MADÁRPARK MŰKÖDTETÉSE

Átírás

1 ESETTANULMÁNY/2004-ROP-1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése MADÁRPARK MŰKÖDTETÉSE ROP 1.1. Projekt Esettanulmány Készült: november 21. Szerző: Kutatásvezető: Szabó Gabriella Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó A projekt szereplőinek bemutatása A pályázó szervezet bemutatása A pályázó partnereinek bemutatása A projekt környezetének bemutatása A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projekt részletes bemutatása Projekttéma Projekttartalom Ütemezés A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A projektindítás körülményei A pályázat előkészítésének folyamata Pályázatírás folyamata A projektmegvalósulás bemutatása Szerződéskötés A projektszervezet bemutatása A partnerek a projektvégrehajtásban Projektkommunikáció Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés Projektpénzügyek Közbeszerzés Ellenőrzés Összegzés Források Ábrajegyzék Képek jegyzéke Táblázatok jegyzéke

3 Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. ( 3

4 A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4

5 1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet bemutatása A Madárpark működtetése című projektet a Madárkórház Alapítvány valósította meg. Az Alapítványt szeptember 23-i hatállyal jegyezte be a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság. A szervezet működési- és székhelye Hortobágy község, Petőfi tér 6. Az Alapítvány védett és fokozottan védett madárfajok fennmaradása érdekében végez közhasznú természetvédelmi tevékenységet, amelynek célja védett madarak állatorvosi gyógykezelése, állatkórházi ellátása, gyógyulásuk után a szabad természetbe való visszahelyezése. A Madárkórház Alapítvány elnöke Bognár Imre, titkára Bognárné Balogh Mária. 1. kép A Madárkórház Alapítvány logója Forrás: A madarak gyógykezelése 1991-ben a Hortobágyi Nemzeti Park által a Tiszafüred- Kócsújfalu határában működtetett madárrepatriáló állomáson kezdődött majd 1999-óta a hortobágyi Madárkórházban folyik, ahová az ország minden részéből érkeznek sérült, beteg, védett vagy fokozottan védett madarak. A sérült állatok túlnyomórészt sebészeti ellátásban, utókezelésben részesülnek. Majd a teljes gyógyulás után, az Alapítvány munkatársai a felépült madarak 40 százalékát visszavadítják, így alkalmassá téve az állatokat a természetes környezetbe való visszatérésre. A bekerült madarak azonnali állategészségügyi ellátása röntgent, műtőt és laborhátteret, valamint szakszerű, folyamatos állatorvosi felügyelettel történő utókezelést igényel. Ez utóbbi napi többszöri, sokszor éjszakai állatorvosi jelenlétet feltétételez. Ezért szükséges a bekerült madarak vizsgálatait, műtéteit, utókezelését közeli, elérhető helyen, állatkórházi körülmények között végezni. A vadmadarak és vadonélő 5

6 emlősök kezelése és a velük való bánásmód megfelelő gyakorlatot igényel. Az állatok gyógyulási esélyeit alapvetően meghatározza a kezeléssel és elhelyezéssel járó stresszállapot: az emberhez nem szokott állat fogságban elpusztulhat. Például a fokozottan védett sasok (réti sas, parlagi sas) érzékenyek az emberi közelség és szállítás okozta stresszre. 2. kép A Madárkórház állatorvosai Forrás: Az állatok minél kevesebb stresszel járó kezeléséhez és a szakszerű munkavégzéshez megfelelő műtő, röntgen, laborhelyiség kialakítása és berendezése és fejlesztése szükséges. Ugyanilyen fontos a kezelt madarak megfelelő elhelyezése, meleg, fűthető volierekben (röpdékben), különös tekintettel a súlyosan sérült, sokkos állapotban lévő, és műtét után ébredező madarakra. Az Alapítvány tehát a hortobágyi Madárkórház működési feltételein, a sérült állatok ellátásának körülményein kívánt javítani. Gyógykezelési feladatok mellett, a szervezet munkatársai tudományos kutatásokat és felsőfokú oktatási tevékenységet is végeznek (állandó kurzus a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán). A Madárkórházban az állatorvostan hallgatók szakmai gyakorlati képzése óta zajlik. 6

