A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 800 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS HU HU

2 Összefoglaló Ez a közlemény összefoglalja a Bizottságnak tizenhat euróövezeti tagállam által a jogszabályi előírásoknak megfelelően október 15-ig benyújtott költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó értékelését. Az értékelés nem terjed ki a makrogazdasági kiigazítási programok hatálya alá tartozó tagállamokra, illetve Portugáliára, mivel utóbbi még nem nyújtotta be költségvetésiterv-javaslatát. A 473/2013/EU rendelet előírásaival összhangban a Bizottság értékelte a terveket, valamint az euróövezet egészének átfogó költségvetési helyzetét és költségvetési irányvonalát. A évi költségvetésiterv-javaslatok és az euróövezetre vonatkozó átfogó költségvetési irányvonal az alábbiak szerint foglalható össze: 1. A tagállamok tervei alapján tovább csökken az euróövezet összesített államháztartási hiánya, a gazdasági élénkülés ugyanakkor továbbra is törékeny lábakon áll, és a növekedést lefelé mutató kockázatok övezik, aminek hátterében elsősorban a mérséklődő külső kereslet áll. A tervek szerint azt követően, hogy a 2014-ben még a GDP 2,4 %-ának megfelelő mértékű hiány idénre jelentős mértékben, a GDP 1,9 %-ra csökken, 2016-ra a GDP-arányos hiány további csökkenését várják, egészen 1,7 %-ig. A költségvetésiterv-javaslatok alapján az összesített adósságráta kis mértékben ugyan, de szintén csökkenni fog az idei évre várt 91 %-ról éppen csak a GDP 90 %-a alá. 2. A tavaszi stabilitási programokban felvázolt középtávú tervekhez képest a 2016-ra tervezett hiánycsökkentés mértékét lefelé módosították, így az az euróövezet egészére nézve várhatóan 0,3 százalékponttal kevesebb lesz. 3. A költségvetésiterv-javaslatokból kirajzolódó képet nagy vonalakban megerősíti a Bizottság őszi előrejelzése. A reál GDP idénre várt 1,6 %-os növekedése az előrejelzések szerint 1,8 %-ra erősödik, míg a negatív kibocsátási rés a várakozások szerint a potenciális kibocsátás 1 %-ra szűkül. Jóllehet a Bizottságnak az euróövezet egészére vonatkozó előrejelzése némileg rosszabb államháztartási hiánnyal számol 2015 tekintetében (a GDP 2,0 %-a), a Bizottság a költségvetésiterv-javaslatokhoz képest az államháztartási hiány valamivel nagyobb mértékű csökkenését várja 2016-ban (0,2 százalékpont helyett 0,3 százalékpont), így a Bizottság ugyancsak 1,7 %-os GDP-arányos egyenleget prognosztizál. A Bizottság előrejelzése szerint az összesített adósságráta a válság kitörése óta most először fog csökkenni; 2015-ben 91 %-ra, majd 2016-ban tovább 90 %-ra, ez pedig nagyjából összhangban van a költségvetésiterv-javaslatokban felvázoltakkal. 4. Összesített szinten a Bizottság előrejelzése szintén nagyjából semleges költségvetési irányvonalat jelez 2016-ra az euróövezetben. Mindezt az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága és a rövid távú makrogazdasági stabilizáció kettős céljának tükrében kell vizsgálni, különös tekintettel a növekedés külső forrásairól a belső forrásokra való átmenet szükségességére. A jelenlegi helyzetben korlátozott a makrogazdasági eszköztár, mivel a nagyon alacsony infláció mellett a nominális kamatlábak a nullához közeli határértéknél vannak, emiatt még nagyobb hangsúly helyeződik a fiskális politikára. Ezen feltételek közepette az euróövezet tekintetében, a történelmi mélypontjukon lévő kamatlábak és az euróövezet magas külső többletének fényében nagyjából helyénvalónak tűnik a következő évre várt semleges költségvetési irányvonal. Az adósságráták ugyanakkor továbbra is nagyon magas szinteken vannak, és csak lassan csökkennek, így a gazdasági élénkülés megszilárdulását követően határozottan folytatni kell a konszolidációt. 5. Az alacsony kamatterhekből származó ideiglenes megtakarításokat éppen rendkívüli jellegükből adódóan megfontoltan kell felhasználni: a nagy költségvetési egyensúlyhiánnyal küzdő országokban a deficit csökkentésében, a nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező országokban pedig a közberuházások nagyobb mértékű növelésében kell éreztetniük hatásukat. A benyújtott költségvetésiterv-javaslatok csak részben felelnek meg ennek az elvárásnak. 6. A fenntarthatósággal kapcsolatos aggályokat az euróövezet strukturális egyenlegének a Bizottság 2

3 2016-ra vonatkozó előrejelzésében prognosztizált kis mértékű romlása is alátámasztja, és a romló strukturális egyenlegek elmaradhatnak a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján az euróövezeti tagállamok részére előírt átlagos kiigazítás mértékétől. Továbbá, mindennek hátterében a fenntarthatósági problémákkal küzdő tagállamok által végrehajtani tervezett rendkívül kis mértékű vagy éppen negatív kiigazítás áll, amit más tagállamokban pedig a rendelkezésre álló költségvetési mozgástér továbbra sem kielégítő hasznosítása tetéz. 7. Az euróövezet költségvetési irányvonala helytállóságának elemzését az államháztartások összetételének vizsgálata egészíti ki. Miközben a munkát terhelő adók csökkentésére tett lépések a helyes irányba mutatnak, a kiadások összetétele csak korlátozott mértékben mozdult el a növekedésbarát jelleg felé, hiszen a tőkekiadások GDP-hez viszonyított aránya várhatóan továbbra is csökken. 8. A költségvetésiterv-javaslatok némelyikében megjelenik a menekültek rendkívüli beáramlásának költségvetési hatása. Elképzelhető, hogy időközben további tagállamok is érintetté váltak vagy érintetté válnak a jövőben. A Stabilitási és Növekedési Paktum rugalmassági rendelkezései a Paktum prevenciós és korrekciós ágában egyaránt lehetőséget biztosítanak a kormányzat ellenőrzésén kívül álló eseményekkel összefüggő, adott évi rendkívüli többletkiadások figyelembevételére. A Bizottság alkalmazni kívánja ezeket a rendelkezéseket, és az érintett tagállamok által szolgáltatott tényadatok alapján szorosan nyomon fogja követni a helyzet alakulását a figyelembe vehető összegek meghatározása céljából. Ezeket az adatokat figyelembe fogják venni a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeitől való esetleges átmeneti eltérések (utólagos) értékelésekor a 2015-ös és a 2016-os év tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a kizárólag és közvetlenül a menekültügyi válsággal összefüggésben felmerülő nettó többletkiadásokból származó eltérések miatt semmilyen eljárás nem fog indulni. Ez a túlzott hiány esetén követendő eljárásra is vonatkozik, feltéve, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 %-ának megfelelő érték közelében marad, ha sérülne is ez a küszöbérték. 9. A Bizottságnak az egyes tagállamok terveire vonatkozó értékelése a következőképpen foglalható össze: A Bizottság egyetlen évi költségvetésiterv-javaslat esetében sem állapította meg a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásainak különösen súlyos megsértését. Több esetben megállapította ugyanakkor, hogy a tervezett költségvetési kiigazítások elmaradnak a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírtaktól, vagy fennáll ennek a veszélye. Nevezetesen: A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozó tizenkét ország tekintetében: öt ország esetében (Németország, Észtország, Luxemburg, Hollandia és Szlovákia) a költségvetésiterv-javaslatok megfelelnek a Paktum 2016-ra vonatkozó rendelkezéseinek. négy ország esetében (Belgium, Lettország, Málta és Finnország) a költségvetésitervjavaslatok nagyjából megfelelnek a Paktum 2016-ra vonatkozó rendelkezéseinek. Ezen országok tervei némi eltérést eredményezhetnek az egyes országok középtávú költségvetési céljának teljesítéséhez vezető kiigazítási pályáktól. három ország esetében (Olaszország, Litvánia és Ausztria) a költségvetésiterv-javaslatok potenciálisan nem felelnek meg a Paktum 2016-ra vonatkozó rendelkezéseinek. Ezen országok költségvetésiterv-javaslatai jelentős eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. A jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozó (azaz a túlzotthiány-eljárás alatt álló) öt ország tekintetében: 3

