PR2 dokumentum A.I.M KONZORCIUM
|
|
- Kristóf Szőke
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PR2 dokumentum Javaslatok az érintett ágazatok (egészségügy, szociális, oktatás) értékelési gyakorlatának összehangolására, amely a kora gyermekkori ellátásban résztvevő intézmények értékelési gyakorlatának elemzésén alapszik A.I.M KONZORCIUM február 6. Készült: az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a TÁMOP századi közoktatás fejlesztés, koordináció c. kiemelt projekt 4. pillérének: Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését biztosító tevékenységek támogatása keretében
2 A javaslatcsomag kialakításánál felhasználásra kerültek a projektben keletkezett alábbi tanulmányok is: Asbóth Katalin (OGYEI): Teljesítményértékelés a gyermekegészségügyben. Védőnői teljesítménymérési és értékelési gyakorlat. Dr. Bakonyi Anna: Változások az óvodai-bölcsődei nevelés területén Kereki Judit: A hazai kora gyermekkori intervenciós intézményrendszer működésének legfontosabb problématerületei és fejlesztési lehetőségei Dr. Németh Tünde: Teljesítményértékelés a hazai egészségügyi szféra gyakorlatában. Koncepció kialakítása és javaslatok kidolgozása a koragyermekkori ellátás intézményrendszere teljesítményértékelési rendszerének és egységes minőségi kereteinek kialakítására, valamint koncepció kialakítása az ellátórendszerben használatos protokollok egységes, átfogó alkalmazására Dr. Scheiber Dóra (OGYEI): Teljesítményértékelés lehetőségei a koragyermekkori ellátás intézményrendszerében. Sidlovics Ferenc: A kora gyermekkori ellátáshoz köthető adatkezelési és teljesítményértékelési gyakorlat fejlesztési kérdései a gyermekvédelemben Surányi Éva: A kora gyermekkori intervenció egységes teljesítményértékelési rendszere kialakításának nemzetközi tapasztalatai Szvatkó Anna: A hazai koragyermekkori ellátásban résztvevő pedagógiai szakszolgálatok teljesítményértékelési gyakorlatának áttekintése és bemutatása az intézmények és az intézményrendszer szintjén Szerkesztette: Kereki Judit és Surányi Éva
3 Bevezetés Mára hazánkban a kora gyerekkori ellátás meghatározó jelentőségű kérdésévé vált az intézményközi integráció problémaköre. A koragyerekkori ellátások különböző ágazatok közötti szétdaraboltsága és ebből fakadóan a gyakorlati munka összehangolatlansága számos anomáliához vezetett az ellátórendszer működésének eredményességében. A széttagoltság, a szükségesnél kevesebb kommunikáció és az együttműködés gyengesége rendszer szinten rontja az ellátás hatékonyságát. Az integráció azonban nem feltétlenül jelenti az eltérő felépítéssel, működési és irányítási tradíciókkal rendelkező ellátó hálózatok ténylegesen egyesített rendszerré alakítását. Sokkal valószerűbb kezdeményezés ma hazánkban a jelenlegi intézményi struktúra megtartása mellett egyfajta közös szemléletmód és együttgondolkodás elindítása azzal kapcsolatban, hogy mit gondolunk minőségi ellátásnak, mik ebben az ellátás egyes szereplőinek feladatai, felelősségei, s főként hogy sikerül-e felismerni és elfogadtatni azt, hogy a gyakorlati területen történő előrelépéshez az érintettek összefogására, együttes munkájára van szükség. Ma a minőségi ellátás irányába történő előrelépés egyik fő akadálya az, hogy az eltérő ellátási rendszerekhez tartozó szakemberek nem ismerik egymás működésének jellegzetességeit, struktúráját, pontos feladatkörét és még kevésbé azokat a nehézségeket, amelyekkel az egyes fejlesztő törekvések implementációi küzdenek. A fejlesztési stratégiák kidolgozása így legtöbbször egymás szempontjainak figyelembe vétele nélkül történik, annak ellenére, hogy a gyerekekkel és családokkal zajló mindennapi munka folyamán ezek a szerepek korántsem függetlenek egymástól. A kora gyermekkori intervenció komplex terület, amelyet nehéz ágazati megközelítéssel koherensen lefedni, az iskoláskor előtti gyermekekre és családjaikra irányuló szolgáltatások egymásra épülése az ágazatok között összehangolt együttműködést igényel. A kora gyermekkori intervenció rendszerszerű működése lehetne az egyik garanciája a kliensközpontú, mindenki számára megfelelő hozzáférést biztosító, elérhető, átlátható, időben nyújtott minőségi szolgáltatásnak. A gyermekekkel foglalkozó szolgáltatások, kiemelten a koragyermekkori ellátások minőségének és hozzáférhetőségének fejlesztését olyan befektetésként kell értelmeznünk, amely a jövő társadalmát fenntarthatóbbá, működőképesebbé, élhetőbbé teszi. Az ellátás minőségére, hatásosságára és hatékonyságára fókuszáló egységes szemléletű mérési-értékelési rendszer, mely a kezdetektől fogva közös gondolkodási keretben és szemléletben kezeli a korai ellátórendszer szereplőit, és közösen kidolgozott lehetséges fejlődési utakon történő előrelépésekről ad visszajelzést, hatékony eszköz lehet az ebben az irányban történő előrelépések ösztönzésében. A teljesítményértékelés ebben a vonatkozásban tehát jóval több, mint egy adatgyűjtési-értékelési rendszer. Sokkal inkább jelent egy olyan szakpolitikai eszközt, mely lehetőséget ad egy közös jövőkép felé vezető úton történő előrelépés értékelésére, az akadályok felismerésére, a rendszeres visszajelzésre és az arra való strukturált, objektív adatokra épülő visszacsatolásra, valamint újabb megoldási elképzelések és javaslatok kidolgozására. Ebben a szemléletben egy optimális teljesítményértékelési rendszer visszajelzést ad mindazokról a strukturális tényezőkről, melyek az ellátórendszer működésének hatékonyságát alapvetően meghatározzák. Az utóbbi néhány évben a kora gyermekkori intervenció rendszerének működését illetve fejlesztési lehetőségeit vizsgáló kutatások több
4 olyan kritikus tényezőre hívták fel a figyelmet, amelyek komoly akadályát képezik a rendszerszerű működés kialakításának. 1. Javaslat Fontos szempont azoknak a stratégiai jelentőségű beavatkozási pontoknak a felvázolása, amikben történő előrelépés várhatóan jelentős hozadékkal járhat az ellátórendszer számára, és amelyek rendszeres nyomon követése a teljesítményértékelésben visszajelzést adhat az ellátórendszer hatékonyságának fejlődéséről. Ezek mentén a témák mentén a konkrét mérőeszközök és indikátorok kidolgozása akkor kezdődhet meg, ha a stratégiai irányokról, a továbblépési utakról szakpolitikai szinten konszenzus jön létre. A teljesítményértékelés az input tényezőket mérő strukturális elemeken túl méri, követi a folyamatokat és értékeli ezek megfelelőségét/hatékonyságát. Az egyes ellátások, illetve a rendszer működésének értékelése nélkülözhetetlenné teszi a fő cél, vagyis az eredmények és kimenetek vizsgálatát. Az egészségügyi, oktatási és szociális ágazat mindegyikében van igény a teljesítmény valamilyen fokú mérésére és értékelésére. A különböző ágazatokban azonban gyakran más a mérések és értékelések célja, szerepe, felhasználása és ebből kifolyólag szabályozottsága is. Az egészségügyi körbe tartozó ellátások a feladat jellegéből adódóan általában szabályozottabbak, a mérés és értékelés általánosan elterjedtebb és standardizáltabb, mint a másik két ágazatban. Ez az értékelés érthetően az egészségügyi szempontokra fókuszál, a kora gyermekkori intervenciós tevékenységeket az egészségügyi ellátás részeként méri és kezeli, az ellátásra mint tevékenységre, illetve annak körülményeire helyezi a hangsúlyt, a megfelelő kontrollálás azonban nem biztosított. Az oktatási és a szociális terület tevékenysége kevésbé szabványosított, ott nagyobb tere van a sokféleségnek, az alternatív megközelítéseknek, ami nehezebb és kevésbé összehasonlítható mérési és értékelési környezetet jelent, különösen annak fényében, hogy az ellátás intézményi keretei és koncepciói sokkal gyakrabban és nagyobb mértékben változtak az elmúlt két évtizedben, mint az egészségügy területén. Ilyen környezetben a strukturális feltételek és a folyamatok mérésén, megfigyelésén túl még inkább szükség van a visszacsatolás érdekében az eredmények/kimenetek mérésére. Ez a koncepciók gyors változása miatt és az utánkövetéses vizsgálatok lebonyolítása nélkül igen nehéz. A kora gyermekkori intervenció alapvetően ellátó jellegű tevékenységeinek mérése több célból történhet. Az egyik cél a szolgáltatás/ellátás minőségének biztosítása. Ennek alapszintje egy ún. ellenőrző-lista típusú mérés, amely a különböző szintű szabályoknak, előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Ebben a szemléletben a szabály tartalmazza a szükséges minőségi elvárásokat, tehát a szabály követése, betartása, az előírás teljesítése már eleve garantálja a szükséges minőséget. Ilyen előírásokat alapvetően strukturális feltételekre, és ahol ez eléggé részletesen szabályozható, ott folyamatokra lehet kialakítani, akkor, ha ezek a folyamatok standardizálhatók. Az előírásoknak való megfelelés ellenőrzése a legáltalánosabban működő mérés. Az egészségügyben több szintű szabályozás rögzíti azokat a feltételeket, amelyek mellett az intézményeknek az ellátást nyújtaniuk kell. Mivel itt a tevékenységek jobban standardizálhatók, a megfelelés típusú mérés és ellenőrzés általánosan alkalmazott. Ez a működési engedélyek kiadásától a tevékenység ellenőrzéséig, auditjáig sok mindenre kiterjed. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felügyelete alá tartozó megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei
5 végzik az egészségügyi szolgáltatások működési engedélyének kiadását, ellenőrzik a Szakmai Kollégium által meghatározott és rendeletekkel szabályozott minimumfeltételek meglétét. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal gyakorolja a védőnői és a szakellátás szakmai irányítását és teljeskörű szakmai felügyeletét. Az orvosi szakmai felügyelet 2011 óta a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet hatásköre, ami az ellenőrzésen túl a módszertani fejlesztésekre és az értékelésre is kiterjed. A kora gyermekkori ellátásban résztvevő pedagógiai jellegű intézmények és a szociális ellátó intézmények működésének alapfeltételei szintén szabályozottak. Az oktatásban és a szociális területen a szabályozás a működéshez szükséges minimum feltételeket és az alapfeladatokat rögzíti, a folyamatokban azonban inkább csak keretek vannak, s ezen belül viszonylag tág mozgástere van az intézményi és módszertani önállóságnak. Az előírásoknak való megfelelést általában állami hatóságok, szakfelügyeletek mérik, s ez indokolt is a jogszabályi megfelelés esetében. Bizonyos esetekben, ahol alacsonyabb szintű szabályozás (pl. irányelv, módszertani útmutató, működési kódex, stb.) érvényesül, a külső audit is alkalmas lehet a mérésre. Fontos megjegyezni, hogy eredmény/kimenet jellegű mutatók nem vagy legalábbis sokkal kevésbé alkalmasak a standardizálásra, így ezek esetében a szabálynak való megfelelés nem is igazán értelmezhető. 2. Javaslat Célszerű áttekintetni a kora gyermekkori ellátást végző különböző ágazati intézmények létesítési és működési feltételeinek szabályozását és az ellátás indokolt ágazati szakmai szempontjainak maradéktalan érvényesítése mellett javaslatot kidolgozni az alapvető működés szabályainak és ellenőrzésének egységesebb kialakítása érdekében. A minőségbiztosítási célú mérés másik típusa az ellátás eredményére, kimenetére és az ezzel elért hatásra vonatkozó vizsgálat. A korszerű minőségbiztosítás és teljesítménymenedzsment megközelítésnek megfelelően a gyermekek egyéni fejlődése, a család helyzetének objektív vagy szubjektív változása és a környezetre gyakorolt hatások mutatják a legjobban, hogy az ellátás valóban mennyire volt képes segíteni a rászorulók problémáinak enyhítésében vagy megszüntetésében. Ilyen mérések, bár több területen is elismerik ezek szükségességét és valóban fontosak az ellátás minőségének megítéléséhez és fejlesztéséhez, nem kerülnek általánosan alkalmazásra. Általában az eredmények/kimenetek/hatások mérése papíron kinyilatkoztatott szándék, vagy vágy marad. Tipikusan ilyen a minden óvoda számára kötelező Intézményi Minőségbiztosítási Program (IMIP), amely tartalmazza ugyan a szülők véleményének, elégedettségének visszacsatolását, de általában nem határozza meg ennek eszközét/módját, s így a legtöbb esetben ez a mérés feltételezhetően módszertanilag nem eléggé megalapozott, vagy el is marad. A minőségbiztosítási célú mérések hiánya, vagy csak esetleges alkalmazása egyrészt abból adódik, hogy az ilyen vizsgálatok költségigénye nem finanszírozható az ellátási célokat támogató intézményi bevételekből, és ilyen forrás általában külön nem áll rendelkezésre. A másik ok, hogy ezek a mérések módszertanilag sokkal több kihívással járnak, mint például a
6 megfelelőségi ellenőrzések. Az alkalmazott mérési technikák gyakran komoly szakmai (kvalitatív és kvantitatív empirikus kutatás és elemzési) felkészültséget igényelnek, másrészt a hatások gyakran időben az ellátástól távolabb mérhetők igazán. Az intézmények általában nem rendelkeznek ehhez szakemberrel, s rendszerint külső intézménytől sem tudnak az ellátási folyamat részeként igénybe venni ilyen szolgáltatást. A gyermekek ellátását szolgáló módszerek és a minőség fejlesztéséhez szükséges visszacsatolás érdekében azonban az efféle vizsgálatok nélkülözhetetlenek az intézmények és a szakpolitika számára. Az eredmények komparatív értelmezése esetén óvatos kezelésre van szükség, mert összehasonlítás céljára csak korlátozottan alkalmazhatók. 3. Javaslat Az eredmény/kimenet/hatás jellegű vizsgálatokkal magának az ellátó intézménynek vagy valamilyen módszertani, minőségbiztosítási feladattal megbízott ágazati vagy ágazatközi módszertani, illetve kutató intézmény(ek)nek kellene foglalkoznia. Az ilyen vizsgálatok, bár összehasonlításra általában korlátozottan alkalmasak, nélkülözhetetlen visszacsatolást jelenthetnek a rendszer számára. 4. Javaslat A korszerű elképzelések szerinti szolgáltatások minőségének meghatározásában minden érdekeltet meg kell szólaltatni: egyrészt a szülőket és a gyerekeket, másrészt a finanszírozó szerveket, a szakmai szervezeteket, valamint a tudományos kutatókat, szakértőket. 5. Javaslat Az egyes ágazatok tapasztalatainak feldolgozásához elengedhetetlen az eredmény/kimenet/ hatás mérések kiterjedtebb alkalmazása. Ennek érdekében nagy szükség van a használható módszertanok vizsgálatára, tesztelésére, fejlesztésére kutatás-fejlesztési tevékenység keretében. A módszertani fejlesztés mellett fontos tevékenység e mérések gyakorlati alkalmazásban való bevezetése, elterjesztése. Sokat segítene, ha legalább néhány eredmény/kimenet/hatás mérésével foglalkozó intézményi vagy akár több intézményre kiterjedő projekt kapna pályázati rendszerben megfelelő támogatást. A vizsgálatok szakmai minőségi minőségbiztosítása és a publicitás érdekében fontos lenne, hogy a támogatással elvégzett vizsgálatok eredményei megfelelő szakmai nyilvánosságot kapjanak, s az intézmények visszacsatolásként építsenek is rájuk. A sikeres megoldások módszertani ajánlások, jó gyakorlatok formájában megosztásra kerülhetnek az érintett intézményekkel, szervezetekkel. Egy harmadik mérési, értékelési cél a finanszírozás céljából végzett mérés. Ekkor az elvégzett tevékenységet, ráfordítást mérjük a költségek fedezése, azaz a finanszírozás céljából. Az ilyen mutatókhoz gyakran valamilyen ösztönzés is kapcsolódik, ami egyrészt a költségmegtakarítást hivatott érvényesíteni, másrészt a konkrét teljesítéseket kívánja
7 pénzügyi eszközökkel elérni. Tipikusan ilyen rendszer az Országos Egészségbiztosítási Pénztár házi gyermekorvosi ellátás finanszírozása, ami mennyiségi teljesítést és minőségi és ösztönzési célokat is szolgál. A házi gyermekorvosi praxisok által ellátott körzetek indikátorokkal mért jellemzői finanszírozási pontokat jelentenek. Azokkal az endogén (tehát az intézmény/szereplő viselkedése által befolyásolható) teljesítménymutatókkal, amelyekhez valami más cél (különösen, ha finanszírozás) kapcsolódik, óvatosan kell bánni, ha értékelésre is használni akarjuk, mert a mutató némileg torzított lehet1, még akkor is, ha a finanszírozónak vannak eszközei a torzítások kiszűrésére. Ha valamilyen indikátor ugyan finanszírozási következménnyel jár, de az intézmény nincs rá befolyással, akkor használható, ugyanakkor ez leginkább egy adott intézmény illetve körzet igény oldali strukturális és nem a teljesítmény mutatóinál fordul elő. 6. Javaslat Általában olyan mutatók nem javasolhatók teljesítménymérési/értékelési célú használatra - különösen összehasonlításra -, amelyek a hozzájuk kapcsolódó valamilyen pénzügyi vagy más ösztönző hatás miatt torzítottak lehetnek. A teljesítménymérés kérdését közelíthetjük arról az oldalról is, hogy mit mérjünk, milyen mutatókat használjunk. A jó mutató természetesen a mérés céljától és a mérést végzőtől is függ. Önbevalláson, saját mérésen alapuló mutatókat akkor célszerű használni, ha objektív (és exogén) mutatóról van szó, s ha ezek használata nem vezet az eredmények torzításához, azaz nem kapcsolódik hozzá pozitív vagy negatív ösztönző. Az önbevalláson alapuló adatok előnye, hogy a felmerüléshez legközelebbi helyről gyűjthető. Ilyenek minden ágazatban az adatlapok, amelyeket az ellátók a kliensekről kitöltenek. Hasonlók az ellátási kartonok, védőnői jelentés adatlapok, fejlődési naplók, stb. Ezek a fontos elemi információkat tartalmazó dokumentumok önmagukban nem alkalmasak teljesítményértékelésre, csak akkor, ha ezek összességét vizsgáljuk. Jelentőségük viszont óriási a későbbi elemzési célú felhasználással kapcsolatban2. Önbevallással az elvégzett feladatok és ezek közvetlen eredményeinek rögzítése lehetséges. Külső mérés sokféle lehet. Erre leginkább akkor van szükség, ha a szervezet maga nem tudja mérni a vizsgált mutatót, vagy ösztönzési szempontból nem célszerű, ha ő méri. A megfelelőségi típusú, általában hatósági ellenőrzés tárgyát képező mutatókat ellenőrző listák (checklists) segítségével mérhetjük. Ehhez szükség van arra, hogy a mérni kívánt tényező standard és jól definiált legyen, s egyértelműen eldönthető legyen, hogy az elvárt kritérium teljesül-e vagy sem. Az eltérés általában meg nem felelést vagy minőségi problémát jelez. Az egészségügyi, oktatási és szociális ágazatban a szakhatóságok használnak ilyen ellenőrző listákat. Ezek a mutatók lehetnek strukturális és folyamat mutatók is. Teljesítménymérésre csak korlátozottan vagy egyáltalán nem alkalmasak, mivel általában kétértékűek (megfelelt/nem megfelelt), legfeljebb egyszerű minőségi indikátorként szolgálhatnak. 1 Nemcsak a pénzügyi természetű mutatókra, hanem általánosságban is igaz, hogy minden olyan indikátor/mutató esetén, amihez erős pozitív (jutalom) vagy valamilyen negatív következmény kapcsolódik, számíthatunk arra, hogy torzított lesz. 2 Ezek felhasználásának szempontjai az adatgyűjtési rendszerrel foglalkozó javaslatok között jelennek meg
8 Ellátás oldali strukturális mutatók azonban nem csak kétértékűek lehetnek. Ilyen indikátorokat tipikusan külső szervezet mér, de a vizsgált szervezetek jelentése alapján. Bemeneti strukturális indikátorokat használnak minden ágazatban, az intézmények a felettes szervek felé időről-időre jelentik ezeket a mutatókat. Az eszközellátottság, a szakemberek száma, a végzettség és képzettség szerinti megoszlása, tapasztalata már ellátási minőséget befolyásoló bemeneti tényező. Ezek megítélése már bonyolultabb, rendszerint valamilyen ideális vagy optimális értékhez képest kell mérni és értékelni őket. Ezekkel a strukturális bemeneti mutatókkal az a gond, hogy önmagukban nem alkalmasak arra, hogy az ellátás minőségét minősítsék. Hasznosak azonban az elemzéseknél, ahol a kontroll változók között szerepelve vizsgálható az eredményre/kimenetre gyakorolt hatásuk. Az ellátást jellemző másik mutató típus a ráfordítás jellegű bemeneti mutatók köre. A terápiás foglalkozások időtartama, fejlesztési órák száma, különböző fejlesztések típusa és száma, az elvégzett tevékenységet mérik mennyiségi és minőségi dimenzióban. Az egészségügyben és az oktatásban gyakoriak ezek a mutatók. Használatukra ugyanaz igaz, mint a strukturális bemeneti mutatókra, azaz az eredményre biztosan hatást gyakorolnak, de csak komplexebb statisztikai elemzéssel határozható meg, hogy milyet. Az efféle mutatók kontroll bemeneti változók a teljesítmény értékelés szempontjából. A ráfordítás jellegű mutatók hasznosak lehetnek az erőforrás tervezés és elosztás kialakításához. Az ellátó intézmények teljesítményére is képezhetők indikátorok. Ezek azonban általában nem alkalmasak az ellátás hatásának mérésére. Inkább olyan mutatókat lehet képezni, mint az adott időszakban bekerülők vagy ellátásában lévők száma, a valamilyen típusú ellátásban részesülők száma. Ezek a mennyiségi mutatók azonban nem alkalmasak az ellátás hatásának eredményének mérésére, sokkal inkább az intézmények terhelését, az adott körzetben lévő intézmény szolgáltatása iránti igényt/keresletet mutatják. A leterheltség tekintetében a tapasztalatok alapján komoly eltérések lehetnek az intézmények között, anélkül, hogy ez bármit elárulna a szakmai teljesítményről. Ezek a mutatók, mivel az igény helyét és mértékét jelzik, alkalmasak a szakmai és pénzügyi erőforrások elosztásának orientálására. Az indikátorok használata alapvető fontosságú a rendszer különböző metszetben történő vizsgálatához, az egyes intézmények, régiók összehasonlításához. Az indikátorok alapján megvalósítható teljesítményértékelésnek azonban számos gyengéje van. Először is csak nagyvonalú összehasonlításra, az eltérések kimutatására használhatók. Másodszor, mivel az oki tényezőket nem ismerjük az indikátorok eltérése mögött, nem tudjuk, hogy milyen tényező következménye az eltérés. Ezek közöl csak az egyik a teljesítmény, de sok más strukturális vagy egyéb ok lehet. Az indikátorok többsége inkább kontroll változóként használható komplex statisztikai elemzésekhez, ami több tényező együttes hatását vizsgálja. 7. Javaslat Minden ágazat használ indikátorokat az intézmények bemeneti vagy kimeneti eredményeinek mérésére. Célszerű az egyes ágazatok gyakorlatának ismeretében a kora gyermekkori ellátás egységes szemléletű indikátorainak kidolgozása és az indikátorokon alapuló összehasonlítás módszertani feltételeinek kidolgozása. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy az indikátorok önmagukban nem alkalmasak a teljesítmény mérésére, de még a jó (vagy rossz) gyakorlatok azonosítására sem, segíthetnek viszont abban, hogy felhasználásukkal komplexebb elemzéseket készítsünk. A jó indikátorrendszer kidolgozása ezért fontos.
9 Az eredmény/kimenet/ hatás típusú valódi eredménymutatók mérése nélkül nincs értelmes teljesítményértékelés. Ideális esetben az ellátás hatását valamilyen fejlődés/változás mutató méri. A változás mérhető standard módon, diagnosztikai eszközökkel, tesztekkel. A bemeneti és a kimeneti érték különbsége a változás. A standard mérés esetében is igaz, ami a többi indikátornál is felmerül, hogy a mért változás nem feltétlenül az ellátás következménye, mivel az állapotváltozásban, javulásban több tényező is szerepet játszhat. Több tényező hatását csak statisztikai elemzéssel lehet hatékonyan vizsgálni. A változás nem csak objektív eszközökkel mérhető, hanem szubjektíve is értelmezhető. Ha a kliens, a kliens családja, környezete javulást észlel, az ugyanúgy eredménynek tekinthető, mintha ez objektíve is azonosítható lenne. Az persze kérdés, hogy ez az ellátás mely elemének tudható be, a szűken vett terápiának, kezelésnek, fejlesztésnek, vagy a foglalkozásnak, odafigyelésnek, támogatásnak. Mivel az ellátórendszernek mindegyik feladata lehet, de csak a szubjektív értékelés alkalmas a jól-lét illetve az ebben bekövetkezett változás mérésére, nyilván erre is szükség van. A szubjektív értékelés tipikus eszköze a survey vagy kvalitatív esetben az interjús vizsgálat. A szubjektív értékelés változását lehet úgy vizsgálni, hogy a kliens, a kliens családja, környezete értékeli utólag a hatást. Sokkal jobb azonban, ha az állapot, közérzet, a jól-lét mérése mind az ellátásba kerüléskor, mind a kikerülés időpontjában mérésre kerül egy kérdőív segítségével. Csak az eredmény/kimenet/hatás vizsgálatok segítségével lehet valódi teljesítmény illetve hozzáadott érték mérést végezni, akár intézményi, akár makroszinten. Az efféle vizsgálatok nemzetközileg sem általánosak. Ugyanakkor minden új program esetén jogos elvárás annak mérése, hogy bevezetése milyen hatást gyakorolt, hogyan hatott az érintettekre, jobban teljesített-e más programokhoz képest. Intézményi szinten az intézmény saját minőségbiztosítása, saját teljesítményértékelése érdekében is szükség van az eredmény/kimenet vizsgálatokra. Gyakran ilyet az intézmények minőségbiztosítási rendszere is előír. Ha a módszertani kérdésekben az intézmények kapnak megfelelő segítséget, standard kérdőívek, tesztek formájában, e vizsgálatok beépíthetők az intézmény működési rendjébe, saját erőből elvégezhetők. A probléma az, hogy egy jó önértékeléshez is korrekt elemzés kell, amihez legtöbbször külső segítségre lehet szükség. Ebben segíthetne valamilyen módszertani központ, amely a módszertani és elemzési feladatokat támogatná és/vagy ellátná, és segítené az intézményeket az eredmények interpretálásában. Az eredmény vizsgálatokat intézmények fölötti szinteken (regionális, országos, ágazati) is lehetne végezni legalább bizonyos időközönként. E vizsgálatok adat-, idő- és munka igénye azonban igen nagy. Ha már intézményi célból amúgy is zajlik az adatok gyűjtése és feldolgozása, az adatgyűjtés megoldható az intézmények adatainak összegyűjtésével. Az időés munkaigény miatt ilyen vizsgálatokra csak bizonyos időközönként lehet szükség, akkor viszont alkalmasak lehetnek nagyobb léptékű, komplex összehasonlítások, elemzések megvalósítására. Ha intézményi szinten megfelelően zajlik az adatgyűjtés és az adatszolgáltatás, és van lehetőség az ellátottak útjának követésére, akkor utánkövetéses vizsgálatok is egyszerűbben végezhetők. Ezek jelentősége azért nagy, mert a korai ellátás hosszabb távú hatásainak vizsgálata csak ezzel az eszközzel lehetséges.
10 8. Javaslat Valódi teljesítménymérés csak eredmény/kimenet/hatás vizsgálatokkal lehetséges. Ez az ellátásban résztvevők, családjuk és környezetők állapotváltozásának, jóllétének mérését igényli, valamint annak identifikálását, hogy az ellátás különböző elemei és egyéb körülmények hogy járultak hozzá az eredményhez. Ilyen vizsgálatokat lehet végezni intézményi (azaz mikro) és rendszer (azaz makro) szinten. Mivel ez a fajta mérés olyan szakértelmet igényel, ami általában nincs meg az intézményekben ezek megvalósítását egy módszertani központ támogathatná, amely akár belső, akár külső szakmai erőforrások bevonásával kidolgozna mérési és értékelési módszertani javaslatokat, kérdőíveket, és el is végezné vagy elvégeztetné a szükséges vizsgálatokat, elemzéseket az intézmények számára, és segítene az eredmények értékelésében és a minőség javítására való felhasználásában A teljesítménymérés elsődleges célja a közvetlen visszacsatolás az intézmény vezetése és dolgozói számára szakmai munkájuk eredményéről, hatásáról. Az intézmények e visszajelzések alapján fejleszthetik, alakíthatják programjukat, gyakorlatukat. A különböző intézmények mérési, értékelési gyakorlatának konvergenciája fontos, de a tejes egységesítés nem cél, hisz csak így nyílik lehetőség különböző módszertani lehetőségek kipróbálására, bevezetésére. A jó intézményi szintű értékelés részletes és mélyreható összehasonlítás nélkül is alkalmas követésre érdemes jó gyakorlatok azonosítására A makroszintű teljesítményértékelés bevezetését a módszertani megalapozottság hiányában rövidtávon nem látjuk indokoltnak. Egy nem eléggé alapos és körültekintő értékelési rendszer többet árt, mint használ. Az intézmények bármilyen részletesebb összehasonlítása megbízható adatokat és a munkavégzés minősége mellett a teljesítményt befolyásoló különféle tényezők hatásának ismeretét is igényli. Az akadályok elhárítására megbízható adatok hiányában és módszertani nehézségek miatt rövid távon nem látunk lehetőséget. Ez a jogos óvatosság azonban éppen hogy szükségessé teszi intézmények feletti szintű (regionális, országos, ágazati, stb.) illetve követéses (longitudinális) kutatások rendszeres elvégzését. E kutatások sikerének egyik kulcsa az adatgyűjtés minősége, illetve az adatokhoz való hozzáférés szabályozása. Ennek érdekében szükség van az egységes rendszerbe szervezett elektronikus formában történő adatgyűjtésre, és a különböző adatbázisok elemzési célú összekapcsolásának lehetőségére. A rendszer, programok, vagy intézménytípusok működését vizsgáló kutatások alkalmasak arra, hogy megfelelő információval szolgáljanak a szakpolitikai döntéshozók, az egyes ágazatok és az egyedi intézmények számára. A korábbi kutatások kimutatták, hogy a kora gyermekkori szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, a speciális képzettségű szakemberek elérhetőségében nemcsak regionális szinten mutatkoznak markáns eltérések/egyenlőtlenségek, hanem településtípusok, intézménytípusok szerint illetve az ellátásba kerülő gyerekek szüleinek iskolázottsága mentén is. Mivel a kora gyermekkori intervenciós rendszer fejlesztésének egyik célja az
11 egyenlőtlenségek csökkentése, ezért a megfelelő visszacsatolások érdekében szükség van az eltérő jellemzők teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálatára. 9. Javaslat A teljesítményértékelés során szükség van az egyenlőtlenségek hatásának figyelembe vételére mind közigazgatási területi szint, mind településtípus és a környezetet leíró szocio-demográfiai és ökonómiai tényezők szerint.
PR4 dokumentum A.I.M. 2011 KONZORCIUM
PR4 dokumentum A kora gyermekkori ellátásban résztvevő intézmények által használt adatgyűjtő kérdőívek egységes struktúrájára és tartalmi elemeire tett javaslat(ok), amely a kora gyermekkori ellátásban
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA (TÁMOP B)
A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Budapest - Moha Ház, 2014.12.12. Előzmények - kapcsol Előzmények - kapcsolódások Közoktatási
RészletesebbenA KORAGYERMEKKORI PROGRAM (TÁMOP ) ÉS A KLIENSÚT-MODELL (TÁMOP )
A KORAGYERMEKKORI PROGRAM (TÁMOP 6.1.4.) ÉS A KLIENSÚT-MODELL (TÁMOP 3.1.1.) Kereki Judit GYEMSZI, AITA Budapest - Moha Ház, 2014.12.12. KORAGYERMEKKOR=FONTOS TÁRSADALMI ÉRTÉK Koragyermekkori intervenció
RészletesebbenIndikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.
Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése
RészletesebbenTÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt
TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb
RészletesebbenPR10 dokumentum A.I.M KONZORCIUM február
PR10 dokumentum Javaslat(ok) az egységes szemléletű protokoll struktúrájának és tartalmi elemeinek meghatározására A.I.M. 2011 KONZORCIUM 2012. február Készült: az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit
RészletesebbenA Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában
A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában Mile Anikó Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 A SZAKSZOLGÁLAT HELYE, SZEREPE A KÖZNEVELÉS
RészletesebbenSegítség értékelek.. MIÉRT?? KA1 projekt eredmények és folyamatok mérése, értékelése szakképzésben Gabriella.Kovacs@inyk.bme.hu 2018.06.06 Mai előadás célja ITT és MOST! 1. Mérés/értékelés megítélésének
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenA Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről
A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenEFOP Köznevelés Sikeres projektportfólió menedzsment Szervezeti feltételek és megoldások. Ríz Ádám november 30.
EFOP Köznevelés Sikeres projektportfólió menedzsment 2018 Szervezeti feltételek és megoldások Ríz Ádám 2017. november 30. Eddig jó Kicsit nehezebb Még egy kicsit nehezebb 2017 2018 2019 2020 Kihívás A
RészletesebbenA minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ
A minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ A változások háttere Az oktatás transznacionális környezete kínálja a változás lehetőségét.
RészletesebbenSegítség értékelek.. MIÉRT?? KA1 projekt eredmények és folyamatok mérése, értékelése köznevelési szektorban Gabriella.Kovacs@inyk.bme.hu 2018.06.07 Előadás struktúrája: - Az előadás tanulási eredményei..
RészletesebbenA szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.
A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás
RészletesebbenKözpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban
Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002
RészletesebbenA PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN
A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN MARJÁNOVITY ANNA OSZTÁLYVEZETŐ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY ÚJ MŰKÖDÉSI MECHANIZMUS AZ ÉRTÉKELÉS HELYE Programozás Stratégia Monitoring és értékelés
RészletesebbenÖnértékelési rendszer
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:
RészletesebbenA minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása
A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény
RészletesebbenA teljeskörű önértékelés célja
1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
RészletesebbenIRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT
IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT dr. Safadi Heléna REGISZTRÁLT JOGVÉDŐK ÉVES TOVÁBBKÉPZÉSE 2015. december 07. Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS
Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...
RészletesebbenA TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS SZEREPE A KÖZNEVELÉSBEN
A TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS SZEREPE A KÖZNEVELÉSBEN BRASSÓI SÁNDOR KÖZNEVELÉSI ELNÖKHELYETTES OKTATÁSI HIVATAL FOGALMAK ÉS AZ ÉRTELMEZÉSI KERETEK VÁLTOZÁSA Lemorzsolódás Korai vagy végzettség nélküli iskolaelhagyás
RészletesebbenVégső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért
Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől
RészletesebbenA TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI A projekt általános bemutatása A projekt céljai: az oktatás tartalmi
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenBükerné Huszár Erzsébet junius.04.
ÖNFEJLESZTÉSI TERV PEDAGÓGUS NEVE:BÜKERNÉ HUSZÁR ERZSÉBET Pedagógus/Intézményvezető neve: Pedagógus/Intézményvezető oktatási azonosítója: Bükerné Huszár Erzsébet 78420259939 Önfejlesztési terv neve/azonosítója:
RészletesebbenMódszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez
Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az intézmények ellenőrzését végző szakértők
RészletesebbenTestLine - Minőségmenedzsment vizsga Minta feladatsor
műtéttel kapcsolatban előforduló leggyakoribb valós nemkívánatos esemény (1 helyes 1. válasz) 0:51 gyszerű beteg tévesztés terápia tévesztés informed consent (tájékozott beleegyezés) hiánya oldaliság tévesztés
RészletesebbenA Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév
A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében
RészletesebbenA stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.
A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),
RészletesebbenJOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS
JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenHOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet
RészletesebbenBÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,
BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,
RészletesebbenUniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere
Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiaiszakmai ellenőrzés rendszere A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8
RészletesebbenA klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
RészletesebbenSzy Ildikó DEMIN 2014.
Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg
RészletesebbenJELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok
A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu
AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?
RészletesebbenAz ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád
Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése
RészletesebbenKoragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése
Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal
RészletesebbenTERVEZÉSI FELHÍVÁS II. a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban. című kiemelt projekt Tervezési felhívásához
TERVEZÉSI FELHÍVÁS II. a Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban című kiemelt projekt Tervezési felhívásához Kódszám: TÁM-OP-2008-3.1.8/08 A kiemelt projekt az Európai
Részletesebbendr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető
A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET
KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMAINAK GYŰJTEMÉNYE 2016 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Tel: (1) 432-9000 Email: NKE_KVI@uni-nke.hu
RészletesebbenA korai fejlesztéstől a családközpontú kora gyermekkori intervenció ágazatközi megvalósulásáig
A korai fejlesztéstől a családközpontú kora gyermekkori intervenció ágazatközi megvalósulásáig 2017. November 16. Budapest Gyermekek veszélybengyermekjogok a főszerepben Czeizel Barbara Fogalmak, tisztázatlansága
RészletesebbenA KUTATÁSI PROGRAM EREDMÉNYEI
A KUTATÁSI PROGRAM EREDMÉNYEI AZ ÓVODAI NEVELÉS HÁTRÁNYCSÖKKENTŐ CÉLJÁT ÉS FELADATAIT KIEMELT FORMÁBAN BIZTOSÍTANDÓ INTÉZMÉNYEK ÉS FENNTARTÓIK AZONOSÍTÁSA CÉLJÁBÓL Szent-Gály Viola Oktatási Hivatal Kisgyermekkori
RészletesebbenMinőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtári Szolgálat Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási Kézikönyve Kálóczi Katalin a Könyvtári Tanács Minőségfejlesztési munkacsoportjának
RészletesebbenTÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt
TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és
RészletesebbenEgészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV
Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,
RészletesebbenPR6 dokumentum A.I.M KONZORCIUM
PR6 dokumentum Javaslatok adaptálható elemek beépítésére a hazai kora gyermekkori intézményes adatgyűjtési rendszer számára, amely figyelembe vesz legalább két nemzetközi jó gyakorlat elemzésének eredményeit
RészletesebbenVezetői összefoglaló ÁROP /A A pályázati dokumentáció felépítése
Vezetői összefoglaló ÁROP-11.2. 18/A-2013 A pályázati dokumentáció felépítése Tartalomjegyzék Tartalom Oldal Vezetői összefoglaló 1 Beszámoló a Szegedi Ítélőtábla Minőségirányítási területen végzett fejlesztő
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
RészletesebbenPR7 dokumentum A.I.M. 2011 KONZORCIUM
PR7 dokumentum Javaslatok érintett ágazatok (egészségügy, szociális, oktatás) intézményi adatbázisainak összehangolására, amely a kora gyermekkori ellátásban résztvevő intézmények adatgyűjtési rendszerének
RészletesebbenBELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE
Patay István Általános Iskola Nyírmada BELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE (ÉVES TERVEZÉS) 2017/18-AS TANÉV BELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE (1. félév) Helye: Patay István Általános Iskola Nyírmada Honvéd út 36-38. Ütemezés
RészletesebbenOM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK
Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Hétszín Tagóvodája OM azonosító: 200911 Tagóvoda vezető neve: Szászhalmi Edit Oktatási azonosítója: 71428489821 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018.05.05.
RészletesebbenTÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN
TÁMOP-3.1.8 : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztése A Magyar Képesítési
RészletesebbenCompliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon
Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A
Részletesebben2015-2018. Község Önkormányzata
Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási
RészletesebbenA STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői
RészletesebbenKelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.
Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,
RészletesebbenGondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője
Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási
RészletesebbenAz Országos Közegészségügyi Intézet IT fejlesztései
Az Országos Közegészségügyi Intézet IT fejlesztései Dr. Koltai Áron, igazgató Infotér e-health Konferencia Hotel Füred 2017. Október 17. Projektek Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése
RészletesebbenAz akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenÁgazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland
Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenKörkép oktatási fejlesztések jelene és jövője
Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP
RészletesebbenMi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése
1 Mi a közös? Vevő Folyamatok Résztvevők (emberek) Folyamatmenedzsment Azonosított, szabályozott, ellenőrzött, mért És állandóan továbbfejlesztett folyamatok Cél: vevői elégedettség, üzleti siker 2 az
RészletesebbenFogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások
Minőségirányítási Kézikönyv 4. sz. melléklete Fogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások Erőforrások: A könyvtár forrásai, beleértve a személyzetet, dokumentumokat, berendezéseket, könyvtári
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető
A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az igénybe vehető pedagógiai többlet szolgáltatások támogatása TÁMOP 3.4.2/B
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenAZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL
AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL FONTOS ELŐÍRÁS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL SZÓLÓ 2012/27 EU DIREKTÍVÁBAN ÉS A 2015. ÉVI
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenFejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika
Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán
RészletesebbenA belső ellenőrzési rendszer. Dunaújváros
A belső ellenőrzési rendszer Dunaújváros 2007 A belső ellenőrzés fogalma A vezetés - leegyszerűsítve - a tervezés, a szervezés, a döntés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamata. Ebben az önszabályozó
RészletesebbenA Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja
A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja 2010. november 30. Informatika felügyeleti főosztály: Gajdosné Sági Katalin Gajdos.Katalin@PSZAF.hu Kofrán László - Kofran.Laszlo@PSZAF.hu Bázel
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenA minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését
RészletesebbenA ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)
A 2015. ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény KÜLSŐ értékelése saját célok mentén.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Alsóörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének december 06 -i soron következő nyílt ülésére
ELŐTERJESZTÉS Alsóörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. december 06 -i soron következő nyílt ülésére Tárgy: Az egészségügyi alapellátási körzetekről szóló önkormányzati rendelet megalkotására
RészletesebbenTelepülési ÉRtékközpont
TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Jelentések felhasználói körében végzett kutatás bemutatása KIINDULÁSI KÉRDÉSEK (EGYSZERŰSÍTETT) Ki és milyen
RészletesebbenA i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Kiemelkedő területek. Értékelési terület
A 2018.03.09-i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Értékelési terület Kiemelkedő területek 1. Pedagógiai folyamatok Az éves munkaterv összhangban
RészletesebbenA hatásvizsgálati rendszer koncepcionális megközelítése. Farkas Krisztina, közigazgatási-stratégiáért felelős helyettes államtitkár
A hatásvizsgálati rendszer koncepcionális megközelítése Farkas Krisztina, közigazgatási-stratégiáért felelős helyettes államtitkár KIM SZMSZ A közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár a
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA
MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenSzociális szakmafejlesztés december 10. Szakmai műhely támogató szolgáltatások számára
Szociális szakmafejlesztés 2015. december 10. Szakmai műhely támogató szolgáltatások számára A szolgáltatások számának megoszlása ellátási formánként (2015.12.01.) Szociális alapellátás; 8143 Gyermekjóléti
RészletesebbenÓvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.
Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.
RészletesebbenIntézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás értékelése alapján
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás értékelése alapján Intézmény neve: Baptista Szeretetszolgálat Gyöngyszem Óvodája Intézmény OM azonosítója: 201 839 Intézményvezető neve: Béresné Dobránszky
RészletesebbenA vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)
16. A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és 9004 5. pont) 16.1 A vezetőség elkötelezettsége (ISO 9001 és 9004 5.1. pont) A vezetőség felelősségi körére vonatkozó fejezet a két szabványban szinte azonos
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5
RészletesebbenAZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE
AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenGYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK
GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK DR. HERCZOG MÁRIA CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG EGYESÜLET GYERMEKEK VESZÉLYBEN-
Részletesebben