Magyar népi építészet. A város és a telek

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar népi építészet. A város és a telek"

Krisztina Somogyi
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Magyar népi építészet A város és a telek

2 Város olyan település, amely: központi tevékenységre specializálódott. a területi munkamegosztás jellegzetes településformája, autonóm vezetésű társadalmi egység. nagyobb számú népesség lakóhelye piachely, valamint gazdasági, igazságszolgáltatási és kulturális központ. Fontos a várossá nyilvánítási jog és a központi funkció. Akkor tekinthető egy település városnak, ha azt felsőbb hatalom várossá nyilvánította ig (közigazgatási reform) várostípusok: civitas-szabad királyi városok oppidum-mezővárosok.

nagyobb számú népesség lakóhelye piachely, valamint gazdasági, igazságszolgáltatási és kulturális központ.

3 Várostípusok 1870-ig Szabad királyi város (civitas): királyi privilégium emelte ki a vármegyei és földesúri joghatóság alól, önálló törvényhatósági joggal kollektív nemességi jog A polgárok nem nemesek, de A városnak lehetett földesúri tulajdona (pl falu) A város földesúri jogokat gyakorolhatott. Jellemzői: fejlett autonómia és a jól kiépült önkormányzat, Mezőváros (oppidum): jogilag a szabad királyi város és a jobbágyfalu között állt. Nem egységes jogállásúak! Jelentős belső autonómiával rendelkezett. A földesúri szolgáltatásokat (esetleg a királyi és egyházi adókat) közösen fizethették. Sok mezőváros megszerezte a vásártartási jogot és így a környéke piachelyévé vált.

Jellemzői: fejlett autonómia és a jól kiépült önkormányzat, Mezőváros (oppidum): jogilag a szabad királyi város és a jobbágyfalu között állt. Nem egységes jogállásúak!

5 Városok 1870 után 1870-es XLII.tc Törvényhatósági törvény Önálló törvényhatóságú jogú városok a legjelentősebb szabad királyi városokból lettek vármegyéket megillető joggal, önálló törvényhatóságként működtek. Az 1870-es XVIII tc. Községi törvény Községek a régi mezővárosok többsége lesüllyedt. Rendezett tanácsú városok mezővárosok és a törvényhatósági joguktól megfosztott szabad királyi városok váltak ilyenné ben 30 tc. rendezett tanácsú városból-megyei város két típus: megyei jogú városok és járási jogú városok jan 1-én 169 város Magyarországon ebből 21 megyei jogú város. ( , )

törvényhatóságként működtek. Az 1870-es XVIII tc. Községi törvény Községek a régi mezővárosok többsége lesüllyedt.

7 A magyar városok A Felföldön, Erdélyben és a Dunántúlon a nyugat-európai városok mintájára alakultak ki: Buda, Pozsony, Kassa, Bártfa, Kőszeg, Sopron, Kolozsvár, Brassó, Nagyszeben stb (jobbára a németséghez köthető) Agrárváros óriásfalu Elsősorban mezőgazdasági termelők lakó- és munkahelye Ellátja a nélkülözhetetlen városi feladatokat: piacok-vásárok színtere, kézműves műhelyek tömörülési területe, járási-megyei hivataloknak ad otthont, oktatási központok, orvosai-kórházai vannak, ügyvédei, bankházai, takarékpénztárai vannak, Szellemi központ könyvek-újságok-kalendáriumok kiadása

munkahelye Ellátja a nélkülözhetetlen városi feladatokat: piacok-vásárok színtere, kézműves műhelyek tömörülési területe, járási-megyei

8 Az Alföld mezővárosai A magyar Alföld agrárvárosai három építési övezetből álltak: Emeletes házak, Középületek Falusias építési övezet, (főképp parasztnépesség) Szétszórt tanyák Városi erődítések: Városmag palánkok, árkok, sáncok, egyszerű töviskaró és sövénykerítések övezték. A 17.század elején létrejövő hajdúvárosok eleve kerített városokként jöttek létre, amely kerítés a kisebb erejű rajtaütések ellen nyújtott védelmet (rablóbandák) A falukerítés főbb funkciója a határbeli vetések védelme a faluból kikóborló állatoktól. elnevezései: porgolát, tanorok, garádja, tövis, ökörfal, határkert, árok, palánk, falugyepü.

század elején létrejövő hajdúvárosok eleve kerített városokként jöttek létre, amely kerítés a kisebb erejű rajtaütések ellen nyújtott védelmet

9 Debrecen védművei

10 Falu és városrészek helynevei A hosszúra nyúlt falvak és a nagy kiterjedésű agrárvárosok belterülete legtöbbször jól elhatárolható településrészekre tagolódott. földrajzi okok történelmi okok alvég-felvég, alsóváros-felsőváros faluközepe, faludereka, középszeg, középszer templom körül sor ha az utcának csak az egyik oldalán voltak házak. hóstát A kerített városok falain és sáncain kívül eső külvárosok és elővárosok (sárospataki és a kolozsvári hostát a legismertebb) belsőváros-külsőváros az adott városrész a folyóhoz közelebb (belső-védett) vagy attól távolabb esett. tabán általában zegzugos, régimódi házakban bővelkedő, mérsékelten módos lakosságú városrészek. burgundia A XVIII-XIX.sz-ban a régi városmaghoz, falumaghoz csatolt újabb településrészek neve. Szegeden, Debrecenben és Kecskeméten is volt.

hóstát A kerített városok falain és sáncain kívül eső külvárosok és elővárosok (sárospataki és a kolozsvári hostát a legismertebb) belsőváros-külsőváros az adott városrész a folyóhoz közelebb

11 Tizedek, fertályok, autonóm utcák A városi önigazgatás alapegysége az utca (utcacsoport), mely tizedekre tagolódott A viszonylagos önállósággal rendelkező településrészek fontos szerepet töltöttek be a város önkormányzatában, társadalmi és gazdasági önszerveződésében, belső rendfenntartásában Évente választott tisztviselők: utcakapitány, tizedesek (tízházgazdák) Tanácskozásuk a kapitányszék korlátozott bíráskodási jog. Felelősek az utca biztonságáért Felügyelik, irányítják a közmunkákat. Bírságolnak.

gazdasági önszerveződésében, belső rendfenntartásában Évente választott tisztviselők: utcakapitány, tizedesek (tízházgazdák)

12 A települések belső tagoltsága A tagoltság okai: Nemzetségi, vallási, nyelvi elkülönülés Természeti tényező tagoló ereje Társadalmi helyzet, foglalkozás miatti elkülönülés Településrészek korkülönbsége, eltérő funkciója Kupa Csíkszentlélek

tagoló ereje Társadalmi helyzet, foglalkozás miatti

13 A telek A települések belterületének legkisebb alkotóegysége A telek alapvető formái Szabálytalan (halmaz település) Szabálytalan telektömböket alkot Girbe-gurba utcák vannak köztük Szabályos Szabályos telektömbök Egyenes utcák Rendezettség A telek részei (szalagtelek) Udvar Szérűskert Veteményes, vagy gyümölcsöskert

Girbe-gurba utcák vannak köztük Szabályos Szabályos telektömbök Egyenes utcák

14 Csoportos udvar Olyan udvar amit két-három vagy négy oldalról vesznek körbe külön tető alatt álló épületek. Tanyasi udvar Szabálytalan udvar Széles udvar 1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút

Tanyasi udvar Szabálytalan udvar Széles udvar 1. bejárat; 2.

15 Épületekkel körbefogott udvar csak azok az udvarok számíthatóak ide amelynek minden oldalát a telek saját épületei fognak közre. Szalafő Őrség Teljesen zárt típusa a kerített ház amely főként a Nyugat-Dunántúlon az Őrségben és Göcsejben volt jellemző. 1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút

Szalafő Őrség Teljesen zárt típusa a kerített ház amely főként a Nyugat-Dunántúlon az

17 Soros udvar olyan udvar, aminek az egyik hosszanti oldalán sorakoznak egymás után, legtöbbször csökkenő tetőmagassággal az épületek. Egysoros udvar (Dunántúl) Egysoros udvar Különleges esetek: Közös udvar Cselédközös udvar 1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút

Egysoros udvar (Dunántúl) Egysoros udvar Különleges esetek: Közös udvar

18 Soros udvar Kétsoros udvar az udvaron a lakóházzal, illetve a lakóház sorával szemben másik épületsor húzódik, ahol szintén van jelentős épület pld: istálló, csűr. Feltétele a viszonylag széles telek. Szélestelkes 1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút

pld: istálló, csűr. Feltétele a viszonylag széles telek. Szélestelkes 1.

19 Soros udvar Keresztcsűrös udvar: a csűr az udvar belső végén keresztben áll, mintegy lezárva az udvart. A csűr mögé a szérűskertbe és a veteményes kertbe a csűrkapun át lehet kijutni. Észak-Magyarországon, Dunántúlon és Erdélyben egyaránt előforduló udvartípus. Keresztcsűrös Hosszúcsűrös Kert végi csűrös 1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút Pajtasoros

Észak-Magyarországon, Dunántúlon és Erdélyben egyaránt előforduló udvartípus.

20 Soros udvar Az utca felől melléképülettel határolt udvar: hátfalával az utca felé azzal párhuzamosan kisebb ház, kőlábas kukoricagóré vagy kőből épült magtár áll. Az utcával párhuzamos kisház nyárikonyhaként, kamraként vagy korábban a nagycsalád fiatal házaspárjának hálóhelyeként szolgált. A bácskai Tisza mentéről, a Bánságból és bihari tájakról egyaránt van adat.

Az utcával párhuzamos kisház nyárikonyhaként, kamraként vagy korábban a nagycsalád fiatal

21 Soros udvar Hajlított házas udvar: kétféle aszerint hogy az L alakú épület alsó szára az utca felől vagy a kert felől található. Ha az utca felé esik akkor mindig a legrangosabb helyiségeket a tisztaházat vagy a tisztaszobát foglalja magába. Ha a kert felőli vége hajlított, akkor istálló, csűr található benne. Jellemzően az alföldi mezővárosokban, illetve Bácskában Visszaugratott keresztszárnyú ház Markotabödöge, Győr-Sopron m. Mikszáth Kálmán lakóháza, Szklabonya, Nógrád m.

22 Őcsény, Dél-Dunántúl

23 Baromudvar A telek utca felöli részén a gazdasági udvar áll az istállóval, csűrökkel, ólakkal és veteményesekkel és a telek végén van a lakóház. A két udvart kerítések választják el egymástól. Erdélyben és a moldvai magyaroknál gyakori típus, de a kutatás nyomára bukkant a szatmári Erdőháton, a Dél-Tiszántúlon és Baranyában. Moldva 1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút

24 Egyéb udvartípusok Tömbudvar Kis méretű területét jórészt elfoglalják az épületek. Kertjük, szérűskertjük nincs. Gazdálkodásra alkalmatlanok. Páros udvar Az úton túl is magánbirtoklású telkek sorakoznak, amelyek eredendően a szemben lévő házak birtokosaié. Vas megyében és a Zempléni hegységben egyaránt előfordul, hogy a házsorral átellenben fekvő kertekben állnak a csűrök. Észak- és Kelet-Euró-pában sem ismeretlen forma Mogyoróska 1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút

25 Településkép, utcakép Különleges épületek, földterületek szerepe Templom

26 Településkép, utcakép Úri lakok (várak, kastélyok, nemesi kúriák)

27 Településkép, utcakép Malmok, csárdák, fogadók

28 Településkép, utcakép Temető Kálvária

29 Településkép, utcakép Vásárterek Alföld XIX. sz. vége Sepsiszentgyörgy XIX. sz.

Hasonló dokumentumok

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FOGALOMMAGYARÁZAT PLÉBÁNIA: Olyan egyház, ahol az istentiszteletet nem a püspök, hanem egy pap végzi. Őt