Tájékoztatások és közlemények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájékoztatások és közlemények"

Átírás

1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN X C 142 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam június 1. Közleményszám Tartalom Oldal I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények VÉLEMÉNYEK Tanács 2010/C 142/01 A Tanács véleménye Magyarországnak a es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról /C 142/02 A Tanács véleménye Írországnak a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról /C 142/03 A Tanács véleménye Olaszországnak a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról /C 142/04 A Tanács véleménye Lettországnak a es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról IV Tájékoztatások AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK Európai Bizottság 2010/C 142/05 Euro-átváltási árfolyamok HU Ár: 3 EUR (folytatás a túloldalon)

2 Közleményszám Tartalom (folytatás) Oldal 2010/C 142/06 A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság március 15- én tartott ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/ svéd rendszerösszekötők üggyel kapcsolatban Előadó: Románia /C 142/07 A meghallgató tisztviselő zárójelentése A COMP/ svéd rendszerösszekötők ügyben /C 142/08 A Bizottság határozatának összefoglalója (2010. április 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásról (Ügyszám: COMP/ Swedish Interconnectors) ( 1 ) V Hirdetmények KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK Európai Beruházási Bank 2010/C 142/09 Pályázati felhívás Az Európai Beruházási Bank felsőoktatási kutatási keretprogramja keretében három új EIBURS-programot hirdet A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK Európai Bizottság 2010/C 142/10 Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5906 One Equity Partners/Constantia) ( 1 ) /C 142/11 Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5862 Mahle/Behr/Behr Industry) ( 1 ) /C 142/12 A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény a folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati célú kutatására vonatkozó, Permis de Langlade és Permis de Hermine elnevezésű engedély iránti kérelemről) ( 1 ) /C 142/13 A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény a folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati célú kutatására vonatkozó, a Concorde Energy LLC, illetve a Réalm Energy International által benyújtott, Permis de Sézanne elnevezésű engedély iránti kérelemről) ( 1 ) HU ( 1 ) EGT-vonatkozású szöveg

3 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 142/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK TANÁCS A TANÁCS VÉLEMÉNYE Magyarországnak a es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról (2010/C 142/01) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG: (1) A Tanács április 26-án megvizsgálta Magyarországnak a es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját. (2) A pénzügyi válság őszi kitörésekor Magyarország törékeny gazdasági helyzetben volt. A 2006 közepén lezajlott fiskális politikai irányváltás, amely a fennálló gazdasági egyensúlytalanságok kiigazítását és az államadósság növekedésének megállítását célozta, 2008-ra sikeresen a GDP 3,8 %-ára csökkentette a költségvetési hiányt (a évi 9,3 %-hoz képest), de a kiigazítás még nem ért véget, amikor kitört a globális pénzügyi válság. Emellett meglehetősen nagy volt a devizaadósság aránya. ( 1 ) HL L 209., , 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el: economy_finance/sgp/index_en.htm A bruttó finanszírozási igény kielégítése egyre nehezebbé vált, ami jelezte, hogy a befektetők aggódnak a költségvetési pozíció fenntarthatósága, az ország magas külső eladósodottsága és a potenciális növekedés visszaesése miatt. Összességében e tényezők erőteljesebb gazdaságpolitikai válaszlépést, a bankszektort támogató intézkedéseket, valamint 20 milliárd EUR összegű nemzetközi intézmények által nyújtott jelentős külső támogatást tettek szükségessé; utóbbiból 6,5 milliárd EUR-t az EU biztosított (amiből eddig 5,5 milliárd EUR-t folyósítottak) márciusának második felétől az erőteljes stabilizációs és kiigazítási törekvéseknek köszönhetően újból elérhetővé vált a piaci alapú finanszírozás. Ezenkívül, a belföldi kereslet évi jelentős zsugorodása miatt rendkívüli mértékben javult a folyó fizetési mérleg, főként a kereskedelmi egyenleg javulása révén. A forint árfolyama 2009 júliusától nagyjából stabil volt, így a központi bank 2009 közepe és 2010 eleje között összesen 375 bázisponttal csökkenthette az irányadó kamatlábat. A költségvetési mozgástér hiánya és a befektetők aggályai miatt a kormány folytatta költségvetés-konszolidáló politikája végrehajtását, és a gazdaság élénkítése érdekében csak költségvetés-semleges intézkedéseket hozott. Az adósság csökkenő pályára állítása és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében a költségvetés konszolidációjának folytatása kulcsfontosságú kihívás marad Magyarország számára. (3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csökkenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beruházások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödése által a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásokat. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Magyarország esetében különösen fontos, hogy az ország a munkaerő-piaci részvétel fokozását célzó reformokat indítson, és hogy helyreállítsa tőkevonzó képességét.

4 C 142/2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a évi 6,7 %-os zsugorodás után a reál-gdp 2010-ben további 0,3 %-kal csökken, majd 2011-ben és 2012-ben újra növekedésnek indul, 3 3/4 %-kal. Ez egy kissé optimistább várakozás, mint a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése, amely szerint az éves GDP 2010-ben 0,5 %-kal csökken, 2011-ben pedig 3,1 %-kal nő. Mindazonáltal a legfrissebb információk köztük a évi, vártnál jobb előzetes GDP-adat ( 6,3 %) tükrében a évre vonatkozó előrejelzés megalapozottnak tekinthető, noha a forgatókönyv a későbbi évek tekintetében továbbra is kissé optimista. A program szerint a növekedés várhatóan elsősorban a nettó export visszaerősödésének lesz köszönhető, mivel a lakossági fogyasztás 2010-ben még mindig zsugorodni fog mintegy 2 1/2 %- kal, amely azonban a legfrissebb információk alapján kissé rosszabbul is alakulhat. A belföldi keresletre vonatkozó előrejelzések nagyjából megalapozottnak látszanak, az importra és a beruházásokra vonatkozók azonban túlzottan optimistának tűnnek. Összességében a makrogazdasági forgatókönyv 2010 vonatkozásában megalapozottnak tűnik, 2011 és 2012 esetében pedig kissé optimistának. A referencia-forgatókönyvben kijelölt nominális pályát a munkaerőpiac és a termékpiac egybevágó konjunkturális helyzete alakítja. A jelentősen negatív kibocsátási rés ugyanis leszorító hatást gyakorol az árakra, a magas munkanélküliség pedig a bérnövekedés lassulását vonja maga után. Az inflációs előrejelzések 2010 vonatkozásában összességében megalapozottnak tűnnek, a későbbi évek tekintetében viszont kissé alacsonynak. A program makrogazdasági forgatókönyve összhangban van az alapjául szolgáló monetáris és árfolyam-feltevésekkel. (5) A program a évi államháztartási hiányt a GDP 3,9 %-ára becsüli, szemben a évi 3,8 %-kal. Az államháztartási hiány a gazdasági helyzetnek a globális gazdasági visszaeséshez köthető erőteljes romlása, és annak a költségvetésre gyakorolt nagy mértékben kedvezőtlen hatásai ellenére lényegében stabilizálódott. Ez a stabilizálódás a végrehajtott kiadáscsökkentéseknek köszönhető, amelyek részben strukturális jellegűek voltak, és főként a közszféra béreit, a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat érintették. Mindezek eredményeként a strukturális egyenleg jelentősen, a GDP közel 3 %-ával javult. Emellett a hiány szempontjából lényegében semleges adóátalakításra került sor, amelynek célja, hogy az élőmunkára nehezedő adóterhek csökkentésével és a fogyasztási adók súlyának növelésével fokozza a gazdaság versenyképességét. Az államadósság magas szintje és a pénzügyi piacokon uralkodó stresszhelyzet miatt a hatóságok a gazdaság élénkítését csak olyan intézkedésekkel támogathatták, amelyek nem érintették a költségvetést. A Tanács által szorgalmazott, a válságkezelő intézkedések leépítésére vonatkozó stratégiával (exitstratégia) összhangban, és a túlzott hiánynak a 2011-ig történő megszüntetése céljából figyelembe véve az adósság GDP-hez viszonyított magas arányát is a évi restriktív költségvetési irányvonal a tervek szerint a es időszakban tovább folytatódik. (6) A programban szereplő évi költségvetési hiánycél a GDP 3,8 %-a, amely összhangban van az EKSz cikkének (7) bekezdése alapján megfogalmazott július 7-i tanácsi ajánlással és a november 30-án elfogadott évi költségvetéssel. A program szerint a nominális bevételek 2010-ben stabilizálódnak, a reálbevételek viszont ennek megfelelően tovább csökkennek, csakúgy, mint a bevételi hányad (a évi 45,9 %-ról 2010-ben 45 %-ra). A bevételi hányad csökkenésére a negatív kibocsátási rés folyamatos növekedésén túl lényegében az ad magyarázatot, hogy a nettó export gazdasági súlyának növekedése, valamint a belföldi kereslet arányának ezzel járó csökkenése megváltoztatja a növekedés összetételét. A program a bevételi hányad esését a kiadási hányad csökkentésével kívánja ellensúlyozni (a évi 49,8 %-ról 2010-ben 48,8 %-ra), ami ugyanakkor a költségvetési egyenleget is javítaná. Ezt főként a 2009-ben elfogadott, a költségvetésre 2010-ben hatást gyakorló strukturális reformokkal és egyedi (többek között a nyugdíjrendszert, a szociális juttatásokat, a közszféra béreit, továbbá a helyi önkormányzatok és a helyközi közösségi közlekedés számára biztosított támogatásokat érintő) takarékossági intézkedésekkel kívánják elérni, összesen a GDP 2 %-át kitevő mértékben. Noha ezek az intézkedések 2010-ben GDP-arányosan összességében több mint 2 százalékpontot tennének ki, a program adatainak a Bizottság szolgálatai által a közösen megállapított módszertan szerinti újraszámítása alapján a strukturális deficit GDP-arányosan várhatóan kevesebb, mint ¼ százalékponttal csökken. A takarékossági intézkedések egy jelentős részének végrehajtására csak azért volt szükség, hogy ellensúlyozza bizonyos kiadások növekedési tendenciáját. Emellett a bevételi hányad várhatóan jobban csökken majd, mint ahogy a standard rugalmasság mellett várható lett volna, tekintettel egyrészt a évi adóátalakító intézkedések enyhe hiánynövelő jellegére, másrészt a évi jövedékiadó-emelés miatt előrehozott dohányzárjegy-vásárlásra. (7) A program középtávú stratégiájának fő célja, hogy a GDParányos államháztartási hiányt a évi 3,8 %-ról ben 3 % alá csökkentse (2,8 %-ra), 2012-ben pedig még tovább, 2,5 %-ra. A évi és a évi hiánycél az újraszámítás alapján GDP-arányosan 1 1/2 %-os, illetve 2 1/2 %-os strukturális hiányt eredményez. Ez azt jelenti, hogy a évi, GDP-arányosan mintegy 3 százalékpontos strukturális javulást a es időszakban az előrejelzés szerint GDP-arányosan 0,1 %-os javulás követ (szemben a Bizottság őszi előrejelzésében szereplő, GDP-arányosan majdnem 1 %-os romlással). Sőt, 2012-ben a strukturális egyenleg GDP-arányosan 1 %-kal romlik. Ami 2011-et illeti, a bevételi hányad a gazdaság élénkülése ellenére várhatóan tovább csökken, a következők miatt: i. a nettó export súlyának növekedése, amelynek következtében csökken a növekedés okozta adóbevétel-bővülés, ii. a gazdaság zsugorodásának késleltetett hatása, és iii. a személyi jövedelemadó-terhelés ben elfogadott csökkentése, ami 2011-től hatályos. Az EUs források gyorsuló felhasználása csak részben ellensúlyozhatja ezeket a folyamatokat, ami végül a GDP-arányos bevételek 0,8 százalékpontos csökkenéséhez vezet. A konvergenciaprogram a kiadási oldalon több olyan