4 három ország esetében (Franciaország, Írország és Szlovénia) a költségvetésiterv-javaslatok nagyjából megfelelnek a Paktum 2016-ra vonatkozó rendelkezéseinek. Franciaország esetében jóllehet várhatóan teljesül a 2016-ra ajánlott államháztartási hiánycél, a költségvetésitervjavaslat kockázatot hordoz a túlzotthiány-eljárás követelményeinek való megfelelés tekintetében, mivel az előrejelzés szerint a költségvetési kiigazítás minden számítás szerint jelentősen el fog maradni az ajánlott mértéktől. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak. Amennyiben 2015 folyamán kellő időben sikerül megvalósítani a túlzott hiány fenntartható korrekcióját Írország és Szlovénia 2016-tól kezdődően átkerülhet a Paktum prevenciós ágába tekintetében fennáll annak némi (Szlovénia esetében majdhogynem jelentős) kockázata, hogy eltérnek a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Spanyolország esetében a szeptember 11-én bemutatott költségvetésiterv-javaslattal kapcsolatban megállapították annak kockázatát, hogy nem fognak megfelelni a Paktum 2016-ra vonatkozó rendelkezéseinek. Konkrétan az előrejelzés szerint 2016 tekintetében sem az ajánlott költségvetési kiigazítás, sem az államháztartási hiánycél nem fog teljesülni. A Bizottság felkérte a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, továbbá a Bizottság felkérte a hatóságokat, hogy a lehető leggyorsabban nyújtsák be a költségvetésiterv-javaslat frissített változatát. a Bizottság továbbá felkéri Portugáliát, hogy a lehető leghamarabb nyújtsa be költségvetésiterv-javaslatát. 4

5 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS KÖLTSÉGVETÉSI KIIGAZÍTÁS AZ EURÓÖVEZETBEN A NEMZETI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK ALAPJÁN AZ EGYES KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK ÁTTEKINTÉSE

6 1. Bevezetés A nemzeti fiskális politikák gazdasági és monetáris unión belüli koordinációjának javítása céljából az uniós jog előírja, hogy az euróövezeti tagállamok október 15-ig nyújtsák be a Bizottságnak a következő évre vonatkozó költségvetésiterv-javaslatukat 1. E javaslatokban a tagállamok összefoglalják a nemzeti parlamentek elé terjesztett költségvetés-tervezeteket. A Bizottság minden egyes tervet véleményez, aminek keretében értékeli, hogy a terv megfelel-e az adott ország Stabilitási és Növekedési Paktumból fakadó kötelezettségeinek. A Bizottság emellett egy általános értékelést is összeállít az euróövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól. Ezt az értékelést ez a közlemény tartalmazza. A kettes csomag rendelkezéseivel összhangban október 15-ig tizenhat euróövezeti tagállam küldte el a Bizottságnak évi költségvetésiterv-javaslatát. A makrogazdasági kiigazítási program hatálya alá tartozó euróövezeti tagállamoknak, azaz Görögországnak és Ciprusnak nem volt kötelező ilyen dokumentumot benyújtania, mivel a kiigazítási program amúgy is biztosítja költségvetési folyamataik szigorú nyomon követését. Spanyolország már szeptemberben benyújtotta a költségvetésiterv-javaslatát, és a Bizottság október 12-én el is fogadta az erre vonatkozó véleményét. Portugália a jogszabályi rendelkezésektől eltérően nem nyújtotta be a költségvetésiterv-javaslatát. Korábban ilyen nem fordult elő, és nem ismétlődhet meg ez a mulasztás. Még a gazdaságpolitika változatlanságát tartalmazó választások esetén elfogadhatónak tekinthető költségvetésitervjavaslat is értékes és átlátható információkat közöl a mögöttes költségvetési trendekről, ami megkönnyíti az euróövezet átfogó költségvetési irányvonalának közös vizsgálatát, és biztosítja a tagállamok egyenlő kezelését. Amellett, hogy tiszteletben tartják a tagállamok költségvetési autonómiáját, a Bizottság által megfogalmazott vélemények mindenekelőtt a nemzeti kormányok és parlamentek számára biztosítanak objektív szakpolitikai tanácsadást, megkönnyítve annak értékelését, hogy a költségvetéstervezetek mennyiben felelnek meg az uniós költségvetési szabályoknak. A kettes csomag rendelkezései alapján átfogó eszközrendszer áll rendelkezésre, amely a Szerződés szándékának megfelelően lehetővé teszi a költségvetési politika közös érdekű ügyként való kezelését. Emellett 2015 júliusában a Tanács felkérte az eurócsoportot, hogy a növekedésbarát és differenciált költségvetési politika biztosítása érdekében kövesse nyomon és hangolja össze az euróövezeti tagállamok költségvetési politikáit és az euróövezet együttes költségvetési irányvonalát 2. A Tanács azt ajánlotta, hogy az euróövezeti tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásai teljesítésének sérelme nélkül koordinálják a költségvetési politikákat annak biztosítása érdekében, hogy az összesített euróövezeti költségvetési irányvonal összhangban legyen a fenntarthatósági kockázatokkal és a konjunkturális körülményekkel. Ez az ajánlás alapot szolgáltat a bizottsági értékeléshez. E közlemény célja kettős. Egyrészt a költségvetésiterv-javaslatok horizontális értékelése alapján összesített képet ad az euróövezet költségvetési politikájáról. Ez az eljárás a stabilitási programok tavasszal végrehajtott horizontális értékeléséhez hasonlít, de a fókusz a következő éven van, nem pedig a középtávú költségvetési terveken. Másrészt az országok szintjén ad áttekintést a költségvetésiterv-javaslatokról, miközben kifejti a Bizottság által a költségvetésiterv-javaslatok értékelésénél használt megközelítést, mindenekelőtt a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásainak való megfelelés tekintetében. Az értékelés ahhoz igazodóan differenciált, hogy az adott tagállam a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ágához tartozik-e, továbbá az értékelés figyelembe veszi a Paktumnak az államadósság szintjére és dinamikájára vonatkozó előírásait is. 1 2 A költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló 473/2013/EU rendeletben meghatározottak szerint. A rendelet a 2013 májusában hatályba lépett kettes csomag jogszabályainak egyike. A Tanács július 14-i ajánlása a hivatalos pénznemként az eurót használó tagállamok gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatások végrehajtásáról (HL C 272., , 100. o.). 6

