BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri. Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SWD(2018) 368 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról {COM(2018) 431 final} HU HU

2 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról 1. BEVEZETÉS A Tanács június 21-én a túlzott hiány 2012-es a Bizottság tavaszi előrejelzése alapján tartósnak tűnő korrekcióját látva hatályon kívül helyezte a Magyarországon fennálló túlzott hiányról szóló határozatát. Magyarország azóta a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik, amely előírja, hogy a tagállamoknak megfelelő előrelépést kell tenniük a középtávú költségvetési céljuk (MTO) felé. Magyarország az adósságszabály hatálya alá is tartozik, mivel az államadósság a GDP 60 %-a felett maradt. A Tanács július 12-én az európai szemeszter keretében ajánlásokat címzett Magyarországnak. Az államháztartás terén a Tanács különösen azt ajánlotta Magyarországnak, hogy 2017-ben hajtson végre a GDP 0,6 %-ának megfelelő költségvetési kiigazítást, kivéve, ha a középtávú költségvetési cél ennél kisebb kiigazítással is teljesül 1. E dokumentum 2. szakasza a Bizottság évi tavaszi előrejelzése alapján a évi makrogazdasági és költségvetési fejleményeket és a további kilátásokat ismerteti. A 3. szakasz a Stabilitási és Növekedési Paktumból származó kötelezettségeknek való megfelelés értékelését tartalmazza, ideértve a prevenciós ág követelményeitől való eltérés okainak átfogó értékelését is. A 4. szakasz a jelentős eltérés kezelése érdekében szükséges évi költségvetési kiigazításra tesz javaslatot, ideértve a strukturális egyenleg ajánlott éves javításának megfelelő alkalmazandó kiadási referenciaértéket is. Az 5. szakasz az átfogó következtetéseket tartalmazza. 2. A ÉVI MAKROGAZDASÁGI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FEJLEMÉNYEK ÉS A TOVÁBBI KILÁTÁSOK 2017-ben a reál GDP növekedése a évi 2,2 %-ról 4,0 %-ra gyorsult, amit az expanzív költségvetési politika is támogatott. A GDP-növekedés élénkülését az adócsökkentés és az állami beruházások növekedése segítette. Emellett az erős munkaerőpiac és a nagy adminisztratív béremelések hatására a magánfogyasztás is fellendült. A fő exportpiacok felélénkülésének köszönhetően gyorsult az export növekedése. A belföldi kereslet erőteljes növekedése miatt azonban az import még nagyobb ütemben nőtt, és így a nettó export negatívan járult hozzá a GDP növekedéséhez. A munkáltatói társadalombiztosítási járulék tekintélyes csökkentése mérsékelte a béremelések inflációs hatását; mindazonáltal a fogyasztói árak a évi 0,4 %-hoz képest 2017-ben 2,4 %-kal emelkedtek. A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint a GDP növekedése 4 %-on marad, majd ben 3,2 %-ra mérséklődik. A jelenleg a növekedést támogató ciklikus tényezők várhatóan 1 HL C 299., , 52. o. 1

3 fokozatosan gyengülnek. A beruházások várhatóan magas szinten stabilizálódnak, de további emelkedésüket az építőipar kapacitáshiánya korlátozza. A könnyen mozgósítható munkaerőtartalékok kimerülése és a munkanélküliség alacsony szintje a becslések szerint le fogja lassítani a munkahelyteremtést. Emellett az adminisztratív béremelések hatása várhatóan fokozatosan gyengül, ami 2019-ben a reálbérek dinamikájának tompulásához vezet. A jövedelemnövekedés mérséklődése 2019-ben a várakozások szerint lassítani fogja a magánfogyasztás növekedését. A Bizottság tavaszi előrejelzésének becslései alapján Magyarország pozitív kibocsátási rése 2017-ben a GDP 1,6 %-ára nőtt a évi 0,3 %-ról. A GDP-növekedés 2018-ban előre láthatólag a potenciális szint felett marad, majd 2019-ben a potenciális szint alá süllyed. A GDP 1,5 %-át meghaladó pozitív kibocsátási rés mellett a közötti időszak a gazdaság szempontjából kedvezőnek ítélhető. 