A Dráva magyar- és horvátországi szakasza ártéri területeinek bögölyfaunájáról (Diptera: Tabanidae)

Átírás

1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat Pécs, 1998 A Dráva magyar- és horvátországi szakasza ártéri területeinek bögölyfaunájáról (Diptera: Tabanidae) MAJER József és Stjepan KRĈMAR MAJER, J. & KRĈMAR, S.: On the horse-fly fauna (Diptera: Tabanidae) of the flood areas at Hungarian and Croatian sections of river Dráva. Abstract. During the 1980s, 28 horse-fly species were shown to exist in the Bares Juniper Woodland. From the whole area of the Duna (Danube)-Dráva National Park our recent surveys have yielded occurrence data on 24 species. There were 9 species that had not been caught here, and 13 species could not be found during recent collections despite the great variety of habitats sampled. The major cause may be the lack of regularity in research activities. One species that was recently discovered on the Croatian side of river Dráva (Hybomitra ucrainica Olsufjev, 1952), has now been found in Hungary for the first time ever. Bevezető A bögölyök a szúnyogok mellett a legkellemetlenebb vérszívó kétszárnyúak. Fájdalmas vérszívásukon kívül nem lebecsülendő az a fertőzésveszély, amit a számos kórokozó átvitelével okozhatnak. A bögölyök által terjeszett, eddig megismert kórokozók száma KRINSZKY (1976) és WIESENHÜTTER (1975) szerint elérheti nyolcvanat is. A magas páratartalmú nedves vidékek - ilyenek az ártéri területek - kitűnő szaporodási és tartózkodási helyei a bögölyöknek. Ezért a területen a köz- és járványügyi szempontból sem közömbös, hogy a bögölyfajokat és azok előfordulási helyeit a nemzeti park területén minél jobban megismerjük. Vizsgálati előzmények A régió a magyar faunakutatásban a kevésbé vizsgált területek közé tartozik. Ez alól egyedül a Barcsi borókás kivétel, ami zoológiailag hazánk egyik legszisztematikusabban feltárt területe, amit a Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4, Uherkovich Ákos által szerkesztett kötete bizonyít. A Borókásból 28 bögölyfajt sikerült rendszeres gyűjtésekkel a nyolcvanas években feltárni (MAJER 1983, 1985), amit a jelenlegi felmérések 24 begyűjtött faja meg sem közelit, ráadásul ez az egész Nemzeti Park területére vonatkozik. Több olyan faj van, amit korábban nem találtunk meg, ezt is felülmúlja azonban azoknak a fajoknak a száma, amelyeket a Boronka-kutatasok során már kimutattunk, de most sem itt, sem a Nemzeti Park más részén az elmúlt 4 évben - valószínűleg a nagy terület miatt - az élőhelyek változatossága és a kevésbé rendszeres felmérések lehetőségének korlátai következtében nem találtunk meg. Ezek részletes adatait a kiértékeléseknél találjuk meg. Az összehasonlításaink jól jelzik, hogy a felmérések még csak a kezdetüknél tartanak.

2 424 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) A vizsgálatok kiterjesztése a Dráva mindkét oldalára A Duna-Dráva Nemzet Park Dráva menti részének faunafelmérése fontos mozzanatának tekintettük azt, hogy ha lehetőség nyílik, akkor lehetőleg a Dráva mindkét oldalán megismerjük az élővilágot, hiszen ezek szerves egységet, gyakran egymást kiegészítő, vagy egymást feltételező képződmények. Gyakori, hogy az egyik oldalon van a szaporodási hely, míg a másikon a táplálkozási terület (ilyenek például a kárókatonák, küszvágó csérek, stb.). Különösen fontos ez a faunafolyosó felmérése, a metapopulációs struktúrák feltárása és a hatékony kezelési tervek elkészítése szempontjából. Ritka szerencsés eset az, amikor a határ két oldalán egy azon csoport specialistái dolgoznak, ráadásul egymással összhangban. Jelen esetben ez történt. Repaŝ, Ferdinandovac, Sesvete Podravske vonala és a Dráva közötti területen, többé-kevésbé összefüggő, kiterjedt ártéri erdők, ligetek és cserjés területek, vagy a Budakovac-Donji Miholjac közötti Dráva-parti szakasz szintén fontos vizes élőhelyekkel bír, ami nélkül az egész vizes terület egységében nem értelmezhető. Vizsgálati módszerek A felmérések, fűhálózással és Malaise csapdázással, illetve a terepen használt és a hatékonyabb gyűjtés érdekében bekapcsolt fűtésű és időközönként álló helyzetben is járatott motorú Trabant gépkocsiba repült legyek összefogásával történtek. A gyűjtésben a Malaise csapda dominált. Valamennyi helyen, ha az idő engedte a vízvizsgálatokkal, vagy a gerinceskutatásokkal egyidejűleg többnyire Malaise-csapdákkal is gyűjtéseket végeztünk. A Trabant gépkocsi bizonyult a leghatékonyabb gyűjtő eszköznek. Az anyagot családra szétválogattuk, kisebb részét a helyszínen preparáltuk, nagyobb része még feltűzésre vár. A megfogott legyek meghatározása után egy, a magyar faunára új fajt találtunk, amelyet pár évvel korábban a Dráva mente horvátországi területekein már megtaláltunk (KRĈMAR, MAJER 1994). Ez a faj a Hybomitra ucrainica (Olsufjev, 1952). Határozásra a Magyarország Állatvilága Bögölyök kötetét (MAJER 1987), valamint OLSUFJEV (1977) munkáját használtuk. A Dráva magyarországi oldalán gyűjtött bögölyök faj- és fenológiai listája (Majer József gyűjtései és határozása alapján) Atylotus fulvus (Meigen, 1820): Barcsi borókás, Kis-Bók, 1996, VIII. 6.; Barcsi-borókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág partja, VIII. 18.; Zákány (vasút alatti holtág partja). Atylotus loewianus (Villeneuve, 1920): Cun-Szaporca, Kisinci-tó parti fás terület, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó parti erdő (Gordisa), VII. 4.; Drávatamási, Rigóc-patak torkolata, VI. 28., VII. 1.; Gyékényes, holtág, VI. 1.; Zaláta, holtág, 1996, VII. 8. Atylotus rusticus (Linné, 1767): Barcsi borókás. Magaspart, 1996, VII. 6.; Barcsi-borókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár, (Palinai-erdó) 1996, VI. 1., VIII. 28.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó (Gordisa), 1996, VII. 21.; Gordisa, Dráva ártéri erdó, VI. 2., VII. 14.; Drávatamási, Rígócpatak torkolata, VI. 28.; Gyékényes, holtág, VI. 1.; órtilos, Dráva menti galéria-erdő, 1997, VIII. 2.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15., 1997., V. 24.; Vejti, 1996, VI. 15.; Vízvár, 1996, VI. 1., V. 20.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zala-

3 MAJER J. A S. KRĈMAR: A DRÀVA MAGYAR- ÉS HORVÁTORSZÁGI ÁRTEREINEK BÖGÖLYFAUNÁJARÓL 425 ta, holtág keleti oldala mentén lévő fás szegély, VIII. 17., VIII. 31., DC , VII. 8., V. 29.; Zehi-puszta, Kemsei-ág, 1996, VI. 11.; Chrysops caecutiens (Linnaeus, 1758): Barcsiborókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Bélavár, Holt-Dráva, ; 1996, VI. 1.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó (Gordisa), 1996, VII. 21.; Gordisa, Dráva ártéri erdő, VI. 2., VII. 4.; Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 14., VI. 16.; Gyékényes, holtág, VI. 1.; Heresznye, VIII. 9.; Ortilos, kavicsbánya-tó, 1997, VIII. 2.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15., 1997., V. 24.; Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 27.; Vejti, 1996, VI. 15.; Vízvár, 1996, VI. 1., DC. 14.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zaláta, holtág, 1996, VII. 8., János-szigettel szemközti ártéri erdő, VIII. 17., VIII. 25., 1996, VIII. 4., V. 29.; Zehipuszta, Kémsei-ág, 1996, VI. 11.; Chrysops flavipes Meigen, 1804: Barcsi-borókás, Nagyberek, VIII. 30 Chrysops parallelogrammus Zeller, 1842: Dázsonyi-tó (Gordisa), 1996, VII. 21.; Ortilos, Dráva parti galéria erdő, 1997, VIII. 2.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15. Chrysops relictus Meigen, 1820: Barcsi borókás, Kis-Bók, 1996, VIII. 6.; Barcsi borókás, Magaspart, 1996, VII. 6.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó (Gordisa), VI. 2.; Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, 1995., VI. 18.; Gyékényes, ártér, VI. 1.; Heresznye, ártéri erdő szegélye, VIII. 9.; ortilos, Dráva-part, cserjés, 1997, VIII. 2.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15.; Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 18.; Vízvár, 1996, VI. 1., V. 20.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zaláta, holtág,, VIII. 17., 1996, VIII. 4. Chrysops rufipes Meigen, 1820: Zaláta, holtág, 1996, VII. 8. Chrysops viduatus (Fabricius, 1794): Barcsi borókás, Kis-Bók, VIII. 30.; Barcsi borókás, Magaspart, 1996, VII. 6.; Barcsi-borókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Bélavár, 1996, VIII. 18.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Gordisa, 1996, VII. 21.; Dráva, VII. 14.; ortilos, Dráva, 1997, VIII. 2.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15.; Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 18.; Vejti, 1996, VII. 6.; Vízvár, DC. 14.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zaláta, holtág, János-sziget, VIII. 17., 1996, VII. 8., V. 29.; Zehi-puszta, Kémsei-ág, 1996, VI. 11. Haematopota pluvialis (Linnaeus, 1768): Barcsi borókás, Kis-Bók, 1996, VIII. 6., VIII. 30.; Barcsi borókás, Magaspart, 1996, VIL 6.; Barcsiborókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Bélavár, 1996, VI. 1., VIII. 18., VIII. 28.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó (Gordisa), 1996, VII. 21.; Dráva, VI. 2., VII. 4., VII. 14.; Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 14., VI. 16., VI. 18.; Drávatamási, Rígóc-patak torkolata, VI. 28., VII. 1.; Gyékényes, holtág, VI. 1.; Heresznye, VIII. 9.; Ortilos, Dráva, 1997, VIII. 2.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15., 1997., V. 24.; Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 18., VIII. 27.; Vejti, 1996, VI. 15., VII. 6.; Vízvár, 1996, VI. 1., V. 20., DC. 14.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zaláta, holtág, 1996, VII. 8., Jánossziget, VIII. 17., VIII. 25., VIII. 31., IX , VIII. 4.; Zehi-puszta, Kémsei-ág, 1996, VI. 11.; Haematopota subcylindrica Pandellé, 1883: Barcsi-borókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Drávatamási, Rígóc-patak torkolata, VI. 28., Gyékényes, holtág, VI. 1.; Heresznye, VIII. 9. Hybomitra acuminata (Loew, 1858): Bélavár, 1996, VIII. 28.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15.; Zehi-puszta, Kémsei-ág, 1996, VI. 11.; Hybomitra bimacuiata (Macquart, 1826): ortilos, Dráva felhagyott kavicsbánya-tó körüli liget. Hybomitra ciureai (Séguy, 1937): Barcsi-borókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó (Gordisa pari fűzes), VII. 14.; 1996, VII. 21.; Gyékényes, holtág, VI. 1.; Heresznye, VIII. 9.; ortilos, Dráva, 1997, VIII. 2.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15.; Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 27.; Vejti, 1996, VII. 6.; Vízvár, falu alatti holtág, 1996, VI. 1., Vízháztól Keletre levő mellékág és főág közötti ártéri erdős liget, V. 20, DC. 14.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zaláta, holtág, 1996, VII. 8., János-sziget, VIII. 17., VIII. 31., 1996, VIII. 4.; Zehi-puszta, Kémsei-ág, 1996, VI. 11. Hybomitra muehlfeldi (Brauer, 1880): Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Révfalú holtág, 1997., V. 24.; Vízvár, 1996, VI. 1., DC. 14.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zaláta, holtág, 1996, VII. 8. Hybomitra pilosa (Loew, 1858): Dázsonyi-tó (Gordisa), VI. 2. Hybomitra ucrainica (Olsufjev, 1952): Dázsonyitó (Gordisa pari fűzes), VII. 14.; Tabanus autumnalis Linnaeus, 1761: Barcsi borókás, Kis-Bók, 1996, VIII. 6.; Barcsi borókás, ; Barcsiborókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; V. 24.; Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 18., Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.

4 426 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Tabanus bovinus Linnaeus, 1758: Barcsi borókás, Kis-Bók, 1996, VIII. 6.; Barcsi borókás, Magaspart, 1996, VII. 6.; Barcsi-borókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Bélavár, 1996, VI. 1., VIII. 28.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó (Gordisa), 1996, VII. 21.; Gordisa, Dráva-ártéri erdő, VI. 2., VII. 4., VII. 14.; Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 14., VI. 18.; Drávatamási, Rígóc-patak torkolata, VI. 28., VII. 1.; Gyékényes, holtág, VI. 1.; Heresznye, VIII. 9.; Órtilos, Dráva, 1997, VIII. 2.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15., 1997., V. 24.; Tésenfa (Feketevíz torkolata), VIII. 18., VIII. 27.; Vejti, 1996, VI. 15., VII. 6.; Vízvár, 1996, VI. 1., V. 20., LX. 14.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zaláta, holtág, 1996, VII. 8., János-sziget, VIII. 17., VIII. 25., VIII. 31., IX , VIII. 4., V. 29.; Zehipuszta, Kémsei-ág, 1996, VI. 11.; Tabanus bromius Linnaeus, 1758: Barcsi-borókás. Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó (Gordisa), 1996, VII. 21.; Gordisa, Dráva-ártér, 1995., VII. 14.; Drávaszabolcs, (régi) Fekete-víz torkolata, VI. 16., VI. 18.; Vízvár, 1996, VI. L, IX. 14.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zaláta, holtág, 1996, VII. 8., János-sziget, VIII. 17., VIII. 25., VIII. 4.; Zehi-puszta, Kémsei-ág, 1996, VI. 11.; Tabanus cordiger Meigen, 1820: Drávatamási, Rígóc-patak torkolata, VI. 28.; Tabanus maculicornis Zetterstedt, 1842: Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VII. L; órtilos, Dráva, 1997, VIII. 2.; Zákány (vasút alatti holtág), 19%, VII. 24. Tabanus sudeticus Zeller, 1842: Barcsi-borókás, Nagyberek, VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág, VIII. 18.; Bélavár, 1996, VIII. 18.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó (Gordisa), 1996, VII. 21.; Drávatamási, Rígóc-patak torkolata, VI. 28., VII. L; Gyékényes, holtág, VI. L; Heresznye, VIII. 9.; Órtilos, Dráva, 1997, VIII. 2.; Vízvár, 1996, VI. L, V. 20.; Zaláta, holtág, 1996, VII. 8. A Dráva horvátországi oldalán gyűjtött bögölyök faj- és fenológiai listája. (Stjepan Krĉmar gyűjtései és határozása alapján) Atylotus loewianus (Villeneuve, 1920): Repaŝ, VII. 24. Chrysops caecutiens (Linnaeus, 1758): Brodiĉ VII. П., Mekiŝ, VII. П., Repaŝ, VII. 24., Sesvete Podravske, VII. 11. Chrysops parallelogrammus Zeller, 1842: Brodié, V. 26., Budakovac, VII. П., Donji-Miholjac, VI. 4., Lijepa Greda, V. 26., RepaS, VII. 24., Sestilovac, VI. 30., Sveti Durad, VI. 30., Sveti Durad, VII. 4. Chrysops viduatus (Fabricius, 1794), (=pictus Meigen, 1820), Lijepa Greda, VII. IL, Novaki, VII. IL, Podravska Moslavina VII. IL, Repaä, VII. 24., Sopje VII. 11. Sveti Durad, VI. 30. Chrysops relictus Meigen, 1820: Brodié VII. IL, Donji Miholjac, VI. 4., Hrzenica, VII. 8., Lijepa Greda, VII. IL, Repaŝ, VII. 24., Ŝestilovac, VI. 30., Sopje 11. VII VII. I L Sveti Durad, VI. 30., Sveti Durad, VII. 4. Haematopota pluvialis (Linnaeus, 1758) : Brodic VII. IL, Budakovac, V. 26., Lijepa Greda, VII. IL, MekiS, VII. IL, Novaki, VII. IL, Podravska Moslavina VII. IL, Repaŝ, VII. 15., Repaŝ, VII. 24., Sestilo vac, VI. 30., Sesvete Podravske, VII. IL, Sopje, VII. 11. Sveti Durad, VI. 30. Bu dakovac, VII. 11., Donji-Miholjac, VI. 20., VIII. 9., Hrzenica, VII. 8., Kapinci, VII. 11., Haematopota subcylindrica Pandellé, 1883, Budakovac, VII. 11., Podravska Moslavina VIL IL, Repaŝ, VII. 15., Ŝestilovac, VI. 30. Sveti Durad, VI. 30., Hybomitra acuminata (Loew, 1858), Lijepa Greda, V. 26., VII. 11., Sveti Durad, VII. 4. Hybomitra bimaculata (Macqaart, 1826): Brodi, V. 26., Donji Miholjac V. 26., Sopje, VII. 11. Hybomitra ciureai (Séguy, 1937): Brodic, VII. 11., Budakovac, VII. 11.,, Donji-Miholjac, VI. 20., Lijepa Greda, VII. 11., Mekiŝ, V. 26., Novaki, VII. IL, Repaŝ, VII. 24., Sopje, VII. 11. Sveti Durad, VI. 30., VII. 4. Hybomitra muehlfeldi (Brauer, 1880): Brodic, VII. П.,, Budakovac, V. 26., DonjiMiholjac, VI. 20., Lijepa Greda, V. 26., VII. 11., Novaki VII. IL, Repaŝ, VII. 24., Sveti Durad, VI. 30., VII. 4. Hybomitra solstitialis (Meigen, 1820): Brodi, V. 26., Lijepa Greda, VII. 11.,

5 MAJER J. & S. KRCMAR: A DRÁVA MAGYAR- ÉS HORVÁTORSZÁGI ÁRTEREINEK BÖGÖLYFAUNÁJÁRÓL 427 Tabanus autumnalis Linnaeus, 1761: Brodic, VII. 11., Budakovac, V. 26., Lijepa Greda, VII. 11., Ŝestilovac, VI. 30., Sveti Durad, VI. 30., VII. 4. Tabanus bromius Linnaeus, 1758: Brodic, VII. 11. Hrzenica, VII. 08., Lijepa Greda, V. 26., Lijepa Greda, VII. 11., Mekis, VII. 11., Novaki VII. 11., Podravska Moslavina V. 26., VII. 11., Repaŝ, VII. 15., VII. 24., Ŝestilovac, VI. 30., Budakovac, VII. П., Sesvete Podravske, VII. П., Sopje, VII. П., Sveti Durad, VI. 30., VII. 4., Dinji Moholjac, VI. 20. Tabanus cordiger Meigen, 1820, Lijepa Greda, 1995.VII.1L, Tabanus maculicornis Zetterstedt, 1842: Brodic, V. 26., VII. IL, Ferdinandovac V. 18., Lijepa Greda, V. 26., Mekiŝ, VII. 1L, Novaki VII. IL, Ŝestilovac, VI. 30. Tabanus sudeticus Zeller, 1842: Brodic, VII. IL, Ujepa Greda, VII. IL, Podravska Moslavina VII. IL, Repaŝ, VII. 24. Tabanus tergestinus Egger, 1859: Brodic, VII. IL. Sveti Durad, VII. 4., Budakovac, VII. 11. A fauna értékelése A felmérések és a gyűjtések során 24 bögölyfajt sikerült a begyűjtött anyagból meghatározni, ez kevesebb, mint a nemzeti park részét alkotó Barcsi-borókásból korábban kimutattunk. Viszont több olyan faj van, amit korábban nem fogtunk. A bögölyök a mikroklúna változásokra, elsősorban a hőmérséklet és a páratartalom módosulására gyorsan reagálnak. Ennek ellenére indikatív funkciójuk nincs kidolgozva. A további kutatásokat az előbbiek mellet a bögölyök köz- és járványügyi szerepe is indokolja. Irodalom KRĈMAR, S., MAJER, J Hybomitra ucrainica (Olsufjev, 1952) a new species in the fauna of horseflies (Diptera, Tabanidae) in Croatia. Nat. Croat. Vol. 3 (2): KRĈMAR, S., MAJER, J., MncusKA, J., DURBESIĈ, P., Index of the Tabanidae (Diptera) in Croatia. - Nat. Croat. 5 (Suppl. 1): KRINSKY, W. L Animal disease agents transmitted by horse flies and deer flies (Diptera: Tabanidae). - Jour. Med. Entomol., 13 (3): MAJER J., Adatok a Barcsi borókás Tabaninae (Diptera) faunájához. - Dunántúli Dolgozatok Term. tud. Sorozat, 3: MAJER J., A magyarországi bögölyök elterjedése, életmódja és gazdasági jelentősége. - Janus Pannonius Tud. egy. Tanárképző Karának Tud. Közi., 4: MAJER J., Adatok a Barcsi Borókás katonalégy (Stratiomyidae), kószalégy (Rhagionidae) és rablólégy (Asilidae) faunájához (Diptera). - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat, 5: MAJER J., Bögölyök. Tabanidae. - Fauna Hung. XIV (9): OLSUFJEV, N. G., Fauna USSR. Insecta (Diptera, Tabanidae) VII (2). - Leningrad, 434 pp. WlESENHÜTTER, E Research into the relative importance of Tabanidae (Diptera) in mechanical disease transmission. - Int. J. Nat. Hist., 9:

6 428 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 1. táblázat. A Dráva menti ten Tabanidae ről és a Barcsi Borókásból kimutatott összehasonlítása. A Dráva menti területek Tabanidae fajai Atylotus fulvus (Meigen, 1820) Atylotus loewîanus (Villeneuve, 1920) Atylotus rusticus (Linné, 1767) Chrysops caecutiens (Linnaeus, 1758) Chrysops flavipes Meigen, 1804 Chrysops parallelogrammus Zeller, 1842 Chrysops relictus Meigen, 1820 Chrysops rufipes Meigen, 1820 Chrysops viduatus (Fabricius, 1794) Haematopota pluvialis (Linnaeus, 1768) Haematopota subcylindrica Pandellé, 1883 Hybomitra acuminata (Loew, 1858) Hybomitra bimaculata (Macquart, 1826) Hybomitra ciureai (Séguy, 1937) Hybomitra muehlfeldi (Brauer, 1880) Hybomitra pilosa (Loew, 1858) Hybomitra