Magyarországi Volksbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átírás

1 A Magyarországi Volksbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság tájékoztatója a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007 (IX.4.) Korm. rendelet előírásai alapján

2 A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény előírása szerint a hitelintézeteknek szabályzatban kell meghatározniuk a kockázatvállalás folyamatát és módszereit, beleértve a kapcsolódó döntési jogköröket, illetve a feladatok elhatárolását, valamint a kockázatkezelési tevékenységre vonatkozó ellenőrzési követelményeket. A Magyarországi Volksbank Zrt (a továbbiakban: Bank) ennek megfelelően, a Bázel II. alapelveivel összhangban alakította ki belső szabályzatait, és folyamatait, melynek alapvonalait jelen dokumentum tartalmazza a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007 (IX.4.) Korm. rendelet előírásai alapján. A Bank kockázatkezelési elvei, módszerei a. A Bank kockázatvállalási stratégiája, alapelvei: A Bank kockázati politikája minden bankügyletre vonatkozó döntés alapjául szolgál. A kockázati politika a következő alapelveket alkalmazza: 1. A vezetőség és a munkavállalók kötelesek követni a jogszabályi előírásokat csakúgy, mint a kockázat-eljárási elveket, döntéseiket ezen irányelvek szerint kötelesek meghozni. 2. A Bank csak azokon az üzleti területeken és piacokon vállal fel kockázatokat, melyekhez megfelelő szaktudást tud párosítani. Az ügyletekben az új üzleti területekre való belépés vagy új termékek értékesítése előtt el kell végezni a kapcsolódó kockázatok elemzését és meg kell hozni a döntést az adott kockázat kezelésének módszereiről, eszközeiről, folyamatairól. 3. A Bank alapvető kockázati politikája konzervatív, azaz lényegében minden tranzakció, mely szükségszerűen kockázatokkal jár, egyben hatással van az összes ügyfélkapcsolat értékelésére is. 4. A Bank a nem számszerűsíthető kockázatok felismerésére és kezelésére is felkészül, részben az ilyen esetekre elkülönített tőkepufferek alkalmazásával, részben a kockázatok mennyiségének a limitrendszereken keresztül történő korlátozásával. 5. A Bankban szervezetileg is meg kell lennie a világos elhatárolódásnak az üzleti terület és a kockázatmenedzsment között. A Magyarországi Volksbank Zrt esetében a két szakmai terület függetlensége biztosított. Ezeknek a feladatoknak a világos elkülönítése a munkavállalók érdekkonfliktusainak elkerülését is biztosítja. 6. A kockázatbecslés eredményeit rendszeresen stressz-teszteknek kell alávetni és ennek eredményeit figyelembe kell venni a hitelintézet kockázatviselési képességének meghatározása során. b. A Bank kockázati profilja, kockázat-menedzsmentje A kockázat-menedzsment elsődleges feladata és célja a Bank működésében rejlő összes kockázat (hitelezési, piaci, működési, és egyéb kockázatok) azonosítása, számszerűsítése, illetve kezelése. A vállalható kockázatok mértékét a Bank a stratégiájában meghatározott kockázati étvágy szerint, a rendelkezésre álló tőkemennyiség függvényében határozza meg. A Bank jelen működési keretei közt a legjelentősebb kockázati tényező egyértelműen a hitelkockázat; emellett releváns kockázatként jelennek meg a piaci és működési kockázatok is. A Bank hosszú távú stratégiáját tekintve megalapozottan feltételezhető, hogy a kockázati szerkezet számottevően a jövőben sem változik, ezért a kockázatmenedzsment rendszerének súlypontjai is a fentiek szerint kerültek kialakításra. 2

3 Hitelkockázat A hitelkockázat szűk értelemben véve annak a valószínűsége, hogy a hiteligénylő nem, vagy nem teljes mértékben képes, illetve hajlandó eleget tenni a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeinek, általánosan viszont azt a kockázatot jelenti, hogy egy szerződéses partner nem (vagy nem pontosan a szerződés feltételei szerint) teljesít. A Bank a hitelkockázatot a normál üzleti tevékenység szükséges velejárójaként elfogadja, és aktívan felügyeli. Az üzleti működés tapasztalatai alapján a Bank is felmérte a hitelkockázatait, kategóriákra osztotta a különösen fontos kockázati tényezők szerint. A kockázat számszerűsítése és kezelése a Bankon belül általánosan elfogadott módszerekkel történik, a felelősségi-és hatásköri rendszerek a releváns szabályzatokon belül kerültek rögzítésre. A kockázat-tudatos üzleti stratégiából következően, figyelembe véve, hogy a hitelkockázat alkotja a legnagyobb hányadot a kockázati kategóriákon belül, a Bank ennek mérséklésére kockázatkezelési szabályzatok teljes rendszerét alkalmazza (partnerminősítés, limitrendszerek, hatáskör, biztosítéki rendszerek). A Bank a kihelyezésről szóló döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A jóváhagyás során a megfelelő döntéshozatali fórum határozatában rögzíti a finanszírozás feltételeit. A Bank a folyósítást követően is folyamatosan nyomon követi kintlévőségeinek állapotát, rendszeresen ellenőrzi az ügyfelek adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését. Negyedévente minősíti kintlévőségeit, befektetéseit, követelés fejében kapott eszközeit és mérlegen kívüli kötelezettségeit. A minősítés során minden kitettséget besorol a problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes vagy rossz ügyletminősítési kategóriák egyikébe. A besorolás az ügylet késedelme, illetve az ügyfél kockázati minősítése, a fedezetként elfogadott biztosítékok értéke, likvid mivolta, illetve az ezekben bekövetkezett változások tendenciája alapján történik. A minősítések eredménye szolgál az egyedi, ill. csoportos minősítés keretében meghatározott értékvesztés- és céltartalék-képzés, visszaírását, felhasználás alapjául. Piaci kockázat Piaci kockázat: a tőke, illetve jövedelem jelenbeli és/vagy jövőbeli változásának azon kockázata, amely a kereskedési könyvbe sorolandó kötvények, értékpapírok, áruk és devizák árfolyamának megváltozásából adódik. Ez a kockázat származhat kötvények, értékpapírok, devizák, áruk, illetve ezekre vonatkozó származtatott termékek árjegyzéséből, megbízásos kereskedéséből és a hozzájuk kötődő pozícióvállalásból. A MAVO a méretéhez képest nem folytat jelentős kereskedési tevékenységet. A fennálló jogi szabályozás értelmében nem kellene kereskedési könyvet tartania, ennek ellenére mégis rendelkezik vele. A kereskedési portfolióval kapcsolatban a kereskedési könyvön túl a több szintű limitellenőrzés van. Működési kockázat Működési kockázat a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő veszteségek veszélye. Az ezekkel összefüggő működési kockázati eseményeket a Bank a CRD-nek megfelelően és a bankcsoport politikájával összhangban az alábbi csoportosítás szerint tartja nyilván: belső csalás külső csalás munkakörnyezeti károkozás ügyfelekkel, termékekkel kapcsolatos helytelen üzleti gyakorlat 3

4 tárgyi eszközök fizikai károsodását előidéző események rendszerek hibájából adódó, üzletmenet megszakadását kiváltó események helytelen végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés. A Bank a működési kockázatkezelési stratégiáját, politikáját, módszertanát, szervezetét, rendszereit és folyamatait az anyabankkal összhangban és annak iránymutatásai alapján, valamint a magyar törvényi, felügyeleti szabályozással összhangban alakítja ki. A Bank irányítási, működési rendszerébe a hierarchia minden szintjén szervesen beépül a működési kockázatkezelés, maga a működési kockázatok kezeléséért felelős osztály pedig a Bank kockázatkezelésért felelős szervezeti egységének részeként, az üzleti területektől elkülönülten, önállóan irányítja a Bank működési kockázatkezelési folyamatait. A feltárt működési kockázatokról és a bekövetkezett veszteségekről, valamint a válaszintézkedésekről és azok végrehajtásának, hatékonyságának státuszáról a Bank igazgatósága rendszeresen jelentést kap. c. A kockázatmenedzsment szervezeti keretei A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók a jogszabályi előírásoknak megfelelően a Bankon belül világosan elkülönülnek az üzleti-értékesítési területektől, biztosítva a kockázatmenedzsment megfelelő szintű függetlenségét. A megfelelő szervezeti felépítés kialakítása és szabályozása a Bank Igazgatóságának felelősségi körébe tartozik. A Bank kockázatmenedzsment funkció több szintre tagolódik. a. A legfelső, irányítási szintet a Bank Általános Kockázati Bizottsága (ÁKB) jelenti. Az Általános Kockázati Bizottság az a testület, mely az összbanki szinten felmerülő kockázatok értékeléséért és menedzsmentjéért felelős. A bizottságnak legalább évente négyszer kell ülésezni. A bizottság elé kerülő témáknak tartalmazniuk kell legalább a következőket: az egyes kockázattípusok alakulása, az összes kockázat-fedezeti alapok megoszlása, egyéb, a Basel II második pilléréből eredő témákat, melyeket nem fednek le a napi működés folyamatai, a kockázati stratégiának a működés biztosítása miatt felmerült átszervezését érintő kérdések, illetve egyéb kockázati tényezők. Egyedi hitelezési vagy más üzleti döntések meghozatala nem tartozik a bankkockázati bizottság feladatkörébe. A bizottság a tárgyalt témák szerint két formában működik: az ÁKB önálló ügyrend alapján az összbanki stratégián túl a hitel- és a működési kockázatokat tárgyalja, míg a piaci kockázatok értékelésének fóruma az ALCO (Eszköz-Forrás Bizottság), mely az ÁKB albizottságaként működik. b. A Stratégiai Kockázatkezelés Szakterület gondoskodik a kockázatkezelési stratégiának a Bank folyamataiba és szabályrendszerébe való implementálásáról és nyomon követéséről. Ez a szervezeti egység biztosítja a döntéshozatalhoz szükséges információkat a Bank általános kockázati helyzetéről; feladata a Bank számára lényeges valamennyi kockázattípus feltárása, azonosítása és mérése, illetve a kockázatok kezelésére való javaslattétel, valamint a belső tőkemegfeleléshez szükséges tőkemennyiség meghatározása. c. Az operatív szinten a meghatározott döntési limitek szerinti személyek vagy testületek gondoskodnak az üzleti folyamatok kockázatmenedzsmentjéről. A hitelkockázatok esetében a Hitelbizottság, illetve a Hitelkockázat-elemzés szakterület végzi a releváns feladatokat. A Hitelkockázat-kezelés a hitelengedélyezési feladatokon túl részt vesz az értékvesztés-képzési feladatokban is. A work-out tevékenységet részben a Bank Problémás Hitelek szakterülete, részben pedig megbízási szerződés alapján külső követeléskezelők végzik. 4

5 Piaci-, banki könyvi kamat és stratégiai likviditási kockázatok kezelése és monitoringja a Piaci Kockázatkezelés feladata. A működési kockázatok kezelése és kontrollja a Működési Kockázatkezelés feladatköre. Minden operációs veszteség-eseményt rögzít az e célból létrehozott adatbázisban, mely alapján értékeli és elemzi a káreseményeket előidéző kockázatokat. A kockázatmenedzsment folyamatába épített ellenőrzési rendszer magába foglalja a felső vezetés, illetve az irányító és ellenőrző testületek számára készített visszacsatolások és döntéstámogató információk körét, az egyes limitek felülvizsgálatát és ellenőrzését, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés biztosítását. A folyamatba épített ellenőrzésen túl a Bank belső ellenőrzése folyamat-független ellenőrző szervként biztosítja a kockázatmenedzsment kontrollját. Kockázatok mérése, jelentési rendszerek A kockázatok azonosításának, mérésének és jelentésének rendszere részben bankcsoporti, részben pedig banki szintű szabályzatokkal körülhatárolva történik. Ügyfélminősítési rendszer: Az ügyfélminősítési kategóriák helyes megállapítása érdekében az ügyfélminősítést minden hitelnyújtás, illetve kockázatvállalás megtörténte előtt el kell végezni minden hiteligénylőre, valamint azokra, akikkel szemben a hitelintézet kockázatot vállal. Minden ügyfélminősítés kezdeményezése, illetve elvégzése az üzleti területen dolgozók felelőssége. Az ügyfelek minősítésének eredménye minden esetben megfeleltethető a Moody s, a Standard&Poor s, illetve a Fitch IBCA által alkalmazott minősítési kategóriáknak. Az ügyfélminősítési kategóriák alapvetően befolyásolják az ügyfél hitelezhetőségének feltételrendszerét, az ügyféllimit nagyságát, a fedezeti elvárásokat, a kockázatvállalás árazását és a kockázatvállalási folyamatban követendő banki magatartást. Ügyféllimitek rendszere: Az ügyfél finanszírozhatóságának felső korlátjaként értelmezhető limit összegét az adós piaci, pénzügyi, jövedelmi helyzete, az adósminősítése, valamint a Bank rövid és hosszú távú céljai határozzák meg. Az ügyfél kockázati szempontjainak (ügyfélminősítési kategória, az ügyfél ágazatának gazdasági helyzete és az ügyfél legutóbbi auditált beszámolója) ismeretében az illetékes döntéshozó az elméleti maximumot - amennyiben szükséges korrigálja olyan mértékűre, hogy a vállalkozás teherviselő képességét az engedélyezett limit a maximális kihasználtság mellett se veszélyeztesse. Fedezetértékelés A banküzleti tevékenység során kihelyezésre kerülő pénzeszközök és mérlegen kívül vállalt kötelezettségek visszatérülési kockázatának minimalizálása érdekében a Bank mind szerződéskötés előtt, mind a folyósítást követően rendszeresen értékeli az ügyfél vagy harmadik személy által felajánlott, szerződésben biztosított hitelezési kockázatmérséklő eszközöket (fedezeteket). Ügyletminősítés A negyedéves ügyletminősítés során a Bank felméri az adott ügylet kockázati besorolásában beállott változásokat, vizsgálja az ügyfél fizetési fegyelmét. Rendszeresen felülvizsgálja az ügylet biztosítékául szolgáló fedezetek meglétében, értékében, likvidálhatóságában bekövetkezett változást, és ha igen, a Bank újraszámolja a fedezettségi arányokat. Amennyiben a módosult fedezeti értékek nem fedik le teljesen az ügylet várható veszteségét a Banknak értékvesztést kell elszámolnia, illetve céltartalékot kell képeznie. 5

6 A kockázati kitettség és a tőkekövetelmény kapcsolata Az egyes ügyletek kitettségi kategóriákba sorolása már az előterjesztési szakaszban megtörténik. A döntési folyamatba beépül a becsült kockázatokhoz tartozó tőkeigény meghatározása, illetve annak kockázati felárrendszerrel való kompenzációja. A kockázati kategóriákba való besorolást, az egyes elismerhető kockázatcsökkentő eszközök beszámításának rendszerét a Bank belső szabályzata a 196/2007. Korm. rendelet előírásai szerint tartalmazza óta a Bank sztenderd módszer szerint számszerűsíti a kockázataihoz tartozó tőkekövetelményt. A prudenciális szabályok alkalmazása A számviteli konszolidáció és az összevont alapú felügyelet tőkekövetelményének számításához kapcsolódó - a számításba bevont intézményi kört érintően felmerülő eltérések A Bank nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá. A számviteli konszolidációba bevont intézményi kör a következő: Konszolidációba teljes mértékben bevont: Leányvállalatok: Volksbank Ingatlankezelő Kft. V-Dat Kft. Mentesített társult vállalkozások: Team Dunaház Kft. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatok: Fundamenta Lakáskassza Lakástakarékpénztár Zrt. Victoria- Volsbanken Életbiztosító Zrt. Victoria-Volksbanken Biztosító Zrt. Budapesti Értéktőzsde Zrt. SWIFT LLC Giro Elszámolásforgalmi Zrt. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Szavatoló tőkéből levonásra kerülő befektetés nincs. 6

7 Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Bank szavatoló tőkéjének elemei: Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék 761 Eredménytartalék 625 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény 1743 Általános kockázati céltartalék 0 Alapvető tőke pozitív összetevői összesen Alapvető tőke negatív összetevői összesen (-) Immateriális javak Alapvető tőke Járulékos tőke pozitív összetevői összesen Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék 104 Járulékos negatív összetevői 0 Kiegészítő tőke 0 Korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke Hpt. 5. számú melléklet 13. pontja szerinti levonandó tétel 0 Hpt. 5. számú melléklet 14/c.pontja szerinti levonandó tétel 0 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető és járulékos tőke

8 A Bank tőkemegfelelése A Magyarországi Volksbank Zrt a belső tőkemegfelelés értékelési folyamata (Internal Capital Adequacy Assessment Process: ICAAP) során az alábbiakban határozta meg az általa rendszeresen felmérendő, illetve a számára relevánsnak ítélt kockázatok körét: Kockázat típusa Hitelkockázat Piaci kockázat Működési kockázat Likviditási kockázat Egyéb kockázatok Pillér Első pillér Első pillérben nem fedezett Első pillér Első pillér Első pillérben nem teljesen fedezett Első pillérben nem fedezett Első pillérben nem Kockázati altípus Hitelkockázat Szabályozói megközelítés (Bázel 2) szabályozói tőke Gazdasági megközelítés (Likvidációs perspektíva) tőke Ország / transzfer kockázat - tőkepuffer Elszámolási kockázat - - Értékpapírosítás kockázata - - Koncentrációs kockázat - tőke FX kockázat - Stressz tesztek Partnerminőség romlásának - Stressz tesztek kockázata Kamatláb kockázat bp stressz FX kockázat Nyitott deviza Nyitott deviza pozíciók pozíciók Árupiaci kockázat - - Hitel spread kockázat - - Nettó eszközérték kockázat - - Opciós kockázat - - Egyéb piaci kockázatok - - Humán-, folyamat- és rendszerkockázat Jogi kockázat Reziduális kockázatok (modellezési kockázat) Együttesen, sztenderd módszer szerint Refinanszírozási kockázat - - Piaci likviditási kockázat - - Stratégiai kockázat - Reputációs kockázat - Üzleti kockázat - fedezett Tőkekockázat - - Együttesen, sztenderd módszer szerint tőkepuffer A Bank jelenleg nem számszerűsíti az egyes kockázatok közötti kölcsönhatásokat, ehelyett minden kockázatra 1 korrelációs értékkel kalkulál, biztosítva a lehető legprudensebb tőketervezést. A nemfizetési kockázat esetében az 1. pillér nem engedi meg valódi (portfolióhatásokat is tükröző) hitelkockázati modellek alkalmazását, melyekre a 2. pillér esetében lehetőség nyílik. 8

9 A CRD a banki könyvben szereplő kockázatvállalások hitelkockázatának szabályozói tőkekövetelmény számítására több megközelítést tesz lehetővé. A Bank 2008-as évtől átmenetileg a legegyszerűbb megközelítés, a sztenderd módszer szerint folytatja működését, majd megalapozott felkészülést követően áll át belső minősítéseken alapuló módszer alkalmazására. A részben vagy teljes egészében külföldi devizában denominált forinthitelek árfolyamváltozásából adódó kockázatok (FX kockázatok) és a partnerminőség (PD) romlásának kockázatai stressz-tesztek alkalmazásával kerülnek felmérésre, évente legalább egyszer. A Bank a méretéhez képest nem folytat jelentős kereskedési tevékenységet. A fennálló jogi szabályozás értelmében nem kellene kereskedési könyvet tartania, ennek ellenére mégis rendelkezik vele. Enne megfelelően a kereskedési portfolióval kapcsolatban a szofisztikált modell helyett a sztenderd módszer a bevezetett eljárás. A Bank a működési kockázatkezelési stratégiáját, politikáját, módszertanát, szervezetét, rendszereit és folyamatait az anyabankkal összhangban és annak iránymutatásai alapján, valamint a magyar törvényi, felügyeleti szabályozással összhangban alakítja ki. Az anyabank a sztenderd módszert választotta, de a későbbiekben a megfelelő költség/haszon számítások eredményeként nyitva hagyja a fejlett módszerre való áttérés lehetőségét. Tekintettel arra, hogy a Bank eddigi működése során nem szembesült a kockázatkezelési- és mérséklési technikáinak alkalmazásával kapcsolatban olyan, portfoliószinten szignifikáns veszteséggel, mely a jövőbeli kockázatok számszerűsítését lehetővé tenné, a reziduális kockázatok fedezésére a MAVO elegendőnek tartja az operációs kockázatokra sztenderd módszerrel képzett tőkemennyiséget. A modellkockázat számszerűsítése igen nehéz, gyakorlatilag többnyire megoldhatatlan feladat, mert egyrészt magukat a modellhibákat kell megbecsülni, másrészt ezek gazdasági kihatásait. Ezért ezen kockázat esetén nem a tőkével való fedezés, hanem a kockázatkezeléssel való védekezés az a módszer, mellyel a Bank kockázatait minimalizálni igyekszik. Amíg a Bank az egyszerűbb tőkeszámítási módszerek alkalmazásával él, addig megfelelő modellek hiányában az operációs kockázatokra sztenderd módszerrel képzett tőkemennyiség képezi a modellezési kockázat tőkefedezetét. Mivel a Bank a forrásbevonási és hitelezési tevékenysége során a kamatláb-kockázatát preventív módon kezeli, gap-analízist végez, és stressz-teszt szimulációkat futtat, az alkalmazott kamatbázisokat, átárazódási periódusokat összhangban tartja, illetve bármiféle elmozdulás esetén a pozícióit piaci kockázatkezelési eszközökkel lefedi, a Banknál nem indokolt erre a kockázatra pótlólagos tőkekövetelmény képzése a belső tőkemegfelelés értékelési eljárásban. A hitelkockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni olyan követelés eloszlását értünk, amikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kis számú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethető nem-teljesítése veszélyeztetheti a Bank üzletszerű (szokásos és elvárható jövedelmezőségű folyamatos) működését. A koncentrációs kockázatok vállalható szinten felül való emelkedését a Bank szabályozott limitek felállításával akadályozza meg. Ezzel az eszközzel a koncentrációs kockázatok mértéke az elfogadható mértéken marad, ezáltal pótlólagos tőkeképzés csak akkor indokolt, ha üzleti megfontolásokból ezek a határértékek átlépésre kerülnek. Ezen esetekben a tőkeigény a limit feletti hitelkibocsátás értékéhez igazodik. A koncentráció mérésére a Bank a Herfindahl-indexet használja. A Bank tevékenységével összefüggő ország-kockázatok azonosításának és kezelésének eljárásrendjét önálló szabályzat rögzíti. Az egyes ügyletek mögött megjelenő országkockázatok fennállásával már az ügyletszintű kockázatkezelés is foglalkozik, azok tartalék-és tőkeigénye beleépült ebbe a folyamatba, ezért önálló tőkeképzésre nincs szükség. 9

10 A likviditás menedzselésével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a MAVO a Volksbank csoporton belül több alternatív lehetőséggel rendelkezik pótlólagos források bevonására. A normál bankközi likviditási forrásokon túl konszern-szinten jelentős forrás hívható le, amit egy erre vonatkozó keretszerződés is megerősít. A likviditási kockázatok kezelése ezért a folyamatok szabályozása, illetve limitrendszerek alkalmazása útján valósul meg. A tőkekockázat forrása a bank méretéhez és tevékenységéhez viszonyítva kiegyensúlyozatlan belső tőkestruktúra, illetve a szükség esetén bevonandó további tőke képzése során fellépő nehézségek. Mivel a Bank tőkeszintje jelenleg magasan meghaladja a kockázatok fedezéséhez szükséges mértéket, jelenleg további tőke képzésére nincsen szükség. A szavatoló tőke stressz-tesztje is ezt támasztja alá. Mivel a Bank a működése során minden tőle elvárható lépést megtesz, hogy proaktív, de konzervatív szemléletű üzleti magatartásával megfelelőképpen alkalmazkodjon a piaci kihívásokhoz, s eddig nem szembesült olyan veszteségekkel, melynek oka a stratégiai, piaci vagy reputációs kockázat kategóriájába volna sorolható, múltbeli adatok hiányában számszerűsített tőkeképzésre nem került sor; ezen kockázatok fedezetét egy általános tőkepuffer biztosítja. A kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőke meghatározása során a Bank tekintettel van arra, hogy a fenti kockázatokon túlmenően megfelelő nagyságú tartalékot biztosítson azon kockázati tényezők fedezetére is, melyek jelenleg nem azonosíthatók, nem számszerűsíthetők, illetve csak jelentős stresszhelyzet esetében válnak relevánssá. A kitettségi osztályokra vonatkozóan a Hpt a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban. Kitettségi osztály megnevezése Tőkekövetelmény () Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség 0 Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség 914 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 587 Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 0 Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettség 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség Vállalkozásokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség 45 Egyéb tételek Hitelezési kockázat Piaci kockázat Működési kockázat Összes tőkekövetelmény

11 Késedelem és hitelminőség-romlás A Bank lényeges kötelezettségeinek késedelmes mivoltát a 196/2007. (VII.30) Korm. rendelet 68.. előírásai szerint azonosítja. A késedelmes tételek kezelésére és behajtására vonatkozóan önálló szabályzattal rendelkezik. Az értékvesztés- és céltartalék elszámolása és visszaírása a Számviteli törvény és a 250/2000. (XII.24) Korm. rendelet előírásaival összhangban, a Bank vonatkozó belső szabályzata szerint történik. A minősítendő tételek értékelése belső szabályzatokban rögzített módon, egyedi és csoportos módszerrel történik. A minősítés meghatározásánál a tőkekövetelés mellett a kamat és egyéb járulékfizetési kötelezettségek (pl.: kezelési költség) teljesítését, valamint a fedezeteket is figyelembe kell venni az egyedi elbírálás alapján meghatározott fedezeti értéken. Ha egy adott szerződésből kifolyólag egy ügyfélhez több egymással összefüggő, különböző típusú, kockázatvállalással járó tétel kapcsolódik, oly módon, hogy az egyik tétel megszűnése a másik tétel keletkezését vonja maga után, akkor az ilyen tételek eszközminősítési kategóriába való besorolásakor következetesen kell eljárni. Az ilyen tételek eltérő eszközminősítési kategóriába való besorolását a számviteli politikában rögzített indokkal, különös körülménnyel, szemponttal kell alátámasztani. Az egyedi értékelés során az alábbi szempontokat elemzi a Bank: az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. Az egyedileg minősített követelések és mérlegen kívüli tételek fedezetére képzendő értékvesztésilletve céltartalék-állomány az alábbi sávokon belül kerül meghatározásra: I. kategória, problémamentes: 0 % II. kategória, külön figyelendő: 1-10 % III. kategória, átlag alatti: % IV. kategória, kétes: % V. kategória, rossz: % A csoportos értékelés alá vont követelések egyszerűsített minősítési eljárással kerülnek besorolásra az értékelési csoportokba. Az egyszerűsített minősítési eljárás során elegendő a törlesztési rend betartásának (késedelmi idő) szempontját figyelembe venni a minősítéshez. 11

12 Értékelési csoport Fizetési késedelem Vállalati (nem magán) ügyfelek Magán ügyfelek problémamentes 0 15 nap 0 30 nap külön figyelendő nap nap átlag alatti nap kétes nap rossz 180 nap felett Minden értékelési kategóriához a Bank egy előre meghatározott százalékos arányt rendel, és minden, az adott csoportba sorolt követelés után eszerint kell értékvesztést elszámolni. A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összegét és a kitettség értékek átlagos értékét kitettségi osztályonkénti bontásban Kitettségi osztály megnevezése Összes kitettség értéke Átlagos kitettség értéke Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 0 2 Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettség 0 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség Vállalkozásokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb tételek Összesen

13 A kitettségek földrajzi megoszlása kitettségi osztályonként Kitettségi osztály megnevezése Magyarország Ausztria Belgium Belize Kanada Svájc Kína Ciprus Csehország Németország Spanyolország Franciaország Nagy-Britannia Horvátország Írország Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 0 0 Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettség 0 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség Vállalkozásokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb tételek ÖSSZESEN: Izrael Olaszország Lengyelország Liechestein Marshall-szigetek Malajzia Norvégia Románia Oroszország Szerbia Oroszország Seychelle -szigetek Szlovákia Törökország Ukrajna Amerikai Egyesült Államok Vietnámi Köztársaság Összesen 13

14 A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként Összes kitettség értéke Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkond. Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás, Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység* Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogatás Közigazgatás, védelem, kötelező TB Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, Lakosság Ismeretlen ágazat Kitettségi osztály megnevezése A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T NN Központi kormány és központi bank Regionális kormánnyal és helyi önkorm Közszektorbeli intézmény Multilaterális fejl. bank 0 0 Nemzetközi szervezetek 0 0 Hitelintézetek és befektetési váll Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Kollektív befektetési értékpapír Egyéb tételek ÖSSZESEN:

15 A kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Lejárati kategória Kitettségi osztály megnevezése 0-1 év 1-2 év 2-5 év 5 éven túl Lejárat nélkül Összesen Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 0 Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettség 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség Vállalkozásokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb tételek ÖSSZESEN: Késedelmes tételek gazdasági ágazatbeli bontásban Ágazati kód Késedelmes tételek Kitettség értéke A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 41 B Bányászat, bányászati szolgáltatás 0 C Feldolgozó ipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás 600 H Szállítás, raktározás 108 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 470 J Információ, kommunikáció 48 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység* L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 316 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 74 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 11 Q Humán egészségügyi, szociális ellátás 29 R Művészet, szórakozás, szabadidő 1 S Egyéb szolgáltatás 100 Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját T fogyasztásra 27 Lakosság Összesen

16 Hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása Kitettség Ágazati kód Nemzetgazdasági ágak, ágazatok A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 206 C Feldolgozó ipar 5 F Építőipar 20 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 H Szállítás, raktározás 12 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 J Információ, kommunikáció 197 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 5 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 45 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 0 S Egyéb szolgáltatás 2 Lakosság Lakosság 150 Összesen Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget Megnevezés Értékvesztés nyitó állománya Értékvesztés képzés- Minősítés miatt Visszaírás az adott évi ráfordítások csökkentésével- Minősítés miatt Visszaírás az adott évi bevételek növelésével-minősítés miatt Visszaírás az adott évi bevételek növelésével-eszközértékesítés miatt Mérlegtételek összesen Forgatási célú értékpapírok össz. (magyar áll. papírok nélkül) Kötvények 0 0 Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 0 Egyéb értékpapír 0 0 PIBB részvények 0 0 Egyéb részvények 0 0 Befektetési célú értékpapírok össz. (magyar áll. Visszaírás az adott évi bevételek növelésével-egyéb ok miatt Értékvesztés záró állománya papírok nélkül) Kötvények 0 0 Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 0 Egyéb értékpapír 0 0 PIBB részvény 0 0 Egyéb részvény 0 0 Bankközi betétek és nostro számlák 0 0 Hitelek - Hit. int. PBB

17 Megnevezés Értékvesztés nyitó állománya Értékvesztés képzés- Minősítés miatt Visszaírás az adott évi ráfordítások csökkentésével- Minősítés miatt Visszaírás az adott évi bevételek növelésével-minősítés miatt Visszaírás az adott évi bevételek növelésével-eszközértékesítés miatt hitelek 0 0 alárendelt kölcsöntőke 0 0 követelések penziós ügyletekből 0 0 Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások hitelek jogi személyiségű vállalkozásoknak hitelek nem jogi személyiségű vállalkozásoknak Hitelek - Háztartásoknak hitelek egyéni vállalkozóknak hitelek lakosságnak Hitelek - Külföld hitelintézeteknek nyújtott hitel 0 0 PBB-nek nyújtott hitel, követelés 0 0 egyéb külföldi követelés Hitelek - Egyéb Egyéb követelések 0 0 Egyéb eszközök Vagyoni érdekeltségek Átvett eszközök 0 0 Egyéb eszközök 0 0 Visszaírás az adott évi bevételek növelésével-egyéb ok miatt Értékvesztés záró állománya Céltartalékképzés jogcíme Nyitó állomány Tárgyévi képzés Felszabadítás Záró állomány Rendelkezésre tartott hitelkeretek, adott garanciák, egyéb jövőbeni és függő kötelezettségek Peres ügyek Általános kockázati céltartalék

18 Sztenderd módszer A Bank a kockázati súlyok meghatározásakor a Moody s, a Standard&Poor s, illetve a Fitch IBCA minősítéseit fogadja el. A Bank a hitelintézeteket elsősorban amennyiben elérhető - a nemzetközi hitelminősítő szervezetek kockázati besorolásai alapján minősíti. Amennyiben ilyen rating nem áll rendelkezésre, saját minősítő rendszerének hitelintézetekre kidolgozott változatával minősít. Minden hitelintézeti partner esetében kockázati limitek kerülnek felállításra, mely szabályozott keretek közé tereli a Treasury műveleteket, de ugyanezen limiteket terhelik a hitel- és garanciaügyletekből eredő követelések is. A fentieken túl értékpapír (kötvény)-kibocsátóként önkormányzatok és egyedi, kivételes esetként vállalkozások kerülhetnek kapcsolatba a Bankkal. Megfelelő külső hitelminősítés hiányában mindkét kategória esetén az adott ügyféltípusra specifikusan kidolgozott, önálló belső rating-rendszer áll rendelkezésre a kockázati osztályba való soroláshoz. A kitettség értékek, valamint az egyes hitelminősítési besorolásokhoz tartozó hitelezésikockázatmérséklési módszerek alkalmazása utáni és a szavatoló tőkéből levont kitettség értékek Kitettségi osztály megnevezése Összes kitettség értéke Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettség Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozásokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség 559 Egyéb tételek Összesen

19 Hitelezésikockázat-mérséklés A Bank a mérlegen belüli nettósítás eszközével nem él. A Bank kockázatvállalási gyakorlatában elfogadható biztosítékok a következők: PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÓVADÉK Óvadékként - készpénz; - standard betét; - strukturált betét; - nyilvános forgalomban levő 3, 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek; - nyilvános kibocsátású BÉT-re bevezetett magyar államkötvények; - MNB kötvények; - olyan külföldi vállalati- és állampapírok, melyek hitelminősítése eléri a magyar szuverén állam hitelminősítését és egyedi elbírálás alapján befogadhatóak; - a Bank által forgalmazott Volksbank Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyek - Közraktári jegyek fogadhatóak el ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELEZÉSI KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI ESZKÖZÖK Dologi biztosítékok ZÁLOGJOG Formái: Jelzálogjog Keretbiztosítéki jelzálogjog Önálló zálogjog Zálogjog jogon és követelésen Kézi zálogjog Vagyont terhelő zálogjog Alkalmazhatóságuk: Ingóra, ingatlanra, Ingóra, ingatlanra, Ingatlanra (pl. UCJ konstrukció), ingóra, vagyonra jogon és követelésen Ingóságra Jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság teljes vagyonára vagy a vagyon önálló gazdasági egységként működtethető részére 19

20 o Ingatlant terhelő jelzálogjog A bank csak Magyarországon található, önállóan forgalomképes ingatlant fogadhat el fedezetként. Ezek az alábbiak lehetnek: Lakóingatlan Telek Üdülő, nyaraló Bel,- vagy külterületi ipari park, gazdasági hasznosítású ingatlan önálló tulajdoni lappal rendelkező házas ingatlan belterületi építési telek önálló tulajdoni lappal rendelkező házas ingatlan Üzlethelység társasházi albetét külterületi építési telek társasházi albetét Iroda, irodaépület közös tulajdonban álló ingatlannak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége Mezőgazdasági hasznosítású földterület (termőföld) közös tulajdonban álló ingatlannak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége Raktár Ipari hasznosítású földterület Vendéglátó ipari, szálloda ipari ingatlan Üzem Az ingatlanfedezetek értékelésének alapjául minden esetben független értékbecslés szolgál, melynek eredményét a Bank felülvizsgálja, és a megállapított forgalmi értéket szükség esetén a belső szabályzatban rögzített kulcsokkal diszkontálja. o Önálló zálogjog Az önálló zálogjog három fajtája különböztethető meg: - fennálló követelésen alapszik, - a zálogjog mögött az alapításkor sem áll fenn személyes követelés, - a zálogjog alapításával egyidejűleg megszüntetik a felek az alapul szolgáló követelést. Az önálló zálogjog mindhárom esetben alapköveteléstől elvontan, függetlenül létezik és önálló jogviszony tárgya. o Ingó zálogjog A Bankingó vagyontárgyak biztosítékként történő elfogadását nem preferálja. Egyedi esetben felszerelési tárgyak, bútorok, gépek, berendezések, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező autó, egyéb jármű képezheti a zálogjog tárgyát o Vagyont terhelő zálogjog A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével - vagyont terhelő zálogjog alapítható. Tárgya jellemzően árukészlet, anyagkészlet és raktárkészlet. ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT BIZTOSÍTÉKOK Személyi biztosítékok o kezesség (egyszerű és készfizető kezesség, váltó- és csekk- kezesség) Kizárólag a Bank által megvizsgált és ügyfélminősítési kritériumainak megfelelő ügyfelek kezességvállalása fogadható el fedezeti értékkel. Magánszemélyek készfizető kezessége fedezeti értéken nem vehető figyelembe. 20

21 o bankgarancia A garanciák fedezeti értékét nem csak a kibocsátó bank minősítése, hanem a garancia szövege is meghatározza. A garanciának tartalmaznia kell a következő kitételeket: visszavonhatatlan, feltétel nélküli, első felszólításra fizet, az alapjogviszony vizsgálata nélkül. A fedezetül kapott garanciák lejáratának legalább 15 nappal meg kell haladniuk az általuk biztosított ügylet lejáratát. o kezességi intézmények garanciái A különböző garancia rendszerek (Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., MEHIB) alapszabályukban, illetve üzletszabályzatukban meghatározott célú ügyletek meghatározott hányadáért vállalnak garanciát. Biztosítékként való alkalmazásukkor az ott leírt feltételek szerint kell eljárni. o Állami kezesség (egyszerű vagy sortartó és készfizető kezesség) Egyes hitelezési konstrukcióknál jogszabályon vagy egyedi kormányzati döntésen alapuló feltételek mellett állami garancia vehető igénybe A BANK FEDEZETKÉNT NEM FOGADHAT EL: a) olyan fedezeteket, amelyeket az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a kizárólag jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyat b) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, c) bankkal szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, d) a bankkal szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyás alatt álló részvénytársaság részvényét Garanciát nyújtók és kezességvállalók Ügyfélszegmens Garancianyújtó Minősítő Rating ST MAGYAR ÁLLAM S&P BBB BK HITELGARANCIA ZRT S&P BBB BK VOLKSBANK BEOGRAD A. D. S&P BB- LK BALATONFÜZFŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA belső 2E LK DUNAKESZI VÁROSI ÖNKORMÁNYZATA belső 2D Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni - értéke, amelyek esetében készfizető kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vett figyelembe a Bank Figyelembe vett hitelezésikockázat-mérséklő eszköz Kitettség érték Garancia Hitelderivatíva 0 Előre rendelkezésre bocsátott fedezet Összesen:

22 Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényező, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított - fedezett, teljes kitettség értéke Kitettségi osztály megnevezése Kitettség érték Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség 17 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 581 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozásokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Késedelmes tételek Összesen: Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók A Bank tartós részesedései között olyan befektetéseket szerepelnek, amelyeket egy éven túl kíván tartani, a banki feladatok ellátásának biztosítása céljából. A Bank nem rendelkezik tőzsdén jegyzett résvényekkel. A Bank a részesedések minősítését és értékelését a évi C. törvény a számvitelről, valamint a 250/2000. Kormányrendeletnek megfelelően negyedévente elvégzi. A Bank nem alkalmazza a valós értékelést. A részesedések bruttó és nettó könyv szerinti értéke: Tartós részesedések Bruttó könyv szerinti érték Nettó könyv szerinti érték Fundamenta Lakáskassza Lakástakarékpénztár Zrt Victoria- Volsbanken Életbiztosító Zrt Victoria-Volksbanken Biztosító Zrt Budapesti Értéktőzsde Zrt. 3 3 SWIFT LLC 2 2 Giro Elszámolásforgalmi Zrt. 5 5 Garantiqa Hitelgarancia Zrt Összesen A évben a tartós befektetéseire a Bank 14 nyereséget számolt értékvesztés visszaírása jogcímen, amely összeg az alapvető tőke elemben szerepel. A kamatkockázatok értékelésére szolgáló riport havi rendszerességgel az ICAAP és BCPS irányelveknek megfelelően, NetInterestIncome és NPV módszerekkel, a lejárat nélküli betétek vizsgálatával történik. A bevétel, az üzleti érték vagy a kamatkockázat kezelése során a hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatásának mérésére Net InterestIncome módszer szolgál. 200bp párhuzamos hozamgörbe eltolás alapján a saját tőkéhez viszonyított arányok a következőek: 22

23 devizanem HUF 0,15 % 1,65 % EUR 1,34 % 0,44 % CHF 0,38 % 0,29 % USD 0,23 % 0,06 % Partnerkockázat kezelése A Bank partnerkockázati limitrendszere a 381/2007. Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével került kialakításra. Pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetekkel pénzpiaci műveletek végzésére engedélyt a Magyarországi Volksbank Zrt. Igazgatósága ad. A partnerkockázatok kezelése partnerkockázati limitrendszer kialakításával és működtetésével kerül kezelésre. Az egyes partnerekre megállapított (mérlegen belüli, mérlegen kívüli, kibocsájtói) partnerkockázati limitek monitorozása folyamatos. A kitettség kalkulációja a vonatkozó kormányrendeletekben meghatározottak szerint történik. Nem pénzintézeti tevékenységet végző szervezetekkel folytatott Treasury ügyletkötés partnerkockázata a Bank által kialakított és működtetett letéti rendszerrel kerül kezelésre. Működési kockázat A Bank a működési kockázat tőkekövetelményét a 200/2007. (VII. 30) Korm. rendelet szerint meghatározott Alapmutató módszer szerint számítja. A Bank működési kockázatára vonatkozó tőkekövetelmény értéke én 1747 volt. 23