A VÖRÖS BOLYGÓ. földrajza SIK ANDRÁS HELYZETJELENTÉS A MARSRÓL FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/UA
|
|
- Marcell Juhász
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÖRÖS BOLYGÓ földrajza FORRÁS: NS/JPL-CLTECH/U SIK NDRÁS HELYZETJELENTÉS MRSRÓL
2 Külsô bolygószomszédunk, a Mars megismerése az emberiség egyik legizgalmasabb tudományos vállalkozása, amely sok szempontból a földrajzi felfedezések kalandos idôszakára emlékeztet. z ókori tudósok még csak a bolygó vörösen ragyogó fénypontjának égi mozgását követték, a 17. századtól a csillagászok távcsöveikkel már egyre pontosabb térképeket készíthettek felszínérôl, napjainkra pedig az ûrkutatás kiemelt fontosságú célpontja lett, s minden korábbinál részletesebb tanulmányozása ûrszondák felvételei, illetve mérési eredményei alapján zajlik Victoria-kráter a Mars Reconnaissance Orbiter színes felvételén (elõzõ oldalon) Föld általános jellemzôi Távolság a Naptól: 149,6 millió km Év hosszúsága: 365,25 földi nap Forgástengely-ferdeség: 23,5º Nap hosszúsága: 24 óra Átmérô: km Sûrûség: 5,52 g/cm 3 Nehézségi gyorsulás: 9,81 m/s 2 Szökési sebesség: 11,2 km/s Holdak: Hold Mars általános jellemzôi Távolság a Naptól: 227,9 millió km Év hosszúsága: 687 földi nap Forgástengely-ferdeség: 25,2º Nap hosszúsága (sol): 24,66 óra Átmérô: 6792 km Sûrûség: 3,93 g/cm 3 Nehézségi gyorsulás: 3,69 m/s 2 Szökési sebesség: 5 km/s Holdak: Phobos, Deimos LEGFORGLMSBB IDÔSZK 2006 NYRÁN ÔSZÉN VOLT MRSON, ekkor ugyanis négy keringôegység és két leszállóegység mûködött egyszerre a térségében. Ám november végén sajnos megszakadt a kapcsolat az amerikai Mars Global Surveyor ûrszondával, amely 1997 óta keringett az égitest körül, és több mint 200 ezer felvétele alapjaiban változtatta meg a Marssal kapcsolatos elképzeléseinket. Mivel az utóbbi két évben a szintén amerikai 2001 Mars Odyssey ûrszonda sem gyûjt már adatokat (viszont nélkülözhetetlen szerepet játszik a földi irányítóközpont és a leszállóegysé- gek közötti adattovábbításban), 2007 elején az európai Mars Express és az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter keringôegységek, valamint a NS két mozgó geológusjármûve, a Spirit, illetve az Opportunity vizsgálják a bolygót, szinte minden héten új felfedezéssel gyarapítva ismereteinket. Szerencsére korunkban a planetológiai vagyis bolygótudományi kutatások már nem titokban, hanem nemzetközi együttmûködéssel zajlanak, a küldetések során gyûjtött adatok pedig interneten keresztül, nyilvános adatbázisokban érhetôk el. Mars-kutató ûrszondák és a felvételeiket tartalmazó adatbázisok internetcímei Mars Global Surveyor: Mars Odyssey: Mars Express: Spirit & Opportunity: Mars Reconnaissance Orbiter: FÖLDGÖMB 2007/1 25
3 felszíni viszonyok áttekintése* PLNETOLÓGUSOK TÖBBSÉGE SZERINT a Mars természeti képe kezdetben alig különbözött a kétszer nagyobb átmérôjû Földétôl: légkörébôl csapadék hullott, ami a felszínen lefolyva völgyeket alakított ki, a kráterekben tavak jöttek létre, az északi félteke mélyebb helyzetû, fiatalabb síkságain pedig feltehetôleg egy összefüggô víztest, a Borealis-óceán hullámzott amenynyiben már akkor is a jelenlegihez hasonló, kétarcú domborzat jellemezte az égitestet. Fejlôdéstörténetének egyik, talán legnagyobb rejtélye ugyanis éppen az, hogy miért és mióta különböznek ennyire az északi mélyföldek az idôsebb déli felföldektôl. z ôsi, nedves Mars felszínét természetesen a belsô erôk is alakították. Bár globális lemeztektonikai folyamatok nyoma nem ismerhetô fel, a 4000 kilométer hosszúságú Mariner-völgyrendszer képzôdése valószínûleg a kéreg regionális méretû felhasadásával magyarázható. két vulkáni térségben, a kisebb Elysium-hátságon és a hatalmas méretû Tharsis-hátságon pedig számos tûzhányó épült fel s mûködik talán még napjainkban is. z utóbbi terület bazaltos kôzetekbôl álló pajzsvulkánjai között található a környe- * formakincs részletesebb bemutatása Földgömb évi XVIII/5 6. számaiban olvasható (Kereszturi Ákos Sik ndrás: Mars a Földrõl I II.) zetéhez képest 27 kilométer magasra emelkedô Olympus-hegy, amely a legnagyobb ismert tûzhányó a Naprendszerben. Ám kb. 3,8 3,9 milliárd évvel ezelôtt, a bolygókeletkezést lezáró Nagy Meteorit-bombázás során hatalmas törmelékdarabok csapódtak az égitestbe, s a kirobbanó kôzetekkel együtt a légkör, illetve a vízburok jelentôs része is távozott a bolygóközi térbe, ami globális környezetváltozást idézett elô. légnyomás lecsökkent, a természetes üvegházhatás visszaesett, ezért a felszín lehûlt, a megmaradt vízkészlet pedig megfagyott. Létrejöttek a sarki jégsapkák, és a felszínközeli rétegek apró hézagait is vízjég töltötte ki, így szinte az egész bolygón permafroszthoz hasonló jeges törmelékburok alakult ki, helyenként akár több száz méteres vastagságban. Napjainkban a Mars egy fagyos világ, ahol a felszíni átlaghômérséklet 53 ºC, a fôként szén- kb m kb m kb m kb m kb. 0 m kb m kb m FORRÁS: NS/JPL/SU Belsô erôk által létrehozott formák a Marson. Mariner-völgyrendszer formakincse leginkább bolygónk árkos övezeteihez hasonlítható (fent) z Olympus-hegy domborzatmodellje (jobbra) FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN&G. NEUKUM Mars színfokozatos domborzatábrázolással készült térképén egyértelmûen kirajzolódik az északi és a déli félteke eltérô átlagmagassága FORRÁS: MOL SCIENCE TEM Folyékony víz nyoma a Marson: egy becsapódásos kráter belsô oldala 1999 augusztusában (balra) 2005 szeptemberében ugyanazon a lejtôn egy világosabb árnyalatú terület figyelhetô meg, ami biztosan az utóbbi hat év során jött létre, valószínûleg a felszínen lefolyt vagy a felszíni rétegbe szivárgott víz lerakódó hordalékanyagából (jobbra) FORRÁS: NS/JPL/MSSS 26 27
4 Légköri összetétel szén-dioxid: 95,3% nitrogén: 2,7% argon: 1,6% oxigén: 0,4% vízgôz: 0,006% dioxidból álló légkör sûrûsége alacsonyabb, mint a földi légnyomás 1%-a, aminek következtében a víz forráspontja ezért kb. +2 ºC. Másként fogalmazva: a H 2 O csak rendkívül szûk hômérsékleti tartományban maradhat folyékony állapotban a Marson. Felszíni viszonyai leginkább bolygónk hideg és száraz sarkvidéki területeihez hasonlíthatók, ahol fôként a széltevékenység, a lejtôs tömegmozgások, valamint a jég idôszakos megolvadása alakítja a tájak arculatát azonban megszokott környezeti viszonyainkhoz képest lényeges eltérést jelent, hogy a nehézségi gyorsulás alig több, mint egyharmada a földi értéknek. Természetesen erôteljes aprózódás is zajlik, s a keletkezô, vas-oxid-tartalma miatt vöröses színû kôzettörmelék az égitest minden részén megtalálható, melynek legfinomabb szemcséit pedig a felszínközeli légrétegekbe emelik a gyakori jelenségnek számító, kisméretû portölcsérek, így az atmoszféra árnyalata is halványvörös és csapadék helyett folyamatosan por hullik belôle. Sôt idônként hatalmas porviharok alakulnak ki a bolygón. Mindezek alapján a Mars fagysivatagaiban jelenleg a szélmarás által barázdásra koptatott sziklafelszínek, a törmelékanyaggal feltöltött becsapódásos kráterek, a porlavinák és különbözô méretû csuszamlások, illetve a változatos alakú dûnékkel borított síkságok nevezhetôk a formakincs meghatározó elemeinek. Ám több megfigyelés is arra utal, hogy a múltban eltérô éghajlatú idôszakok váltakoztak, elsôsorban a forgástengely dôlésszögének ingadozása miatt. Mivel pedig most valószínûleg lassú felmelegedés zajlik, lehetséges, hogy a Mars zord világa a közeljövôben fokozatosan elviselhetôbbé válik majd. Mars Global Surveyor minden valószínûség szerint legutolsó felfedezése arra utal, hogy helyenként és idônként akár ma is megjelenhet folyékony víz a bolygón, ugyanis számos völgy oldalfalában, illetve becsapódásos kráter belsô