solstitialis (Meigen, 1820) Hybomitra ucrainica (Olsufjev, 1952) Tabanus autumnalis Linnaeus, 1761 Tabanus bovinus Linnaeus, 1758 Tabanus bromius Linnaeus, 1758 Tabanus cordiger Meigen, 1820 Tabanus maculicornis Zetterstedt, 1842 Tabanus sudeticus Zeller, 1842 A Barcsi borókásból kimutatott Tabanidae fajok Atylotus fulvus (Meigen, 1820) Atylotus loewianus (Villeneuve, 1920) Atylotus rusticus (Linné, 1767) Chrysops caecutiens (Linnaeus, 1758) Chrysops flavipes Meigen, 1804 Chrysops rtalicus Meigen, 1804 Chrysops viduatus (Fabricius, 1794) Haematopota crassicornis Whlberg, 1848 Haematopota italica Meigen, 1804 Haematopota pluvialis (Linnaeus, 1768) Haematopota subcylindrica Pandellé, 1883 Heptatoma pellucens Meigen, 1803 Hybomitra ciureai (Séguy, 1937) Hybomitra lundbecki Lyneborg, 1959 Hybomitra muehlfeldi (Brauer, 1880) Tabanus autumnalis Linnaeus, 1761 Tabanus bovinus Linnaeus, 1758 Tabanus bromius Linnaeus, 1758 Tabanus exclusus Pandellé, 1883 Tabanus glaucopis Meigen, 1820 Tabanus maculicornis Zetterstedt, 1842 Tabanus miki Brauer, 1880 Tabanus quatornotatus Meigen, 1820 Tabanus spectabilis Loew, 1858 Tabanus spodopterus Meigen, 1804 Tabanus sudeticus Zeller, 1842 Tabanus tergestinus Egger, 1859 Therioplectes gigás (Herbst, 1787)

7 MAJER J. & S. KRĈMAR: A DRÄVA MAGYAR- ÉS HORVÁTORSZÁGI ÁRTEREINEK BOGOLVPAl/NAJAROL 429 On the horse-fly fauna (Diptera: Tabanidae) of the flood areas on Hungarian and Croatian sections of river Dráva József MAJER and Stjepan KRĈMAR Horse flies are the most annoying blood-sucking Diptera. In addition to their painful bite, they convey the risk infection, by being capable of transferring a wide range of pathogènes. The number of vectors spread by horse-flies can be as much as 80. Wet places with high air humidity, such as flood areas offer excellent conditions for the horse-flies to stay in and breed. The Dráva lowland is one of the less investigated areas as far as faunistic research is concerned. The only exception is the Bares Juniper Woodland the fauna of which is one of the most systematically studied ones in Hungary. Flies were collected during our surveys using sweep-nets and Malaise-trap, and by manual catching of flies that have flewn inside our automobiles. The bulk of the material was collected by Malaise traps. As a result of the systematic sampling during the 1980s, 28 horse-fly species were shown to exist in the Bares Juniper Woodland (MAJER 1983, 1985). The present account contains data on 24 species, collected from all over the National Park. There were 8 species that had not been caught here before. However, this figure was exceeded by the number of species (13) having been shown to exist in the Juniper Woodland previously but not found presently either there or in other parts of the National Park. During the process of taxonomic identification, one species was found which turned out to be new for the Hungarian fauna. It had been, though, caught earlier in Croatian Dráva-adjacent areas (KRĈMAR and MAJER 1994, KRĈMAR et al. 1996). This species is Hybomitra ucrainica (Olsufjev, 1952). Our study was extended to cover both sides of river Dráva, because of the fact that many species have their feeding area on one side of the river, while they breed on the other. This fact has crucial importance in recognising fauna corridors, exploring metapopulation structures and designing effective management plans. Between the line of river Dráva and that of the Croatian settlements Repaŝ, Ferdinandovac and Sesvete Podravske, there is a more or less uninterrupted range of extensive flood area forests, gallery forests and shrubs, and, similarly, important wet habitats exist along the river between Budakovac and Donji Miholjac, without the recognition of which it is impossible to understand the Dráva flood area as a whole.

