Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2006. (II. 14.) Kgy. rendelete a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról

Átírás

1 Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2006. (II. 14.) Kgy. rendelete a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 26. -ban, 38. (1) bekezdés c) pontjában és (9) bekezdésében, 43/B. (1) és (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 55. (3) bekezdésében, 55/C. (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdésében, 21. (1) bekezdésében, a 148. (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról szóló alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. 1 (1) 2 A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) 3 A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális ellátások tekintetében a Sztv. 3. (3) bekezdése és a gyermekvédelmi támogatások tekintetében a Gyvt. 4. (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti személyekre, akik Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek. 2. E rendelet alkalmazásában a) szociális helyzetről való tájékozódás: környezettanulmány, szociális munkás által készített interjú, közigazgatási szervtől információ kérése; b) 4 környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata. Készítésében a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ szociális munkás családgondozó szakemberei is részt vehetnek; c) 5 d) 6 e) 7 1 Módosította az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 1. -a 2 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r. 1. -a, az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 1. -a 3 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r. 1. -a, az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 1. -a, helyesbítés: szám 33. oldal 4 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 1. -a 5 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 1. -a, hatályon kívül helyezte az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 16. (2) bek. 6 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 1. -a, hatályon kívül helyezte az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 16. (2) bek. 7 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 1. -a, hatályon kívül helyezte az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 16. (2) bek.

2 2 f) 8 lakás alapterülete: a lakás okirattal hitelt érdemlő módon igazolt alapterülete; g) 9 albérleti díj: albérleti szerződésben meghatározott havi lakáshasználati díj az albérlő részére, ide nem értve a lakásfenntartási költségeket; h) (1) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amelynek feladata a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció, valamint az aktív korúak ellátásában részesülők közfoglalkoztatásával összefüggő terv véleményezése. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal létszáma 11 fő, tagjai: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Egészségügyi és Szociális Bizottságának elnöke Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Közfoglalkoztatási Bizottságának elnöke Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi igazgatója Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ igazgatója Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény igazgatója Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Helyi Fogyatékosügyi Fóruma képviselője Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsa képviselője Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió képviselője Állami Gondoskodásban élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány (ÁGOTA) elnöke Szegedi Ősz Idősotthon intézményvezetője (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnökét az alakuló ülésen a kerekasztal jelenlévő tagjainak többségi szavazatával választják meg. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülést tart, tagjai határozzák meg működésének rendjét. (5) A Szociálpolitikai Kerekasztal működése során az ügyviteli feladatokat a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda (továbbiakban: Iroda) látja el. II. Fejezet Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 1. -a 9 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 1. -a 10 Kiegészítette a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r. 2. -a, módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 1. -a, hatályát vesztette az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 15. (2) bekezdése alapján március 1-től 11 Hatályát veszti az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 15. (2) bekezdése alapján március 1-től, kiegészítette az 1/2009.(III.03.) Kgy. rendelet 1. -a 12 Hatályon kívül helyezte a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r a 13 az alcímet módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 2. -a 14 Hatályon kívül helyezte a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r a 15 Hatályon kívül helyezte az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 16. (2) bek.

3 (1) A Sztv. 37/B. (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő (továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) köteles együttműködni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt együttműködés keretein belül a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Sztv. 37/D. -ban és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 17. -ában foglaltakat figyelembe véve a) a határozatban megjelölt Családsegítő Szolgálat szervezeti egységénél nyilvántartásba veteti magát, b) a beilleszkedési programról írásban a Családsegítő Szolgálattal megállapodik, c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat teljesíti. (3) A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra. (4) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő a) tanácsadáson és/vagy b) csoportos foglalkozáson való részvételt. (5) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részéről az együttműködés megszegésének minősül, ha: a) a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg, b) a megállapodásban foglalt időpontokban a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, c) a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti. (6) A Családsegítő Szolgálat beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel is megállapodást köthet Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, vagy az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a Családsegítő Szolgálat értesíti az Irodát A paragrafust módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 3. -a 17 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 4. -a 18 Hatályon kívül helyezte az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 16. (2) bek.

4 4 Lakásfenntartási támogatás (1) Helyi lakásfenntartási támogatás fajtái: a) normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítése, b) adósságkezelési szolgáltatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás kiegészítése, c) önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatás. (2) Helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg tulajdonosnak, bérlőnek, albérlőnek és haszonélvezőnek, ha: a) Szeged közigazgatási területén lévő lakásban, családi házban él és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségben él, és b) 12. -ban foglalt feltételeknek megfelel. (3) Helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet, társbérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze. (4) 20 (5) 21 Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, akkor a támogatást a változást követő hónap első napjától meg kell szüntetni. (6) 22 A helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy meghal, akkor a támogatást a halálesetet követő hónap első napjától meg kell szüntetni (1) Önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatás megállapításánál rászorultnak tekinthető az, akinek a) a közös háztartásában élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét, b) egyszemélyes háztartás esetében a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem haladja meg, c) és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartásban élők havi összjövedelmének - egy-két személyes háztartás esetén a 20 %-át - három és több személyes háztartás esetén a 15 %-át meghaladja. (2) A támogatás összegének kiszámítása szempontjából az elismert lakásnagyság a Sztv. 38. (4) bekezdésében foglaltakkal egyezik meg. 19 Módosította az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 4. -a 20 Hatályát veszti az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 16. (2) bek. alapján 21 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 5. -a 22 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 5. -a 23 Hatályát veszti az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 15. (2) bekezdés alapján március 1-től 24 Módosította az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 5. -a

