MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK AJ005_2. Forgácsoló szerszámgépek

Átírás

1 MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK AJ005_2 Gépészmérnöki (BSc) szak Járműmérnöki (BSc) szak Forgácsoló szerszámgépek 3-4. előadás Összeállította: Dr. Pintér József

2 Forgácsoló szerszámgépek Kinematikai alapok, mozgások A forgácsoló szerszámgépek feladata: alkatrészek (munkadarabok) előállítása forgácsoló alakítással. A megmunkálás során a szerszámgép viszonylagos (relatív) mozgást hoz létre a szerszám és a munkadarab között oly módon, hogy a szerszám behatol a munkadarabba. SZERSZÁM-MUNKADARAB relatív elmozdulása egyenesvonalú (Transzlációs) forgó (Rotációs) mozgások rendszerével

3 Forgácsoló szerszámgépek A forgácsoló szerszámgép két egymáshoz képest elmozdulni képes részegysége a hozzájuk rögzített szerszámmal és munkadarabbal előírt relatív mozgást valósít meg. Ez jelentős erőhatást ébreszt, ami forgács formájában választja le a munkadarabról a szerszám él által súrolt felület és a munkadarab felülete közötti térrészben lévő anyagot (a ráhagyást).

4 Forgácsoló szerszámgépek Forrás: Dr. Horváth Mátyás-Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia Műegyetemi Kiadó

5 MOZGÁSOK főmozgás mellékmozgás beállító mozgások Forgácsoló szerszámgépek A korszerű szerszámanyagok viszonylag nagy (több száz m /min értékű) forgácsolási sebességet tesznek lehetővé, ilyen nagyságrendű sebességet csak forgó mozgással célszerű előállítani. A nagy sebességű forgó mozgást (a főmozgást) a szerszámgép főorsója végzi.

6 Forgácsoló szerszámgépek Esztergaszerű szerszámgépeknél ezt a főmozgást a munkadarab, marógépek, fúrógépek, stb. esetében pedig a szerszám végzi. (A főmozgás lehet egyenes vonalú is, még műkődnek szép számmal egyenes vonalú főmozgást végző gyalugépek és vésőgépek, továbbá igen korszerű üregelő szerszámgépek is).

7 Forgácsoló szerszámgép mozgásrendszer alaptípusok A forgácsoló szerszámgépek hajtóművei eleinte un. fokozatos hajtóművek voltak, amelyek fordulatszámai, illetve előtolásuk csak meghatározott, diszkrét értékeket vehettek fel. Így például a fokozatos főhajtóműveknél a v forgácsolási sebesség optimális értékét csak egy bizonyos hibával lehetett magvalósítani. Egyszerűen belátható, hogy ez a hiba, a relatív sebességveszteség (Δv max ) akkor állandó, ha a fordulatszámsor mértani sor. FŐMOZGÁS létesítése Főhajtómű fokozatos hajtóművek diszkrét fordulatszámok fordulatszámsor mértani sor

8 Szerszámgépek kinematikai felépítése Sebesség sor Ha v mértani sor, akkor Δv max =állandó v = d.π.n v max 1 1 áll. Szabványosított értékek (MSZ2345) Forrás: Dr. Horváth Mátyás-Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia Műegyetemi Kiadó

9 Forgácsoló szerszámgép mozgásrendszer alaptípusok φ fokozati tényező, mértani sor sorhányadosa, Szabványos sor 1,12; 1,25; 1,4; 1,6; 2 Ezekhez: Δv max = 0,1; 0,2; 0,3; 0,4; 0,5 (azaz 10%; 20%; 30%; 40% és 50%) relatív sebességveszteség tartozik! Fordulatszám szabályozhatóság: Fokozatnélküli hajtóműveknél: φ = R 10 Sz n n n 1,12 max min

10 Szerszámgépek kinematikai felépítése Hatfokozatú fogaskerekes hajtómű kinematikai vázlata és fordulatszám ábrája Forrás: Dr. Horváth Mátyás-Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia Műegyetemi Kiadó