7 2. Költségvetési kiigazítás az euróövezetben a nemzeti költségvetésiterv-javaslatok alapján Általános megállapítások A gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás egyre inkább érzékelhetővé válik az euróövezetben. A tervekben szereplő makrogazdasági feltevések alapján a GDP 2015-ben 1,7 %-kal nő a tizenhat érintett euróövezeti tagállamban (EA-16), ami valamivel meghaladja a stabilitási programok (SP) benyújtásakor, azaz áprilisában várt 1,4 %-ot (1. táblázat) tekintetében a növekedési kilátások alapvetően megegyeznek a tavaszi helyzettel: az érintett 16 euróövezeti országra vonatkozóan 1,9 %-os növekedést jeleznek előre, szemben a stabilitási programok alapján várt 1,8 %- kal. A várhatóan fokozódó ütemű gazdasági élénküléssel csökken a tényleges és a potenciális kibocsátás közötti különbség. A tervek alapján az EA-16 övezeten belül a kibocsátási rés várhatóan a potenciális GDP 1,5 %-a lesz 2015-ben, majd 2016-ban 0,75 %-ra csökken, míg 2013-ban még -2,5 %-ot tett ki. A tagállamok túlnyomó többségében jól érzékelhető ez a trend, ugyanakkor az egyes országok között különbségek tapasztalhatók. Az előrejelzések továbbra is alacsony inflációt mutatnak, ez tavasz óta érdemben nem változott. A költségvetésiterv-javaslatok szerint az infláció mértéke 2015-ben 0,4 % lesz, míg 2016-ban az inflációs ráta mértéke az előrejelzések szerint 1,1 %-ra növekszik (ez megfelel a stabilitási programok alapján várt értéknek). A várakozások szerint az összesített államháztartási hiány idén és jövőre is tovább csökken. Az EA-16 övezetre vonatkozóan a GDP-arányos hiány az előrejelzések szerint 2015-ben 1,9 % lesz, szemben az előző évi 2,4 %-kal 3. A tervek alapján az összesített GDP-arányos hiány 2016-ban 1,7 %- ra, azaz csak kis mértékben csökken. Ez nincs összhangban a stabilitási programokban 2016-ra előre jelzett 0,4 százalékpontos csökkentéssel. A némileg módosított makrogazdasági kilátásokkal együtt ez arra enged következtetni, hogy a hiány kisebb mértékű csökkentésének hátterében alacsonyabb mértékű költségvetési kiigazítás állhat (lásd lent). Mindazonáltal a menekültügyi válsággal összefüggő költségek növekedése egyes tagállamokban valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy kisebb mértékű hiánycsökkentés várható. A költségvetésiterv-javaslatokból kirajzolódó összesített strukturális egyenleg változása alapján megerősítést nyer, hogy a konszolidáció megvalósítása folyamán továbbra is szünetel. Ez nagyjából összhangban van a os időszak egészére vonatkozóan a stabilitási programokban közölt előrejelzésekkel (az akkori várakozások szerint a strukturális egyenleg ben és 2016-ban egyaránt változatlan marad). A stabilitási programok valójában a tagállamok által az előző ősszel benyújtott költségvetésiterv-javaslatokban közölt adatokat tükrözték, és ezek az adatok azt jelezték, hogy a konszolidáció 2014-es leállása 2015-re is áthúzódik. A költségvetésitervjavaslatok szerint a strukturális egyenlegben jelenleg (a GDP 0,25 %-ának megfelelő) javulást várnak 2015-ben, amelyet viszont a GDP 0,25 %-ának megfelelő mértékű romlás követ majd a következő évben 4. A költségvetési konszolidáció fokozatosan javuló, jóllehet továbbra is bizonytalan gazdasági kilátások és szűkülő kibocsátási rés mellett szünetel. Figyelembe véve azt is, hogy mindössze hat 3 4 A tagállami tervekre való hivatkozáskor a 2014-es évre vonatkozó adatok a költségvetésiterv-javaslatokban közölt számokon alapulnak, így azok nem feltétlenül veszik figyelembe az Eurostat által a őszi EDP-jelentés keretében felülvizsgált adatokat. A strukturális költségvetési pozíció 2016-ra várt, összesített szintű romlását megerősíti a diszkrecionális költségvetési kiigazítás számbavételére épülő alternatív módszer (DFE) is, amely a költségvetésiterv-javaslatok alapján enyhén negatív kiigazítást prognosztizál, szemben a stabilitási programok idején előre jelzett, a GDP 0,25 %-ának megfelelő mértékkel (lásd az 5. melléklet A5.7 táblázatát). Az elemzési célokra kidolgozott DFE a költségvetési irányvonal alternatív indikátorának tekinthető, és elkülönül a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés értékelésére használt mutatóktól. Míg a bevételi oldalon a DFE alulról felfelé építkező megközelítést, addig a kiadási oldalon alapvetően egy felülről lefelé építkező megközelítést követ. További információkért lásd a Report on Public Finances in EMU 2013 (2013. évi jelentés a GMU államháztartásairól) III. részét, European Economy, 2013., 4. szám. 7

8 tagállam (a legnagyobb gazdaságok közül pedig csupán egy) tervezi azt, hogy 2016 elejére eleget tesz a középtávú költségvetési céljának vagy meg is haladja azt 5, 2016-ban a tervezett strukturális kiigazítás várhatóan elmarad a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt mértéktől. Ugyanakkor e tekintetben az aggregált kiigazítás csak szemléltetőnek tekinthető, mivel nem tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményei tekintetében a tagállamok között mutatkozó jelentős különbségeket, amelyeket a Bizottság az országspecifikus értékelésekben vesz figyelembe. A 2014-ben a GDP 92 %-ának megfelelő értéken tetőző összesített adósságráta a tervek szerint 2015-ben és 2016-ban is csekély mértékben csökkenni fog, és ez nagyjából összhangban van a stabilitási programokat alátámasztó előrejelzésekkel. Ennek hátterében a nominális GDP-növekedés és negatív SFA-tételek állnak (ami azt jelenti, hogy az adósságot államháztartási hiánytól eltérő tételekkel tervezik csökkenteni) 6. A 2016-ra várt, a GDP 89 %-ának megfelelő összesített adósságráta széles skálán mozgó tagállami adatokból áll össze. Az egyes tagállamok adósságrátája az Olaszországban a GDP 131 %-ának megfelelő értéktől az Észtországban valamivel a GDP 10 %-a alatti értékig terjed. Az összesített érték nem tartalmazza három nagy adóssággal rendelkező ország - Görögország, Ciprus és Portugália adatait. 1. táblázat: Az EA-16 gazdasági és költségvetési aggregátumainak áttekintése ( ) évi stabilitási programok (április) Költségvetésitervjavaslatok (október) évi őszi bizottsági előrejelzés (november) évi stabilitási programok (április) Költségvetésitervjavaslatok (október) évi őszi bizottsági előrejelzés (november) A reál GDP növekedése (%-os változás) HICP-infláció (%-os változás) Államháztartási egyenleg (a GDP %-a) A strukturális egyenleg változása (a GDP százalékpontjában) Államadósság (a GDP %-ában) Ciklikusan kiigazított kiadási ráta (a potenciális GDP %-ában) Ciklikusan kiigazított bevételi ráta (a potenciális GDP %-ában) 1,4 1,7 1,6 1,8 1,9 1,8 0,4 0,4 0,1 1,2 1,1 1,0 2,1 1,9 2,0 1,6 1,7 1,7 0,0 0,2 0,0 0,0 0,3 0,1 91,4 91,1 91,6 90,1 89,8 90,5 47,4 47,6 47,7 47,1 47,5 47,5 46,5 46,7 46,7 46,3 46,2 46,3 5 6 Németország, Észtország, Litvánia, Luxembourg, Hollandia és Ausztria. Emellett két tagállam, nevezetesen Spanyolország és Franciaország várhatóan jövőre is a túlzotthiány-eljárás hatálya alatt marad. Az összesített adósságráta tervezett csökkentésének mértéke sokkal kisebb, ha Németországot kivesszük az aggregált mutatóból (a os időszak egészében mindössze 0,7 százalékpont 2,5 százalékpont helyett). 8

9 A menekültügyi válság hatása Néhány esetben a költségvetésiterv-javaslatokban kitérnek a menekültek rendkívüli beáramlásának költségvetési hatásaira is (Ausztria, Belgium, Németország és Olaszország). Bár a költségvetésiterv-javaslatok kézenfekvő lehetőséget kínáltak a menekültekkel összefüggő esetleges költségvetési kiadásokra vonatkozó információk közlésére, e rendkívüli esemény sajátos jellegéből fakadóan 7, valamint annak következtében, hogy a költségvetésiterv-javaslatok az euróövezeti tagállamokra korlátozódnak, más tagállamok a vonatkozó információikat más dokumentumokon keresztül fogják benyújtani. Ez többek között azért is szükséges, mert a menekültügyi helyzet a gyakorlatban most is folyamatosan változik. A Stabilitási és Növekedési Paktum rugalmassági rendelkezései a Paktum prevenciós és korrekciós ágában egyaránt lehetőséget biztosítanak a kormányzat ellenőrzésén kívül álló eseményekkel összefüggő rendkívüli kiadások figyelembevételére. A Paktum prevenciós ága kifejezetten rendelkezik arról, hogy a középtávú költségvetési cél eléréshez szükséges költségvetési kiigazítási pályától előzetesen átmeneti eltérések engedélyezhetők, illetve a tényadatok alapján utólagosan figyelmen kívül hagyhatók, feltéve, hogy az eltérés i. rendkívüli, ii. az érintett tagállam által nem befolyásolható, iii. az államháztartás helyzetére jelentős hatást gyakoroló esemény eredményeként áll elő és iv. az eltérés középtávon nem veszélyezteti az államháztartás fenntarthatóságát. A korrekciós ág hasonló rendelkezést tartalmaz a túlzotthiány-eljárás elindításával kapcsolatban, amikor az érintett tagállam ellenőrzésén kívül álló, az államháztartás pénzügyi helyzetét jelentősen befolyásoló rendkívüli esemény eredményeként jelentkező túlzott hiányt kivételesnek tekintendőnek minősíti, feltéve, hogy a hiány a GDP 3 %-ának megfelelő értékhez közel marad. A menekültek beáramlásával összefüggő rendkívüli kiadások figyelembe vehetők a túlzotthiányeljárás keretében kiadott ajánlásnak való megfelelés érdekében hozott eredményes intézkedések értékelésekor is. Hangsúlyozni kell, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum kiigazítási követelményei a prevenciós és a korrekciós ágban egyaránt a strukturális egyenleg változásaként vannak meghatározva. Következésképp a rendkívüli eseményekre vonatkozó rendelkezések szerinti engedmények (kizárólag) olyan mértékben alkalmazhatók, amennyire ezek az események a strukturális egyenleg éves változását az esemény be nem következtéhez viszonyítva befolyásolják. A Bizottság tehát elvben alkalmazni fogja a Stabilitási és Növekedési Paktum e rendelkezéseit a 2015-re és 2016-ra vonatkozó követelményektől való a menekültek előző évhez viszonyított rendkívüli beáramlásából fakadó, az említett két évben felmerülő többletköltségek miatti átmeneti eltérések (utólagos) értékelésekor. Indokolt esetben a költségvetésiterv-javaslatokról alkotott bizottsági vélemény tényszerűen bemutatja, miként befolyásolná a megfelelés értékelését, ha korrigálnák azt a menekültekkel összefüggő kiadásokkal. A Bizottság a figyelembe vehető összegekre is kiterjedő végső értékelését eseti alapon fogja elvégezni, az érintett tagállamok hatóságai által közölt tényadatok alapján. A menekültek beáramlásával összefüggő kiadásokat nem fogják egyszeri tételeknek tekinteni, mivel a többletkiadások nem szükségszerűen átmenetiek és egyszeriek. A szóban forgó kiadásoknak közvetlenül kapcsolódniuk kell a menekültek beáramlásához, és annak közvetlen következményeként kell előállniuk (pl. menedékhelyek és igazgatási költségek, a menekültek helyi fogadása, szállítása stb.), és az érintett uniós alapokból (és általában az uniós költségvetésből) nyújtott céltámogatások nélkül értelmezendők. A költségvetési kiigazítás összetétele A költségvetésiterv-javaslatok az euróövezet egészére vonatkozóan ban csupán korlátozott mértékű változást jeleznek az államháztartás összetételében (lásd az 5. melléklet 7 A menekültek megnövekedett számával összefüggésben 2015-ben várható kiadásokról Finnország egy levélben is közölt információkat, felhívva ebben a figyelmet az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentésével összefüggésben figyelembe veendő egyéb tényezőkre. 9

