon képességére utal, mely a szomszédság, önkéntes szervezetek és a szülők munkahelye által játszott komoly támogató szerepből adódik, ami megerősíti a gyermek egészségének alapjait. Amikor a gondozói és a közösségi kapacitások pozitívan támogatják egymást, akkor az egészség alapjai szilárdak lesznek. Ha azonban nem összhangban működnek, vagy együttműködnek ugyan, de nem jó irányba, 16

18 akkor a gyermek egészsége veszélybe kerül, és ezzel együtt a társadalom jövője is. Mivel a kisgyermekek kapcsolati környezetben fejlődnek, kulcsfontosságú, hogy a felnőtt gondozó kiszámítható és válaszkész kapcsolatban álljon a gyermekkel. Minden szülő és a többi (családon belüli és kívüli) felnőtt számos kapacitást von be a kisgyermekek gondozásába és támogatásába. Ezek: Idő és elköteleződés Pénzügyi, pszichológiai, érzelmi és társas erőforrások Képességek és ismeretek (pl.: oktatás során szerzett humántőke, képzés, gyermekhez kötődő szakemberekkel való kapcsolatok, személyes tapasztalatok) A szülői léttel és a munkával kapcsolatos felelősség egyensúlyba hozásának nehézségei más (a családi struktúrában és a társas szerepekben bekövetkező) változásokkal egyetemben a gondozói kapacitások túlterhelődéséhez vezetnek. Ha túl kevés figyelem irányul a (bármely társadalmi rétegbe tartozó szülőt leterhelő) időhiány és/vagy a pszichológiai erőforrások hiányának kezelésére, számos gyermek egészséges fejlődése kerül veszélybe. A legnagyobb problémákkal azok néznek szembe, akiknek a családja és tágabb közössége kimerült, illetve azok, akik speciális szükségletű gyermeket nevelnek. A köz- és magánszektor szakpolitikája és tevékenységei megerősíthetik az egészség alapjait, hiszen képesek a gyermek környezetében a gondozók és a közösség kapacitásait növelni. A gondozók és a közösségek összetett és kölcsönhatásban álló 17

19 kapacitásai nélkülözhetetlenek a gyermeki egészség alapjaihoz. Ezért a kisgyermekek jóllétét támogató szakpolitikák és programok hatékonyabbak lesznek, ha ezeket a kapacitásokat bővítik. A gyermekek jólléte nagyon szorosan kötődik szüleik, és más gondozóik mentális egészségéhez. A csecsemők, kisgyermekek és óvodások szükségleteit olyan koordinált szolgáltatásokkal lehet a legjobban kielégíteni, melyek teljes kapcsolati környezetükre fókuszálnak. A többgenerációs, családközpontú megközelítések a legígéretesebb modellek a koragyermekkort érintő problémák megoldásában 9. A koragyermekkori intervenció hagyományos fókusza a különböző kockázati tényezők mérséklése, egyes esetekben a rizikó megszüntetése, ezáltal a kedvezőtlen kimenetel bekövetkezési esélyének csökkentése, vagy kevésbé kedvezőtlen kimenetel elérése. Az intervenciós stratégiák gyakran specifikus faktorok szerepére fókuszálnak, mint pl. gyermekbántalmazás, szegénység, válás, stb, ugyanakkor a kutatási eredmények azt mutatják, hogy egy-egy rizikótényező hatása önmagában alacsony. A magas rizikójú gyerekeket más gyerekektől nem egy meghatározott kockázati tényező jelenléte különbözteti meg, hanem egy többszörös, szociális és gazdasági jellegű családi hátrányokkal jellemezhető élettörténet National Scientific Council on the Developing Child. (2008/2012). Establishing a Level Foundation for Life: Mental Health Begins in Early Childhood: Working Paper 6. Updated Edition. 10 Fergusson, D. M. & Horwood, L. J. (2003): RESILIENCE TO CHILDHOOD ADVERSITY: RESULTS OF A 21 YEAR STUDY In: Luthar, S. S. (ed.): 18

20 A rizikófaktorokra fókuszáló intervenciók hatékonysága azonban nem megfelelő, a kockázatok csökkentése nem elegendő ahhoz, hogy növeljük annak a valószínűségét, hogy a sérülékeny családban élő, és/vagy sérülékeny kisgyermekek optimális fejlődési pályán maradjanak, vagy arra kerüljenek 11. Daniel 12 tanulmánya széles körű áttekintését adja a különböző rizikótényezők középpontba helyezésével kapcsolatos problémáknak, kockázatoknak és veszélyeknek. Az eddigiekből következően a koragyermekkori beavatkozások középpontjába egyre inkább a védőfaktorok kerülnek a rizikótényezők helyett. Például ahelyett, hogy a gyermekbántalmazás és elhanyagolás rizikófaktorait, valamint a szülők hiányosságait és gyengeségeit azonosítanánk, a védőtényezők erősítése és a szülők támogatása, a család felépítése kerül a fókuszba, hogy gyermekgondozási- és nevelési képességeik megerősödjenek 13. Resilience and Vulnerability: Adaptation in the Context of Childhood Adversities Cambridge University Press. 2003; pp Harper Browne, C. (2014): National Quality Improvement Center on Early Childhood The Journal of Zero to Three Vol. 35, No. 1, September Daniel, B. (2010): Concepts of Adversity, Risk, Vulnerability and Resilience: A Discussion in the Context of the Child Protection System Social Policy & Society 9:2, Stagner. M. W. & Lansing, J. (2009): Progress toward a Prevention Perspective Preventing Child maltreatment Vol. 19 No. 2 Fall

21 A projekt indokoltsága A rendelkezésre álló adatok, szakértői vélemények egyértelműen bizonyítják, hogy a koragyermekkori intervenciós szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hozzájutás nem biztosított mindenki számára hazánkban. A hozzáférési problémák mellett további nehézséget jelent, hogy a koragyermekkori intervencióra irányuló szolgáltatások működtetése, összehangolása az érintett ágazatok között sem rendszerszinten, sem a napi gyakorlatban nem megoldott. A korai intervencióban három szakterület, társágazat érintett különböző mértékben. A korai fejlesztés és tanácsadás a közoktatási ágazat részéről, a korai felismerés, diagnózis és egyes szolgáltatások az egészségügy részéről, míg a szociális ellátások és szolgáltatások (ide értve a szülőtámogatást is) a szociális ágazat részéről jelennek meg. Ezek a területek gyakran átfedésbe kerülnek, párhuzamosságok alakulnak ki, csökkentve a hatékonyságot. Ezek mellett a szakemberek összekapcsolódása sem valósul meg maradéktalanul, mivel a folyamat egyes elemeinek az egymásra épülése, valamint a szereplők kompetenciáinak lehatárolása, helyük meghatározása rendszerszinten nem tisztázott. 20

22 Problémafelvetés A témában a 2011-ben lefolytatott kutatás 14 alapján a koragyermekkori intervenciós ellátásra szoruló 6 éven aluli gyerekek száma alsó becsléssel közelítve mintegy 9-10 ezerre tehető, s közülük kb részesül intézményes ellátásban (oktatási, szociális, egészségügyi intézményekben), tehát a gyerekeknek majdnem 40 százaléka nem kapja meg a számára szükséges ellátást/szolgáltatást. Ugyanakkor a mintegy 100 korai ellátó intézmény adatai alapján a koragyermekkori intervenciós ellátásban részt vevő gyermekek száma évről évre nő. Az ellátás egyenetlensége és szétaprózottsága jellemzi a rendszert. A legnagyobb ellátási gondokat az Északmagyarországi régió mutatja, amelynek megyéi szinte minden mutatóban alatta vannak az országos átlagnak. Az ellátásba való bekerülés vonatkozásában a szülői iskolázottság alapján is egyenlőtlenségek tapasztalhatóak. További elemzés, amely megyei szinten vizsgálódott, rávilágított arra az összefüggésre, hogy a jelzőrendszer működésében, a tájékoztatásban, az információhoz való hozzáférésben megnyilvánuló különbségnek igen fontos differenciáló tényezője az egészségügyön belüli, illetve az egészségügyi, oktatási és 14 A szakterület elemzésnél a 2011-ben készített Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intervenciós intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához című kutatási zárójelentés megállapításait vettük alapul, a statisztikai adatok frissítésével, aktualizálásával, valamint az adatokból levont következtetések validitásának ellenőrzésével. ( 21

23 szociális intézményrendszer szereplői közötti kapcsolati háló kiterjedtsége, a kapcsolatok intenzitása, minősége. Úgy tűnik, az informális kapcsolatoknak nagy szerepük van az információáramlás elősegítésében, és ezzel a továbblépés lehetőségeinek megteremtésében, a rendszer olajozottabb működésének biztosításában. Az ellátás súlypontja Budapest, ahol a koragyermekkori intervenciós ellátásra szoruló gyerekek több mint 55 százaléka veszi igénybe a szolgáltatásokat (miközben itt a 0 4 éves népességnek csak 16%-a lakik). Az intézményes ellátás széles választéka miatt nagy távolságból is ideutaznak a családok, akik számára nincs elérhető közelségben megfelelő intézmény, vagy információ hiányában nem ismerik a közelebbi lehetőségeket. Jellemző, hogy a nagyvárosokban szerveződtek színvonalas ellátást nyújtó intézmények, de a kisebb településeken, különösen a falvakban lakók számára a specializált szolgáltatások elérhetetlenek. Az intézmények, módszerek, szakemberek elérhetőségének korlátai nemcsak a fizikai távolságból fakadhatnak, hanem az anyagi források szűkössége vagy az utaztatás nehézségei is befolyásolják azokat. 22

24 A rendszer bonyolultsága mindenesetre nemcsak a tájékozódást, de a bejutást is megnehezíti, nincs tipikus, egyértelműen szabályozott út. 15 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások, valamint a családsegítő szolgáltatások hatékonysági, hozzáférési problémákkal küzdenek, amelyek abból is adódnak, hogy ezek a rendszerek viszonylag későn fejlődtek ki, és máig számos problémával kell szembenézniük, mint például a megfelelően képzett szakemberek hiánya, az ún. egyszemélyes szolgálatok elméleti és gyakorlati hibái, az egyenlőtlen területi hozzáférés, a standardok és ellenőrzés hiánya és számtalan szemléleti hiányosság. 15 Kereki Judit, Lannert Judit (írta és szerk.) (2009): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése. Kutatási zárójelentés. Kézirat. TÁRKI- TUDOK Zrt.- FSZK. Budapest. 23

25 2. ábra. A gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak ezer azonos korú lakosra jutó száma, 2012 Forrás: KSH, SZOCIÁLIS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2012 (XII. oldal) A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása című projekt szükségességének indoklását illetően egyik legfontosabb szakértői megállapítás, miszerint: nem mindegy, hogy a gyermeket és családot körülvevő ellátó rendszerben felismerik- 24

26 e, illetve mikor ismerik fel és azonosítják a problémákat, segítike a szülőt a felismerésben, eljutnak-e a szükséges információk az érintettekhez, biztosítja-e a rendszer a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az időben való ellátásba kerülést, garantálja-e a megfelelő színvonalú ellátást. A gyermekek biológiai/egészségügyi hátrányai kedvező környezeti, családi feltételek, fokozott figyelem, időben felismert fejlesztési szükséglet és fejlesztés mellett kompenzálhatók vagy teljesen le is küzdhetők. Amennyiben azonban ezek a kedvező feltételek valamilyen ok, leggyakrabban a családok nélkülözése, az ezzel gyakran együtt járó családon belüli feszültség, a szükséges és hasznos információkhoz és szolgáltatásokhoz való nehéz hozzáférés miatt nem állnak fenn, a biológiai hátrányok a környezeti hátrányokkal, az idő előrehaladásával egyre kifejezettebbé válnak. Maga a környezeti hátrány egészségügyi ok nélkül is gyakran eredményezi, hogy az ép intellektusú gyermek nem képes teljesíteni az életkora szerint elvárható fejlődés jellemzőit, nem felel meg az iskola által támasztott követelményeknek. Hátránnyal indul, egyre rosszabbul teljesít, kedvezőtlen iskolai pályafutása rontja a továbbtanulási esélyeit, és ez által az életben való boldogulás, a munkavállalás esélyeit is. A jelenlegi szakmapolitikai fejlesztési irányokat figyelembe véve hazánkban a korai intervenció területén az esetleges fejlődésbeli problémák (eltérő fejlődés, fejlődési zavar) felismerése, azonosítása, mint az intervenciós folyamatok első szintje, leginkább az egészségügyi szakemberek, azon belül is védőnők hatáskörébe tartozik. 25

27 A védőnők a jelenleg érvényes jogszabályok szerint a szülészetről való hazakerülést követően a 48 órán belül, majd 1, 3, 6, 12 hónapos életkorban (ezt követően hat éves korig évente) végzik a csecsemők teljes fizikális vizsgálatát, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére, a kisgyermekek pszichomotoros, mentális, és szociális fejlődésére, magatartásproblémákra. Ezen túl végzik az érzékszervek, a beszédfejlődés, a mozgásszervek vizsgálatát, mindezt a családi anamnézis és a család szociális körülményeinek figyelembevételével 16. Rögzíteni érdemes azonban, hogy az érintett szakterületek közül nincs egyértelműen meghatározva a szociális ágazat képviselőinek (szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakemberek) feladat-, illetve hatásköre a koragyermekkori (kiváltképp a 0-3 éves korig) intervenciót illetően. Jelenleg rendszerszinten nem tisztázott, hogy a szociális szakemberek miként, milyen formában, milyen szakmai elvek szerint, milyen tevékenységekkel támogassák klienseiket, ügyfeleiket (gyermekek és szüleik), illetve a folyamatok mely szakaszában (felismerés, beavatkozás, prevenció stb.) segíthetik elő a korai intervenció minél hatékonyabb megvalósulását. Ez azért is probléma, mert a jelenlegi fent említett gyakorlat szerint a védőnők jobb esetben a meghatározott időszakban (ritkuló gyakorisággal) találkoznak a gyermekekkel, illetve szüleikkel. Azonban a védőnők ezekben az esetekben sem feltétlenül vizsgálják meg az úgynevezett szociális rizikófaktorokat (nincs is erre megfelelő felkészítésük), amelyek 16 Egészségügyi Közlöny, LIX. Évf.sz.,

28 a későbbiekben problémákat okozhatnak, így elmarad az esetleges későbbi fejlődésbeli problémákat okozó tényezők azonosítása, korai felismerése. Rosszabb esetben, a hátrányos vagy halmozottan hátrányos településeken, ahol magasabb gyermekszám mellett egyébként is nagyobb a védőnők leterheltsége, mind a településszerkezet (jellemzően aprófalvas települések), mind az ellátandó területek nagysága és az alacsony védőnői létszám, illetve egészségügyi ellátás színvonala miatt, számos esetben előfordul, hogy az úgynevezett rizikóbabák, -gyermekek nem kerülnek be a koragyermekkori intervenciós ellátórendszer, szolgáltatók látókörébe. A jelenlegi körülményeket figyelembe véve a probléma további eszkalálódásához vezethet, hogy a rendszer nem számol a már érintett vagy magas rizikófaktorral rendelkező gyerekek és családjaik támogatására alkalmas megfelelő felkészítéssel, szakmai továbbképzéssel megtámogatott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakemberek helyi jelenlétével, rendelkezésre állásával, szakmai kapacitásával. Márpedig bizonyos szakértői javaslatok szerint, melyet nemzetközi példák, jó gyakorlatok igazolnak, a korai intervenciós rendszeren belül az úgynevezett gyermekút segítésének a felismeréstől az ellátásba juttatásig egyik kulcsszerepét szociális szakemberek tölthetnék be. Feladatkörükbe tartozna a kiszűrt gyerekek diagnosztikus vizsgálatának megszervezésétől kezdve az elérhető szolgáltatások feltérképezésén, a gyermek szükségleteihez igazodó, adekvát szolgáltatásba való eljuttatása, a szülő tájékoztatása az elérhető juttatásokról, a család folyamatos ellátásának további nyomon követése. Ezáltal is elősegítve az úgynevezett szociális modell szemléletének megerősítését hazánkban. A szociális modell szerint a nemzetközi gyakorlatban a szociális ágazat szereplőire, ezen 27

29 belül különösen a gyermekvédelmi szakemberekre egyre fontosabb szerep hárul a 0-3 éves korú gyermekek ellátásához köthető szolgáltatástípusokban. Az elmúlt évben felerősödött az orvositól egy a gyermeket, a családot és környezetüket egyaránt figyelembe vevő szociális modell felé történő elmozdulás. A fentiekből kifolyólag ahhoz, hogy Magyarországon is integrált, komplex szemléletű szolgáltatási modellt lehessen megvalósítani, különös fontossággal bír a szociális szakemberek szerepének, feladatainak azonosítása, a lehetséges fejlesztési pontok megjelölése. Az ágazatközi kapcsolódási pontok rögzítése, a meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciák, készségek, tudástartalom megszerzéséhez elengedhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretek beépítse a továbbképzési rendszerbe. Továbbá szükséges a területen bevált nemzetközi jó gyakorlatok, programok adaptálása, figyelembe véve a jelenlegi, hazai korai ellátórendszer jellemzőit, illetve a korai intervenció területére vonatkozó európai és nemzetközi trendeket, szakpolitikai irányokat. A korai ellátásba való bekerülésnek igen fontos, ha nem a legfontosabb differenciáló tényezője a különböző ágazati irányítású intézményes szereplők közötti kapcsolatok kiterjedtsége, a kapcsolatok intenzitása, minősége. Minél kiterjedtebb és stabilabb a kapcsolati háló, annál korábban jutnak be a gyermekek az egészségügybe a pedagógiai jellegű, illetve a szociális ellátásba. Magyarországon legalacsonyabb életkorban a Dél-dunántúli régióban kerülnek be a gyerekek az ellátó intézményekbe (átlagosan 16 hónapos korukban), az intézményes ellátásból kikerülő gyerekeknél pedig ebben a régióban regisztráltak legmagasabb javulási arányt. Azokban a 28