7 Az Alapítvány tevékenységeit az alábbi forrásokból finanszírozza: támogatások, adományok (SZJA 1%), pályázati úton elnyert támogatás (NCA, és KvVM Környezetvédelmi Alap Célfeladat). A Madárkórház Alapítvány tevékenységi körében számos pályázaton szerepelt sikerrel, több kisebb és jelentősebb költségvetésű projekteket bonyolított le. Pályázataik közül a legfontosabbak: - A Madárkórház működési költségeinek biztosításán belül, alkalmazotti munkabér és közterheinek támogatása (támogató: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium). - Sürgősségi madármentő szolgálat működtetése (támogató: Ökotárs Alapítvány), - Öko-teleház létesítése és folyamatos működtetése (támogató: Teleház Közszolgáltatási Kht.). A Madárkórház Alapítvány 2002-ben a Környezetvédelmi Minisztériumtól Ft támogatást nyert egy olyan kiállítás berendezésére, amely a vadmadarakra leselkedő emberi vagy ember által épített környezeti veszélyek bemutatására és megelőzését mutatta be. A támogatás segítségével létrehozott gyűjtemény képezte a projektben felújított Madármentő kiállítás alapját. 1.2 A pályázó partnereinek bemutatása A projekt végrehajtásának túlnyomó részét a Madárkórház Alapítvány végezte. A pályázati felhívásban a Közreműködő Szervezet jelezte, hogy kizárólag olyan projektek támogathatók, amelyek partnerek bevonásával valósulnak meg. A projekt megvalósításában az alábbi szervezetek vettek részt: - Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (HNP) január 1-jén hozta létre az Országos Természetvédelmi Hivatal hazánk első nemzeti parkjaként a hektár nagyságú Hortobágyi Nemzeti Parkot től a Hortobágyi Nemzeti Park egész területe a Világ Kulturális és Természeti Örökségének része. Működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága látja el a Közép-Európa legnagyobb 7

8 füves pusztáján elhelyezkedő nemzeti park, 3 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület természetvédelmi kezelését. A pályázat beadásakor a HNP igazgatója Dr. Aradi Csaba volt, jelenleg Sándor István vezeti a Nemzeti Parkot. - Hortobágyi Lovas- és Agarász-, Hagyományőrző-, Kulturális- és Természetvédő Egyesület Az Egyesület célja a hortobágyi hagyományos vadász tevékenységek tradícióinak ápolása és megismertetése. - Vízi Tanya Szabad Szellemi Műhely Hortobágy Környezet és Természetvédelmi Alapítvány A Hortobágyon működő alapítvány elsődlegesen a vízi világot megismertető alapprogramok szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. Célja környezetvédelem és a környezettudatosság erősítése. - Hortobágy Lovasfalu Kft. A cég a négycsillagos Club Hotel Hortobágy tulajdonosa. A hotel a Hortobágyi puszta területén kínál színvonalas ellátást üdülő-, lovas-, konferenciavendégei számára. - Hortobágy Község Polgárőr Egyesülete A Hortobágyi Polgárőrség a lakossági közbiztonság javítására jött létre és működik évek óta Hortobágy Községben. A polgárőrség célja a bűnmegelőzés, a prevenció és a közel 2000 lakosú település biztonságának javítása. A polgárőrség főként a közintézmények és a turisták által kedvelt helyszínek megfigyelését végzi, emellett önkéntesei minden települési rendezvényen is jelen vannak. A résztvevő partnerek a Madárpark működtetése című projekt ROP támogatásból nem részesültek. 1.3 A projekt környezetének bemutatása A projekt megvalósításának helyszíne a hortobágyi Madárkórház, a Hortobágyi Nemzeti Park. A terület közigazgatásilag a Balmazújvárosi kistérséghez, Hajdú-Bihar megyéhez tartozik, regionális besorolás szerint az Észak-alföldi Régió része. 8

9 Hortobágy község sajátos szerkezetű település, mivel a 7 tanyaközpont a községtől 3-15 kilométer távolságra, szétszórtan helyezkedik el. A tanyaközponti utak erősen felújításra szorulnak, mindamellett egy tanyán még nem megoldott az egészséges ivóvíz ellátás, máshol pedig a villamos energia ellátás. Hortobágy esetében nagy gondot okoz a külterületi népesség körében jelentkező nagyarányú munkanélküliség, kedvezőtlen a lakosság korszerkezete, nehézséget okoz az önkormányzat számára az iskola fenntartása (a gyermeklétszám csökkenő, a közoktatási feladatok társulásos formában történő ellátása pedig nem megoldható, mert a legközelebbi települések 22 illetve 25 kilométer távolságra fekszenek a községtől). 3. kép A Balmazújvárosi kistérség elhelyezkedése az Észak-alföldi Régióban Forrás: KSH, szerkesztve a szerző által A kistérség területének nagy része az élővilágáról, kultúrtörténeti és gazdálkodási hagyományairól híres Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. A falusi turizmushoz jó lehetőséget kínál a kerékpáros és lovas turizmus lehetősége, a vadvízi horgászat, népi lakóházak, a hasznosítható termálvíz. A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágy és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát 9

10 meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete. A tájegység egész Európa szempontjából jelentős egyedi és veszélyeztetett fajokat, valamint ezek élőhelyeit őrzi. Az élővilágról kiállítások, szakmai programok nyújtanak ismereteket. A természeti és kultúrtörténeti értékekről négy bemutató terület ad jellemző képet: a Nyírőlapos-Nyárijárás puszta, a Hortobágy-halastó, az Egyekpusztakócsi mocsarak és a Tisza-tó. A bemutató területeken belül a könnyebb tájékozódást táblákkal jelzett tanösvények szolgálják. A Nemzeti Park növény- és állatvilága, tájszerkezete, régészeti és épített környezeti öröksége egyedülálló turisztikai vonzerő. Az Észak-alföldi Régió területfejlesztésében a legfontosabb alapelv a turizmus, főként az ökoturizmus fejlesztése. A régió minőségi és a nemzetközi piacon is versenyképes turizmusának fejlesztése érdekében szükséges a meglévő turisztikai infrastruktúra fejlesztése, kapacitásának bővítése, illetve vonzerejének hangsúlyozása. A Madárpark szorosan kapcsolódik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága által a Regionális Operatív Program turisztikai vonzerőfejlesztést támogató intézkedésére már korábban benyújtott és elnyert pályázatokhoz ( A bemutatási infrastruktúra komplex fejlesztése, Pásztormúzeum fejlesztése, Nagycsárda felújítása ), mivel a fejlesztési elképzelések egymás közvetlen közelében valósulnak meg. Így egy sokoldalú programcsomag jött létre Hortobágy központjában, amely a térségbe érkező turistáknak a Hortobágyi Nemzeti Park értékeinek megfelelő színvonalú programokat tudna biztosítani. Észak-alföldi Régió alapadatai Területe km 2 Lakónépesség (2004) ezer fő Települések száma 389 db Jogállás szerint város 63 db község 326 db Munkanélküliségi ráta (Hajdú-Bihar megyei adat, 2006) 9,1 % Foglalkoztatási ráta (Hajdú-Bihar megyei adat, 2006) 47,7% A régió részesedése az ország kereskedelmi szálláshelyének forgalmából 8,8 % (2000) Bruttó hazai termék (GDP) területi aránya 10 % 1. táblázat Régiós alapadatok Forrás: A Magyar Régiók Zsebkönyve 2005, KSH 10

11 1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben a Magyar Államot a Regionális Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (ROP IH) és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.), mint Közreműködő Szervezet képviseli. A Kormány január elsején a területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátása érdekében létrehozta a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt (MTRFH). A hivatal neve szeptember 1-jétől Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) lett. Az OTH Programirányítási és Szervezési Főosztálya volt a projekt Irányító Hatósága, a Támogatási Szerződést azonban még MTRFH néven írta alá. Az OTH tevékenységét a Kormány irányította és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte. Az OTH feladatkörében gondoskodott a kormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátásáról, felügyelte a VÁTI Kht-t, amely a területi információs rendszert működteti, illetve közreműködött az EU integrációval kapcsolatos teendők szakmai előkészítésében és végrehajtásában július elsejétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében a Regionális Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. Az 1/2004 (I. 5.) Kormányrendelet és a 10/2004 (VI. 12) TNM rendelet értelmében a VÁTI Kht, mint Közreműködő Szervezet felel a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázati intézkedéseinek meghirdetéséért, a beérkezett pályázatok értékeléséért és a támogatott projektek megvalósításának figyelemmel kiséréséért, ellenőrzéséért. A ROP pályázatokat az érintett régió Regionális Fejlesztési Ügynökségéhez (RFÜ) lehet benyújtani. Itt első lépésként megtörténik a pályázatok regisztrálása, formai, jogosultsági ellenőrzése, ez alapján a pályázatok befogadása, és amennyiben szükséges, a hiánypótlások biztosítása. Ezt követően az RFÜ a pályázatokat szakmailag értékeli, és a támogatásra javasolt pályázatokat megküldi a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóságának (ROP IH). 11