5 Önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költségének számítása és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege megegyezik a Sztv. 38. (3) bekezdésében foglaltakkal. Albérleti díj költségeihez megállapított támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 125 %-ának szorzata (1) 27 Önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatás összege megegyezik az elismert havi költség és a 12. c) pontjában meghatározott összeg különbözetével, amely nem lehet kevesebb havi 2.500,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a havi ,- Ft-ot. A támogatás összegét 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni. Az albérleti díj költségeihez megállapított lakásfenntartási támogatás összege nem lehet magasabb az albérleti szerződésben rögzített albérleti díj összegénél. (2) 28 Önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatás összege ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a kérelem benyújtásának hónapjától legfeljebb 12 hónapra állapítható meg. A megállapított összeg a kérelmező által a kérelemben megjelölt közüzemi szolgáltató szervnek havonta, a tárgyhó 15. napjáig kerül folyósításra, kivétel az albérleti díj költségeihez és a tüzelőanyag megvásárlásához megállapított támogatás. Ezekben az esetekben a támogatás kérelmező részére postai úton kerül kifizetésre annak a lakásnak a fenntartására, amelyre kérelmező a támogatást megigényelte. 15. Lakbérfizetési kötelezettség esetén a megállapított lakásfenntartási támogatást elsőként a lakásbérleti díj teljesítésére kell fordítani A normatív lakásfenntartási támogatás mellett kiegészítésként a 10. (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásfenntartási támogatás is megállapítható, amelynek összege a alapján számított lakásfenntartási támogatás összegének és a normatív lakásfenntartási támogatás összegének különbözete. Az albérleti díj költségeihez megállapított kiegészítő lakásfenntartási támogatás összegét úgy kell meghatározni, hogy a normatív és a kiegészítő lakásfenntartási támogatás együttes összege nem lehet magasabb az albérleti szerződésben rögzített albérleti díj összegénél. Ápolási díj 17. (1) 30 Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével az a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 685. b) pontja szerinti hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, és az ápolttal közös lakásban él. A közös lakás feltételétől kivételes esetben el lehet térni, ha az ápoló az ápolt 25 Módosította a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r. 2. -a, az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 6. -a, az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 6. -a 26 Módosította az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 7. -a 27 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 5. -a, a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r. 3. -a, az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 7. -a 28 Módosította a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r. 3. -a, az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 7. -a 29 Módosította az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 8. -a 30 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 6. -a

6 6 betegségének jellegét figyelembe véve a gondozási, ápolási tevékenységet maradéktalanul el tudja látni. (2) 31 Az ápolási díjat határozatlan időre kell megállapítani, indokolt esetben határozott időre is megállapítható. (3) 32 Az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálatára kétévente kerül sor, a jogosultság feltételeit bejelentés vagy hivatalból történt tudomásszerzés esetén soron kívül felül kell vizsgálni. Ha a kérelmező a felülvizsgálat eredménye alapján a jogosultsági feltételeknek nem felel meg, akkor az ápolási díjat meg kell szüntetni, egyéb esetekben a Sztv. 25. szerint kell eljárni. (4) 33 Az ápolási díjat a Sztv. 25. (10) bekezdésében, 42. (3) bekezdésében, valamint ezen rendelet (5) bekezdésében foglalt kivétellel a jogosultság megszűnésének napjával kell megszüntetni. A határozott időre megállapított ápolási díj a határozott idő leteltével külön rendelkezés nélkül megszűnik. (5) 34 Amennyiben az ápolási díj megállapítására jövedelem vizsgálata nélkül került sor, és a kérelmező a legközelebbi soros vagy soron kívüli felülvizsgálatot követően a jövedelmi feltételek hiánya miatt nem jogosult az ellátásra, az ápolási díj folyósítását a felülvizsgálat időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (6) 35 A családi jövedelemszámításnál az ápolási díjat igénylő személynek a kérelem benyújtását megelőzően keresőtevékenységből származó jövedelmét figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben a keresőtevékenység az ápolási tevékenység miatt szűnik meg. 18. Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a. Átmeneti segély 19. (1) Átmeneti segély annak a személynek, illetőleg családnak nyújtható alkalmanként, amely létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködik. (2) Életet, testi épséget veszélyeztető állapot elhárítása céljából, illetékességre és hatáskörre tekintet nélkül biztosított átmeneti segélyt a rászoruló lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól vissza kell igényelni. 20. (1) Átmeneti segély kérelemre állapítható meg alkalmanként nyújtott pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában. (2) A kérelemhez mellékelnie kell jövedelmi, vagyoni helyzetéről és minden olyan állapotról, körülményről szóló igazolást, amely alapján a szociális rászorultsága megállapítható. 31 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r. 6. -a 32 Kiegészítette és a számozást módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r. 6. -a, módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 6. -a 33 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 6. -a, az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 9. -a 34 Kiegészítette a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 6. -a 35 Kiegészítette a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r. 5. -a

