A munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési felelősség jogági sajátosságai. Dr. Horváth István 2017.IV.21.

Átírás

1 A munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési felelősség jogági sajátosságai Dr. Horváth István 2017.IV.21.

2 Mielőtt belevágnánk sokkoló a közelmúltból Miként felehetne a veronai buszbaleset sofőrje?

3 A munkajog kárfelelősségi rendszere Mitől különös? Mi a jogalkotói beavatkozás indoka? Számos esetben eltér a polgári jog szerződésen kívül okozott kárfelelősségi megoldásaitól, de dogmatikailag még sem önálló rendszer, azaz lényegében nem különbözik a magánjog kárfelelősségi rendszerétől. Magán- és a munkajog: a jogalapi elemek azonossága Ptk. 6:519. [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

4 A munkaviszony jelentősége A jogalapi elem: a károsult és a károkozó közti munkaviszony léte Az eltérő (munkajogi) szabályozás feltétele.

5 A munkáltatói és a munkavállalói kárfelelősség Az állam jogalkotói beavatkozása - a differenciált szabályozás indoka Eltérő feltételek és mértékek A munkáltató vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. A felelősség alóli mentesülés vékony mezsgyéje A munkavállaló a vétkességen alapul a vétkesség súlyának szerepe a kártérítés mértékben különös alakzatok: felelősség a vétkességre tekintet nélkül: a megőrzési- és a leltárhiányért fennálló felelősség

6 A bizonyítás terhe általános szabályok Mentesülés a felelősség alól Munkáltatói kárfelelősség A munkáltatón a bizonyítás terhe a felelősség alóli mentesülés, és a kártérítés mérséklése (Lásd a jogellenes munkaviszonymegszüntetést is) tekintetében. Munkavállalói felelősség fordított teher A munkáltatón a bizonyítás terhe - A munkavállaló megszegte munkaviszonyból származó kötelezettségét, nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, e magatartása okozati összefüggésben áll a munkáltatót ért kárral.

7 Vissza az időben - kortünet Klasszikus ipari társadalmak: a szigorú felelősség alapja munkáltatói profitszerzés. a Azt akarjuk, hogy azok, akik a munkások foglalkoztatásával pénzre tesznek szert, fizessék is meg azon kockázat árát, aminek a munkásokat kiteszik törvényjavaslat Franciaországban

8 Vissza az időben 1. Az első magyar kapitalista kárfelelősségi szabály évi XXI. törvénycikk a betegségi és baleseti kötelező biztosításról 90. Az a munkaadó, akivel szemben jogerős büntetőbírói ítélet megállapította, hogy ő vagy oly megbízottja, akinek eljárásáért felelős, a balesetet vagy a foglalkozási betegséget szándékosan idézte elő, a vele munkavállalói jogviszonyban álló biztosítottnak, illetőleg családtagjainak kártérítéssel tartozik annak az összegnek erejéig, amellyel az okozott kár az intézettől járó kártalanítást meghaladja.

9 Vissza az időben 2. A munkáltatói felelősség máig ható szabálya A szocializmus hajnalán (1951.) Nincs munkáltatói kárfelelősség a szocialista állam nem okozhat kárt a dolgozónak! évi II. tv. A munkáltatói kockázatviselés megjelenése A vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő.

10 Vissza az időben 3. a társadalmi- és tulajdoni viszonyok szerepe A kapitalizmus hajnalán 1992 A munkáltató mint a szocializmusban egy kivétellel: A legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel. A 41/2009. (III. 27.) AB határozat megsemmisítette a munkáltatói jogálláson és munkavállalói létszámon alapuló különbségtételnek nem volt alkotmányos indoka.

11 És a hatályos szabályozás - a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár 1. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. a felelősség majdnem objektív, megállapításának nem feltétele a felróhatóság, a kárnak nem a munkáltató magatartásával kell okozati összefüggésben állnia, a felelősség fennállásához elég az, ha a kár a munkaviszonnyal összefüggésben éri a munkavállalót.

12 És a hatályos szabályozás - a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár 2. Jogalkotói cél: a kármegelőzés és a reparáció, csak két esetben mentesít az Mt. a felelősség alól A háttérben a munkáltató gondoskodási kötelezettsége, a veszélyes üzem kategóriájának kiterjesztése

13 A munkaviszonnyal való összefüggés 1. A károkozó munkáltató és a károsult munkavállaló között munkaviszonynak kell fennállnia, 2. A munkavállalót ért kárnak összefüggésben kell állnia a munkaviszonnyal. Az összefüggés fennáll a munkavégzéshez szükséges előkészítő/befejező tevékenységgel, a munkavégzéstől el nem választható személyi szükségletekkel, összefüggésben keletkezett károsodások esetén is.

14 A munkaviszonnyal való összefüggés az ítélkezési gyakorlat A munkavégzésre irányuló jogviszony minősítése Ha a jelentős fakitermelésre vállalkozó munkaadó vezetője a munkavállalót kiszállította a munkahelyre, motorfűrészt és védőfelszerelést bocsátott a rendelkezésére, és ezt a munkavállaló elfogadta, a felek között munkaviszony jött létre. A munkaviszony keretében bekövetkezett baleset üzemi baleset, amelyért a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik [BH ].

15 A munkaviszonnyal kapcsolatos lehetséges károk A munkavállaló élete, egészsége, testi épsége vagyona, költségei személyiségi jogainak megsértése, munkaviszonyának jogellenes megszüntetése. A munkaviszony megszüntetésekor kiadandó iratok hiánya, illetve nem megfelelő tartalma a munkáltató kártérítési felelősségét megalapozhatja (BH )

16 Munkáltatói mentesülés a kárfelelősség alól 1. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Ha kár oka a munkáltató ellenőrzési körén belüli kimentésnek nincs helye, még akkor sem, ha kár oka elháríthatatlan volt.

17 Munkáltatói kárfelelősség a polgári jogi elemek megjelenése 6:142. [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A munkaszerződés másik alanyának, a munkavállaló szerződésszegésére nem alkalmazható.

18 A működési kör - korábbi fogalom A korábbi Mt. ítélkezési gyakorlata: működési kör = a munkakörbe tartozó feladatok Egy magyar nagykövet halála Afrikában felelős volt-e a Külügyminisztérium? A működési körön kívüliség: a kárt előidéző ok független a munkáltató tevékenységétől és körülményeitől.

19 Az ellenőrzési kör Nem definiálja a törvény! A munkáltató tényleges befolyásolási lehetősége: LB MK. 29. állásfoglalás: a feladatai ellátása során kifejtett tevékenységgel összefüggő személyi magatartásokból (mindazon személyeknek a magatartása is, akiknek jelenlétét a munkáltató lehetővé tette), a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából, működéséből eredő okok. Ptk. miniszteri indokolása negatív megközelítés az ellenőrzési körön kívüli a szerződést szegő fél által nem befolyásolható körülmény, amelyre a fél nem képes hatást gyakorolni (pl. vis maior)

20 Az ellenőrzési/működési kör ítélkezési gyakorlatából 1. A bankfiók védelmére rendelkezésre álló, általánosan használt megoldások teljes mellőzése esetén a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a rablás működési körén kívül eső és elháríthatatlan volt [BH ].

21 Az ellenőrzési/működési kör ítélkezési gyakorlatából 2. A sötét lépcsőház Ha a munkavállaló a munkahelyén lépcsőn közlekedve - a világítás meghibásodása következtében - a lépcsőről leesik, a balesete következményeiért a munkáltató kizáró ok hiányában felelős [BH ]. És ha csúszik a kövezet a munkaadó kivilágított lépcsőházában?

22 Körön belül vagy kívül? Egy külföldi orvvadász lelőtt két munkaviszonyban álló vadászt Ki vezette a szolgálati autót a vidéki tárgyalásra menet? Munkáltatói kárfelelősség nem függ feltétlenül a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítésétől

23 Az ellenőrzési kör határa Csapatépítő tréning egy osztrák síterepen A munkáltató által munkaidőnek minősülő időben szervezett sportesemény, amelynek költségeit a munkáltató fedezte, a munkáltató működési körébe tartozónak minősül, összefüggésben áll a munkáltató tevékenységével [BH ]. Feltétlenül helyt álló-e az ítélet aláhúzott szöveges része az ellenőrzési kör tekintetében?

24 A trénig az ellenőrzési körbe tartozás és a munkaviszonnyal összefüggés Munkavállaló a Munkáltató által külföldön munkabér megfizetése mellett megtartott ún. csapatépítő tréning során síbalesetet szenved. A felelősség meghatározó kérdése a munkaviszonnyal összefüggésben is a program célját szolgálta-e a síelésen való részvétel, vagy a sportolás pihenőidő alatt volt.

25 A mentesülés további konjunktív feltételei Ha a kár oka az ellenőrzési körön kívüli további mentesülési feltétel: az okkal a munkáltatónak nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy annak bekövetkezését elkerülje, vagy elhárítsa.

26 Vitatható ítélkezési gyakorlat? EBH2016. M.9. Önmagában a munkáltató telephelyén kívül végzett munka vagy szolgáltatás ellátása nem eredményezi a kár ellenőrzési körén kívüli bekövetkeztét [2012. évi I. tv. 166., 167., évi XCIII. tv. 2. (2) bek., 54. (1) bek.].

27 Munkáltatói mentesülés a kárfelelősség alól 2. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. az ok bekövetkezésének megakadályozása a technika adott szintje mellet nem lehetséges, vagy az adott esetben nem volt végbevihető (pl. kevés volt rá az idő, nem állt rendelkezésre a szükséges eszköz).

28 Üzemi- és munkabaleset és a munkáltatói felelősség Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset), évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 52. (1) bek.

29 A munkabaleset miben tér el az Munkabaleset: az a baleset, amely üzemitől? a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt évi XCIII. törvény a munkavédelemről

30 Távmunka csekély esély a munkáltatói kárfelelősségre A távmunka: a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. A kárfelelősség felmerülésének lehetősége: A kárt az ellenőrzési körön kívüli olyan körülmény okozza, amellyel a munkáltatónak számolnia kell és elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

31 Ha a munkáltató megszegi a munkavédelmi szabályokat A munka eszköze A távmunka a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet, ennek használatát a munkáltató munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot követően engedélyezi. A munka helye A távmunka csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható, a munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket.

32 Egyetemleges munkáltatói felelősség A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében foglaltak szerinti [Mt. 53. ] más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek. Több munkáltató által létesített munkaviszony [Mt.215. ] A munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. Munkaerő-kölcsönzés [Mt (4)] A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.

33 A kárfelelősség terjedelme A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. A bizonyítás terhe a munkavállalón: a munkaviszonyával összefüggésben mely jogcímen milyen összegű kár érte. A kár azon része, amit nem kell megtéríteni - amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. azt a munkavállaló vétkes magatartása okozta, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

34 Amit nem kell a munkáltatónak megtérítenie az előreláthatóság hiánya Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Az előreláthatóság megjelenése: 1546 Egy kocsmáros a kádárnál söröshordót vásárol. A hordóban azonban nem sört tárol, hanem bort. Mint később kiderül, a hordó szivárog. A vevő követeli a kádártól az elfolyt bor árát. Kérdés, vajon helyes-e, ha a kádárnak csak az elfolyt bor mennyiségének megfelelő sör árát kell megtérítenie, mivel nem láthatta előre, hogy a vevő a hordóban bort fog tárolni. Charles Dumoulin francia jogtudós - a válasz igen.

35 Az előreláthatóság hiánya szűkíti az oksági kapcsolat relevanciáját Az elvi alap: a kártérítés összege nyilvánvaló okból ne haladhassa meg azt a veszteséget, amit a károkozó előre látott vagy láthatott. Vékás Lajos: Az új Ptk. koncepciójából, Az előreláthatóság múltja Bécsi Vételi egyezmény 25. cikkelye: A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta előre és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt.

36 Előreláthatóság = az okozati láncolat határa Kiindulópont: a károkozó magatartásból nemcsak közvetlenül keletkezhet kár - az beindíthat egy okozati láncot. Indokolatlan a károkozót a teljes folyamat minden bekövetkezett káráért felelőssé tenni. Határ az okozati láncban: elhatárolja azokat a károkat, melyek már biztosan nem hozhatók kapcsolatba a munkáltató károkozásával

37 Mi nem látható előre bírói mérlegeléstől függhet Az előreláthatóság hiánya nem a felelősség alapját érinti, csupán a kártérítés mértékét csökkentheti. nem kimentési ok. Kritika túlságosan tág teret ad a bírói mérlegelésnek, rést üt a teljes kártérítés szabályán.

38 Meddig terjed a balesettel kapcsolatos kárfelelősség? Egy példa: A munkavállaló egy munkahelyi baleset során elveszti az egyik karját hosszas kórházi kezelés alatt mély depresszióba esik, lassítja felépülését, a fekvés és a nem megfelelő táplálkozás miatt szervezete legyengül, és egy vírusfertőzés miatt a látása is veszélybe kerül. Felel-e a munkáltató a munkavállaló látásának romlásáért? A válaszhoz meghatározó: a baleset bekövetkeztekor mindez előre látható volt-e? Határ az okozati láncolatban ami már nem hozható kapcsolatba a munkáltató károkozásával. A munkáltatón a bizonyítás terhe - a munkavállaló által megtéríteni kért kár bekövetkezte a károkozáskor nem volt előre látható.

39 A munkavállaló vétkes közrehatása Kármegosztás ha a munkavállaló a kár bekövetkezésében maga is vétkesen közrehatott, a kár egy részét maga köteles viselni. Eltérő a munkaadói és vállalói felelősség - a kármegosztás arányára is kihat. Objektív vagy a felróhatóságon alapul

40 Vétkes közrehatás az ítélkezési gyakorlatban A károsult vétkes közrehatását a mindennapi élettapasztalatot kirívóan figyelmen kívül hagyó gondatlan munkavégzése megalapozhatja [BH ].

41 A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége A munkaviszony jogellenes megszüntetésekor a kárt okozó munkáltató köteles bizonyítani, hogy a munkavállaló nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének [EBH2015. M.23.].

42 A kártérítés mérséklése A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Nem vezethet a teljes felelősség alóli mentesüléshez.

43 A munkahelyre bevitt munkavállalói ingóságok A munkáltatót az általános szabályok szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

44 A különös szabályok 1. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok mmmmmm megőrzőben való elhelyezését, vagy a bevitel bejelentését. Az ellenőrzési körrel összefüggő kárfelelősség mérséklése.

45 A különös szabályok 2. Az ellenőrzési körrel összefüggő kárfelelősség kizárása vagy mérséklése A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. Mennyi készpénz lehet a munkavállalónál? E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

46 A munkáltató alkalmazottért fennálló kárfelelősségi szabálya a Ptk-ból 6:540. [Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért] (1) Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. DE! (3) Az alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, ha a kárt szándékosan okozta.

47 Ha az ember megszegte a szerződést A megszegett szerződés típusának jelentősége A képen látható muzeológus összetöri a Szépművészeti Múzeum vázáját. A kár 5 millió Ft. Számít-e, milyen jogviszonyban áll a Múzeummal?

48 Polgári jog kontra munkajog Ha a muzeológus egy megbízási szerződés megbízottja? Ptk. 6:142. [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz köteles azt megtéríteni. És ha a muzeológus munkavállaló? Mt (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

49 A bizonyítás terhe eltérő általános A megbízott muzeológus szabályok Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A munkaviszonyban álló muzeológus Mt (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

50 Az előreláthatóság hiánya A megbízott muzeológus - a felelősséget kizáró ok Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta A munkavállaló múzeológus Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható.

51 Munkavállalói kárfelelősségi alakzatok Általános szabály a vétkességen alapuló felelősség megállapításának feltételei: a) a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségszegése, b) a munkavállaló vétkessége, c) a kár bekövetkezése és d) a munkavállaló magatartása és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés. Különös alakzatok: felelősség a vétkességre tekintet nélkül: az általános és a különös megőrzési felelősség, valamint a leltárhiányért fennálló felelősség A munkavállalói vétkesség indifferens

52 Vissza az időben: 1951-től a dolgozói kárfelelősség és funkciója A dolgozók anyagi felelőssége A dolgozó a vállalatnak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. A kártérítés címen egy hónapban összesen kirótt összeg többszöri károkozás esetében sem haladhatja meg a dolgozó egy havi alapbérének 15 százalékát. Szándékos károkozás esetében a dolgozót a teljes kár megtérítésére lehet kötelezni.

53 Vissza az időben 1968: a társadalmi- és tulajdoni viszonyok szerepe A szocializmus derekán Gondatlan károkozás esetén a kártérítés a dolgozó havi átlagkeresetének tizenöt százalékát nem haladhatja meg. Jogalkotási felhatalmazás: Minisztertanács a károkozás, illetőleg a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, a károkozás társadalmi veszélyességére, valamint a dolgozó beosztására tekintettel a kártérítés mértékét magasabb összegben is megállapíthatja. Szándékos károkozás esetén a dolgozó a teljes kárt köteles megtéríteni

54 Vissza az időben 1992: kétséges szigorítás A kapitalizmus hajnalán 1992 A munkavállaló gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg; A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hat havi átlagkeresetig határozhatja meg.

55 És a hatályos szabályozás Közelít a polgári joghoz Az általános és különös prevenció helyett reparáció A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

56 A munkaviszonyból származó kötelezettségek A magatartás: tevőleges vagy mulasztás Taxatíve nem állapítható meg például Munkaköri kötelezettségek előkészítő, befejező munkák, A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Általános magatartási szabályok az általában elvárható szakértelem Más munkaviszonyra vonatkozó szabályok (pl. munkavédelem, KRESZ) A munkáltatói utasítás végrehajtása mely esetben kizárt a munkavállaló kárfelelőssége?

57 Az adott helyzetben általában elvárható magatartás 1. Objektív kategória annyiban, hogy a munkavállalónak egy bizonyos átlagos szinthez kell igazítania magatartását: Nem a tőle elvárhatóság a meghatározó Az átlagos elvárhatósági szint egy meghatározott ismérvek alapján csoportosítható személyösszességre vonatkoztatható. Például az általában elvárható szakértelem

58 Az adott helyzetben általában elvárható magatartás 2. Szubjektív azonban annyiban, hogy egy adott helyzetre vonatkoztatott követelményt ír elő., amely függhet a konkrét munkavégzés körülményeitől, a munkáltató által folytatott tevékenységtől, a munkavállaló pozíciójától, beosztásától, képzettségétől is

59 Az elvárhatóság meghatározó elemei kármegelőzés és együttműködés MK 26 állásfoglalás A károk megelőzése érdekében a munkavállaló nem tesz feltétlenül eleget ez irányú kötelezettségének, ha a károk előidézésére alkalmas hiányosságokat jelenti. Ha a munkaidő végén így találja a kolléga az egyik iroda ajtaját Váratlanul előálló, halasztást nem tűrő és a dolgozó anyagi erejét meg nem haladó beszerzés, valamint a kisebb munkák elvégzése a munkavállalónak is kötelessége.

60 A bizonyítás terhe 1. A munkáltatónak kell bizonyítania: a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegte, kárt okozott, nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és okozati összefüggés van a munkavállaló magatartása és a kár között.

61 A bizonyítás terhe 2. Munkavállalói kedvezmény : a polgári jogi kimentési bizonyítás helyett a munkáltató direkt bizonyítási kötelezettsége Indok: a munkáltató bizonyítási képessége (ellenőrzés felügyelet) Nyugat-európai államok: eltérés, a kimentési bizonyítás érvényesül

62 A kártérítés mértéke Enyhe gondatlanság a kártérítési felelősség nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés legfeljebb 8 havi távolléti díjra emelheti. A korlátozás oka és vitatása: a prevenció az egzisztencia az ellehetetlenülés a károkozás esélye egyes munkakörökben (pl. vasút) szakirodalom: vita a bérhez idomítás preventív szerepének megkérdőjelezése Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Meghatározó a súlyos (culpa lata) és az enyhe (culpa levis) elhatárolása

63 Az általános megőrzési felelősség Általános bármely munkavállalót terhelheti A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Szigorú alakzat: a dolog kikerül a munkáltató felügyelete alól, A munkavállalónak van módja a károkozás elkerülésére

64 A felelősség további feltétele a jegyzék vagy elismervény A bizonyítás könnyítése MK 113. számú állásfoglalás Jegyzéket vagy elismervényt az átadás-átvétel tényének utólagos igazolása nem pótolja. Meghatározott dolognak több munkavállaló részére történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi felelősnek alá kell írnia, a munkavállalók azonban egyik dolgozótársukat is megbízhatják, hogy az átvételt aláírásával a nevükben is igazolja. Ha a munkavállaló az átadás-átvétel időpontjában a dolgot kifogás nélkül vette át és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és közölt minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzéken vagy elismervényen feltüntetett dologgal, mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli.

65 Mentesülés a felelősség alól Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő például természeti eredetű ok, emberi magatartás e körbe tartozik a munkáltató nem biztosítja az őrzés feltételeit

66 Miként mentesülhet a munkavállaló a felelősség alól? Munkavállalói mentesülés ha bizonyítja: a hiányt részéről elháríthatatlan külső ok idézte elő. A munkavállaló az utcán tárolt saját gépkocsija ülésén elhelyezett és akár átmenetileg is őrizetlenül hagyott pénz más által történt eltulajdonítása esetén nem hivatkozhat a felelőssége alól való mentesítése érdekében arra, hogy a pénz eltűnését elháríthatatlan külső ok idézte elő [BH ].

67 Pénztárosok, pénz és értékkezelők felelőssége Nem munkakörhöz tevékenységhez kötött E felelősséggel érintett személyi kör kiterjesztendően értelmezendő nem a munkaköri megnevezés a fontos Különös Az átadott dolog jellege Az általánoshoz képest fokozottabb megőrzési felelősség A törvényen alapul nem kell hozzá megállapodás, munkavállalói nyilatkozat A munkáltató bizonyítási terhe: a hiány az értékben akkor következik be, amikor az a munkavállaló őrizetében van

68 Egy kiürített páncélszekrény A pénztárost, a pénzkezelőt, az értékkezelőt fokozott felelősség terheli. Az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény csak akkor mentesülne, ha bizonyítja, a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította Tényállás: A munkavállaló néhány percre elhagyta a pénztárhelyiséget, a páncélszekrényen rajta hagyta a kulcsokat, és ezalatt ismeretlen tettes a páncélszekrényből pénzt tulajdonított el.

69 Több munkavállaló együttes Vétkességi felelősség felelőssége A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták. Megőrzési felelősség: A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.

70 Felelősség a leltárhiányért a hiánykockázat Kockázat? - Előfordulás A munkáltató anyagainak, eszközeinek, árujának tárolása, kezelése, forgalmazása. A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. A megőrzési felelősség speciális formája - eltérés anyag, áru átadása-átvétele a leltáridőszak alatt többször is megtörténik, a munkavállaló a rábízott dolgot, árut nem csak őrzi, hanem forgalmazza vagy másoknak kiadja, elszámolás a leltáridőszak alatt átvett összes mennyiség vonatkozásában egyszer, a leltáridőszak végén, a leltározáskor.

71 4 + 1 konjunktív feltétel a) A leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése, b) A leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, c) A leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá d) Legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés. Ha más is hozzáférne Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon.

72 A leltárhiány fogalma A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. A hiány okának ismertsége a munkavállalónak kell bizonyítania

73 A fogalmazási veszteség A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti tartam Forgalmazási veszteség: a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

74 A felelősség mértéke A leltárhiány teljes összege a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában Legfeljebb hat havi távolléti díj - a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hat havi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, egyetemleges felelősségnek nincs helye, ha a felelősség megosztását nem rendezi a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek.

75 A munkavállalói biztosíték Jogalkotási előzmények A munkáltatót biztosítja

76 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Pihenjenek