Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából
|
|
- Alíz Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az információs társadalom tudástranszfer innovatív módjai Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából MTA Információtechnológiai Alapítvány 2003
2 A tanulmány készítéséért felelős vezető A tanulmány készítéséért felelős vezető kutató A tanulmány készítésében részt vevő kutatók Dr. Kiss József, igazgató, MTA ITA Dr. Molnár Bálint, egyetemi docens, főmunkatárs, MTA ITA Dr. Kő Andrea, egyetemi adjunktus, Vas Réka, PhD hallgató
3 Tartalomjegyzék 1 A TUDÁSTRANSZFER ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK BEVEZETÉS TUDÁS ÉS INFORMÁCIÓ A HALLGATÓLAGOS (TACIT) TUDÁS DIFFÚZIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI A SZERVEZETEKBEN Az észlelés és a nyelv szerepe a hallgatólagos (tacit) tudás megosztásában Az idő, az értékelés és a távolság szerepe a hallgatólagos (tacit) tudás megosztásában ÁTTEKINTÉS A TUDÁS-TRANSZFER, -ÁTADÁS, ELOSZTÁS MIKÉNTJÉRŐL A tudástranszfer fogalma A tudástranszfer módjának lehetséges javítása A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG (KNOWLEDGE ECONOMY) A tranzakciós költségek elmélete Az ügynök elmélet A vállalat, mint alapvető képességek portfoliója Az erőforrás-alapú elméletek TUDÁSKONVERZIÓ ÉS TUDÁSTRANSZFER A SZERVEZETI TUDÁS LÉTREHOZÁSÁNAK FOLYAMATA...26 i
4 2.1.1 Kollektív tudás létrehozása A "BA" FILOZOFIKUS FOGALMA A TUDÁSTRANSZFER INNOVATÍV MÓDJA A SZERVEZETEKBEN A tudásátvitel stratégiái A szocializáció formái: italautomaták, társalgók, büfé, vállalati étterem Tudáspiacok, vásárok, szakmai fórumok Tudástípusok a tudástranszferben A tudásátadás kultúrája A bizalom és a közös nyelv szerepe A tudással rendelkezők rangjának és pozíciójának szerepe a tudástranszferben A tudástranszfer = a tudás továbbítása + befogadása + használata A tudástranszfer sebessége és sűrűsége M hatékony megoldás a tudásátvitelben A TUDÁSMEGOSZTÁS FELTÉTELEINEK MÉRÉSE TUDÁSMEGOSZTÁST ELŐSEGÍTŐ FELTÉTELEK Társadalmi feltételek Szervezeti feltételek Technológiai feltételek A tudásmegosztás szakaszai Stabil és dinamikus környezet A tudásmegosztási fázisok és a támogató feltételek kapcsolata...41 ii
5 4.2 A MÉRÉS MODELLJE Az alap formula A társadalmi, szervezeti és technológiai feltételek rangsorolása Tudásmegosztási fázisok intervallumaira vonatkozó értékek A támogatott tudásmegosztás szintje INFORMÁCIÓRENDSZER-FEJLESZTÉS SORÁN ALKALMAZOTT TUDÁSTÍPUSOK ÉS TUDÁSTRANSZFER TUDÁSMEGOSZTÁS AZ INFORMÁCIÓRENDSZER-FEJLESZTÉSI FOLYAMAT KÜLÖNBÖZŐ FÁZISAIBAN Rendszerelemzés Rendszertervezés Megvalósítás Felhasználók és informatikusok szerepe A TUDÁSINTENZÍV VÁLLALATOK SAJÁTOSSÁGAI A TUDÁSTRANSZFERBEN TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATI SZERVEZETEKBEN STRATÉGIA ÉS TUDÁSTRANSZFER A SZERVEZETI TUDÁS KIALAKÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI A SZERVEZETI TANULÁS TUDÁSSZEREPEK ÉS KÉSZSÉGEK A HIERARCHIA ALSÓ SZINTJE: A TUDÁSMENEDZSMENT SZAKÉRTŐI A HIERARCHIA KÖZÉPSŐ SZINTJE: A TUDÁSPROJEKTEK VEZETŐI A HIERARCHIA FELSŐ SZINTJE: A CKO CHIEF KNOWLEDGE OFFICER, A TUDÁSIGAZGATÓ...72 iii
6 9 KULTÚRA ÉS TUDÁSTRANSZFER A KULTURÁLIS VÁLTOZÉKONYSÁG HATÁSA A TUDÁSTRANSZFERRE A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN KÖZÉP-ÉS KELET EURÓPÁBAN AZ OSZTRÁK ÉS KÖZÉP- ÉS KELET EURÓPAI CÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI AZ OLASZ ÉS KÖZÉP-KELET EURÓPAI CÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI TUDÁSMEGOSZTÁS A PROFITORIENTÁLT SZERVEZETEKBEN A TUDÁSMEGOSZTÁS SIKERTELENSÉGÉNEK OKAI A TUDÁSMEGOSZTÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK A tudásmegosztás korlátai A tudásmegosztás támogató tényezői Következmények KÖZ- ÉS ÁLLAMIGAZGATÁS ESETTANULMÁNY: ESSELING VÁROS TUDÁSMENEDZSMENT PROJEKTJE Tudás létrehozása térbeli tervezésben Az elektronikusan elérhető (on-line) kommunikációban rejlő lehetőségek Külső és belső jelentőség Végrehajtás Tapasztalatok, eredmények ELEKTRONIKUS KORMÁNYZAT ÉS A TUDÁSTRANSZFER Holland választási projekt Tennessee állam, USA...90 iv
7 Elektronikus kommunikációs hálózat, digitális városok ANGOL KORMÁNYZATI TAPASZTALATOK TUDÁSMENEDZSMENT ÉS TUDÁSTRANSZFER A 21. SZÁZAD KÖNYVTÁRÁBAN A könyvtárak tudásmenedzsment tevékenységének tartalma, összetevői A tudásmenedzsment tevékenységekhez kötődő technológiai megoldások a könyvtárakban KUTATÁS ÉS EGYETEMI OKTATÁS AZ EGYETEMEK (FELSŐOKTATÁS) MEGVÁLTOZOTT SZEREPE A TUDÁSRA ALAPOZOTT TÁRSADALOMBAN TÁVOKTATÁS, MINT G2C SZOLGÁLTATÁSOK EGYIK HATÉKONY ESZKÖZE A TUDÁS TERJESZTÉSÉRE A távoktatás hatása az állami posztgraduális intézményekre A tudásmenedzsment és a távoktatás kapcsolata Az Open University koncepció A tanár szerepe Eltérő távoktatási célok: állam vs. intézmények Megoldás a konfliktusokra Távoktatásban rejlő lehetőségek VIRTUÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ OKTATÁSI KÖRNYEZET Együttműködésen alapuló e-learning környezetek AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIÁK ÉS TÁVKÖZLÉSI TECHNOLÓGIÁK (ICT) TUDÁSMEGOSZTÁSRA GYAKOROLT HATÁSA A BIZONYTALANSÁG, KOMPLEXITÁS ÉS KÉTÉRTELMŰSÉG KEZELÉSE v
8 13.2 A SZELLEMI-DOLGOZÓKAT MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐK AZ ICT SZEREPE A TUDÁSMEGOSZTÁSBAN AZ ICT ÉS A MOTIVÁCIÓ SZEREPE A TUDÁSMEGOSZTÁSBAN A TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE, EGY LEHETSÉGES OSZTÁLYOZÁSA TM eszközök kiértékelésére szolgáló kategóriák Tudásmenedzsment eszközökre vonatkozó kritériumok A MAGYAR LAKOSSÁG ÉS AZ INTERNET, A háztartások ellátottsága személyi számítógéppel Vezetékes és mobiltelefon Internet-hozzáférés és használat Mire használjuk az internetet? Az internettel kapcsolatos vélemények Internet a munkahelyen ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK TÁRGYMUTATÓ JEGYZETEK...2 vi
9 Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat A tudásátadás kultúrája Táblázat Stabil környezet Táblázat Dinamikus környezet Táblázat Rangsor a stabil és a dinamikus környezetben Táblázat A tudásmegosztási fázisok intervallumai Táblázat információrendszer-fejlesztési folyamathoz szükséges tudás Táblázat Tudásmegtartási problémák egy lehetséges osztályozási rendszere Táblázat A szervezeti tanulás különböző szintjei Táblázat Szervezeti tanulás formái Táblázat A tudásmegosztás öt nagyobb csoportja Táblázat Tudásmenedzsment tevékenységek Táblázat TM eszközök kategóriái Táblázat TM eszközök tevékenységek szerinti besorolása vii
10 Ábrák jegyzéke 1. ábra A tudástranszfer lehetséges módjai egy szervezetben ábra A tudás, ismeretek és a tanulás ábra A közvetítők szerepe a tudásátadásba, transzferben ábra A közvetítők szerepe az ismeretek, a tudás cseréjében ábra A szervezeti tudás létrehozásának spirál modellje ábra A tudás létrehozásának továbbfejlesztett modellje (Nonaka és Konno 1998) ábra Az információadás és fogadás módja ábra A tudásmegosztás egy modellje viii
11 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak 1.1 Bevezetés A tudásalapú gazdaság, a tudásorientált fejlesztések átalakítják a hagyományos tudományterületeket, műszaki, vezetés és szervezés tudományához tartozó szakterületek, más típusú igényeket támasztanak, eltérő módszereket igényelnek, új szakterületek jelennek meg. Knowledge is the only meaningful resource today (Drucker 1993). Korábban már kialakult számítástechnikai, informatikai megközelítéseket ma új, vagy legalábbis részben új tartalommal kell megtölteni, pl. a korábban általános tranzakciófeldolgozó rendszerek, vállalatirányítási rendszerek irányában történt (ERP) kiterjesztése ma már elképzelhetetlen az üzleti intelligenciára utaló tartalom és eszközök nélkül. Ebben a rétegben pedig már a tudás artikulálása, felhasználása és disztribúciója válik dominánssá. Érdekes reakcióként figyelhető meg az is, hogy az új kihívások a módszertanok, az eszközök fejlesztésében is előtérbe állítják a tudás kezelésének problémáját. A diszciplináris kölcsönhatások sem lebecsülhetők, korábban távol álló területek kerülnek kölcsönhatásba, mint például a szellemi tulajdon, a szellemi vagyon mérése, az emberi erőforrás menedzsment ill. makrogazdasági összefüggések, törvényszerűségek "áthangolása". A szervezetek tevékenységének egyre nagyobb hányada tulajdonítható tudásteremtésnek. Általánosan megfigyelhető az a tendencia, hogy a vezetői és szervezeti tudás vált hangsúlyossá a műszaki tudással szemben. A tudásnak ez a formája gyorsan változik, kevéssé explicit. Így a tudás természetére, létrehozására, terjesztésére, átadására vonatkozóan számos kérdés merül fel. A tradicionális menedzsment megfogható eszközökre koncentrál, míg a tudásmenedzsment a tudás, tanulás természete miatt a nehezebben megfogható, menedzselhető területeket részesíti előnyben. Az előbbiek is mutatják, hogy az intellektuális erőforrások hatékony mérési és elemzési eljárásainak kidolgozása egyáltalán nem triviális feladat. A globalizálódás, a csökkenő életciklus, a tudás K+F-ben betöltött szerepe, a termékekkel, szolgáltatásokkal szemben fennálló újfajta követelmények (pl. az innovatív jelleg iránti igény), a szolgáltatások termékek, alkalmazási eljárások folytonos megújítási kényszerét eredményezi. 1.2 Tudás és információ A tudás definiálását általában az adat és információ fogalmával történő összehasonlítás útján végzik el. Az adat és információ fogalmával kapcsolatban nincsenek lényegesen eltérő vélemények. A tudás fogalma annál több problémát vet fel, hiszen számos, részben filozofikus kérdést kell a kutatónak önmagával tisztáznia. (Klimkó, 2001). A szakirodalom a tudás számos definícióját, meghatározását tartalmazza. Néhány lehetséges változat ezek közül: 1/153
12 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak Valaki által megtanult, felhasznált, aktivált információ, valamely kontextusban Tanulás során megszerezhető képesség, amely egy személyt, vagy csoportot adat illetve információ feldolgozás révén bizonyos feladat végrehajtására képessé tesz A tudás a végső igazság A filozófia szintjéről indulva, Polányi sokat idézett megállapítása szerint az ember többet tud, mint amit elmondani képes ("We can know more that we can tell"), és ennek az állításnak az alátámasztására a biciklizés példáját hozza fel. A biciklizés élményét, technikáját szavakban elmondani nem lehet, azt meg kell élni. Polányi tudásunkat egy jéghegyhez hasonlította, amelynek a vízszint feletti része tudásunk explicit, artikulálható része, a többi a tacit (rejtett) tudás. Az explicit vagy kódolt tudás azt a fajta tudást jelenti, amely egy formális, rendszerezett nyelvben átadható. A tudás jelentős része azonban rejtett, hallgatólagos (tacit). Tovább bonyolítja helyzetet az, hogy a hallgatólagos (tacit) tudás fogalmának felfogása, értelmezése az irodalomban távolról sem egységes (összehasonlítások: Venzin, von Krogh és Roos 1998, Hedesstrom és Whitley 2000, egyéni meghatározások: Winter 1987, Nonaka 1994, Saint-Onge 1996, Sveiby 1997, Leonard és Sensiper 1998). A hallgatólagos (tacit) tudás pontosabb megértése érdekében mélyebb bontása is adható (Snowden 1998b). A hallgatólagos (tacit) tudásnak személyes vetülete is van, többek között ez teszi nehézzé formalizálását és kommunikálását (Polányi 1966). Polányi hangsúlyozta a tudás szociálisan létrehozott jellegét is, amikor bevezette a személyes tudás fogalmát. A tudás a tudással bíró tudatába ágyazott valami, amelyet az egyén társas tanulási folyamatban, szocializáción keresztül kap és alkot meg egyszerre saját magának (Berger és Luckmann 1991). Polányi ezért egyszerre tekintette a tudást objektumnak ("knowledge") és folyamatnak ("knowing") és keverten használta a két kifejezést (Polányi 1966). A tudással kapcsolatos egyik alapkérdés, hogy milyen tudás kodifikálható, azaz megragadható valamilyen leíró eszközzel. A kodifikálhatóság jelentősen megkönnyíti a tudás átadását, disztribúcióját. Vannak olyan irányzatok, amelyekben elvetik a kodifikálhatóságot, a tudás szociálisan létrehozott jellege miatt. Alapkérdés, hogy a tudás birtokosaként, hordozójaként az egyénen kívül csoportot vagy szervezetet is elfogadunk-e. A szakirodalom megosztott ebben a kérdésben. Simon szerint tudásról csak egyének esetében beszélhetünk (Simon 1991). Ezzel szemben Spender vagy Nonaka önállóan létező, valóságos fogalomként választja el az egyéni és szervezeti tudást (Spender 1996, Nonaka 1994). A tudásmenedzsment meghatározásában sem egységes a szakirodalom. Két alapvető megközelítés használatos a tudásmenedzsment meghatározására az Informatika fókuszú és a humán fókuszú (Karl Erik Sveiby 1996). Az Informatika fókuszú megközelítésben a tudást objektumként kezelik, az irányzathoz tar- 2/153
13 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak tozó kutatók számítástudományi, Informatika, vagy mesterséges intelligencia háttérrel rendelkeznek. A technicisták alapfeltételezései szerint minden tudás kodifikálható és így átadható. A humán irányzat képviselői számára a tudásmenedzsment az emberek, mint humán erőforrás menedzselését jelentik. A tudás ebben a megközelítésben folyamat, képviselői a szociológia, pszichológia, emberi erőforrás-menedzsment, szervezetelmélet területéről kerülnek ki. A tudástranszferben a hallgatólagos (tacit) tudás kezelése, átadása jelenti az igazi kihívást, így külön tárgyaljuk megosztási nehézségeit. 1.3 A hallgatólagos (tacit) tudás diffúziójának nehézségei a szervezetekben A hallgatólagos (tacit) tudás Polányi (1958) által javasolt megközelítésében erősen egyéni, csak személyes tapasztalatokon keresztül elérhető tudás, így a diffúzió lehetetlennek tűnik (Augier, Vendelo; 1999). Más kutatók pozitívabb álláspontot fogalmaznak meg a hallgatólagos (tacit) tudás diffúziójáról (Bennett, Gabriel; 1998). Függetlenül a tudásdiffúzió módjaira vonatkozó eltérő véleményektől, a kutatók megegyeznek abban, hogy a hallgatólagos (tacit) tudás megosztásának vannak nehézségei (Nonaka, Konno; 1998; Bennett, Gabriel; 1999; Leonard, Sensiper; 1998; Zack, 1999; Holthouse, 1998). Ezek a problémák leginkább az észleléshez és a nyelvhez kapcsolódnak, de kapcsolódhatnak még az időhöz, értékhez és távolsághoz Az észlelés és a nyelv szerepe a hallgatólagos (tacit) tudás megosztásában Az észlelési és nyelvi korlátok okozzák a legfőbb problémát a hallgatólagos (tacit) tudás megosztásában. Észlelési szempontból a tudatlanság jellemzője maga után vonja azt a problémát, hogy az emberek nincsenek tudatában tudásuk teljes skálájának (Polányi, 1958). Az explicit tudást könnyű felfedezni magunkban, de a hiányzó láncszem, vagy a megérzés elemeit nehéz hajszálpontosan meghatározni. Ez a fajta tudás annyira internalizált, hogy gyakran viselkedésünknek, gondolkodásmódunknak természetes részévé vált. Pont úgy, ahogyan nem kell tudatában lennünk annak, hogy dobog a szívünk, úgy nem is igyekszünk kifejezni hallgatólagos (tacit) tudásunkat. A nyelvvel való nehézségek, azon a tényen alapszanak, hogy a hallgatólagos, tacit tudást nem-verbális formában tároljuk. Kifejezni valamit, ami természetesnek és nyilvánvalónak tűnik, számos ember számára igen nehéz feladat. Több tapasztalat és mélyebb tudás a magasabb szintű hallgatólagos (tacit) tudáshoz vezet, ez pedig tovább növeli a tudás artikulálásának nehézségét. A képzésben oly hagyományos szakértő újonc (mentori) kapcsolat magában rejti a veszélyt, hogy megakadályozza a hallgatólagos (tacit) tudás megosztását, ha nem tartják szem előtt ezt a problémát. 3/153