7 7 (3) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti segélyt a kérelmező által megjelölt tartózkodási helyre kell utalni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. Krízishelyzet esetén, továbbá hajléktalan személyeknél postai utalási cím hiányában lehet pénztári kifizetést alkalmazni. (4) 36 A 21. (2) bekezdés d) pontja szerint megállapított átmeneti segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz, a 21. (2) bekezdés h) pontja szerint megállapított átmeneti segélyt a kérelmező által bemutatott önerő részletfizetésére vonatkozó megállapodás megkötését követően -, valamint a 21. (2) bekezdés i) pontja szerint megállapított átmeneti segélyt közös költségként a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni. 21. (1) Alkalmankénti átmeneti segély adható: a) az egyedül élő személynek, amennyiben jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét, illetve a (2) bekezdés a) pontjában és g) pontjában szabályozott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét, b) a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét, illetve a (2) bekezdés a) pontjában és g) pontjában szabályozott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem haladja meg, ha az egyedül élő személy, illetőleg a családban élő személyek a Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontjában foglalt vagyonnal nem rendelkeznek. (2) 37 Alkalmankénti átmeneti segély nyújtható különösen: a) 38 a kérelmezőnél vagy családtagjainál felmerült gyógyszerköltségek támogatásaként, ahol a gyógyszerköltség igazolása vagy az eljárás során hivatalból ismert szakhatósági állásfoglalás - 18 hónapnál nem lehet régebbi; b) gyermeknevelési költségekre, különös tekintettel a beiskolázásra, tankönyv és tanszervásárlás kiadásaira, a gyermek megnövekedett élelmezési költségére, tavaszi, téli ruhanemű pótlásához, illetve egyéb - a gyermeket érintő - nagyobb összegű, nem várt és indokolt kiadásokra; c) szabadságvesztés büntetéséből egy hónapnál nem régebben szabadult személynek, ha börtön keresményéből a szükséges kiadásai nem fedezhetők; d) 39 közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékok rendezéséhez, előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez; e) akkor, ha a jövedelem a létfenntartásához nem elégséges, illetve alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, fűtési számla, stb.) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul; f) súlyos krízishelyzet megoldásához; g) akkor, ha elemi csapás (árvíz, belvíz, tűzvész, stb.) következtében lakhatását biztosító ingatlana, valamint ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti; h) Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása című pályázatot nyert társasházban élő lakástulajdonos lakásának felújítási költségére; i) ki nem fizetett közös költség címen keletkezett hátralékok rendezéséhez. 36 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r. 7. -a 37 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r. 8. -a 38 Módosította az 1/2008.(II.21.) Kgy. r a 39 Módosította a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r. 6. -a

8 8 (3) 40 Alkalmankénti átmeneti segély összege legalább 2.000,- Ft legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A (2) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább ,- Ft, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tizenötszöröse, ugyanakkor nem lehet magasabb, mint a helyreállítási költség 90%-a. Az így megállapítandó összegből a biztosító által fizetett kártérítést le kell vonni. A kár mértékének megállapításához elfogadható a szakhatóság véleménye, a helyreállítást vállaló szakember igazolása, valamint a biztosító szakembere által kiadott igazolás. (4) 41 Az elemi csapás kárenyhítése címén megállapított összeg felhasználásának 50%-át a lakhatást biztosító ingatlanra, ingóságra fordított helyrehozatali vagy egyéb költségeket számlákkal kell igazolni. Az elszámolás határidejét az ügyféllel kötött egyezség alapján határozatban kell szerepeltetni. Az elszámolás nem teljesítése vagy részbeni teljesítése esetén az el nem számolt összeget vissza kell fizetni. A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg. (5) 42 Egy naptári éven belül ugyanazon egyedül élő személy, illetőleg család legfeljebb három alkalommal kivéve a (6) bekezdésben szabályozottakat részesülhet átmeneti segélyben. Az átmeneti segély a (2) bekezdésben felsorolt esetekben egy határozatban foglalt intézkedéssel, egyösszegű kifizetéssel is megállapítható. (6) 43 Egy naptári éven belül ugyanazon egyedül élő személy, illetőleg család a (2) bekezdés h) pontjában szabályozott esetben négy alkalommal részesülhet átmeneti segélyben, melynek együttes összege nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege négyszeresénél. Az átmeneti segély összegének meghatározásakor a megállapítandó összeget csökkenteni kell a naptári évben az (5) bekezdés alapján már megállapított segély összegével. Az így kiszámított segély összege nem lehet magasabb a vállalt és meg nem fizetett önerő összegénél. Nem állapítható meg átmeneti segély a 21. (2) bekezdés h) pontjára tekintettel, amennyiben kérelmező az általa vállalt önerő összegét már befizette. (7) 44 A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra csak egy lakástulajdonosnak és egy nyertes pályázatra csak egy alkalommal állapítható meg, függetlenül a lakás tulajdonosainak számától és a tulajdonos személyének változásától, feltéve, hogy a kérelem a nyertes pályázatról szóló értesítést követően a vállalkozói szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül került benyújtásra. (8) 45 A (2) bekezdés h) pontja szerinti átmeneti segélyhez a rendelet mellékletének 3. e) pontjában meghatározott igazolásokat kell csatolni. (9) 46 A (2) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott átmeneti segély abban az esetben állapítható meg, ha a hátralék a kérelmező vagy a kérelemben feltüntetett családtagja nevén szerepel. Temetési segély 22. (1) 47 Temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési 40 Módosította a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r. 7. -a 41 Kiegészítette a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r. 8. -a 42 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r. 9. -a 43 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r. 9. -a, a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 7. -a 44 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 7. -a, az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 7. (1) bek. 45 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 7. -a 46 Kiegészítette az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 7. (2) bek. 47 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r a, az 1/2008.(II.21.) Kgy. r a