10 A5.5. táblázatát és A5.1a-b. ábráját). Az államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya a tervek szerint 0,6 százalékponttal csökken 2016-ban. Mindazonáltal e látszólag nagy csökkenés elsősorban konjunkturális körülményeknek tudható be. A gazdasági ciklus hatásával kiigazított kiadási ráta ténylegesen csak 0,25 százalékpontnak megfelelő csökkenést mutat. E csökkenés mértékét meghaladják a tervezett adócsökkentések, ami a ciklikusan kiigazított bevételi ráta nagyobb fokú csökkenésében tükröződik ( 0,5 százalékpont 2016-ban). Ezzel összefüggésben elmondható, a kiadásoknak a potenciális kibocsátás arányában történő csökkentésére irányuló tagállami tervek végrehajtása összességében jórészt nem valósult meg az elmúlt néhány év folyamán. A Bizottság őszi előrejelzése (a továbbiakban: a Bizottság előrejelzése) megerősíti a költségvetésitervjavaslatokban a strukturális kiadási ráta tekintetében várt kis mértékű és a strukturális bevételi ráta tekintetében várt nagyobb mértékű csökkenést. A költségvetésiterv-javaslatok és a Bizottság előrejelzése alapján egyaránt alapvetően egységesnek adódó adórugalmasság azt mutatja, hogy a bevételek csökkenését kormányzati intézkedések okozzák (lásd az 5. melléklet A5.6. táblázatát). A költségvetésiterv-javaslatokban közölt összesített kiadási tervek növekedésbarát jellegét vizsgálva megállapítható, hogy a tervezett kiigazítás várhatóan nem fogja lerontani a középtávú növekedési kilátásokat, ugyanakkor a kiadáscsökkentés tekintetében lehetne a növekedést kevésbé hátrányosan érintő intézkedéseket hozni. A kiadási kategóriák legtöbbje esetében a kibocsátás arányában kifejezve csökkenést terveznek. A legjelentősebb csökkentések a munkavállalói jövedelmeket, a szociális juttatásokat és a kormányzati áru- és szolgáltatás-beszerzéseket érintik (lásd az 5. melléklet A5.2 ábráját). Emellett a tagállamok jelentős megtakarításokat érnek el a kamatkiadásokon (miként az részletesebben bemutatásra kerül a következő szakaszban). Mivel a legproduktívabb kiadások nem elsődlegesen érintettek, a tervezett kiigazítás várhatóan nem fogja lerontani a középtávú növekedési kilátásokat, ugyanakkor a kiadáscsökkentés tekintetében lehetne a növekedést kevésbé hátrányosan érintő intézkedéseket hozni. A tervek szerint például a tőkekiadások is csökkennek. A Bizottság előrejelzése nagyjából összhangban van a költségvetésiterv-javaslatokkal, és megerősíti, hogy a legjelentősebb csökkentésekre a szociális juttatásoknál és a közszférában dolgozók béreinél kerül majd sor, ugyanakkor a Bizottság előrejelzése kisebb mértékű visszaesést prognosztizál a kormányzat áru- és szolgáltatás-beszerzéseinél. Továbbá a Bizottság előrejelzése a költségvetésiterv-javaslatokhoz képest némileg jelentősebb csökkenést vetít előre a kamatkiadások tekintetében. A költségvetésiterv-javaslatokban bemutatott intézkedések 2015-ben csak mérsékelt hatást fejtenek ki az adók összetételére az EA-16 övezet egészét tekintve. Várhatóan a három fő adókategória (közvetett adók, közvetlen adók és társadalombiztosítási járulékok) mindegyike csökkenni fog GDP-arányosan, ugyanakkor relatív súlyuk nem változik számottevően. A bevételi oldalon a Bizottság előrejelzése összhangban van a költségvetésiterv-javaslatokkal (lásd az 5. melléklet A5.3. ábráját). Mindazonáltal a költségvetésiterv-javaslatokból egyértelműen látszik, hogy az euróövezeti tagállamok tisztában vannak a munka adóterhelése csökkentésének előnyeivel, és ezzel összefüggésben számos tagállam különböző konkrét intézkedéseket tervez vagy hajt végre (2. táblázat). Jóllehet a kihívásokhoz képest számos intézkedés viszonylag szerény léptékűnek tűnik, a tagállamok némelyikének költségvetésiterv-javaslata a munkát terhelő adók csökkentése terén ambiciózus csomagokat tartalmaz, amelyek várhatóan jelentős pozitív hatást gyakorolnak majd a növekedésre és a foglalkoztatásra. A legjelentősebb reformintézkedéseket azokban a tagállamokban hajtják végre, amelyekben jelenleg az uniós átlaghoz képest viszonylag magas a munkát terhelő adók mértéke, így például Ausztriában, Belgiumban és Franciaországban. Ezzel párhuzamosan olyan tagállamokban is hoznak ezzel kapcsolatos intézkedéseket, amelyekben viszonylag alacsonyak a munkát terhelő adók. Az intézkedések általában jól irányzottak, azokra a csoportokra összpontosulnak, amelyek számára a legnagyobb foglalkoztatási akadályt a munkát terhelő adók magas mértéke jelenti. A gyakorlatban ez többnyire az alacsony jövedelmi szinteket terhelő adók csökkentését jelenti, aminek keretében számos tagállam növeli az adómentességet biztosító kedvezményeket, míg más tagállamok csökkentik az adókulcsokat vagy eltolják az adósávokat, hogy így csökkentsék az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterhét. A tagállamok egy része a közepes 10

11 jövedelmű munkavállalók adóterheit is csökkenti, a költségvetésiterv-javaslatokban néhány helyen előirányzott adónövelés pedig a magasabb jövedelmű munkavállalókat érinti. A költségvetésitervjavaslatok a legtöbb esetben nem közölnek részleteket a munkát terhelő adók csökkentésének finanszírozásáról. Legalább az esetek egy részében nem látszik biztosítottnak az adócsökkentési intézkedések teljes körű vagy tartós finanszírozása. 1. háttérmagyarázat: A munka adóterhének nyomon követése A munkát terhelő adó mértéke az euróövezetben viszonylag magas, ami rányomja bélyegét a gazdasági tevékenységre és a foglalkoztatásra. A munkát terhelő adók magas mértéke visszafogja a munkavállalási ösztönzőket, a nagyobb óraszámban való munkavégzést, az új munkavállalók felvételét és a magasabb bérkiáramlást. Ezek a hatások egyes csoportoknál, így például az alacsony jövedelmű munkavállalóknál különösen markánsan jelentkeznek. Az eurócsoport kifejezte elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy az euróövezetben csökkenteni kell a munka adóterhét 8, és számos közös elvet fogadott el az e területen végrehajtandó reformok jellegével, finanszírozásával, a szélesebb szakpolitikai kontextussal és a politikai és társadalmi támogatással összefüggésben szeptemberében az eurócsoport megállapodott arról, hogy az euróövezeti tagállamok munkát terhelő adóit az uniós átlaghoz fogják viszonyítani 10. Az euróövezeten belül a lenti ábrán jelzettek szerint jelentős különbségek vannak a tagállamok között a munka adóterhének mértéke és az adóteher összetétele tekintetében (személyi jövedelemadók, munkaadói és munkavállalói társadalombiztosítási járulékok). Az ábrán látható vonal az uniós átlagot szemlélteti, amelyet referenciaértékként használtak a vizsgálat során, míg a súlyozatlan OECD-átlag a szélesebb körű összehasonlíthatóság érdekében szerepel az ábrán. 60 Az átlagos és az alacsony munkajövedelem adóterhe (2014) BE AT DE FR IT FI LV SI PT SK LT ES EL EE NL LU IE MT EU EAOECD Jövedelemadó Munkáltatói járulékok Munkavállalói járulékok 0 LV DE BE AT IT EE LT SK FI SI EL ES FR PT NL LU MT IE EU EAOECD Jövedelemadó Munkáltatói járulékok Munkavállalói járulékok Megjegyzések: Az ábrán a munka adóéke látható. Lettország, Litvánia és Málta esetében 2013-as adatok. Ciprusra vonatkozóan aktuális adatok nem állnak rendelkezésre. Az Unióra és az euróövezetre vonatkozó átlagok a GDP-vel súlyozottak. Az OECD-átlag nem súlyozott adat. Forrás: Az Európai Bizottság adókra és juttatásokra vonatkozó indikátorainak adatbázisa az OECD adatai alapján. Ez az országok közötti összehasonlítás csupán az első lépése a megalapozott, országspecifikus szakpolitikai következetések levonásához vezető folyamatnak. A munka adóterhe számos más szakpolitikai tényezővel, így például a szociális ellátórendszerrel és a bérmegállapítási rendszerrel összefüggő kérdés. Míg a jó foglalkoztatási adatok jelezhetik azt, hogy a munkát terhelő adók csökkentése kevésbé sürgős feladat, a költségvetési korlátok miatt előfordulhat, hogy a munka adóterhének esetleges csökkentéseit teljes mértékben ellensúlyozni kell bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő intézkedésekkel. Emellett figyelembe kell venni, hogy a szociális védelem szintjére vonatkozóan az adott tagállam által hozott döntések kihatással vannak a társadalombiztosítási járulékok és különösen a nyugdíjjárulékok mértékére ebből a szempontból a jövedelemadók és a