11 Szerszámgépek kinematikai felépítése A hajtóművek fordulatszámainak szemléletes ábrázolására szolgál a fordulatszámábra. Miután a fordulatszámsor mértani sor, ezért egy log φ beosztású skálán a hajtómű "kimeneti" fordulatszámai, az egyes részhajtóművek közbenső fordulatszámai, illetve a részhajtóművek kapcsolódása szemléletes formában ábrázolható ábra. A 3, illetve 2 fokozatú részhajtóműveket az ábrán A, illetve B betű jelöli. Az egyes k i fogaskerék áttételeket a φ fokozati tényező hatványaival is ki lehet fejezni.

12 Szerszámgépek kinematikai felépítése Főhajtómű terhelhetőségi diagramja Forrás: Dr. Horváth Mátyás-Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia Műegyetemi Kiadó

13 Forgácsoló szerszámgépek Forrás: Dr. Horváth Mátyás-Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia Műegyetemi Kiadó

14 Forgácsoló szerszámgépek

15 Szerszámgépek kinematikai felépítése A bonyolult térbeli felületek megmunkálása csak úgy lehetséges, ha egyidejűleg, egymással összehangoltan több mozgás valósul meg. Gyakran a szerszámgép vezérlés megnevezésében is szerepel az egyidőben, összehangoltan működő vezérelt szabadságfokok, "tengelyek" száma. Így beszélnek pl. 2, 3, 4 vagy 5D-s vezérlésekről, sőt létezik 2,5D-s vezérlés is.

16 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Nemzetközi szabványok rögzítik a szerszámgépek mozgástengelyeinek jelöléseit. A ábrán látható, hogy az egyenes vonalú (transzlációs) mozgásirányok elnevezésére az X,Y,Z jelölést, a forgó mozgások elnevezésére pedig az A,B,C jelölést használják. A Z mozgás iránya és a C forgó mozgás tengelye minden esetben a főorsóval egybeesik, vagy azzal párhuzamos.

17 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Forgácsoló szerszámgépek mozgástengelyei

18 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei A forgácsoló szerszámgépek, valamint a szerszámgépek részegységeinek, építőelemeinek fejlődését a nagyobb fő- és mellékmozgási sebességek, a szélesebb alkalmazási kör (pl. a forgácsoló központok), a nagyobb pontosság és a nagyobb megbízhatóság iránti igény határozza meg. Nagy jelentőséggel bír az un. elektronikus kinematikai lánc megjelenése, továbbá a közvetlen (direkt) hajtások (a főorsóval egybeépített villamos motor).

19 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei A CNC (Computer Numerical Control) általánossá válása azt (is) jelenti, hogy a szerszámgépet a gépkezelő csak közvetett formában, a vezérlő berendezés révén irányítja. A szerszámgép konstrukciós felépítésénél nem kell figyelembe venni az ember adottságait. az új szerszámgép struktúrák nagyszámú variációja.

20 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Gépészeti szempontból a korszerű CNC vezérlésű Az egyes funkciók tipizáltak, a szerszámgép építő szerszámgép egyszerűbb, mint a hagyományos szerszámgép. Valamennyi mozgástengely egyedi hajtással rendelkezik, ezért a kinematika egyszerűbb. egységei többnyire készen vásárolhatók beszállítóktól. Megállapítható, hogy a szerszámgépgyártás fokozatosan szerelő iparággá válik.

21 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépágyak, -állványszerkezetek Az ágy, vagy állványszerkezet a szerszámgép alapja. Ez hordozza a szerszámgép összes aktív (mozgó) vagy passzív elemét, az orsókat, a szánokat, az asztalokat, a szegnyerget, a szerszám és munkadarabcsere egységeit, sőt még a vezérlést is erre erősítik fel. A legtöbb állványszerkezet hegesztett acélból, öntöttvasból, vagy un. kompozit betonból készül.

22 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépágyak, -állványszerkezetek Az anyagválasztásnál a merevség csillapítóképesség, rugalmasság ellentmondó követelmény kielégítése, a hőstabilitás a legfontosabb szempontok. Leggyakoribb a hagyományos öntöttvas állványszerkezet. Igen kedvező a merevség-súly aránya, valamint a csillapítása. Ugyanakkor hátránya - különösen a nagy méretű és kis sorozatban gyártott szerszámgépeknél - a költséges, öntőmintát igénylő gyártás.

23 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépágyak, -állványszerkezetek A hegesztett acélból készített állványszerkezet jórész kiküszöböli az öntés hátrányait. Az acél rugalmasabb az öntöttvasnál, ezért a hegesztett állványszerkezeteket bordázattal teszik merevebbé. A hegesztett állványszerkezeteket feszültségmentesítő hőkezelésnek vetik alá. A csillapítási tulajdonság javítása érdekében az üregeket jó csillapítóképességű anyaggal (pl. beton, homok, ólom) töltik ki.

24 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépágyak, -állványszerkezetek Az ágy- és állványszerkezetek építésében új anyag a kompozit beton. A kompozit beton műgyantába ágyazott beton, vagy márvány por. A márvány porral kialakított kompozit beton rendkívül kedvező csillapítási és hőstabilitási tulajdonsággal bír. A kompozit beton gyártása egyszerű, nem igényel feszültségmentesítő hőkezelést.

25 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépágyak, -állványszerkezetek Gyakran kombinált állványszerkezeteket építenek. Egy kombinált eszterga állványszerkezetet szemléltet az ábra. Az alkotó részegységek eltérő hődeformációs tulajdonságai jelentik a legtöbb problémát. Forrás: Dr. Horváth Mátyás-Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia Műegyetemi Kiadó

26 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépágyak, -állványszerkezetek A kompozitok (különböző szénszál erősítésű polimerek) és a kerámia alkalmazása forradalmasítja a szerszámgép építést. A kompozitok előnyei: egyszerű gyártás, nagy merevség/súly arány. A kerámia előnyei: nagy merevség, hődeformáció mentesség. Gyorsabb elterjedés akadálya a magas ár.

27 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépek vezetékei A szerszámgép ágyakon, állványokon lévő vezetékek a szerszámgép szánjait, asztalait, hajtóműházait hordozzák. Csúszó vezetékek (a legrégebbi és legegyszerűbb megoldás). Előnyei: egyszerű, olcsó és jó csillapító képességű. Hátrányai: kis merevség, holtjáték, kopás, akadozó csúszás (stick-slip) veszélye.

28 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépek vezetékei Csúszó vezetékek Öntöttvasból készített állványszerkezetnél, egyszerűbb kivitelű szerszámgépeknél ez a csúszó vezeték magából az állvány anyagából kerül kialakításra.

29 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépek vezetékei Csúszó vezetékek Napjainkban gyakrabban alkalmazott megoldást mutat be az ábra, ezen a szerszámgép állványra felerősített edzett acél vezeték található. Forrás: Dr. Horváth Mátyás-Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia Műegyetemi Kiadó

30 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépek vezetékei Csúszó vezeték lehet: hidrodinamikus, hidrosztatikus és aerosztatikus. A hidrodinamikus vezeték hátránya az un. akadozó csúszásra (stick-slip) való hajlam és a nagy kopás (mindkettő oka a vegyes súrlódási állapot).

31 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépek vezetékei A hidrosztatikus vezeték tiszta folyadék súrlódást biztosít, ezért kicsi a kopás, a vontatási ellenállás és nem kell számolni az akadozó csúszással sem. Nem elhanyagolható hátrányai: korlátozott merevségű, drága, igényes kivitelezésű, költséges az üzemeltetése is. Üzemeltetéséhez nagy tisztaságú olaj szükséges. Az aerosztatikus vezeték is "lebegő" vezetést biztosít, előnyei és hátrányai is hasonlóak, mint a hidrosztatikus vezetékek előnyei és hátrányai. A levegő összenyomhatósága miatt azonban kisebb a terhelhetőségük.