14 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak Egy másik nehézsége a mentori kapcsolatnak az, hogy megtalálják azt a közös nyelvet, amelyet a tudásmegosztás során használnak. Erre többek között azért is van szükség, mivel a különböző foglalkozási csoportokban és üzletágakban változatos terminológiák és szakszókincs uralkodik. Ez a zsargon egyben az externalizált hallgatólagos (tacit) tudás forrása is lehet. A hallgatólagos (tacit) tudás externalizálására irányuló próbálkozások során új kifejezések létrehozása is előfordul, például bizonyos jellemzőkkel rendelkező fogyasztói csoport új elnevezése. Ezek az új kifejezések gyakran hallgatólagos (tacit) dimenziókat is rejtenek Az idő, az értékelés és a távolság szerepe a hallgatólagos (tacit) tudás megosztásában Az idő szintén nehézségeket okoz a hallgatólagos (tacit) tudás megosztásában. Az ilyen formájú tudás internalizálása (explicit hallgatólagos (tacit) átmenet) hosszú időt igényel, mind az egyéni, mind a szervezeti tudás esetében. Az hogy ne csak tapasztalatokat szerezzünk, hanem el is gondolkodjunk ezeken a tapasztalatokon időigényes feladat, de feltétlenül szükséges ahhoz, hogy hallgatólagos (tacit) tudásra tegyünk szert munkánkban. A mai üzleti világ sebessége egyre növekszik és reagálásra, gondolkodásra jutó idő igen kevés. Az új alkalmazottak betanítására gyakran nincs elegendő idő és az alkalmazottak közül csak kevésnek van plusz ideje arra, hogy részt vegyen ebben a betanításban. A mai munkafolyamatok gyors változása folyamatos, élethosszig tartó tanulást követel és számos alkalmazottól elvárják, hogy gondoskodjon a szükséges tanulásról. Azonban még mindig kevés szervezet biztosít elegendő időt a tanulásra. Az alkalmazottakra nehezedő, egyre növekvő nyomás a mai munkafolyamatokban növeli annak kockázatát, hogy nincs elegendő idejük arra, hogy tudásukat hallgatólagos (tacit) szintre emeljék. A hallgatólagos (tacit) tudás szervezeti formáját a rutinokban, szervezeti kultúrában és a kognitív tervekben találhatjuk meg. Ebben az esetben feltehetjük a hallgatólagos (tacit) tudás externalizálási (explicitté konvertálási) szükségességének kérdését. A szervezeti kultúra és mentális modellek tanulása idővel, a szervezetben való aktív részvétel és interakció révén lezajlik. A hallgatólagos (tacit) tudás értékelése egy másik olyan terület, amely problémákat jelent a hallgatólagos (tacit) és az explicit tudás megosztásában egyaránt. A hallgatólagos (tacit) tudás számos formáját, mint például az intuíciókat, ökölszabályokat nem tekintik értékesnek. Az üzleti élet bizonyos területein, így például a döntéshozatalban, úgy gondolják, hogy vitathatatlan módszerek kivételével mindent más módszert el kell kerülni. Az intuíció nem felel meg olyan üzlettel kapcsolatos fogalmaknak, mint a racionalitás és logika és éppen ezért nem is preferált. Más formákat, mint a gyakorlati know-how-t elismerték, például a kézművességben, de például pénzügyileg nem ugyanolyan mértékben értékelték, mint a kognitív oktatást, a know-what egy formáját. Az értéket gyakran a mérhetőség valamilyen formájához kötik. Mára lassan megtanuljuk értékelni az olyan nem mérhető dolgokat is, mint a tudás, azonban értékelni olyan még kevésbé megfogható dolgokat, mint hallgatólagos (tacit) tudás, még mai is szokatlan. 4/153
15 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak A tudás hatalom egy olyan mondat, mely erősen beágyazódott tudatunkba. Különösen a mai tudástársadalomban a tudás értékes vagyonná vált a munkaerő piacon. Ha a hatalom kollektív egy szervezetben, az ugyan jó, de ez sokak számára arra a hatalomra utal, amelyet egy egyén megszerezhet a tudás saját használatra történő felhalmozásával. Ebben az esetben a szervezet a kollégák tudásának kiaknázásának és a saját tudás felhalmozásának csatatere lesz. Ez természetesen nem fog haszonnal járni a szervezet számára. További problémát jelent az, hogy nem csupán a szervezet számára értékes és hasznos tudást osztják meg. Esetenként a rossz szokásokat és elavult viselkedési formákat is elterjesztik. Amennyiben ezek a rossz szokások a vállalati gyakorlat szerves részévé váltak (internalizálás), akkor nehéz a folyamatot megfordítani. Egy megoldás erre a problémára az lehet, valamilyen értékelő rendszer segítségével kiszűrjük a nem megfelelő minőségű hallgatólagos (tacit) tudást és terjesztését korlátozzuk. Nehéz feladatot jelent a vezetés számára az az ellenőrzés, hogy mi az, amit megoszthatnak az alkalmazottak és mi az, aminek meg kell előzni a megosztását. A személyes találkozás gyakran nélkülözhetetlen feltétele a hallgatólagos (tacit) tudás diffúziójának. Polányi, azonban bemutat más lehetőségeket is, például egy olyan esetet, ahol a sakk játékban rejlő hallgatólagos (tacit) tudást, korábbi sakkmesterek játszmáinak tanulmányozása révén sajátítják el. A hallgatólagos (tacit) tudás megosztásának mindennapi formája a személyes interakció. Napjainkban, amikor egyre gyakoribb szervezeti forma a virtuális és globális szervezet, sok esetben nincs szerepe a vállalat földrajzi elhelyezkedésének, a szemtől szembeni kommunikáció inkább kivételnek tekinthető, mint szabálynak. Ez különösen nagy nehézségeket okoz a hallgatólagos (tacit) tudás megosztásában. A modern információs technológiák az explicit tudás nagy részének diffúzióját meg tudják oldani, de a hallgatólagos (tacit) tudást megosztása nehézkes. Természetesen ma és a jövőben is a technológia meg fogja könnyíteni a diffúziót mesterséges szemtől szembeni interakciók, valós idejű találkozók különböző formái, és a szimuláció különböző formái révén. A hallgatólagos (tacit) tudás megosztásának nehézsége előnyt is jelenthet a szervezetek számára. A hallgatólagos (tacit) tudás a szervezet kritikus területein megakadályozhatja a tudás külsők által történő másolását és így megerősíti a versenyelőnyét. 1.4 Áttekintés a tudás-transzfer, -átadás, elosztás mikéntjéről A tudástranszfer fogalma A szervezetekben, a társadalomban az eltárolt tudást úgy lehet hasznosítani, ha a szervezet vagy a társadalom bizonyos lényeges és fontos területein alkalmazni lehet, illetve a tudás alkalmazása sikerülhet. 5/153
16 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak Ha a különböző szervezeteket nézzük, piaci és nem piaci szervezeteket: profit, non-profit, közigazgatás, stb. a tudást elsősorban a szervezetek tagjai alkalmazzák. Ezért a szervezeti tudás fordított utat tesz meg ebben az esetben ahhoz képest, ami a tudás létrehozás illetve előállításakor történik. Először el kell juttatni a tudást a szervezet tagjai közül azokhoz, akik nem vettek részt a tudás előállításában. Ez közvetlenül vezet ennek a tudásnak az alkalmazásához. Szervezetekben a tervezett tudástranszfer vagy közvetett vagy, közvetlen módon történhet. A tudástranszfer mikéntjét azonban döntően befolyásolja a tudástárolás megoldásának módja. Ezért a tudástranszfer különösen erősen függ az időtényezőtől. A szervezeti kultúrában eltárolt tudás alapjainak a szervezet tagjainak a fejében való rögzítése, egy lényegesen hosszadalmasabb és több oldalú folyamat ahhoz képest, mint amikor a fogalmi tudást az írott dokumentumok révén próbálják terjeszteni. Tudástranszfer Közvetlen tudástranszfer Közvetett tudástranszfer Továbbképzés Minőségkörök Partneri kapcsolatok Munkakör / hely csere Munkakörök újra tervezése, átszervezése Szocializáció 1. ábra A tudástranszfer lehetséges módjai egy szervezetben A szervezeti tanulás és ismeretek fajtái A szervezetekben a következő négy ismeret, tudás illetve tanulás fajtát lehet megkülönböztetni: - Alapfogalmak elsajátítása, ismerete; - Vezetési, irányítási, eljárási, kezelési ismeretek; 6/153
17 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak - Eljárásrendek, előírások, szabályok, szabályozások ismerete; - Alapvető fontosságú ismeretek. Az alapfogalmak a szervezet ismerethalmazának, tudásbázisának legalsó szintjét alkotják, amelyek a tudatosan vagy tudatlanul alkalmazott fogalmakból illetve a tényekből állnak. A vezetési, eljárási ismeretek elsajátítása, folyamatos tanulmányozása tanulása a szervezet külső környezetét köti össze a szervezet stratégia tervezési ismereteivel, a külvilágról való empirikus adatgyűjtés és feldolgozás során nyert ismeretek alkalmazásával, a heurisztikus ismeretekkel, továbbá az elemző, analitikus ismeretekkel illetve tudással. Az előírások, eljárásrendek, receptszerű előírásokba foglalt szabályok ismerete, elsajátítása, és folyamatos tanulása a szervezet helyreigazítási és javítási stratégiájának szabályozó rendszerét befolyásolja. Az alap fontosságú ismeretek azok, amelyeket a szervezet magából illetve környezetéből nyer, és olyan elemek tartoznak ide, mint például a világnézet, az értékek, a kulturális beállítottságok, beállítódások és a szervezeti kultúra témái, amelyek a szervezet tudásbázisába kerülnek be. Ebből könnyen látható, hogy az új alapismeretek a szervezet tudásbázisán belül keletkeznek, továbbá a külvilágról való empirikus adatgyűjtés és feldolgozás során nyert ismeretekből, a heurisztikus ismeretekből, valamint az elemző, analitikus ismeretekből. A tudástranszfer, a tudásátadás révén eddig még nem elérhető tudáselemek is hozzáférhetőek lesznek, amelyek a szervezet környezetéből származnak, illetve egyes munkatársak valamint a munkacsoportok birtokolják A közvetlen tudástranszfer A közvetlen tudástranszfer kifejezett célja az, hogy a szervezet tudásvagyonát irányított módon átvigye a szervezethez tartozókra. Ez az irányított tudásátadás rendszerint a beszéd, szóbeli közlés révén történik. Ezért a közvetlen tudástranszfer esetében a hangsúly a szervezet fogalmi készletén és az eljárásrendi előírásain van, és különösen azért, mert ez a fajta tudás könnyen átadható szóbeli kommunikáció révén. A szervezeti tudás átadás szervezeten belüli átadásának klasszikus módszere a munkatársak továbbképzése. A továbbképzés alatt a szervezeten kívül végzett tanulási folyamat, mint első képzési szakasz lezárása után a tanulás folytatását illetve újra kezdését értjük. Lényegében háromféle továbbképzési típust különböztethetünk meg: általános, szakmai vagy hivatással összefüggő, valamint politikai. A szakmai továbbképzés alatt minden olyan oktatási, képzési intézkedés értendő, amelynek az a célja, hogy szakmai tudást, képességeket rögzítsenek, elsajátítsanak, kibővítsenek vagy nap- 7/153
18 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak ra késszé, korszerűvé tegyenek és a már lezárt tanulási folyamatra építve, valamint a megszerzett szakmai tapasztalatokhoz illesztve lehetővé tegyék a szakmai továbbfejlődést. A szakmai továbbfejlődés, mint elsődleges cél mellett vannak másodlagos célok is: utánpótlás nevelés, motiváció, innováció, szakmai sokoldalúság, és a munkatársak azonosulása a szervezettel. Ezeknek a céloknak elérése érdekében az általános továbbképzés a fentebbieken túlmenően játszik nagyon fontos szerepet. A továbbképzésben rendszerint egy személy, az oktató és egy vagy több személy, a tanulók közti tudásátadás áll a központban. A továbbképzés ilyen módjának keretében az oktató tudásának csak korlátozott részét lehet átadni. A továbbképzés folyamata ezért szorosan összefügg az oktató a tanulók irányában nyújtott explicit és implicit kommunikációs képességeivel. A cél az, hogy egy strukturális kapcsolat jöjjön létre az oktató és a tanulók között. Ha az oktatást, pontosabban az oktatás körülvevő környezetet vizsgáljuk, meg kell különböztetnünk, a továbbképzést és a tudás átadást munkaközben ( on the job ) és munka mellett ( off the job ), amire példa lehet tanfolyamra való beiskolázás, illetve szakmai műhelyekben való részt vétel ( workshop ). Az ilyen képzéseknek az előterében a tényszerű tudás átadása illetve részben bizonyos alapismeretek közvetítése áll. A minőségkörök alatt olyan tartósan létrehozott kiscsoportokat értünk, amelyben az azonos szervezeti hierarchia szinthez tartozó munkatársak rendszeres időközönként, szabad akaratukból összejönnek azért, hogy a munkaterületükön felmerülő témaköröket elemezzék. Egy kiképzett moderátor vezetésével, aki különleges problémamegoldó és kreativitásnövelő eljárásokat sajátított el, megpróbálnak megoldási javaslatokat kidolgozni és bemutatni. Ezeket a javaslatokat önállóan illetve a szolgálati úton keresztül előterjesztik és eredményesség ellenőrzési eljárást, hoznak létre, miközben ezek a csoportok be vannak ágyazva a minőségkörök rendszerébe, és többiekkel információt cserélnek. A minőségkörök tevékenységének ilyen felfogása szerint nemcsak a tudáslétrehozás, előállítás funkcióját töltik be, hanem a tudásátadás, a tudástranszfer funkcióját is. Ennek megfelelően a tudásátadás két szinten is történik. Először a minőségkörön belül a kollektív tanulási folyamat révén az összes munkatárs el fogja sajátítani az új ismereteket. A második lépésben az új ismereteket azok számára közvetítik, akik nem tartoznak ehhez a minőségkörhöz, és hozzájuk az információcsere révén, a meglévő kommunikációs kapcsolatok útján jut el az új tudás, akik maguk részéről hasonló módon továbbítják az új ismereteket a szervezet többi tagja felé. Ideális esetben az új ismeretek fokozatosan, lépcsőzetesen terjednek el, illetve szét a szervezetben a minőségkörökből kiindulva. Az olyan szervezetekben, ahol csak kevés strukturális, hierarchikus vagy bürokratikus akadály létezik, ott a tudásátadás önszerveződő módon történik (pl. a munkatársakat térben egymáshoz közel helyezik el azért, hogy az informatikai hálózat hiányát pótolják). Néhány év óta terelődött a figyelem a tanulás partneri viszonyainak vizsgálatára Három formáját különböztetik meg a tanulás viszonyrendszerének. Az útmutatás, oktatás, képzés 1 rövid idejű, konkrét problé- 1 Instruktor típusú oktatás. 8/153
19 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak mára vonatkozó, azzal kapcsolatban nyújtott segítséget jelent. Ilyen esetben főként a tényszerű tudás és az eljárási, kezelési ismeretek átadása történik. A tréner ( edző ), korrepetitor 2 jellegű kapcsolatban egy hosszabb távú munkafeladat megoldásának támogatása áll az előtérben. Ennek középpontjában az eljárásrend, a kezelési módok, előírások ismeretének átadása áll. Ez a korrepetitor kapcsolat hosszabb távon a probléma megoldási eljárás javítását segíti elő. A mentor jellegű kapcsolat nem a munkafeladat megoldására összpontosít, hanem a munkatárs személyiségére és személyiségének fejlesztésére. A mentori kapcsolat nehézsége abban áll, hogy axiomatikus jellegű ismereteket kell átadni. A mentori kapcsolat ezért egy hosszú távú, gyakran egy életpályán átívelő folyamat, aminél egy mentor egy másik személynek segít, munkában és az életben elfoglalt helyét megtalálni és jövőbeli fejlődési lehetőségeket, karrierpályákat kialakítani, megismerni A közvetett tudásátadás A közvetett tudásátadásnak kifejezetten nem célja, a szervezeti ismeretek továbbítása a szervezet tagjai felé, hanem egyszerűen csak ez a dolog megtörténik. Így tehát a közvetett tudásátadás többé vagy kevésbé kívánatos mellékhatása más egyéb lépéseknek és intézkedéseknek. A közvetett tudásátadás nemcsak szóbeli közlés, beszéd révén hajtódik végre, hanem a strukturális csatoláson keresztül 3. Ezért a közvetett tudásátadás elsődlegesen szervezet eljárásrendjének, vezetési és irányítási ismereteinek valamint alapismereteinek (ld pontot) összpontosít, mivel ezek az ismeret illetve tudásfajták a strukturális csatolás révén előnyösen átadhatók A munkakörök 4 cseréje alatt az előre tervezett, rendszeres és szisztematikus munkahely és munkafeladat cserét értjük. Az eredeti gondolat a munkakör csere mögött az volt, hogy a szellemileg és fizikailag megterhelő munkakörökben dolgozókat, a monotóniától és egyéb káros következményektől megkíméljék, vagy legalábbis a káros 2 Coach, coaching. 3 A strukturális vagy szerkezeti csatolás egy kibernetikai fogalom, ami ennek következtében előkerül az informatikában is. Bármilyen rendszer és a rendszeren kívüli események, hatások által kiváltott reakciók, amelyeken keresztül a rendszer szerkezeti alkalmazkodóképessége, rugalmasság, adaptációja, plaszticitása érzékelhető mutatja, hogy a rendszer belső szerkezete, hogyan kapcsolódik a külső környezethez. Ez a kapcsolat, illetve a rendszer szerkezetének belső folyamatos alakítása a strukturális csatolás. Ennek a révén tartja fenn a rendszer az életképességét, működőképességét. Egy szervezet a külső környezetével a belső szerkezetén keresztül lép, struktúra determináltan, kapcsolatba. A strukturális csatolás a dinamikus és rekurzív stabilitás eredménye, azaz a dinamikus egyensúly folyamatos keresése a környezet és a rendszer között. 4 Job rotation az angolszász területeken. 9/153
20 1 A tudástranszfer és a kapcsolódó alapfogalmak következményeket csökkentsék. A mai világban a monoton munkákat egyre inkább a gépek végzik, ezért ez az érvelés egyre kevésbé állja meg a helyét. Ezért a munkakörök rendszeres cseréje két szempontból nyer fontosságot, az egyik az ellenőrzés szempontjából a bizalmi munkakörökben végrehajtott rendszeres csere, ami a különböző szabálytalanságok felderítésére ad lehetőséget, illetve a tudásátadás lehetősége a csere által. Egy szisztematikus, tervezett munkakör csere a tudásátadást a szervezeten belül célzottan irányítottá teszi. Ez az új belépők és a vezetői utánpótlás számára egyaránt érvényes. A szervezet tudásbázisának tartalma, különös tekintettel a fogalmi, vezetési, irányítási és kezelési ismeretekre egy gyakornoki oktatási keretprogramban a szervezet új tagjai számára kényelmesen átadható. Ez ugyanakkor a szervezet új tagjai számára egy olyan esélyt kínál, hogy már kezdőként bekerülnek egy olyan ismeret hálózatba, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy egyedi és különleges problémák megoldására segítséget kapjanak azáltal, hogy jó, általuk ismert helyen tudják kérdéseiket feltenni, az illetékesektől információt szerezni. Másrészt a munkakör cserét a vezetői utánpótlás nevelésére lehet felhasználni. Ekkor a leendő vezetők a szervezet előírásaiból, szabályozási, eljárásrendi és alapismereteiből kapnak tájékoztatást, közvetett oktatást. A tudásátadás mellett a munkakör cserén belül fennáll annak a lehetősége, hogy a saját munkahelyét úgy átalakítsa, hogy a tudásátadás folyamatát az újonnan megszerzett szervezeti ismeretek számára megkönnyítse. A munkakör átszervezése, újra tervezése egy gyűjtőfogalom, amelybe beleértjük a munkakör kiterjesztését 5 és a munkakör tartalmi gazdagítását 6 is, egészen a csoportmunka kialakításáig. Az összes intézkedés és lépés ugyanabba az irányba mutat. Az elmúlt évtizedekben a túlhajtott specializáció, a munka feladatok egyre kisebb részekre bontásához vezetett, most ezt az irányzatot meg kell fordítani azért, hogy a legjelentősebb akadályokat, amelyek a tudásátadás útjában állnak le lehessen bontani. A funkcionális határok megszüntetése és a szervezeten belül önálló egységek létrehozása, amely egyidejűleg a tudásátadás bürokrácia mentesítését is jelenti. Minél többféle munkafeladatot kell a szervezet egy tagjának megoldania, annál több más területekhez tartozó munkatárssal kell kapcsolatba lépnie a munkafeladatok elintézése érdekében, és így az újonnan megszerzett szervezeti tudás akadálytalanul terjedhet a szervezeten belül. Más oldalról tekintve, természetesen kognitív határai vannak az emberi információfeldolgozásnak ezért meg kell találni azt az optimális pontot, ahol a specializáció és általánosabbá tétel között egy fajta egyensúly áll fenn. A kollektív 5 Job enlargement. 6 Job enrichment. 10/153
Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban
Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.
RészletesebbenPEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL KERBER ZOLTÁN TÁMOP 3.1.15 SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP 3.1.15 projekt
RészletesebbenNéhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési
RészletesebbenAZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.
RészletesebbenA XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
RészletesebbenTudástranszfer az agrárinformatikában. Dr. Kárpáti László Osztályvezető FVM-VKSZI
Tudástranszfer az agrárinformatikában Dr. Kárpáti László Osztályvezető FVM-VKSZI Pedagógia - pszichológia Fő kérdés: A képzésben résztvevők milyen széles körben és milyen feltételek között hasznosíthatják
RészletesebbenInnováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében
Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében Kerekasztal-beszélgetés vitaindító Prof. Abonyi János Innováció korlátai Menedzsment Soft-skill K+F+I
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK
A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával
RészletesebbenFekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:
TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés
RészletesebbenBELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE
BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE B e l s ő é s k ü l s ő k o m m u n i k á c i ó s t e r v Oldal
RészletesebbenA duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe
A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenA TÁRSADALMI BEFOGADÁS
A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN
Részletesebben1. Eredményes befolyásolás Kapcsolatépítés és eredmények elérése (20 óra)
Felnőttképzés Képzéseink jelentős része a fejlesztéspolitikai témákhoz kapcsolódik: érintik az egyedi projekt szintet, ugyanúgy, ahogy a programozás ciklusát is. Ügyfeleink számára előzetes igényfelmérés
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés
MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
RészletesebbenTudásmenedzsment. Tudásmenedzsment. Az információ -piramis. Tudástípusok. KM-modellek ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban
vasárnap, 2011. november 20. Tudásmenedzsment ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban Mikulás Gábor www.gmconsulting.hu mikulasg@gmconsulting.hu Tudásmenedzsment 1. Rövid alapvetés 2. Tudástípusok
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
Részletesebben+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.
Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002
RészletesebbenMunkakörtervezés és -értékelés
Munkakörtervezés és Emberierőforrás-menedzsment Dr. Finna Henrietta egyetemi adjunktus Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás Munkakör-áttervezés A munkakörtervezés egy olyan folyamat, amelyben egy
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenGondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor
Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány
RészletesebbenJogi és menedzsment ismeretek
Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák
RészletesebbenTérinformatika amit tudni kell Márkus Béla
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.
RészletesebbenINFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA
INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok
RészletesebbenHasználja a Yammert közösségi munkaterületként, amely lehetőséget ad az együttműködésre, az innovációra és a részvétel ösztönzésére.
HASZNÁLATI ESETEK KATALÓGUSA Használja a Yammert közösségi munkaterületként, amely lehetőséget ad az együttműködésre, az innovációra és a részvétel ösztönzésére. A Yammer használati eseteinek katalógusa
Részletesebben2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése
Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenHÁLÓZATÉPÍTÉS, HÁLÓZATOSODÁS
HÁLÓZATÉPÍTÉS, HÁLÓZATOSODÁS Ökoiskolák regionális találkozója Budapest 2011. 10. 17. Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Mi a hálózat? Egyszerű szerveződés, Elemek + kapcsolatok
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
Részletesebbeninnovációra és nemzetközi együttműködések
Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások
RészletesebbenÁltalános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján
Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános
RészletesebbenEgy kis kommunikáció
Egy kis kommunikáció A kommunikáció alapvető fontosságú a szervezeten belül, ezért mindenképp indokolt a szervezeti vonatkozásaival foglalkozni, és föltérképezni az információ belső áramlását. A belső
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
Részletesebben2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
2017. november 13-17. Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ A jelen és a jövő KIHÍVÁSOK Kezelhető Autentikus tanulás A tanári szerep újragondolása Rövid távú Kódolás Alkotó
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenSzervezeti magatartás I december 03.
Szervezeti magatartás I. 2007. december 03. Szervezeti változások, változásmenedzsment Szervezeti változás Fogalma: A SZERVEZETEK LÉNYEGES JELLEMZŐIBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS Kiváltó tényezők: MUNKAERŐ TECHNOLÓGIA
RészletesebbenTudatos média- és információhasználat információs műveltség
Dr. Varga Katalin OFI Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Tudatos média- és információhasználat információs műveltség Hazai és nemzetközi tapasztalatok Média Oktatás. Médiatudatosság az oktatásban. 2013. november
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA
ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenSzociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenVIII. Szervezeti kommunikáció
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási
RészletesebbenAlkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó
Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI
VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó
RészletesebbenA közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében
A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi
RészletesebbenE-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében
E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében Prof. Dr. Poór József, egyetemi tanár Dr. Szalay Zsigmond, egyetemi docens Pető István, adjunktus Zsigri Ferenc,
RészletesebbenMezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése
Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás
RészletesebbenSYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK
SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi
RészletesebbenÉrtékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)
Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok
RészletesebbenMENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja
MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva
RészletesebbenKommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.
Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,
RészletesebbenInformációbiztonság irányítása
Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA
Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:
RészletesebbenStéber Andrea Training & Development. Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban. Ahol a tudás menő... Bring IT to life
Stéber Andrea Training & Development Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban Ahol a tudás menő... A Doctusoftról Tanulás a munkahelyen Te melyiket választanád? Mit jelent a tudásmenedzsment? A tudás koordinálása
Részletesebben14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?
Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar
RészletesebbenA SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA?
A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA? A döntéshozatali tudatosság hiányosságai és lehetőségei a projekt menedzsmentben Török L. Gábor PhD Sikeres és sikertelen projektek arányai PMI nemzetközi felmérés
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenI. Igaz-Hamis kérdések
Évközi feladatsor Menedzsment I. 2011/2012 I. félév A tesztkérdések megoldását táblázatban kérjük összefoglalni: (feladat száma, és mellette a megoldás (A, B, C/Igaz, Hamis) szerepeljen) 1 Igaz 2 Hamis
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenA verseny új dimenziója
A verseny új dimenziója Új helyzet Tartós változásokra kell berendezkednünk A versenyképesség fontos tényezőjévé válik a HR A minőség kritikus feltételévé válik a szervezeti stabilitás A humán erőforrás
RészletesebbenAz értékesítési lánc változásai a virtuális térben
e(szes)-tanulmányok Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben 1999. Dr. Eszes István A tanulmány / esettanulmány csak oktatási célra használható! Másolása és kereskedelmi forgalomba hozatala tilos.
RészletesebbenINGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN
INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Digitális Kormányzás és Digitális Állam Ludovika Kiemelt Kutatóműhely Dr. Nemeslaki András, műhelyvezető E-közszolgálati
RészletesebbenKultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai
Falkné Bánó Klára Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai Szerző: Falkné dr. Bánó Klára, 2008. ISBN 978-963-394-747-0 A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat
RészletesebbenA HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások
RészletesebbenE-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing
E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenFolyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni
Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni tanácsadó-partner 2014. December 2. Kérdésfelvetések 1. A téma aktualitása,
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÚj idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály
Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök iránt a magyar vidéken Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 2010. április 9. Információtechnológia - innováció disszemináció
RészletesebbenHELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA. egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért. Szemerédi Eszter PhD hallgató
Felhívás kódszáma: EFOP-3.6.1-16-2016-00017 HELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért Szemerédi Eszter PhD hallgató Nemzetköziesítés, oktatói,
RészletesebbenSzámvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Nappali tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 2. félév
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenKommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola>
Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák
RészletesebbenA tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése
A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése TÁMOP-3.1.5 Országos Szaktanácsadói Konferencia 2015.05.07 Halász Gábor ELTE/OFI A pedagógusok szakmai tudása
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.
A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP
RészletesebbenTUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenTeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez
TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia
RészletesebbenISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
RészletesebbenNéhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése
Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN
PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,
RészletesebbenDigitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia
Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Kerekasztal beszélgetés a célokról és eszközökről Mohácsi János, kutatás-fejlesztési főosztályvezető ws_kf@niif.hu
RészletesebbenA munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba
MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi
RészletesebbenA könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos
RészletesebbenS atisztika 1. előadás
Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy
Részletesebben