12 társadalombiztosítási járulékok eltérő jellegűek. Az európai szemeszter keretében minden releváns információra kiterjedő részletes országspecifikus vizsgálat készül. A Bizottság őszi előrejelzése és a költségvetésiterv-javaslatok Az általános gazdasági és költségvetési kilátásokra vonatkozóan a Bizottság előrejelzése nagy vonalakban megerősíti a tizenhat költségvetésiterv-javaslatból kirajzolódó képet. A Bizottság előrejelzése a nehezebbnek ígérkező világgazdasági körülmények között a mérsékelt gazdasági élénkülés folytatódását vetíti előre. A Bizottság előrejelzése szerint a reál GDP növekedése ben 1,6 % lesz, majd 2016-ban 1,8 %-ra erősödik. A belső keresletet jelenleg az alacsony olajárak, a továbbra is viszonylag alacsony euroátváltási árfolyamok, a laza monetáris politika, valamint az alapvetően semleges költségvetési irányvonal támogatja. A belső kereslet alapvető dinamikája viszont változatlanul lassú. Romlottak a világgazdasági feltételek, ez különösen Kínában és még néhány más feltörekvő gazdaságban érzékelhető, egyúttal a világkereskedelem dinamikája is jelentősen csökkent. Emellett számos fejlemény például a világkereskedelem további visszaesése, a feltörekvő gazdaságok lassulásának vártnál erősebb tovagyűrűző hatásai vagy a pénzügyi piacokon keresztül kibontakozó fertőzés a Bizottság által vártnál alacsonyabb növekedést eredményezhet. A Bizottság előrejelzésében a tényleges és a potenciális kibocsátás közötti rés folytatódó szűkülése is a javuló gazdasági feltételeket tükrözi. A 2014-ben a potenciális GDP 2,25 %-nak megfelelő mértékű negatív kibocsátási rés idén várhatóan 1,75 %-ra, 2016-ban pedig 1 %-ra szűkül. A növekedési kilátások javulása nem tükröződik az árak alakulásában, mivel összesített szinten az inflációs kilátások változatlanul alacsony inflációt jeleznek előre. A Bizottság előrejelzése szerint a HICP-infláció mértéke idén csupán 0,1 % lesz, amely 2016-ban várhatóan 1 %-ra nő a fokozatosan bezáródó kibocsátási rés és a rendkívül laza monetáris politika következményeként. A tagállamok közötti nem elhanyagolható különbségek ellenére a várakozások szerint a kamatlábak 2016-ban is történelmi mélypontjuknak megfelelő alacsony szinteken maradnak. Ezzel egyidejűleg valószínű, hogy a megtakarítások beruházásokhoz viszonyított nagy többlete 2016-ban is fennmarad, és az euróövezet külső egyenlege az előrejelzés szerint a GDP 3,6 %-ának megfelelő többletet mutat majd, amely éppen csak alatta marad majd a 2015-re várt (a GDP 3,7 %-ának megfelelő) értéknek. Ez a külső többlet amely értékében kifejezve az egyik legnagyobb a világon csak részben tudható be az alacsonyabb euroátváltási árfolyamoknak és az alacsony nyersanyagáraknak. A többlet egyúttal a belső kereslet hiányára is utal, továbbá azt jelzi, hogy az élénkülés nagy mértékben külső tényezők függvénye. A GDP 2,0 %-ának megfelelő évi összesített államháztartási hiány 2016-ra várhatóan a GDP 1,7 %-ának megfelelő értékre csökken, ugyanakkor a strukturális egyenleg idén nem változik, 2016-ban pedig valamelyest romlik. Mindazonáltal a strukturális egyenleg javulásának 2015-ös elmaradására vonatkozó bizottsági előrejelzés figyelembe veszi a kamatkiadások várt csökkenését is, ami abból fakad, hogy az államkötvények hozamai 2013 vége óta jelentősen lecsökkentek, 2015 első felében pedig történelmi mélypontra jutottak. Az alacsonyabb kamatlábak eredményeként az euróövezeti tagállamok által kifizetett kamatok összességében csökkentek az elmúlt néhány évben, mivel a kamatlábak lecsökkenése óta nagy összegű adósságot újítottak meg (4. melléklet). Ily módon összesített szinten az elsődleges strukturális egyenleg a becslések szerint a GDP 0,5 %-ának megfelelő értékkel romlik 2015-ben. Ehhez hasonlóan a Bizottság arra számít, hogy a 2016-ra várt enyhe strukturális romlás számottevőbbé válik (a GDP 0,25 %-a) az elsődleges egyenleg alapján vizsgálva. A történelmi mélypontjukon lévő kamatlábaknak köszönhetően az államadósságon keletkező egyszeri megtakarítások lehetőséget kínálnak a tagállamoknak arra, hogy legfontosabb célként konszolidálják államháztartásukat és az adott tagállam egyedi helyzetétől függően infrastrukturális beruházásokat valósítsanak meg, és megreformálják gazdaságaikat Ezeket az elveket október 5-én az eurócsoport is megerősítette: 12

13 Miközben az euróövezeti hiányra vonatkozó összesített kép tekintetében a költségvetésitervjavaslatok és a Bizottság előrejelzése alapvetően egybevág, országonként eltérő okokból kifolyólag relatíve nagyobb lehet az egyes költségvetésiterv-javaslatok és a Bizottság hiányelőrejelzése közötti különbség. A Bizottság előrejelzése szerint az országok többségében a költségvetésiterv-javaslatokhoz képest magasabb lesz a hiány, és e tekintetben a legnagyobb eltérések Spanyolországban, Belgiumban és Szlovákiában várhatók (lásd az 5. melléklet A5.1. táblázatát ás A5.4. ábráját). Az előrejelzések további pozitív irányú eltérései mind 0,3 százalékpontos tartományon belül vannak, ugyanakkor Németország, Észtország és Finnország esetében a Bizottság alacsonyabb hiányt jelez előre. A Bizottság némileg magasabb összesített adósságot jelez előre, mint a tagállamok. Miközben az összesített adósságráta továbbra is nagyon magas szinten van, a Bizottság arra számít, hogy az adósságráta idén és jövőre is csökkenni fog, 2016-ra elérve a GDP 90 %-ának megfelelő szintet. Egyúttal azt is figyelembe kell venni, hogy az euróövezeti adósságcsökkentés nagy része Németországhoz köthető. Ha Németországot kivesszük a számításokból, az összesített adósságráta a Bizottság előrejelzése szerint csak stabilizálódik 2016-ban a GDP 100 %-ának megfelelő értéken. Ebben az esetben is nagyobb lehet a költségvetésiterv-javaslatok és a Bizottság előrejelzése közötti különbség tagállami szinten, aminek oka országonként eltérő. Nagyobb eltérések Spanyolország és Írország esetében látszódnak (lásd az 5. melléklet A5.3. táblázatát és az A5.5. ábráját) Az előrejelzések eltérései a legtöbb esetben a GDP nulla és 1 %-a között mozognak. Az összesített euróövezeti adósságráta nem értékelhető a Stabilitási és Növekedési Paktum adósságkövetelményeinek való megfelelés alapján, mivel az az euróövezeti tagállamok eltérő helyzetben vannak a Stabilitási és Növekedési Paktum tekintetében 12. Mindazonáltal a költségvetésitervjavaslatot benyújtó euróövezeti tagállamok közül nyolcra alkalmazni kell az adósságcsökkentési referenciaértéket. A Bizottság előrejelzése szerint az érintett nyolc ország közül hat várhatóan meg fog felelni a referenciaértéknek. Az euróövezeti költségvetési kiigazítás értékelése A 2014-től kezdődően gyakorlatilag szünetelő költségvetési konszolidáció nyomán a strukturális költségvetési kiigazítás mértékét illetően a Bizottság előrejelzése megerősíti, hogy 2016-ban folytatódik az alapvetően semleges költségvetési irányvonal az euróövezetben. Ezt megerősíti a diszkrecionális költségvetési kiigazítás számbavételére épülő alternatív módszer is, amely 2015-ben és 2016-ban egyaránt némileg romló költségvetési helyzetet vetít előre. Ami az összesített szintű költségvetési irányvonal megfelelőségét illeti, a os időszak költségvetéseinek irányvonalát az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága és a rövid távú makrogazdasági stabilizáció kettős céljának tükrében kell vizsgálni. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében az államadósságot fenntartható pályára kell helyezni és ott kell tartani, amihez figyelembe kell venni az adósság jelenlegi szintjét és a népesség elöregedésével összefüggésben előre vetített jövőbeli kiadásokat 13. A makrogazdasági stabilizáció rövid és középtávon a kibocsátási rés megfelelő ütemű bezárásával írható le, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a stabilizációhoz hozzátartozik az is, hogy a növekedés külső forrásaitól belső forrásokra kell átállni. A jelenlegi monetáris politikai helyzetben korlátozott a célok eléréséhez rendelkezésre álló makrogazdasági eszköztár, mivel a nagyon alacsony infláció mellett a nominális kamatlábak a nullához közeli határértéknél vannak, emiatt még nagyobb hangsúly helyeződik a fiskális politikára. Az összesített euróövezeti költségvetési irányvonalat vizsgálva a felmerülő fenntarthatósági A Stabilitási és Növekedési Paktumnak az egyes tagállamok tekintetében alkalmazandó adósság-követelményei eltérőek annak függvényében, hogy a korrekciós ághoz vagy a prevenciós ághoz tartozó tagállamról van-e szó, illetve, hogy az adott tagállam adósságrátája a GDP 60 %-ának megfelelő érték alatt vagy fölött van-e. A Bizottság S1 fenntarthatósági indikátora amely azt mutatja, hogy a közötti időszakban mekkora teljes összegű kiigazításra van szükség ahhoz, hogy 2030-ra az adósságráta a GDP 60 %-a legyen, és amely figyelembe veszi a népesség elöregedésével kapcsolatos függő kötelezettségeket is szerint 2016-ban és a rákövetkező években a GDP megközelítőleg 0,25 %-ának megfelelő kiigazításra lesz szükség. 13

14 kockázatok és a konjunkturális körülmények a továbbra is magas adósságráta további csökkentésének szükségessége irányába mutatnak, amit a gazdaságélénkülés hátráltatása és prociklikus gazdaságpolitikai intézkedések nélkül kell megvalósítani. Ezzel összefüggésben a Bizottság előzetes számításai azt mutatják, hogy a 2016-ra előrevetített az országspecifikus ajánlásokban előírtaknak megfelelő és a fenntarthatósági indikátorok alapján indokolt mérsékelt konszolidáció összhangban lenne a kibocsátási rés csökkentésével. Ezzel szemben a kibocsátási rés gyorsabb ütemű bezárására irányuló költségvetési irányvonal a fenntarthatóság javításának rovására menne, és nem lenne összeegyeztethető a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek való megfeleléssel. E két célkitűzést mérlegelve a következő évre várt, nagyjából semleges euróövezeti költségvetési irányvonal alapvetően helyénvalónak tűnik, különösen a történelmi mélypontjukon lévő kamatok és magas külső többlet figyelembevételével, amelyek szerint szükség lenne némi keresletoldali támogatásra. Ezzel egyidejűleg az alacsony kamatterhekből származó megtakarítások nem tartós jellege miatt kockázatot jelenthet, ha ezeket a megtakarításokat a kormányzati kiadások tartós növelésére vagy adócsökkentésre használják fel. A fenntarthatósággal kapcsolatos aggályokat az euróövezet strukturális egyenlegére vonatkozóan a Bizottság 2016-ra vonatkozó előrejelzésében prognosztizált kis mértékű romlás is alátámasztja, és a romló strukturális egyenlegek elmaradhatnak a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján az euróövezeti tagállamok részére előírt átlagos kiigazítás mértékétől 14. Továbbá, mindennek hátterében a fenntarthatósági problémákkal küzdő tagállamok által végrehajtani tervezett rendkívül kis mértékű vagy éppen negatív kiigazítás áll, amit más tagállamokban pedig a rendelkezésre álló költségvetési mozgástér továbbra sem kielégítő hasznosítása tetéz. 14 Az euróövezetre vonatkozó összesített kiigazítási szükséglet kiszámítása számos tényező és különösen a kiigazítási szükségletet túlteljesítők kezelése, valamint a korrekciós ághoz tartozó tagállamokra érvényes államháztartási vagy strukturális kiigazításra vonatkozó céllal kapcsolatos feltevések miatt összetett feladat. Mindazonáltal a korrekciós ágban referenciaértékként a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben előírt minimális strukturális javulás, illetve a prevenciós ágban előírt hasonló kiigazítási referenciaérték tükrében a Bizottság által az euróövezetre vonatkozóan előre vetített kis mértékű romlás minden bizonnyal elmarad az összesített követelménynek megfelelő mértéktől. 14

15 3. Az egyes költségvetésiterv-javaslatok áttekintése A költségvetésiterv-javaslatokról kialakított bizottsági vélemények a terveknek a Stabilitási és Növekedési Paktummal való összeegyeztethetőségére és az ez alapján kiadott ajánlásoknak való megfelelésre összpontosítanak. A túlzotthiány-eljárás alá tartozó tagállamok esetében a bizottsági vélemény azt értékeli, hogy az államháztartási és a strukturális hiányra vonatkozóan meghatározott célokat illetően milyen előrelépés történt a túlzott hiány kiigazítása terén. A Paktum prevenciós ágához tartozó tagállamok esetében a középtávú költségvetési célnak való megfelelést vagy a cél felé tett haladást, valamint az adósságszabálynak való megfelelést véleményében a Bizottság abból a szempontból értékeli, hogy a terv összhangban van-e Stabilitási és Növekedési Paktummal és a Tanács által a tagállamokhoz intézett júliusi országspecifikus költségvetési ajánlásokkal. Portugália kivételével a kiigazítási program hatálya alá nem tartozó euróövezeti tagállamok mindegyike benyújtotta költségvetésiterv-javaslatát október 15-ig. Egy változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslat benyújtásának elmulasztásával Portugália nem tett eleget a kettes csomag szabályainak, ezért a Bizottság felszólítja Portugáliát, hogy a lehető leghamarabb nyújtson be teljes körű költségvetésiterv-javaslatot. Spanyolország már szeptemberben benyújtotta a költségvetésiterv-javaslatát, és a Bizottság október 12-én el is fogadta az erre vonatkozó véleményét. A Bizottság a költségvetésiterv-javaslatok egyikével kapcsolatban sem állapította meg a kötelezettségek 473/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti különösen súlyos megsértését. Mindazonáltal több benyújtott terv is aggodalomra ad okot. A 2a. és a 2b. táblázat az egyes országok költségvetésiterv-javaslatairól alkotott, november 16-án elfogadott bizottsági vélemények szerinti értékeléseket foglalja össze a költségvetési irányításhoz kapcsolódó reformok terén elért haladásról alkotott értékeléssel együtt. Az értékelések a Bizottság őszi előrejelzésén alapulnak. Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a tervek értékelése három fő kategóriában került összefoglalásra. A kategóriák jelentése eltér annak függvényében, hogy túlzotthiány-eljárás alá tartozó tagállamról van-e szó vagy sem. Megfelel: A Bizottság előrejelzése alapján nincs szükség arra, hogy a tagállam a nemzeti költségvetési eljárásban a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés érdekében módosítsa a költségvetés-tervezetet. Nagyjából megfelel: A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak a következő indokolás alapján: A túlzotthiány-eljárás hatálya alá tartozó tagállamok esetében: Miközben a Bizottság előrejelzése szerint az államháztartási hiányra vonatkozó célt sikerül elérni, a költségvetési kiigazítás terén az ajánlott mértékhez képest számottevő elmaradás van, amely veszélyezteti a túlzotthiány-eljárás keretében megfogalmazott ajánlásnak való megfelelést. A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozó tagállamok esetében: A Bizottság előrejelzése szerint fennáll a kockázata annak, hogy a költségvetésiterv-javaslat némi eltérést eredményez a középtávú költségvetési céltól vagy az ahhoz vezető kiigazítási pályától, de a követelménytől való elmaradás nem jelent jelentős eltérést a szükséges kiigazítástól. Az értékelés szerint ezek a tagállamok megfelelnek az adósságcsökkentési referenciaértéknek (amennyiben az alkalmazandó). Potenciálisan nem felel meg: a Bizottság előrejelzése alapján a költségvetésiterv-javaslat várhatóan nem biztosítja a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek való megfelelést. A Bizottság ezért felkéri ezen országok hatóságait, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak a következő indokolás alapján: 15

16 A túlzotthiány-eljárás hatálya alá tartozó tagállamok esetében: A Bizottság 2016-ra vonatkozó előrejelzése amennyiben utólag igazolást nyer a túlzotthiány-eljárás következő szakaszba léptetéséhez vezethet, mivel az előrejelzés szerint sem az ajánlott költségvetési kiigazítás, sem az ajánlott hiánycél nem teljesül. A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozó tagállamok esetében: A Bizottság előrejelzése szerint 2016-ban jelentős eltérés lesz a középtávú költségvetési céltól vagy a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától és/vagy az ország nem felel meg az államadósság-csökkentési referenciaértéknek (amennyiben az alkalmazandó). A Bizottságnak A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása című, január 13-i közleménye nyomán költségvetésiterv-javaslatában Olaszország és Finnország 15 strukturális reformokra és a beruházásokra vonatkozó rendelkezés alapján rugalmassági eltérést kért a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Meg kell jegyezni, hogy a rugalmassági eltérés engedélyezésére ebben a szakaszban az európai szemeszter rendes ciklusán kívül kerülne sor, és ez eltérést jelentene a Stabilitási és Növekedési Paktum keretei közötti rugalmasságról szóló közleményben rögzített folyamattól. Mindenesetre a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-aként meghatározott referenciaértékhez viszonyítva nincs elegendő biztonsági tartalék, a jelenlegi értékelés szerint Finnország nem jogosult a 2016 tekintetében igényelt átmeneti eltérésre. Olaszország esetében a Bizottság előrejelzése alapján úgy tűnik, hogy a beruházásokra vonatkozó rendelkezéssel összefüggő jogosultsági feltételek teljesíthetők. A Bizottság ezt figyelembe fogja venni a következő stabilitási program értékelésekor. A Bizottság külön vizsgálni fogja, hogy a kiigazítási pályától való eltérést ténylegesen a beruházások növelése céljából veszik-e igénybe, továbbá megvizsgálja a középtávú költségvetési cél pálya folytatására vonatkozó terveket. A Bizottság megvizsgálja továbbá, hogy a strukturális reformok terén elért haladás összhangban van-e a Tanács ajánlásaival. Ezenfelül néhány esetben (Ausztria, Belgium, Németország és Olaszország) a költségvetésitervjavaslatok kitérnek a menekültek rendkívüli beáramlásának költségvetési hatásaira is. A fentiekben bemutatottak szerint a Stabilitási és Növekedési Paktumba ágyazott rugalmasság a prevenciós és a korrekciós ágban egyaránt lehetővé teszi a járulékos (egyik évről a másikra jelentkező), a kormányzat által nem befolyásolható rendkívüli eseményekhez (például a beáramló menekültek számának rendkívüli emelkedéséhez) kapcsolódó kivételes többletkiadások figyelembevételét. A Bizottság a figyelembe vehető összegekre is kiterjedő végső értékelését az érintett tagállamok hatóságai által közölt tényadatok alapján, a 2015-re és 2016-ra vonatkozó követelményektől való átmeneti eltérés (utólagos) értékelésekor fogja elvégezni. A Bizottság előzetesen értékelte továbbá a évi országspecifikus ajánlásokban a költségvetési irányításra vonatkozóan körvonalazott reformoknak való általános megfelelés mértékét. A költségvetésiterv-javaslatokról megfogalmazott értékelések öt tág kategóriába csoportosítva kerültek összefoglalásra. Ezek a következők: Nincs haladás: A tagállam nem jelentett be, illetve nem fogadott el intézkedéseket a releváns országspecifikus ajánlás végrehajtása érdekében. Korlátozott haladás: A tagállam jelentett be intézkedéseket a releváns országspecifikus ajánlás végrehajtása érdekében, de úgy tűnik, hogy ezek az intézkedések nem elegendőek és/vagy elfogadásuk/végrehajtásuk kockázatoknak van kitéve. Némi haladás: A tagállam jelentett be, vagy fogadott el intézkedéseket a releváns országspecifikus ajánlás végrehajtása érdekében. Ezek az intézkedések ígéretesek, de eddig még nem került sor az összes intézkedés végrehajtására, és a végrehajtás nem minden esetben biztosított. 15 Finnország a szeptember 28-án a költségvetésiterv-javaslatával együtt benyújtott frissített stabilitási programja részeként hivatalosan kérelmezte a rugalmassági rendelkezés alkalmazását. 16