32 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépek vezetékei Gördülő vezetékek A korszerű szerszámgépek döntő többségénél gördülő vezetékeket alkalmaznak. Számtalan variációban gyártják ezeket egyenes-, illetve körvezetékként egyaránt. Előnyeik: merev, pontos és kis ellenállású. Hátrányuk: kis csillapítás.

33 Forgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemei, részegységei Szerszámgépek vezetékei Gördülő vezetékek A korábbi évtizedekben a leggyakrabban un. gördülő papucsot használtak, amelynek hernyótalpszerűen körbemozgó golyó- vagy görgősora biztosítja a hézagmentes, nagy merevségű és kis súrlódású megvezetést. A görgős papucsok téglalap keresztmetszetű síneket vesznek körül. Újabban un. integrált lineáris vezetékeket alkalmaznak ábra. Az integrált lineáris vezetékeknél a profilos sínről nem lehet levenni a gördülőpapucsot (a kocsit). Gyártása szerelése egyszerűbb, így olcsóbb is. A vezetéket gondosan törlik, és ahol csak lehet, összecsúszó lemezvédelemmel takarják.

34 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Integrált egyenes vezeték (kocsi illetve léc egysége) A kenést automatikus működésű kenőhálózat végzi. A gördülőbetéteket beszereléskor - különleges zsírral is be lehet kenni, ami a betét teljes élettartamára elég.

35 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Integrált egyenes vezeték (kocsi illetve léc egysége)

36 Mozgató elemek, hajtásrendszer Szerszámgépek szerkezeti felépítése Az egyes szánokat független hajtórendszer mozgat, amely szervomotorból és mozgató mechanizmusból áll. Ez a mozgató mechanizmus a 2-3 méternél kisebb szánmozgásoknál kizárólag golyósorsó-anya kapcsolat (9. ábra). Az orsó és az anya közötti kapcsolatot gördülőtestek (legtöbbször golyók) biztosítják. A gördülő súrlódás jó (90% feletti) hatásfoka, az előfeszítéssel biztosítható hézagmentesség, valamint a nagy merevség nagyon pontos mozgatást tesz lehetővé (10. ábra).

37 Szerszámgépek szerkezeti felépítése

38 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Golyósorsós szánelőtolás

39 Mozgató elemek, hajtásrendszer Szerszámgépek szerkezeti felépítése A golyósorsó-anya párt szabályozott egyenáramú (DC), vagy váltóáramú (AC) hajtómotorral közvetlenül hajtva, a golyósorsó szögelfordulását közvetlenül mérve (közvetett útmérés) nagyon pontos szánmozgást lehet elérni. A golyósorsón kívül a szánokat mozgathatja még hidraulikus henger, fogaskerék-fogasléc kapcsolat, illetve legújabban lineáris motor.

40 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Mozgató elemek, hajtásrendszer A hidraulikus hengerrel történő mozgatás a legolcsóbb, kicsi a helyszükséglete, nagy erő kifejtésére képes, ugyanakkor az irányítása nehezen oldható meg. Elsősorban célgépek, gépsorok mozgatásánál alkalmazzák, ahol többnyire csak két véghelyzet között kell mozgást végezni. A fogaskerék-fogasléc kinematikai kapcsolat ugyan egyszerű, de még a hézagmentesített változata sem elég pontos, továbbá a hatásfoka is alacsony. Ha a megteendő út hosszú, még mindig az egyetlen megoldás a fogaskerékfogasléc kapcsolat alkalmazása.

41 Mozgató elemek, hajtásrendszer Szerszámgépek szerkezeti felépítése Napjaink új építőeleme a lineáris motor, amely nagyobb sebességeket, hosszabb löketeket, nagy pontosságot tesz lehetővé oly módon, hogy az egyenes vezetéken kívül nem szükséges hagyományos értelemben vett mozgató kinematika.

42 Szerszámgépek szerkezeti felépítése

43 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Főhajtóműveknél a korábban alkalmazott egyenáramú (DC) motorokat azok korlátozott sebességszabályozhatósága és a szénkefék kopása miatt egyre inkább az aszinkron váltóáramú (AC) motorok váltják fel. Ezek egyszerűbb változatai a sebességszabályozást frekvenciaszabályozással, a nagyobb, pontosabb motorok pedig az un. vektor szabályozással (az armatúraáram és a rotoráram bonyolult szabályozásával) oldják meg. Az előtoló hajtások motorjainál a főmotorhoz hasonlóan a váltóáramú indukciós motorok (az un. váltóáramú AC szervók) kerültek előtérbe. Ezek a szánokat és az asztalokat legtöbbször golyósorsó-anya pár segítségével mozgatják. Ezért gyakran nevezik ezeket pozícionáló motoroknak is.

44 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Mind a fő-, mind a mellékhajtások fontos részei az út- és a sebességszabályozáshoz szükséges közvetlen vagy közvetett útadók, valamint a különböző sebességadók (szenzorok). A megmunkálási pontosságot jelentős mértékben befolyásolja a szerszámgép főorsójának pontossága. Ezt befolyásolja: a főorsó kialakítása, anyagminősége, megmunkálása, a csapágyazás, a kenés, a hűtés és a beépítés. A főorsók mintegy 90%-a gördülő csapágyazású. Jellegzetes főorsó gördülő csapágy a kúpos furatú kétsoros hengergörgős csapágy, de gyakran használják a ferde hatásvonalú golyós csapágyazást is. A főorsó deformáció mintegy 50-70%-a az orsó, 30-50%-a pedig a csapágyazás rovására írható.

45 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Forgástest jellegű alkatrészek megmunkálógépei A forgácsoló szerszámgépek két nagy csoportja a forgástest jellegű alkatrészeket megmunkáló és a szekrényes alkatrészeket megmunkáló szerszámgépek fejlődése sokáig egymástól - szinte teljesen - elválasztva folyt. A fejlődés jelenlegi szakaszában ez a két csoport érzékelhetően közelít egymáshoz; így például egy esztergáló központ csak abban különbözik egy megmunkáló központtól, hogy ez utóbbi a munkadarabbal nem tud forgó mozgást végezni.

46 Szerszámgépek szerkezeti felépítése

47 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Forgástest jellegű alkatrészek megmunkálógépei Esztergák Az esztergák olyan forgácsoló szerszámgépek, amelyekben döntően forgásszimmetrikus alkatrészek készülnek. A forgácsoló főmozgást a - főorsóba befogott - munkadarab végzi, miközben a folyamatos előtoló és a szakaszos fogásvételi mozgás leggyakrabban a szerszám feladata. Hagyományos esztergák lásd laboratóriumi gyakorlatokon!

48 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Forgástest jellegű alkatrészek megmunkálógépei Esztergák TOS SUI 500 Combi típusú CNC esztergagép

49 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Forgástest jellegű alkatrészek megmunkálógépei Esztergáló cella Az esztergáló központokon megvalósítható műveletkoncentrációt segíti elő a forgó, hajtott szerszámok számára kialakított külön szánrendszer. Azt a CNC vezérlésű esztergából kifejlesztett szerszámgépet, amely egymaga képes pl. ennek a munkadarabnak a teljes megmunkálására, esztergáló központnak nevezik.

50 Az ábrán látható felfogó furatokat (a), a keresztirányú furatokat (c,d) fúrógépen, a b reteszhornyot pedig marógépen kellene megmunkálni. Szerszámgépek szerkezeti felépítése Forgástest jellegű alkatrészek megmunkálógépei Ez így összesen három szerszámgépet, többszöri átfogást (bázisváltási hiba?!) és nem utolsósorban három gépkezelőt, továbbá anyagmozgatást igényelne. Forrás: Dr. Horváth Mátyás-Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia Műegyetemi Kiadó

51 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Forgástest jellegű alkatrészek megmunkálógépei A munkadarab a, b, c és d felületeit egy felfogásban készre lehet munkálni. Forrás: Dr. Horváth Mátyás-Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia Műegyetemi Kiadó

52 Szerszámgépek szerkezeti felépítése

53 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Esztergáló központ külön szánnal hajtott szerszámokkal

54 Eszterga megmunkáló központ Eszterga megmunkáló központ (Gildemeister) SZE laborban május (négy tengelyes) Alapfogalmak 54

55 Eszterga megmunkáló központ EMCO HYPERTURN 645 MCplus 8 tengelyes esztergáló megmunkálóközpont Alapfogalmak 55

56 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Szekrényes alkatrészek megmunkálógépei Az un. szekrényes alkatrészek megmunkálógépei: Sik felületeket megmunkáló marógépek, A furatokat készítő fúrógépek, A két szerszámgép kombinációját jelentő fúró-maró művek, A megmunkálóközpontok. Ezen szerszámgépek közös jellemzői: A munkadarab - néhány speciális fúrógép kivételével - csak mellékmozgásokat végez, A jellemző szerszám szabályosan többélű maró-, vagy fúró szerszám. Megjegyzés: A hagyományos szerszámgépeket laboratóriumi gyakorlatokon mutatjuk be.

57 Szekrényes alkatrészek megmunkálógépei Szerszámgépek szerkezeti felépítése Megjegyzés: A hagyományos szerszámgépeket laboratóriumi gyakorlatokon mutatjuk be. Hagyományos szerszámgépek (pl. fúrógépek)

58 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Szekrényes alkatrészek megmunkálógépei Megmunkáló központok A termelékenység fokozása, valamint a megmunkálási pontosság növelése érdekében hozták létre a megmunkáló központokat, amelyek különböző műveletek, mint például a fúrás, a marás, a dörzsölés, a menetvágás, stb. egy szerszámgépen, egy felfogásban (műveletkoncentráció) történő elvégzését, többnyire a munkadarab készre munkálását teszik lehetővé. A megmunkáló központ fontos sajátosságai: a CNC vezérlés, az automatikus szerszámcsere, a munkadarab négy oldalának megmunkálását lehetővé tevő osztó, forgó asztal.

59 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Szekrényes alkatrészek megmunkálógépei A felsorolt jellemzőkön túl a megmunkáló központ képes lehet különféle mérési és felügyeleti funkciókra, továbbá automatikus munkadarab (paletta) cserélésére is. Különösen előnyösen használhatók a kis- és közepes sorozatok gyártásánál, mivel a magas automatizáltsági szintjük miatt a gyakran változó gyártási feladathoz gyorsan, esetenként automatikusan alkalmazkodni képesek. A megmunkáló központ jellegzetes építőeleme a szerszámtár és az automatikus szerszámcserélő. A szerszámgép csak több szerszámmal tudja készre munkálni a munkadarabot, mert - különösen a furat megmunkálásnál használt - szerszámok erőteljesen specializálódtak, egy-egy szerszám csak egy-egy furatméret, alak- és felületi minőség létrehozására alkalmasak.

60 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Vízszintes megmunkálóközpont lineáris motorokkal

61 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Négy-, öttengelyes megmunkálóközpontok

62 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Automatikus palettacsere

63 Megmunkálóközpontok Megmunkálóközpontok Példák a különböző kivitelekre Vízszintes megmunkáló központok Függőleges megmunkáló központok 4, 5 tengelyes (4D, 5D) megmunkáló központok Alapfogalmak 63

64 Megmunkálóközpontok Megmunkálóközpontok Példák 5 tengelyes megmunkálóközpont HERMLE C30 Alapfogalmak 64

65 Megmunkálóközpontok Polcmagazinrendzser Maximum 100 db Szerszám számára + Y - XHC 241 / 341 Lineárhajtás minden megmunkálási tengelyen Alapfogalmak 65

66 Szerszámgépek szerkezeti felépítése Térportál kiszolgálású gyártócella

67 Köszönöm a figyelmet!