1. táblázat: Makrogazdasági fejlemények és előrejelzések ( ) 2016 Tény 2017 KP 2017 Tény KP KP 2018 BIZ Reál GDP (%-os változás) 2,2 4,0 4,0 4,0 4,3 4,0 Magánfogyasztás (%-os változás) 4,3 4,7 4,7 4,7 5,2 4,9 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (%-os -10,6 16,8 16,8 16,8 12,8 12,5 Áru- és szolgáltatásexport (%-os változás) 3,4 7,1 7,1 7,1 7,2 7,0 Áru- és szolgáltatásimport (%-os változás) 2,9 9,7 9,7 9,7 9,2 9,5 Hozzájárulás a reál GDP végső belföldi kereslet 0,0 5,7 5,7 5,7 5,5 5,2 készletek változása 1,5-0,3-0,3-0,3 0,0 0,4 nettó export 0,7-1,4-1,4-1,4-1,1-1,5 Kibocsátási rés 1 0,3 1,4 1,6 1,4 1,7 2,4 Foglalkoztatás (%-os változás) 2,6 1,6 2,0 1,6 1,5 0,9 Munkanélküliségi ráta (%) 5,1 4,2 4,2 4,2 3,4 3,7 Munkatermelékenység (%-os változás) -0,4 2,3 2,0 2,3 2,8 3,1 HICP-infláció (%) 0,4 2,4 2,4 2,4 2,5 2,3 GDP-deflátor (%-os változás) 1,0 3,7 3,7 3,7 2,7 2,8 Munkavállalói jövedelem (per fő, %-os 4,0 9,2 7,9 9,2 9,1 7,4 Nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel a külfölddel szemben (a GDP %-a) 6,0 4,1 4,2 4,1 5,9 4,1 Megjegyzés: 1 A potenciális GDP %-ában; a potenciális GDP-növekedést a Bizottság szolgálatai a programforgatókönyv alapján, a közösen megállapított módszertannak megfelelően újraszámították. Forrás : A Bizottság tavaszi előrejelzése (BIZ); a konvergenciaprogram (KP). 2

4 A GDP-arányos államháztartási hiány 2017-ben 2,0 %-ra nőtt a évi 1,7 %-ról. Strukturális értelemben ez a költségvetési irányvonal jelentős lazításának felel meg, mivel a GDP-arányos strukturális egyenleg a becslések szerint a évi mintegy 1,8 %-ról ben 3 %-ra romlott (lásd a 2. táblázatot). A gazdaság a potenciális szint felett, magas nominális ütemben nőtt, de az államháztartást a mezőgazdasági földterületek értékesítéséből származó egyszeri bevételek is segítették (a GDP 0,4 %-át kitevő negatív kiadásként). Emellett az államháztartási bevételek növekedéséhez átmeneti társaságiadó-befizetések is hozzájárultak (2016-ban és 2017-ben a GDP 0,6 %-át, illetve 0,7 %-át kitevő mértékben). A fő adóbázisok stabil növekedése ellenére az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben 0,9 százalékponttal csökkent. Ez a tekintélyes adócsökkentésekre vezethető vissza, nevezetesen i. a munkáltatói társadalombiztosítási járulék mértékének 5 százalékpontos csökkentésére, ii. a társasági adó csökkentésére és iii. egyes termékek és szolgáltatások héakulcsának csökkentésére (lásd a 3. táblázatot). Az adócsökkentések bevételekre gyakorolt negatív hatását részben ellensúlyozták azok a jövedelemalapú többlet adóbevételek, amelyeket a minimálbérek emelésére és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésére visszavezethető gyorsuló béremelések eredményeztek. Ezzel párhuzamosan erősen emelkedtek az államháztartási kiadások. Az elsődleges kiadások az uniós forrásokból származó bevételekkel teljesen fedezett programok emelkedő kiadásait nem számítva csak a nominális GDP szintjét (7,8 %) éppen el nem érő mértékben emelkedtek (7,6 %-kal). A kiadások megfigyelt magas növekedése kormányzati intézkedésekre, például a közszektorbeli bérek emelésére, valamint a közberuházási projektek kiadásainak meredek emelkedésére vezethető