8 430 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Fauna obada na podruĉju rijeke Drave i njenih rukavaca uz Madarsko - Hrvatsku granicu (Diptera: Tabanidae) József MAJER & Stjepan KRĈMAR Obadi (Tabanidae) uzimanjem krvnih obroka tijekom ljeta jako uznemiruju blago, njihov ubod je bolan, a oteklina ostaje ĉesto i nekoliko dana. Pojedine vrste obada poznate su kao prenosioci brojnih uzroĉnika bolesti. Mrtvaje i rukavci rijeke Drave uglavnom su mjesta gdje obitavaju obadi, a zenke jaja polazu na okolnu vegetaciju u blizini tih vodenih povrŝina. U Madarskoj podrutje rijeke Drave pripada u nedovoljno istrazena podruĉja, ősim podruĉja око BarĈa, gdje su obavljena brojna sistematska zoologijska istrazivanja. Obadi su sakupljani keĉerom po okolnoj vegetaciji, Malaisovim klopkama, te rukom u automobilu. Najviŝe sakupljanja obavljeno je s Malaisovim kopkama, tijekom osamdesetih godina 20. stoljeca na podruĉju Barĉa i utvrdeno je 28 vrsta obada (MAJER 1983, 1985). Nedavno obavljenim istraíivanjem utvrdili smo 24 vrste obada na cijelom podruĉju Nacionalnog Parka. Sakupili smo 9 novih vrsta obada obzirom na ranije rezultate istrazivanja, medutim nismo uspjeli potvrditi 13 vrsta obada koja su utvrdena tijekom ranijih istrazivanja. Prema tome na podruĉju Nacionalnog parka do sada je utvrdeno 37 vrsta obada. U sakupljenom uzorku utvrdena je Hybomitra ucrainica (Olsufjev, 1952) nova vrsta obada u fauni Madarske, koja je nedavno sakupljena i na podruĉju uz rijeku Dravu u Hrvatskoj (KRĈMAR, MAJER 1994, KRĈMAR et al. 1996). Istrazivanja su obavljana na podruĉju uz obje obale rijeke Drave, obzirom da пеке vrste polazu jaja uz mrtvaje i rukavce na jednoj strani, a krvni obrok uzimaju na drugoj strani. Ova faunistiĉka istrazivanja doprinos su poznavanju bioloŝke raznolikosti i planiranju mjera zaŝtite, jer se u Hrvatskoj na podruĉju Repaŝa, Ferdinandovca, Podravskih Sesveta, te Budakovca i Donjeg Miholjca prostiru predivne Ŝume i livade. Zaŝtita podruĉja uz rijeku Dravu znaĉajna je ne samo za prirodu, nego i za buduĉnost okolnog stanovniŝtva. Authors' address: Dr. MAJER József Janus Pannonius Tudományegyetem Ökológia és Állatföldrajzi Tanszék H-7601 Pécs, Ifjúság útja 6. Stjepan KRĈMAR University J. J. Strossmayer Faculty of Education, Department of Biology HR Osijek L. Jägera 9, HRVATSKA - HORVÁTORSZÁG