12 1. ábra A ROP megvalósításában részt vevő szervezetek Forrás: Az értékelés következő lépéseként a VÁTI Kht. - a ROP IH megbízása alapján - elvégzi a pályázatok jogosultsági és költséghatékonysági minőségellenőrzését. A döntés előtt az érintett szakminisztériumok, a régiók és a ROP IH képviselőiből álló Döntéselőkészítő Bizottság megvizsgálja, hogy az adott pályázat stratégiai szempontból illeszkedik e a program célkitűzéseihez. A pályázat támogatásáról a döntést a ROP Irányító Hatóság vezetője hozza meg az RFÜ-k értékelése, a VÁTI minőségellenőrzése és a Döntéselőkészítő Bizottság véleményének figyelembevételével. A pályázatokról információt a pályázati szakaszban kizárólag a ROP IH szolgáltat, erre a VÁTI Kht., mint Közreműködő Szervezet nem jogosult. A pályázat eredményéről, a támogatás elnyeréséről a ROP IH értesíti a pályázókat, végül megbízása alapján a VÁTI készíti elő és köti meg a támogatási szerződéseket a kedvezményezettekkel. A projektek megvalósítása során a projektek nyomon követésével, a támogatási szerződések esetleges módosításával és a kifizetési igények befogadásával kapcsolatos feladatokat a VÁTI regionális képviseleteinek közreműködésével látja el. 12

13 2. A projekt részletes bemutatása 2.1 Projekttéma A Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja (ROP) keretében a ROP Irányító Hatósága és a VÁTI Kht. mint Közreműködő Szervezet február 17-én pályázatot hirdetett Turisztikai vonzerők fejlesztése címmel (ROP 1.1). A támogatás célja: nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek (1), illetve az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságának csökkentése (2) volt. A támogatás 1. számú komponensének keretei között amelyre a Madárkórház Alapítvány is pályázott a nemzeti parkok és más védett természeti területek turisztikai látogatottságához szükséges fejlesztések támogatására nyerhettek a pályázók forrásokat. Támogatás igénybevételére a helyi önkormányzatok és intézményeik, a helyi önkormányzati társulások, a közhasznú tevékenységet folytató, nem profitorientált gazdasági társaságok, amelyekben a közszféra többségi tulajdonnal bír, a központi költségvetési szervek és intézményeik, illetve non-profit szervezetek pályázhattak. 13

14 2.2 Projekttartalom A program keretében a partnerek egy ökoturisztikai szolgáltatást nyújtó Madárpark kialakítását végezték, amely hozzájárul a Hortobágyi Nemzeti Park programkínálatának növeléséhez. A támogatás segítségével kialakítottak egy Madárparkot, amelynek része egy téglaburkolatú ovális fogadótér, egy bemutatókert és egy ökoturisztikai látogatóház. A látogatóház egy Madármentő kiállításból, a látványkórházból és az öko-teleházból áll. 1) Madármentő kiállítás 4. kép Madármentő kiállítás és látványkórház bejárata Forrás: Madárkórház Alapítvány A már meglévő Madármentő kiállítást a támogatás segítségével felújították (például kicserélték a tönkrement madárpreparátumokat) és korszerű technikai eszközökkel szerelték fel. A kiállítás természeti környezetben mutatja be az egyes jellegzetes pusztai, vízi és erdei életközösségeket, illetve az azokat fenyegető veszélyforrásokat és a megelőzés lehetőségeit. A kiállítás tere természetvédelmi előadások megtartására és természetfilmek vetítésére is alkalmas. A tervek szerint a kiállítás az általános iskolai és középiskolás osztályok gyakori úticélja lesz. A diákok rendhagyó biológia és környezettan óra keretei között ismerkedhetnek meg a pusztai élővilág jellegzetességeivel. 2) Látványkórház felépítése A látványkórház új kifejezés, amely a látogatók számára turisztikai attrakciót jelentő, bemutató, látogatható madárkórház fogalmát takarja. A madárkórház Európában is új fogalom: olyan speciális igényeknek megfelelő állatkórház, ahol vadmadarak gyógykezelése történik, gyógyulásuk utáni szabadon engedésük céljából. Az 14

15 országban egyetlen, meglévő és működő hortobágyi madárkórház önmagában is egyedi érdekesség, amely a hazai és a külföldi médiából Európa-szerte ismert. A látványkórházban a látogatók hangszigetelt, egyirányú átláthatóságot biztosító fóliázott üvegfalon figyelhetik a beteg madarak kezelését és gyógyulását. Ennek segítségével a madarak tanulmányozása úgy vált lehetővé, hogy gyógyulásuk zavartalansága fennmaradt. A kórházi munka zárt, szakmai része továbbra is a meglévő és a pályázattal nem érintett épületben folytatódik a meglévő felszereléssel, míg a bemutatható, kisebb beavatkozások, napi átkötözések a látványkórházban történnek. 3) Bemutató kert létesítése 5. kép Nagyröptető Forrás: A Bemutatókertben egy pihenőkert, egy játszókert, egy tórendszer és egy madárröptető került kialakításra. A pihenőkert és a játszókert a pusztai táj- és kultúrtörténeti értékeit, míg a tórendszer a pusztai szikes tavak látványát tárja fel. A tórendszer és a madárröptető a meggyógyított és rehabilitáció alatt lévő madarak ideiglenes élőhelye. Az 50 méteres madárröpdében megfigyelhetők a madarak gyógyulásának állomásai. 4) Ökoteleház kialakítása Az Ökoteleházban internetes számítógépes hozzáféréssel a vendégek és a kutatók rendelkezésre bocsátják a Madárkórház ökológiai adatbázisát, amely bemutatja a Hortobágyi Nemzeti Parkra jellemző madárvilágot. 15

16 6. kép Az ökoteleház Forrás: Madárkórház Alapítvány 5) Tájékoztató és információs anyagok A projekt egyik a fontos célja, hogy a Madárparkban érkező látogatók minden csoportja (gyerekek és felnőttek, laikusok és szakértők) az igényeiknek megfelelő szintű ismeretekkel gazdagodjon a hortobágyi madárvilág életével és a Madárkórház működésével kapcsolatban. Az ismeretszerzést a modern technikai eszközök (CD-k, interaktív animációk) bevonásával kívánják a szervezők megkönnyíteni. A tervek és a kivitelezés során a pályázók különös figyelmet fordítottak a Madárpark akadálymentesítettségére. A Madárpark kialakításakor elsődleges szempont volt a természetes anyagok használata. 2.3 Ütemezés A projekt megvalósítása 16 hónapot vett igénybe, amelyből a Madárpark építészeti, eszközbeszerzési és berendezési munkáinak megvalósítása 13 hónapig zajlott. A megvalósítás kezdete szeptember 16-a, a projekt befejezésének időpontja december 15-e. A projekt szakmai tevékenységének és az adminisztratívpénzügyi elszámolások szakaszai teljesen egybeestek. A projekt megvalósulásának szakaszai: 1. szakasz: szeptember december közbeszerzési eljárás bonyolítása, - kiviteli tervek elkészítése, 16

17 - ökoteleház eszközeinek beszerzése, - tájékoztató és információs anyagok készítése. 2. szakasz december március közbeszerzési eljárások bonyolítása, - látvány madárkórház építése: műhelyben végezhető munkák elkezdése, - Madárpark építése: műhelyben végezhető munkák elkezdése, - tájékoztató és információs anyagok készítése. 3. szakasz: március június látvány madárkórház építése: bontási, alapozási, kőműves munkák, épületgépészeti munkák, asztalos és burkolási munkák, festési, mázolási munkák, gépszerelvényezési munkák bonyolítása. - Madárpark építése: terület előkészítő munkák, burkolatok, kerti építmény, berendezési tárgyak, játszóterek, kertészeti munkák, információs rendszer kiépítése, kiállítás, kiadványok elkészítése. - tájékoztató és információs anyagok készítése. 4. szakasz: július szeptember látvány madárkórház építésének befejezése. - Madárpark építésének befejezése. - tájékoztató és információs anyagok készítése. - ellenőrzés, átadás-átvétel. 5. szakasz: szeptember december a projekt adminisztratív és pénzügyi zárása. A Madárpark hivatalos megnyitója szeptember 23-án volt, előtte azonban augusztus 20-a körül néhány napig próbaüzemet tartottak. Ekkor körülbelül 2000 vendég látogatta meg a Madárparkot. A próbaüzem ideje alatt a Madárpark személyzete dr. Déri János és a Madárkórház Alapítvány önkéntesei voltak. A próbaüzem számos tanulsággal járt a rendszerszerű működéssel kapcsolatban: - kialakult az optimális nyitvatartási idő és beléptetési rendszer, 17

18 - néhány technológiai hiba világos lett (például a Madárkórház padlózata nem volt megfelelő). A projekt olyan munka- és költségigényes beruházás volt, amely semmiképpen sem lett volna megvalósítható a Regionális Operatív Program ilyen arányú (97,5 százalékos) támogatása nélkül. 2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt eredményei szerint létrejött egy olyan turisztikai komplexum, amely kiegészíti a Hortobágyi Nemzeti Park kínálatát. A négyzetméteres Madárparkban a nyitás óta az alábbi szolgáltatásokkal várják a látogatókat: 1) A Madárkórház Alapítvány kezelésében lévő klinikát egy 344,6 m 2 látványkórházzá alakították át, amely megfelel az állategészségügyi elírásoknak, szakmai követelményeknek, de kielégíti a látogatók igényeit is. 2) Felújították a Madármentő kiállítást, amely a vadmadarak életét leginkább veszélyeztető helyzeteket mutatja be. 3) Megkezdte működését az Ökoteleház, amely az országban is egyedülálló adatbázissal és interaktív ismeretterjesztő szoftverekkel várja az érdeklődőket. 4) A Madárpark egyéb szolgáltatásai játszó- és pihenőkert, tórendszer a rekreáció és az egész napos szabadidő-eltöltés további eszköze lehet. 5) Elkészült egy dokumentumfilm, amely a pusztán élő vadmadarak mentéséről, és a kórház munkájáról szól. A látogatók száma az előzetes tervek szerint 2006 végére legalább fő lesz, míg 5 év múlva évente legalább turistát várnak a Madárpark fenntartói. 3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása 3.1 A projektindítás körülményei A hortobágyi Madárpark ötletének alapját a látványkórház képezte. A látványkórház koncepciója Dr. Déri János állatorvostan-hallgatói éveitől datálódik, amikor az as évek elején gyakornokként dolgozott a németországi, Hamburgtól nem messze fekvő Walsrode Madárparkban. A Walsrode Madárparkban működött egy klinika, 18

19 ahol vad- és haszonállatokat gyógyítottak. A klinika bizonyos mértékig nyitva állt az érdeklődők előtt, akik állatorvosi szakvezetéssel bepillantást nyerhettek a gyógyítás és a lábadozás különböző szakaszaiba. A kórház ezen tevékenysége rendkívül népszerű és jövedelmező volt, az ebből származó bevételeket a Walsrode Madárpark önálló forrásként felújításokra és bővítésekre használta. Ezt az elgondolást megerősítette dr. Déri János Egyesült Arab Emirátusokban az Abu Dhabi-ban működő sólyomkórházban szerzett tapasztalatai. Itt az arab világban nagy hagyományokkal rendelkező sólyomtartás miatt alakítottak ki egyfajta nyitott klinikát, ahol a beteg madarak tulajdonosai akár a műtőben is követhetik az állataikat érintő beavatkozásokat. A hortobágyi Madárkórház öt éves működésének során is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott az iránt, hogy a Hortobágyra látogatók betekintést nyerjenek a kórház munkájába. Sokan kívánták látni a kezelt madarakat, a kórház helyiségeit. A Madárkórház támogatóiban is felmerült, hogy az anyagi segítségük fejében az Alapítvány erősítse meg működésének láthatóságát. Ez a láthatóság a kezdetekben a gyakori médiajelenlétet jelentette, a Madárpark projekt megvalósításával azonban évente több tízezer érdeklődő is betekintést nyerhet a kórház és a hortobágyi madárvilág életébe. Az Alapítvány munkatársai tehát először csak a látványkórház és a beteg állatok minél korszerűbb ellátásának tervét dolgozták ki. 3.2 A pályázat előkészítésének folyamata 2004 augusztusában a Balmazújvárosi Kistérségi Társulás tájékoztató napot tartott a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program pályázati lehetőségeiről. A rendezvényen részt vett dr. Déri János is mint a Madárkórház Alapítvány képviselője. A tájékoztató napon az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (RFÜ) munkatársai felhívták a figyelmet a ROP turisztikai vonzerőfejlesztési intézkedéseire és bátorították a jelentévőket pályázatok benyújtására. Ezt a tájékoztató napot megelőzően a Madárkórház Alapítvány munkatársai forrásszerző tevékenységük során nem számoltak a Strukturális Alapok pályázataival. Túl bonyolultnak és nagy ívűnek találták ROP vagy KIOP intézkedéseit és nem gondolták, hogy képesek lennének ilyen volumenű projektek önrészének és menedzsmentjének biztosítására. A ROP 1.1. intézkedés 1. komponensében 19

20 azonban a projekt összköltségének csak 2,5 százalékát kellett saját erőként felmutatni és az RFÜ munkatársai tanácsadás formájában segítséget ígértek a pályázat elkészítésében augusztusában Madárkórház Alapítvány munkatársai a pályázat elkészítése mellett döntöttek, az Alapítvány gazdálkodása 2004-re ugyanis olyan stabillá vált, hogy képesek voltak 4-5 millió Ft-ot önrészként mobilizálni. A munkákat főként dr. Déri János koordinálta és végezte el. Az első lépés a látványkórház ötletének kibővítése volt annak érdekében, hogy a pályázat megfeleljen a ROP 1.1 kiírás turisztikai vonzerőfejlesztés célkitűzéseinek. Így az eredeti állategészségügyi koncepció kiegészült a madármentő kiállítás felújításával, a pihenő- és játszókert megépítésével, a látogatók fogadására alkalmas madárröpde kialakításával, vagyis a látványkórház terve a Madárpark turisztikai komplexummá bővült. A projekt előkészítésekor dr. Déri János megkereste Hortobágy község önkormányzatát és a Hortobágyi Természetvédő és Génmegőrző Kht.-t is, akiknek partnerséget ajánlott és a projektben való részvételre hívta őket. Az önkormányzat és a Kht. vezetése, azonban pénz- és időhiányra hivatkozva elhárította a kérést. A hortobágyi önkormányzat ugyanakkor ahhoz hozzájárult, hogy a község tulajdonában lévő terület egy részét az Alapítvány 10 millió Ft értékben megvásárolja a Madárpark részére. A projektbe végül bekerült partnerek (Hortobágyi Nemzeti Park, Hortobágyi Lovasés Agarász-, Hagyományőrző-, Kulturális- és Természetvédő Egyesület, Vízi Tanya Szabad Szellemi Műhely Hortobágy Környezet és Természetvédelmi Alapítvány, Hortobágy Lovasfalu Kft., és Hortobágy Község Polgárőr Egyesülete) örömmel fogadták a megkeresést, de önrész biztosítását egyik szervezet sem vállalta. A projekt előkészítésének része volt egy kiviteli terv és egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. E munkával dr. Déri János a budapesti Pagony Táj- és Kertépítészeti Irodát bízta meg. Az egy hektáros terület elképzelések szerinti beépítésére és felszerelésére a Pagony Kft. egy körülbelül 150 millió Ft értékű tervet készített el. 3.3 Pályázatírás folyamata A pályázatokat a Regionális Fejlesztési Ügynökség 2004 év végéig várta. Azonban 2004 októberében elterjedt a hír, hogy november 5-én a ROP IH pénzhiányra hivatkozva bezárja a pályázati ablakot. Mivel a Madárkórház Alapítvány mindenképpen 20