vissza. Ugyanakkor a kamatkiadások még nominális értelemben is csökkentek, ami jelentős hiánycsökkentéshez vezetett (a GDP 0,4 %-a). A évi költségvetési hiány elmaradt a 2017-es konvergenciaprogramban szereplő 2,4 %- os GDP-arányos céltól. Az uniós források felhasználása elmaradt a tervektől, az adókból és egyéb forrásokból származó bevételek viszont nagyobbak lettek a tervezettnél. Kiadási oldalon az árukra és szolgáltatásokra fordított összegek jelentősen alacsonyabbak lettek a vártnál. Ezen fejlemények hiánycsökkentő hatását részben tompította a hazai forrásokból finanszírozott tőkekiadások tervezettnél nagyobb értéke, valamint a közszektorbeli béremelésekre és a szociális transzferekre fordított többletkiadás. Előre tekintve a Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2018-ban 2,4 %-on tetőzik majd. Az újabb adócsökkentések, különösen a munkáltatói társadalombiztosítási járulék mértékének további 2,5 százalékpontos csökkentése és a héamértékek további szelektív csökkentése várhatóan negatív hatást gyakorol az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányára. Emellett várhatóan jelentős hiánynövelő hatással jár majd az ideiglenes bevételek (vagyis a földterületek értékesítéséből és a társasági adóból származó, a 2016-os és a 2017-es költségvetést támogató rendkívüli bevételek) fokozatos kivezetése. A nominális GDP magas növekedésének köszönhetően azonban az elsődleges kiadások (az uniós források nélkül) összességében előre láthatólag csak mérsékelten de az inflációt meghaladó mértékben nőnek. Így a kiadások növekedésének előre jelzett lassulását ban részben ellensúlyozzák a fent említett kiadásnövelő fejlemények. A szakpolitika változatlanságát feltételező forgatókönyv alapján az államháztartási hiány 2019-ben várhatóan a GDP 2,1 %-ára csökken. A magyar hatóságok a évi konvergenciaprogramban 2018-ra a GDP 2,4 %-ának megfelelő államháztartási hiányt terveznek amely megfelel a Bizottság előrejelzésének, 2019-re pedig a GDP 1,8 %-ának megfelelő államháztartási hiányt, amely némileg elmarad a Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező előrejelzésétől esetében az összbevétel és 3

5 az összkiadás tervezett szintje is meghaladja a Bizottság által előre jelzett szintet (lásd a 2. táblázatot). Az alapul szolgáló makrogazdasági előrejelzés a reál GDP évi 4,3 %-os növekedése optimistább a Bizottság évi előrejelzésénél, így a várt adóbevételek is nagyobbak. A kormány az adóbevételek tekintetében a minimálbérek további emelése és a társadalombiztosítási járulékok csökkentése miatt is nagyobb növekedésre számít, mint a Bizottság. A kiadási oldalon jelentősen magasabbra becsülik a közberuházások tervezett szintjét. A Bizottság az előrejelzésében a közberuházások alacsonyabb szintjét várja, mivel az építőipar fokozódó kapacitási korlátjaiból kiindulva feltételezi, hogy az uniós források felhasználása és a hazai finanszírozású projektek végrehajtása lassabb lesz a tervezettnél. 2. táblázat: A költségvetési kiigazítás összetevői Tény KP 2017 Tény KP 2017 KP 2018 BIZ Bevétel 44,9 45,5 44,5 45,3 45,5 44,7 ebből: termelési és importadók 18,2 18,4 18,0 18,2 18,1 18,0 folyó jövedelem- és vagyonadók, stb. 7,4 7,3 7,4 6,7 6,9 6,8 társadalombiztosítási járulék 13,6 12,9 12,8 12,6 12,7 12,4 egyéb (reziduális) 5,7 6,9 6,2 7,8 7,8 7,4 Kiadás 46,5 47,9 46,5 47,7 47,9 47,1 ebből: elsődleges kiadás 43,3 45,0 43,7 45,0 45,3 44,5 ebből: Munkavállalói jövedelem 10,9 10,7 10,8 10,5 10,5 10,6 Folyó termelőfelhasználás 7,0 8,0 7,1 7,9 7,3 7,1 Szociális transzferek 14,8 14,2 14,2 13,8 13,8 13,7 Támogatások 1,4 1,3 1,3 1,3 1,4 1,4 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,1 4,7 4,4 5,5 6,0 5,5 Egyéb (reziduális) 6,2 6,0 5,8 6,0 6,3 6,2 kamatkiadás 3,2 2,9 2,8 2,7 2,6 2,6 Államháztartási egyenleg (ÁE) -1,7-2,4-2,0-2,4-2,4-2,4 Elsődleges egyenleg 1,6 0,5 0,8 0,2 0,2 0,1 Egyszeri és egyéb ideiglenes -0,1 0,4 0,4 0,0 0,0 0,0 intézkedések ÁE egyszeri és ideiglenes -1,6-2,8-2,3-2,4-2,4-2,4 Kibocsátási rés 1 0,3 0,7 1,6 1,4 1,7 2,4 Ciklikusan kiigazított egyenleg 1-1,8-2,8-2,8-3,1-3,2-3,6 Strukturális egyenleg 2-1,8-3,2-3,1-3,1-3,2-3,6 Elsődleges strukturális egyenleg 2 1,5-0,3-0,3-0,4-0,6-1,0 Megjegyzések: Forrás : (a GDP %-a) A Bizottság tavaszi előrejelzése (BIZ) és a konvergenciaprogram (KP) A program szerinti kibocsátási rést (a potenciális GDP %-ában) és ciklikusan kiigazított egyenleget a Bizottság a programforgatókönyv alapján, a közösen megállapított módszertannak megfelelően újraszámította. 2 (Elsődleges) strukturális egyenleg = ciklikusan kiigazított (elsődleges) egyenleg az egyszeri és egyéb ideiglenes 4

6 3. táblázat: A Bizottság 2018-ra vonatkozó előrejelzésében szereplő fő diszkrecionális bevételi intézkedések (költségvetési hatás a GDP %-ában) Cím A munkáltatói társadalombiztosítási járulék (tb) mértékének csökkentése, plusz a tb-kedvezmények hozzáigazítása a kedvezményes mértékekhez (a járulék mértéke 2017-ben 27 %-ról 22 %-ra, 2018-ban 19,5 %-ra csökkent) A jövedelemadó- és a tb-bevételek növekedése a minimálbér emelése miatt közvetlen, statikus hatás (általános minimálbér: 2017-ben 15 %- os, 2018-ban 8 %-os emelés; szakmunkások garantált bérminimuma: 2017-ben 25 %-os, 2018-ban 12 %-os emelés) A társasági adó csökkentése (a 10 %-os és 19 %-os mértékű kétkulcsos adó helyébe 9 %-os mértékű egykulcsos adó lép) A héamértékek szelektív csökkentése (2017: a baromfi, a tej és a tojás esetében 27 %-ról 5 %-ra, az éttermi vendéglátás és az internet esetében 27 %-ról 18 %-ra; 2018: a hal és a sertésmáj esetében 27 %-ról 5 %-ra; az éttermi vendéglátás és az internet esetében 18 %-ról 5 %-ra) Az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedések (az online pénztárgépek használatának kiterjesztése a szolgáltatási ágazatban és az online számlázás fokozatos bevezetése a vállalkozásoknál) 1,4 % 0,75 % +0,35 % +0,1 % 0,4 % 0,2 % 0,2 % +0,15 % +0,05 % Megjegyzés: A táblázatban szereplő költségvetési hatás megfelel a Bizottság tavaszi előrejelzésének. A pozitív adat azt jelzi, hogy az intézkedés hatására növekednek a bevételek. A táblázat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek költségvetési hatása a vizsgált időszakban eléri legalább a GDP 0,1 %-át. 5

7 4. táblázat: Az adósság alakulása Tény KP 2017 Tény KP 2017 KP 2018 BIZ Bruttó adósságráta 1 76,0 72,0 73,6 72,0 73,2 73,3 A ráta változása -0,7-2,1-2,4-2,1-0,4-0,3 Hozzájárulás 2 : 1. Elsődleges egyenleg -1,6-0,5-0,8-0,5-0,2-0,1 2. Hólabdahatás 0,9-1,9-2,6-1,9-2,2-2,1 ebből: kamatkiadás 3,2 2,9 2,8 2,9 2,6 2,6 növekedési hatás -1,6-2,8-2,8-2,8-3,0-2,8 inflációs hatás -0,7-2,0-2,6-2,0-1,8-1,9 3. SFA-tételek 0,0 0,5 1,1 0,5 2,1 2,0 Megjegyzések: Forrás : (a GDP %-a) 1 Az időszak végén. 2 A hólabdahatás a kamatkiadásoknak a felhalmozódott adósságra gyakorolt hatását, valamint a reál GDP növekedésének és azinflációnak (a nevezőn keresztül) azadósságrátára gyakorolt hatását mutatja. Az SFA-tételek a pénzforgalmi és azeredményszemléletű elszámolás különbségét, a pénzügyi eszközök felhalmozását, az értékelést és az egyéb reziduális hatásokat tartalmazzák. A Bizottság tavaszi előrejelzése (BIZ) és a konvergenciaprogram (KP). A GDP-arányos államadósság 2017-ben 2,4 százalékponttal csökkent, 73,6 %-ra. Ezt a csökkenést főként a nominális GDP-növekedés gyorsulását tükröző hólabdahatás okozta, és segítette az elsődleges többlet is, viszont az egyéb fejlemények (vagyis az SFA-tételek) az ellenkező irányba hatottak. A Bizottság tavaszi előrejelzése 2018 kapcsán az SFAtételek további jelentős hatása miatt az adósságcsökkentés ütemének lassulását várja: az adósságráta mérsékelt csökkenés után 73,3 %-os lesz. Ezt követően az adósságráta várhatóan gyorsabban fog csökkenni, és 2019-ben a nominális GDP tartósan magas növekedésének köszönhetően 71 %-ra esik. A hatóságok aktualizált adósság-előrejelzése nagyjából megfelel a Bizottság 2018-ra vonatkozó előrejelzésének, noha a hatóságok 2019 végére a Bizottsághoz képest alacsonyabb adósságrátára számítanak, főként a GDP-növekedés magasabb várt értékével összefüggésben. Magyarország 2017-ben a számítások szerint megfelelt az adósságszabálynak, mivel a GDParányos államadósság az adósságcsökkentési referenciaérték alatt maradt. Az aktualizált nemzeti tervek és a Bizottság tavaszi előrejelzése alapján 2018 és 2019 vonatkozásában is hasonló következtetés vonható le. 3. A KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI CÉL ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KIIGAZÍTÁSNAK VALÓ MEGFELELÉS 2017-BEN Magyarország középtávú költségvetési célja (MTO) a GDP 1,5 %-ának megfelelő strukturális értelemben vett hiány. 6

8 A Tanács július 12-én az európai szemeszter keretében ajánlásokat címzett Magyarországnak. Az államháztartás terén a Tanács különösen azt ajánlotta Magyarországnak, hogy 2017-ben hajtson végre a GDP 0,6 %-ának megfelelő költségvetési kiigazítást, kivéve, ha a középtávú költségvetési cél ennél kisebb kiigazítással is teljesül. A évi konvergenciaprogram szerint a biztonsággal kapcsolatos intézkedések 2017-ben jelentős költségvetési hatással bírnak, és megfelelő bizonyítékokkal támasztja alá e költségvetési többletkiadások mértékét és természetét. A biztonsággal kapcsolatos intézkedések elismerhető többletkiadásai 2017-ben a GDP 0,17 %-ának feleltek meg. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések lehetőséget adnak e többletkiadások figyelembevételére, mivel a terrorfenyegetettség rendkívüli eseményt jelent, és jelentős hatással van a magyar államháztartásra, de a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérés engedélyezése nem veszélyeztetheti a pénzügyi fenntarthatóságot. Ennek megfelelően a Bizottság a évi többletköltségek figyelembevétele érdekében csökkentette a középtávú költségvetési cél eléréséhez 2017-ben szükséges kiigazítás mértékét. A menekültekkel és a biztonsággal kapcsolatos többletköltségek hároméves áthozatalára vonatkozó, 2015-ben és 2016-ban nyújtott lehetőséget is figyelembe véve Magyarország a rendkívüli eseményekre vonatkozó rendelkezés alapján 2017-ben a GDP 0,25 %-ának megfelelő átmeneti eltérésre jogosult a szükséges kiigazítási pályától. A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint Magyarország 2016-ban a GDP 1,8 %-ának megfelelő strukturális egyenleget ért el, vagyis a 2017-re vonatkozó kiinduló helyzet a GDP 0,25 %-ának megfelelő távolság volt a középtávú költségvetési céltól. A kiigazítási mátrix alapján 2, továbbá a kiinduló helyzet középtávú költségvetési céltól való távolságát és a rendkívüli eseményekre vonatkozó rendelkezés szerinti megfelelő korrekciót figyelembe véve Magyarországnak 2017-ben szinten kellett volna tartania a évi strukturális egyenleget (vagyis a GDP 1,8 %-ának megfelelő strukturális hiányt). Ez egyenértékű azzal a követelménnyel, hogy az államháztartási kiadások növekedése a diszkrecionális bevételi intézkedések és az egyszeri intézkedések nélkül nem haladhatja meg az 1,5 %-ot, reál értelemben. A tényadatok és a Bizottság tavaszi előrejelzése alapján 2017 tekintetében mind a kiadási referenciaérték, mind a strukturális egyenleg pillére jelentős eltérésre utal a szükséges kiigazítástól. A nettó államháztartási kiadások növekedése 3 jóval meghaladta az alkalmazandó kiadási referenciaértéket (a GDP 2,4 %-ának megfelelő eltérés). Mivel a strukturális egyenleg 2017-ben a GDP 1,4 %-ának megfelelő mértékben romlott, a követelmény pedig a kiinduló helyzet szinten tartása volt, a strukturális egyenleg pillére is egyértelműen alátámasztja ezt a következtetést (a GDP 1,4 %-ának megfelelő eltérés). Az átfogó értékelés megállapítja, hogy a kiadási referenciaértéket három tényező befolyásolja kedvezőtlenül: Először is, a kiadási referenciaérték mögöttes referenciájaként alkalmazott középtávú növekedési rátát negatívan befolyásolják a válság után alacsony szintre becsült 2 3 Közös álláspont a Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított rugalmasságról e dokumentumot az Ecofin Tanács február 12-én fogadta el, elérhető: INIT/en/pdf A nettó elsődleges államháztartási kiadás a teljes államháztartási kiadás, a következők kivételével: kamatkiadások, az uniós programokra fordított azon kiadások, amelyeket teljes mértékben ellentételeznek az uniós alapokból származó bevételek, valamint az álláskeresési járadékokra fordított kiadások nem diszkrecionális változásai. A hazai finanszírozású bruttó állóeszköz-felhalmozás négyéves időszakra van szétterítve, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket, illetve a törvényben előírt bevételnövekedést figyelembe veszik, a bevételi és a kiadási oldalon végrehajtott egyszeri intézkedéseket pedig nettósítják. 7

9 potenciális növekedési ráták. Ennek eredményeképpen a jelenleg becsült 10 éves átlagos potenciális növekedési ráta jelentősen magasabb (1 százalékponttal). Másodszor, a kiadási referenciaértéket negatívan befolyásolja az is, hogy az államháztartás kiadásainak tényleges költségnyomását tükröző deflátorhoz képest túl alacsony GDP-deflátort használnak. Harmadszor, úgy tűnik, hogy a kiadási referenciaérték alulbecsüli a költségvetési kiigazítást, mivel egyes rendkívüli bevételek tartósnak tekinthetők. Ez a tartós hatás az adóbevételek azon többletéhez kötődik, amely a jelentős minimálbér-emeléseknek a minimálbér feletti jövedelmekre gyakorolt továbbgyűrűző hatása miatt halmozódott fel, amikor a gazdaságban a bérköltségarány kezdett visszaállni a történelmi átlagra. E tényezők figyelembevételével úgy tűnik, hogy a kiadási referenciaérték megfelelően tükrözi a költségvetési kiigazítást, és mégis jelentős eltérésre utal. Ezt megerősíti a strukturális egyenleg vizsgálata is, amely a csökkenő kamatkiadások, a beruházási volatilitás és a (fent említett tartós hatást nem tartalmazó) rendkívüli bevételek hatásának kiszűrése után szintén a jelentős eltérés kockázatára utal. Ezért az átfogó értékelés megerősíti, hogy 2017-ben jelentős eltérés mutatkozott a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától. 8

10 5. táblázat: A középtávú költségvetési célnak vagy az ahhoz vezető korrekciós pályának való megfelelés (a GDP %-a) 2017 Kiinduló helyzet 1 Középtávú költségvetési cél (MTO) -1,5 Strukturális egyenleg 2 (BIZ) -3,1 Strukturális egyenleg befagyasztás esetén (BIZ) -3,2 Az MTO-hoz viszonyított helyzet 3 (a GDP %-a) Eltérés 2017 A strukturális egyenleg pillére Szükséges kiigazítás 4 0,3 Korrigált szükséges kiigazítás 5 0, BIZ KP BIZ KP BIZ A strukturális egyenleg változása 6-1,4-0,2-0,5 0,7 0,4 Egy év alatti eltérés a szükséges kiigazítástól 7-1,4-1,2-1,5-0,1-0,4 Két év alatti átlagos eltérés a szükséges kiigazítástól 7-0,7-1,3-1,4-0,6-0,9 A kiadási referenciaérték pillére Alkalmazandó referenciaráta 8 1,5 Egy év alatti eltérés egyszeri intézkedésekkel kiigazítva 9-2,4-2,0-1,8-0,3-0,7 Két év alatti eltérés egyszeri intézkedésekkel kiigazítva 9-1,9-2,2-2,1-1,1-1,2 PRO MEMORIA: Egy év alatti eltérés 10-2,0-2,3-2,1-0,3-0,7 PRO MEMORIA: Két év alatti átlagos eltérés 10-1,7-2,2-2,1-1,3-1,4 Következtetés Következtetés egy év alapján Jelentős Jelentős Jelentős Átfogó Átfogó eltérés eltérés eltérés értékelés értékelés Következtetés két év alapján Jelentős Jelentős Jelentős Jelentős Jelentős eltérés eltérés eltérés eltérés eltérés Megjegyzések Forrás : ,5-1,5-3,6-3,3-3,6 Eltérés Eltérés 1,0 0,8 1,0 0,8 2,8 3,9 1 Azt, hogy a t. évben szükség van-e a középtávú költségvetési célhoz (MTO) vezető kiigazításra, a t-1. év végén érvényes GDP százalékos arányában mért strukturális egyenlegnek a t-1. évi tavaszi előrejelzés és a legfrissebb előrejelzés közötti legkedvezőbb szintje határozza meg. Az MTO 0,25 százalékpontos mozgástér alkalmazása mellett még elértnek tekinthető. 2 Strukturális egyenleg = ciklikusan kiigazított egyenleg az egyszeri intézkedések nélkül. 3 A releváns t-1. év strukturális egyenlege alapján. 4 Az MTO-hoz viszonyított helyzet, a konjunkturális helyzet és az adósságszint alapján (lásd az Európai Bizottság Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló vademecumának 38. oldalát). 5 A speciális rendelkezésekkel, az MTO elérésének lehetséges mozgásterével és a túlteljesítők esetében engedélyezett eltéréssel korrigált szükséges kiigazítás. 6 A strukturális egyenleg változás a t-1. évhez viszonyítva. Utólagos értékelés (2014 vonatkozásában) a Bizottság évi tavaszi előrejelzése alapján. 7 A strukturális egyenleg változásának és a korrigált szükséges kiigazításnak a különbsége. 8 A potenciális GDP növekedésének középtávú referenciarátája. A (standard) referenciaráta a t+1. évtől alkalmazandó, ha az ország a t. évben elérte az MTO-t. Korrigált ráta alkalmazandó mindaddig, amíg az országnak az MTO-hoz vezető kiigazításra van szüksége, ideértve a t. évet is. 9 A diszkrecionális bevételi intézkedésektől, törvényben előírt bevételnövekedéstől és egyszeri intézkedésektől mentes közkiadások növekedési rátájának eltérése az alkalmazandó referenciarátától a strukturális egyenlegre gyakorolt hatás szempontjából. A kiadási referenciaértékhez használt kiadási aggregátumot a közös módszertannak megfelelően kell kiszámítani. A negatív adat azt jelenti, hogy a kiadások növekedése meghaladja az alkalmazandó referenciarátát. 10 A diszkrecionális bevételi intézkedésektől és törvényben előírt bevételnövekedéstől mentes közkiadások növekedési rátájának eltérése az alkalmazandó referenciarátától a strukturális egyenlegre gyakorolt hatás szempontjából. A kiadási referenciaértékhez használt kiadási aggregátumot a közös módszertannak megfelelően kell kiszámítani. A negatív adat azt jelenti, hogy a kiadások növekedése meghaladja az alkalmazandó referenciarátát. A konvergenciaprogram (KP); a Bizottság tavaszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság számításai. 9

11 4. A KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI CÉLHOZ VEZETŐ ÚJ KORREKCIÓS PÁLYA ÉS A SZÜKSÉGES KÖLTSÉGVETÉSI KIIGAZÍTÁS A Bizottság tavaszi előrejelzése alapján Magyarország kedvező gazdasági időszakot él át (mivel +2,4 %-os kibocsátási rése meghaladja a potenciális GDP +1,5 %-os küszöbértékét). Magyarország államadóssága meghaladja a GDP 60 %-ának megfelelő küszöbértéket. Magyarország évi strukturális egyenlege a becslések szerint a GDP 1,6 %-ának megfelelő mértékben eltért a GDP 1,5 %-nak megfelelő középtávú költségvetési céltól. Az 1466/97/EK rendelet és az aktuális gazdasági helyzetet, illetve az esetleges fenntarthatósági aggályokat is figyelembe vevő követelménymátrix által előírt strukturális kiigazítás 2018-ban legalább a GDP 1 %-a. A Bizottság tavaszi előrejelzése 2018 tekintetében a strukturális egyenleg további, a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékű romlását valószínűsíti. Ezért a 2017-es eredményhez képest legalább a GDP 1 %-ának megfelelő mértékű strukturális javulás elérése 2018-ban olyan strukturális konszolidációs intézkedések elfogadását teszi szükségessé, amelyek 2018 egésze tekintetében legalább a GDP 1,5 %-ának megfelelő javulást eredményeznek a Bizottság évi tavaszi előrejelzésén alapuló kiinduló helyzethez viszonyítva. A szükséges minimális kiigazítási követelmény alapján elvárt strukturális konszolidációs erőfeszítések komoly nagyságrendje miatt nincs szükség az 1 %-os minimális követelményen felüli további kiigazítás előírására. A Bizottság előrejelzése alapján a fent említett, a GDP 1 %-ának megfelelő strukturális kiigazításra irányuló cél összhangban van a nettó elsődleges államháztartási kiadások évi 2,8 %-os nominális növekedési rátájával, a Bizottság által előre jelzett 7,4 %-os növekedési rátához viszonyítva. 5. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS A GDP-növekedés 2017-ben a belföldi kereslettől hajtva 4,0 %-ra gyorsult, amit a prociklikus költségvetési politika és a béremelési hullám is támogatott. A GDP-arányos államháztartási hiány a évi 1,7 %-ról 2 %-ra nőtt, miközben a gazdaság a potenciális szint felett nőtt, és az államháztartást kedvező átmeneti hatások is segítették. A hiány főként a tekintélyes adócsökkentések miatt nőtt. Eközben az elsődleges kiadások az uniós forrásokból teljesen ellentételezett kiadásokat figyelmen kívül hagyva stabilan nőttek, noha valamelyest elmaradtak a gyorsuló nominális GDP ütemétől. A strukturális hiány a GDP arányában a évi 1,8 %-ról 3,1 %-ra nőtt. A GDP-arányos államadósság tovább csökkent, de a GDP 70 %-a felett maradt tekintetében mind a kiadási referenciaérték, mind a strukturális egyenleg pillére jelentős eltérésre utal a szükséges kiigazítástól. Az átfogó értékelés megerősíti, hogy a középtávú költségvetési céltól 2017-ben megfigyelt eltérés jelentős. Magyarország strukturális egyenlegének a 2017-es eredményhez képest a GDP 1 %-át kitevő évi javulása Magyarországot a középtávú költségvetési cél felé vezető megfelelő kiigazítási pályára helyezné. Ez a javulás összhangban van a nettó elsődleges államháztartási kiadások évi legfeljebb 2,8%-os nominális növekedési rátájával. 10