peremén friss vízmosások figyelhetôk meg, amelyeket feltehetôleg a felszínre szivárgott víz eróziós munkája hozott létre egyes helyeken csak néhány éve, mivel a keringôegység korábbi felvételein egyáltalán nem mutathatók ki. Lejtôs tömegmozgások és széltevékenység a Marson Gravitációs törmeléklejtô (fent) Dûnék csoportja (lent) FORRÁS: NS/JPL/MSSS FORRÁS: NS/JPL/MSSS z európai keringôegység MRS EXPRESS Z EURÓPI ÛRÜGYNÖKSÉG (ES) elsô bolygókutató ûrszondája közel hét hónapig tartó utazást követôen, december 25-én állt pályára a Mars körül. lapvetô célkitûzései az égitest teljes feltérképezése, a felszíni kôzettípusok meghatározása, a jég-, illetve víztartalmú kôzetrétegek azonosítása, valamint a légkör összetételének és folyamatainak tanulmányozása. keringôegység vizsgálatai alapján kiderült, hogy az Olympus-hegy legfiatalabb lávafolyásainak kora kb. 20 millió év, így a tûzhányó valószínûleg még nem aludt ki, mint korábban gondolták, csak szunnyadó állapotban van. z oldalfalain látható megdermedt sárfolyások pedig a felszínközeli rétegek jégtartalmát bizonyítják, ami a felszínre ömlô kôzetolvadékkal érintkezve részlegesen olvadt állapotba került, s még lejtôirányú elmozdulása közben újrafagyott. sztereokamerával készített, nagy területet lefedô színes felvételek digitális domborzatmodellek elôállítását is lehetôvé teszik, amelyek segítségével a formakincs sokkal látványosabban ábrázolható és részletesebben elemezhetô. közepes marsrajzi szélességeken például hatalmas méretû, gleccsernek tûnô alakzatok figyelhetôk meg, MRS EXPRESS Rövidítés: MEX Típus: keringôegység Készítô: ES Indítás: június 2. Megérkezés: december 25. Tömeg: 555 kg Felvételek jellemzô pontossága: 10 méter/pixel amelyek mintázata plasztikus elmozdulásra utal. Ezek a marsi törmelékárak szintén a kôzetrétegek belsejében található jégszemcsék és eltemetett jégtestek periodikus megolvadásával, illetve újrafagyásával jöhetnek létre, ám jéganyaguk a felszínen nem látható, ezért inkább a földi sziklagleccserekhez hasonlíthatók. Különösen izgalmas eredmény a befagyott tengernek nevezett terület felfedezése az Egyenlítô közelében, amelynek formakincse a Föld sarkvidéki tengerein megfigyelhetô töredezett jégtáblákra emlékeztet. Kialakulásának egyik lehetséges magyarázata szerint néhány millió éve nagy mennyiségû víz áradt itt felszínre, a tetején képzôdô jégkérget azonban táblákra darabolták és szétsodorták az alatta zajló áramlások, a jeget pedig FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM 28 Nicholson-kráter központi dombvidékének perspektivikus oldalnézeti képe
5 FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM Hatalmas méretû, jégtartalmú törmeléklejtô a Marson, amely fejlôdése során kitöltötte meredek hegyoldalakkal körülvett képzôdési területét, s annak peremén átbukva benyomult egy alacsonyabb helyzetû, tál alakú mélyedésbe, ahol hegylábi gleccserhez hasonló módon szétterült FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM Megdermedt sárfolyás az Olympus-hegy oldallejtôjén Zsugorodó méretû vízjégborítás egy marsi kráter területén nyáron, az északi félteke 70. szélességi körénél befagyott marsi tenger magaslatai szinte jégtörô hajóként emelkednek ki környezetük jégtáblákhoz hasonló alakzataiból betemette a légkörbôl folyamatosan ülepedô poranyag, ezért nem található meg a felszínen. Egy másik, az infravörös hullámhossztartományban mûködô berendezés a kéreg ásványi összetételét vizsgálja, s mérései alapján biztosnak tûnik, hogy a sarkkörök térségében látható felszíni és felszínközeli jégtestek anyaga fagyott víz. Így igazolást nyert az a feltételezés, hogy az állandó jégsapkák is fôként vízjégbôl állnak, amelyekre csak az adott félteke telén fagy ki a légkörbôl néhány méter vastagságú, szén-dioxid-jégborítás (ezt nevezik idôszakos jégsapkának). Nem sikerült viszont azonosítani a hosszú ideje keresett karbonáttartalmú üledékeket, amelyeknek földi ismereteinkbôl kiindulva létre kellett volna jönniük a feltételezett Borealis-óceánban. Mars Express fedélzetén elôször érkezett radarberendezés a bolygóhoz, amelynek feladata, hogy információkat gyûjtsön a felszín alatti kôzetrétegek fizikai tulajdonságairól. z elôzetes eredmények alapján úgy tûnik, hogy a mûszer adatait felhasználva valóban meghatározható a poláris jégsapkák függôleges szerkezete, illetve azonosíthatók üledékkel fedett idôs kráterek, így akár eltemetett jégrétegek vagy felszín alatti víztestek kimutatására is alkalmas lehet. légkörkutató berendezések legfontosabb eredménye, hogy metánt fedeztek fel az atmoszférában. Ez a gáz néhány évszázad alatt elbomlik, ezért jelenléte csak akkor lehetséges, ha valamilyen folyamat hatására napjainkban is termelôdik. Földön alapvetôen két ilyen mechanizmus ismert: a vulkáni aktivitás, illetve az élettevékenység, mostanáig azonban általánosan elfogadott vélemény volt, hogy a Marson ezek közül egyik sem zajlik. Ezért a mûszert készítô szakemberek természetesen már keresik a metánkibocsátás forrását a felszínen, mert bármelyik lehetôség is bizonyul igaznak, rendkívül izgalmas következtetésekre vezethet 31
6 z amerikai leszállóegységek MRS EXPLORTION ROVERS Z MERIKI ÛRKUTTÁSI HIVTL (NS) által készített ûrszondák, a Spirit és az Opportunity 2004 januárjában érték el az égitest felszínét. marsi felderítô jármûvek elsôdleges feladata az volt, hogy folyékony H 2 O múltbeli jelenlétére utaló ásványi, geokémiai és rétegtani nyomokat keressenek leszállóhelyük közelében, közvetlen bizonyítékokkal támasztva alá a bolygó ôsi, nedves idôszakának létezését. gyakran Rovernek nevezett, hatkerekû mozgó szerkezetek élettartamát eredetileg 90 naposra tervezték, amelynek során legalább 600 métert kellett megtenniük a felszínen ahhoz, hogy mun- SPIRIT* Rövidítés: MER- Típus: leszállóegység Készítô: NS Indítás: június 10. Megérkezés: január 4. Tömeg: 185 kg Felvételek jellemzô pontossága: centiméter-milliméter/pixel Leszállóhely: Guszev-kráter Élettartam: 1068 sol (marsi nap) Megtett felszíni elmozdulás: 6891 méter Felvételek száma: kb darab *2007. január 4-én Spirit által bejárt terület térképe, a kiemelt területen pedig a leszállóhely környezete kájukat eredményesnek értékeljék. jármûvek automatikus navigációs rendszer segítségével képesek haladni a felszínen, kôzetelemzô mûszereik egy mozgatható robotkaron találhatók, színes felvételeket készítô sztereó panorámakamerájuk pedig egy kb. 70 centiméter magas oszlop tetején helyezkedik el. Ellentétben a keringôegységekkel, amelyek általában az égitest teljes felszínét képesek tanulmányozni s egy területrôl több idôpontban gyûjtve adatokat lehetôvé teszik a formakincs változásainak nyomon követését, a leszállóegységek csak a Mars egy kiválasztott pontján vé sol víz múltbeli jelenlétét bizonyító kémiai és rétegtani felfedezések 445. sol Felvételek készítése a Rover közelében elhaladó portölcsérekrõl 583. sol Feljutás a Husband-hegy kb. 80 méter magasságú csúcsára 746. sol Home Plate nevû, réteges szerkezetû, rejtélyes terület elérése sol január 4. Spirit leszállásának 3. évfordulója OPPORTUNITY* Rövidítés: MER-B Típus: leszállóegység Készítô: NS Indítás: július 8. Megérkezés: január 25. Tömeg: 185 kg Felvételek jellemzô pontossága: centiméter-milliméter/pixel Leszállóhely: Meridiani-síkság Élettartam: 1047 sol (marsi nap) Megtett felszíni elmozdulás: 9790 méter Felvételek száma: kb darab *2007. január 4-én sol víz múltbeli jelenlétét bizonyító kémiai és rétegtani felfedezések sol terület fejlõdéstörténetének elemzése a kráterfal rétegei alapján 324. sol becsapódott hõvédõpajzs és a közelében talált meteorit vizsgálata 410. sol leghosszabb, 220 méteres távolság megtétele egy nap alatt a Marson sol Elakadás egy homokdûnében, végül sikeres kiszabadulás gezhetnek vizsgálatokat, viszont sokkal nagyobb részletességgel és közvetlen terepi módszerek alkalmazásával. z így kapott eredmények értelmezése azonban alapos körültekintést igényel, mivel egyáltalán nem biztos, hogy az egész bolygóra kiterjeszthetôek. Visszatekintve a leszállás óta eltelt több mint három év eseményeire, nem kétséges, hogy a jármûvek sokszorosan felülmúltak minden várakozást, s még 2007 januárjában is kielégítô mûszaki állapotban dolgoztak a zord marsi környezetben. Ám természetesen még ennél is fontosabb, hogy sikeresen végrehajtották tudományos programjukat: mindkét Rover közvetlen terepi módszerekkel igazolta, hogy a folyékony víz meghatározó szerepet játszott az általuk vizsgált tájak fejlôdéstörténetében. z Opportunity által bejárt terület térképe, a kiemelt területen pedig a Rover jelenlegi vizsgálatainak helyszíne FORRÁS: NS/JPL-CLTECH z Opportunity színes panorámafelvétele a Victoria-kráter peremén
7 z amerikai keringôegység MRS RECONNISSNCE ORBITER LEGÚJBB MERIKI ÛRSZOND a légköri fékezést követôen szeptember 11-én foglalta el végleges keringési pályáját a bolygó körül. z eddigi legnagyobb méretû Mars-kutató szerkezet színes kamerájának felvételein elképesztô alapossággal tanulmányozható a felszín, így áthidalják azt a felbontásbeli hézagot, amely a keringôegységek néhány méteres és a leszállóegységek centiméteres-milliméteres részletességû vizsgálatai között eddig fennállt. Ám további mûszerek is találhatók a berendezésen, így a küldetés eredményei hozzájárulhatnak a bolygó kôzettani-geológiai egységeinek azonosításához, a felszín alatti képzôdmények megismeréséhez, valamint a légkör idôjárási folyamatainak és az éghajlati rendszer globális sajátosságainak elemzéséhez is. MRS RECONNISSNCE ORBITER Rövidítés: MRO Típus: keringõegység Készítô: NS Indítás: augusztus 12. Megérkezés: március 10. Tömeg: 1031 kg Felvételek jellemzô pontossága: 25 centiméter/pixel z elmúlt néhány hónap során a kamera elsôsorban olyan területekrôl készített felvételeket, amelyek formakincse az elôzô ûrszondáknak köszönhetôen már igen jól ismert, de a felmerült kérdések megválaszolásához még pontosabb képekre van szükség. Emellett a korábban érkezett, illetve napja- Victoria-kráter pereme az Opportunity felvételén, a Rover mesterségesen ráillesztett látványával (balra). z Opportunity valódi látványa a Mars Reconnaissance Orbiter Victoria-kráterrôl készült felvételének kinagyított részletén (jobbra) inkban mûködô leszállóegységek környezete is kiemelt célpontnak számít, mert az így szerzett áttekintô információk figyelembevételével egyértelmûbb következtetések vonhatók le a terepi kutatómunka eredményeibôl. leglátványosabb felvételek az Opportunity által jelenleg vizsgált területrôl készültek, amelyeken még a hatkerekû Rover jellegzetes alakja is felismerhetô. Így nem kétséges, hogy a hamarosan útnak induló Phoenix leszállóegység végleges célterülete is a Mars Reconnaissance Orbiter képei alapján kerül majd kiválasztásra. FORRÁS: NS/JPL/CORNELL FORRÁS: NS/JPL-CLTECH/U FORRÁS: NS/JPL/MSSS FORRÁS: NS/JPL-CLTECH/U Egy becsapódásos kráter belsô oldalfalán kialakult vízmosások részlete a Mars Reconnaissance Orbiter színes felvételén Holden-kráterben található egykori deltatorkolat üledéksorozatának részletei Mars Global Surveyor (fent) Mars Reconnaissance Orbiter (jobb oldalon) 34
8 Mars-kutatás jövôje FÖLD ÉS MRS EGYMÁSHOZ KÖZELI ÉGI HELY- ZETE 26 HVONT ISMÉTLÔDIK, amelyet indítási ablaknak neveznek, mivel ilyenkor lehetséges a legkevesebb üzemanyag felhasználásával ûrszondát küldeni külsô bolygószomszédunk térségébe. z indítási ablakokhoz igazodva több ûrkutatási szervezet kidolgozta már hosszú távra szóló Mars-programját, egymást követô keringô-, illetve leszállóegységekkel. Biztosnak tûnik, hogy 2007 augusztusában útnak indul a Phoenix nevû leszállóegység, s május 25-én éri majd el a felszínt az északi félteke 70. szélességi körének térségében. z elsô mintahozó küldetésre hozzávetôlegesen egy évtized múlva kerülhet sor, az elsô ember pedig legkorábban között lép majd az égitest felszínére remélhetôleg egy nemzetközi összefogással megvalósuló expedíció tagjaként. De egyáltalán miért van szükség a Mars kutatására, s miért költ erre hatalmas összeget a Föld lakossága? Napjainkban ez ugyan még alapkutatás, ami közvetlen hasznot nem jelent az emberiség számára, ám az alábbi három törekvés ösztönzôereje talán elfogadható magyarázatot jelent: egy sajátunkhoz hasonló égitest vizsgálata, amelynek tájait ugyanolyan felszínformáló erôk alakítják az általunk megszokottól eltérô körülmények között, így szinte bolygóméretû laboratóriumként járulhat hozzá a Föld mûködésének Phoenix leszállóegység elképzelt látványa a Mars felszínén (forrás: NS/JPL-Caltech) alaposabb megértéséhez és a talán minket is fenyegetô globális környezetváltozások elkerüléséhez; a Földön kívüli élet múltbeli nyomainak és lehetséges jelenlegi formáinak kutatása szempontjából a Naprendszer égitestei közül egészen biztosan a Mars a legígéretesebb jelölt, az élettevékenység jeleit azonban valószínûleg nem a felszínen kell keresni, mert (globális magnetoszféra és ózonréteg hiányában) a földinél legalább két nagyságrenddel hevesebb sugárzási környezet, illetve kémiai szempontból szélsôségesen reaktív közeg jellemzi azt; az elsô bolygóközi ûrutazók a 21. század közepére minden bizonnyal eljutnak majd a Marsra, a biztonságos emberi jelenlét érdekében pedig ismernünk kell a terepi munka és a hoszszabb távú felszíni tartózkodás összes veszélyforrását, továbbá kipróbált technológiai megoldásokra, valamint hibátlanul mûködô felszerelésre van szükség ebben a vonzóan vöröslô világban. I. Magyar MarsExpedíció Ö TLETET MERÍTVE MRS SOCIETY ÁLTL MÛKÖDTETETT MRS-NLÓG KUTTÓÁLLOMÁS-PROGRMBÓL, március 5 7. között lezajlott az I. Magyar MarsExpedíció. Mars Society Magyar Tagozata által szervezett vállalkozás helyszíne a Fejér megyei Gánt község mellett található Bauxitföldtani Park vörös falú bányagödre volt. közepén elhelyezett Mars-bázis kizárólag számítógépes összeköttetésben állt a néhány száz méterre üzemelô irányítóközponttal, így a résztvevôk idônként valóban úgy érezhették, mintha a Vörös Bolygón lennének. z expedíció tagjait a Supernova csillagászat-ûrkutatás szakkör diákjai közül választottuk ki állóképességi vizsgálatok és pszichológiai tesztek alapján. két, egymást követô, négyfôs diákcsapat által végzett 24 órás szimuláció célja az volt, hogy a lehetôségekhez képest minél jobban modellezze egy Marson mûködô kutatóállomás élet- és munkakörülményeit. Ennek érdekében a diákok természetesen csak teljes szkafanderöltözékben léphettek ki a bázisból, s szigorú idôbeosztást követve hajtották végre elôre kidolgozott tudományos programjukat (térképkészítés, meteorológiai mérések, talajfúróval gyûjtött anyagminták elemzése üledékvizsgálati és biokémiai módszerekkel, valamint a kutatási eredmények folyamatos továbbítása az irányítóközpontba). csapatok mindezek mellett egy robotjármûvet is kipróbáltak a terepen, amely a bázisról küldött egyszerû feladatok teljesítése közben hasonlóan a marsi felderítô jármûvekhez automatikusan kikerülte az útjába kerülô akadályokat. robotjármû terepi üzembe helyezése szkafanderben z elsô emberes Mars-expedíció legénysége kutatómunka közben FORRÁS: NS MTI FOTÓ: RÓZSHEGYI TIBOR 36 FÖLDGÖMB 2007/1 37
Red Rover Goes to Mars II, Turczi Dávid pályamunkája
É let. Red Rover Goes to Mars II, Turczi Dávid pályamunkája Az élet eredete. Ez az egyik legalapvetőbb kérdés az emberiség számára. S napjainkban már nem csak a Földön kérdés, hanem az egész Univerzumban.
RészletesebbenPERIGLACIÁLIS TÖRMELÉKLEJTŐK VIZSGÁLATA DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN A MARSON Sik András 1
PERIGLACIÁLIS TÖRMELÉKLEJTŐK VIZSGÁLATA DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN A MARSON Sik András 1 1. Bevezetés Az űrkutatás fejlődésének köszönhetően külső bolygószomszédunk megismerése az utóbbi néhány
RészletesebbenAz élet keresése a Naprendszerben
II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok
RészletesebbenI. Magyar MarsExpedíció
I. Magyar MarsExpedíció egy emberes marsutazás modellezése Magyarországon 2004. március 5-7., Gánt A Föld az értelem bölcsője, de nem lehet az egész életet a bölcsőben leélni! (Ciolkovszkij) Kapcsolat
RészletesebbenA Mars A vörös bolygó
A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes
RészletesebbenÉlet a Marson? Hamarosan lesz!
PÁLYÁZAT Témakör: Expedíciók a Naprendszerben Élet a Marson? Hamarosan lesz! Készítette: Polák Péter 6b osztályos tanuló Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Fényi Gyula Csillagvizsgáló Miskolc
RészletesebbenA belső bolygók. Föld. Mars. A felszín mérete
A belső bolygók A Mars Miért a Mars? A Mars meghódítása Célpont: a MARS Összeállította: Juhász Tibor - 2002, 2007 - Föld Vénusz Mars Merkúr Hold Külső bolygók: túl hidegek, túl nagyok, nincs szilárd kéreg
RészletesebbenMellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:
A KŐZETBOLYGÓK Főbolygók közül: Merkur, Vénusz, Föld, Mars: Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa: Különbségeik oka: Különböző naptávolság vegyi differenciálódás olvadáspont szerint Különböző
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenKEDVENC BOLYGÓM A MARS
II. Rákóczi Ferenc Alapiskola Kolárovo KEDVENC BOLYGÓM A MARS Kidolgozta: Tóth Nikol 5. a Felkészítő tanár: PaedDr. Bagit Judit - 1 - A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.
RészletesebbenA Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
RészletesebbenSik András Curiosity egy földi év a Marson
Sik András Curiosity egy földi év a Marson Tavaly nyáron új korszak kezdődött a vörös bolygó kutatásában: a víz több milliárd éves történetét és jelenlegi előfordulását tanulmányozó küldetések után végre
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenSzövegértés 4. osztály. A Plútó
OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenJUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel
JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel Frey Sándor MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Budapest frey.sandor@csfk.mta.hu ESA GISOpen 2019
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap
A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenKOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK
KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 1. Hogyan épül fel a ma ismert világegyetem? Helyezze el a fogalmakat a megfelelő csoportokba! Nevezze meg a hiányzó csoportokat! 2.Egészítse ki, és lássa el magyarázattal (számok
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
RészletesebbenGázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK
Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenLégkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.
Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör
RészletesebbenMilyen magas? A Naprendszer hegyei
Milyen magas? A Naprendszer hegyei Megadjuk néhány hegy magasságát és átmérőjét. A mellékelt milimérter papíron rajzold le, egymás mellé vagy ha nem fér ki, egymás elé, hogy mekkorák ezek a hegyek és írd
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
RészletesebbenA Naprendszer kőzetbolygói
A Naprendszer kőzetbolygói Az ún. belső bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) szerkezet: fém (főleg vas) mag + vastag szilikát köpeny szilárd felszín alakzatok: kanyonok/hasadékok, kráterek, hegyek, vulkánok
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan
Dr. Lakotár Katalin Meteorológia Légkörtan TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Biológia Kémia Fizika Földtudományok geofizika geokémia geológia óceanológia hidrológia meteorológia geográfia /földrajz/ A meteorológia helye
RészletesebbenFeladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám
Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel
RészletesebbenTektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu
Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenTanítási tervezet A tanítási óra oktatási céljai: sarkvidékek megismerése, ózonlyuk kialakulásának, következményeinek megismerése
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2018.04.05. 12:05 Iskola, osztály: Ciszterci Szent Imre Gimnázium, 7c. Iskola neve és címe: Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Villányi út Tanít: Katona Richárd Témakör
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenKarsztvidékek felszínformái
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A mészkőterületek változatos formakincseinek bemutatása A karsztos felszínformák kialakulásának megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, gipszpor,
Részletesebbeni R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi
A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,
Részletesebbenlemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei
A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry
RészletesebbenKomplex természettudomány 4.
Komplex természettudomány 4. A Föld mint bolygó A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagrendszerének. A Föld a Naptól számított
RészletesebbenElkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.
Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenArday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST
Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. A közepiskolak 9. evfolyama szamara MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST KÖRNYEZEl'ÜNK ABRAzOLAsA 7 A földrajzi környezet es abrazolasa 7 A termeszeti es a földrajzi
RészletesebbenKOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZA. Sik András 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZA Sik András 1 Bevezetés Napjainkban egyre több jel utal arra, hogy a természetföldrajz egyik meghatározó jövőbeli irányzata a planetológia
RészletesebbenMúltunk és jövőnk a Naprendszerben
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenGoogle Föld 5.0. Google Föld Óceán réteg 2009.04.29.
Google Föld 5.0 Készítette: Tratnyek Csilla Info Savaria 2009 Szombathely tcsilli86@gmail.com Google Föld 5.0 14 nyelvvel bővült (köztük magyarral) Óceán réteg merülj a víz alá! Történelmi képek megtekintése
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenCsillagászati eszközök. Űrkutatás
Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
Részletesebben5. Egy 21 méter magas épület emelkedési szögben látszik. A teodolit magassága 1,6 m. Milyen messze van tőlünk az épület?
Gyakorlás 1. Az út emelkedésének nevezzük annak a szögnek a tangensét, amelyet az út a vízszintessel bezár. Ezt általában %-ban adják meg. (100 %-os emelkedésű a vízszintessel 1 tangensű szöget bezáró
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenMarsi felszínalaktan
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZ TANSZÉKCSOPORT Természetföldrajzi Tanszék Kereszturi Ákos Sik András Marsi felszínalaktan A víz és a szél felszínformáló munkája Tudományos diákköri dolgozat (Csillagászat
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenSzibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013
MÁFI 2013. márc. 20 Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 Illés s Erzsébet MTA CsFKK KTM Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu A Peekskill meteor Amerika felett A Cseljabinszki meteor
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
RészletesebbenHőmérséklet változás- felmelegedés
Hőmérséklet változás- felmelegedés A napjainkban tapasztalható felmelegedés oka a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. Az üvegházhatású
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenBugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz
Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenLevegő összetételének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A levegő összetételének vizsgálata A levegőben lévő szennyeződések megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: meszes víz, kobalt-klorid oldat, színezőanyag
RészletesebbenÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH
ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH 1. Mi a különbség a veszekedés és a racionális vita között? 2. Mit nevezünk premisszának a logikában? 3. Mi a hasonlóság és mi a különbség a veszekedés
RészletesebbenFeladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám
Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik
ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek
RészletesebbenHerceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenAvagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás
Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Az asztrobiológia az élet eredetét, evolúcióját, eloszlását és jövőjét tanulmányozza az egész Univerzumban.
RészletesebbenA TÉRKÉP A térképi ábrázolás
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. és 10. OSZTÁLY - 2019 (A kerettanterv 2018 szeptemberében történt változása miatt a 2018-2019-es tanévben a 9. és 10. évfolyamos osztályok ugyan azt
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenHaladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.
Részletesebben21.45 Távcsöves megfigyelések (felhőtlen égbolt esetén), (Veress Zoltán Általános
2017. 07. 03. Hétfő 20.00-20.35 Kísérletek héliummal, Hogyan szól a mese, ha héliumot nyelünk a tüdőnkbe, vagy ha kézen állunk? Lufikat is fújunk, de mire jó még a hélium? 20.45-21.20 A művészi Világegyetem
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév
Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév 1. Milyen mozgásokat végez a Föld? Töltsétek ki a táblázatot! Mozgás Mi körül? Időtartama Következménye 2. A repülőtéren összegyűltek
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenTömegvonzás, bolygómozgás
Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenÉvszakosan fagyott föld (A) kké (örökfagy, permafrost, pergélisol, merzlota, tjaele)
Periglaciális lis környezetk Állandóan fagyott föld f A jég j g megjelenési formái: I. Felszín n alatti jégj II. Felszíni jégj ÖRÖKFAGY ÉS Kőtörtmelékgyűrűk Krioplanáci ció PERIGLACIÁLIS LIS Niváci ció
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
Részletesebben