9 9 segély állapítható meg annak az eltemettetőnek, aki a kérelmet az elhalálozást követő 6 hónapon belül terjesztette elő. Kivételes méltánylást érdemlő esetben temetési segély akkor is megállapítható az eltemettetőnek, ha a fenti határidőn túl, de a temetést követő 3 hónapon belül nyújtotta be kérelmét. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségét igazoló eredeti számlát. (2) Temetési segélyre jogosult az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem haladja meg és a Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal az eltemettető vagy családja nem rendelkezik. (3) A temetési segély mértéke az alábbi jövedelemkategóriák szerint alakul: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege testtemetés hamvasztás háromszorosának 50 %-ig ,- Ft ,- Ft háromszorosának 60 %-ig ,- Ft ,- Ft háromszorosának 70 %-ig ,- Ft ,- Ft háromszorosának 80 %-ig ,- Ft ,- Ft háromszorosának 100 %-ig ,- Ft ,- Ft (4) Nem állapítható meg temetési segély a) ha az elhunyt életbiztosítással rendelkezett és ennek összege meghaladja a fizethető temetési segély összegét, b) annak, aki a hadigondozásról szóló évi XLV. tv a alapján temetési hozzájárulásban részesült, c) ha az elhunyt köztemetett volt. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás fajtái: a) gyermekek átmeneti segélye, a szabályainak megfelelő alkalmazásával, b) önkormányzat által szeptember hónapban biztosított egyszeri támogatás - amelynek összege megegyezik a Gyvt. 20/A. -ban szereplő összeggel - azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév szeptember 1-jén fennáll, c) gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás. (2) Az (1) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak: a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél (pl. munkaviszonyból származó jövedelem) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap; b) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás, rendszeres társadalombiztosítási, családtámogatási és szociális ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap; c) egyéb jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap, d) az a) pontban és a c) pontban foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. Ebben az esetben a kérelmet megelőző hónap jövedelmét lehet figyelembe venni. 48 Módosította az 1/2008.(II.21.) Kgy. r a

10 (1) A gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás szempontjából gyermekintézménynek minősül a Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakiskola, szakmunkásképző és középiskola (továbbiakban: gyermekintézmény). (2) A gyermekintézményben - napközbeni ellátás keretében biztosított étkeztetés térítési díjának megfizetésére a szülő, gyám (továbbiakban: törvényes képviselő) köteles. (3) 49 A gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás (továbbiakban: térítési díj támogatás) adható, ha a) a törvényes képviselő saját háztartásában gyermekintézményi ellátást igénybe vevő kiskorú gyermeket nevel, aki nem áll átmeneti vagy tartós nevelésben, vagy olyan fiatal felnőttet nevel, aki középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul; b) a Gyvt. 19. (4) bekezdése szerinti család ba) nem rendelkezik a Gyvt. 19. (7) bekezdésében meghatározott vagyonnal, és bb) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét, továbbá bc) önhibáján kívül eső okból olyan rendkívüli szociális nehézséggel terhelt életkörülmények között él, mely miatt a gyermek(ek) megfelelő élelmezésének biztosítása veszélyben van; 25. (1) 50 A térítési díj támogatásra jogosító időszak (továbbiakban: jogosultsági időszak) a) bölcsőde esetén legfeljebb egy év, b) oktatási intézmény (óvoda, iskola) esetén legfeljebb tíz hónap (szeptember 1-től június 30-ig). (2) A térítési díj támogatást a kérelemben foglalt jogosultsági időszakra, de legfeljebb a kérelem benyújtásának hónapjától lehet megállapítani. (3) A térítési díj támogatás a törvényes képviselő kérelme alapján, az étkeztetést biztosító gyermekintézmény igazolása és javaslatának figyelembevételével nyújtható. (4) 51 A térítési díj támogatás összege a) gyermekenként a b) pontban foglalt kivételével 3.000,- Ft, mely összeg 1.500,-Ft-ra kell módosítani - amennyiben a gyermek részére a gyermekintézmény a Gyvt (5) bekezdés b)-d) pontja alapján 50 %-os normatív étkezési kedvezményt állapít meg a normatív étkeztetési kedvezmény megállapítását követő hónap első napjától. b) gyermekenként 1.500,- Ft, ha a gyermek részére a gyermekintézmény a Gyvt (5) bekezdés b)-d) pontja alapján 50 %-os normatív étkezési kedvezményt állapít meg. Ezt az összeget 3.000,-Ft-ra kell módosítani a megszűnést követő hónap első napjától, amennyiben a gyermek 50 %-os normatív étkezési kedvezményre való jogosultsága megszűnik. (5) A térítési díj támogatás összegének szempontjából a jogosultsági időszak alatt minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. 49 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r a 50 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r a 51 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 8. -a

11 11 (6) 52 A térítési díj támogatás a jogosultsági időszak alatt havonta az adott hónap első munkanapján kerül átutalásra, a) az önkormányzat által fenntartott bölcsődék esetében a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi; b) az önkormányzat által fenntartott óvodák, általános iskolák, a szakiskolák, szakmunkásképző- és középiskolák esetében a Nevelési-oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata; c) nem önkormányzati fenntartású gyermekintézmények esetében az intézmény számlaszámára. 26. (1) Ha a térítési díj támogatásra jogosult gyermek a jogosultsági időszak alatt Szeged közigazgatási területén intézményt vált, az a) önkormányzat által fenntartott gyermekintézmény köteles a térítési díj támogatást átutalni az új étkeztető gyermekintézménynek, ha az ugyancsak önkormányzati fenntartású. Ha az új étkeztető gyermekintézmény nem önkormányzati fenntartású, úgy a még fel nem használt térítési díj támogatást vissza kell utalni az önkormányzat számlájára, és az új gyermekintézményre vonatkozó térítési díj támogatásról új kérelem alapján kell dönteni; b) nem önkormányzat által fenntartott gyermekintézmény esetén, a még fel nem használt térítési díj támogatást minden esetben vissza kell utalni az önkormányzat számlájára. Az új gyermekintézményre vonatkozó térítési díj támogatásról új kérelem alapján kell dönteni. (2) A jogosultsági időszak alatt folyósított térítési díj támogatásból fel nem használt összeget az átutalásban kedvezményezett az időszak lejártát követően 30 napon belül visszautalja Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési elszámolási számlájára a gyermek nevének, szülője nevének és lakcímének feltüntetésével. (3) 53 Amennyiben a kedvezményezett gyermek törvényes képviselője az étkeztetést nem igényli meg, a gyermekintézmény köteles azt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni az Irodához. (4) A térítési díj támogatás megszüntetéséről kell rendelkezni, ha a) a kedvezményezett gyermek törvényes képviselője az étkeztetést nem igényli meg, b) a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe kerül, c) a gyermek Szeged közigazgatási területén kívül eső gyermekintézménybe kerül, d) a törvényes képviselő szegedi bejelentett lakóhelye megszűnik, e) a törvényes képviselő bejelentése vagy hivatalból észlelt változás esetén elrendelt felülvizsgálata alapján a jogosultság feltételei már nem állnak fenn vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett, f) 54 a kedvezményezett gyermek a Gyvt 148. (5) bekezdés a) pontja alapján 100 %-os normatív étkezési kedvezményre szerzett jogosultságot. (5) Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 8. -a 53 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r. 9. -a 54 Kiegészítette a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r a 55 Kiegészítette a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r a, hatályát veszti az 1/2008.(II.21.) Kgy. r. 15. (2) bekezdése alapján március 1-től

12 12 III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 27. (1) 56 Az elhunyt személynek közköltségen történő eltemettetéséről (továbbiakban: köztemetés) kell gondoskodni a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül, ha Szeged közigazgatási területén hunyt el és nincs vagy nem lelhető fel a temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény 20. (1) bekezdésben foglalt személy (továbbiakban: temetésre köteles személy), illetve a temetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) A köztemetésről lakossági bejelentés vagy hivatalból történő jelzés alapján kell intézkedni. A köztemetést az elhalt személy hozzátartozója vagy a temetésre köteles személy is kezdeményezheti. (3) 57 A temetésről a temetésre köteles személynek kell gondoskodni. (4) 58 Ha a (3) bekezdésben foglaltaknak az érintett személy nem tesz eleget, Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere felszólítja ez irányú kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a temetésre köteles személy a felszólítás kézhezvételét követő 5 naptári napon belül nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az elhunytat közköltségen kell eltemetni. A temetésre köteles személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell. (5) 59 Az elhunytat a temetésre köteles személy kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha Szeged Megyei Jogú Város köztemetőjében a megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van. Ezzel kapcsolatos többletköltségeket a köztemetés szolgáltatásába be kell számítani. A hamvakat tartalmazó urnát a temetésre köteles személynek - kérésére - ki kell adni. Amennyiben az urnát a megjelölt időpontig nem viszik el, akkor meg kell rendelni a temetést. 28. (1) 60 A köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél kell bejelenteni, vagy hagyaték, illetve hagyatéki eljárás hiányában a temetésre köteles személyt (személyeket) a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni. 56 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 9. (1) bek. 57 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 9. (2) bek. 58 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 9. (2) bek. 59 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 9. (2) bek. 60 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r a

13 13 (2) 61 Hagyaték hiányában a Polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet: a) részletfizetést, ha a temetésre köteles aa) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem éri el, vagy ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, b) a visszafizetési kötelezettség 60 %-ig csökkentést, ha a temetésre köteles ba) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy bb) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, c) elengedést, ha a temetésre köteles ca) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, vagy cb) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem éri el. (3) Sztv. 48. (2) bekezdés szerint, amennyiben a köztemetett személy szegedi lakóhellyel nem rendelkezett, az utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeit vissza kell igényelni. Méltányosságból biztosított közgyógyellátás (1) A jövedelmi viszonyai alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg méltányosságból annak a személynek, aki a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerek ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is, b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítása és kölcsönzése, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátások költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) 63 Méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult az a) az egyedül élő személy, akinek aa) a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, ab) a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, b) a családban élő személy, akinek ba) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, 61 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r a, az 1/2009.(III.03.) Kgy. r a 62 Módosította a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r a (Hatályos től) 63 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r a, a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r. 9. -a

14 14 bb) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át Méltányosságból biztosított közgyógyellátás nem állapítható meg, ha az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát. Adósságkezelési szolgáltatás 31. Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll. 32. Az adósságcsökkentési támogatás jogosultsági feltételeit, annak folyósítási módjait, a Sztv /C -ai szabályozzák. Az adósságcsökkentési támogatás a lakhatás megőrzésének elősegítésére szolgáló ellátás, amely a felhalmozódott adósságok kezelésével valósul meg. 33. (1) Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az a kérelmező és annak háztartása, akinek/akiknek adóssága a Sztv (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott alsó határt (50.000,- Ft) meghaladja, de adóssága legfeljebb ,- Ft. (2) Az (1) bekezdésben foglalt adósságok közül azokat lehet figyelembe venni, amelyek azoknál az adósságot kezelő szolgáltató szerveknél állnak fenn, melyekkel az Önkormányzat keretmegállapodást írt alá. (3) A keret-megállapodásnak tartalmaznia kell: - a szolgáltató szerv hozzájárulását a fizetés halasztásához, - a szolgáltató szerv által vállalt kedvezményeket (pld: ingyenes óravisszakötés, járulékok, kamat elengedése, a végrehajtás felfüggesztése), - a szolgáltató szerv kötelezettségét arról, hogy haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot és Családsegítő Szolgálatát, amennyiben az adós a részletfizetési megállapodásnak nem tesz eleget. 34. (1) Adósságcsökkentési támogatásnál figyelembe vehető bármilyen minőségű lakhatás céljára szolgáló helyiség vagy helyiségcsoport. (2) Az adósságcsökkentési támogatás szempontjából figyelembe vehető lakás alapterülete: Egy háztartásban lakó személyek száma A lakás alapterülete Egyszemélyes háztartás esetén 60 m 2 -ig 2 személyes háztartás esetén 70 m 2 -ig 3 személyes háztartás esetén 80 m 2 -ig 4 személyes háztartás esetén 90 m 2 -ig 5 személyes háztartás esetén 115 m 2 -ig 6 személyes háztartás esetén 125 m 2 -ig Minden további személy után +10 m 2 64 Hatályos től

15 15 (3) Egy lakásból álló családi ház esetén az alapterület 20 m 2 -rel meghaladhatja az egy háztartásban lakó személyek létszáma szerinti (2) bekezdésben meghatározott mértéket. (4) 65 (4) Adósságcsökkentési támogatás a kérelmező és háztartása által lakott lakás lakhatásának megőrzését segíti elő, amelyre az a kérelmező jogosult, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem a) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét, b) kettő és több személyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem haladja meg, továbbá aki legalább 25%-os önrész megfizetését vállalja. (5) Az önrész megfizetése történhet a) a Sztv. 55. (2) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott adósságok esetén aa) egy összegben, vagy ab) legfeljebb 18 havi részletben, az adós vállalásától függően, mely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. b) a Sztv. 55. (2) bekezdés d) pontja szerinti adósság esetén legalább 24 havi, de legfeljebb hatvan havi részletben. (6) 66 A támogatás folyósításának időtartama megegyezik az (5) bekezdés alapján vállalt önrész megfizetésének időtartamával. (7) 67 Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy részére a Sztv. 38. (5) bekezdése alapján megállapított lakásfenntartási támogatás mellett a 10. (1) bekezdés b) pont szerinti lakásfenntartási támogatás is megállapítható. A megállapított lakásfenntartási támogatás összegét ki kell egészíteni az önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatás összegére, melynek kiszámítására a 16. az irányadó. (8) 68 A (7) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatás az adósságcsökkentési támogatás kezdő hónapjától az adósságkezelési szolgáltatás időtartamára állapítható meg. A megállapított összeg az adósságcsökkentési támogatásban résztvevő adósságot kezelő szolgáltató szerveknek havonta utólag, minden hónap 5. napjáig kerül folyósításra. (9) 69 Az adósságcsökkentési támogatás megállapításának időpontjától a korábban folyósított lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni és a (7) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatást kell megállapítani. Amennyiben a korábban folyósított lakásfenntartási támogatás összege a (7) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatás megállapításakor az adott hónapra már jogszerűen átutalásra került, akkor ennek visszafizetésétől el kell tekinteni. (10) 70 Ha a Védőernyő a Díjhátralékosokért alapítvány az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy önrészét egy összegben kifizeti, az önkormányzat által vállalt hányad továbbra is az eredetileg megállapított ideig kerül folyósításra. Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy kérésére és a Családsegítő Szolgálat javaslatára az önkormányzat által megállapított támogatás egy összegben is kiutalható. 65 Hatályát veszti a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r a alapján 66 Módosítja a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r a 67 Módosította az 1/2008.(II.21.) Kgy. r a, az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 11. (1) bek. 68 Módosítja a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r a, az 1/2008.(II.21.) Kgy. r a, az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 11. (1) bek. 69 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 11. (1) bek. 70 Kiegészítette az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 11. (2) bek.

16 (1) 71 Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet egy háztartáson belül bármelyik nagykorú személy benyújthatja. Az adósságcsökkentési támogatás csak az egyik kérelemre állapítható meg, függetlenül a lakásban egy háztartásban élő személyek számától. (2) 72 A kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon a Családsegítő Szolgálatnál nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására. (3) 73 A kérelemhez csatolandó iratok jegyzékét a rendelet mellékletének 8. pontja tartalmazza. (4) A kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani. A jogosultság a kérelem elbírálásának hónapjától áll fenn. (5) Adósságcsökkentési támogatás folyósításának ideje alatt ezen a címen újabb jogosultságot megállapítani nem lehet. (6) A Polgármester határozattal dönt az adósságcsökkentési támogatásról, annak összegéről, a részletfizetés idejéről. Rendelkezik a hitelezővel történő részletfizetési megállapodás megkötésének határidejéről, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel kötelezettségéről. (7) Az adós a részletfizetési megállapodást a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megkötni az adósságot kezelő szolgáltató szervvel. (8) A részletfizetési megállapodás birtokában a Jegyző az adósságcsökkentési támogatás folyósítását elrendeli. (9) 74 A részletfizetési megállapodás hiányában az adósságcsökkentési támogatás nem folyósítható. Ha az adós a részletfizetési megállapodás megkötésére vonatkozó felszólítás közlésétől számított 15 napon belül a részletfizetési megállapodás megkötésének nem tesz eleget, akkor az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni. 36. (1) 75 Az adós az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt adósságkezelési tanácsadás formájában a Korm. rendelet 53. (4) bekezdése alapján köteles együttműködni. (2) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja. Az adósságkezelési tanácsadás keretében az adós családnak vagy a személynek - tájékoztatást, javaslatot, tanácsadást biztosít, - az adóssal megkötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően vállalt kötelezettségek teljesítését figyelemmel kíséri, - a fizetési nehézség megszüntetésére, áthidalására felfüggesztés mellett szakmailag indokolt módszerek kialakítását és bevezetését javasolja, - az adósságkezelési támogatás megszüntetésének okát, a jogosultságot érintő változást írásban jelzi, - szakmai fórummal a szolgáltatás hatékonyságát elősegíti. A szolgáltatás vezetője az éves adósságkezelési munkáról, a tapasztalt tendenciákról tájékoztatást ad az Iroda vezetőjének. 71 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 12. (1) bek. 72 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r a, a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r a 73 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r a 74 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 12. (2) bek. 75 Módosítja a 24/2006.(VI.27.) Kgy. r a

17 17 (3) Az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az adós köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot az adósságkezelési tanácsadás megkezdése érdekében. 37. (1) 76 Adósságcsökkentési támogatás és az ahhoz kötődő lakásfenntartási támogatás folyósítását meg kell szüntetni a Sztv. 55/B -ban foglaltak alapján. (2) Az adós által jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett, a már kifizetett adósságcsökkentési támogatást a Ptk (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamattal együtt az adósnak legfeljebb olyan összegű törlesztő részletekben kell visszafizetnie az Önkormányzat részére, mint amilyen részletekben a támogatás kifizetésre került. IV. Fejezet Eljárási rendelkezések 38. (1) Az ellátás iránti kérelem ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e célra rendszeresített nyomtatványon a Polgármesternek vagy az Irodának címezve postai úton vagy ügyfélszolgálati időben szóban vagy írásban nyújtható be a) az Iroda Szociális Osztály Ügyfélszolgálati Csoportjánál, valamint Szociális Irodáiban, b) az Általános Igazgatási Iroda Kirendeltségein. (2) 77 Árvíz vagy belvíz okozta károkra igényelt átmeneti segélyt akkor lehet elemi csapás okozta kárként elbírálni, ha a kérelmet a kihirdetett árvíz- vagy belvíz-védekezési készültség ideje alatt és azt követő 30 napon belül nyújtották be. Egyéb elemi csapás (pl. tűzvész, szélvihar, felhőszakadás, stb.) esetén a kérelem benyújtásának határideje az elemi csapás bekövetkeztét követő 30 naptári nap. (3) A Wesselényi Miklós Ár és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló évi LVIII. tv. 5. (3) bekezdésében megjelölt szociális rászorultság igazolására a 21. (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni. (4) A kérelemhez csatolni kell az e rendelet mellékletében meghatározott igazolásokat. (5) 78 A közigazgatási eljárásban elektronikus úton is gyakorolható eljárási cselekményekről szóló 28/2008. (VI.30.) R. 2. -ban megfogalmazott ügytípusokban az ügyintézés elektronikus úton is lefolytatható. 39. (1) Ha az Iroda a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti. A környezettanulmány elvégzéséről kérelmezőt legalább 5 nappal korábban értesíteni kell, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét nem veszélyezteti. A környezettanulmány mellőzhető, ha 2 éven belül már készült környezettanulmány, kivéve, ha kérelmező körülményeiben időközben változás következett be. 76 Módosította a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r a 77 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 13. (1) bek. 78 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 13. (2) bek.

18 18 (2) Ha az Iroda a kérelemhez mellékelt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, akkor a Sztv. rendelkezésein alapuló ellátásoknál a Sztv. 10. (2) bekezdésében foglaltak, a Gyvt. rendelkezésein alapuló ellátásoknál a Gyvt (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (3) Ha a kérelmező szociális helyzete hivatalból már ismert, új kérelme kapcsán az (1) bekezdésben foglalt eljárási cselekményt megismételni nem szükséges. (4) 79 Az átmeneti segély iránti kérelem elbírálása esetén környezettanulmányt kell lefolytatni. Nem kell környezettanulmányt lefolytatni, ha hitelt érdemlően bizonyításra kerül, hogy kérelmezőnél és/vagy családtagjainál fennálló betegségekből adódó gyógyszerköltségekhez, közüzemi szolgáltatóknál jelentkező hátralékok rendezéséhez, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatásához, elemi csapás kárenyhítéséhez igényelték a támogatást, valamint kérelmező és családja lakóhelyét hivatalból ismerten szociálisan hátrányos körülmények jellemzik, vagy a kérelmező szabadságvesztés büntetésből egy hónapnál nem régebben szabadult. Minden más ellátási formánál akkor kell környezettanulmányt lefolytatni, ha az érdemi döntés meghozatalához a tényállás tisztázása céljából a kérelemben benyújtott nyilatkozatban és/vagy igazolásban szereplő adatok valódiságának vagy a jogosultság feltételeinek meglétét környezettanulmány útján lehet ellenőrizni. 40. (1) Kérelemre indult eljárás esetén egyszerűsített határozat hozható, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (2) A határozatban megállapított kifizetésekről, átutalásokról (pl.: nyugdíjbiztosítási járulék) a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda intézkedik. 41. (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye stb.) megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az Irodához bejelenteni. E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat. A bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét. (2) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból a Polgármester engedélyezhet: a) részletfizetést, ha a kötelezett aa) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy ab) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el b) csökkentést, ha a kötelezett ba) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, vagy bb) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét nem éri el; c) elengedést, ha a kötelezett ca) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét nem éri el, vagy cb) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el. 79 Módosította a 34/2007.(IX.19.) Kgy. r a, az 1/2008.(II.21.) Kgy. r a

19 19 (3) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. (4) Adósságcsökkentési és lakásfenntartási támogatás ellátások esetén a (2) bekezdésben szereplő család szó helyett háztartást kell érteni. 42. (1) A szociális ellátások és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felhasználását a Polgármester ellenőrizheti. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, eseti ellátás esetén az igénybevételt követő 3 hónapon belül végezhet ellenőrzést. (2) A szociális ellátásban részesülőnek az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie. (3) Az együttműködés hiánya vagy az ellátásban részesülő rosszhiszemű magatartása, melynek eredménye a jogosulatlan igénybevétel, az ellátás megszüntetését vagy az igénybe vett ellátás visszakövetelését vonhatja maga után. V. Fejezet Záró rendelkezések 43. (1) A rendelet 9., és a melléklet 10. pontja kivételével - kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet 9. -a és ai és a melléklet 10. pontja július 1. napjával lépnek hatályba. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális, gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról szóló többször módosított 12/2003. (IV. 10.) Kgy. rendelet - a 6. (2)-(3) bekezdés, a , az 55. (6) bekezdés n)-o) pontjai és a melléklet 11. pontja kivételével - hatályát veszti. A 6. (2)-(3) bekezdés, , az 55. (6) bekezdés n)-o) pontjai és a melléklet 11. pontja július 1. napjától veszti hatályát. (4) 80 A Közgyűlés a) a Sztv. 7. (2) bekezdése alapján a rászoruló személynek kifizetett átmeneti segély visszafizetésével, b) a Sztv. 17. alapján a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás visszafizetésével, a megtérítendő összeg elengedésével és csökkentésével, végrehajtás elrendelésével, c) 81 a Sztv. 37/D. (1) bekezdése alapján a Sztv. 37/B. (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti rendszeres szociális segélyben részesülő személyeket érintő együttműködésre kijelölt szerv, Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ közötti megállapodások létrehozásával, d) 82 a Sztv. 37/C. (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel történő megállapodások megkötésével, e) a Sztv. 38. (1) bekezdése alapján a lakásfenntartási támogatás megállapításával, f) a Sztv. 43/B. alapján az ápolási díj megállapításával, megszüntetésével, felülvizsgálatával, 80 Módosította a 10/2007.(IV.04.) Kgy. r a 81 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 14. (1) bek. 82 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 14. (1) bek.

20 20 g) a Sztv. 45. (1) bekezdése alapján az átmeneti segély megállapításával, h) a Sztv. 46. (1) bekezdése alapján a temetési segély megállapításával, i) 83 a Sztv. 48. alapján a közköltségen történő eltemettetéssel és a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként való bejelentésével, a köztemetés költségeinek visszaigénylésével, a visszakövetelt köztemetési költség részletfizetésének, elengedésének és az összeg csökkentésének engedélyezésével, j) a Sztv /C. alapján az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságával, k) a Gyvt a alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza. Dr. Botka László sk. polgármester Dr. Mózes Ervin sk. jegyző Megalkotta: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése február 10-én tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében. 83 Módosította az 1/2009.(III.03.) Kgy. r. 14. (2) bek.