30 régiókban, ahol a korai ellátás terén a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátó intézmények a többi régióhoz képest túlsúlyban vannak (Közép-Dunántúl, Észak-Alföld), magasabb átlagéletkorban kerülnek be a gyerekek az ellátásba, mint a többi régióban (átlagosan 2,7, illetve 2,4 éves korban) 17. A projekt céljainak meghatározása A projekt átfogó célja A konstrukció átfogó célja a koragyermekkori intervenció területén működő, hangsúlyosan a szociális modell szemléletét követő nemzetközi gyakorlatok hazai, elsősorban 0-3 éves korosztályra történő adaptációjával olyan szolgáltatások bevezetése és elterjesztése a szociális ágazatban, amely a problémák mielőbbi, korai életszakaszban történő felismerésével hozzájárul az érintett gyermekek és családjaik életminőségének javításához. 17 Gyógypedagógiai szemle 2013/01 - A koragyermekkori intervenciós rendszer működésének legfontosabb problématerületei és fejlesztési lehetőségei, Kereki Judit 29

31 A projekt fő célkitűzése A kiemelt projekt fő célkitűzése, hogy a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozó szakemberek képessé váljanak az interdiszciplináris és ágazatközi együttműködés keretein belül, az arra rászoruló gyermekek (elsősorban 0-3 éves korú) és családjaik szociális prevenciójára, szociális készségeik fejlesztésére, támogatására (koragyermekkori intervenció és szülőtámogatás). A fejlesztések célcsoportjai, a fejlesztések hatásköre A projekt célcsoportjai A projekt közvetlen célcsoportjába tartoznak a koragyermekkori intervencióban érintett szakterületeken dolgozó segítő szakemberek. A közvetett célcsoportba tartoznak a koragyermekkori intervencióban érintett szervezetek, állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviselői, és nem utolsó sorban a koragyermekkori intervencióban érintett, elsősorban 0-3 éves korú gyermekek és családjaik, hiszen a szakmai ismeretek bővítésével a szakembereken keresztül nekik szeretne a projekt minél szélesebb körű és eredményesebb segítséget nyújtani. 30

32 Hatáskör Bár a konstrukció megvalósulásával elsődlegesen a konvergencia régiókat céloztuk, a projekt területi hatását vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy országos hatókörű. A projekt megvalósítása során mindvégig igyekeztünk figyelemmel lenni a szükségletek és az ellátórendszer oldaláról jelentkező területi egyenlőtlenségekre. 31

33 A projekt tevékenységeinek bemutatása A projekt felépítése Projektszervezet bemutatása A TÁMOP / azonosító számú kiemelt projektet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban: Intézet) valósította meg. Az Intézet számos kiemelt projekt megvalósításának tapasztalatával rendelkezik, mint például a közelmúltban lezárult TÁMOP / azonosítószámú "Szociális képzések rendszerének modernizációja" című kiemelt projekt. Az Intézet egyik kiemelt feladata a szociális ágazat humánerőforrás fejlesztése; a szociális továbbképzési rendszer, az alap- és szakvizsgarendszer, valamint a jogszabályhoz kötött munkakörök betöltésére jogosító képzések szervezése és irányítása. Ennek keretében az Intézet végzi a minősítésre beérkezett szociális továbbképzési pályázatok bírálatra való előkészítését, gondozását, a már minősítéssel rendelkező programok feldolgozását; a személyes gondoskodást végzők működési nyilvántartásának folyamatos vezetését és a munkáltatók tájékoztatását; az alábbi, munkakör betöltésére jogosító képzések szervezését: 32

34 adósságkezelési tanácsadó képzés; falu- és tanyagondnok képzés; közösségi pszichiátriai gondozó és koordinátor képzés; támogató szolgálat vezető, személyi segítő és személyszállító képzés; utcai szociális gondozó és koordinátor képzés; szociális szakkönyvek, vizsga-segédletek biztosítása, aktualizálása, terjesztése. A projekt struktúrája A kiemelt projekt alprojekteken keresztül valósította meg tevékenységeit. A különböző tevékenységekbe más-más hangsúllyal vont be együttműködő partnereket. A partnereknek kiemelkedő szerepük volt az elemzések, nagymintás kutatások készítésénél. A projekt feladatait elsősorban három alprojekten keresztül valósította meg: Stratégiai és Képzési Alprojekt Elemzési Alprojekt Kommunikációs és Disszeminációs Alprojekt A projektmenedzsment munkáját pénzügyi és back office iroda segítette, valamint a Szakmai Monitoring és Értékelő Testület nyújtott számára szakmai támogatást. 33

35 A projekt főbb tevékenységei Stratégiai és Képzési Alprojekt Kiemelt stratégiai feladatok: A projekt átfogó céljához köthető egyik fő stratégiai tevékenység az alprojekten belül, a korai felismerés, beavatkozás segítéséhez kapcsolódó módszerek nemzetközi összehasonlító vizsgálata, továbbá: a koragyermekkori intervenció hazai rendszerhiányosságainak azonosítása, a korai felismerés, beavatkozás segítéséhez kapcsolódó módszerek nemzetközi vizsgálata, problémaspecifikus nemzetközi módszerek vizsgálatának lefolytatása a koragyermekkori intervenció területén érintett szereplők körében, hiánypótló módszerek hazai adaptációja. Az alprojekt felelt a képzési feladatokért is. A képzési tevékenység több részből állt. Ide tartozott a képzők képzése, szakemberek képzése illetve a szakmai tananyagok kidolgozása, valamint a képzésekkel kapcsolatos információs napok szervezése, szakemberek toborzása is. 34

36 Elemzési Alprojekt Az alprojekt a tevékenységei során előkészített és lefolytatott 2 országos, reprezentatív, nagymintás (minimum 2000 fő) adatfelvételt. A vizsgálatok rendhagyó módon a szociális ágazat szempontjából, célzottan az igénybevevői oldalra fókuszáltak. Az alprojekt keretében megvalósuló nagymintás adatfelvételek két nagy területre fókuszáltak: 1. Szülői kompetencia vizsgálat Az adatfelvétel során országos viszonylatban tártuk fel azokat a koragyermekkori intervencióval összefüggő szülői kompetenciákat, szolgáltatási, támogatási igényeket és szükségleteket, melyekre reagálva a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszer képessé válhat hatékonyan és eredményesen részesévé válni az intervenció szakmai folyamatának (prevenció, korai felismerés és beavatkozás). 2. Kliensút ügyfelek szolgáltatási kapcsolatainak feltérképezése, elérési módszerek vizsgálata Vizsgálatunk során fel kívántuk térképezni a korai intervencióban (megelőzéstől az ellátáshoz/szakszerű szolgáltatáshoz való hozzáférésig) részesülő gyermekek és családjaik útját az egyes ellátási és szolgáltatási formák és rendszerek között, különös hangsúllyal fókuszálva a jelenlegi szociális és 35

37 gyermekjóléti/gyermekvédelmi ágazat gyakorlatára, lehetséges jövőbeni beavatkozási lehetőségeire. Célunk volt továbbá, hogy a koragyermekkori intervenció szempontjából potenciális, de ma még valamely oknál fogva el nem ért, ún. rejtőzködő célcsoportokat beazonosítsuk. Kommunikációs és Disszeminációs Alprojekt Az alprojekt feladatai közé tartozott a különböző fejlesztési folyamatokhoz kapcsolódó szakmai kapcsolatfelvétel, kommunikáció, hazai és nemzetközi disszemináció. A disszemináció részeként a fejlesztési időszak végén a projekt eredményeit a szélesebb szakmai közvéleménnyel (külföldi és hazai szakemberek) nemzetközi konferencia keretein belül, a hazai szakemberekkel regionális konferenciákon és zárókonferencián ismertettük meg. A nemzetközi konferencián mutattuk be a különböző ágazatok szakembereinek, többek között a kiválasztott nemzetközi programok, megközelítések hazai adaptációját, valamint az ehhez tartozó, a projekt keretein belül kidolgozott képzési programokat, tananyagokat. A fent említett disszeminációs tevékenységek mellett a projekt az alábbi kommunikációs célokat tűzte ki: 36

38 A program célcsoportjainak informálása, bevonása, aktív partnerségen alapuló részvételük ösztönzése. A program szükségességének elfogadtatása, eredményeinek megismertetése, elismertetése. A program támogatása, fenntarthatóságának biztosítása. 37

39 Stratégiai feladatok Nemzetközi jó gyakorlatok felkutatása, adaptálása A projekt keretében több mint 20 nemzetközi módszert, megközelítést tekintettünk át, melyek között megtalálhatóak többek között Európa különböző országaiból, továbbá az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából származó gyakorlatok is. Kiválasztási szempontrendszerünk kiemelten fókuszált a korábbiakban leírtak alapján arra, hogy a módszerek szemléletében mennyire központi a védőfaktorok és a reziliencia erősítésének szerepe. Első körben a módszereket olyan szempontok alapján vizsgáltuk meg, melyek a szakmai lehatárolásra, a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerben való használhatóságra és a magyar viszonyok közötti adaptálhatóságra vonatkoztak. Szempontjaink voltak: Koragyermekkori intervenció területét célozza a módszer/gyakorlat? Koragyermekkori intervenciós ellátórendszert célozza a módszer/gyakorlat? Korai felismerésre fókuszál a módszer/gyakorlat? 0-3 éves korosztályt célozza a módszer/gyakorlat? Szakembert céloz a módszer/gyakorlat? Szociális modell szemléletű a módszer/gyakorlat? 38

40 Személyes gondoskodást nyújtó szakemberek számára adaptálható a módszer/gyakorlat? Többféle ellátórendszer-struktúrához igazítható? A gyermeket és családot egy rendszernek tekintve többféle módszert javasol a beavatkozásra? Kapcsolódik-e képzés a módszerhez/gyakorlathoz? Tipikusan fejlődő és különleges bánásmódot igénylő (sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű) gyereket egyaránt céloz? Hazai környezetnek megfelelően továbbfejleszthető a módszer/gyakorlat? Ezen szempontsor alapján kiválasztott módszereket további vizsgálatnak vetettük alá. Az amerikai egyesült államokbeli Szociálpolitikai Tanulmányok Központjának Koragyermekkor Nemzeti Minőségfejlesztési Központja (Center for the Study of Social Policy National Quality Improvement Center on Early Childhood) áttekintette a bizonyítékokon alapuló, 0-5 éves gyerekek számára készült rossz bánásmód intervenciós programokat, amelyeket legalább egy független bírálat ígéretesnek vagy bizonyítottnak értékelt, és ez alapján azonosította a hatékony koragyermekkori intervenciós programok közös jellemzőit, melyek a következők voltak (Harper Brown, 2014, pp 4; Daro, Barringer és English, 2009): 39

41 1. Elméleti integritás fenntartása: a probléma meghatározása, mérhető célok azonosítása, kohéziós megközelítés kialakítása 2. A legkorábbi szakaszok megcélzása: a gyermek korai fejlődési potenciáljának maximalizálása 3. Az egyének és családjaik közötti kétirányú interakcióra történő ráhatás: a gyermekeket és a szülőket egyénenként, a családokat pedig kohéziós egységként kell kezelni 4. A szociális támogató szolgáltatások már meglévő helyi hálózatának összekapcsolása a prevencióval: a szemléletre a már korábban létező rendszer új elemeként kell tekinteni 5. Kapcsolatok építése: jó minőségű résztvevő-szolgáltató kapcsolatokat kell kiépíteni 6. Folyamatos támogatást kell felkínálni, valamint elérhetővé kell tenni egyéb intervenciókat: a gyermek-, felnőtt- és közösségfejlesztés érdekében különböző szolgáltatások kell nyújtani 40

42 A második körös módszervizsgálatban ezeket a szempontokat vettük alapul, valamint további két, a projekt szemlélete és feladatai alapján meghatározott szempontot: 1. A családok széles körét célozza: a szolgáltatások minden család számára elérhetőek, vagy a széles értelemben vett sérülékeny családoknak szólnak 2. Szolgáltatásai a szociális szakemberek által (is) nyújtható szolgáltatások: módszertana és eszközei illeszkednek a magyar szociális szakemberek kompetenciakészletéhez E szempontok alapján négy megközelítés került kiválasztásra, melyek közül az első két megközelítés adaptációja történt meg a projektben. 41

43 Adaptálásra kiválasztott gyakorlatok bemutatása Strengthening families Családok erősítése Amerikai Egyesült Államok A Családok erősítése egy kutatások alapján kialakított megközelítés, célja a családok erősítése, a gyermekek fejlődésének támogatása valamint a gyermekbántalmazás és elhanyagolás valószínűségének csökkentése. Az elmúlt évtized folyamán a Szociálpolitikai Tanulmányok Központja (Center for the Study of Social Policy) a Családok erősítése programot az egyik legszélesebb körben elismert olyan megközelítéssé fejlesztette, ami a gyermekbántalmazás és a gyermekek elhanyagolása megelőzését tűzte ki céljául. A Családok erősítése program középpontjában annak kérdésköre áll, hogy a családok mennyi támogatást kapnak olyan védőfaktorok kiépítéséhez, melyek a gyermekek boldogulását segítik. A Családok erősítése program megalapításakor kijelölt öt védőfaktor keretként is szolgál a rendszerek, szakpolitikák és gyakorlatok szintjén helyileg, államilag és nemzetileg bekövetkező változásokhoz. Nemzeti szinten 42 állam és két Egyesült Államokhoz tartozó terület integrálta a Családok erősítése programot a gyermekeknek és családoknak szóló szolgáltatások rendszerének egyes vonatkozásaiban, 33 állam és egy terület pedig aktív résztvevője a Családok Erősítése Program Nemzeti Hálózatának. 42

44 Az országon átívelő programok a Családok erősítése program szakmai önfelmérő eszközeit használják, illetve egyéb bevezető eszközöket ahhoz, hogy tájékozódjanak a gyakorlatokról, és apró, de fontos változtatásokat alkalmazzanak, melyek pozitívan hatnak a családokra. Hasonlóképpen több ezer gyermek- és családsegítő szakember részesült a Családok erősítése keretprogram képzésében és 2012 között például több mint szakembert vontak be állami képzésbe és szakmai továbbképzésekbe. Emellett több mint 1000 ember teljesítette a hét modulból álló online kurzust az első két évben. A Családok erősítése program egyik alaptézise, hogy a kockázatok csökkentése nem elegendő ahhoz, hogy növeljük annak a valószínűségét, hogy a sérülékeny családban élő kisgyermekek optimális fejlődési pályán maradnak. A védőfaktorok vizsgálata és megértése ugyanolyan fontos, mint a rizikófaktorok kutatása. A védőfaktorokra olyan egyénekben, családokban, közösségekben vagy a nagyobb társadalomban meglévő körülményként vagy tulajdonságként tekintenek, amelyek egyaránt csökkentik a bántalmazás valószínűségét és növelik a pozitív és adaptív következmények valószínűségét, még rizikófaktorok megléte mellett is. A Családok erősítése öt, egymással összefüggő védőfaktorra koncentrál: a szülői rezilienciára, a társas kapcsolatokra, a szülői neveléssel és gyermeki fejlődéssel kapcsolatos ismeretekre, a konkrét támogatásra szükséghelyzetben, valamint a gyermekek társas és érzelmi kompetenciáira. 43

45 1. táblázat Védőfaktorok Védőfaktor Szülői reziliencia Társas kapcsolatok Szülői neveléssel és gyermeki fejlődéssel kapcsolatos ismeretek Konkrét támogatás szükséghelyzetben Gyermekek társas és érzelmi kompetenciái Definíció Stresszkezelés és működőképesség/jó helyzetkezelés kihívások és viszontagságok esetén is. Konstruktív, támogató emberekkel vagy intézményekkel való kapcsolat A szülői jó gyakorlatok és a fejlődés szempontjából megfelelő gyermeki képességek és magatartási formák megértése A szülők, gyermekek és családok számára szükséges szolgáltatások azonosítása, elérése és átadása Biztos szülői és társas kapcsolatok kialakítása; érzelmek megtapasztalása, szabályozása és kifejezése 44

46 A program alapvető nézőpontváltást valósít meg: "rizikós családok" rizikófaktorok prevenció MINDEN család védőfaktorok és puffer a mérgező stressz ellen erős családok és egészséges fejlődés előmozdítása A programot eredetileg a gyermekbántalmazás és elhanyagolás csökkentésére dolgozták ki 0-4 éves korú gyermekeknek és családjaiknak, de a gyakorlati szakemberek és helyi illetve állami programok nagyon gyorsan adaptálták arra, hogy teret alkossanak a szolgáltatási rendszerek összekötésére, és segítsék a családokat pozitív társas kapcsolatok kiépítésében. A Családok erősítése programról részletes információk itt találhatóak: 45

47 2. táblázat A változás folyamata a Családok erősítése programban 18 : Együttműködési intervenciók a szociális ökológia központi területein Központi területek: Szülő vagy elsődleges gondozó (egyén) Társas kapcsolatok (család) Közösségi erőforrások és támogatások (közösség) Politikai és társas normák (társadalmi) A védőfaktorok gyarapítása Szülői reziliencia Társas kapcsolatok A szülői neveléssel és a gyermeki fejlődéssel kapcsolatos ismeretek Konkrét támogatás szükséghelyzetben Gyermekek társas és érzelmi kompetenciái Rizikófaktorok csökkentése A gyermekbántalmazás tekintetében magas kockázatú kisgyermekes (0-5 éves) családokon belül Az optimális gyermekfejlődés megnövekedett valószínűsége A gondozó tudása, képességei, viselkedése és kompetenciája, amelyek hozzájárulnak a növekedés és a fejlődés pályájához, amely elősegíti a lehető legjobb társas, érzelmi, kognitív és fizikai eredményeket a gyermek és a család egyedi jellemzői és körülményei alapján. A család megerősödése Olyan kompetenciák és képességek, amelyek lehetővé teszik a család számára, hogy felismerjék az egyes családtagok szükségleteit, valamint hogy hatékonyan és erőszakmentesen kezeljék a családi rendszeren belül keletkezett igényeket. A gyermekbántalmazás kisebb valószínűsége A védőfaktorok gyarapodása és a rizikófaktorok csökkenése. 18 Harper Browne, C. (2014): National Quality Improvement Center on Early Childhood The Journal of Zero to Three Vol. 35, No. 1, September 2014, 2-9.o., 7.o. 46

48 Elternchance ist Kinderchance A szülők esélye a gyermekek esélye Németország A Szülők esélye a gyermekek esélye országos program része a Családok, Idősek, Nők és Fiatalok Minisztériuma (Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend) stratégiájának, melynek célja a gyerekek tanulási sikereinek növelése az iskola előtti és iskolán kívüli gyermekeknek és családoknak szóló szolgáltatásokon keresztül, valamint a gyermekek elsődleges tanulási színterének, a családnak aktív bevonása. A gyerekek esélyei szorosan összefüggenek az otthoni korai ismeretszerzéssel. Számos empirikus család- és tanuláskutatás eredményei alapján tudjuk, hogy a későbbi képességbeli és tanulási sikerek döntő előfeltételeit a család teremti meg. Ebből következően a tanulási kompetenciák fejlesztése nem csak oktatáspolitikai, hanem központi családpolitikai kihívás is. A szülők koragyermekkori tanulási- és nevelési folyamatban betöltött jelentős szerepének felismerése miatt vált szükségessé olyan speciális ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező szakemberek képzése, akik ezen a területen tudják segíteni, támogatni és erősíteni a szülőket. A Szülők esélye a gyermekek esélye program keretében nyújtott szülőkísérő (Elternbegleiter) továbbképzés a családsegítésben dolgozó szakemberekre irányul. A cél, hogy a szülőket érdekeltté tegyék a gyermek fejlődési folyamataiban és 47

49 az oktatásba való átmenetben, valamint hogy kompetensen tudjanak nekik tanácsot adni. A szakmai továbbképzésen végzett szakemberek a szülőket időben és célcsoport-specifikusan tudják érzékenyíteni a gyermekeik tanulási, ismeretszerzési folyamataira és a nevelésioktatási rendszerbe való átmenetre úgy, hogy a szülők aktívan tudják kísérni gyermekeiket születésüktől kezdve tanulási folyamataikban és az oktatásba való átmenettel való megbirkózásban. Szülőkísérő kompetens a tanulásban-oktatásban A szülőkísérő feladatai sokrétűek. Megfelelnek az eddigi tevékenységi köröknek, de ezeket új tanulási-oktatási családsegítő kompetenciákkal bővítik. Proaktív szülőkísérő munkával nyújtanak tanácsadást és a szülők számára tanulásioktatási kompetenciaerősítő szolgáltatást. A szülőkísérők a képzésen keresztül kiegészítő tudást és praktikus cselekvési kompetenciákat szereznek a gyermekek tanulási-oktatási folyamatáról. A tanulási-oktatási kísérő szolgáltatáshoz új kompetenciákkal szembesülnek, mint pl. új megközelítések a csoportvezetésben, több tanácsadói kompetencia, ötletek hatékonyabb hálózati munkára vagy akár interkulturális és felmérési kompetenciák. 48

50 Lehetséges tevékenységek: Szülői kompetenciák erősítése: a tanulás, ismeretszerzés fontosságának, egyéni fejlődésnek és a tanulási folyamatok ismeretének átadása Tanulási-oktatási lehetőségek megnyitása: tanulásioktatási kísérés és tanácsadás mellett akár kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése Intézményválasztás segítése: oktatási átmeneti döntés előtt álló szülők számára információnyújtás Együttműködés javítása: a szakemberek és a szülők közötti nevelői és oktatói partneri viszony, valamint a gyermeknevelő családok és az intézmények közötti együttműködés fejlesztése Innovatív családképzés létrehozása: a családok tanulási-oktatási támogatása érdekében a szülő- és családképzés új formáinak és tartalmainak kialakítása Hálózatépítés: egyéb szülő- és gyerekvonatkozású intézménnyel, fenntartóval és intézettel való együttműködés és területi vonatkozású hálózat kiépítés. 49

51 Nagyobb tudás célzott tanácsadás A szülőkísérő szakemberképzés alapja egy speciálisan a gyermek tanulási-oktatási folyamatában való szülőkísérésre szabott tanterv. A továbbképzés során tudást és gyakorlati cselekvési kompetenciákat kapnak tanulási-oktatási kérdésekben. Új utakat ismernek meg azzal kapcsolatban, hogyan tudnak hatékony hálózatot és a különböző szakterületek közötti együttműködést a saját intézményükben, helyben a gyakorlatba átültetni. A Szülők esélye a gyermekek esélye program keretében 2014 végéig 2400 szakembert képeztek tovább szülőkísérővé. A programról itt olvashat bővebben:

52 Parents as teachers (PAT) Szülők mint tanárok Amerikai Egyesült Államok (Európai adaptáció: Németország, Svájc: PAT - Mit Eltern lernen A szülőkkel tanulni) A Szülők mint tanárok világszerte vezető pozíciót tölt be olyan bizonyítékokon alapuló, szülőket ösztönző és otthonlátogató módszerek terjesztésében, melyek hatékonyan támogatják a kisgyermekek iskolai alkalmasságát, tudását, egészségét és fejlődését. A világ minden táján évente több százezer család profitál a Szülők mint tanárok megközelítést alkalmazó szülőképzők munkájából ben Missouri úttörője volt annak az elképzelésnek, hogy támogatni kell a szülőket abban, hogy be tudják tölteni tanári, nevelői szerepüket. A Szülők mint tanárok a mai napig folytatja a koragyermekkori szervezetek és szakemberek olyan releváns információkkal és eszközökkel való ellátását, melyek jól használhatóak a szülőknek, családoknak és gyermekeknek. A Szülők mint tanárok elképzelést a 70-es években fejlesztették ki, amikor Missouriban a nevelők azzal szembesültek, hogy a gyermekek az óvodát nagyon különböző fejlettségi szinttel kezdik. A kutatások azt mutatták, hogy a nagyobb szülői bevonódás kritikus láncszem a gyermekek tanulási képességeinek fejlődésében, beleértve az olvasást és az írást is. 51

53 A koragyermekkor szakértői azt ajánlják, hogy az olyan program, mely a fejlődési késések és egészségügyi problémák korai felismerését nyújtja, valamint szülő képzést, mely segít a szülőknek megérteni azt a szerepüket, hogy gyermekük fejlődését a kezdetektől bátorítsák, tudja növelni az iskolai alkalmasságot és a szülői bevonódást ben a programot bevezették Missouri összes iskolai körzetében. Azóta az USA mind az 50 államában, valamint 6 további országban alkalmazzák a Szülők mint tanárok megközelítést. Csatlakozási lehetőség tagság A Szülők mint tanárok egy olyan szervezetekből álló közösség, melyek magas minőségű evidencia-alapú szolgáltatásokat nyújtanak, ezeken keresztül pedig a családi jóllét, az egészséges gyermekfejlődés és az életcélok állnak középpontjukban. A csatlakozni kívánó szervezeteknek magas szintű követelményrendszernek kell megfelelniük. A tagok számára a szervezet számos szolgáltatást és támogatást biztosít. A Szülők mint tanárok évtizedek óta nyújt bizonyítékokon alapuló, kutatás-alapú tananyagokat és képzéseket. Alapképzést és Modell megvalósításhoz kapcsolódó képzést is kínálnak a világ különböző pontjain. 52

54 Alapképzés A háromnapos alapképzés a Szülők mint tanárok megközelítés alapjain nyugszik, mely az otthonlátogatásról és a szülőknek a koragyermekkori rendszerbe való bevonásáról szól. Az alap tananyag a Szülők mint tanárok elméleti keretét gyakorlattal kapcsolja össze. Úgy dolgozták ki, hogy a megközelítésen alapuló eszközöket biztosítson az otthonlátogatáshoz, és három hangsúlyos területet ölel fel: 1. szülő-gyermek interakció 2. fejlődés-központú nevelés (kötődés, fegyelmezés, egészség, táplálkozás, biztonság, alvás, átmenetek/rutinok, egészséges születés) 3. családi jóllét A tananyaghoz tartozik egy nyomtatott kézikönyv, egy eszközkészlet, és egy több, mint 1600 oldalból álló online tananyag. A Szülők mint tanárok program célja, hogy minden gyermeket hozzásegítsen a saját potenciálját teljes mértékben kiaknázó tanuláshoz, növekedéshez, és fejlődéshez. Biztosítják a szülőknek a szükséges információkat, támogatást és bátorítást, hogy segíteni tudják gyermekük optimális fejlődését az alapvető első életévek alatt. A céljuk, hogy a szülők oly módon köteleződjenek el gyermekük iránt, hogy azáltal gyermekük életre szóló jó egészségben, tanulási eredményekben, és jövőbeni sikerekben részesülhessen. 53

55 A Szülők mint tanárok programról részletes információk itt találhatóak: A programot többek között Németországban és Svájcban is adaptálták, részletes információk itt érhetőek el: 54

56 Center for Parent Information and Resources (CPIR) Szülői információforrás központ Amerikai Egyesült Államok Az Amerikai Egyesült Államok Oktatási Minisztériumának Gyógypedagógiai Program (No. H328R130014) Irodája hozta létre a portált, amely egy komplex virtuális információs központ. Szülők számára készült, számos területre, témára és támogatási formára kiterjedő adatbanknak tekinthető. A széles értelemben vett gyermekneveléshez kapcsolódó minden információ és segítség megtalálható rajta, a törvényi vonatkozások és fogalmak magyarázatától kezdve az evidencia alapú intervenciós gyakorlatokon keresztül egészen a felnőtt korba való átmenetet segítő szolgáltatásokig és azok elérhetőségéig. A portál hangsúlyosan szülőcentrikus, a családoknak szóló információk gazdag tárháza, de a különféle témákra vonatkozó tananyagok, prezentációk, tréning segédletek a családokkal foglalkozó szakemberek munkáját is segítik. A portálon többek között megtalálható egy komplex, a korai intervencióra fókuszáló tréning tananyaga. A témák modulokra bontva érhetők el olvasásra, letöltésre és természetesen tréning célú felhasználásra is. Az Amerikai Egyesült Államok a fogyatékkal élő személyek nevelésére, oktatására vonatkozó jogszabályi háttérből kiindulva (Part C of IDEA 2004) 14 modulban építi fel a korai intervenció egyes témaköreiről való tudnivalókat, ismeretrendszert. Egy modul is számos komponenst tartalmaz, melyek részben a szakemberek 55

57 felkészülését segítik, részben az ismeretátadás és készségfejlesztés fontos segédanyagai. A korai intervenció témában részletesen kitér a gyermekek ellátására, a gyermeki és a családi kimenetek optimalizálására, a személyre szabott család szolgáltatási terv -re (Individualized Family Service Plan IFSP) és a gyermekek számára nyújtott szolgáltatások közötti átmenetre (transition). A Szülői Információforrás Központ a Szülői Tréning Információs Központok (Parent Training Information (PTI) Centers) közösségének és a Szülői Forrás Központok Közösségének (Community Parent Resource Centers (CPRCs)) biztosított információk és termékek központi forrása. Ezek a szervezetek a fogyatékos gyermekeket nevelő családoknak nyújtott szolgáltatásokra fókuszálják erőforrásaikat. A Szülői Információforrás Központ célkitűzései (1) igen jelentős mennyiségű korszerű tartalommal, eszközökkel és anyagokkal látja el a PTI-t és a CPRCs-t, hogy támogassa a családokkal végzett munkájukat (információs szórólapok, prezentációk, tréning tervek, útmutatók, feladatlapok, handoutok), (2) növeli a Szülő Központok ismeretanyagát és kapacitását különféle területeken, és (3) a hálózaton keresztül növeli a szülő tréning hatásának, erőfeszítéseinek koordinációját. A Szülői Információforrás Központ a felhasználó-központú folyamatokat tartja lényegi meghatározójának. Mivel 56

58 munkájának fő fókuszában a Szülői Tréning Információs Központok és a Szülői Forrás Központok Közössége áll, ezért a Szülői Információforrás Központot úgy tervezték meg, hogy minden lépésében, használatának minden módjában egybegyűjtse a Szülő Központok perspektíváját. Példaértékű és követendő az a mód, ahogyan egy helyre összegyűjtve valódi információs központként minden család témában érdekelt fél részére (elsősorban szülők, de a velük foglalkozó különböző szakemberek) biztosítja a különféle források (információk, alapismeretek, elérhetőségek, részletesebb tartalmak, oktatási és tréning eszközök, eljárások, módszerek, stb.) szabad hozzáférhetőségét. A Szülői Információforrás Központ elérhetősége: 57

59 Képzési igény feltérképezése A Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet megbízásából az Emocionális Marketing Kft. a kiemelt projekt keretében fókuszcsoportos vizsgálatot és online kérdőíves kutatást folytatott le november-december időszakában. A kutatás elsődleges célja országos mintán kvalitatív és kvantitatív módon vizsgálni és felmérni a személyes gondoskodást végző szakemberek jelenlegi szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi területet érintő továbbképzésekkel kapcsolatos eddigi tapasztalatait és jövőbeli igényeit. További kiemelt célja volt a koragyermekkori intervencióval kapcsolatos továbbképzések iránti igények feltérképezése a szakemberek körében. A kutatás eredményeit és tapasztalatait a kiemelt projekt a koragyermekkori intervenciót érintő továbbképzésekkel kapcsolatos képzési tevékenységek során hasznosította. 58

60 Kvalitatív kutatás eredményei A kutatás országos, régiós szinten összesen hét különböző településen lebonyolított fókuszcsoportos beszélgetés segítségével kívánta felderíteni azt, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi (továbbiakban: szociális ellátórendszer) területen dolgozó szakemberek 19 miképp vélekednek magáról az ellátórendszerről. Továbbá vizsgálta, hogy milyen fejlesztési lehetőségeket tudnak megfogalmazni az ellátórendszerrel kapcsolatban, milyen területeket és feladatokat társítanak a koragyermekkori intervenció fogalmához, illetve melyek azok a képzési igények, melyek segíthetnék a rendszerben dolgozó szakemberek mindennapi munkáját és szakmai fejlődését. A jelenleg Magyarországon működő szociális ellátórendszerrel kapcsolatban rengeteg pozitívum elhangzott a beszélgetések alkalmával. Az első és egyben legfontosabb erősségnek az elhivatott szakembereket és a szakértelmet tartják a megkérdezettek, fontos pozitívumnak értékelik továbbá a koragyermekkori ellátásban a védőnői hálózat meglétét és működését, amit szinte egyedülállónak tartanak európai viszonylatban. A szociális ellátórendszer kapcsán ugyanakkor számos negatívum, gyengeség is megfogalmazásra került. Ezek közül a nem megfelelő anyagi és társadalmi megbecsültség, a 19 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. Részletesebben lásd a 11. táblázatban. 59

61 szakemberek általános leterheltsége, a túlzott adminisztrációs terhek, az intézmények leterheltsége (férőhelyhiány, várólisták), valamint a kommunikációs problémák merültek fel a leggyakrabban a fókuszcsoportos beszélgetések alkalmával. A 0-3 éves korosztályú gyermekek illetve családjaik helyzetének javítása érdekében egyrészt magának a szociális ellátórendszernek a gyengeségeit lenne szükséges fejleszteni a megkérdezettek szerint, ugyanakkor a végső megoldást minden esetben elsősorban az általánosan értelmezett prevencióban látják. Értik ez alatt a szülők felvilágosítására irányuló törekvéseket, edukációt, a szülői felelősségtudat kialakítását, a megfelelő szülői minták oktatását, hangsúlyozzák azonban, hogy a kisgyermekek optimális fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a család érzelmi, fizikai és anyagi biztonságának megléte is, melynek hiánya különösen a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű településeken és régiókban jelent nagy problémát. A képzési igények felmérése kapcsán egyértelműen úgy tűnik, hogy azok a képzések számíthatnak nagy érdeklődésre szakmai körökön belül, melyek egyértelműen a prevenciós törekvések fejlesztése irányába mutatnak. A megkérdezettek elsősorban olyan ingyenes, helyi vagy megyei szinten szervezett képzési lehetőségeket várnak, melyek a szülői kompetenciák fejlesztésével, erősítésével, stressz-kezeléssel, időgazdálkodási hatékonyság javításával, csapatmunka fejlesztéssel, valamint a kreativitás és kezdeményezőkészség fejlesztésével kapcsolatosak. 60

62 Kvantitatív kutatás eredményei: Az adattisztítási folyamatok lezárása után kitöltött kérdőív állt rendelkezésre. A kutatásban résztvevők több mint kétharmada a gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen dolgozott, ezek közül is főként a gyermekjóléti szolgáltatás területén, illetve bölcsődében. A kutatás előkészítésekor meghatározott célcsoport definíciók 20 alapján a megkérdezettek négyötöde sorolta magát az elsődleges célcsoportba. Képzési kötelezettséggel rendelkezők körébe tartozott a kutatásban résztvevők döntő többsége (96%), azonban jelentős részük ezt már teljesítette. Emellett az online kutatás időpontjában képzési kötelezettséggel nem rendelkezők nagy többsége is szívesen részt venne szakmai továbbképzéseken, hogy fejlessze ismereteit és képességeit. A kérdőívet kitöltő szakemberek szinte mindegyike (97%) vett már részt valamilyen továbbképzésen. A továbbképzési típusok közül a szakmai tanfolyamok a 20 A kutatás előkészítése során meghatározott célcsoport definíciók: - elsődleges célcsoport: Munkám során közvetlenül kapcsolatba kerülök 0-5 éves gyermekkel, és/vagy gondozójukkal/családjukkal - másodlagos célcsoport: Munkám során nem kerülök közvetlenül kapcsolatba 0-5 éves gyermekekkel, de kliensemen keresztül közvetve rálátásom nyílik gyermekére 61

63 legelterjedtebbek, de a tanulmányutat leszámítva a többi típus is számottevő részvételi aránnyal bírt. Összességében a válaszadók saját bevallása szerint a szakmai érdeklődés vezette őket a legutóbbi továbbképzésre való jelentkezéskor, igaz a pontgyűjtés is jelentőséggel bírt a többség számára. A továbbképzésekkel összességében elégedettek voltak a résztvevők, a továbbképzések típusától függetlenül. Elsősorban a továbbképzés szervezettségével és az információ átadásának minőségével voltak elégedettek a megkérdezettek. Komoly kritikát egyik elem sem kapott, a résztvevők körében az elmélet és gyakorlat arányával, illetve az előadók szakmai felkészültségével kapcsolatosan volt megfigyelhető kisebb mértékű elégedettség. 62

64 3. ábra Továbbképzéssel való elégedettség Nem tudja Inkább nem volt elégedett Elégedett volt Nem volt elégedett Inkább elégedett volt Legutóbbi továbbképzés Szakmai tanfolyam Szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás Szakmai tanácskozás Szakmai műhely Külföldi vagy hazai tanulmányút % 20% 40% 60% 80% 100% Bázis: akik részt vettek az elmúlt 3 évben továbbképzésen (n=3356) Általánosságban a képzések szakmai tartalma és a továbbképzés költsége határozza meg, hogy melyik lehetőséget választják a megkérdezettek. A megszerezhető kreditpontok, illetve a felettes ajánlása ugyancsak fontos, de a többi szempontnál kisebb jelentőséggel bírt. A továbbképzések kiválasztását, illetve a továbbképzéseken való részvételt befolyásoló tényezők közül a válaszadók mobilitási hajlandóságát 63

65 vizsgálva elmondható, hogy a válaszadók fele leginkább a munkahely szerinti településen, vagy megyei szinten, illetve a munkahelytől maximum 20 km-es távolságban szervezett továbbképzéseket részesítenék előnyben. A kutatásban résztvevők egynegyede tekinthető oly mértékben rugalmasnak, hogy a régión belül bárhova hajlandó lenne elutazni, vagy a távolság egyáltalán nem befolyásolná a döntését. A válaszadók szerint a képzés ideális esetben óra közötti elfoglaltságot jelent. A megkérdezettek döntő többsége ragaszkodna hozzá, hogy a továbbképzés legalább részben hagyományos tantermi oktatás keretében történjen. A kutatásban résztvevők többsége maga keresi meg a számára megfelelő továbbképzést, azonban az intézményvezető vagy a közvetlen felettes ajánlása is fontos információforrás sokaknak. Számos információforrásból gyűjtik be a továbbképzésekkel kapcsolatos tudnivalókat, kiemelt fontosságú csatornát nem lehet meghatározni. A honlapok és a kollégák, felettesek véleménye egyaránt fontos információforrások, egyedül talán a nyomtatott kiadványok bírnak kisebb súllyal. 64

66 4. ábra Információáramlás Szakmai szervezetek honlapja Kollégák, ismerősök Hírlevél Intézményvezető Minisztériumi, hivatali honlapok 45% 44% 43% 40% 39% Közvetlen felettes 26% Nyomtatott kiadványok 17% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Bázis: akik részt vettek az elmúlt 3 évben továbbképzésen (n=3356) A 0-5 éves korú gyermekkel, és/vagy azok családjával, gondozójával való munka során számos kihívással találkoznak a megkérdezettek. 65

67 5. ábra Kihívást jelentő területek Nem tudja Nem érinti ez a terület Egyáltalán nem jelent kihívást Inkább nem jelent kihívást Inkább kihívást jelent Hatékony megoldási stratégia alkalmazása Szülői kompetenciákat elősegítő módszerek alkalmazása Kollégákkal való együttműködés elősegítése A betegségek testi és lelki összefüggéseinek felismerése Elméleti tudás gyakorlatba ültetése Stressz kezelés Szülőket érintő konfliktuskezelés Gyermek otthoni környezetéből adódó problémák kezelése % 20% 40% 60% 80% 100% Bázis: képzési kötelezettséggel rendelkezők, vagy képzésen való részvételre nyitottak (n=3583) A válaszadók többsége szívesen venné, ha a szakmai továbbképzések tematikája érintené a problémamegoldási stratégiák eszköztárának bővítését, a stresszkezelést, illetve a konfliktuskezelési ismereteket. Korlátozott nyitottság mutatkozik ezzel szemben a munkavállalói kompetenciák (pl.: szervezőkészség, kreativitás, időgazdálkodás) fejlesztésére. 66

68 6. ábra Szakmai továbbképzésen érintendő területek Probléma megoldási stratégiák eszköztárának bővítése Konfliktuskezelési ismeretek Szülői kompetenciákat elősegítő módszerek bővítése Munkából adódó stresszkezelés fejlesztése A szakmai együttműködést erősítése Szakmai ismeretek aktualizálása Problémamegoldó készségek fejlesztése A betegségek testi és lelki összefüggéseinek felismerése Együttműködési készségek - csapatmunka fejlesztése Tárgyalástechnikai készségek fejlesztése Kommunikációs készségek fejlesztése Személyes hatékonyság (időgazdálkodási technikák) fejlesztése A koragyermekkori fejlődésre vonatkozó ismeretek bővítése Kreativitás és kezdeményezőképesség fejlesztése A családok működésére vonatkozó ismeretek bővítése Szervezőkészség fejlesztése 57% 57% 52% 46% 42% 41% 38% 36% 33% 32% 29% 27% 25% 19% 19% 15% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Bázis: képzési kötelezettséggel rendelkezők, vagy képzésen való részvételre nyitottak (n=3583) 67

69 A rendszerszintű támogatással kapcsolatos igényfelmérés eredményeként a kisgyermekekkel, illetve családjaikkal foglalkozó szakemberek mindennapi munkájukat segítendő, a kérdőívben a rendszerszintű támogatással kapcsolatosan felsorolt lehetséges eszközök, módszerek közül leginkább egy olyan online felületet tartanának hasznosnak, ahol minden szükséges szakmai dokumentum elérhető, de sokan tartanák hasznosnak a szülőkkel való kommunikációt segítő eszközöket, módszereket is. A képzési, továbbképzési igények megyei szintű felmérése során nem volt tapasztalható jelentős földrajzi, területi, szakterületi eltérés a képzési igényeket, illetve a képzéseken való részvételt meghatározó, befolyásoló tényezőket illetően. A megkérdezettek döntő többsége négyötöde nyilatkozott úgy, hogy részt venne egy 2015 első felében a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet szervezésében megrendezésre kerülő, koragyermekkorra, illetve szülőtámogatásra vonatkozó ingyenes, kreditpontot adó továbbképzésen. A megkérdezettek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne megyei szinten megrendezendő, koragyermekkori intervenciós területet érintő továbbképzéseken. 68

70 Képzési feladatok Az adaptált két megközelítés alapján a projekt keretében képzéseket alakítottunk ki annak érdekében, hogy a két megközelítést széles körben el tudjuk terjeszteni a szakemberek körében. A kidolgozott képzések hierarchikus rendszert alkotnak. Két minősített továbbképzést dolgoztunk ki olyan tapasztalt oktatók számára, akik a képzések elvégzése után a megközelítéseket a csecsemős és kisgyermekes családokkal foglalkozó szakembereknek oktatni tudják. A szakemberek számára három szakmai továbbképzést alakítottunk ki, melyek szintén minősített továbbképzések. A képzők képzése keretében kidolgozott két képzési program, melyek a hivatalos továbbképzési jegyzékben is megjelentek 21 : Családi védőfaktorok (Képzők képzése) Családkísérés a korai intervencióban (Képzők képzése) A szakemberek képzése keretében kialakított három képzési program: Védőfaktorok a családok erősítésében felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek számára; 21 A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közleménye a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéseit tartalmazó jegyzék közzétételéről. 69

71 Családi védőfaktorok alkalmazása a gyakorlatban - középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek számára; Szülőkísérés sérülékeny kisgyermekes családoknál közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek számára. Tananyagfejlesztés Tananyag, oktatási segédanyagok készítése A képzésekhez tananyagokat, valamint számos oktatási segédanyagot dolgoztunk ki. A szakemberképzésekhez készült tananyagok angol és német változatban is megjelentek, tankönyvként ISBN számot is kaptak. Az oktatási segédanyagok között megtalálhatóak: az egyes modulokhoz tartozó PowerPoint bemutatók oktatói jegyzetek (a bemutatókhoz tartozó scriptek) különböző handoutok számos feladatlap videók, magyar nyelvű scriptekkel zárótesztek megoldó kulcsokkal 70

72 Képzők képzése A képzők képzései 60 órás, minősített továbbképzések, melyek elvégzésének feltétele a megfelelő oktatói és szakmai gyakorlati tapasztalat. A Családok erősítése megközelítés alapján a Családi védőfaktorok - Képzők képzése (T /2014) továbbképzési program került kidolgozásra. A képzés felépítése: 1. Modul: A szociális szemléletű koragyermekkori intervenció A modul témái: 1.1. Rendszerszemlélet. Humánökológiai megközelítés 1.2. Sérülékenység és ellenállóképesség 1.3. Koragyermekkori intervenció és a szociális szakma 1.4. Koragyermekkori fejlődést segítő intézményrendszer Magyarországon, nemzetközi kitekintés 2. Modul: A védő- és támogató faktorokra építő megközelítés A modul témái: 71

73 2.1. A családok belső erőforrásainak felderítése 2.2. A védőfaktorokra építő modell stratégiái humánökológiai megközelítésben 2.3. Az öt védőfaktor építése szülői reziliencia társas kapcsolatok a szülői neveléssel és a gyermeki fejlődéssel kapcsolatos ismeretek konkrét támogatás szükséghelyzetben gyermekek társas és érzelmi kompetenciái 3. Modul: Elmélettől a gyakorlat felé A modul témái: 3.1. A szociális munka helye, szerepe a koragyermekkori intervenció családerősítő modelljében 3.2. A gondozói munka, a nevelés szerepe a koragyermekkori intervenció családerősítő modelljében 3.4. A koragyermekkori intervenciós szolgáltatások rendszereinek és szervezeteinek közös felelőssége a családok egészséges fejlődésének elősegítésében 3.4. Kapcsolódási és súrlódási pontok a szervezetközi munkában 72

74 4. Modul: A Családok erősítése megközelítés oktatásának megvalósítása a szakemberek képzésében A modul témái: 4.1. Ismeretátadás módszerei 4.2. Készségfejlesztés módszerei 4.3. Kompetenciák erősítésének módszerei 5. Modul: A családerősítő megközelítés alkalmazásának készségei és saját élményű munkahelyi gyakorlata A modul témái: 5.1. A Családerősítés védőfaktorainak építése 5.2. Családerősítés módszerei 5.3. Saját munka és szülői erősségek felmérése, megoldásközpontú kommunikáció, reflexív gyakorlat 73

75 A Szülők esélye a gyermekek esélye megközelítés alapján a Családkísérés a korai intervencióban Képzők képzése továbbképzési program (T /2014) került kidolgozásra. A képzés felépítése: 1. Modul: Hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik a korai intervencióban A modul témái: 1.1. A németországi Elternchance ist Kinderchance (A szülők esélye a gyermekek esélye) országos program bemutatása 1.2. Az élethelyzet, a társadalmi környezet és a korai tanulási képességek közötti összefüggések felismerése és az azokra történő konstruktív reagálás 1.3. A szülő-gyerek kapcsolat és a nevelési stílusok sokszínűségének megjelenése a korai intervencióban, a szülők mint példaképek, meghatározó hatások az első életévekben, a példaképtől való tanulás integrálása a családi mindennapokba 1.4. Kulturálisan érzékeny vagy kulturálisan kompetens gyakorlat a korai intervencióban: interkulturális szempontból kompetensen és a sztereotípiák tudatosításával előítélet-mentesen tevékenykedni 74

76 2. Modul: A családokat segítő intézmények és szolgáltatások működése A modul témái: 2.1. A hazai korai intervenció szociális, egészségügyi, oktatási rendszereinek áttekintése 2.2. Az adott régió családtámogató rendszerének áttekintése (szociális, egészségügyi, oktatási) 2.3. Így működik a bölcsőde/óvoda, szerepe a gyermekek és a családok életében. A játszócsoport, baba-mama klub, Biztos Kezdet Házak és egyéb szolgáltatások szülők és gyermekek számára 2.4. Az intézményes nevelésről szóló tudás megismerése és átadása 3. Modul: Szociálisan hátrányos helyzetű szülők támogatása A modul témái: 3.1. Szülők családtámogató, illetve nevelés-oktatási intézményekkel kapcsolatos meglévő (negatív) érzéseinek felismerése, megértése és pozitív átértelmezése 3.2. Szociálisan hátrányos helyzetű szülők támogatása abban, hogy az oktatást és nevelést, mint a gyereküknek szóló lehetőséget értelmezzék 75

77 3.3. Szociálisan hátrányos helyzetű szülők erősítése abban, hogy a szakemberekkel magabiztosan tudjanak egyeztetni gyerekeikről és lehetőségeikről 3.4. Családi kulturális mintázat felismerése, megértése és elismerése erőforrásként 3.5. A nehezen elérhető családok bevonása, az izoláció és távolság feloldása 4. Modul: Felismerés, elemzés, szociális diagnózis: koncepciók a családokkal történő munkában A modul témái: 4.1. A szülőkkel történő tájékoztató, tanácsadói munka koncepciói 4.2. Megfelelő koncepció kialakítása a résztvevők konkrét cselekvési területére 4.3. A szülők tanulási, tanítási erőforrásainak felismerése, tudatossá tétele és használata, a szülők számára a tanulás, tanítás fogalmának megfoghatóvá és a családba átültethetővé tétele 4.4. A szülők információszükségletének és a gyerekek különleges igényeinek felismerése, a tanulás menetének tudatos irányítása és támogatása szülőként 4.5. Szülőként a mindennapi élethelyzetekben előforduló tanulási lehetőségek (szituációorientált tanulás) felismerése és használata 76

78 4.6. A szülőkísérőként folytatott tevékenység hasznos elemzési és diagnosztizálási eszközei 4.7. Folyamatos párbeszéd a szülőkkel a támogatási igényekről és lehetőségekről. Megfelelő nyelv/nyelvstílus kifejlesztése 5. Modul: A szülőkísérők szerepe és viselkedése. Kapcsolatban lévő szülők együttműködő szakmák A modul témái: 5.1. A szülőkísérés gyakorlata, módszerek és technikák 5.2. A szülőknek szóló lehetőségek, szolgáltatások akadálymentes megfogalmazása, ismertté tétele és népszerűsítése 5.3. Szakmaközi együttműködés a családokkal való hatékony munka érdekében 5.4. Nyilvánosan láthatónak lenni családkísérő szakemberként. Módszerek és technikák 5.5. Társszakmák megismerése, kompetenciák, határok 77

79 6. Modul: A Szülők esélye a gyermekek esélye megközelítés oktatásának megvalósítása a szakemberek képzésében A modul témái: 6.1. Ismeretátadás módszerei 6.2. Készségfejlesztés módszerei 6.3. Kompetenciák erősítésének módszerei 78

80 Szakemberek képzése Védőfaktorok a családok erősítésében (T /2014) A képzés felsőfokú végzettséggel rendelkező szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek számára nyújt speciális ismereteket a koragyermekkori intervencióról, valamint a Családok erősítése módszerről. A megközelítés és a védőfaktorok, valamint a védőfaktorokra építés megismerésén túl a megközelítés gyakorlati alkalmazását, technikáit és eszközeit is elsajátítják a résztvevők. A megközelítés saját munkában való alkalmazását segíti elő a képzésbe beépített saját élményű gyakorlat. A képzés célja a családokat erősítő védőfaktorokra épülő, a koragyermekkori fejlődést támogató elméleti keret és módszerkombináció megismerése. A képzésben megszerezhető kompetenciák: Szakmai ismeretek: Koragyerekkor témájában korszerű elméleti megközelítések Ismeretek a szülői nevelésről és a gyermekek fejlődéséről Speciális ismeretek a koragyermekkori intervencióról A korai intervenció rendszerszemléletű megközelítése 79

81 Koragyermekkori fejlődést segítő intézményrendszer Magyarországon Ismeretek a koragyermekkori fejlődés rizikó- és védőfaktorairól Sérülékenység és megküzdés fogalmi kereteinek használata a családi működés felmérésénél Humánökológiai megközelítés alkalmazása a gyermek és családjának, illetve szűkebb és tágabb szociális környezetének komplex felmérésénél Védőfaktorokra épülő családerősítő megközelítés ismerete és alkalmazása A családerősítés öt védőfaktorának ismerete és a gyakorlatba való átültetésének képessége A családerősítő megközelítés alapelvei A szociális segítő munka helye, szerepe a koragyermekkori intervenció családerősítő modelljében Szakmai készségek: A családerősítő szemlélet tudatosítása Az erőforrások kiemelésének és erősítésének képessége Nézőpontváltás készsége, amely a családoknál a hiányosságokról az erőforrásokra, a pozitív tényezőkre helyezi a hangsúlyt Hatékony verbális és nonverbális kommunikáció Megoldásfókuszú szemlélet és kommunikáció készsége A szülőséggel, gyerekneveléssel kapcsolatos családi attitűdök, kompetenciák kulturális beágyazottságának figyelembevétele 80

82 A gyermek fejlődését befolyásoló rizikótényezők és védőfaktorok felmérésének képessége Nagyfokú rugalmasság és pontos helyzetelemzés képessége Szülői partnerség kiépítésének készsége A feszültségeket, konfliktusokat kezelni képes kommunikáció alkalmazása Együttműködési képesség a korai intervenció területén a családokat segítő társszakmák szakembereivel Önreflexió képessége Szakmai önfelmérés, saját munka eredményességének monitorozása Családi védőfaktorok alkalmazása a gyakorlatban (T /2014) A képzés középfokú végzettséggel rendelkező szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek (kisgyermeknevelők, gondozók, gyermekfelügyelők, szociális és gyermekvédelmi asszisztensek, szociális segítők, stb.) számára nyújt speciális ismereteket a koragyermekkori intervencióról, valamint a Családok erősítése megközelítésről. A megközelítés és a védőfaktorok, valamint a védőfaktorokra építés megismerésén túl a megközelítés gyakorlati alkalmazását, technikáit és eszközeit is elsajátítják a résztvevők. A megközelítés saját munkában való alkalmazását segíti elő a képzésbe beépített saját élményű gyakorlat. 81

83 A képzés célja a családokat erősítő védőfaktorokra épülő, a koragyermekkori fejlődést támogató elméleti keret és módszerkombináció megismerése, a mindennapi munkában való alkalmazás elsajátítása. A képzés során megszerezhető kompetenciák: Szakmai ismeretek: Koragyerekkor témájában korszerű elméleti megközelítések Speciális ismeretek a koragyermekkori intervencióról A korai intervenció rendszerszemléletű megközelítése Koragyermekkori fejlődést segítő intézményrendszer Magyarországon Ismeretek a koragyermekkori fejlődés rizikó- és védőfaktorairól Sérülékenység és megküzdés fogalmi kereteinek használata a családi működés felmérésénél A családerősítő megközelítés új nézőpontjainak ismerete a gondozói, nevelői feladatok ellátásánál Humánökológiai megközelítés ismerete a gyermek és családjának, illetve szűkebb és tágabb szociális környezetének megismerésében Védőfaktorokra épülő családerősítő megközelítés ismerete és alkalmazása A családerősítés öt védőfaktorának ismerete és a gyakorlatba való átültetésének képessége A családerősítő megközelítés alapelvei 82

84 A szülők gondozói, nevelői kompetenciái támogatásának jelentősége A kisgyermeknevelő, gondozó és szociális segítő munka helye, szerepe a koragyermekkori intervenció családerősítő modelljében Szakmai készségek: A családerősítő szemlélet tudatosítása Nézőpontváltás készsége, amely által nem csak a gyermeket, hanem a családot, mint egységet tekintjük kiindulási pontnak Érzékeny megfigyelési képesség a gyermekek fejlődése szempontjából a családok nehézségeire Az erőforrások kiemelésének és erősítésének képessége Nézőpontváltás készsége, amely a családoknál a hiányosságokról az erőforrásokra, a pozitív tényezőkre helyezi a hangsúlyt Hatékony verbális és nonverbális kommunikáció A gyermek fejlődését befolyásoló rizikótényezők és védőfaktorok felmérésének képessége A családi erőforrások és védőfaktorok felismerésének, megfigyelésének készsége, a megfigyelési szempontrendszer alkalmazása A gyermek családjához való pozitív, támogató kapcsolódás készsége, a szülők szempontjainak megértése Szülőkkel való partneri viszony kiépítésének készsége A feszültségeket, konfliktusokat kezelni képes kommunikáció alkalmazása 83

85 Együttműködési képesség a korai intervenció területén a családokat segítő társszakmák szakembereivel Önreflexió képessége Szülőkísérés sérülékeny kisgyermekes családoknál (T /2014) A képzés során elsajátított szülőkísérő munkában nagy kihívást jelent, hogy tudatosítsa és kívánatossá tegye a szülők számára példakép szerepüket és gyermekük nyitottságát a társas és fizikai környezet megismerésére. A szülőkísérők a szülőkkel együtt megtalálják a tanulási lehetőségeket a mindennapokban, konkrét példák segítségével felfedezik a gyerekek korai tanulási kompetenciáit. A képzésben a családokkal dolgozó szakemberek elsajátítják a szülőkísérés módszereit, eszközeit, technikákat arra, hogy hogyan erősítsék a gyerekek és a szülők intuitív kompetenciáit. A képzés hangsúlyt fektet a szülői elvárások megismerésének hogyanjára, a gyermek igényeihez és szükségleteihez való közelítésére. Minden szülő azt szeretné, hogy gyerekei barátságokat ápoljanak, jól érezzék magukat a bölcsödében/óvodában és ott jól teljesítsenek, ami elősegíti a későbbi társadalmi beilleszkedést, szakmatanulást, munkavállalást. A szülőkísérő feladata a konkrét elképzelések megismerése. A képzés során a szakember elsajátítja az optimális tanulási környezet szempontjából releváns faktorok felismerésének és elemzésének módszereit, a szociális diagnózisalkotást. 84

86 A képzés a szülőkísérő szakembert arra készíti föl, hogy a szülőket érzékenyítse a korai tanulás jelentőségére, folyamataira és támogatására. A kiképzett szakember felismeri a szülők információ iránti igényét és a gyermekek különleges igényeit akár tipikus, akár atipikus fejlődés esetén, és segíti az illeszkedő szolgáltatáshoz való hozzájutást. További tartalmi elem, hogy a szülőkísérő szakember feladataként jelenik meg annak elősegítse, hogy a szülő átlássa és kompetens módon legyen képes használni a különböző korai életkort célzó szolgáltatásokat. A képzés a szülőkísérőket megtanítja arra, hogy ésszerű és áttekinthető hálózatot alakítsanak ki és tartsanak fenn; valamint bátorítsák és támogassák a szülőket és a gyerekeket abban, hogy ezekben a hálózatokban megbízzanak. A képzés célja, hogy a családokkal dolgozó szakemberek megismerjék a társadalmi környezet és a korai tanulási képességek közötti összefüggéseket, illetve a tanuláshoz fűződő szülői attitűdök, érzelmek és motivációk kiemelkedő fontosságát a gyermekek korai tanulási sikerességében. A képzésben megszerezhető kompetenciák: Szakmai ismeretek: A korai tanulás fogalmának és formáinak ismerete Ismeretek a társadalmi környezet és a korai tanulási képességek közötti összefüggésekről 85

87 Ismeretek a tanuláshoz fűződő szülői attitűdök, érzelmek és motivációk szerepéről a gyermekek korai tanulási sikerességében Az élethelyzet, a társadalmi környezet és a korai tanulási képességek közötti összefüggések felismerése Családi kulturális mintázat, szociokulturális helyzet felismerése, megértése a helyi társadalom kontextusában A mindennapi élethelyzetekben előforduló tanulási lehetőségek (szituációorientált tanulás) felismerése és használata Koragyermekkor témájában korszerű elméleti megközelítések Ismeretek a szülői nevelésről és a gyermekek fejlődéséről Koragyermekkori fejlődést segítő intézményrendszer Magyarországon Családokat támogató intézmények és szolgáltatások rendszere A hazai oktatási, köznevelési rendszer ismerete, az átmenetek jelentőségének megértése A szülőkísérő munka alapelvei A szülőkísérő szakember szerepe a korai intervenció területén Szakmai készségek: Kulturálisan érzékeny vagy kulturálisan kompetens gyakorlat és magatartás 86

88 A szülőséggel, gyerekneveléssel kapcsolatos családi attitűdök, kompetenciák kulturális beágyazottságának figyelembe vétele A szülői kompetenciák elismerésének képessége gyermekük fejlődésében, tanulási folyamataiban Készség a szülők tanulási, tanítási erőforrásainak felismerésére, tudatossá tételére A szülők információszükségletének és a gyerekek különleges igényeinek érzékeny felismerése Nézőpontváltás készsége, amely a családoknál a hiányosságokról az erőforrásokra, a szülői kompetenciákra helyezi a hangsúlyt Hatékony verbális és nonverbális kommunikáció Megoldásfókuszú szemlélet és kommunikáció készsége Szülői partnerség kiépítésének készsége A feszültségeket, konfliktusokat kezelni képes kommunikáció alkalmazása Családokat támogató intézmények és szolgáltatások rendszerének felmérési képessége helyi szinten A felmérés készségszintű használata Együttműködési képesség a nevelési-oktatási intézmények szakembereivel Együttműködési képesség a korai intervenció területén a családokat segítő társszakmák szakembereivel Önreflexió képessége 87

89 Képzés résztvevőinek toborzása Képzők toborzása A képzők képzésein való részvételre a projekt pályázat útján keresett leendő oktatókat. A sikeres pályázóval szemben támasztott elvárások a következők voltak: felsőfokú releváns szakirányú végzettséggel rendelkezik, minimum 1 év és/vagy legalább 40 óra igazolt oktatói tapasztalattal rendelkezik, legalább 3 év terep/klinikai gyakorlattal rendelkezik a korai fejlődés, korai intervenció, családsegítés, gyerekjólét témában. A jelentkezők között a projekt többlépcsős kiválasztási folyamat során választotta ki azokat, akik részt vehettek a képzők képzésein. Azok a résztvevők, akik sikeresen elvégezték a képzők képzését, felvételt nyertek az oktatói névjegyzékbe. Az oktatói pályázatok formai elbírálása után a tartalmi bírálatot egy háromtagú szakmai bizottság végezte. Bírálati szempontok voltak: a pályázó szakmai tapasztalata a pályázó gyakorlati tapasztalata a pályázó oktatási tapasztalata a pályázó oktatói kapacitása időben és térben. 88

90 A tartalmi bírálatot követően a sikeres pályázók felhívást kaptak a képzők képzésein való részvételre. A projekt három képzési csoportot szervezett, két "Családi védőfaktorok" és egy "Családkísérés a korai intervencióban" képzést, budapesti helyszínen. Összesen 64 szakember szerzett továbbképzésen történő részvételről kiállított igazolást. A szakemberképzéseken csak olyan oktató oktathatott, aki sikeresen elvégezte a képzők képzését. Szakemberek toborzása A kiemelt projekt a minősített továbbképzéseivel a személyes gondoskodást végző szakemberek körét célozta meg. A személyes gondoskodást végző szakemberek pályázat online felületen történő benyújtásával jelentkezhettek a projekt keretében meghirdetett továbbképzésekre, képzési időpontokra. Az alábbi táblázat összefoglalóan bemutatja az egyes képzések pályázati felhívásban rögzített legfőbb kritériumait. A képzéseken való részvétel pályázati feltételei A pályázati kiírás keretében kizárólag olyan személyes gondoskodást végző természetes személy pályázhatott, aki a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet 7. (2) bekezdésben felsorolt ellátási terület valamelyikén dolgozott (a pályázat benyújtásának 89

91 időpontjában) és a rendeletben előírt továbbképzési kötelezettséggel rendelkezett. 3. táblázat A képzésekhez kapcsolódó feltételek Képzés Védőfaktorok a családok erősítésében képzés (T /2014) Családi védőfaktorok alkalmazása a gyakorlatban képzés (T /2014) Pályázók köre Aki az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet alapján a képzésnek megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel vagy 15/1998 (IV.30.) NM rendelet szerinti felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy a javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I.14.) EMMI rendeletben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Aki az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet alapján a képzésnek megfelelő középfokú szakirányú végzettséggel vagy 15/1998 (IV.30.) NM rendelet szerinti középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy a javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I.14.) EMMI rendeletben meghatározott végzettséggel rendelkezik. 90

92 Képzés Szülőkísérés sérülékeny kisgyermekes családoknál képzés (T /2014) Pályázók köre Aki az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet alapján a képzésnek megfelelő legalább középfokú szakirányú végzettséggel vagy 15/1998 (IV.30.) NM rendelet szerinti legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy a javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I.14.) EMMI rendeletben meghatározott legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. Pályázók köre A szakemberképzésekre jelentkezők toborzása több szálon futott. Az érintett szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakembereket információs napokon (valamennyi megyében szerveztünk információs napokat), konferenciákon, valamint hirdetések útján értesítettük az induló képzésekről. A projekt keretében 88 képzési csoportot indítottunk. A szervezés során ügyeltünk arra, hogy minden megyében induljon képzés, továbbá hogy ne csak a megyeszékhelyeken, hanem szükség szerint kisebb településeken is elérhetővé tegyük a szakemberek számára képzéseinket. 91

93 A képzések résztvevői A szakemberképzéseken összesen 2099 fő szerzett igazolást. Ebből 717 fő a Szülőkísérés sérülékeny kisgyermekes családoknál, 184 fő a Védőfaktorok a családok erősítésében, és 1198 fő a Családi védőfaktorok alkalmazása a gyakorlatban képzésen vett részt. 4. táblázat Résztvevők létszáma férfi nő összesen Szülőkísérés sérülékeny kisgyermekes családoknál képzés Védőfaktorok a családok erősítésében képzés Családi védőfaktorok alkalmazása a gyakorlatban képzés

94 Életkor A képzéseken résztvevő szakemberek többsége, 95,4 %-a nő, átlagéletkoruk 43 év. A legfiatalabb igazolást szerzett szakember 21 éves, a legidősebb 62 éves volt. 7. ábra Képzésen résztvevő szakemberek száma férfi nő összesen Végzettség A képzéseinken résztvevők nagyjából ¾-e középfokú végzettségű szakember. A 2099 főből 535-en rendelkeztek felsőfokú szakképesítéssel. A férfiak közül inkább felsőfokú végzettségűek végezték el a képzést, míg a nők esetében fordított az arány. 93

95 A nők körében a középfokú szakképesítéssel rendelkezők több, mint háromszor annyian vettek részt és végezték el a képzéseket, mint ahány felsőfokú végzettségű nő szerzett igazolást. 8. ábra Képzésen résztvevők megoszlása végzettség szerint (fő) felsőfokú szakképesítéssel rendelkező középfokú szakképesítéssel rendelkező 94

96 9. ábra Képzéseken résztvevők megoszlása végzettség és nem szerint (fő) középfokú szakképesítéssel rendelkező felsőfokú szakképesítéssel rendelkező nő férfi 95

97 Képzések szervezése Az egyes szakterületeket tekintve, a szakember-képzések résztvevői 1081-en a gyermekjóléti alapellátásból (ezen belül kiemelkedő a bölcsődei szakemberek aránya, 81,9%), 835 fő a gyermekvédelmi szakellátásból, 127 fő a szociális alapszolgáltatásból, 56 fő pedig a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátásból érkezett. A legnagyobb számban bölcsődékből érkeztek szakemberek a képzéseinkre (összesen 886 fő), valamint jelentős a nevelőszülői hálózatokból, és a gyermekvédelmi szakszolgálatoktól érkező résztvevők száma. Az alábbi táblázatok részletesen bemutatják, hogy az egyes ellátási kategóriákon belül mely ellátási formákból hány fő végezte el az adott képzést. A táblázat nemi bontást is tartalmaz, így láthatóvá válik, hogy a képzéseket elvégző, arányában kevés számú (4,6%) férfi szakember mely ellátási területen dolgozott a tanfolyam időpontjában. 96

98 5. táblázat A gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (Gyermekjóléti alapellátások) Szülő- kísérés Védőfak- torok Családi védőfak- torok összesen ellátási forma férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő alternatív napközbeni ellátás Biztos Kezdet Gyerekház Gyermekjóléti alapellátások bölcsőde családi napközi helyettes szülő gyermekek átmeneti otthona családok átmeneti otthona gyermekjóléti szolgálat

99 6. táblázat A gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (Gyermekvédelmi szakellátások) Szülő- kísérés Védő- faktorok Családi védőfaktorok összesen ellátási forma férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő gyermekotthon Gyermekvédelmi szakellátások nevelőszülői hálózat területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozó otthon

100 7. táblázat A szociális alapszolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (Szociális alapszolgáltatásokt I.) Szülő- kísérés Védő- faktorok Családi védő- faktorok összesen ellátási forma férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő családsegítés falu- és tanyagondnoki szolgáltatás Szociális alapszolgáltatások I. fogyatékosok nappali intézménye hajléktalanok átmeneti szállása hajléktalanok éjjeli menedékhelye közösségi ellátások nappali melegedő

101 8. táblázat A szociális alapszolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (Szociális alapszolgáltatások II.) Szülőkísérés Védőfaktorok Családi védőfaktorok összesen ellátási forma férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Szociális alapszolgáltatások II. pszichiátriai betegek nappali intézménye szenvedélybetegek nappali intézménye támogató szolgálat

102 9. táblázat A szociális alapszolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások) Szülőkísérés Védőfaktorok Családi védőfaktorok összesen ellátási forma férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő szakosított ellátások fogyatékos személyek otthona fogyatékos személyek lakóotthona Az ellátotti terület szerinti bontásban a családvédelem, családgondozásból 80 fő, a fogyatékos személyek szociális ellátása, rehabilitációja területéről 81 fő, a gyermekjóléti alapellátásból 1081 fő, a gyermekvédelmi szakellátásból 835 fő, a hajléktalan ellátás területéről 11 fő, a pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátásából 10 fő, valamint 1 fő a falu- és tanyagondnoki szolgáltatásból érkezett a képzésekre. 101

103 10. ábra Tanúsítvánnyal rendelkezők földrajzi és ellátási terület szerinti bontása Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Családvédelem, családgondozás Fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja Gyermekjóléti alapellátások Gyermekvédelmi szakellátások Hajléktalan ellátás Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása Egyéb (Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás) 102

104 Az igazolást szerzők közül a legtöbben Szabolcs-Szatmár- Bereg, Hajdú-Bihar, Csongrád valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben dolgoznak. A magas részvételi arány ezekben a megyékben különösen örvendetes, mivel (Hajdú-Bihar kivételével) ezeken a területeken a legmagasabb a veszélyeztetett kiskorúak ezer azonos korú lakosra jutó száma (ld. 23. oldal). 103

105 11. ábra A képzéseket sikeresen elvégzők száma (fő) nemük és munkahelyük megyéje szerint Zala megye Veszprém megye Vas megye Tolna megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Somogy megye Pest megye Nógrád megye Komárom-Esztergom megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Heves megye Hajdú-Bihar megye Győr-Moson-Sopron megye Fejér megye Csongrád megye Budapest Borsod-Abaúj-Zemplén megye Békés megye Baranya megye Bács-Kiskun megye férfi nő 104

106 12. ábra Képzésen résztvevők száma (fő) régiónként - a képzés helyszíne szerint Közép- Magyarország (307) Nyugat- Dunántúl (184) Dél-Alföld (419) Dél-Dunántúl (92) Közép- Dunántúl (198) Észak- Magyarország (327) Észak-Alföld (572) 105

107 Kutatási feladatok Az alprojekt a tevékenységei során előkészített és lefolytatott 2 országos, reprezentatív, nagymintás (minimum 2000 fő) adatfelvételt. A vizsgálatok rendhagyó módon a szociális ágazat szempontjából, célzottan az igénybevevői oldalra fókuszálnak. Az alprojekt keretében megvalósuló nagymintás adatfelvételek két nagy területre fókuszáltak: szülői kompetenciavizsgálat, kliensút - ügyfelek szolgáltatási kapcsolatainak - feltérképezése, elérési módszerek vizsgálata. Szülői kompetencia vizsgálat A vizsgálat alapját egy április 29. és május 28. között 2000 fős reprezentatív mintán felvett bő 50 perces, a szülői kompetenciákat és a koragyermekkori intervencióhoz kapcsolódó kliensutat feltérképező kérdőív biztosította, amit a január elseje után született véletlenszerűen kiválasztott gyermekek elsődleges gondozói töltöttek ki. A kutatás célja, hogy megismerje a 4 évesnél fiatalabb gyermekek elsődleges gondozóinak szülői kompetenciáit, különösen tekintettel azokra a védőfaktorokra, amelyek megléte hatékonyan hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek fejlődése 106

108 optimálisan menjen végbe. Emellett felmértünk további olyan tényezőket, melyek hatással lehetnek a gyermekek gondozására, nevelésére, illetve vizsgáltuk a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos kompetencia-, hatékonyság-, valamint stressz élményét. A kérdőívben a gyermekgondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos, illetve a szülői szerepre koncentráló állítások kaptak nagy szerepet. A kutatás során az alábbi nemzetközileg validált mérőeszközöket használtuk: A Szülői Védőfaktor Felmérés (Parents Assessment of Protective Factors PAPF) Szülői Kompetenciaélmény Skála (Parenting Stress of Competence Scale PSOC) A Csecsemő Viselkedés Kérdőív (Infant Behaviour Questionnaire - Revised IBQR) 18 hónapos korig Kisgyermekkori Viselkedés Kérdőív (Early Childhood Behaviour Questionnaire ECBQ) 18 hónap feletti A Szülői Stressz Skála (Parental Stress Scale PSS) Kapcsolati Elégedettség Skála (Relationship Assesment Scale RAS) Szülõi Stressz Index TM -3 (Parenting Stress Index PSI TM -3) A PSI TM -3 mérőeszközt sajnos csak 200 véletlenszerűen kiválasztott, a célcsoportba tartozó elsődleges gondozó esetében tudtuk használni. A nagyobb 1809 fő válaszait tartalmazó minta a PSI TM -3-n kívül minden egyéb mérőeszközt 107

109 tartalmazott, míg a PSI TM elemét magában foglaló kérdőíven nem találhatók meg az IBQR / ECBQ, illetve a PSS és a RAS tételei. A PAPF a projektben adaptált egyik megközelítés, a Családok erősítése keretében kifejlesztett mérőeszköz magyar változata a projekt keretében készült el, így fontosnak tartottuk magyar mintán történő validálását. A PAPF konfirmatív faktoranalízissel történő validálása során azt tapasztaltuk, hogy négy alskálájának elemei már a kezdetektől szignifikáns mértékben járultak hozzá az alskálájuk létrehozásához, az adatokhoz való illeszkedés pedig az elejétől nagyon közel állt az elfogadhatóhoz. Végül az összesen 36-ból 4 mért változó (item) közti kovariancia beépítésével stabil illeszkedést sikerült elérni. Ráadásul ezen kovarianciák olyan itemek között jöttek létre, amelyek azonos alskálákhoz tartoznak, így az alskálákhoz tartozó item-struktúrák nem sérültek. Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a Szülői Védőfaktor Felmérés egyes alskálái a Magyarországon élő, 0 4 éves gyermeket nevelő szülők csoportjának körében is valid mérőeszköznek bizonyultak. A mérőeszközök alskáláit minden esetben megvizsgáltuk a háttérváltozóink tükrében, melyek közül a család státusa és az iskolai végzettség voltak azok, amelyek szinte valamennyi faktor esetében szignifikáns különbségeket mutattak egyes alcsoportjaik között. Az alacsonyabb státusú és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél a magas státusú és diplomás szülőkhöz képest kedvezőtlenebb értékeket tapasztaltunk. Emellett a háttérváltozók közül a 108

110 településtípus mutatott összefüggést a legtöbb esetben a mérőeszközök skáláival, alskáláival, jóllehet a kedvező és kedvezőtlen eredmények a települési hierarchia (főváros, megyei jogú város, egyéb város, község) csoportjai között mérőeszközről mérőeszközre változtak ettől függetlenül kijelenthető, hogy összességében a városias környezetben élők mutattak kedvezőbb értékeket. Az elemzés során kísérletet tettünk egy olyan útmodell megalkotására, amelybe a nemzetközi mérőeszközök alskáláit építettük be. A modell a kiinduló változók információtartalmának 55 százalékát őrizte meg, és számos érdekes eredményre vezetett. 109

111 13. ábra A skálák alkotta útmodell eredményei (standardizált regressziós együtthatók) Modellünkben a PAPF védőfaktorait (reziliencia, társas kapcsolatok, konkrét támogatás szükséghelyzetben, a gyermek társas és érzelmi kompetenciái) tekintettük kiindulópontnak, abból a megfontolásból, hogy ezek konkrét cselekvésekre, reakciókra kérdeztek rá, melyek befolyásolhatják a modellben későbbiekben szereplő, inkább érzéseket mérő változókat. Köztes helyet foglaltak el a PSOC mérőeszköz szülői kompetencia élményeket operacionalizáló elégedettség és hatékonyság alskálái. Magyarázni a PSS mérőeszközével leképezett szülői stressz skálát kívántuk, mivel úgy gondoltuk, hogy az előbbiekben bemutatott skálák mind hatással lehetnek a szülői stressz szintre. Beépítettük továbbá a párkapcsolati 110

112 elégedettséget mérő RAS skálát, mely inkább csak közvetetten adódik a gyermekkel való viszonyból, így azt közvetlenül a szülői stresszhez kapcsoltuk. A modell adatokra való illesztése után két változó (RAS, PAPF társas kapcsolatok) kiesett. Ezek mindegyike valamilyen módon az emberi kapcsolatokhoz kötődik, úgy tűnik tehát, hogy a szülői stressz mértéke célcsoportunkban nem különbözik a kiterjedt segítő kapcsolati hálóval, továbbá a jó minőségű párkapcsolattal rendelkezők és azok között, akiknek networkjük nem túl kielégítő és párkapcsolatukat sem érzik megfelelőnek. A kompetenciákat mérő két PSOC alskála közül csak az elégedettség hat közvetlenül a szülői stresszre, a hatékonyság csak az elégedettségen keresztül, közvetetten fejti ki hatását. Az elégedettség hatása a szülői stresszre nagyon magas (0,69-es béta értékű), a hatékonyságé valamivel alacsonyabb (- 0,47*0,69=-0,32), azonban a modell többi útjához képest ez is kifejezetten magasnak mondható. Az utak irányából arra lehet következtetni, hogy minél elégedetlenebb egy szülő, annál több szülői stresszt él át, viszont minél hatékonyabbnak érzi magát, annál kevésbé érzi stressztelinek a szülői feladatokat. Érdekes, hogy azon viselkedések, attitűdök és ismeretek (melyeket a PAPF alskálái magukban foglalnak), amelyeknek védőfaktor szerepe lehet, nagyrészt nincsenek közvetlen hatással a szülői stressz mértékére, sokkal inkább a hatékonyságon és az elégedettségen keresztül befolyásolják azt. Ez azonban kétféle közvetett utat is jelent. Az egyik a hatékonyságon keresztül vezet az elégedettség, majd a stressz felé. A másik viszont a hatékonyság elkerülésével csak az elégedettségen keresztül hat a stresszre. Ezen védőfaktorok 111

113 tehát az elégedettséggel és a hatékonyság-érzettel együtt fejtik ki hatásukat a szülői stressz-érzetre. Ez alól az egyetlen kivétel a gyermek társas és érzelmi kompetenciáinak támogatása, mely nem erős, de szignifikáns hatással van közvetlenül is a szülői stresszre, méghozzá az út iránya alapján oly módon, hogy minél inkább képes valaki a gyermek társas és érzelmi kompetenciáinak fejlődéséhez szükséges viselkedést nyújtani, annál kevésbé érzi stresszesnek a szülői létet. Ez az alskála azonban nem csak közvetlenül, hanem közvetetten, a hatékonyságon és az elégedettségen keresztül is kihat a stresszre, összességében szintén fordított irányban. Ezt az utat úgy értelmezhetjük, hogy a kompetenciák elősegítésére irányuló viselkedéssel együtt jár a magas hatékonyságérzet, amely növeli az elégedettséget, és ezáltal csökkenti a stresszt. A szülői reziliencia és a konkrét támogatás szükséghelyzetben viszont, ahogy azt már korábban jeleztük, csak közvetetten hat a szülői stressz mértékére. A szülői reziliencia kutatásunk alapján fordított irányban hat a stresszre mindkét közvetett útnál: a szülői reziliencia növekedésével ugyanis csökken a szülői stressz mértéke. Ez az összefüggés úgy jön létre, hogy a magas fokú reziliencia magas elégedettséggel párosul, ami a stressz alacsony mértékét vonja maga után. Ugyanezt láthatjuk a hatékonyságon át vezető közvetett útnál is, nevezetesen, hogy a reziliens viselkedés hatékonyságérzetet eredményez, ami alacsony elégedettséget és stresszt indukál. A konkrét támogatás szükséghelyzetben alskála esetében érdekes eredményeket találtunk. A hosszabb útnál az eredmények hasonlóak a szülői rezilienciánál és a gyermek társas és érzelmi kompetenciáinál tapasztaltakhoz: minél inkább képesnek érzi 112

114 valaki magát arra, hogy szükséghelyzetben a gyermekének támogatást szerezzen, annál hatékonyabbnak érzi magát, tehát annál kevésbé lesz elégedetlen, és ezáltal stresszes is. Azonban ha a konkrét támogatás szükséghelyzetben nem jár együtt a saját hatékonyság érzékelésével, ez elégedetlenséget okozhat, ami viszont jó eséllyel megnövelheti a szülői stressz szintjét. Hiába képes tehát valaki a gyermeke számára szükséghelyzetben külső támogatást szerezni, amennyiben nem érzi úgy, hogy ettől a saját szülői hatékonysága növekedne, elégedetlen lesz a helyzetével, és a szülői létet is stresszesebben élheti meg. Ennek hátterében az is állhat, hogy a kultúránkban a segítségkérést nem erősségként, hanem gyengeségként értékelik, éppen ezért a szülő ezt úgy élheti meg, hogy ő maga nem hatékony gondozó, mivel külső segítségért kellett folyamodnia. A kliensúttal kapcsolatos vizsgálataink jelentősége, hogy a koragyermekkori intervencióban szereplő intézmények igénybevételét nagymintás, reprezentatív kutatás keretében volt alkalmunk megismerni. A kutatási eredmények alapján összességében kijelenthető, hogy egyedül a védőnői hálózat igénybevétele tűnik széles körben elterjedtnek, míg a bölcsődéken kívül a többi intézményi szereplő melyek elsősorban a nehéz helyzetben lévő családoknak nyújtanak támogatást marginális helyzetben van a kapcsolatfelvételi arányokat tekintve. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményhálózatok kivéve a családsegítőket és bölcsődéket a vizsgált célcsoportba tartozók (4 év alatti gyermekek elsődleges gondozói) kevesebb mint 2 2 százalékával alakítanak ki kapcsolatot. 113

115 14. ábra Az egyes intézményekkel való kapcsolatfelvételek arányai (%) Védőnő 90,3 81,3 Bölcsőde Családsegítő szolgálat Állami rendszerből igénybe vett korai fejlesztő Pedagógiai Szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó) Gyermekjóléti szolgálat Magán úton igénybe vett (fizetős) korai fejlesztő Területi gyermekvédelmi szakszolgálat (TEGYESZ) Családok Átmeneti Otthona (CSÁÓ) Biztos Kezdet Gyermekház Gyermekek Átmeneti Otthona (GYÁÓ) (Speciális, különleges) Gyermekotthon 10,5 9,7 5,7 3,8 2 1,8 1,7 1,1 1,4 0,9 1,4 1,4 0,6 0,5 0,6 0,5 0,5 0,4 0,1 0,1 0 0 Kapcsolatba lépett-e az adott intézménnyel Kapcsolatba lépett-e az adott intézménnyel úgy, hogy a vizsgált 0-4 éves gyermek volt érintett Bázis: teljes minta (N=2009) 114

116 Ugyanakkor az intézmények adatait érdemes a háttérváltozók tükrében is megvizsgálni, mert így számos sajátosság fedezhető fel. Ezek közé tartozik, hogy a családsegítők esetében az igénybevétel erősen státusfüggő, míg a magasabb státusúak 1 százaléka, addig az alacsony státusúak 21 százaléka fordul hozzájuk támogatásért. A védőnői hálózatról megállapítható, hogy az alacsony státusú gyermekek családjai nagyobb arányban állnak kapcsolatban a védőnőkkel, miközben a bölcsődei rendszert inkább a magasabb státusúak veszik igénybe. A bölcsőde magasabb státusúak általi nagyobb igénybevétele az intézménybe való felvétel feltételrendszerének is köszönhető, mivel ha mindkét szülő munkát vállal, nagyobb esélye van a családnak a magas státusú kategóriába kerülni. Emellett külön kiemelendő, hogy a védőnői szolgálattal kialakított kapcsolatfelvétel szempontjából a településtípusnak minden várakozást meghaladó jelentősége van, míg Budapesten a megkérdezetteknek csak 78 százaléka került kapcsolatba a védőnővel, addig ez az arány a községekben 98 százalék. 115

117 6. táblázat: Az egyes intézményekkel való kapcsolatfelvételek a háttérváltozók mentén (%)* Védőnő Bölcsőde Családsegítő Szolgálat HÁZTARTÁS TIPOLÓGIA kevés gyerek, közepes státusz 87,8% 9,9% 8,8% kevés gyerek, magas státusz 92,2% 15,1% 1,4% sok gyerek, alacsony státusz 95,8% 6,9% 20,6% GYERMEKSZÁM 1 gyermek 89,2% 10,3% 3,4% 2 gyermek 92,4% 12,2% 4,8% 3 vagy annál több gyermek 94,8% 9,4% 14,0% ÉL FOGYATÉKOS, KRÓNIKUS BETEG GYERMEK A HÁZTARTÁSBAN? Nem él fogyatékos, krónikus beteg gyermek a HT-ban Él fogyatékos, krónikus beteg gyermek a HT-ban 89,8% 10,1% 4,9% 96,6% 15,9% 15,8% * Megjegyzés: a szignifikáns összefüggéseket félkövérrel jelöltük Bázis: teljes minta (N=2009) 116

118 7. táblázat: Az egyes intézményekkel való kapcsolatfelvételek a háttérváltozók mentén (%)* Védőnő Bölcsőde Családsegítő Szolgálat AZ ELSŐDLEGES GONDOZÓ AZ ANYA? anya 90,4% 10,1% 5,4% nem anya 89,2% 14,1% 8,1% AZ ELSŐDLEGES GONDOZÓ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE legfeljebb 8 általános 92,3% 4,6% 15,6% szakma 88,6% 9,1% 7,2% középfok 88,1% 12,0% 2,9% felsőfok 93,1% 13,7% 1,6% AZ ELSŐDLEGES GONDOZÓ ÉLETKORA legfeljebb 29 éves 91,3% 6,3% 6,3% éves 92,1% 10,8% 4,6% 35 éves vagy idősebb 89,3% 14,1% 5,9% * Megjegyzés: a szignifikáns összefüggéseket félkövérrel jelöltük Bázis: teljes minta (N=2009) 117

119 8. táblázat: Az egyes intézményekkel való kapcsolatfelvételek a háttérváltozók mentén (%)* Védőnő Bölcsőde Családsegítő Szolgálat TELEPÜLÉSTÍPUS főváros 77,6% 11,3% 1,5% megyeszékhely, megyei jogú város 80,2% 10,0% 6,5% város 96,4% 14,3% 4,0% község 97,6% 6,3% 9,1% GYERMEK ÉLETKORA 0-12 hónapos 92,7% 1,1% 4,7% hónapos 91,1% 5,2% 5,0% hónapos 91,4% 16,8% 5,9% hónapos 91,2% 18,8% 7,7% ÖSSZESEN 90,3% 10,5% 5,7% * Megjegyzés: a szignifikáns összefüggéseket félkövérrel jelöltük Bázis: teljes minta (N=2009) 118

120 Kliensút kutatás A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazat (személyes gondoskodást végző) szakembereinek szerepe a koragyermekkori intervenció rendszerében A Kliensút vizsgálat elsődleges célja volt feltérképezni a korai intervencióban részesülő gyermekek és családjaik útját az egyes szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátási- és szolgáltatásai formák és rendszerek 22 között. Kutatási célként fogalmazódott meg a személyes gondoskodást végző 23 szakemberek koragyermekkori intervencióban betöltött jelenlegi, illetve lehetséges szerepének azonosítása, feltérképezése. A további célok közé tartozott a koragyermekkori intervencióban érintett, főként 0-3 éves gyermekekkel, és/vagy elsődleges gondozójukkal kapcsolatba kerülő társágazatok (egészségügyi, köznevelés) szakembereinek vizsgálata a szociális kliensúttal 24 kapcsolatos ismereteikről. A kutatás fókuszpontját képezte a szociális és társágazati szakemberek közötti együttműködési pontok és lehetőségek azonosítása is a koragyermekkori intervencióban érintett családok segítése érdekében. A kutatás sorozat első részeként 8 db fókuszcsoportot bonyolítottunk le az ország minden régióját felölelően a szociális, 22 Továbbiakban: szociális ágazat 23 Ide értendő a szociális, illetőleg gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző szakemberek, továbbiakban: szociális szakemberek 24 Szociális kliensút: az az út, amelyet az érintett család/gyermek végigjár a koragyermekkori intervenciós ellátás során a szociális ellátórendszeren belül. 119

121 gyermekjóléti és gyermekvédelmi (továbbiakban: ágazati) szakemberek körében, valamint további 2 db fókuszcsoportot az egészségügyi és oktatási (a továbbiakban együttesen: társágazati) ágazatok koragyermekkori intervencióval kapcsolatba kerülő szakembereivel. A fókuszcsoportos beszélgetések lefolytatására 2015 márciusában és áprilisában került sor, 8-12 fő szakember részvételével. A fókuszcsoportos kutatást egy országos nagymintás, a kutatásba bevont intézménytípusokra reprezentatív kérdőíves kutatás követte, melynek során 1385 ágazati, személyes gondoskodást végző szakemberrel és 468 társágazati szakemberrel vettünk fel 50 perces kérdőíveket. A szociális ágazat szakembereit két csoportba soroltuk, az elsődleges célcsoportba 25 tartozó szakemberek közül 1077-en, míg a másodlagos célcsoportba 26 tartozóak közül 308-an vettek részt a kutatásban. A társágazati szakemberek közül 291-en az egészségügyi ágazatban dolgoznak (védőnők, házi gyermekorvosok, pre- és neonatális intenzív centrumok dolgozói), míg 189-en az oktatási ágazatban (pedagógiai szakszolgálatok, korai fejlesztők munkatársai). Az adatfelvételre 2015 májusában és júniusában került sor. 25 Azon személyes gondoskodást végző szakember, akinek munkavégzése során konkrétan klienskörébe tartozik 0-3 éves korú gyermek (adott esetben 0-5 év, illetve iskolakezdésig) illetve olyan család, ahol 0-3 éves gyermeket gondoznak. 26 Azon személyes gondoskodást végző szakember, akinek munkavégzése során közvetve klienskörébe tartozik, illetve látókörébe kerül olyan felnőtt (elsődleges gondozó) illetve család, ahol vagy a koragyermekkori korcsoportba tartozó gyermeket gondoznak, vagy a születendő gyermek optimális fejlődését befolyásoló rizikótényezők tapasztalhatóak. 120

122 A kutatás során alkalmazott kvantitatív eljárás adatait többváltozós elemzési módszerekkel (többdimenziós kereszttábla elemzés, döntési fa modellek, kapcsolatháló elemzés stb.) dogoztuk fel. A folyamatban lévő adatfeldolgozás, valamint a terjedelmi korlátok miatt az alábbiakban a számos kutatási eredmény közül, néhány, kutatásunk szempontjából fontos főbb megállapítást és eredményt emelünk ki és mutatunk be 27. A kutatás fontosabb eredményei: Koragyermekkori intervenció fogalma A szociális ágazat koragyermekkori intervencióban betöltött szerepével kapcsolatosan vizsgáltuk, hogy a személyes gondoskodást végző, valamint a társágazati szakemberek miként értelmezik, mennyire tudják körülírni a koragyermekkori intervenció fogalmát saját szakterületükön, illetve a mindennapi munkájuk során miként találkoznak a fogalommal. Az országos, összesített kérdőíves adatok alapján a koragyermekkori intervenció fogalmával a személyes gondoskodást végző szakemberek 14 százaléka még 27 A TÁMOP / kiemelt projekt keretein belül lefolytatott Kliensút kutatás részletes eredményi, önálló, tematikus, összegző tanulmányok formájában kerülnek megjelenítésre, közreadásra a projekt zárásának időszakában. 121

123 soha nem találkozott, 23 százalékuk gyakran, 8 százalékuk pedig minden nap találkozik a fogalommal munkája során. A gyermekjóléti alapellátásban 28 dolgozók körében kevesebben vannak, akik legalább gyakran találkoznak a fogalommal (34%), mint a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók (43,7%), a másodlagos célcsoportban ez az arány mindössze 11,7 százalék. Az ágazati szakemberek közül a koragyermekkori intervenció fogalmával leggyakrabban a Biztos Kezdet Gyermekházak munkatársai találkoznak (66%). Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy a szociális szakemberek saját megítélésük szerint milyen pontosan tudják körbeírni a fogalmat, akkor 11 százalékuk nem tudja körbeírni, de 67 százalékuk nagyjából tud meghatározást adni. Intézményi bontást tekintve a Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei tudnák a legpontosabb definíciót adni. Az összehasonlíthatóság céljából a társágazati szakemberek körében is vizsgáltuk a koragyermekkori intervenció fogalmának értelmezését, illetve a fogalommal való találkozás gyakoriságát: A koragyermekkori intervenció fogalmát a megkérdezett társágazati szakemberek mindössze 2,4 százaléka nem hallotta még soha, míg 34,4 százalékuk napi szinten találkozik vele, a legalább gyakran találkozók pedig 67,3 28 Ide értve a szociális alapszolgáltatások közül a családsegítő szolgáltatásoknál dolgozó szakembereket is. 122

124 százaléka a mintánknak. A Pedagógiai Szakszolgálat és a Korai Fejlesztők szakemberei találkoznak leggyakrabban a fogalommal (81,4 illetve 81,5 százalékot, azaz megegyező arányt mértünk). Az egészségügyi ágazatban dolgozók körében kevesebben vannak, akik legalább gyakran találkoznak a fogalommal: a védőnőknél ez az arány 54,6 százalék, a házi gyermekorvosoknál 58,6 százalék. A társágazati szakemberek 54 százaléka nagyjából tud meghatározást adni a koragyermekkori intervenció fogalmára. A koragyermekkori intervenció célcsoportja A fókuszcsoportos beszélgetéseken megkérdezettek többsége szerint a koragyermekkori intervenció a 0-3 éves korosztályt célozza, de többen amellett érveltek, hogy a 0-5/6 éves kor is egy nagyon szenzitív, sérülékeny szakasz, így tágabb értelemben a koragyermekkori intervenció a gyermek 5/6 éves koráig tartó beavatkozásokat is lefedi (születéstől óvodás kor végéig). Az ágazati és társágazati szakemberek szerint az intervenció elsődleges célcsoportja a gyermek, de a megkérdezettek fontosnak tartják, hogy a beavatkozások a szülőket is érintik, a család egészére irányulnak. 123

125 Az életkori lehatárolást illetően nem volt kardinális véleménykülönbség tapasztalható a szociális ágazati és a társágazati fókuszcsoportokon résztvevő szakemberek között. A fókuszcsoportos véleményeket a kérdőíves eredmények is alátámasztották: A kérdőíves vizsgálatok eredményei alapján a szociális és a társágazati szakemberek többsége a koragyermekkori intervenció alsó korhatáraként a gyermekek születési időpontját jelölte meg (79%, illetve 88%), de relatíve megosztottak a koragyermekkori intervenció szolgáltatásainak felső korhatárát illetően, legnagyobb arányban az 5 éves kort jelölték meg (31%, illetve 35 %). A koragyermekkori intervenció célja a megkérdezett szakemberek szerint A koragyermekkori intervenció céljának vizsgálatára a fókuszcsoportos beszélgetés keretein belül került sor: A fogalom kapcsán a fókuszcsoport résztvevői kitértek arra, hogy milyen célját látják a koragyermekkori intervenciónak. Mind az ágazati, mind a társágazati szakemberek véleménye szerint a célok között azonosíthatóak rövid és hosszú távú célok is. A rövidtávú célok esetében az adott probléma orvoslására irányuló segítő, támogató tevékenység az elsődleges célja az 124

126 intervenciónak. A hosszabb távú célok között szerepel például az, hogy a gyermek a társadalom teljes jogú tagjává tudjon válni a nyújtott szakmai segítség mellett. Az egyes megfogalmazott célok közül rövidtávon kiemelkedően fontos a veszélyeztető tényező(k) felszámolása, csökkentése, a család segítése az adott probléma megértésében és feldolgozásában, a család informálása, általános segítése és a hozzáférés biztosítása a megfelelő ellátáshoz. Külön ki kell emelni a prevenciót, amely a legtöbb fókuszcsoportban (az ágazati és különösen a társágazati fókuszcsoportokban) egységes csoportvéleményként jelentkezett az intervenciós célok között, és amit a legtöbb résztvevő egyenesen az intervenciós folyamat legfontosabb feladatának, céljának tartott. A gyermekek optimális fejlődését befolyásoló problémakörök A kutatás során fontosnak tartottuk annak feltárását, hogy a megkérdezett ágazati és társágazati szakemberek klienskörében jellemzően milyen koragyermekkori intervencióval kapcsolatos, a gyermekek optimális fejlődését befolyásoló kockázati tényezőkkel, problémákkal, problémakörökkel találkoznak a mindennapi munkájuk során. A fókuszcsoportokon megkérdezett szakemberek a család nem megfelelő szociális helyzetét, a szülők mentális, pszichikai problémáit, betegségeit, devianciáit, a családi kapcsolati háló problémáit (egyszülős 125

127 háztartás, elvált vagy külön élő szülők), valamint a családon belüli problémákat (pl.: párkapcsolati problémák, szülő-gyermek problémák) jelölték meg legmeghatározóbb rizikófaktorokként. A kérdőíves kutatás során a fókuszcsoportos beszélgetések eredményeit is felhasználva került sor 13 koragyermekkori intervenciót érintő, a gyermek optimális fejlődését befolyásoló probléma azonosítására, majd ezt követte a problémakörök csoportosítása (lásd 1. táblázat), amely a kérdőíves kutatás eredményeinek elemzését segítette. Az ágazati szakemberek összesített válaszai alapján elmondható, hogy klienskörükben leginkább a fejlődési problémák (69%), az egyedül maradó szülő (65%) és a lakhatási nehézségek (66%) jelennek meg. A társágazati szakemberek klienskörének főbb problémáit vizsgálva leggyakrabban a fejlődési problémák (90%), a nehéz temperamentum (73%) és az egyedül maradó szülő (71%) fordultak elő. 126

128 8. táblázat Koragyermekkori intervencióval kapcsolatos problémakörök Csoportosított problémakör Gyermek állapotából fakadó problémák A szülői bánásmódból fakadó problémák Elemi problémakör Fejlődési problémák gyanúja a 0-3 éves korú gyermeknél 0-3 éves korú gyermek "nehéz" temperamentuma A 0-3 éves korú gyermek fizikai szükségleteinek kielégítetlensége A 0-3 éves korú gyermek lelki elhanyagolása Szokatlan/ bizarr anya-gyermek kapcsolat Családon belüli fizikális bántalmazás Szülő állapotából, életviteléből fakadó problémák A szülő tartós betegségéből, fogyatékosságából fakadó nehézségek Szülő szenvedélybetegségéből / pszichiátriai problémából fakadó nehézségek Szülő depressziója, magas szorongás szintje 0-3 éves gyermekkel egyedül maradó szülő Környezeti problémák Szülő alacsony társas támogatottsága, elszigeteltsége Lakhatási nehézségek, problémák (pl. zsúfolt lakóhely, gyakori költözés) Nem megfelelő higiénikus körülmények a családban 127

129 A koragyermekkori intervencióban érintett gyermekek és családjaik kliensútja a megkérdezett szakemberek szerint Kutatásunk egyik a fő célja volt a szociális ágazat klienskörébe tartozó, főként 0-3 éves korú, koragyermekkori intervencióban érintett gyermekek és családjuk kliensútjának 29 országos szintű feltérképezése. Továbbá annak vizsgálata, hogy a társágazati szakemberek miként látják klienseik szociális kliensútját 30. Ezért vizsgáltuk, hogy a megkérdezett szakemberek abban az esetben, ha nem saját maguk segítik klienseiket az adott probléma kezelésben, milyen intézményhez/szolgáltatóhoz/szakemberhez küldik klienseiket, akár a szociális ágazaton belül, akár a koragyermekkori intervencióban érintett társágazatokat illetően. A szociális ágazatban dolgozó szakemberek kliensutat érintő válaszait összegezve az alábbi országos szintű megállapítások tehetőek: A kliensutak alkotta intézményi struktúra egykomponensű, egy klasztert alkot és erősen centralizált. Mindez azt jelenti, hogy a struktúrának egy központja van, és nem lehet jól elkülönülő intézménycsoportokat látni. Az intézmények között mindössze a központi elhelyezkedésben vannak 29 Kliensút: a gyermekek, illetve családjuk útja a probléma felismeréstől, a megfelelő szolgáltatáshoz való hozzájutás, illetve adekvát ellátásba kerülésig. 30 Szociális kliensút: az az út, amelyet az érintett család/gyermek végigjár a koragyermekkori intervenciós ellátás során a szociális ellátórendszeren belül. 128

130 különbségek: egyes intézmények pozíciója inkább központi, másoké inkább periférikus. A 13 problémakör mentén 20 intézménytípus közötti kliensutak feltárásának eredményeképpen elmondható, hogy a Gyermekjóléti Szolgálatok helyezkednek el a struktúra középpontjában, ők tekinthetőek a kliensutak központi szereplőinek. A Családsegítő Szolgálatok, Bölcsődék, TEGYESZ-ek és Gyermekotthonok, bár kis mértékben különböznek aszerint, hogy inkább fogadják vagy küldik a klienseket, lényegében szintén a rendszer magját képezik. A Gyermekjóléti Szolgálat kitüntetett szerepét annak is köszönheti, hogy kiemelkedően szoros kapcsolatban áll a nagyszámban, a koragyermekkori intervencióban érintett korcsoporttal foglalkozó szociális és társágazati intézményekkel (Bölcsődék, Védőnői Szolgálat), valamint számos más szociális és társágazati szereplővel is kapcsolatot ápol, így egyfajta közvetítő, illetve híd-szerepet is betölt. A kliensút kapcsán fontos fogadói szerepet a Családsegítő Szolgálatok töltenek be. A Bölcsődék esetében hangsúlyosan az intézmények közötti közvetítő funkció emelhető ki. A kliensút irányát vizsgálva a megkérdezett szociális szakemberek válaszai alapján a társágazati szereplők közül a védőnők és a házi gyermekorvosok töltenek be küldő szerepet a szociális intézmények felé. A társágazati szereplők közül fontos még megemlíteni a Pedagógiai Szakszolgálatokat, melyekhez majd minden 129

131 szociális ágazati intézményből küldenek klienseket, még ha sok esetben kis számban is. A szociális ágazati kliensúthoz hasonlóan vizsgáltuk a társágazatok szakemberei körében is, hogy az azonosított problémákkal kapcsolatosan hova, mely ágazati szereplőkhöz küldik a rászoruló gyermekeket és/vagy családjukat. A 13 problémakör mentén 22 intézménytípus közötti kliensutak feltárásának eredményeképpen elmondható, hogy a társágazati intézmények szemszögéből a védőnők állnak a struktúra középpontjában központi szerepüket elsősorban a küldő funkciónak köszönhetik. A Pedagógiai Szakszolgálatok is központi szerepet játszanak a struktúrában, az esetükben viszont a fogadó funkció erősebb. A kutatás során feltárt leggyakoribb kliensutak a védőnők és Gyermekjóléti Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat és házi gyermekorvosok között valósulnak meg. A társágazatok szemszögéből a Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Szolgálat is fontos pozícióban vannak a struktúrában. A kliensút irányát vizsgálva a társágazati szereplők válaszai alapján elmondható, hogy a társágazati intézmények elsősorban klienseket küldenek ezekbe az intézményekbe, kevésbé jellemző, hogy onnan fogadnák a koragyermekkori intervencióban érintett gyermekeket vagy családjukat. 130

132 Ágazati és társágazati együttműködések a koragyermekkori intervencióban Feltételezésünk szerint a koragyermekkori intervenció eredményességét, az adekvát szolgáltatások, ellátások megléte, igénybevételének lehetősége, elérhetősége mellett nagymértékben meghatározza az intézményes szereplők (mind a szociális, mind a társágazati) közötti kapcsolat minősége, a gyermekek optimális fejlődését befolyásoló problémák kezelését, megoldását célzó, támogató együttműködések. Ezért a fókuszcsoportos beszélgetéseken és a kérdőíves vizsgálat keretein belül egyaránt vizsgáltuk, hogy a megkérdezett szakemberek miként vélekednek a koragyermekkori intervencióval kapcsolatos intézményi vagy a szakemberek közötti kapcsolatokról, a kommunikációról, a közös klienseikkel kapcsolatos együttműködésekről, visszajelzésről. Illetve választ kerestünk arra a kérdésre is, hogy melyek azok a tényezők, nehézségek, amelyek befolyásolják, hátráltatják a megkérdezett szakembereket a 0-3 éves korú gyermekekkel és családjukkal végzett egyéni vagy közös munkájukban (pl. tisztázatlan kompetenciahatárok). A fókuszcsoportos vizsgálat eredményei alapján elmondható: A fókuszcsoporton résztvevők átlagosan 6-10 szereplőt soroltak fel abból a szempontból, hogy a koragyermekkori intervenció vonatkozásában kit tartanak fontosnak, és az egyes szereplők között milyen minőségű kapcsolatot érzékelnek. Természetesen a témára való rálátás nagyban meghatározta, hogy ki, mennyire 131

133 tekintette a rendszert komplexnek, sokszereplősnek és ennek fényében hogyan ítélte meg az információáramlás útjait. A szociális ágazatban a koragyermekkori intervencióval kapcsolatos együttműködések szempontjából alapvetően 3 együttműködési típust lehet azonosítani a fókuszcsoportokon résztvevő ágazati és társágazati szakemberek véleménye alapján: o Egyenrangú partnerségek: Jellemzően a középpontban a Gyermekjóléti Szolgálat helyezkedik el mint kulcsszereplő, mellyel számos szervezet áll kapcsolatban, mint például a Pedagógiai Szakszolgálat, bölcsőde, házi gyermekorvos, TEGYESZ, Védőnői Szolgálat, Korai Fejlesztő Központ. Ebben az esetben nincs hierarchia a szereplők között, az információáramlás többnyire kölcsönös, kétirányú. o Elszigetelt partnerségek: A kapcsolatok a szakmai tevékenységek miatt összekapcsolódó területekre korlátozódnak, ahol kötelező az együttműködés pl. bölcsőde gyermekorvos (ahol van bölcsődei szolgáltatás), védőnő gyermekorvos, adott probléma esetén védőnő Gyermekjóléti Szolgálat. o Hiányos együttműködés: A szereplők adottak lokális szinten, de az együttműködés problémás, esetleges, több esetben egyirányú a kommunikáció. 132

134 A szociális ágazat szakembereinek a kérdőíves kutatás során adott intézményi együttműködésekkel kapcsolatos válaszai, valamint a kapott eredményekből készített kapcsolati háló alapján a következő főbb megállapítások tehetőek: Az együttműködések által felrajzolt hálózat megerősíti a kliensutak hálózatelemezése során nyert tapasztalatokat: a struktúra egykomponensű, egy klasztert alkot, az együttműködési hálózat elemzésébe bevont másodlagos célcsoportba tartozó intézményi szereplők is kapcsolódnak a hálózathoz. A struktúra mindezek mellett erősen centralizált, középpontjában a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat, a bölcsődék és a védőnők helyezkednek el. Az ágazati kutatásba bevont szakemberek válaszai alapján a koragyermekkori intervenció kapcsán az érintett intézmények között gyakoriak az együttműködések. Az intézmények közötti együttműködés 43%-a legalább heti szinten és 71%-uk legalább havi szinten valósul meg. Az intézmények döntő többsége legalább jónak minősíti az együttműködést más intézményekkel. A legalább jó minősítések aránya 75% és 88% között változik. A védőnők, bölcsődék és Gyermekjóléti Központok kapták a legjobb értékeléseket. Az intézményi kapcsolatok többségében (58%) teljesen egyértelműek a kompetenciahatárok és további 35 százalék esetében sem merülnek fel komolyabb problémák az együttműködések során a kompetenciahatárok tisztázatlansága miatt. Az együttműködések során az együttműködő 133

135 intézményekben dolgozó kollégák leterheltsége (28%) és a nem megfelelő intézményi kapacitások (27%) okoznak problémát. A társágazatok szakembereinek körében is lezajlott az intézményi együttműködésre vonatkozó felmérés. A kapott eredmények alapján felrajzolható kapcsolati hálót vizsgálva a következő megállapítások fogalmazhatóak meg: Az együttműködési hálózat középpontjában a védőnők találhatóak, a válaszok alapján a kapcsolati, együttműködési háló meglehetősen sűrű. A társágazatok együttműködési hálózatába minden olyan szociális intézmény bevonásra illetve megjelölésre került, mely közvetlen foglalkozik 0-3 gyermekekkel, illetve családjukkal. Itt is a Gyermekjóléti Szolgálatok és a védőnők kapcsolatát érdemes kiemelni, ami a legfontosabb ágazatközi kapocsnak tűnik, ugyanakkor a védőnők és bölcsődék együttműködése is szembetűnő. Megfigyelhető, hogy a kutatásba bevont intézmények (társágazati, ágazati) között gyakoriak az együttműködések Az összes megismert együttműködés 45%-a legalább heti szinten és 84%-uk legalább havi szinten valósul meg. Az intézmények közötti összes együttműködési kapcsolat 81 százaléka tekinthető legalább jónak ez az arány a védőnők esetében a legmagasabb. A társágazati szakemberek válaszai alapján is elmondható, hogy az összes vizsgált intézményi kapcsolat többségében (57%) teljesen egyértelműek a 134

136 kompetenciahatárok és további 34 százalék esetében sem merülnek fel komolyabb problémák. Az együttműködés kapcsán leginkább az együttműködő intézményekben dolgozó kollégák leterheltsége (40%) és a nem megfelelő intézményi kapacitások (41%) okoznak problémát, hasonlóan az ágazati szakemberek véleményéhez. 135

137 Disszemináció, kommunikáció Webes megjelenés A projekt egyik fő kommunikációs csatornája a projekt honlapja ( A honlapon jeleníttettük meg többek között a képzések rövid tartalmi ismertetőjét, a képzési felhívásainkat, továbbá a projekttel kapcsolatos legfőbb eseményeket, eredményeket. A képzésre való jelentkezést egy erre a célra korábbi projekt keretében kifejlesztett, a projektünk követelményrendszerének megfelelően átdolgozott Pályázatkezelő Rendszerben ( bonyolítottuk le. Rendezvények, disszeminációs megjelenések A projekt időtartama alatt összesen hat konferenciát szerveztünk, köztük két hazai, továbbképzési pontot adó regionális konferenciát és egy nemzetközi konferenciát is. A nemzetközi konferencia fő témája a koragyermekkori intervenció volt, melynek keretében a szakmai közönség számára bemutattuk a kiemelt projektünk keretében szakember képzés formájában adaptált módszereket, valamint a témakört érintő néhány külföldi és hazai jó gyakorlatot, projektet. A konferencián neves hazai és külföldi előadók ismertették a témában fellelhető nemzetközi trendeket. Összesen hat országból tíz külföldi vendéget volt alkalmunk fogadni többnapos 136

138 rendezvényünkön. A vendégeink között tudhattuk a két adaptált szemléletet kidolgozó szervezetek képviselőit is. A toborzás keretében számos tájékoztató kiadvány, plakát mellett országosan 19 információs napot szerveztünk a képzéseink iránt érdeklődő szakmai közönségnek. Munkatársaink számos, más által szervezett hazai és külföldi rendezvényen is megjelentek. Így adhattunk számot a projekt munkájáról és eredményeiről többek között a Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlésén, vagy e-poszter formájában a 2015 júniusában megrendezésre került las vegasi "Annual International Conference on Fostering Human Resilience" című konferencián, és a 2015 februárjában Istanbulban megrendezésre került 2nd INTCESS15- International Conference on Education and Social Sciences konferencián. 137

139 A projekt indikátor szintű eredményeinek bemutatása A projekt számára öt monitoring mutató került előzetesen meghatározásra. Valamennyi monitoring mutató esetében rögzített célértéket a pályázati útmutató. A kiemelt projekt eredetileg tervezett célja, indikátorai és célértékei között szerepelt, hogy 200 fő szakember igazolást szerezzen a korai intervenció témakörében minimum 1 adaptált módszerről szóló akkreditált képzésünkben. Ezen indikátorok teljesítéséhez, a projektnek minimum 5 nemzetközi módszert kellett megvizsgálnia és 45 fő képzőt kellett kiképeznie. A projekt elvárt eredményeit minimum 20 disszeminációs alkalom keretében írta elő bemutatni a pályázati útmutató. Az eredetileg kitűzött célértékeket a projekt több lépésben - egyrészt a szerződés megkötésekor, másrészt a projekt megvalósítás időszakában szerződésmódosítás keretében pozitív irányban módosította. Ezen módosításoknak köszönhetően alakultak ki a projekt által teljesített végleges értékek, melyeket az alábbi táblázatban összefoglalva mutatunk be. 138

140 9. táblázat Projekt által teljesített végleges értékek Mutató neve Típus Mértékegység Vállalt célérték Elért érték A megvizsgált módszerek száma a korai felismerés és fejlesztés tekintetében Adaptált módszerek száma A kiképzett képzők száma Szakmai disszeminációs alkalmak száma Képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma kimenet db kimenet db 2 2 eredmény fő kimenet db eredmény fő A módszereket többlépcsős kiválasztási eljárás keretében vizsgáltuk. 139

141 A projekt várható hatása A projekt elsődleges és számszerűsíthető eredménye a képzők képzését sikeresen elvégző 64 fő szakember és a szakemberképzés keretében igazolást szerző, a területen aktívan dolgozó 2099 fő. Bízunk abban, hogy a képzéseinken résztvevő szakemberekkel olyan szemléletet sikerült megismertetnünk és részükre olyan tudást sikerült átadnunk, amellyel a mindennapi munkájuk során a hozzájuk segítségért forduló családokat nagyobb biztonsággal tudják segíteni. Hisszük, hogy a képzések ahhoz is hozzájárulnak, hogy a személyes gondoskodást végző szakemberek segítségével a családok is képesé válnak a védőfaktorok elsajátítására és alkalmazására, és megerősödnek az intézményekkel való kommunikációban. A családok erősítése egyértelmű hatással bír a gyermekek egészséges fejlődésére. Fontos számunkra, hogy a projekt keretében kidolgozott képzések a projekt lezárását követően is elérhetőek maradjanak, hogy minél szélesebb szakmai körben ismertté váljanak. Ennek a célnak az elérése érdekében a projekt keretében kidolgozott valamennyi képzést minősíttette a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Az adaptált képzések szemléletükben alkalmasak arra, hogy ne csupán a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek körében váljanak ismertté. Az egészségügyben dolgozók, különösen a védőnők és a köznevelés területén dolgozó szakemberek, kiemelten az óvónők és a fejlesztő felkészítő munkát végző pedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok számára is hasznosak lehetnek képzéseink. 140

142 Reméljük, hogy a jövőben a képzések célirányos átalakításával akár közös minősített továbbképzések, tanfolyamok keretében a három ágazat szakemberei együtt sajátíthatják el a védőfaktorok szerepét, megerősítésük lépéseit és a szülőkísérés elemeit. A képzések ágazatok közötti együttműködést fejlesztő lehetőségén túl, a projektben lefolytatott nagymintás vizsgálatok hosszú évekre jelentős inputot nyújthatnak a koragyermekkori intervenció területét kutató szakértőknek. A szülői kompetencia vizsgálat egyedülálló adatbázist eredményezett. Segítségével remélhetőleg jobban megismerhetjük, és általa jobban reagálhatunk a szülők igényeire, különösen azoknál a családoknál, ahol a gyermek átlagostól eltérő fejlődése speciális segítséget kíván meg. A kliensút vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak a koragyermekkori intervenció hazai rendszerének hosszú távú fejlesztéséhez. Az adatok feldolgozásával láthatóvá válhat a jelenlegi ellátórendszer hiányossága és potenciálja egyaránt. A kutatás talán legnagyobb hozadékát rejtheti magában az egészségügy és köznevelés területén dolgozók szemszögéből a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi területet láttató adatbázis. Reméljük, hogy mindezen eredmények hozzájárulhatnak hosszú távon egy közös, egységes szemléletű koragyermekkori intervenciós rendszer megerősítéséhez, melyben valamennyi érintett ágazat partneri együttműködés keretében, tudása legjavát nyújthatja a családok segítése érdekében. 141

143 Mellékletek 10. táblázat Megvizsgált módszerek, megközelítések 1 High Risk Infants Service Quality Initiatives Project Parenting Assessment and Skill Development Program: Evaluation data/assets/pdf_file/0008/ /parenting-assessment-skill-developmentresearch-phase-2.pdf 2 Strengthening Families a Protective Factors Framework 3 California Early Start 4 A Center for the Social and Emotional Foundations for Early Learning (CSEFEL) and TACSEI közös porgramja: Pyramid Modell del.htm 5 Massachusetts USA: Criterion Child Enrichment Program and Service 6 Early Childhood Parenting Skills ID=ECPS 142

144 7 Scotland: Getting it right for every child 8 Strukturelle Weiterentwicklung kommunaler Familienbildung Modellprojekt Familienstützpunkte 9 Die Koordinierende Kinderschutzstelle (KoKi) Netzwerk frühe Kindheit - Familienhandbuch 10 Grow together modellprogram 11 Parents as teachers 13 Elternchance ist Kinderchance Center for Parent Information and Resources 15 Positive Behavior Support 12 PAT - Mit Eltern lernen

145 16 Frühe Intervention und Hilfe. Vom Neben- zum Miteinander von Pädiatrie und Jugendhilfe 17 The Maryland Infants and Toddlers program 18 The Illinois Early Intervention Program 19 Reforming child protection in Queensland 20 Kids Strengths Program 21 TripleP Positive Parenting Program AF0877%20Helping%20Families%20Change%20(3).as hx 144

146 11. táblázat A képzési igényfelmérés fókuszcsoportos vizsgálatának célcsoportja A kutatásban a következő célcsoportok, szakterületek 32 képviselői vettek részt, településenként változó arányban és összetételben: Gyermekjólét alapellátások: Szociális ellátás alapszolgáltatás: Biztos Kezdet Gyermekház családsegítés gyermekjóléti szolgáltatás elsődleges célcsoport gyermekjóléti szolgálat bölcsőde családi napközi gyermekek átmeneti otthona (GYÁO) családok átmeneti otthona (CSÁO) 32 A táblázatban szereplő szolgáltatások, ellátások a Gyermekvédelmi törvényben (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) valamint a Szociális törvényben (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) foglaltak szerint kerültek meghatározásra. 145

147 Gyermekvédelem szakellátások: utógondozói otthon (utógondozói ellátás) Szociális ellátás elsődleges célcsoport helyettes és nevelőszülői ellátás gyermekotthon (speciális, különleges) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (TEGYESZ) szakellátások: alapszolgáltatások utódgondozó otthon támogató szolgálat utcai szociális munka másodlagos célcsoport hajléktalan személyek átmeneti szállása hajléktalan személyek nappali ellátása szenvedélybetegek nappali ellátása 146

148 szenvedély betegek részére nyújtott közösségi alapellátás pszichiátriai betegek nappali ellátása pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás szakosított ellátások fogyatékosok bentlakásos otthona támogatott lakhatás 147

149 Ábrajegyzék 1. ábra A korai intervenció fejlődési rendszerek modellje ábra. A gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak ezer azonos korú lakosra jutó száma, ábra Továbbképzéssel való elégedettség ábra Információáramlás ábra Kihívást jelentő területek ábra Szakmai továbbképzésen érintendő területek ábra Képzésen résztvevő szakemberek száma ábra Képzésen résztvevők megoszlása végzettség szerint (fő) ábra Képzéseken résztvevők megoszlása végzettség és nem szerint (fő) ábra Tanúsítvánnyal rendelkezők földrajzi és ellátási terület szerinti bontása ábra A képzéseket sikeresen elvégzők száma (fő) nemük és munkahelyük megyéje szerint ábra Képzésen résztvevők száma (fő) régiónként - a képzés helyszíne szerint ábra A skálák alkotta útmodell eredményei (standardizált regressziós együtthatók) ábra Az egyes intézményekkel való kapcsolatfelvételek arányai (%)

150 Táblajegyzék 1. táblázat Védőfaktorok táblázat A változás folyamata a Családok erősítése programban: táblázat A képzésekhez kapcsolódó feltételek táblázat Résztvevők létszáma táblázat A gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (Gyermekjóléti alapellátások) táblázat A gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (Gyermekvédelmi szakellátások) táblázat A szociális alapszolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (Szociális alapszolgáltatásokt I.) táblázat A szociális alapszolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (Szociális alapszolgáltatások II.) táblázat A szociális alapszolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások 149

151 területéről érkező, a képzést sikeresen elvégzett szakemberek száma nem és ellátási formák szerint (A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások) táblázat: Az egyes intézményekkel való kapcsolatfelvételek a háttérváltozók mentén (%)* táblázat: Az egyes intézményekkel való kapcsolatfelvételek a háttérváltozók mentén (%)* táblázat: Az egyes intézményekkel való kapcsolatfelvételek a háttérváltozók mentén (%)* táblázat Koragyermekkori intervencióval kapcsolatos problémakörök táblázat Projekt által teljesített végleges értékek táblázat Megvizsgált módszerek, megközelítések táblázat A képzési igényfelmérés fókuszcsoportos vizsgálatának célcsoportja

152 Irodalomjegyzék 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról Consultative Group on Early Childhood Care and Development Task Force for the Post-2015 Development Agenda, 2012, 19.o. Cs. Ferenczi Sz., Csákvári J., Tánczos É. (2015): Vulnerability ad resilience in early childhood interventions In: Ferit Uslu (szerk.): Proceedings of INTCESS15: 2nd International Conference on Education and Social Sciences (2-4 February Istanbul, Turkey). Istanbul: International Organization Center of Academic Research (OCERINT), pp Daniel, B. (2010): Concepts of Adversity, Risk, Vulnerability and Resilience: A Discussion in the Context of the Child Protection System Social Policy & Society 9:2, Egészségügyi Közlöny, LIX. Évf.sz., 2009 Fergusson, D. M. & Horwood, L. J. (2003): RESILIENCE TO CHILDHOOD ADVERSITY: RESULTS OF A 21 YEAR STUDY In: Luthar, S. S. (ed.): Resilience and Vulnerability: Adaptation in the Context of Childhood Adversities Cambridge University Press. 2003; pp

153 Center on the Developing Child at Harvard University (2010). The Foundations of Lifelong Health Are Built in Early Childhood. Guralnick, M. J. (2005). Inclusion as a core principle in the early intervention system. In M. J. Guralnick (Ed.), The developmental systems approach to early intervention (pp ). Baltimore: Brookes. Guralnick, M. J. (2008). International perspectives on early intervention: A search for common ground. Journal of Early Intervention, 30, Guralnick, M.J. (2011) Why early intervention works: A systems perspective. Infants and Young Children. 24, Harper Browne, C. (2014): National Quality Improvement Center on Early Childhood The Journal of Zero to Three Vol. 35, No. 1, September 2014, 2-9.o., 7.o. Kereki Judit, Lannert Judit (írta és szerk.) (2009): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése. Kutatási zárójelentés. Kézirat. TÁRKI-TUDOK Zrt.- FSZK. Budapest. {on-line}: =article&id=132:koraiintervencio& catid=63:programok&itemid=122 Kereki Judit (2011) Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intervenciós intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához című kutatási zárójelentés kézirat - Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest 152

154 Kereki Judit - A koragyermekkori intervenciós rendszer működésének legfontosabb problématerületei és fejlesztési lehetőségei, Gyógypedagógiai szemle 2013/01 KSH, SZOCIÁLIS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2012 (XII. oldal) National Scientific Council on the Developing Child. (2008/2012). Establishing a Level Foundation for Life: Mental Health Begins in Early Childhood: Working Paper 6. Updated Edition A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közleménye a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéseit tartalmazó jegyzék közzétételéről I. negyedévre vonatkozó továbbképzési jegyzék; II. negyedévre vonatkozó továbbképzési jegyzék Stagner. M. W. & Lansing, J. (2009): Progress toward a Prevention Perspective Preventing Child maltreatment Vol. 19 No. 2 Fall Whitebread, D. & Basilio, M. (2012): The emergence and early development of self-regulation in young children Profesorado Vol. 16., No

155 A kiemelt projekt képekben A kiemelt projekt keretében elkészült tankönyvek A projekt arculata 154

156 Strengthening families workshop (Budapest, 2015.február 02.) 155

157 Elternchance ist kinderchance workshop (Budapest, 2015.február 19.) 156

158 Szakmai előrehaladási konferencia (Budapest, december 12.) 157

159 Információs napok 158

160 Regionális konferencia (Győr április 16.) (Nyíregyháza, 2015, április 23) 159

161 Nemzetközi konferencia (Budapest, május ) 160

162 Képzők és szakemberek képzése 161