5 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 142/3 lehetséges intézkedést sorol fel, amelyek nemcsak ellensúlyoznák, hanem meghaladnák a bevételi hányad esését, és a hiányt a GDP 2,8 %-ára csökkentenék. Az intézkedések főként a közszféra reálbéreinek további csökkentésére, a szociális juttatások reálértékének további csökkentésére és a költségvetés fejezetek gazdálkodásában a szigorú fegyelem érvényre juttatására irányulnak. Ugyanakkor nem került sor ezen intézkedések java részének részletezésére. A középtávú célkitűzés a GDP 1,5 %-át kitevő strukturális egyenleg megvalósítása, ami a legfrissebb előrejelzések és az adósságszint fényében megfelel a Paktum célkitűzéseinek. A strukturális egyenlegnek a Bizottság szolgálatai által a közösen megállapított módszertan szerinti újraszámítása, valamint a re előrejelzett jelentős kibocsátási rés alapján a program a középtávú cél 2011-ben való teljesítését célozza, amire az előrejelzések szerint már 2010-ben sor kerül, és ez 2011-ben is teljesül. Ugyanakkor a középtávú cél 2011-ben való teljesítéséhez és a 2012-es strukturális romlás megelőzéséhez további konszolidációra lenne szükség. Pontosabban meg kellene határozni a évi célkitűzés alapjául szolgáló intézkedéseket is. (8) A költségvetési eredmények a programban előre jelzetteknél rosszabbul alakulhatnak. A bevételek 2010-ben akár a GDP 1/4 %-ának megfelelő mértékben is alacsonyabbak lehetnek a tervezettnél, mivel a program számításainak korábbi lezárási dátuma miatt nem vették figyelembe, hogy az Alkotmánybíróság eltörli az általános értékalapú ingatlanadó bevezetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott törvényt. A kiadási oldalon is várható némi túlköltekezés a Malév újraállamosítási költségei miatt és annak következtében, hogy a helyközi közösségi közlekedésre fordított támogatások tervezett csökkentését a strukturális intézkedések nem támasztják alá maradéktalanul. A program a költségvetési fejezetek szintjén az újonnan létrehozott kincstárnoki rendszer kapcsán is megtakarítást tervez, ám ennek megvalósulása kérdéses, mivel hiányoznak az ehhez szükséges konkrét intézkedések. Végül az adatszolgáltatási eljárás során még meg kell erősíteni azoknak az egyszeri, a GDP 1/4 %-ának megfelelő összegű bevételeknek a megvalósulását, amelyek a jogosult alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéséből származnak. Másfelől viszont be lehet fagyasztani a GDP mintegy ½ %-ának megfelelő költségvetési tartalékokat és kedvezőtlen fejlemények bekövetkezése esetén a GDP 0,2 %-ának megfelelő rendkívüli kiadáscsökkentés is végrehajtható. A programhoz képest 2011-ben és 2012-ben többek között az ingatlanadó eltörlése miatti bázishatáson túl is alulteljesítésre, illetve túllépésre lehet számítani a bevételi, illetve a kiadási oldalon. A gazdaság élénkülésének ütemét és a lakossági fogyasztási kiadások arányának 2011-ben és az azt követő években megvalósuló arányát illetően a program kissé optimistább, mint a Bizottság szolgálatainak előrejelzése, ami azt jelenti, hogy a programban szereplő adóbevételek túl optimistának bizonyulhatnak. Ami a kiadásokat illeti, a programban a bevételi hányad folyamatos esésének ellentételezésére előirányzott takarékossági intézkedések nagy részét még nem támasztják alá konkrét döntések. Ezenkívül a program nem veszi figyelembe a központi bank veszteségeit sem, amelyek a jelenlegi becslések alapján 2011-ben várhatóan a GDP 0,1 0,2 %-ának, 2012-ben pedig várhatóan 0,3 0,4 %-ának megfelelő mértékben növelik a hiányt. Végezetül az állami tulajdonú vállalatok veszteségei miatt a kiadások is magasabbak lehetnek. A túllépés, illetve alulteljesítés ellentételezésére szolgáló költségvetési tartalékok azonban 2011-ben csupán a GDP 0,2 %-át, 2012-ben pedig 0,4 %-át teszik ki, szemben a évi 0,8 %-kal. Noha az elmúlt években teljesültek a költségvetési hiánycélok, Magyarország múltbeli teljesítményéhez köthető kockázatok a korábbi évek tekintélyes hiánytúllépései miatt legfeljebb semlegesek. Éppen ezért jelentős kockázata van annak, hogy a tényleges hiány rosszabb lesz a programban tervezettnél. (9) A bruttó államadósság 2009-ben a becslések szerint az előző évi mintegy 73 %-ról a GDP 78 %-ára emelkedett. A növekedés az államháztartási hiánnyal és a nominális GDP negatív növekedésével magyarázható. A program alapján az adósságráta a programidőszak alatt végig a Szerződésben megállapított referenciaérték felett marad re a GDP-arányos adósság további, 79 %-ra való növekedését jelzik előre; ezt követően 2011-ben 77 %-ra, ben pedig 73 1/2 %-ra csökken. E pozitív folyamatok hátterében a makrogazdasági feltételek várható javulása és a nemzetközi gazdasági támogatás 2011-től kezdődő törlesztése áll. A költségvetési célokat övező negatív kockázatok és a lehetséges SFA-tételek miatt az adósságráta alakulása a programban előirányzottnál jóval kedvezőtlenebb is lehet, különösen 2011-től kezdődően től kezdődően az adósságráta kellően csökken a referenciaérték felé. (10) A 2020-ig tartó időszakra elkészített középtávú adósságelőrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növekedés fokozatosan helyreáll a válság előtt tervezett mértékre és az adóhányad visszatér a válság előtti szintre, azt jelzik, hogy a programban tervezett költségvetési folyamat önmagában, változatlan politika mellett nem elegendő az adósság 2020-ig történő stabilizálásához. (11) A 2009-ben végrehajtott nyugdíjreformok a tervek szerint visszafogják az idősödő népességhez kapcsolódó jövőbeli kiadások növekedését, amely a reformot követően egyértelműen az EU-átlag alá várható. A programban becsült 2009-es költségvetési helyzet javult az előző programban felvázolt kiindulási helyzethez képest. A népesség idősödése így jóval mérsékeltebb költségvetési hatást gyakorol a fenntarthatósági résre. A magas elsődleges többletek középtávú biztosítása és a nyugdíjreformok következetes, már a programban is előirányzottaknak megfelelő végrehajtása csökkenteni fogja az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos hosszú távú kockázatokat, amelyeket

6 C 142/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja a Bizottság évi fenntarthatósági jelentése ( 1 ) közepesnek ítélt. A évi nyugdíjreformokat figyelembe vevő előrejelzéseknek a Gazdaságpolitikai Bizottság általi februári validálását követően, a frissített fenntarthatósági számítások a fenntarthatósági kockázat alacsony szintjét mutatják. (12) Az államháztartás intézményi jellemzőit illetően az egyik legfontosabb új keletű fejlemény az új költségvetési keret végrehajtása volt, amely a 2008 novemberében elfogadott költségvetési felelősségről szóló törvényre és az államháztartási törvény módosítására épül. Összességében az új költségvetési keret várhatóan hozzájárul az államháztartás átláthatóságának és fenntarthatóságának javításához. A költségvetési felelősségről szóló törvény általános szabályként rögzíti, hogy a jövőben a középtávú elsődleges egyenlegek meghatározásánál be kell tartani az úgynevezett reáladósság-szabályt. A törvény alapján megalakult és működni kezdett a független Költségvetési Tanács. A évi költségvetést lényegében az új költségvetési keretnek megfelelően készítették el, a évi költségvetésnek pedig már minden elemében meg kell felelnie az új költségvetési keretnek. A költségvetési keretet érintő másik fontos fejlemény volt, hogy az Országgyűlés 2009 decemberében elfogadta a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényt. Az új jogszabály több új elemmel egészíti ki a hatályos szabályokat, többek között részletes működési és gazdálkodási szabályokat határoz meg a különböző költségvetési szervek számára, valamint egységes keretet biztosít a magyar és az európai uniós források felhasználására. Azt azonban még korai lenne értékelni, hogy az új keretnek milyen hatékonyan sikerült biztosítania a költségvetés végrehajtásának javítását és a fiskális politika rendezettségét. ( 1 ) Az államháztartások fenntarthatóságáról szóló november 10-i tanácsi következtetésekben a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra, továbbá felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez, amelyet 2012-re terveznek. (13) Magyarország az általános adóteher és a kormányzati kiadások egyaránt magas szintjével jellemezhető. A kormány több intézkedést hozott az adórendszernek a költségvetés szempontjából lényegében semleges módon történő átalakítására, amelynek célja, hogy az élőmunka adóterheit csökkentve és a fogyasztási adókat növelve fokozza a gazdaság versenyképességét. Az alkotmánybíróság új keletű határozatai és a személyi jövedelemadó 2011-re tervezett csökkentése azonban olyan bevételkiesést okoz, amelyet még nem fedeznek megfelelő intézkedések, jóllehet nem zárható ki, hogy módosított formában újból benyújtják az ingatlanadóról szóló törvényt. A kiadási oldalon az elsődleges kiadások növekedése 2000 és 2009 között meghaladta a nominális GDP növekedését. Az állami kiadáscsökkentés előtt álló fő kihívás az idősödéssel kapcsolatos állami kiadások várható növekedése. A múltban végrehajtott nyugdíjreformok különösen a májusi reform várhatóan a nyugdíjköltségek növekedésének lassulását eredményezik, és kedveznek a munkaerő-kínálatnak is, így elősegítik a potenciális növekedést. Az államháztartás minőségét a jövőben a kötelező nyugdíjkorhatárnak a várható élettartammal összefüggő emelésével lehetne javítani. A kormányzat méretének csökkentése és a közigazgatás hatékonyságának növelése, például az oktatás és az egészségügy területén, szintén nagymértékű jóléti megtakarításokkal járhatna, és adott esetben lehetővé tenné az élőmunka adóterheinek további csökkentését is. (14) Összességében úgy tűnik, hogy a programban felvázolt költségvetési stratégia 2010-et tekintve lényegében összhangban áll az EKSz cikkének (7) bekezdése alapján megfogalmazott tanácsi ajánlásokkal, mivel az annak eredményét érintő jelentős kockázatokat legalábbis részben ellensúlyozza a költségvetési tartalékok befagyasztásának és a rendkívüli kiadáscsökkentések elfogadásának a lehetősége tekintetében a kockázatok figyelembevételével előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia nem lesz összhangban a tanácsi ajánlásokkal, így nem biztosított, hogy a es időszakban megvalósul az összességében a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális kiigazítás. Ki kell emelni, hogy a évi célt alátámasztó kiadáscsökkentő intézkedéseket csak részben konkretizálták és elfogadásukra még nem került sor, 2012 tekintetében pedig egyáltalán nincsenek részletezve. Ezenkívül az adóbevételekre vonatkozó előrejelzés mindkét év esetében túl optimistának bizonyulhat. Mindezek mellett 2010-hez képest a költségvetési tartalékok is meglehetősen korlátozottak, ami arra utal, hogy a tényleges hiány lényegesen rosszabb is lehet, és hogy a túlzott hiány kellő időben történő megszüntetése csak további konszolidációs intézkedésekkel lesz lehetséges. A költségvetési célokhoz kapcsolódó kockázatok fényében előfordulhat, hogy a stratégia ahhoz sem lesz elégséges, hogy a bruttó államadósság-rátát szilárdan csökkenő pályára állítsa. E kockázatok kezelése és a évi, a Paktum szellemétől eltérő expanzív költségvetési irányvonal kiigazítása érdekében a stratégiát a 2011-től kezdődő évekre is teljeskörűen részletezett intézkedésekkel kell alátámasztani, továbbá fokozni kell a konszolidációs erőfeszítéseket, különösen a későbbi években. (15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos ( 2 ). A Tanács a 104. cikk (7) bekezdése alapján megfogalmazott július 7-i, a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásaiban arra kérte továbbá Magyarországot, hogy a kovergenciaprogramok aktualizált változataiban külön fejezetben számoljon be a tanácsi ajánlások végrehajtása terén tett előrelépéséről. Magyarország teljesítette ezt az ajánlást. ( 2 ) Hiányzik különösen a nominális effektív árfolyamra vonatkozó kötelező információ, illetve az opcionális adatok közül az államháztartási kiadások funkciók szerinti bontása és az SFA-tételek bontása.

7 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 142/5 Általános következtetésként megállapítható, hogy a költségvetési hiány a gazdaságnak a pénzügyi válság miatt bekövetkezett évi erőteljes visszaesés ellenére stabilizálódott. A ben és az azt megelőző két évben alkalmazott erőteljesen restriktív költségvetési irányvonal után Magyarország 2010-es és 2011-es költségvetési politikája lényegében semleges, 2012-től pedig expanzív lesz. A program alapján mindez a túlzott hiány így 2011-ig történő megszüntetéséhez és a középtávú célkitűzés megvalósításához kell, hogy vezessen. A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2010-ben várhatóan tovább nő, majd 2011-ben csökkenni kezd, csökkenő pályára állítva vissza az adósságot. A költségvetési pálya alapján azonban 2010-ben csak kismértékű strukturális javulás következne be, 2011-ben nem javulna a strukturális egyenleg, 2012-ben pedig romlana. Ezenfelül ezt a pályát jelentős lefelé mutató kockázatok övezik, különösen a későbbi években ben az ingatlanadó eltörlése és a főként a közösségi közlekedés finanszírozási többletigényéből eredő lefelé mutató kockázatok bizonyos mértékig ellentételezhetők a költségvetési tartalékok befagyasztása és a GDP 0,2 %-ának megfelelő rendkívüli kiadáscsökkentés révén. Ami a későbbi éveket illeti, ezek kockázatai ahhoz köthetők, hogy a programban bemutatott makrogazdasági forgatókönyv némileg optimista, és hogy a költségvetési pálya alapjául szolgáló intézkedések nagy részét nem részletezték és nem fogadták el. Mindezek ismeretében a túlzott hiány 2011-ig történő, az EKSz cikkének (7) bekezdése alapján megfogalmazott július 7-i ajánlásokkal összhangban álló megszüntetése és az azt követő konszolidáció nem biztosított, a 2011-től kezdődő időszak tekintetében pedig részletezni kell a takarékossági intézkedéseket és fokozni kell a konszolidációs erőfeszítéseket. A program bemutatja az új költségvetési keret legfontosabb elemeit, ugyanakkor biztosítani kell annak fokozottabb tiszteletben tartását. A fenti értékelés alapján, valamint figyelembe véve az EKSz 104. cikke (7) bekezdésének alapján megfogalmazott július 7-i ajánlást, Magyarország felkérést kap arra, hogy: i. a kiadások szigorú ellenőrzése révén, valamint a költségvetési tartalékok esetleges befagyasztásával és szükség esetén rendkívüli kiadáscsökkentések végrehajtásával biztosítsa a GDP 3,8 %-ában meghatározott évi hiánycél teljesülését; ii. a 2011-től kezdődő időszak tekintetében részletezze a költségvetési célokat alátámasztó intézkedéseket és ha valóra válnának az abból eredő kockázatok, hogy a program forgatókönyve optimistább, mint az EKSz cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlást alátámasztó forgatókönyv a hiánynak 2011-ig a GDP 3 %-a alá csökkentése céljából álljon készen a költségvetési kiigazítások fokozására; továbbá jelentősen erősítse meg a 2012-re vonatkozó stratégiát annak érdekében, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban biztosítsa a középtávú célkitűzés felé vezető kiigazítást; iii. a költségvetési keretnek teljes körűen megfelelő évi költségvetés elkészítésével és elfogadásával, további közigazgatási reformok révén a kiadáscsökkentés elősegítésével, valamint a veszteséges állami vállalatok helyzetének strukturális reformok útján való kezelésével javítsa az államháztartás minőségét. A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása Reál-GDP (%-os változás) KP jan. 0,6 6,7 0,3 3,7 3,8 BIZ nov. 0,6 6,5 0,5 3,1 n.a. KP dec. 1,3 0,9 1,6 2,5 n.a. HICP-infláció (%) KP jan. 6,1 4,2 4,1 2,3 2,6 BIZ nov. 6,0 4,3 4,0 2,5 n.a. KP dec. 6,2 4,5 3,2 3,0 n.a. Kibocsátási rés ( 1 ) (a potenciális GDP %-ában) KP jan. 2,6 4,8 5,6 2,8 0,1 BIZ nov. ( 2 ) 2,9 4,0 4,7 2,0 n.a. KP dec. 2,3 0,1 0,4 n.a. n.a. Nettó külső finanszírozási képesség/ igény KP jan. 6,2 2,2 1,6 1,5 1,4 BIZ nov. 5,6 0,5 0,3 0,4 n.a. KP dec. 5,1 3,7 2,5 1,6 n.a. Államháztartási bevétel KP jan. 45,5 45,9 45,0 44,2 43,3 BIZ nov. 45,5 45,9 45,1 45,1 n.a. KP dec. 45,2 45,8 46,0 45,8 n.a.

8 C 142/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Államháztartási kiadás KP jan. 49,3 49,8 48,8 47,0 45,8 BIZ nov. 49,3 50,0 49,4 49,0 n.a. KP dec. 48,6 48,4 48,5 48,0 n.a. Államháztartási egyenleg KP jan. 3,8 3,9 3,8 2,8 2,5 BIZ nov. 3,8 4,1 4,2 3,9 n.a. KP dec. 3,4 2,6 2,5 2,2 n.a. Elsődleges egyenleg KP jan. 0,4 0,5 0,5 1,0 1,2 BIZ nov. 0,4 0,2 0,1 0,2 n.a. KP dec. 0,6 1,9 2,0 2,2 n.a. Ciklikusan kiigazított egyenleg ( 1 ) KP jan. 5,0 1,7 1,3 1,5 2,5 BIZ nov. 5,1 2,2 2,1 3,0 n.a. KP dec. 4,3 2,8 3,2 n.a. n.a. Strukturális egyenleg ( 3 ) KP jan. 4,6 1,6 1,5 1,5 2,5 BIZ nov. 4,8 2,1 2,1 3,0 n.a. KP dec. 4,0 2,8 3,2 n.a. n.a. Bruttó államadósság KP jan. 72,9 78,0 79,0 76,9 73,6 BIZ nov. 72,9 79,1 79,8 79,1 n.a. KP dec. 71,1 72,5 72,2 69,0 n.a. Megjegyzések: ( 1 ) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programokból, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. ( 2 ) A 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozó 0,8 %-os, 0,3 %-os, 0,2 %-os és 0,3 %-os becsült potenciális növekedés alapján. ( 3 ) Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül. Egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a legújabb program alapján: a GDP 0,4 %-a 2008-ban és 0,1 %-a 2009-ben (mindkettő hiánycsökkentő), 0,2 % 2010-ben (hiánynövelő), a Bizottság szolgálatainak novemberi előrejelzése alapján: a GDP 0,3 %-a 2008-ban, 0,1 %-a 2009-ben (mindkettő hiánycsökkentő). Forrás: Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak novemberi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

9 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 142/7 A TANÁCS VÉLEMÉNYE Írországnak a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 142/02) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG: (1) A Tanács április 26-án megvizsgálta Írország es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját cikkének (6) bekezdése alapján határozott arról, hogy Írországban túlzott hiány áll fenn, és december 2-án 2014-et tűzte ki a hiány megszüntetésének határidejeként. A következő évekre vonatkozó első fő kihívás a széles körű és hiteles, a már végrehajtott jelentős intézkedéseken alapuló költségvetési konszolidációs stratégia végrehajtása. A második kihívás a fenntartható növekedési pályára történő visszaállás, ami megkívánja a friss munkanélküliek átképzését és továbbképzését, a versenyképességnek a termelékenységet növelő intézkedésekkel és megfelelő bérpolitikával történő visszanyerését, valamint a pénzügyi ágazat megfelelő szerkezetátalakítását. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében további fontos kihívást jelent a nyugdíjrendszer megreformálása. (3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csökkenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beruházások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség, valamint annak hosszú távú fennmaradása esetén a nettó elvándorlás következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödése által a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásokat. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Írország esetében különösen fontos, hogy az ország reformokat hajtson végre az emberi tőke, a versenyképesség és a kutatás-fejlesztés területén. (2) Az 1990-es évek második felének nagyon gyors növekedéssel járó időszaka után Írországot a es időszakban az élénk hazai kereslet által támogatott stabilabb növekedés jellemezte. Ez alatt az időszak alatt Írország versenyképességi pozíciója az ár- és bérinfláció, valamint a csökkenő ütemű termelékenységnövekedés miatt némiképp romlott. Az ingatlanpiacon a 2006-os csúcs óta bekövetkezett hirtelen korrekció súlyos gazdasági visszaesést eredményezett, amit a globális pénzügyi válság és az Írország főbb kereskedelmi partnerországaiban mutatkozó recesszió tovább súlyosbított. A 2008 közepe óta elfogadott öt konszolidációs csomag ellenére ezek a fejlemények drámai mértékű romlást idéztek elő az ír államháztartás helyzetében, az államháztartás egyenlege a évi többletből 2009-re kétszámjegyű hiánnyá változott, az államadósság pedig 2009-ben meghaladta a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket. A Tanács április 27-én az EKSz. ( 1 ) HL L 209., , 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el: economy_finance/sgp/index_en.htm (4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-gdp 2009-ben és 2010-ben bekövetkező 7,5 %-os, illetve 1,4 %-os csökkenése után a gazdaság a es időszakban átlagosan 4 %-os pozitív növekedést fog mutatni. A jelenleg rendelkezésre álló információkkal összevetve ( 2 ) úgy látszik, hogy ez a forgatókönyv 2010-re vonatkozóan valós, azt követően pedig derűlátó növekedési feltételezéseken alapul, különösen a tendenciális növekedésnek a jelenlegi válság és a folyamatban levő egyenlegjavító intézkedések miatt várható csökkenését tekintve. A programban szereplő inflációs várakozások a munkaerő-piaci korrekció várható elhúzódását figyelembe véve valósnak tűnnek. A külső többlethez való tervezett visszatérés a versenyképesség folyamatos visszanyerésének függvényében képzelhető el. (5) A program 2009-re vonatkozóan a GDP 11,7 %-ára becsüli az államháztartási hiányt. A hiány jelentős romlása a évi, GDP-arányosan 7,2 %-os szintről főként a széles körű recessziónak az államháztartásra gyakorolt jelentős továbbgyűrűző hatását tükrözi, beleértve az ( 2 ) Az értékelés a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzését és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat veszi figyelembe.

10 C 142/8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja adóbevételek lényeges csökkenését és a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások emelkedését. Ugyanakkor a 2008 közepe óta elfogadott jelentős a hatóságok által együttesen a GDP 5 %-át kitevőre becsült hiánycsökkentő hatással járó konszolidációs csomagok hozzájárultak a költségvetés romlásának visszafogásához. Míg a költségvetési stratégia fő iránya a hiánycsökkentés, Írország szerény, a GDP 0,7 %-ára rúgó gazdaságélénkítési intézkedéscsomagot is elfogadott az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban. A Tanács által szorgalmazott exitstratégiával összhangban és a túlzott hiány 2014-ig történő megszüntetése érdekében a tervek szerint a teljes programidőszak során folytatódnak a jelentős költségvetési megszorítások. ki) vagy felülről lefelé irányuló megközelítést (változatlan strukturális egyenleg) alkalmazunk. (7) A program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja további költségvetési konszolidáció végrehajtása annak érdekében, hogy a GDP-arányos hiány a programidőszak végéig (2014-ig) 3 % alá csökkenjen. A GDP-arányos nominális hiány 2011-ben 1,75 százalékponttal, ben 2,75, 2013-ban 2,25, majd 2014-ben 2 százalékponttal javulna, amikor is az elsődleges egyenleg ismét többletre váltana. Ez a stratégia önmagában tekintve összhangban áll a december 2-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. (6) A program 2009-hez képest a hiány stabilizálódását irányozza elő 2010-re, GDP-arányosan 11,6 %-os szinten, a GDP 2,5 %-ának megfelelő, jelentős megtakarítási csomag eredményeként, ami nagyjából összhangban áll a december 2-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. A kamatterhek meredek emelkedése miatt az elsődleges egyenleg a tervek szerint GDParányosan 0,75 százalékponttal javul. A korrekciós intézkedések szinte mindegyike a kiadási oldalt érinti, beleértve a közszféra béreinek csökkentését, a szociális jóléti kiadások és más folyó kiadások visszafogását, valamint az állami beruházások csökkentését, amelyek nagyjából egyenlő mértékben járulnak hozzá a teljes csomag hatásához. Bevételi oldalon a szén-dioxidkibocsátással összefüggő új adó hatását nagyjából ellentételezi a normál héakulcs és a szeszesitalokra kivetett jövedéki adó csökkentése. A konszolidációs intézkedések ellenére a GDP-arányos elsődleges kiadások a munkanélküliséggel összefüggő kiadások emelkedését tükrözve enyhén nőni fognak. A bevételek GDP-hez viszonyított aránya várhatóan 1 százalékponttal nő a társadalombiztosítási járulékok és az egyéb bevételek GDP-hez viszonyított arányának emelkedése miatt ( 1 ), ami bőven ellentételezi az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányának további csökkenését. A 2010-re tervezett költségvetési irányvonal semlegesnek tűnik, mivel a strukturális hiány azaz a ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, a közösen megállapított módszertannak megfelelően számított hiány a becslések szerint hez képest nagyjából változatlan marad. Fontos megjegyezni azonban, hogy a GDP 2,5 %-át kitevő megtakarítási csomag nélkül 2010-ben a költségvetési pozíció jelentős további romlást szenvedett volna el. A költségvetési pozíciónak a változatlan politika esetén bekövetkező folyamatos romlása magyarázza a korrekciós intézkedések hatásainak becslésében mutatkozó eltérést attól függően, hogy alulról felfelé irányuló megközelítést (a 2010-es költségvetésben található megtakarítási csomag a GDP 2,5 %-át teszi ( 1 ) A társadalombiztosítási járulékok emelkedése a áprilisi pótköltségvetésben bevezetett intézkedések pozitív átviteli hatását tükrözi. Az egyéb bevételek kategória a központi bank által a kormányzatnak 2010-ben fizetett, a évit meghaladó többlet, a bankgarancia-programok díjainak növekedése és a nyugdíjalapok eszközeinek egyszeri, 2010-ben a GDP 0,6 %-ának megfelelő értékben az államháztartásra történő átruházása következtében nőni fog. Egy hasonló ügylet 2009-ben a GDP 0,4 %-át tette ki. A célok elérése érdekében a kormány további, számszerűsített konszolidációs intézkedéseket tervez végrehajtani a költségvetés folyó kiadási oldalán, összekötve a tőkekiadások (2011-ben bekövetkező csökkentését követő) befagyasztásával. Ezeket az erőfeszítéseket azonban nem támasztják alá széles körű intézkedések. A programban szereplő technikai előrejelzések egy főként a kiadások visszafogására alapozott konszolidációra utalnak, mivel a kiadások GDP-hez viszonyított aránya a es időszakban közel 7 százalékponttal csökken elsősorban a kormányzati fogyasztás és a szociális kifizetések területén, míg a bevételek GDP-hez viszonyított aránya mintegy 2 százalékponttal nő. A strukturális egyenleg a várakozások szerint 2011-ben GDP-arányosan 1 százalékponttal, majd a es időszakban évente 1,75 százalékponttal javul. A hatóságok közlése szerint Írország középtávú költségvetési célkitűzése a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális hiányt határoz meg, ami a program szerint a programidőszakban nem valósul meg. Tekintettel a legújabb előrejelzésekre és az adósság szintjére, a középtávú célkitűzés megfelel a Paktum célkitűzéseinek. (8) Fennáll a veszélye annak, hogy a költségvetési eredmények 2010-ben az előirányzottaknál rosszabbak, a későbbi időszakban pedig a tervezettnél lényegesen rosszabbak lehetnek. Először is a 2011-től tervezett jelentős konszolidációs erőfeszítéseket nem támasztják alá konkrét intézkedések, így nem világos, hogy azokhoz a bevételi, illetve kiadási intézkedések a tervek szerint miként járulnak hozzá. Ezt a kockázatot erősíti az, hogy a program szerint az egyes évekre vonatkozó konszolidációs csomagoknak még a tervezett mértéke is felülvizsgálandó a jövőbeli költségvetések függvényében, annak ellenére, hogy 2010-re vonatkozóan a korábban bejelentett méretű megtakarítási csomagot hajtották végre. Másodszor, jelentős lefelé mutató kockázatot hordoznak a gazdasági kilátások, amelyek a program későbbi éveire vonatkozóan túlzottan derűlátónak tűnnek. Ezen túlmenően, a tervezett konszolidáció méretét is figyelembe véve, 2010-ben és azt követően fennáll a tervezett kiadások túllépésének veszélye, amennyiben a még részletesen meghatározandó stratégia a kiadások visszafogására alapulna. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy 2008 közepe óta már jelentős konszolidációs intézkedéseket hajtottak végre. További speciális kockázatok kapcsolódnak a kormányzat által a pénzügyi ágazat támogatása érdekében biztosított bankgaranciákhoz, mivel azok lehívása növelné a hiányt és az államadósságot. A pénzügyi ágazatnak nyújtott kormányzati támogatás költségeinek egy részét azonban a jövőben vissza lehet szerezni.

11 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 142/9 (9) A bruttó államadósság aránya 2009-ben meghaladta a Szerződésben meghatározott referenciaértéket, és az előrejelzések szerint 2012-ig növekvő tendenciát fog mutatni. Konkrétan, a program szerint a GDP-arányos államadósság a 2008-as 44 %-ról 2009-re csaknem 66 %-ra emelkedett. Az emelkedés fő okozója az elsődleges hiány növekedése volt (+10 százalékpont). Ehhez azonban a pozitív lavinahatás (a kamatkiadások emelkedése és a negatív nominális GDP-növekedés), valamint a negatív SFA (főként a pénzügyi ágazatnak juttatott tőkeinjekciók finanszírozásához kapcsolódóan) is lényegesen hozzájárult. A program az adósságráta további meredek emelkedését jelzi, ami 2012-ben a GDP csaknem 84 %-án éri el a csúcsot, majd a programidőszak végére (2014-re) fokozatosan a GDP 81 %-a alá csökken az elsődleges egyenleg javulása, a nominális GDP erőteljes növekedési pályájához való tervezett visszatérés és a pénzpiacok jelenlegi bizonytalansága miatt elővigyázatossági okokból visszatartott készpénzállomány felszabadítása révén. A bankoknak juttatandó további jelentős tőkeinjekciók iránti valószínűsíthető igényre és a költségvetési célokhoz kapcsolódó negatív kockázatokra tekintettel az adósságráta is valószínűleg a program előrejelzéseinél kedvezőtlenebbül alakul. (10) A középtávú adósság-előrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növekedés fokozatosan helyreáll a válság előtt tervezett mértékre és az adóhányad visszatér a válság előtti szintre, és amelyek magukban foglalják a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését is, azt mutatják, hogy a programban tervezett költségvetési stratégia önmagában, változatlan politika mellett 2020-ig stabilizálná az adósságrátát. (11) A népesség idősödésének a költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatásai Írországban jóval meghaladják az uniós átlagot, főként a nyugdíjkiadásoknak a következő évtizedekben várható viszonylag jelentős növekedése miatt. A programban becsült évi költségvetési helyzet súlyosbítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását. Meg kell jegyezni, hogy a jövőbeli nyugdíjkiadások egy részének előfinanszírozása céljából a nemzeti nyugdíj-tartalékalapban eszközöket halmoztak fel. A magas elsődleges hiány középtávon történő, a programban már előre jelzett csökkentése, valamint a többek között a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások erőteljes növekedésének megfékezését célzó strukturális reformintézkedések végrehajtása hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos, a Bizottság évi fenntarthatósági jelentésében ( 1 ) magasnak értékelt kockázat csökkentéséhez. A program szerint a közszféra nyugdíjrendszerének az új belépőkre vonatkozó reformját 2010-ben vezetik be. Ezt ( 1 ) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, november 10-i következtetésekben a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra, továbbá felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez, amelyet 2012-re terveznek. követően a nyugdíj összegét az utolsó bér helyett az életpálya alatti bérek átlagából számítják ki, és a nyugdíjkorhatárt egy évvel, 66 évre emelik. Fontos lenne szélesebb körű reformokat végrehajtani a népesség idősödéséhez kapcsolódó kiadások előre jelzett növekedésével kapcsolatban. Az ír hatóságok március 3-án tették közzé a nyugdíjreformra vonatkozó terveiket tartalmazó nemzeti nyugdíjkeretet, amely az állami nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár fokozatos, a jelenlegi 65 éves korról 2028-ig 68 évre történő emelését tartalmazza ( 2 ). (12) Írország középtávú költségvetési keretének vannak gyenge pontjai. Mindenekelőtt az, hogy az adott költségvetési évet követő évekre vonatkozó költségvetési célok, különösen a kiadási keretösszegek, a későbbi költségvetésekben módosíthatók. A tapasztalatok szerint ez (ismétlődő) többletbevételek esetén megnehezíti a politikai döntéshozók számára a prudens fiskális politika fenntartását. A program elismeri a szilárd költségvetési keretek fontosságát, és kiemeli, hogy a 2009 áprilisában elfogadott pótköltségvetésben foglalt, a költségvetési tárgyéven túlmutató időszakra vonatkozó konszolidációs csomagok tekintetében a közelmúltban számszerűsített célokat vezettek be. A stabilitási program későbbi éveire vonatkozó számszerűsített célokat azonban amint azt fentebb említettük nem támasztják alá konkrét intézkedések. A részletek meghatározása nélkül a program csupán arra utal, hogy további reformokat vesznek fontolóra, mint például a folyó kiadásokra vonatkozó kötelező érvényű, többéves időszakot lefedő keretösszegek bevezetését, valamint a jövőbeli váratlan bevételek hiánycsökkentési célra történő felhasználását előíró költségvetési szabályt. Ami a rövidebb távú költségvetési keretet illeti, a hatóságok közzétesznek ugyan havi kimutatásokat a központi kormányzat bevételeinek és kiadásainak alakulásáról, de a céloktól való eltérés kockázatának csökkentése érdekében fontos lenne a költségvetési terveknek az évenkéntinél gyakoribb rendszeres felülvizsgálata. (13) A bevételeknek az ingatlanpiaci korrekció és a kiterjedt recesszió kapcsán bekövetkezett meredek csökkenése rámutatott az ír adórendszer egyes gyenge pontjaira, például a szűk adózási alapra és a tőkeügyletek megadóztatásától való erős függőségre. A kormány által felállított adóügyi bizottság 2009 szeptemberében közzétett jelentésének egyik fő üzenete az volt, hogy egy átfogó középtávú stratégia keretében szélesíteni szükséges az adóalapot. A program szerint ez a jelentés, valamint a közszolgálattal összefüggő kiadások és a közszolgálatban dolgozók számának felülvizsgálatával foglalkozó különleges csoport által 2009 júliusában kiadott jelentésnek az állami kiadási programok javításával kapcsolatos ajánlásai adnak tájékoztatást a kormányzat költségvetési stratégiájának további elemeiről. A évi költségvetésben már figyelembe ( 2 ) Ezeket a reformterveket nem vették figyelembe a népesség idősödésének a bekezdés elején említett, az államháztartásra gyakorolt várható hatásai között.

12 C 142/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja vettek néhány javaslatot, mint például a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő adó bevezetését. A program szerint a közszféra nyugdíjrendszerére vonatkozó említett reformok a fontolóra vett további nyugdíjreformokkal együtt tovább javítják Írország államháztartási helyzetét. (14) A programban meghatározott, a évre vonatkozó költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásnak. A hiánycélokra vonatkozó kockázatok figyelembevételével azonban a költségvetési stratégia 2011-től nem feltétlenül áll összhangban a tanácsi ajánlással. Különösen a es időszakra vonatkozó hiánycélokat kell konkrét intézkedésekkel alátámasztani, valamint a terveket a kedvezőtlen GDP-növekedési tendenciák és a kiadások növekedéséből eredő kockázatok kezelése érdekében a teljes időszakra vonatkozóan meg kell erősíteni. A program az időszak későbbi éveire vonatkozóan a derűlátó makrogazdasági forgatókönyvvel összhangban azzal számol, hogy a ciklikus gazdasági hatások jelentősen hozzájárulnak a konszolidációhoz, amiből egyúttal az is következik, hogy a túlzott hiány 2014-ig történő megszüntetéséhez a program szerint szükséges átlagos évi strukturális kiigazítási erőfeszítés nem éri el a Tanács által javasolt, GDP-arányosan két százalékpontos mértéket. Ez megerősíti azt a következtetést, hogy a hatóságoknak készen kell állniuk a tervezett konszolidációs csomagokon túlmutató intézkedések meghozatalára, amennyiben a növekedés a programban tervezettnél alacsonyabb lenne. Ha ezeket a kockázatokat nem kezelik megfelelően és a konszolidációs terveket nem hajtják végre teljes mértékben, akkor előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia nem lesz elégséges ahhoz, hogy az adósságrátát a programidőszak végéig csökkenő pályára állítsák. Helyénvaló lenne a program konszolidációs stratégiáját a már megtett jelentős erőfeszítésekre építve szigorúan végrehajtani, tekintve az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára vonatkozó magas kockázatokat, különösen a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások középtávon várható változását, az adósságállománynak az előrejelzések szerinti gyors emelkedését, valamint a pénzügyi ágazat számára juttatandó további támogatások iránti várható igényt. (15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos ( 1 ). A 126. cikk (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány megszüntetéséről szóló december 2-i ajánlásában a Tanács felkérte továbbá Írországot, hogy stabilitási programja aktualizált változataiban külön fejezetben tárgyalja a tanácsi ajánlások végrehajtása terén tett előrelépést. Írország ennek az ajánlásnak részben ( 1 ) Különösen a tényleges nominális árfolyamra, az uniós GDP-növekedésre és a releváns külföldi piacok növekedésére vonatkozó adatokat nem nyújtották be. Még jelentősebb hiányosság, hogy a programban található, a bevételekre és kiadásokra vonatkozó előrejelzések inkább technikai jellegűek, mintsem célkitűzések. eleget tett. Külön megemlítendő azonban, hogy az időszak későbbi éveire tervezett konszolidációt nem támasztják alá átfogó intézkedések. Általánosságban megállapítható, hogy Írország gyorsan és határozottan reagált az államháztartási hiány növekedésének megállítása érdekében. Mindezzel együtt a súlyos recesszió miatt az államháztartási hiány 2009-ben tovább nőtt, de a programban tervezettek szerint 2010-ben GDP-arányosan 11,6 %-os szinten stabilizálódik. A program azt irányozza elő, hogy 2011-től kezdődően a hiányt 2014-ig, a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére meghatározott határidőig a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékre csökkentik. Az államadósság 2012-ben a GDP csaknem 84 %-án tetőzne, majd enyhe csökkenésnek indulna. A költségvetési eredmények a teljes programidőszakban a tervezettnél rosszabbak lehetnek, főként azért, mert i. a 2010 utáni évekre tervezett konszolidációt nem támasztják alá átfogó intézkedések, és annak mértéke a jövőbeli költségvetések függvényében felülvizsgálható; ii. a program 2010-et követően kedvező makrogazdasági forgatókönyvvel számol; és iii ben és azt követően fennáll a tervezett kiadások túllépésének veszélye, amennyiben a még részletesen meghatározandó stratégia a kiadások visszafogására alapulna. Mindezek, a pénzügyi ágazat számára a jövőben valószínűleg szükségessé váló további támogató intézkedésekkel együtt arra utalnak, hogy az adósságráta a programban tervezettnél magasabb lehet. Míg a 2010-re vonatkozó megtakarítási csomag jelentős mérete nagyjából összhangban áll a december 2-i tanácsi ajánlással, a konszolidációs stratégiát alátámasztó intézkedések meghatározásával és amennyiben a növekedés a programban tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul vagy ha bekövetkezik a kiadások túllépésének kockázata további konszolidációs intézkedésekkel kell mérsékelni az említett kockázatokat. A hiteles, erőteljesebb költségvetési keretekkel támogatott költségvetési konszolidációs stratégia a már megtett jelentős erőfeszítésekre építve elősegítheti a fenntartható gazdasági növekedéshez történő visszatérést. Ennek eléréséhez vissza kell nyerni a versenyképességet, amihez a termelékenységnövekedés előmozdítására és megfelelő bérpolitika kialakítására szolgáló, valamint a friss munkanélküliek átképzését és továbbképzését támogató, a tartós munkanélküliséget megelőző intézkedésekre van szükség. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében a költségvetési konszolidációs erőfeszítések mellett a nyugdíjrendszer további reformjára is szükség van. Ezek a reformok célszerűen építhetnének a 2010 márciusában közzétett nemzeti nyugdíjkeretben foglaltakra. A fenti értékelés alapján és a december 2-i, az EUMSz cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásra is figyelemmel a Tanács üdvözli a végrehajtott érdemi konszolidációs intézkedéseket, és felkéri Írországot a következőkre: i. következetesen hajtsa végre a évi költségvetést, és széles körű konszolidációs stratégia keretén belül konkrét intézkedésekkel támassza alá az elkövetkező évekre tervezett konszolidációs csomagokat annak érdekében, hogy a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásnak megfelelően elérje a GDP 2 %-ában meghatározott átlagos éves ajánlott költségvetési konszolidációt, valamint álljon készen további konszolidációs intézkedések elfogadására abban az esetben, ha megvalósul az abból fakadó kockázat, hogy a programban foglalt makrogazdasági forgatókönyv derűlátóbb a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás alapjául szolgáló

13 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 142/11 forgatókönyvnél; a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozó ajánlásban előírtaknak megfelelően a költségvetési konszolidáción túl is ragadjon meg minden alkalmat többek között a kedvezőbb gazdasági feltételekből adódókat is arra, hogy gyorsítsa a bruttó adósságráta csökkentését a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felé; ii. a népesség idősödéséhez kapcsolódó kiadások előre jelzett jelentős növekedésére, valamint az államadósságnak a programidőszak során várható további növekedésére tekintettel további nyugdíjreformok végrehajtása révén javítsa az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát; iii. a kiigazítással járó kockázatok csökkentése érdekében erősítse a középtávú költségvetési keret kötelező jellegét, és egész évben szigorúan kövesse nyomon a költségvetési célok betartását. A Tanács felkéri továbbá Írországot arra, hogy jövőbeli aktualizált stabilitási programjaiban a túlzott hiányról szóló fejezetben szolgáljon további információkkal a későbbi évekre előirányzott konszolidációt alátámasztó irányvonalról és átfogó intézkedésekről. A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása ( 1 ) ( 2 ) Reál-GDP (%-os változás) SP december n.a. 7,5 1,3 3,3 4,5 4,3 4,0 BIZ november 3,0 7,5 1,4 2,6 n.a. n.a. n.a. SP október 1,4 4,0 0,9 2,3 3,4 3,0 n.a. HICP infláció (%) SP december n.a. 1,7 1,2 1,0 1,7 1,8 1,8 BIZ november 3,1 1,5 0,6 1,0 n.a. n.a. n.a. SP október 3,1 0,5 1,5 1,8 1,8 1,8 n.a. Kibocsátási rés ( 3 ) (a potenciális GDP %-ában) SP december 0,0 7,0 7,6 4,6 2,2 0,6 0,1 BIZ november ( 4 ) 0,1 7,2 7,8 5,4 n.a. n.a. n.a. SP október 0,5 3,5 4,1 3,4 1,6 0,5 n.a. Nettó külső finanszírozási képesség/igény SP december n.a. 2,0 0,6 1,2 1,6 1,6 1,3 BIZ november 5,1 3,1 1,8 1,4 n.a. n.a. n.a. SP október 6,3 4,2 3,5 3,4 3,0 2,8 n.a. Államháztartási bevétel SP december 34,8 34,2 35,2 35,5 36,3 36,7 37,1 BIZ november 34,9 34,4 34,4 33,8 n.a. n.a. n.a. SP október 33,6 33,7 34,4 34,6 33,9 34,4 n.a. Államháztartási kiadás SP december 42,0 45,9 46,8 45,5 43,5 41,5 40,0 BIZ november 42,0 46,9 49,1 48,4 n.a. n.a. n.a. SP október 39,9 43,3 43,4 41,0 38,7 37,0 n.a. Államháztartási egyenleg SP december 7,2 11,7 11,6 10,0 7,2 4,9 2,9 BIZ november 7,2 12,5 14,7 14,7 n.a. n.a. n.a. SP október 6,3 9,5 9,0 6,4 4,8 2,6 n.a.

14 C 142/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Elsődleges egyenleg SP december 6,1 9,6 8,8 6,6 3,4 1 1 BIZ november 6,1 10,2 11,3 10,6 n.a. n.a. n.a. SP október 5,2 7,3 6,4 3,5 1,7 0,7 n.a. Ciklikusan kiigazított egyenleg ( 3 ) SP december 7,2 8,9 8,6 8,2 6,3 4,7 2,9 BIZ november 7,1 9,6 11,5 12,5 n.a. n.a. n.a. SP október 6,5 8,1 7,4 5,0 4,1 2,4 n.a. Strukturális egyenleg ( 5 ) SP december 6,4 9,3 9,2 8,2 6,3 4,7 2,9 BIZ november 7,1 10,1 11,5 12,5 n.a. n.a. n.a. SP október 6,2 8,1 7,4 5,0 4,1 2,4 n.a. Bruttó államadósság SP december n.a. 64,5 77,9 82,9 83,9 83,3 80,8 BIZ november 44,1 65,8 82,9 96,2 n.a. n.a. n.a. SP október 40,6 52,7 62,3 65,7 66,2 64,5 n.a. Megjegyzések: ( 1 ) A Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzését a költségvetés elfogadása előtt készítették el. ( 2 ) A októberi stabilitási programból származóként feltüntetett számadatok valójában a januári kiegészítésre vonatkozonak ( 3 ) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programokból, ahogy a Bizottság szolgálatai a programban szereplő információkon alapulóan újraszámították. ( 4 ) A es időszakra vonatkozóan 1,8 %-os, 0,5 %-os, 0,7 %-os, illetve 0,0 %-os becslés szerinti potenciális növekedés alapján. ( 5 ) Ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg. Egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a legújabb program alapján: a GDP 0,4 %-a 2009-ben és 0,6 %-a 2010-ben (mindkettő hiánycsökkentő), a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése szerint pedig 2009-ben a GDP 0,5 %-a (hiánycsökkentő). Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

15 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 142/13 A TANÁCS VÉLEMÉNYE Olaszországnak a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 142/03) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG: (1) A Tanács április 26-án megvizsgálta Olaszország es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját. (2) Noha a háztartások alacsony eladósodottsága és a viszonylag szilárd pénzügyi ágazat némi védelmet nyújtott a globális pénzügyi válsággal szemben, a rendszer alacsony termelékenységnövekedéshez vezető, mélyen gyökerező strukturális hiányosságai már jóval a globális visszaesés előtt meggyengítették az olasz gazdaságot. Öt negyedévnyi csökkenés után a GDP 2009 harmadik negyedévében ugrásszerűen nőtt, de a negyedik negyedévben ismét enyhén csökkent. A recesszió a munkaerőpiacot fáziskéséssel érintette: hatásai 2009-ben inkább a ledolgozott munkaórák számában nyilvánultak meg, és nem a foglalkoztatottak számában; a kimaradt munkaórák miatt kiesett fizetés ellentételezésére sok munkás főleg a leginkább sújtott feldolgozóiparban a bérkiegészítő alapot vette igénybe. A kormányzati válságkezelés az államadósság magas szintjét figyelembe véve, a fokozott kockázatkerüléssel összefüggésben megfelelő volt utolsó negyedéve óta a kormány több intézkedést hagyott jóvá a pénzügyi ágazat stabilitásának megerősítésére, a bizalom helyreállítására és a bajba jutott vállalkozások és háztartások megsegítésére. A kormány számításai szerint a gazdaságélénkítő intézkedéseket a források átcsoportosításával és a bevételek növelésével teljes körűen finanszírozni tudták, így azok nem befolyásolták a hiány mértékét. A kormány prudens fiskális politikája ellenére a gazdasági visszaesés jelentős hatást gyakorolt az olasz államháztartásra. A GDP-arányos államháztartási hiány 2008 és 2009 között 5,3 %-ra nőtt (ezt a statisztikai hivatal március 1-jén kiadott becslése is megerősítette). Mindezek miatt a Tanács, az igen magas adósságrátára is tekintettel, ( 1 ) HL L 209., , 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el: economy_finance/sgp/index_en.htm december 2-án úgy határozott, hogy Olaszországban túlzott hiány áll fenn, és annak megszüntetésére 2012-t tűzte ki határidőül. Az elkövetkező években az államháztartás fenntartható pályán tartásához szükséges költségvetési konszolidáció mellett Olaszország gazdaságpolitikájának fő feladata az lesz, hogy elősegítse a termelékenységnövekedés gyors és tartós élénkülését, ezáltal helyreállítsa a versenyképességet és gyorsítsa az ország potenciális GDP-jének alacsony ütemű növekedését. A termelékenységi kihívás megválaszolásához elengedhetetlenek a nagy horderejű strukturális reformok. A versenyképesség rövid távú helyreállításához emellett azt is biztosítani kell, hogy a bérek alakulása jobban összhangban legyen a termelékenység változásával. (3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csökkenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beruházások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödése által a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásokat. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Olaszország esetében különösen fontos, hogy az ország reformokat hajtson végre a piaci verseny, az üzleti környezet, a közszolgáltatások színvonala és a munkaerőpiac működése tekintetében, beleértve a szociális kiadások átszervezését egy átfogóbb és egységesebb munkanélküli-ellátási rendszer kialakítása érdekében. (4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-gdp a évi 4,8 % (a statisztikai hivatal március 1-jén kiadott becslése szerint 5 %) után 2010-ben 1,1 %-kal újra növekedni fog, a növekedés üteme a programidőszak további részében pedig 2 %-ra gyorsul. A jelenleg rendelkezésre álló információk ( 2 ) fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv optimista növekedési feltételezéseken alapul. A program inflációs előrejelzése valószerűnek tűnik. A foglalkoztatás növekedésére és a munkanélküliségi rátára vonatkozó előrejelzések a programban optimistábbak, mint a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzésében, mivel a program a reál-gdp nagyobb növekedésével számol. (5) A program 2009-re vonatkozóan a GDP 5,3 %-ára becsüli az államháztartási hiányt. A hiány jelentős romlása a évi, GDP-arányosan 2,7 %-os szintről főként a válság államháztartásra gyakorolt hatásával magyarázható ben számos, az európai gazdaságélénkítési tervnek ( 2 ) Az értékelés a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzését, februári időközi előrejelzését, valamint az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat veszi figyelembe.

16 C 142/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja megfelelő élénkítő intézkedéscsomagot fogadtak el, amelyek összege a GDP mintegy 0,7 %-át tette ki; a hatóságok szerint ezeket a források átcsoportosításával és a többletbevételekből teljeskörűen finanszírozni tudták. A programban tervezettek szerint a költségvetési politika a túlzott hiány 2012-ig történő megszüntetése céljából már 2010-ben enyhén, 2011-ben és 2012-ben pedig fokozottan restriktívvé válik. Ez az adósságráta igen magas szintjét is figyelembe véve lényegében összhangban van a Tanács által szorgalmazott exitstratégiával. (6) A program 2010-ben 0,3 százalékponttal, 5 %-ra kívánja csökkenteni a GDP-arányos államháztartási hiányt, ami önmagában tekintve elvileg megfelel a december 2-án elfogadott, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásnak. A GDP arányos bevétel várhatóan 0,5 százalékponttal csökken, már csak azért is, mert kifutnak a 2009-ben ható egyszeri bevételnövelő intézkedések. A GDP arányos kiadás a tervek szerint nagyobb mértékben, 0,8 százalékponttal esik, főleg a 2008 nyarán a es költségvetési csomaggal elfogadott kiadáskorlátozás miatt. Ez abban nyilvánul majd meg, hogy lassulni fog az elsődleges kiadások növekedési üteme 2010-ben csak 0,6 % lesz, többek között az állami beruházások évi fellendülést követő visszaesése miatt. Maga a évi költségvetés tartalmaz néhány intézkedést azokon túl, amelyeket már a 2008-ban elfogadott, a es időszakra vonatkozó költségvetési csomag is tartalmaz, és a hatóságok szerint nem gyakorol hatást a költségvetési pozícióra. Tartalmaz néhány új expanzív intézkedést összesen a GDP mintegy 0,4 %-ának megfelelő értékben, amelyek célja az alacsony jövedelmű munkavállalók támogatása és bizonyos egészségügyi és szociális többletkiadások, valamint külföldi katonai missziók finanszírozása. A finanszírozás forrását főként az illegálisan külföldre vitt vagyonra kivetett rendkívüli adó scudo fiscale egyszeri bevételei adták (2009-ben a GDP 0,35 %-a), mivel ezek kedvező alakulása miatt a évi költségvetés kapcsán az a döntés született, hogy 2009-ről elhalasztva 2010-ben hajtanak be bizonyos jövedelemadókat, amelyek a becslések szerint összességében a GDP 0,25 %-át teszik majd ki. A további expanzív intézkedések némi eltérést eredményeznek a 2010-re tett ajánlásoktól, noha el kell ismerni, hogy nagyságrendjük kicsi, és a hatóságok becslése szerint a scudo fiscale egyszeri bevételeinek átcsoportosításával finanszírozásuk is teljeskörűen megoldható. A közös módszertan szerinti strukturális egyenleg, azaz a ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg 2009-ben a GDP arányában 0,25 százalékponttal romlott, 2010-ben viszont a kiadások visszafogásának köszönhetően várhatóan 0,5 százalékponttal javulni fog. (7) A program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja, hogy a hiányt 2012-re a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére kijelölt határidőre a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, amihez a év tekintetében 3,9 %-os, a év tekintetében pedig 2,7 %-os hiánycélt határoz meg. A kormány a célok eléréséhez a es időszakra vonatkozó költségvetési csomaggal már elfogadott intézkedéseken túl további konszolidációt irányoz elő, amely 2011-ben GDParányosan 0,4 százalékponttal, 2012-ben pedig további 0,8 százalékponttal javítaná az egyenleget. A konszolidációt alátámasztó átfogó intézkedésekről a program nem ad információt, ami miatt a tervezett kiigazítás az összetevők oldaláról nem értékelhető. Az elsődleges egyenleg a tervek szerint 2011-ben a GDP 1,3 %-a, 2012-ben a GDP 2,7 %-a lesz. A tervezett éves konszolidáció 2011-ben GDParányosan 0,5 százalékpontos, 2012-ben százalékpontos strukturális javulást eredményez. Ekképpen úgy tűnik, hogy a költségvetési kiigazítás inkább a programidőszak végére összpontosul. A program megerősíti a középtávú célkitűzés, azaz a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési pozíció melletti elkötelezettséget. Tekintettel a legújabb előrejelzésekre és az adósság szintjére, a középtávú célkitűzés megfelel a Paktum célkitűzéseinek; mindazonáltal a program nem irányozza elő annak a programidőszakon belüli megvalósítását. (8) A költségvetés teljesítménye összességében a programban előre jelzettnél rosszabbul is alakulhat. Ez a veszély fokozottan fennáll a programidőszak későbbi évei tekintetében. Először is, a reál-gdp növekedése a 2010 és 2012 közötti időszak egészében alacsonyabban alakulhat a programban feltételezettnél. Ezzel összefüggésben a program érzékenységi elemzése kimutatta, hogy évente 0,5 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés 2012-ig 0,7 százalékponttal (a 2,7 %-os céllal szemben 3,4 %-ra) növelné az államháztartás GDP-arányos hiányát, továbbá a potenciális növekedésre gyakorolt hatások miatt összességében 0,5 százalékponttal alacsonyabb strukturális kiigazításhoz vezetne a es időszakban. Másodszor, a és a évi költségvetési célok további konszolidációs intézkedések részletes meghatározásán és végrehajtásán alapulnak, a program azonban nem részletezi, hogy milyen átfogó intézkedések támasztják alá ezt a tervezett további kiigazítást a program eredeti, a jogszabályok változatlanságán alapuló forgatókönyvéhez képest. A program emellett jellemzően alábecsüli a tényleges kiadási tendenciákat, következésképpen a költségvetési célok eléréséhez szükséges konszolidációs intézkedések nagyságát is. Harmadszor, még a szükséges további konszolidációs intézkedések nélkül is nagy kihívást jelentene megvalósítani a program terveit amelyek magukban foglalják a 2008 nyarán bevezetett, a es időszakra vonatkozó költségvetési csomagot, mivel e tervek már önmagukban is igen jelentős mértékű kiadáscsökkentést irányoznak elő. Ezzel összefüggésben a múltbeli tapasztalatokból kiindulva nem zárható ki a túlköltekezés veszélye központi és helyi szinten; különösen igaz ez a folyó elsődleges kiadásokra, amelyek az utóbbi évtizedben átlagosan mintegy 4,5 %-kal emelkedtek. A nyári költségvetési csomagban meghatározott szigorú kiadási célok betartásához fokozni kell a kiadások visszafogására irányuló erőfeszítéseket, növelni kell a hatékonyságot és javítani kell a közszolgáltatások színvonalát.

17 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 142/15 (9) A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya jóval meghaladja a Szerződésben meghatározott referenciaértéket, és az előrejelzések szerint 2010-ben is emelkedő pályán marad. A program becslése szerint az adósságráta a évi emelkedést követően 2009-ben 9,3 százalékponttal, a GDP 115,1 %-ára (a statisztikai hivatal március 1-jei becslése szerint 115,8 %-ára) nőtt, főként a magas kamatterhek és a reál-gdp erőteljes csökkenése miatt, amelyeket csak részben ellensúlyozott a még mindig tekintélyes GDP-deflátor hatása. Az adósságot növelte még, hogy az elsődleges egyenleg 1991 óta első ízben negatívvá vált, továbbá növelte az SFA is, főként mivel az államkincstár óvatossági okokból likvid eszközök felhalmozásába kezdett. A program 2010-re az adósságráta további 1,8 százalékpontos emelkedésével számol, mert a kamatterhek adósságnövelő hatását csak részben ellensúlyozza a reál-gdp feltételezett pozitív növekedése és a GDPdeflátor. Az előrejelzés szerint az adósságráta 2011-ben és 2012-ben csökkenő pályára áll és a GDP 114,6 %-ára csökken, leginkább a tervezett pozitív elsődleges egyenlegeknek és a reál-gdp feltételezett gyorsuló növekedésének köszönhetően. Az adósságráta kevésbé kedvezően is alakulhat, mint azt a program várja, különösen 2010 után, amikor a költségvetési konszolidáció kockázatait növeli annak a lehetősége is, hogy a reál-gdp növekedése a programban feltételezettnél kedvezőtlenebbül alakul. (10) A középtávú adósság-előrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növekedés fokozatosan helyreáll a válság előtt tervezett mértékre és az adóhányad visszatér a válság előtti szintre, és amelyek magukban foglalják a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését is, azt mutatják, hogy a programban tervezett költségvetési stratégia önmagában, változatlan politika mellett elegendő lenne az adósságráta 2020-ig történő stabilizálásához. (12) Olaszországban az euroövezethez való csatlakozás óta jelentősen javult a költségvetési irányítás színvonala, köszönhetően a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt költségvetési korlátoknak. A költségvetési keret azonban több tekintetben is javítható még. A közelmúltban számos kezdeményezést indítottak az olasz költségvetési irányítás színvonalának javítására. Először is, a hagyományosan rövid távú költségvetési tervek problémájának megoldására a kormány 2008 nyarán hároméves költségvetési csomagot fogadott el, amely az egyes évekre vonatkozó tételszintű kiadási és bevételi célszámokon kívül az azok eléréséhez vezető átfogó intézkedéseket is tartalmazta. A hatóságok szerint ezt a gyakorlatot a évi költségvetés tervezésekor a gazdasági visszaesést övező bizonytalanságok miatt nem követték. A költségvetés-tervezés folyamatának reformjáról szóló, 2009-ben elfogadott kerettörvény azonban jogszabályban rögzítette a hároméves tervezési horizontot. Második javításként egyszerűsítették az állami költségvetés szerkezetét, ami lehetővé teszi az erőforrások egyszerűbb és jobban a szakpolitikákhoz igazodó elosztását. Harmadszor, a kiadások részletes ellenőrzését szolgáló minisztériumi szintű eljárások bevezetésével intézkedéseket hoztak a kifizetések figyelemmel kísérésének javítására. E két utóbbi intézkedést szintén tartalmazza a kerettörvény, így azok a költségvetési folyamat állandó elemévé váltak. Csak később lesz látható, hogy e reform gyakorlati végrehajtása, amely éveket vesz majd igénybe, meghozza-e a kívánt eredményt, azaz a kiadás-ellenőrzés és a költségvetési irányítás magasabb színvonalát. Előretekintve a költségvetési irányítás előtt álló egyik fő kihívás a költségvetési föderalizmus új keretének részletes meghatározása és végrehajtása lesz, azzal a céllal, hogy az biztosítsa a helyi önkormányzatok elszámoltathatóságát és fokozza a hatékonyságot. (11) A népesség idősödésének hosszú távú költségvetési hatása egyértelműen alacsonyabb az EU átlagánál, mivel a nyugdíjkiadások az elfogadott reformok teljes körű végrehajtása miatt kevésbé nőttek, mint az EU-ban átlagosan. A nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya még így is a legmagasabbak között van az EU-ban. A programban becsült évi költségvetési pozíció nem lenne elégséges a jelenlegi adósságráta stabilizálásához. A magas elsődleges többletek elérése ezért hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos hosszú távú kockázatok mérsékléséhez, amelyeket a Bizottság évi fenntarthatósági jelentése ( 1 ) közepesnek ítélt. ( 1 ) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, november 10-i következtetésekben a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra, továbbá felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez, amelyet 2012-re terveznek. (13) Noha a nyugdíjreformok végrehajtása és a női köztisztviselők nyugdíjkorhatárának 2009-ben bevezetett fokozatos emelése kedvező fejleménynek minősül, a szociális kiadások összetétele továbbra is a nyugdíjkiadások egyoldalúan magas arányával jellemezhető. Ez visszafogja a többi szociális kiadást, illetve a kutatás és az innováció támogatására irányuló termelékenyebb kiadásokat, emellett a növekedési potenciálra is káros hatással lehet. Emellett, mivel a programidőszak konszolidációs stratégiája a kiadások csökkentésén alapul, jelentős hatékonyságnövelésre lesz szükség annak biztosításához, hogy ne csökkenjen a közszolgáltatások mennyisége és minősége. A közigazgatás hatékonyságának és gazdaságosságának javítására, valamint a felső-középszintű oktatás szervezeti reformjára irányuló közelmúltbeli erőfeszítések közép-, illetve hosszú távon kedvező költségvetési eredményeket hozhatnak. (14) A programban meghatározott, a évre vonatkozó költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásoknak. A hiánycélokat

18 C 142/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja övező kockázatokat figyelembe véve azonban előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia 2011-től kezdve nem lesz összhangban a tanácsi ajánlásokkal. Mindenekelőtt konkrét intézkedésekkel kell alátámasztani a és a évi hiánycélokat, a teljes időszakra vonatkozó terveket pedig kellően meg kell erősíteni ahhoz, hogy kezelni tudják a vártnál esetleg rosszabbul alakuló GDP-növekedésből és a kiadási korlátok esetleges túllépéséből eredő kockázatokat. Ugyanez vonatkozik a programban tervezett strukturális kiigazításra is, amely lehet, hogy nem éri el a Tanács által ajánlott mértéket. Ha ezeket a kockázatokat nem kezelik megfelelően és a konszolidációs terveket nem hajtják végre teljes körűen, akkor előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia nem lesz elégséges ahhoz, hogy az igen magas adósságrátát folyamán csökkenő pályára állítsák. Összességében megállapítható, hogy a program szerint a GDParányos hiány a évi 5,3 %-ról 2010-ben kismértékben, 5 %-ra szűkül, köszönhetően a 2008 nyarán elfogadott és a évi költségvetésben megerősített kiadásoldali kiigazításnak. A hiány arányát 2012-ig, a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére előírt határidőig 3 % alá kívánják csökkenteni. E stratégia alapja i. a es időszakra vonatkozóan 2008 nyarán elfogadott kiadásoldali kiigazítás folytatása; és ii. az a további konszolidáció, amely 2011-ben GDParányosan 0,4 százalékponttal, 2012-ben pedig további 0,8 százalékponttal javítaná az egyenleget, amelyet azonban nem támasztottak alá átfogó intézkedésekkel. A 2009-ben a GDP 115 %-át valamivel meghaladó bruttó adósságráta a program szerint 2010-ben mintegy 117 %-ra emelkedik. A ráta az előrejelzés alapján 2012-ben a GDP 114,6 %-ára csökken, ami megfelel a tervezett költségvetési céloknak és a gazdasági növekedésre vonatkozó feltételezéseknek. A hiány mértéke és az adósságráta azonban a tervezettnél magasabb is lehet. A program makrogazdasági feltételezései összességében optimistának tűnnek. A program terveinek megvalósítása a tervezett további konszolidációt alátámasztó intézkedések hiányát figyelmen kívül hagyva is nagy kihívást jelent, mivel a tervek már önmagukban is igen jelentős mértékű kiadáscsökkentést irányoznak elő. Ezzel összefüggésben a múltbeli tapasztalatokból kiindulva nem zárható ki a túlköltekezés veszélye. A költségvetési irányítás előtt álló egyik fő kihívás a költségvetés-tervezés reformjának és a költségvetési föderalizmus szabályainak végrehajtása lesz, oly módon, hogy az javítsa a helyi önkormányzatok elszámoltathatóságát és biztosítsa a költségvetési fegyelmet. Az elkövetkező években az államháztartás fenntartható pályán tartásához szükséges költségvetési konszolidáció mellett, az igen magas adósságrátát figyelembe véve Olaszország gazdaságpolitikájának további fő feladata az lesz, hogy elősegítse a termelékenységnövekedés gyors és tartós élénkülését, ezáltal helyreállítsa a versenyképességet és gyorsítsa az ország potenciális GDP-jének alacsony ütemű növekedését. (15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos ( 1 ). A 126. cikk (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány megszüntetéséről szóló december 2-i ajánlásában a Tanács felkérte továbbá Olaszországot, hogy stabilitási programja aktualizált változataiban külön fejezetben tárgyalja a tanácsi ajánlások végrehajtása terén tett előrelépést. Olaszország ennek az ajánlásnak csak részben tett eleget, mivel nem adott tájékoztatást a re tervezett további konszolidációt alátámasztó átfogó intézkedésekről. ( 1 ) A program nem tesz említést különösen azokról a tervezett további konszolidációt alátámasztó, széles körű intézkedésekről, amelyek a középtávú költségvetési célkitűzések megvalósításához szükségesek. Ennek megfelelően a programban a és a évi kiadási és bevételi hányadra vonatkozóan megadott adatok nincsenek összhangban a költségvetési célokkal. Emellett a nem kötelező adatok közül nincs bemutatva az államháztartási kiadások funkciók szerinti bontása (a magatartási kódex 2. mellékletének 3. táblázata) és nincsenek megadva a likvid pénzügyi eszközök és a nettó pénzügyi adósság adatai (a magatartási kódex 2. mellékletének 4. táblázata). A fenti értékelés alapján és a december 2-i, az EUMSz cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásra is figyelemmel Olaszország felkérést kap a következőkre: i. következetesen hajtsa végre a tervezett költségvetési kiigazítást, mindenekelőtt 2010-ben a terveknek megfelelően hajtsa végre a költségvetési konszolidációt, konkrét intézkedésekkel támassza alá a 2011-re és 2012-re tervezett konszolidációt, valamint álljon készen a szükséges konszolidációs intézkedések elfogadására abban az esetben, ha a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv következik be; a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozó ajánlásban előírtaknak megfelelően a költségvetési konszolidáción túl is ragadjon meg minden alkalmat többek között a kedvezőbb gazdasági feltételekből adódókat is arra, hogy gyorsítsa a bruttó adósságráta csökkentését a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felé; ii. biztosítsa, hogy a költségvetés-tervezési folyamat reformjának végrehajtásával javuljanak a kiadás-ellenőrzés feltételei és fenntartható legyen a rendezett államháztartás célkitűzése, valamint hogy a költségvetési föderalizmus szabályai javítsák a helyi önkormányzatok elszámoltathatóságát és fokozzák a hatékonyságot. Olaszország arra is felkérést kap, hogy a későbbi évekre vonatkozó kiadási és bevételi előrejelzések indikatív jellegére tekintettel javítsa a magatartási kódex szerinti adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelést, és a stabilitási program következő aktualizált változatainak a túlzott hiány esetén követendő eljárással foglalkozó fejezetében adjon több információt az ezen évekre vonatkozó tervezett konszolidációt alátámasztó átfogó intézkedésekről.

19 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 142/17 A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása Reál-GDP (%-os változás) SP január 1,0 4,8 1,1 2,0 2,0 BIZ november 1,0 4,7 0,7 1,4 n.a. SP feb. 0,6 2,0 0,3 1,0 n.a. HICP infláció (%) SP január 3,5 0,8 1,5 2,0 2,0 BIZ november 3,5 0,8 1,8 2,0 n.a. SP feb. 3,5 1,2 1,7 2,0 n.a. Kibocsátási rés ( 1 ) (a potenciális GDP %-ában) SP január 1,1 4,0 3,5 2,5 1,6 BIZ nov. ( 2 ) 1,3 3,6 3,2 2,5 n.a. SP feb. 0,3 2,3 2,7 2,5 n.a. Nettó külső finanszírozási képesség/ igény SP január 2,9 1,8 1,6 1,3 1,3 BIZ november 2,9 2,3 2,3 2,3 n.a. SP feb. 1,6 1,3 1,1 0,9 n.a. Államháztartási bevétel ( 3 ) SP január 46,0 46,4 45,9 45,5 45,6 BIZ november 46,0 46,3 45,5 45,4 n.a. SP feb. 46,4 46,8 46,8 46,4 n.a. Államháztartási kiadás ( 3 ) SP január 48,8 51,7 50,9 49,9 49,5 BIZ november 48,8 51,6 50,8 50,5 n.a. SP feb. 49,0 50,5 50,0 49,5 n.a. Államháztartási egyenleg SP január 2,7 5,3 5,0 3,9 2,7 BIZ november 2,7 5,3 5,3 5,1 n.a. SP feb. 2,6 3,7 3,3 2,9 n.a. Elsődleges egyenleg SP január 2,4 0,5 0,1 1,3 2,7 BIZ november 2,4 0,5 0,6 0,1 n.a. SP feb. 2,5 1,3 1,9 2,6 n.a. Ciklikusan kiigazított egyenleg ( 1 ) SP január 3,3 3,2 3,2 2,7 1,9 BIZ november 3,4 3,5 3,7 3,8 n.a. SP feb. 2,7 2,6 1,9 1,6 n.a. Strukturális egyenleg ( 4 ) SP január 3,5 3,8 3,3 2,7 1,9 BIZ november 3,6 3,7 3,7 3,7 n.a. SP feb. 2,9 2,7 2,0 1,7 n.a.

20 C 142/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Bruttó államadósság SP január 105,8 115,1 116,9 116,5 114,6 BIZ november 105,8 114,6 116,7 117,8 n.a. SP feb. 105,9 110,5 112,0 111,6 n.a. Megjegyzések: ( 1 ) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. ( 2 ) A es időszakra vonatkozóan 0,4 %-os, 0,2 %-os, 0,3 %-os, illetve 0,7%-os becslés szerinti potenciális növekedés alapján. ( 3 ) A programban szereplő bevételi és kiadási adatok változatlan jogszabályi hátteret feltételező trendek. A célul kitűzött államháztartási egyenlegek 2011-ben a GDP 0,4 %-át, 2012-ben a pedig GDP 0,8 %-át kitevő további egyenlegjavító intézkedéseket tartalmaznak. ( 4 ) Ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg. Az egyszeri és más átmeneti intézkedések 2008-ban a GDP 0,2 %-át, 2009-ben a GDP 0,6 %-át és 2010-ban a GDP 0,1 %-át teszik ki; a legújabb program szerint valamennyi hiánycsökkentő. Egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése alapján: a GDP 0,2 %-a 2008-ban és 2009-ben is (mindkettő hiánycsökkentő), a GDP 0 %-a 2010-ben és a GDP 0,1 %-a 2011-ben (mindkettő hiánynövelő). Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

Tájékoztatások és közlemények. 2010/C 144/01 A Tanács véleménye Máltának a 2009 2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról 1

Tájékoztatások és közlemények. 2010/C 144/01 A Tanács véleménye Máltának a 2009 2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról 1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 144 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. június 3. Közleményszám Tartalom Oldal I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2005 COM(2005) 155 végleges 2005/0061 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. COM(2012) 317 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról és a Magyarország 2012 2015 közötti időszakra vonatkozó stabilitási

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE 2013. JANUÁR- 2014. JÚNIUS

A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE 2013. JANUÁR- 2014. JÚNIUS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE 2013. JANUÁR- 2014. JÚNIUS A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS OLVASATA

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.28. COM(2014) 675 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE az euróövezeti költségvetésiterv-javaslatokra és adósságkibocsátási jelentésekre vonatkozó

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Összefoglaló Négy évvel a nagy gazdasági recesszió kezdete után az euróövezet továbbra is válságban van. A GDP és az egy főre jutó GDP a válság előtti

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. FŐ TÉMAKÖRÖK: Fővédnök: dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Állampapírpiac

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1.

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. 1. allokációs költségvetés T(h)+T(v)+ D(G)= G, haszonelvű adózás, jellemzően kiegyensúlyozott. Elképzelhető a beruházások hitelfinanszírozása. 2. redisztribúciós

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 158. szám, 2002. augusztus. Artner Annamária

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 158. szám, 2002. augusztus. Artner Annamária MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 158. szám, 2002. augusztus Artner Annamária KÖLTSÉGVETÉSI REFORM OLASZORSZÁGBAN ÉS GÖRÖGORSZÁGBAN AZ EMU-TAGGÁ VÁLÁS ELŐTTI ÉVEKBEN 1. Olaszország 1998 májusában

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt Simor András A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a 2013. évi költségvetés előzetes értékelése MKT Konferencia 2012. július 16. Tartalom

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben