Tájékoztatások és közlemények. 2010/C 144/01 A Tanács véleménye Máltának a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájékoztatások és közlemények. 2010/C 144/01 A Tanács véleménye Máltának a 2009 2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról 1"

Átírás

1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN X C 144 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam június 3. Közleményszám Tartalom Oldal I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények VÉLEMÉNYEK Tanács 2010/C 144/01 A Tanács véleménye Máltának a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról /C 144/02 A Tanács véleménye Portugáliának a as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról /C 144/03 A Tanács véleménye Romániának a es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról /C 144/04 A Tanács véleménye Szlovákiának a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról /C 144/05 A Tanács véleménye Szlovéniának a as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról HU Ár: 3 EUR (folytatás a túloldalon)

2 Közleményszám Tartalom (folytatás) Oldal II Közlemények AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK Európai Bizottság 2010/C 144/06 Állami támogatások engedélyezése az EUMSz és 108. cikke értelmében Olyan esetek, amelyek kapcsán a Bizottság nem emel kifogást ( 1 ) IV Tájékoztatások AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK Európai Bizottság 2010/C 144/07 Euro-átváltási árfolyamok /C 144/08 A Bizottság közleménye a Bizottság 2002/40/EK irányelvének bevezetése tárgykörében ( 1 ) (Az irányelvhez harmonizált szabványok címeinek és hivatkozási számainak közzététele) TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK 2010/C 144/09 A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség ( 1 ) /C 144/10 A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség ( 1 ) HU ( 1 ) EGT-vonatkozású szöveg (folytatás a hátsó borítólap belső oldalán)

3 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 144/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK TANÁCS A TANÁCS VÉLEMÉNYE Máltának a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 144/01) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, nyomán viszonylag állandó maradt. Az import ezzel egyidejű zuhanása a becslések szerint 2009-ben jelentősen szűkítette a külső hiányt. tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG: (1) A Tanács április 26-án megvizsgálta Máltának a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját. (2) A világméretű válság elsősorban a kereskedelem csatornáján keresztül érintette Máltát, míg a pénzügyi szektorra gyakorolt hatás korlátozott maradt ben a gazdasági tevékenység zsugorodott, mivel az export, valamint a beruházások mértéke is meredeken esett, míg a magánfogyasztás a becslések szerint a foglalkoztatás ellenálló képessége és az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban végrehajtott gazdaságélénkítő intézkedések ( 1 ) HL L 209., , 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el: economy_finance/sgp/index_en.htm A visszaesés és bizonyos évi eseti kiadásnövelő tételek eredményeképpen az államháztartási hiány ben 2007-hez képest jelentős mértékben nőtt. Ebben az összefüggésben, és figyelembe véve a magas adóssághányadot, a Tanács július 7-én megállapította, hogy Máltában túlzott hiány áll fenn, majd február 16-án ajánlást fogadott el a helyzet 2011-ig történő megszüntetésére vonatkozóan. A rendezett költségvetési egyenleg helyreállításán és a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának javításán túl az idősödéssel kapcsolatos kiadások várható növekedését is figyelembe véve az a feladat áll Málta előtt, hogy a gazdaság jövőbeli külső sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének javítása érdekében megerősítse versenyképességét. Ehhez egyrészről a humán tőke növelésére, az üzleti lehetőségek kiaknázására és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába való elmozdulást célzó erőfeszítésekre, másrészről pedig olyan hatékony bérképzési folyamat létrehozására van szükség, amely lehetővé teszi a bérek és a termelékenység alakulása közötti szoros kapcsolat kialakítását. (3) Jóllehet a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csökkenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjét is negatívan érintette. Ezenfelül a válság a beruházások visszaesése és esetlegesen a növekvő strukturális munkanélküliség miatt középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödésének a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásait. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Különösen fontos, hogy Málta további reformokat hajtson végre az oktatás és a verseny területén.

4 C 144/2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv előrejelzése szerint a reál-gdp a évi 2 %-os visszaesést követően 2010-ben 1,1 %-os ütemben ismét növekedésnek indul, majd a programidőszak fennmaradó részében tovább erősödik, és átlagosan 2,6 %-kal emelkedik majd. A rendelkezésre álló információk ( 1 ) fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2010-re vonatkozóan a reál-gdp-vel kapcsolatos megalapozott, azt követően pedig optimista növekedési feltételezéseken alapul. Továbbá a növekedés összetevői szempontjából a belföldi kereslet növekedésére vonatkozó előrejelzés a jelek szerint a programidőszak egésze során optimista. A program inflációs előrejelzései kissé alacsonynak tűnnek. (5) A program 2009-re vonatkozóan a GDP 3,8 %-ára becsüli az államháztartási hiányt. A hiánynak a 2008-as, a GDP 4,7 %-át elérő szinthez viszonyított javulását az adott évben alkalmazott eseti kiadásnövelő tételek fényében kell vizsgálni ben az államháztartás ezen tételek nélkül számított hiánya, elsősorban a válság által a közvetett adóbevételekre gyakorolt hatás miatt, növekedett. Az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban elfogadott, hozzávetőleg a GDP 0,7 %-át kitevő gazdaságélénkítő intézkedéseket a hatóságok szerint a kompenzációs intézkedések meg is haladták. A program szerint a 2010-re tervezett költségvetési politika túlnyomórészt semleges lesz, majd a Tanács által szorgalmazott exitstratégiával összhangban és a túlzott hiány 2011-re való megszüntetése érdekében, 2011-ben restriktívvé válik t illetően a feltételezett erős növekedési ütemet figyelembe véve a hiányráta a tervek szerint nagyjából stabilizálódik, ami expanzív költségvetési irányvonalat sejtet. (6) A program 2009-hez képest a hiányráta stabilizálódását irányozza elő 2010-re, GDP-arányosan 3,9 %-os szinten. Hasonló változást irányoznak elő az elsődleges hiány tekintetében is, amelynek célértéke a GDP 0,6 %-a. A évi hiánycél első pillantásra összhangban áll a Tanácsnak a 126. cikk (7) bekezdése alapján február 16-án megfogalmazott ajánlásával. A évi költségvetésben szereplő intézkedések általánosságban semleges hatással bírnak a költségvetési egyenlegre, és egyrészt a gazdaságot támogató további lépéseket, másrészt pedig konszolidációs intézkedéseket foglalnak magukban. A költségvetés szerint a bevételek 2010-ben a GDP 2,4 %- ával nőnek majd, aminek fő hajtóerői növekvő fontossági sorrendben i. a diszkrecionális adóemelési intézkedések és a fokozott adóbehajtás; ii. az adók feltételezett emelkedése és iii. az Unió strukturális alapjaiból származó magasabb támogatásoknak köszönhetően az egyéb bevételek növekedése. A kiadások az előrejelzés szerint a GDP 2,5 %-ával lesznek magasabbak, alapvetően a jelentősebb beruházások ( 1 ) Az értékelés figyelembe veszi a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzését, és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat is. és az egyéb költségek miatt. A további gazdaságélénkítő intézkedések költségét részben ellensúlyozza az állami szektorbeli bérköltségek GDP-arányos mértékének visszaesése, amely elsősorban a kedvező bázishatásnak köszönhető (2009. évi eseti kiadások), ugyanakkor a munkaerőfelvételi korlátozásra vonatkozó politikát is tükrözi. A strukturális egyenleg, tehát a közösen megállapított módszertan szerinti, ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg a program előrejelzése szerint 2010-ben a GDP 0,25 %-ával romlik majd, ami jellemzően semleges költségvetési irányvonalat jelez. (7) A program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja, hogy 2011-re, vagyis a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött időpontig a GDP 3 %-a alá szorítsa vissza a hiányt, illetve hogy 2012-re többé-kevésbé stabilizálja a hiányrátát. Strukturális szempontból a költségvetési egyenleg 2011-ben a GDP 0,75 %-ával javul majd, 2012-ben azonban 0,5 százalékponttal visszaesik, és így még inkább eltávolodik Málta költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú célkitűzésétől. Málta középtávú költségvetési célkitűzése a kiegyensúlyozott strukturális egyenleg elérése, amely figyelembe véve a legújabb előrejelzéseket és az adósság szintjét, a Paktum célkitűzéseit tükrözi. A program nem tervezi a középtávú költségvetési célkitűzés programidőszakon belüli megvalósítását. Az államháztartási hiány évi visszafogása a tervek szerint a kiadási hányad csökkentése révén valósulna meg, amely bőven ellensúlyozni fogja a bevételi hányad tervezett esését, míg a évi stabilitásközeli állapot az említett két hányad értékében bekövetkező további csökkenésnek köszönhetően érhető el. Ezeket a fejleményeket nem támasztják alá kellően konkrét intézkedések, noha az átmeneti gazdaságélénkítő intézkedések 2010 utáni visszavonása és az állami szektort érintő munkaerőfelvétel-korlátozási politika folytatása várhatóan hozzájárul majd a kiadások megszorításához. A kiadások éves növekedése a évi 9,3 %-kal szemben 2011-ben 1,8 %-ra mérséklődik, 2012-ben pedig 2,7 %-ot ér el. GDP-arányosan a munkavállalók díjazása, a folyó termelő felhasználás, az állami beruházások és az egyéb költségek mind hozzájárulnak a 2010 és 2012 között végrehajtott összes kiadáscsökkentéshez, míg a szociális juttatások, elsősorban a nyugdíjak meglehetősen erőteljes alapvető dinamikáit tükrözve stabilak maradnak. A bevételi oldalon a program előrejelzése szerint az adók évi feltételezett emelését követően a közvetett adók GDP-hez viszonyított aránya 2011-ben és 2012-ben is csökkenni fog, míg a közvetlen adók mértéke 2011-ben tovább nő, majd 2012-ben stabilizálódik. (8) A költségvetési eredmények a programidőszak során a programban előre jelzettnél akár kedvezőtlenebbül is alakulhatnak. Különösen a költségvetési előrejelzések alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv tűnik optimistának, főként a 2010 utáni időszakra vonatkozóan. Az adóemelés és az adózási jogszabályoknak való fokozottabb megfelelés által a költségvetésben a évre előre jelzett adóbevétel-növekedéshez való hozzájárulás optimistának

5 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 144/3 tűnik, és az adó-előrejelzések tekintetében a programidőszak egésze során kockázatot jelent. Továbbá a jelenlegi túllépéseket, az előirányzott megszorítások mértékét és a programidőszak során megvalósítandó kiadáscsökkentési célt alátámasztó konkrét intézkedésekre vonatkozó információk hiányát figyelembe véve nem zárható ki a kiadási korlátok túllépése. Megjegyezzük, hogy 2010-re vonatkozóan a program kimondja, hogy a bevételi és a kiadási összetevők tekintetében bekövetkező folyamatokat szigorúan nyomon fogják követni, és szükség szerint további intézkedések elfogadására kerül majd sor. (9) Az adósságráta az előrejelzés szerint a programidőszak egésze során túl fogja lépni a Szerződésben meghatározott referenciaértéket. A program becslése szerint a bruttó államadósság 2009-ben a GDP 66,8 %-ának felelt meg, szemben a évi 64 % alatti szinttel. A reál-gdp zsugorodása és a mérsékelt elsődleges hiány egyaránt hozzájárult az adósságráta növekedéséhez. Az adósságráta az előrejelzés szerint 2010-ben mintegy 2 százalékponttal tovább emelkedik majd, 2012-ben pedig 67 %-ra mérséklődik, aminek fő okai a kedvező gazdasági növekedési feltételek és a programidőszak végére a kismértékű elsődleges többlethez való tervezett visszatérés. A költségvetési célkitűzésekhez kapcsolódó negatív kockázatok fényében az adósságráta a programban előre jelzettnél valószínűleg kedvezőtlenebbül alakul majd. (10) A középtávú adósság-előrejelzések, amelyek szerint a GDP növekedésének mértéke fokozatosan közelíti majd meg a válság előtt előre jelzett értéket, az adóhányadok ismét elérik majd a válság előtti szintet, és magukban foglalják a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését, azt mutatják, hogy a programban a 2012-ig tartó időszakra előirányzott költségvetési stratégia ebben a formában, változatlan politikát feltételezve nem elegendő ahhoz, hogy az adósságrátát 2020-ra stabilizálja. (11) A népesség idősödésének hosszú távú költségvetési hatása Máltán az uniós átlagnál jóval magasabb. A programban becsült évi költségvetési pozíció súlyosbítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását. Magas elsődleges többletek biztosítása középtávon és az idősödéssel kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését megfékező további reformintézkedések végrehajtása hozzájárulhat az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos, a Bizottság évi fenntarthatósági jelentésében ( 1 ) magasnak értékelt kockázat csökkentéséhez. (12) A kiadások 2008 óta nyilvántartott túllépései, különösen a munkavállalók díjazása és az egészségügy területén a Málta költségvetési keretét jellemző egyes hiányosságokkal függenek össze. Ezek többek között a kötelező kiadási ( 1 ) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, november 10-i tanácsi következtetésekben a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra, továbbá felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez, amelyet 2012-re terveznek. korlátok hiánya, a költségvetés végrehajtásának hiányosságai, a költségvetési folyamatban részt vevő független intézmény hiánya, valamint a középtávú stratégia elégtelen beépítése a költségvetés-tervezésbe. A program elismeri az erős költségvetési irányítás fontosságát, amely biztosítja a rendezett és fenntartható államháztartást, és arról tájékoztat, hogy a kormány tevékenyen keresi a költségvetési intézményi keret javításának módjait. Az eddig bevezetett intézkedések alkalmazási köre igen korlátozott: többnyire a közszolgáltatások nyújtásának igazgatását és a közigazgatási irányítási módszereket érinti. A tervek szerint új kormányzati számviteli rendszer bevezetésére is sor kerül majd. (13) Máltán javítható az állami kiadások hatékonysága, különösen az oktatás, az egészségügy, az állami infrastruktúra és az általános szolgáltatások terén. A kiadási hatékonyság fokozása különösen fontos, ha úgy kívánják megfékezni a kiadások növekedését, hogy közben megőrzik a nyújtott szolgáltatások színvonalát. A kiadások növekedésének a hatékonyság megőrzése mellett való megfékezésére irányuló erőfeszítések sikere lehetővé tenné a források növekedést ösztönző kiadási kategóriákba való újraelosztását, és fokozná a költségvetési politikai eszköz hatékonyságát annak érdekében, hogy az reagálni tudjon a változó makrogazdasági körülményekre. A programban, különösen a munkavállalók díjazása és a folyó termelő felhasználás területén előirányzott kiadáscsökkentések általános célja az, hogy a kiadásokat a nyújtott szolgáltatások szintjének és minőségének változatlansága mellett racionalizálják, ennek elérése azonban igen nagy kihívás lesz. A közelmúltbeli tapasztalatok fényében, amelyek szerint a likviditási problémákkal küzdő vállalatok elodázhatják az adók befizetését, meg kell erősíteni az adójogszabályoknak való megfelelést, illetve az adók behajtását. A program megerősíti a kormány abbéli elkötelezettségét, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az adócsalás és a szociális juttatások igénylésével kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében. (14) Összegezve, a programban szereplő, 2010-re tervezett költségvetési stratégia nagy vonalakban megfelel a 126. cikk (7) bekezdése alapján megfogalmazott tanácsi ajánlásoknak. Ugyanakkor, figyelembe véve a hiánycélokkal kapcsolatos kockázatokat, elképzelhető, hogy 2011-ben a költségvetési stratégia nem fog megfelelni ezeknek az ajánlásoknak. Annak ellenére, hogy a tervezett strukturális javulás megegyezik a GDP 0,75 %-át kitevő javasolt mértékkel, a 2011-re vonatkozó konszolidációs terveket konkrét intézkedésekkel kell alátámasztani, míg a hatóságoknak készen kell állniuk további konszolidációs intézkedések elfogadására, amennyiben megvalósulnak a GDP és a bevételek kevésbé kedvező növekedéséből, valamint a kiadások esetleges túllépéséből fakadó kockázatok. Feltéve, hogy ezeket a kockázatokat megfelelően kezelik, és hogy a konszolidációs tervek maradéktalanul megvalósulnak, a költségvetési stratégia a jelek szerint elegendő ahhoz, hogy az államadósság hányadát re ismét csökkenő pályára állítsa, ami általánosságban megfelel a Tanács ajánlásainak. A 2012-re, az utolsó évre vonatkozóan a program a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósítása felé való

6 C 144/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja fokozatos haladás helyett az attól való további eltávolodást tervezi, ami nem áll összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. A programban előirányzottnál ambiciózusabb konszolidációs ütem az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos magas kockázatok fényében is indokolt lenne, míg az államháztartás évközi ellenőrzésének, valamint a középtávú költségvetési keretnek a megerősítését célzó intézkedések elősegíthetnék a hiánycélokhoz kapcsolódó fenti kockázatok csökkentését. (15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program tartalmaz minden előírt adatot, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is ( 1 ). A 126. cikk (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány megszüntetéséről szóló, február 16-i felülvizsgált ajánlásában a Tanács arra is felkérte Máltát, hogy stabilitási programja aktualizált változataiban külön fejezetben tárgyalja a tanácsi ajánlások végrehajtása terén elért eredményeket. Málta részben megfelelt ennek az ajánlásnak. Különösen a GDParányosan 1 %-os költségvetési konszolidációt megalapozó, a túlzott hiány 2011-ig történő megszüntetéséhez szükséges általános intézkedések részletezésére van szükség. Általános következtetésként megállapítható, hogy a programcélok szerint az államháztartási hiány mértéke 2010-ben nagyjából stabilizálódik (a GDP 3,9 %-án), majd ezt követően re, vagyis a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére javasolt időpontig valamivel a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökken ben, tehát a programidőszak utolsó évében várhatóan a hiányráta is általánosságban stabilizálódik, ahelyett, hogy Málta középtávú költségvetési célkitűzése, a kiegyensúlyozott strukturális egyenleg irányába mozdulna el. A bruttó államadósság 2010-ben tetőzik a GDP csaknem 69 %-án, azt követően pedig némileg mérséklődik. A hiányráta és az adósságráta a programidőszak egésze során a tervezettnél magasabb is lehet, elsősorban i. az adók feltételezett növekedése és különösen 2010 után a kedvező makrogazdasági forgatókönyv miatt, valamint; ii. figyelembe véve a közelmúltbeli túllépéseket, az előirányzott megszorítások mértékét és a programidőszak során megvalósítandó kiadáscsökkentési célt alátámasztó konkrét intézkedésekről szóló információk hiányát, a kiadási korlátok esetleges túllépése miatt. Míg a költségvetésben szereplő évi hiánycélt a Tanács ajánlásának megfelelően megerősítették, fontos, hogy a stratégiát alátámasztó konkrét intézkedések kidolgozása, valamint abban az esetben, ha a programban előre jelzett bevételnövekedés a vártnál alacsonyabb lesz, illetve megvalósul a kiadások túllépésének kockázata további konszolidációs intézkedések elfogadása révén kezeljék ezeket a kockázatokat. Továbbá a 2012-re előirányzott stratégiát jelentősen meg kell erősíteni annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. A rendezett költségvetési egyenleg megteremtésén és a hosszú távú fenntarthatóság további, az idősödéssel kapcsolatos kiadások megfékezését célzó reformok révén történő javításán túl az a kihívás áll Málta előtt, hogy a gazdaság jövőbeli külső sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének javítása érdekében megerősítse versenyképességét. Ehhez termelékenységnövelő intézkedésekre és olyan bérképzési folyamat létrehozására van szükség, amely lehetővé teszi a bérek és a termelékenység alakulása közötti szoros kapcsolat kialakítását. A fenti értékelés alapján és figyelembe véve az EUMSz cikke (7) bekezdésének megfelelően megfogalmazott február 16-i ajánlást, Máltát felkérik arra, hogy: i. teljesítse a GDP 3,9 %-ának megfelelő, 2010-re vonatkozó hiánycélt, szükség esetén akár további konszolidációs intézkedések elfogadásával; a hiányt 2011-ig a GDP 3 %-a alá visszaszorítani hivatott stratégiát konkrét intézkedésekkel támassza alá, és álljon készen további konszolidációs intézkedések elfogadására abban az esetben, ha megvalósulnak az ahhoz kapcsolódó kockázatok, hogy a programban szereplő makrogazdasági forgatókönyv számottevően optimistább a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlást alátámasztó forgatókönyvnél; jelentősen erősítse meg a évi stratégiát annak érdekében, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban biztosíthassa a középtávú költségvetési célkitűzés irányába történő kiigazítást; a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozó ajánlásokban előírtaknak megfelelően ragadjon meg minden alkalmat, többek között a kedvezőbb gazdasági feltételekből adódókat is arra, hogy felgyorsítsa a bruttó államadósság arányának csökkenését a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felé; ii. a szociális biztonsági rendszer további reformjainak végrehajtásával javítsa az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, tekintettel a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások előre jelzett jelentős növekedésére; iii. erősítse meg a középtávú költségvetési keret kötelező érvényét és javítsa a költségvetés végrehajtásának egész évben történő nyomon követését, valamint fokozza az állami kiadások hatékonyságát, különösen az egészségügy területén. Máltát továbbá arra kérik fel, hogy a stabilitási program túlzott hiányról szóló fejezetében szolgáljon további információkkal a tervezett konszolidációt alátámasztó általános intézkedésekről. A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása ( 1 ) Reál-GDP (%-os változás) SP feb. 2,1 2,0 1,1 2,3 2,9 BIZ nov. 2,1 2,2 0,7 1,6 n.a. SP dec. 2,8 2,2 2,5 2,8 n.a. ( 1 ) Hiányoznak mindenekelőtt az SFA-tételekre vonatkozó részletes adatok.

7 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 144/ HICP infláció (%) SP feb. 4,7 1,8 1,7 2,0 2,0 BIZ nov. 4,7 2,0 2,0 2,2 n.a. SP dec. 4,5 2,7 2,3 2,0 n.a. Kibocsátási rés ( 2 ) (a potenciális GDP %- ában) SP feb. 1,3 1,8 1,7 0,6 1,3 BIZ 2009 ( 3 ). nov. 2,0 1,0 0,9 0,1 n.a. SP dec. 0,1 0,3 0,5 0,5 n.a. Nettó külső finanszírozási képesség/igény SP feb. 4,9 1,1 3,6 2,2 1,4 BIZ nov. 5,1 2,4 1,8 1,4 n.a. SP dec. 5,1 3,1 2,7 0,7 n.a. Államháztartási bevétel SP feb. 40,2 41,4 43,8 43,3 42,5 BIZ nov. 40,3 41,2 41,9 42,1 n.a. SP dec. 40,6 41,7 41,8 41,9 n.a. Államháztartási kiadás SP feb. 44,8 45,2 47,7 46,3 45,3 BIZ nov. 45,0 45,7 46,3 46,4 n.a. SP dec. 43,9 43,2 42,1 40,7 n.a. Államháztartási egyenleg SP feb. 4,7 3,8 3,9 2,9 2,8 BIZ nov. 4,7 4,5 4,4 4,3 n.a. SP dec. 3,3 1,5 0,3 1,2 n.a. Elsődleges egyenleg SP feb. 1,4 0,5 0,6 0,3 0,4 BIZ nov. 1,4 1,2 1,2 1,0 n.a. SP dec. 0,0 1,9 3,0 4,3 n.a. Ciklikusan kiigazított egyenleg ( 2 ) SP feb. 5,1 3,1 3,3 2,7 3,3 BIZ nov. 5,4 4,2 4,1 4,4 n.a. SP dec. 3,4 1,4 0,1 1,0 n.a. Strukturális egyenleg ( 4 ) SP feb. 5,4 3,2 3,5 2,8 3,3 BIZ nov. 5,0 4,3 4,1 4,4 n.a. SP dec. 3,7 1,7 0,2 0,9 n.a. Bruttó államadósság SP feb. 63,6 66,8 68,6 68,0 67,3 BIZ nov. 63,8 68,5 70,9 72,5 n.a. SP dec. 62,8 61,9 59,8 56,3 n.a. Megjegyzések: ( 1 ) A Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzését a költségvetés elfogadása előtt készítették el. ( 2 ) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. ( 3 ) A közötti időszakra vonatkozóan 1,3 %-os, 0,8 %-os, 0,6 %-os és 0,6 %-os becslés szerinti potenciális növekedés alapján. ( 4 ) Ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg. A legújabb program szerint az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések 2008-ban a GDP 0,3 %-ának, 2009-ben 0,1 %-ának, 2010-ben 0,2 %-ának, 2011-ben és 2012-ben pedig 0,1 %-ának (valamennyi érték hiánycsökkentő), a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzésében pedig 2008-ban a GDP 0,4 %-ának (hiánynövelő), 2009-ben pedig 0,2 %-ának (hiánycsökkentő) felelnek meg. Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

8 C 144/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A TANÁCS VÉLEMÉNYE Portugáliának a as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 144/02) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG: (1) A Tanács április 26-án megvizsgálta Portugália közötti időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját ( 2 ). Az államháztartási hiány a gazdasági tevékenység erőteljes visszaesése és néhány ösztönző intézkedés végrehajtása miatt a évi GDP-arányos 2,8 % után 2009-ben 9,4 %-ot ért el, de ez olyan, korábban is meglévő problémákat is tükröz, amelyeket a válság előtti években a csökkenő pálya ellenére is magas strukturális hiány jelzett. A 2009-ben a GDP 3 %-át meghaladó tervezett államháztartási hiány és a GDP 60 %-át meghaladó, növekvő adósság alapján a Tanács decemberben határozatban állapította meg, hogy Portugáliában túlzott hiány áll fenn, és megszüntetésére 2013-at tűzte ki határidőként. Ezzel egyidejűleg a GDP hirtelen csökkenése ellenére nagy külső egyensúlyhiány áll fenn, a GDP 9,5 %-át kitevő nettó külső finanszírozási igénnyel és a GDP 110 %-a feletti negatív nettó nemzetközi befektetési pozícióval. A külső egyensúlyhiány a romló versenyképességgel függ össze, amely nemcsak az alacsony termelékenységnövekedést, hanem az elégtelen munkaerőköltség-kiigazítást is tükrözi, elsősorban a globális piacokon a főként a munkaerőintenzív szektorokban ahol Portugália korábban versenyelőnnyel rendelkezett megnövekedett verseny, másodsorban a sokévi eléggé kedvező finanszírozási feltételek összefüggésében. Mindazonáltal a pénzügyi zavarok korlátok közt maradtak a válság alatt. A gazdasági teljesítmény tartós javulása jelentős kiigazítást tesz szükségessé. A hosszú távú fenntarthatóságot aláásó, egyébként növekvő államadósság visszafogásához elengedhetetlen a fiskális konszolidáció. Ugyanakkor átfogó célkitűzés, hogy a termelékenység fokozása és a tartós munkahelyteremtés révén erősödjön a potenciális GDP-növekedés. Az ilyen irányú további erőfeszítések szűkíthetnék a nagy külső egyensúlyhiányt, amely a jelentős külső adósságszolgálat miatt az elkövetkező években továbbra is jelentősen csökkenti a nemzeti jövedelmet. A külső egyensúlyhiány szűküléséhez arra van szükség, hogy strukturális reformok és a kereskedelmi partnerekkel szembeni alacsonyabb munkaerőköltség-növekedés révén visszanyert versenyképességgel a külgazdaság felé tolódjanak el a GDP-növekedés forrásai. (2) A globális válság a portugál gazdaságot egy csaknem egy évtizede tartó lassú gazdasági növekedés időszakában érte, amely strukturális hiányosságokat, és különösen alacsony termelékenységet és alacsony potenciális GDP növekedést tükrözött. A évi stagnálás után a reál-gdp ben 2,7 %-kal esett vissza a főként a beruházások és kisebb mértékben a háztartások fogyasztása terén csökkenő belföldi kereslet miatt, a nettó kereskedelmi egyenleg viszont alapvetően nem befolyásolta a növekedést. A munkanélküliségi ráta 2009 végén 10 %-ra emelkedett. ( 1 ) HL L 209., , 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el: economy_finance/sgp/index_en.htm ( 2 ) A program kései benyújtása jórészt arra vezethető vissza, hogy a szeptember végén tartott parlamenti választásokat követően új kormányt neveztek ki, és a 2010-es költségvetést csak 2010 márciusában fogadták el. A programot a portugál parlament március 25-én vitatta meg. (3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csökkenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beruházások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. Ezenfelül a gazdasági válság hatása súlyosbítja a népesség idősödésének a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatását. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Portugália számára különösen fontos, hogy további reformokat hajtson végre az oktatás és képzés, valamint a szolgáltatások és a hálózati iparágak versenye terén, és hogy általánosságban kezelje a munkaerő-piaci problémákat, például a szegmentációt, a gazdasági és monetáris unióval összefüggésben figyelmet fordítva a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség erősítésére is,.

9 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 144/7 (4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv feltételezése szerint a reál-gdp növekedése a 2010-es 0,7 %-ról 2013-ig fokozatosan 1,7 %-ra javul. A gazdasági tevékenység felgyorsulását főként a belföldi kereslet fellendülése serkentené, ám némileg hozzájárulna a külgazdasági szektor is. A jelenleg rendelkezésre álló információk ( 1 ) fényében úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv valamelyest optimista feltételezéseken alapul, különösen a későbbi évek esetében. Az előrejelzések szerint azonban a növekedés alacsony, a kibocsátási rés pedig a teljes programidőszakban negatív marad. Középtávon különösen a háztartások és a társasági mérlegek emelkedő adósságteherhez kapcsolódó kiigazítási kényszere miatt a programban tervezettnél korlátozottabbak lehetnek a jövedelmet és következésképpen a belföldi keresletet érintő kilátások. A tervezett exportteljesítmény döntően függ a főbb kereskedelmi partnerek (főként euroövezeti gazdaságok) tartós keresletélénkülésétől és a portugál exportőrök versenypozíciójának javulásától. Az infláció tekintetében a program előrejelzései valószerűnek tűnnek 2010-re, de a későbbi évekre vonatkozóan optimistának bizonyulhatnak. A külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény a tervek szerint csak némileg csökken, a program későbbi éveiben a GDP 8,5 %-a körül mozog, ami a negatív nemzetközi befektetési pozíció további romlását mutatja, amely a programidőszakban megközelítheti a GDP 130 %-át, és ezt az alacsony nominális GDP-növekedés miatti hógolyó-hatás is erősíti. (5) A program becslése szerint az államháztartási hiány ben a GDP 9,3 %-a lesz ( 2 ). A 2008-ban a GDP 2,8 %-át kitevő hiányhoz képest bekövetkező jelentős romlás nagymértékben a válságnak az automatikus stabilizátorok szabad működése által az államháztartásra gyakorolt hatását tükrözi, de a GDP 0,75 %-át kitevő, a kormány által az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban elfogadott ösztönző intézkedések és egyéb diszkrecionális intézkedések ( 3 ) is hozzájárultak. A költségvetési hiány romlásáért leginkább a kormányzati kiadások növekedése felelős, de az a szintén nagymértékű bevételcsökkenéssel kombinálva az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 126. cikkének (7) bekezdése alapján decemberben kibocsátott tanácsi ajánlások idején vártnál sokkal (a GDP majdnem 1,5 %-ával) rosszabb költségvetési eredményhez vezetett. A programban tervezettek szerint a költségvetési politika 2010-ben restriktívvé válik a Tanács által szorgalmazott exitstratégiával összhangban, és a túlzott hiány 2013-ig történő megszüntetése, valamint a fenntartható államháztartási egyenleghez való visszatérés érdekében. (6) A program szerint az államháztartási hiány évi célértéke 8,3 %, amely teljes mértékben megfelel a ( 1 ) Az értékelés többek között a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzésére épül. Az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat (azaz a GDP- és az inflációs eredményeket) szintén felhasználták a kockázatelemzéshez. ( 2 ) A április 1-je előtt esedékes EDP-bejelentés adatai alapján, amelyeket a portugál statisztikai hivatal a program benyújtása után tett közzé, az államháztartási hiány a GDP 9,4 %-a. ( 3 ) Ezen intézkedések közé tartozik a standard héakulcs egy százalékpontos csökkentése 2008 júliusában és a háztartások jövedelmét támogató intézkedések. március 12-én elfogadott 2010-es költségvetésben foglaltaknak (lásd a 2. lábjegyzetet). A 2010-ben megcélzott, GDP-arányosan 1 százalékpontos hiánycsökkentést a tervek szerint háromnegyedrészt a bevételek (mégpedig a nem adójellegű bevételek) növekedése, egynegyedrészt pedig a kiadások (mégpedig a tőkekiadások) csökkenése által érik el. A 2009-re vonatkozóan elfogadott ideiglenes ösztönző intézkedések megszüntetésétől és az állami szektorban a bérek nominális befagyasztásától eltekintve a költségvetés nem tartalmaz jelentős új konszolidációs intézkedéseket. A strukturális egyenleg azaz a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes egyenleg változásával mért évi költségvetési irányvonal a tervek szerint restriktív lesz, és az egyenleg a évi sokkal rosszabb hiány ellenére is mindössze a GDP-arányosan 0,75 százalékpontot épphogy meghaladó mértékben javul, ami elmarad a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásban szereplő, a GDP 1,25 %-át kitevő átlagos éves költségvetési kiigazítás mértékétől. (7) A középtávú költségvetési stratégia fő célja, hogy a hiány 2013-ra a GDP 3 %-ában megadott referenciaérték alá csökkenjen, az EUMSz cikk (7) bekezdése szerinti, december 2-i tanácsi ajánlással összhangban. Az aktualizált változat államháztartási hiánycélja rendre a GDP 6,6 %-a, 4,6 %-a, illetve 2,8 %-a 2011-re, 2012-re, illetve 2013-ra. Az elsődleges egyenleg tekintetében szintén fokozatos javulás a cél, a 2009-re becsült, a GDP 6,4 %-át kitevő hiányról a GDP 0,6 %-át kitevő hiányra 2012-ben, majd a GDP 1,3 %-ának megfelelő többletre 2013-ban. A strukturális egyenleg a tervek szerint 2011 és 2013 között évente átlagosan a GDP közel 1,75 %-ával javul majd. A tervezett hiánycsökkentés alapjául a ig összesen a GDP 3,5 %-át kitevő hatású konszolidációs intézkedések szolgálnak. Az intézkedések számos területet érintenek, amelyek közül a legnagyobb költségvetési megtakarítások a szociális transzferek (a GDP körülbelül 1 %-a), a tőkekiadások (a GDP 0,75 %-a), a közszféra bérei (a GDP 0,5 %-a) és a személyi jövedelemadók (GDP 0,5 %-a) területén valósulnak meg. A kiadások visszafogását az elmúlt években a kormányzati szektor béreivel és az időskori nyugdíj reformjával kapcsolatosan hozott további intézkedések segítik. Ezzel szemben a kamatkiadás a feltételezések szerint 2012-ben és 2013-ban a GDP 4,1 %-ára emelkedik a évi 2,9 %-ról, mivel a GDParányos adósságráta 2008 vége és 2012 vége között várhatóan körülbelül 25 százalékponttal növekszik. Figyelembe véve azt is, hogy a GDP-növekedés fokozatosan gyorsul és a GDP-arányos adóbevételek fokozatosan térnek vissza a válság előtti mértéket megközelítő szintre, a közötti hiánycsökkentés háromötödét feltételezések szerint a kiadások GDP-hez viszonyított arányának csökkenése vezérli, miközben a további kétötödért a bevételek GDP-hez viszonyított arányának növekedése felelős. Örvendetes, hogy elsősorban a kiadási oldalra támaszkodnak. Nominális értelemben a bevételek és a kiadások a programidőszak alatt évente körülbelül 4,5 %-kal, illetve 1 %-kal növekednének (az elsődleges kiadások a közötti időszakban átlagban stagnálnának). A hatóságok közlése szerint a Portugália költségvetési egyenlegére vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzés a GDP 0,5 %-át kitevő strukturális hiány. Figyelemmel a

10 C 144/8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja legfrissebb előrejelzésekre és adósságállományra, a középtávú célkitűzés több mint jól tükrözi a Paktum célkitűzéseit, amelyek azonban nem érhetők el a programidőszak alatt. (8) A költségvetés akár rosszabbul is alakulhat a programban előre jelzettnél. A programban bemutatott néhány bevételés kiadásoldali konszolidációs intézkedés, különösen a nem adójellegű bevételek, a tőkekiadások és a szociális transzferek terén, adott esetben nem hozza meg a várt eredményt, 2010-ben sem től a programidőszak végére ütemezett konszolidációs stratégiákra jellemző kockázatok merülnek fel, amelyek az abból eredő bizonytalansághoz kapcsolódnak, hogy még el kell fogadni és végre kell hajtani a programban felvázolt konszolidációs intézkedéseket. További kockázatok kapcsolódnak néhány bejelentett intézkedés részletezésének hiányához, különösen a tőkekiadások csökkentése tekintetében, valamint a későbbi évekre vonatkozóan némileg optimista makrogazdasági forgatókönyvhöz. A 2009-ben jegyzett erőteljes bevételkiesést követően tervezett gyors bevételnövekedés és az adóbevételeknek a belföldi kereslet szerinti, kedvező rugalmassága lehetővé teszi az alacsonyabb bevételnövekedést tartalmazó forgatókönyvet, ezért ez is kockázatot jelent a költségvetési célokra nézve. (9) Az újabb gazdasági folyamatokat és a potenciális növekedésre vonatkozó előrejelzéseket figyelembe vevő, 2020-ig kitekintő középtávú adósság-előrejelzések alapján a programban felvázolt költségvetési stratégia ebben a formában elegendő a GDP-arányos államadósság 2020-ig történő stabilizálásához. (10) A bruttó államadósság a becslések szerint 2009 végén a GDP 77,2 %-ára ( 1 ) növekszik a 2008-as 66,3 %-ról, ami egyaránt jelzi a hiány jelentős növekedését és a nominális GDP csökkenését. Az előrejelzés szerint az adóssághányad a programidőszakban további 12 százalékponttal növekszik, és 2012-ben eléri a GDP 90,7 %-át, mielőtt 2013-ban enyhén csökkenne, a GDP 89,8 %-ára. Ez a pálya a magas, bár csökkenő államháztartási hiányt tükrözi, amelyhez a nominális GDP-növekedés gyorsulása társul. A hógolyóhatás azonban a várakozások szerint pozitív lesz a programidőszak során, mivel az implicit átlagos kamatláb (2010 és 2013 között évente átlagosan 4,5 %) meghaladja a nominális GDP növekedési ütemét (átlagosan 3 %). Másrészről az adósság pályáját visszafogják a programidőszakban összességében a GDP megközelítőleg 3 %-át kitevő privatizációs bevételek. A költségvetési célokhoz kapcsolódó negatív kockázatokra és a makrogazdasági forgatókönyvre tekintettel az adósságráta a program előrejelzéseinél valószínűleg szintén kedvezőtlenebbül alakul. A bruttó államadósság aránya 2009-ben a Szerződésben meghatározott referenciaérték fölött volt, és a program szerint 2012-ig növekvő tendenciát mutat majd. ( 1 ) A április 1-je előtt esedékes EDP-bejelentés adatai alapján, amelyeket a portugál statisztikai hivatal a program benyújtása után tett közzé, az államadósság a GDP 76,8 %-át teszi ki. (11) A népesség idősödésének hosszú távú költségvetési hatása egyértelműen az EU-átlag alatt van, és a már elfogadott nyugdíjreformnak köszönhetően a nyugdíjkiadások kisebb mértékben nőttek. A évi költségvetési egyenleg, amely a program szerint jelentős mértékben romlott, súlyosbítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását. Magasabb elsődleges többletek középtávon történő biztosítása hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos, a Bizottság 2009-es fenntarthatósági jelentésében ( 2 ) közepesnek értékelt kockázatok csökkentéséhez. (12) A program bejelenti a költségvetési keret reformjára irányuló szándékot. Ennek egyik legfőbb eleme az éves szinten felső kiadási határértékeket megállapító, többéves költségvetési keretre való áttérés. Mindazonáltal a program a megújuló költségvetési keretet kevéssé részletezi, például az idő, az érintett intézmények vagy kiadási kategóriák, a kiadási szabályok formája, illetve eltérések esetén a végrehajtási és korrekciós mechanizmusok tekintetében. Az előzetes költségvetési tervezést érintő e változások mellett a költségvetés végrehajtására vonatkozó egységesebb jelentéstételhez vezető további változtatásokat is terveznek. Összességében ezek a törekvések két olyan területet is érintenek, ahol a portugál költségvetési keret további javítására van szükség, nevezetesen a költségvetési politika tágabb, középtávú keretekre tekintettel történő tervezését és a kiadások alakulásának alaposabb ellenőrzését. (13) A program elismeri, hogy az elkövetkező években a költségvetési konszolidáción túlmenően számos fontos szakpolitikai kihívással kell szembenézni, például a potenciális GDP-növekedés erősítésével és a külső egyensúlyhiány szűkítésével. A program kiterjedt áttekintést ad a múltbeli és jövőbeli intézkedésekről, amelyek célja az említett kihívások és más szorosan kapcsolódó kérdések megoldása; ide tartozik többek között az olajtól való függőség csökkentése, a munkaerőpiac reformja, az üzleti környezet javítása, a kutatás-fejlesztés ösztönzése vagy az exportbázis bővítése. Ha ezen intézkedések közül erőteljes költségvetési konszolidáció mellett néhányat végrehajtanak, élesen kirajzolódik annak szükségessége, hogy biztosítani kell az állami kiadások hatékonyságát és eredményességét, valamint az, hogy fontossági sorrendet kell felállítani a reformtörekvések és az állami kiadások tekintetében. A program két olyan területet is érint, amely fontos a portugál államháztartás számára, nevezetesen a köz- és a magánszféra közötti partnerségeket és az állami tulajdonú vállalkozásokat. Az előbbit illetően bejelentették, hogy egy átalakított ( 2 ) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, november 10-i tanácsi következtetésekben a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra, továbbá felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy a következő fenntarthatósági jelentéshez (amelyet 2012-re terveznek) megfelelő időben további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez.

11 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 144/9 egység fogja figyelemmel kísérni a partnerségeket. Ez elengedhetetlennek tűnik a köz- és a magánszféra közötti partnerségeknek a jelenlegi évtizedben történt elterjedésére tekintettel, amelyek jelentős implicit kötelezettségeket idéztek elő az elkövetkező évekre (a programidőszakon túl), amelyeket számításba kell venni a költségvetés fenntarthatóságának értékeléseiben és a hosszú távú tervekben. Az állami tulajdonú vállalkozások tekintetében a program irányításuk módosítását vázolja fel, valamint az állami tulajdonú, nem pénzügyi vállalkozások esetében az adósságnövekedésre vonatkozó felső határt vezet be. A cél a veszteségtermelő vállalkozások által az államháztartásra rótt teher csökkentése, beleértve az állami tulajdonú vállalkozások nagy és egyre növekvő adósságállományából származó rejtett kockázatok kordában tartását. A GDP-arányos államadósság további növekedéséhez vezethet az állami tulajdonú vállalkozások teljes csoportja vonatkozásában az, hogy az említett adósság nominális növekedésének éves felső határértékei, bár csökkenő pályán vannak, meghaladják a feltételezett nominális GDP-növekedést. (14) Összességében a programban felvázolt költségvetési stratégia nagyjából összhangban van a 126. cikk (7) bekezdése szerinti, december 2-i tanácsi ajánlással. A fent említett kockázatokra tekintettel azonban előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia nem felel meg teljesen a 126. cikk (7) bekezdése alapján megfogalmazott, december 2-i tanácsi ajánlásnak. A jelenleg tervezettnél erőteljesebb konszolidációra lehet szükség annak biztosításához, hogy a hiány 2013-ig a GDP 3 %-ában meghatározott küszöb alá csökkenjen. Jóllehet a programban tervezett átlagos költségvetési kiigazítás összhangban van az ajánlott, évente a GDP 1,25 %-ának megfelelő mértékkel, a kockázatok és a vártnál sokkal rosszabb 2009-es hiány fényében ez a költségvetési kiigazítás elmaradhat a várttól. Végül előfordulhat, hogy a stratégia nem lesz elegendő ahhoz sem, hogy az adósságrátát csökkenő pályára állítsa. A Tanács ajánlásának megfelelően a túlzott hiány megszüntetésének biztosítása az államadósság előre jelzett gyors felhalmozódása, valamint Portugália állandósult kiigazítási kihívásai nevezetesen a nagy külső egyensúlyhiány szűkítése fényében is szükséges. (15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza ( 1 ). A túlzott hiány megszüntetéséről szóló december 2-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásában a Tanács arra is felkérte Portugáliát, hogy stabilitási programja ( 1 ) Konkrétan az állami fogyasztás és a beruházás deflátoraira, valamint az államháztartási kiadások feladatkörök szerinti bontására vonatkozó adatok hiányoznak. aktualizálásaiban külön fejezetben tárgyalja a tanácsi ajánlások végrehajtása terén tett előrelépéseket ( 2 ). Általános következtetésként megállapítható, hogy a jelenlegi válság súlyosan érintette Portugália államháztartását. A jelenlegi költségvetési helyzet azonban korábbi költségvetési gyengeségeket is tükröz, főként a válság előtti magas bár csökkenő strukturális hiányokat. Az aktualizált stabilitási program célja, hogy a teljes programidőszakra kiterjedő költségvetési konszolidáció révén 2013-ra a GDP 3 %-a alatti államháztartási hiányt érjenek el, amellyel az adósságráta ban a GDP 90 %-a körül stabilizálható. A konszolidációs kiigazítások későbbre ütemezettek, mivel 2011-re és az azt követő évekre összpontosulnak. A költségvetési konszolidáció létfontosságú, mivel a nagy külső adósság belföldi jövedelemre gyakorolt negatív visszacsatolási hatásainak már eleve kitett középtávú gazdasági növekedést tönkreteheti a növekvő költségvetési hiány és adósság. Az ambiciózus költségvetési konszolidációs pálya megvalósításához a programban felvázoltakon túlmutató erőfeszítésekre lehet szükség. Elsősorban a bejelentett intézkedések alapján már 2010-ben nehéznek bizonyulhat elérni a felvázolt bevételi teljesítményt és kiadáscsökkentést. Másodsorban fennáll annak a kockázata, hogy a feltételezettnél alacsonyabb GDP-növekedés az elkövetkező években veszélyezteti a bevételnövekedést és a GDP-arányos kiadások programban előirányzott csökkenését, veszélybe sodorva a tervezett költségvetési konszolidációs pályát. Ilyen körülmények között a jól működő középtávú költségvetési keret alapvetően fontos eszköz a költségvetési célokat fenyegető kockázatok kézben tartására, különösen az elsődleges kiadások tervezett kvázi befagyasztására. Ezenfelül a termelékenység és a potenciális GDP-növekedés sürgetően szükséges növekedésének alátámasztása érdekében, valamint a portugál gazdaság előtt álló egyéb kulcsfontosságú kihívások mint a versenyképesség fokozása, a nagy külső egyensúlyhiány szűkítése és a munkahelyteremtés támogatása kezelése érdekében kiemelkedően fontos, hogy az államháztartás színvonalának javítását a szélesebb körű reformprogram összefüggésében is előmozdítsák. A fenti értékelés alapján és a december 2-i, az EUMSz cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlás fényében Portugália felkérést kap arra, hogy: i. szükség esetén további konszolidációs intézkedések elfogadásával valósítsa meg a GDP 8,3 %-ában meghatározott évi hiánycélt; konkrét intézkedések kellő időben történő végrehajtásával támassza alá az arra irányuló stratégiát, hogy a hiány 2013-ig a GDP 3 %-a alá csökkenjen; álljon készen további konszolidációs intézkedések elfogadására abban az esetben, ha a programban szereplő forgatókönyv optimistábbnak bizonyul a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlást alátámasztó forgatókönyvnél, és/vagy elcsúszásra kerül sor; a költségvetési kiigazításokon túl ragadjon meg minden alkalmat beleértve a jobb gazdasági feltételeket is arra, hogy felgyorsítsa a bruttó adósságráta csökkenését a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felé; ( 2 ) Portugália lényegében megfelelt ennek az ajánlásnak, bár a beszámoló nem külön fejezetben szerepelt, hanem a középtávú költségvetési stratégiáról szóló fejezetbe volt beépítve.

12 C 144/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja ii. a költségvetési céloknak a kormányzati szektor egészében történő betartása és közép távon a kiadások kordában tartása érdekében vezessen be hatékony többéves költségvetési keretet; iii. javítsa az államháztartás színvonalát a programban felvázoltaknak megfelelően, az állami fellépések különböző területein az állami kiadások hatékonyságának és eredményességének fokozása révén; kezelje határozottan a veszteségtermelő állami tulajdonú vállalkozások kérdését; és a költségvetési fenntarthatóság szempontjából vegye figyelembe a köz- és a magánszféra partnerségeiből eredő kiadási kötelezettségvállalásokat és kockázatokat; iv. a költségvetési konszolidációs intézkedéseket hosszú távon közös keretben kezelje azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek a termelékenység és a potenciális GDP-növekedés emelésére, a versenyképesség fokozására és a nagy külső egyensúlyhiány szűkítésére irányulnak, és amelyek az államháztartás fenntarthatóságának javításához is hozzájárulnak. A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása Reál-GDP (%-os változás) SP márc. 0,0 2,7 0,7 0,9 1,3 1,7 BIZ nov. 0,0 2,9 0,3 1,0 n.a. n.a. SP jan. 0,3 0,8 0,5 1,3 n.a. n.a. HICP infláció (%) SP márc. 2,7 0,9 0,8 1,9 1,9 2,0 BIZ nov. 2,7 1,0 1,3 1,4 n.a. n.a. SP jan. 2,6 1,2 2,0 2,0 n.a. n.a. Kibocsátási rés ( 1 ) (a potenciális GDP %-ában) SP márc. 0,5 2,2 1,9 1,6 1,3 0,8 BIZ nov. ( 2 ) 0,1 2,9 3,0 2,6 n.a. n.a. SP jan. 0,4 2,1 2,5 2,5 n.a. n.a. A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség/igény SP márc. 10,3 9,4 9,3 9,1 8,7 8,3 BIZ nov. 10,3 8,5 8,6 8,6 n.a. n.a. SP jan. 10,5 9,2 8,4 7,6 n.a. n.a. Államháztartási bevétel SP márc. 43,2 39,7 40,5 41,1 41,8 42,6 BIZ nov. 43,2 43,7 43,5 43,3 n.a. n.a. SP jan. 43,5 44,1 43,6 43,6 n.a. n.a. Államháztartási kiadás SP márc. 45,9 49,1 48,8 47,7 46,5 45,4 BIZ nov. 45,9 51,6 51,5 52,0 n.a. n.a. SP jan. 45,8 48,0 46,5 45,9 n.a. n.a. Államháztartási egyenleg SP márc. 2,7 9,3 8,3 6,6 4,6 2,8 BIZ nov. 2,7 8,0 8,0 8,7 n.a. n.a. SP jan. 2,2 3,9 2,9 2,3 n.a. n.a. Elsődleges egyenleg SP márc. 0,2 6,4 5,1 2,8 0,6 1,3 BIZ nov. 0,2 5,0 4,9 5,2 n.a. n.a. Ciklikusan egyenleg ( 1 ) kiigazított SP jan. 0,8 0,6 0,4 1,1 n.a. n.a. SP márc. 2,9 8,3 7,5 5,9 4,1 2,5 BIZ nov. 2,6 6,6 6,7 7,5 n.a. n.a. SP jan. 2,0 3,0 1,8 1,2 n.a. n.a.

13 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 144/ Strukturális egyenleg ( 3 ) SP márc. 2,9 8,3 7,5 5,9 4,1 2,5 BIZ nov. 3,5 6,6 6,7 7,5 n.a. n.a. SP jan. 2,0 3,0 1,8 1,2 n.a. n.a. Bruttó államadósság SP márc. 66,3 77,2 86,0 89,4 90,7 89,8 BIZ nov. 66,3 77,4 84,6 91,1 n.a. n.a. SP jan. 65,9 69,7 70,5 70,0 n.a. n.a. Megjegyzések: ( 1 ) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. ( 2 ) A es időszakra vonatkozóan 0,6 %-os, 0,0 %-os, 0,3 %-os és 0,7 %-os becsült potenciális növekedés alapján. ( 3 ) Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül. A programban nincsenek egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések, a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzésében pedig 2008-ban a GDP 0,8 %-át teszik ki, hiánycsökkentők. Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

14 C 144/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A TANÁCS VÉLEMÉNYE Romániának a es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról (2010/C 144/03) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG: januárja között a lej összességében 30 % körüli leértékelését eredményezte az euróval szemben. A tőkebeáramlás csökkenése, a valutaleértékelés mérlegre gyakorolt hatása és az exportkereslet erős visszaesése 2008 végén és 2009 első felében súlyos recessziót okozott, amit a GDP 7,1 %-os csökkenése jelzett 2009-ben. A Román Nemzeti Bank február és február között összesen 325 bázisponttal, 7,0 %-ra csökkentette az alapkamatot. A folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben a GDP 4,25 %-a köré szűkült. (3) Az e folyamatok okozta nehézségek miatt a hatóságok külső pénzügyi támogatás ( 2 ) kérése mellett döntöttek, és kötelezettséget vállaltak egy átfogó gazdaságpolitikai program végrehajtására, amelynek célja nem csak a fent említett külső és költségvetési egyensúlyhiányok, hanem olyan strukturális elégtelenségek kezelése is, amelyek korlátozzák a versenyképességet, valamint az előrelépést a valódi konvergencia terén. Az ország költségvetési helyzetének romlására tekintettel a Tanács július 7-i határozatában megállapította, hogy Romániában túlzott hiány áll fenn, és ajánlást tett a hiány 2011-ig történő megszüntetésére. A Tanács február 16-án megállapította, hogy Románia eredményes intézkedéseket hozott a túlzott hiány megszüntetése érdekében, és mivel a gazdaság a vártnál erősebben romlott 2009-ben, 2012-ig meghosszabbította a kiigazítás határidejét. (1) A Tanács április 26-án megvizsgálta Romániának a es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját. (2) 2004 és 2008 között évente átlagosan 6,8 %-os GDPnövekedési rátával Románia a leggyorsabban fejlődő uniós tagállamok egyike volt. A növekedést a fogyasztás és a beruházások terén egyaránt élénk belföldi kereslet vezérelte, amelynek hajtóerejét a pénzügyi piacok gyors elmélyülése, a nagyfokú tőkebeáramlás és a folyamatosan növekvő jövedelemmel kapcsolatos várakozások képezték. Mindez a magas bérinflációval együtt a folyó fizetési mérleg hiányának hirtelen emelkedését okozta, amely 2008-ban a GDP 12,3 %-át tette ki. Ezen túlmenően az éveken át folytatott prociklikus költségvetési politika a költségvetési pozíció jelentős romlásához vezetett, és a strukturális hiány (azaz a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes egyenleg) 2008-ban a GDP 8,5 %-ára emelkedett. A kockázatkerülésnek a pénzügyi válság alatti hirtelen fokozódása miatt a piacok egyre érzékenyebben reagáltak ezekre az egyensúlyhiányokra. A tőkebeáramlás visszaesett és növekedett az árfolyamra ható nyomás, ami 2007 augusztusa és 2009 ( 1 ) HL L 209., , 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el: economy_finance/sgp/index_en.htm (4) Bár a GDP-nek a gazdasági és pénzügyi válsággal összefüggő csökkenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beruházások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. Ezenfelül a gazdasági válság hatása súlyosbítja a népesség idősödésének a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásait. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása, amelynek hozzá kell járulnia az államháztartás fenntarthatóságának visszaállításához is. Románia számára különösen fontos a tervezett nyugdíjreform, valamint a fizetésimérleg-támogatás programja keretében előirányzott költségvetési irányítási és strukturális reformok elfogadása és végrehajtása. Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket kell hozni az EU strukturális alapjainak gyorsabb felhasználása érdekében, mivel ez lehetővé tenné a hosszú távú növekedésbe való befektetés fokozását anélkül, hogy veszélyeztetné a meghatározott költségvetési hiánycélok elérését. ( 2 ) A fokozódó pénzügyi nyomás fényében a Tanács május 6-án elfogadta a 2009/459/EK határozatot, amelyben a tagállamok fizetési mérlegét segítő mechanizmus keretében legfeljebb 5 milliárd EUR összegű középtávú hitelt bocsátott Románia rendelkezésére. Az EU által Romániának nyújtott támogatást az IMF (13 milliárd EUR), a Világbank (1 milliárd EUR), az EBB és az EBRD (1 milliárd EUR) hitelével összefüggésben biztosítják.

15 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 144/13 (5) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-gdp növekedése 2010-ben pozitívvá válik (1,3 %) és gyorsuló ütemben 3,7 %-ra nő 2012-ig. A jelenleg rendelkezésre álló információk és különösen a utolsó negyedévi, a vártnál rosszabb eredmény alapján úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv 2010 esetében némileg optimista növekedési feltételezéseken alapul. A makrogazdasági forgatókönyv re vonatkozóan úgy tűnik, megalapozott növekedési feltételezésekre épül. Ezenkívül a romániai recesszió súlyosságához hozzájáruló külső és költségvetési egyensúlyhiányok várhatóan tovább enyhülnek. Mindazonáltal a program inflációs előrejelzései (2010-ben 3,7 %, 2011-ben 3,2 %, 2012-ben pedig 2,8 %) alacsonynak tűnnek a bérek és a munkatermelékenységnövekedés feltételezett alakulása, a nemzetközi energiaárak legújabb emelkedése és a szabályozott árak további lehetséges növekedése fényében. Másrészről az inflációs nyomást ellensúlyozhatja a lej euróval szembeni lehetséges felértékelése. A gazdaságélénkülés e korai szakaszában nehezen elérhetőnek tűnik a munkanélküliségi ráta várt csökkenése a 2009-es 8,4 %-ról 2010-ben 7,7 %-ra. (6) A program becslései szerint a évi államháztartási hiány a GDP 8,0 %-ának felelt meg, amely a kormányzati kifizetések hátralékainak növekedése miatt valamivel túllépi a célt (7,8 %). A évi, a GDP 5,5 %-át kitevő hiányhoz képest jelentős romlást nagymértékben a válság államháztartásra gyakorolt hatása okozta. A hiány romlása főként a bevételek elmaradásának köszönhető; a legnagyobb visszaesés a héabevételek és a társadalombiztosítási járulékok terén volt megfigyelhető. Ezenfelül az uniós források felhasználása és a nem adójellegű bevételek is alacsonyabbak voltak a feltételezettnél. A kiadási oldalon a kormány a hiány növekedésének megállítása érdekében 2009-ben jelentős konszolidációt hajtott végre. Az intézkedések közé tartozott az állami ügynökségek átszervezése és az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások csökkentése. Ezeknek az intézkedéseknek a hatása azonban az év elején előirányzottnál alacsonyabb volt. Következésképpen további intézkedésekre volt szükség, például tíz nap fizetés nélküli szabadságra kötelezték az állami szektorban dolgozókat. Ezek az intézkedések 2009-ben a strukturális egyenleg GDP-arányosan 1 %-os javulását eredményezték. A szigorú költségvetési korlátok miatt az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban elfogadott ösztönző intézkedések becsült költségvetési hatása korlátozott volt, azok 2009-ben és 2010-ben egyaránt a GDP 0,2 %-át tették, illetve teszik ki. A Tanács által szorgalmazott exitstratégiával összhangban, és a túlzott hiány ig történő megszüntetése érdekében a költségvetési konszolidációra irányuló politikák a tervek szerint az elkövetkező években folytatódnak. (7) A parlament által januárban elfogadott évi költségvetés a GDP 6,3 %-ának megfelelő hiányt céloz meg. A fizetésimérleg-támogatási program keretében meghatározott szakpolitikai feltételekkel összhangban a tervezett kiigazítás nagyrészt a kiadási oldalra irányul: az intézkedések a GDP körülbelül 2,2 %-ának megfelelő kiadáscsökkentést tartalmaznak. A fő kiadáscsökkentések a következők: bérbefagyasztás a közszférában és az állami foglalkoztatás csökkentése, ami a közszféra béreinek GDParányosan 0,8 %-os csökkentését eredményezi; az árukra és szolgáltatásokra fordított állami kiadások csökkentése, amely az állami szektor folyó termelő felhasználásának GDP-arányosan 0,5 %-os csökkentését teszi lehetővé; a nyugdíjak befagyasztása, amely a szociális juttatások GDP-arányosan 0,8 %-os csökkentéséhez eredményezi; és a GDP 0,2 %-ának megfelelő támogatáscsökkentés. Az intézkedések hatását részben ellensúlyozzák más területek kiadásnövelései, így összességében az elsődleges kiadások GDP-hez viszonyított arányának nettó csökkenése GDParányosan 1,3 százalékpont. Különösen a beruházási kiadások GDP-arányosan 0,2 %-os emelkedése indokolt, tekintettel az EU strukturális alapjai felhasználásának tervezett növelésére is. Az államháztartás GDP-hez viszonyított bevételei várhatóan GDP-arányosan mintegy 0,6 százalékponttal emelkednek, beleértve a (Rompetrol-értékpapírokkal kapcsolatos) adóhátralékok kiegyenlítéséből származó (egyszeri) bevételeket, a GDP 0,5 %-át kitevő értékben. A fent leírt nettó kiadáscsökkentés és bevételnövelés elérése 2010-ben az államháztartási egyenlegnek a GDP 1,7 %-át kitevő javulását jelentené (figyelembe véve az előző évi kamatkifizetések GDP-arányosan 0,3 %-os növekedését). A kibocsátási rés szélesedését figyelembe véve ez a strukturális egyenleg jelentős, a GDP 2,25 %-át kitevő javulásának felel meg (a Bizottság szolgálatai által a programban szereplő információk alapján, a közösen megállapított módszertannal összhangban újraszámítva). (8) A konvergenciaprogramban szereplő középtávú stratégia fő célja, hogy a hiány 2012-re a GDP 3 %-ában megadott referenciaérték alá csökkenjen, a február 16-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással összhangban. A programban meghatározott pálya a költségvetési hiányt fokozatosan, 2010-ben a GDP 6,3 %-áról indulva 2011-ben a GDP 4,4 %-ára, 2012-ben pedig a GDP 3,0 %-ára csökkenti. Az elsődleges egyenleg hasonló mintát követ. Az (újraszámított) strukturális egyenleg a programidőszak elejére összpontosított kiigazítást tükröz. A program alapján a 2010 és 2012 közötti években az átlagos éves költségvetési konszolidáció körülbelül a GDP 1,75 %-ának felel meg, ami összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlással. A kiigazítás jórészt a kiadási oldalra épül, az elsődleges kiadás várhatóan fokozatosan csökken a 2009-ben GDP-arányosan 37,6 %-ról 2012-re a GDP 33,3 %-ára. Az államháztartási bevétel az előrejelzések szerint a 2009-ben GDP-arányosan 31,1 %-ról 2010-ben 31,7 %-ra növekszik, ezután pedig egyenletessé válik. A évi költségvetési cél elérése érdekében hozott strukturális konszolidációs intézkedések megkönnyítik a és évi költségvetési célok elérését is. A hatóságok közlése szerint Románia középtávú célkitűzése a GDP 0,7 %-át kitevő strukturális hiány. Tekintettel a legújabb előrejelzésekre és az adósság szintjére, a középtávú célkitűzés megfelel a Paktum célkitűzéseinek. A program nem tervezi a középtávú költségvetési célkitűzés elérését a programidőszakban.

16 C 144/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (9) A évi hiány a programban előre jelzettnél rosszabb lehet, mivel a kiadáscsökkentésre irányuló néhány intézkedés végrehajtása, mint például az állami foglalkoztatás csökkentése, társadalmilag és politikailag nehézségekbe ütközhet. Nehézséget okozhat továbbá a Rompetrol-értékpapírokkal kapcsolatos visszafizetésekből származó egyszeri bevétel teljes beszedése, amely a feltételezések szerint a GDP 0,5 %-át kitevő további bevételt jelentene. A román kormány azonban a fizetésimérleg-támogatáshoz kapcsolódó program keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy további intézkedéseket hajt végre, ha a jelenleg meghatározottak nem biztosítják az ez évi költségvetési hiánycél eléréséhez szükséges megtakarításokat. Hasonlóképpen előfordulhat a 2010 utáni években is, hogy a programban szereplő célok elérése nem lesz könnyű, különös tekintettel a választási ciklus államháztartásra gyakorolt potenciális negatív hatására. Egy másik potenciális középtávú kockázat az állami vállalkozások hátralékainak felhalmozódása, amelyet ha nem számolnak fel, negatív következményekkel lehet a költségvetés számára, ha a kormánynak valamely szakaszban be kell avatkoznia. Végezetül, a program nem határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel a 2010-ben a GDP 6,3 %-ának megfelelő hiányt 2012-re a GDP 3,0 %-ára kívánják csökkenteni. Ez az információ várhatóan a közötti időszakra vonatkozó középtávú költségvetési keretben szerepel, amelynek elfogadása 2010 májusában esedékes. (10) A konvergenciaprogram becslése szerint a bruttó államadósság az előző évi 13,6 %-ról 2009-ben a GDP 23 %- ára emelkedik. Az adósságráta emelkedésének fő hajtóereje a hiány erőteljes emelkedése, a GDP csökkenése, a kamatfizetések növekedése és az árfolyam-leértékelésből származó értékelési hatás volt. Bár jóval a Szerződés szerinti referenciaérték alatt marad, az adósságráta az előrejelzések szerint a programidőszakban további 6,7 százalékponttal emelkedik, 2012-re a GDP 29,7 %-ára, amit főként a magas államháztartási hiány okoz. Ha a programban meghatározott költségvetési célokat nem érik el, az adósságráta előre jelzett alakulása kevésbé kedvező is lehet. előirányzott középtávú csökkentése és a Romániára vonatkozó fizetésimérleg-támogatási program keretében a nemzetközi pénzügyi intézményekkel megállapított nyugdíjreform-tervezet végrehajtása, amelynek célja a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások jelentős növekedésének megfékezése, hozzájárul majd az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos, a Bizottság évi fenntarthatósági jelentésében ( 1 ) magasnak becsült kockázatok csökkentéséhez. (13) A kereslet 2004 és 2008 közötti fellendülése idején a költségvetési politika erősen prociklikus volt, súlyosbítva ezzel a magánszektor gerjesztette egyensúlyhiányokat és tovább terhelve a már eleve túlfűtött gazdaságot. Mindez nagymértékben a gyenge költségvetési tervezést és végrehajtást eredményező, általánosságban gyenge költségvetési irányítási keretnek volt köszönhető. A váratlan többletbevételeket általában évközi pótköltségvetések alapján költötték el, és csak kevés mozgásteret hagytak nehezebb időkre. A tőkekiadások tekintetében a visszatérő alulteljesítéshez részben az állami beruházási projektek tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos gyenge közigazgatási kapacitás is hozzájárult. A román hatóságok költségvetési keretük megalapozottságának javítása érdekében az EU fizetésimérleg-támogatásához kapcsolódó program keretében kötelezettséget vállaltak a költségvetési irányítás javítására. A költségvetési felelősségről szóló törvény tervezetét benyújtották a parlamentnek jóváhagyásra. A törvénytervezet kötelező középtávú keretet hoz létre, megállapítja az év közbeni költségvetés-módosítások korlátait, szilárd költségvetési szabályokat vezet be és létrehoz egy költségvetési tanácsot, amely biztosítja az államháztartási kérdések független ellenőrzését. Határidőket állapítottak meg a költségvetési tanács felállítására (április vége) és a közötti időszakra vonatkozó középtávú költségvetési keret benyújtására (május vége) vonatkozóan. (11) A 2020-ig tartó középtávú adósság-előrejelzések szerint a GDP növekedési rátája és az adóhányad csak fokozatosan tér vissza a válság előtt feltételezett értékekhez. Ez azt jelentené, hogy a programban előirányzott költségvetési stratégia ebben a formában, a politika további változtatása nélkül nem elegendő ahhoz, hogy az adósságrátát 2020-ra stabilizálja. (12) A népesség idősödésének hosszú távú költségvetési hatása egyértelműen az uniós átlag feletti, főként a nyugdíjkiadások előre jelzett magas növekedése miatt. A programban becsült évi költségvetési pozíció súlyosbítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását. Az elsődleges hiány programban (14) A kormány számára átfogó prioritás és kihívás a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének javítása, központi és helyi szinten egyaránt. A nemzetközi pénzügyi intézményektől származó multilaterális támogatás keretében javul a problémaelemzés, a költségvetési irányítási keret, a költségvetés tervezése és végrehajtása, valamint a politikák végrehajtása. Mindazonáltal további előrelépésre van szükség az állami szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok minősége, valamint általánosságban az üzleti környezet romlásának elkerülése érdekében. Az egyes minisztériumok teljesítményét érintő egyedi kihívások, ( 1 ) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, november 10-i tanácsi következtetésekben a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra, továbbá felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez, amelyet 2012-re terveznek.

17 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 144/15 valamint a kormányszintű megközelítést igénylő, rendszerszintű problémák kezelése érdekében hamarosan megkezdődik a közigazgatás funkcionális átvizsgálása. Ezenfelül az adóigazgatás hatékonyságának növelése és a helyi hatóságok és az állami tulajdonú vállalkozások kiadásai feletti központi kormányzati ellenőrzés megerősítése érdekében egyedi intézkedések szerepelnek a tervek közt. A hatóságok a nem bejelentett munka visszaszorítására irányuló tervet fogadtak el, amely a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát növelő intézkedésekre összpontosít. A hatóságok az állami oktatási és K+F kiadások hatékonyságának és eredményességének javításán is dolgoznak. Végül, a kormány konkrét intézkedéseket kíván hozni annak érdekében, hogy növelje az EU strukturális alapjainak alacsony felhasználási arányát. (15) Összességében 2010-ben a programban felvázolt költségvetési stratégia nagyjából összhangban van a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. Mindazonáltal az államháztartási hiány rosszabb lehet a 2010-re előre jelzettnél, különösen néhány tervezett reform végrehajtásának társadalmi és politikai nehézségei miatt. Ha ezek a kockázatok bekövetkeznek, végre kell hajtani a hatóságok általi kidolgozás alatt álló tartalék intézkedéseket. Figyelembe véve, hogy a programból hiányoznak a konkrét konszolidációs intézkedések, lehetséges, hogy 2011-től a költségvetési stratégia nincs teljesen összhangban a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. A program mindenekelőtt nem részletezi a költségvetési célok elérése érdekében 2011-ben és 2012-ben meghozandó kiegészítő konszolidációs intézkedéseket. Ez az információ várhatóan a közötti időszakra vonatkozó középtávú költségvetési keretben szerepel, amelynek elfogadása május végéig esedékes. A es időszakban összességében a programban szereplő költségvetési forgatókönyv a GDP 1,75 %-ának megfelelő átlagos éves költségvetési kiigazítást tükröz, amely összhangban van a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással, de ugyanazon kockázatoknak van kitéve, mint a költségvetési célok. (16) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos ( 1 ). A program alapjául szolgáló alapfeltételezéseket továbbá nem külön táblázatban mutatják be, ahogyan azt a magatartási kódex javasolja. A Tanács a túlzott hiány 2012-ig történő megszüntetésére vonatkozó, február 16-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásaiban arra is felkérte Romániát, hogy konvergenciaprogramjának aktualizált változataiban szenteljen külön fejezetet a tanácsi ajánlások végrehajtásának. A program jelenlegi aktualizált változata külön szakaszban tárgyalja a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalmazását Románia esetében. Általános következtetésként megállapítható, hogy a konvergenciaprogramban előre jelzett konszolidációs pálya ebben a formában megfelelő és összhangban van az EUMSz cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. Mindazonáltal a 2010-re előirányzott konszolidációs intézkedések teljes körű végrehajtása elengedhetetlen a hiánycél eléréséhez. Ezenfelül a program nem részletezi kellően a 2011-ben és 2012-ben meghozandó konszolidációs intézkedéseket. A román kormány kötelezettséget vállalt tartalék intézkedések szükség szerinti meghozatalára a 2010-re megállapított hiánycél elérése érdekében. A Romániának nyújtott uniós fizetésimérlegtámogatáshoz kapcsolódó program keretében elhatározott költségvetés-irányítási reformok végrehajtása továbbá segítené a 2011-re és 2012-re kitűzött költségvetési célok elérését. Végül, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében létfontosságú a tervezett nyugdíjreform elfogadása és végrehajtása. A fenti értékelés és a február 16-án az EUMSz cikke (7) bekezdésének megfelelően adott ajánlás alapján, valamint a fenntartható konvergencia biztosításának szükségességére tekintettel Románia felkérést kap arra, hogy: i. szigorúan hajtsa végre a fizetésimérleg-támogatáshoz kapcsolódó program részeként 2010-re vonatkozóan egyeztetett költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és szükség esetén tegyen további korrekciós intézkedéseket a 2010-es államháztartási hiánycél eléréséhez. A román hatóságokat felkérik továbbá, hogy a május végéig elkészítendő középtávú költségvetési kerettel összefüggésben részletezzék a költségvetési konszolidációs intézkedéseket, amelyek szükségesek a programban 2011-re és 2012-re meghatározott költségvetési célok eléréséhez; ii. a költségvetési felelősségről szóló törvény elfogadásával és végrehajtásával javítsa a költségvetési keretet, és különösen vegye figyelembe a költségvetési tanács által végzett elemzést a költségvetési politika kialakítása és végrehajtása során; iii. fogadja el és hajtsa végre a nyugdíjtörvény-tervezetet, amely hozzájárulna az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának jelentős javításához. A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása Reál-GDP (%-os változás) KP március 7,3 7,0 1,3 2,4 3,7 BIZ november 6,2 8,0 0,5 2,6 n.a. KP június 7,1 4,0 0,1 2,4 n.a. ( 1 ) Különösen a ledolgozott órák számát érintő foglalkoztatási adatok és az államháztartási kiadások feladatkörök szerinti bontására vonatkozó adatok hiányoznak.

18 C 144/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja HICP infláció (%) KP március 7,9 5,6 3,7 3,2 2,8 BIZ november 7,9 5,7 3,5 3,4 n.a. KP június 7,9 5,8 3,5 3,2 n.a. Kibocsátási rés ( 1 ) (a potenciális GDP %-ában) KP március 9,5 1,7 3,3 3,7 2,7 BIZ november ( 2 ) 10,0 2,2 4,4 4,3 n.a. KP június 8,7 0,5 2,5 2,9 n.a. Nettó külső finanszírozási képesség/igény KP március 11,2 3,9 3,9 3,9 3,7 BIZ november 11,8 5,0 5,1 5,2 n.a. KP június 11,9 6,3 5,4 5,2 n.a. Államháztartási bevétel KP március 32,8 31,1 31,7 31,9 31,8 BIZ november 32,8 31,6 31,8 32,0 n.a. KP június 33,1 33,2 33,7 34,2 n.a. Államháztartási kiadás KP március 38,4 39,1 38,1 36,4 34,8 BIZ november 38,4 39,4 38,6 37,9 n.a. KP június 38,5 38,3 37,8 37,0 n.a. Államháztartási egyenleg KP március 5,5 8,0 6,3 4,4 3,0 BIZ november 5,5 7,8 6,8 5,9 n.a. KP június 5,4 5,1 4,1 2,9 n.a. Elsődleges egyenleg KP március 4,8 6,5 4,5 2,6 1,6 BIZ november 4,8 6,2 5,0 3,9 n.a. KP június 4,7 3,6 2,4 1,4 n.a. Ciklikusan kiigazított egyenleg ( 1 ) KP március 8,5 7,5 5,2 3,2 2,1 BIZ november 8,5 7,1 5,5 4,6 n.a. KP június 8,2 5,3 3,3 2,0 n.a. Strukturális egyenleg ( 3 ) KP március 8,5 7,5 5,2 3,2 2,1 BIZ november 8,5 7,1 5,5 4,6 n.a. KP június 8,2 5,3 3,3 2,0 n.a. Bruttó államadósság KP március 13,6 23,0 28,3 29,4 29,7 BIZ november 13,6 21,8 27,4 31,3 n.a. KP június 13,6 18,0 20,8 22,0 n.a. Megjegyzések: ( 1 ) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. ( 2 ) A közötti időszakra vonatkozóan 5,1 %-os, 3,4 %-os, 2,9 %-os és 2,5 %-os becsült potenciális növekedés alapján. ( 3 ) Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül. Forrás: Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

19 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 144/17 A TANÁCS VÉLEMÉNYE Szlovákiának a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 144/04) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, gyengül Szlovákia külső versenyképessége, ezért fontos, hogy az államháztartási hiány hiteles és fenntartható csökkentése a hatóságok következő évekre vonatkozó stratégiájának kulcseleme legyen. tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG: (1) A Tanács április 26-án megvizsgálta Szlovákiának a as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját. (2) A as időszakban a reál-gdp átlagosan 7 % feletti növekedési rátájával Szlovákia a fellendülési szakaszban az egyik legjobban teljesítő uniós tagállam volt. Ebben az időszakban a megalapozott makrogazdasági politikák révén elkerülték a nagyobb makrogazdasági egyensúlyhiányt, így lehetővé vált, hogy Szlovákia januárban bevezesse az eurót. Ennek ellenére a szlovák gazdaságot nagy kereskedelmi nyitottsága miatt erősen befolyásolta a válság. A reál-gdp a becslések szerint 4,7 %-kal esett vissza 2009-ben, és a szomszédos országok valutáinak leértékelődése Szlovákia reál effektív árfolyamának további felértékelődését vonta maga után. A válság hatásainak megfékezése érdekében a hatóságok teljes mértékben hagyták működni az automatikus stabilizátorokat, és az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban novemberben és februárban válságellenes intézkedéseket fogadtak el (a GDP 0,5 %-át kitevő mértékben 2009-re és 2010-re egyaránt). A 2009-ben várhatóan a GDP 6 %-át kitevő államháztartási hiány fényében a Tanács december 2-i határozatában megállapította, hogy túlzott hiány áll fenn, és ajánlást tett a hiány 2013-ig történő megszüntetésére. A szomszédos országok valutájának átmeneti leértékelődése és a válság során fokozódó költségvetési egyensúlytalanságok miatt ( 1 ) HL L 209., , 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el: economy_finance/sgp/index_en.htm (3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csökkenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beruházások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödése által a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásokat. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Szlovákia számára mindenekelőtt fontos, hogy olyan reformokat hajtson végre, amelyek a vállalkozásokra nehezedő szabályozási és adminisztratív terhek csökkentésére, a munkaerőpiac működésének javítására, és többek között a bérek visszafogása révén a kereskedelmi partnerekhez képest költség-versenyképességi pozíciójának javítására irányulnak. (4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv előrejelzése szerint a reál-gdp növekedése 2010-ben 1,9 %, 2011-ben 4,1 %, 2012-ben pedig 5,4 % lesz. A jelenleg rendelkezésre álló információk ( 2 ) fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2010-ben megalapozott, 2011-ben és 2012-ben pedig optimista növekedési feltételezéseken alapul. A program későbbi éveire vonatkozó előrejelzések nem feltétlenül tükrözik a költségvetési konszolidációs stratégiák megalapozásához szükséges mértékű óvatosságot, különös tekintettel a jelenlegi válság utáni környezetben a szokatlanul nagy fokú bizonytalanságokra. A program inflációs előrejelzése a feltételezett élénküléssel összhangban re körülbelül 1 százalékponttal magasabb a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzésében szereplőnél, a munkanélküliségi ráta csökkenését pedig gyorsabbra becsüli. (5) A program becslései szerint az államháztartási hiány ben a GDP 6,3 %-ára emelkedik a 2008-ban a GDP 2,3 %- át kitevő szintről. Az automatikus stabilizátorok teljes mértékű működése 2009-ben jelentős bevételcsökkenéshez és a szociális kiadások nagymértékű emelkedéséhez vezetett. A kormány által az európai gazdaságélénkítési terv ( 2 ) Az értékelés figyelembe veszi a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzését, és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat is.

20 C 144/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja keretében elfogadott ösztönző intézkedések nem befolyásolták a hiányt, mivel finanszírozásuk a kiadások költségvetésen belüli átcsoportosításával történt. Néhány válságkezelő intézkedés 2010-ben is fennmarad. A Tanács által szorgalmazott exitstratégiával összhangban, valamint a túlzott hiány megszüntetése és a költségvetési egyenleg fenntarthatóbb szintre hozása érdekében a kormány a programidőszak elejére ütemezi az államháztartás konszolidációját, 2010-től kezdődően. (6) A program 2010-ben a GDP 5,5 %-ának megfelelő államháztartási hiányt céloz meg. A kiadás GDP-hez viszonyított aránya várhatóan GDP-arányosan 1,1 százalékponttal esik, ami az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások terén megtakarításokat, a közszféra béreinek visszafogott emelését és az állami beruházások csökkenését tükrözi. A GDP-hez viszonyított bevételek az előrejelzés szerint GDParányosan 0,3 százalékponttal csökkennek, ami az adókedvezmények és a munkához kapcsolódó juttatások átmeneti növelését, továbbá az állami vállalatoktól származó osztalékok csökkenését tükrözi. A tervezett intézkedések várhatóan GDP-arányosan körülbelül 1 százalékponttal csökkentik az államháztartási hiányt. A évi költségvetési cél a strukturális egyenleg (azaz a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) nagymértékű, GDP-arányosan mintegy 1,25 százalékpontos javulásával számol, ami összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében adott tanácsi ajánlással. (például az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások csökkentése). Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok egyenlegére vonatkozó előrejelzések optimistának tűnnek, figyelembe véve a válságnak az ezen szervek bevételére gyakorolt feltételezett hatását 2010-ben. A költségvetési célokat érintő bizonytalanság a későbbi években nagyobb. A program 2011 és 2012 vonatkozásában optimista makrogazdasági feltételezéseken alapul, ami azt jelenti, hogy a bevételek a vártnál kedvezőtlenebbül is alakulhatnak. A kiadási oldalon tervezett intézkedéseket, különösen a kormányzati fogyasztás csökkentéséhez kapcsolódóakat tovább kell részletezni a konszolidációs terv hitelességének növelése érdekében. (9) A stabilitási program szerint a bruttó államadósság a ban a GDP 27,7 %-át kitevő szintről 2009-ben 37,1 %-ra emelkedett. Az emelkedés a magas hiányt és a reál-gdp évi jelentős szűkülését tükrözi. Bár az adósságarány jóval a Szerződés szerinti referenciaérték alatt marad, az előrejelzések szerint 2010-ben és 2011-ben tovább nő, elérve a GDP 42,5 %-át, majd némileg csökken 2012-ben, a GDP 42,2 %-ára. Az adósságráta valószínűleg kevésbé kedvezően fog alakulni, mint azt a program várja, különösen 2010 után, amikor a költségvetési konszolidáció kockázatait annak lehetősége is növeli, hogy a reál-gdp növekedése a programban feltételezettnél kedvezőtlenebbül alakul. (7) A program költségvetési stratégiájának fő célja, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 %-a alá csökkenjen ben, azaz egy évvel hamarabb a Tanács által a túlzott hiány esetén követendő eljárásban ajánlottnál. Az államháztartási hiány várhatóan a évi GDP-arányos 5,5 %-ról ben és 2012-ben 4,2 %-ra, illetve 3,0 %-ra csökken. A 2010 és 2012 közötti hiánycsökkenés kétharmada előre ütemezett strukturális javulást tükröz (a közös módszertannak megfelelően a programban szereplő információk alapján számítva), a maradék egyharmad pedig a kedvező ciklikus folyamatok eredménye. A strukturális javulás fő hajtóereje a kormányzati fogyasztás és a tőkekiadások tervezett jelentős csökkentése. A program alapján a közötti években az átlagos éves költségvetési konszolidáció a közös módszertannak megfelelően újraszámítva körülbelül a GDP 1 %-ának felel meg, ami összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlással. A konszolidáció a tervek szerint a 2012 utáni években is folytatódik annak érdekében, hogy közeledni lehessen a középtávú költségvetési célkitűzés, a strukturális értelemben véve kiegyensúlyozott költségvetés eléréséhez. Tekintettel a legújabb előrejelzésekre és az adósság szintjére, a középtávú célkitűzés több mint megfelelően tükrözi a Paktum célkitűzéseit. Mindazonáltal elérését a program nem tervezi a programidőszakon belül. (8) A évi költségvetés a programban előre jelzettnél valamivel rosszabbul is alakulhat. Különösen a kiadási oldalon vannak bizonytalanságok, előfordulhat ugyanis, hogy néhány intézkedés nem biztosítja a várt megtakarítást (10) A középtávú adósság-előrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növekedés fokozatosan helyreáll a válság előtt tervezett mértékre és az adóhányad visszatér a válság előtti szintre, és amelyek magukban foglalják a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését is, azt jelzik, hogy a programban tervezett költségvetési stratégia önmagában, változatlan politika mellett nem elegendő a GDP-hez viszonyított adósságarány 2020-ig történő stabilizálásához. (11) A népesség elöregedése hosszú távon az EU-átlagnál valamivel jelentősebb mértékben befolyásolja a költségvetést, főként a nyugdíjkiadások következő évtizedekre előre jelzett viszonylag magas növekedése miatt. Ezenkívül a évi költségvetési egyenleg súlyosbítja a népesség elöregedésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását. A programban előirányzottaknak megfelelően középtávon magasabb elsődleges többlet elérése, a strukturális reformok, valamint a nyugdíjrendszer reformja hozzájárulhatna az államháztartások fenntarthatóságával a kapcsolatos, a Bizottság évi fenntarthatósági jelentésében ( 1 ) magasnak értékelt kockázatok csökkentéséhez. ( 1 ) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, november 10-i következtetésekben a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra, továbbá felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez, amelyet 2012-re terveznek.

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.10. COM(2013) 914 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2013) 523 final} HU HU Ajánlás A TANÁCS

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2015) 112 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2015) 112 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 245 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2015) 112 final} HU HU Ajánlás A

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 142 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. június 1. Közleményszám Tartalom Oldal I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 146 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. június 4. Közleményszám Tartalom Oldal I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Luxemburg évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Luxemburg évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Luxemburg évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Luxemburg évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 265 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Luxemburg 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Luxemburg 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2005 COM(2005) 155 végleges 2005/0061 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Franciaországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2015) 19 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Franciaországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2015) 19 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.27. COM(2015) 115 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Franciaországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2015) 19 final} HU HU Ajánlás A TANÁCS

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 338 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2016. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 29. (OR. en) 11543/16 ECOFIN 738 UEM 278 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 28. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Németország évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Németország évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 355 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Németország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Németország 2012 2017-es időszakra vonatkozó stabilitási programjának

Részletesebben

M ű h e l y december

M ű h e l y december M ű h e l y 2007. december ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: 06-1-373-7010 Fax: 06-1-336-7520 http://www.ecostat.hu email: ecostat@ecostat.hu

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Svédország évi konvergenciaprogramját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Svédország évi konvergenciaprogramját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 347 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Svédország 2016. évi konvergenciaprogramját HU

Részletesebben

A Tanács (Ecofin) következtetései az Európa 2020 stratégiáról

A Tanács (Ecofin) következtetései az Európa 2020 stratégiáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. június 9. (11.06) (OR. en) 10881/10 CO EUR-PREP 37 ECOFIN 359 COMPET 195 ENV 404 EDUC 113 RECH 226 SOC 411 POLGEN 93 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács (Ecofin)

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovákia évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovákia évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 375 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovákia 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Szlovákia 2012 2017-es időszakra vonatkozó stabilitási programjának

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Hollandia évi nemzeti reformprogramjáról. és Hollandia évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Hollandia évi nemzeti reformprogramjáról. és Hollandia évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 420 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Hollandia 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Hollandia 2014. évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. COM(2012) 317 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról és a Magyarország 2012 2015 közötti időszakra vonatkozó stabilitási

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.28. COM(2014) 675 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE az euróövezeti költségvetésiterv-javaslatokra és adósságkibocsátási jelentésekre vonatkozó

Részletesebben

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

EBA/GL/2015/ Iránymutatások EBA/GL/2015/04 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról

Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról A tavaly kiegészített adósságképlettel együtt jelenleg négy különböző nemzeti szintű költségvetési szabály határozza meg a fiskális politika

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Költségvetési szabályok

Költségvetési szabályok Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Románia évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Románia évi konvergenciaprogramját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Románia évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Románia évi konvergenciaprogramját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 272 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Románia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Románia 2015. évi konvergenciaprogramját HU HU Ajánlás

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Cseh Köztársaság évi nemzeti reformprogramjáról,

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Cseh Köztársaság évi nemzeti reformprogramjáról, EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 254 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Cseh Köztársaság 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi a Cseh Köztársaság 2015. évi konvergenciaprogramját

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Litvánia évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Litvánia évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 365 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Litvánia 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Litvánia 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Az átvétel dátuma: június 1. Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az átvétel dátuma: június 1. Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. június 1. (05.06) (OR. en) 10535/12 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató UEM 119 ECOFIN 454 SOC 437 COMPET 331 ENV

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány

Részletesebben

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Összefoglaló Négy évvel a nagy gazdasági recesszió kezdete után az euróövezet továbbra is válságban van. A GDP és az egy főre jutó GDP a válság előtti

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Fenntartható Magyarország csökkenő államadósság-pályája

Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Fenntartható Magyarország csökkenő államadósság-pályája Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Fenntartható Magyarország csökkenő államadósság-pályája Az Európai Bizottság Költségvetési fenntarthatósági jelentése 1 megerősíti az MNB előrejelzését, amely

Részletesebben

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. március 214 szeptemberében és októberében nyolcadik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKK Gazdaság és Vállalkozáskutató ntézet (GV) együttműködésében

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Lettország évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Lettország évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. COM(2012) 320 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Lettország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról és a Lettország 2012 2015 közötti időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjáról

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Finnország évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Finnország évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Finnország évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Finnország évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 346 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Finnország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Finnország 2016. évi stabilitási programját HU

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.4.22. COM(2014) 241 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Hollandia évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Hollandia évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Hollandia évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Hollandia évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 339 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Hollandia 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Hollandia 2016. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.25. COM(2014) 390 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz:

MELLÉKLETEK. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.16. COM(2016) 727 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Aktuális kihívások a monetáris politikában

Aktuális kihívások a monetáris politikában Aktuális kihívások a monetáris politikában Pleschinger Gyula Magyar Nemzeti Bank Magyar Közgazdasági Társaság 2017. május 25. Tartalom Árstabilitás és a sérülékenység csökkentése Pénzügyi stabilitás Növekedés

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Belgium évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Belgium évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Belgium évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Belgium évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 252 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Belgium 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Belgium 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben