Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében"

Zsófia Hegedüs
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében Kerekasztal-beszélgetés vitaindító Prof. Abonyi János

2 Innováció korlátai Menedzsment Soft-skill K+F+I Szaktudás, oktatás kreativitás-fejlesztés 1. Mely korlátok leküzdésében hatékony az ipar és a felsőoktatás közreműködése? 2. Egyetért-e Don Norman állításával? Technology first, invention second, needs last.

3 Tacit tudás Explicit tudás K+F, mint integrált tudásmenedzsment Akadémia Ipar Publikáció, Tananyag Explicit tudásmegosztás Tech. dokum. Tudományos elmélet Kísérleti és üzemi adatok Új ötlet, gondolat Externalizálás Új termékötlet, know-how K+F kompetencia Tervezési, üzemeltetési kompetencia Akadémiai kapcsolatrendszer, megérzések, asszociációk Gyakorlati tapasztalat, intuíciók Tudás a tudásról Bizalom, közös munkatapasztalat Tudás a tudásról, habitus 3. Hatékony-e a csupán megrendelői viszony? Feladatmegosztás jellegű projektek sikeressége

4 feladat korlát Hármas spirál modell Kicsi piac, partner hiánya Kutatási eredmény hatékonyág növekedés Bürokrácia, kockázat IDŐ és CÉL eltérő fogalma Gazdasági szereplők Költséghatékonyság Csökkenő kockázat Elérhető tudás, eszközök lehetőség Információ hiánya Tehetségek bevonása Versenyképesség Társadalmi feladat Pénzügyi előnyök Bürokrácia, jogi támogatás Kormányzat Felsőoktatás Gyakorlati, alkalmazható ismeret Pénzügyi forrás előny Kooperáció támogatása, tudatos fejlesztés Presztízs, publicitás, képzési piac 4. Mik a legkritikusabb korlátok? Kinek milyen lehetősége, feladata van ezek megszüntetésében?

Kormányzati intézkedéseket igénylő feladatok MKIK - GDP 40% 2013 március Részvétel az akkreditációban, a MAB megváltoztatása IT/FB - MKIK által delegált gazdasági szakértők A vaĺlalati szakemberek

5 Kormányzati intézkedéseket igénylő feladatok MKIK - GDP 40% 2013 március Részvétel az akkreditációban, a MAB megváltoztatása IT/FB - MKIK által delegált gazdasági szakértők A vaĺlalati szakemberek elismereśe oktatoḱeńt, az átjaŕhatośaǵ biztosítaśa (kölcsönös tanulás PhD?) A duális képzési rendszer, ahol lehetséges Természettudományos tantárgyak óraszámának növelése az általános iskolától kezdve (nem történt meg, sőt!!) Gyakorlati oktatás eszközeinek adómentes átadása (szakképzési hozzájárulás?) Közös K+F feladatok (támogatott ha a vállalati szféra %-ban finanszíroz) (Innovációs járulék?) Mérnök, közgazdász szakok esetén fél éves kötelező ipari gyakorlat Speciális tudásu intézetek, karok vagy szakok kutato i státuszának biztosítása 5. Tényleg rendelkeznek a MKIK tagjai a szükséges a kompetenciákkal, erőforrásokkal?

6 Ipar felsőoktatás együttműködésének korlátai az oktatás területén Egyetem Hagyományos kurzusok, alaptudományok, klasszikus szakmák Elmélyült, alapos, klasszikusan tagozódott és akkreditált, transzferábilis, integrált tananyag Tárgyak oktatása vs. célcsoport oktatása Célirányos (multidiszciplináris jellegű) kurzusok hiánya Elaprózódás vs. gazdaságos méret Gyakorlati tapasztalattal, célirányos ismeretekkel rendelkező oktatók hiánya Szigorú adminisztratív követelmények Ipar Áttekintő jelleg hiánya, szűk speciális ismeretek Az igények (tudás, technológia, és munkatársak) gyors változása Legfőképp soft-skill-t igényel A követelmények nem dokumentáltak Nehezen fogalmaz meg szakmai kompetenciákat Költséghatékony megoldásra törekvés inkább a munkába bevonás kapcsán A valós kapacitás(igény) nem egyezik a fórumokon ismertetettel Egyedi, időben változó követelmények 6. Amennyiben léteznek ezek a korlátok, milyen eszközökkel lehet ezeket felszámolni? Követelmények költség igény háromszögben milyen finanszírozási/képzési modell a hatékony?

Egy velős helyzetértékelés Mezei Ferenc akadémikus, Széchenyi díj (2013) nagy értékben exportált neutronoptikai berendezések kifejlesztéséért A tudomány nagy változásokon megy át.

7 Egy velős helyzetértékelés Mezei Ferenc akadémikus, Széchenyi díj (2013) nagy értékben exportált neutronoptikai berendezések kifejlesztéséért A tudomány nagy változásokon megy át. Ennek kedvező oldala, hogy a presztízzsel szemben előtérbe kerül az alkalmazás, a közösségi, társadalmi haszon. Árnyoldala azonban a tudomány területén az ipari módszerek terjedése, ahol ezek csődöt mondanak, látszateredményekhez és intézményi pazarláshoz vezetnek, és akadályozzák a tényleges munkát. 7. Milyen ipari mo dszerek azok, melyeket célszerű elkerülni, melyek lehetnek hasznosak? A kormányzat által szabályozott finanszírozási rendszer milyen pazarlásokat rejt magában?

8 Felvetett kérdések 1. Mely innovációs korlátok leküzdésében lehet hatékony az ipar és a felsőoktatás közreműködése? 2. Technology first, invention second, needs last. Vagy fordítva??? Egy kutató kar portfólióját ez a dilemma miként befolyásolja? 3. Hatékony-e a csupán megrendelői viszony? Feladatmegosztás jellegű K+F projektek sikerének mi a kulcsa? 4. Mik az oktatási területen az együttműködés korlátai? Kinek milyen feladata van ezek megszüntetésében? 5. Tényleg rendelkeznek a MKIK tagjai (a gazdasági élet szereplői) a felsőoktatás fejlesztéséhez szükséges a kompetenciákkal, erőforrásokkal? 6. Követelmények költség igény háromszögben milyen finanszírozási/képzési modell a hatékony? 7. Milyen ipari módszerek azok, melyeket célszerű elkerülni, melyek lehetnek hasznosak? Varga Géza, DS Fejlesztés Igazgató és Szalmásné dr. Pécsvári Gabriella, DS fejlesztési tanácsadó, MOL Nyrt. Erdős István, EBS/CES fejlesztési vezető, Continental Automotive Hungary Kft. Dr. Mihók Miklósné, Kutatási igazgató, TEVA Gyógyszergyár Zrt.

Hasonló dokumentumok

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság