PERIGLACIÁLIS TÖRMELÉKLEJTŐK VIZSGÁLATA DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN A MARSON Sik András 1
|
|
- Ildikó Farkasné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PERIGLACIÁLIS TÖRMELÉKLEJTŐK VIZSGÁLATA DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN A MARSON Sik András 1 1. Bevezetés Az űrkutatás fejlődésének köszönhetően külső bolygószomszédunk megismerése az utóbbi néhány évben minden korábbinál nagyobb léptekkel halad előre. Ennek eredményeként a távoli Mars bolygót amely a középkorban még csak egy fényes vörös pontnak látszott az égen napjainkban már távérzékelési elven működő szerkezetek vizsgálják közelről, földi kutatások során kidolgozott földtudományi módszerek felhasználásával. Eközben a vörös bolygóról rendelkezésre álló adatok mennyisége szédületes ütemben nő, egyre több ismerettel rendelkezünk a felszíni folyamatok működéséről és az égitest fejlődéséről, a nemzetközi tudományos folyóiratok pedig szinte havonta új marsi felfedezésekről számolnak be. Így időszerűvé vált a Marsra vonatkozó hatalmas ismeretanyag rendszerezése, különböző összefüggéseinek feltárása, ami a Földről rendelkezésünkre álló tudást hasonló módon szintetizáló földrajztudomány egyik legfontosabb jövőbeli feladata. 2. A Mars-kutatás módszerei és eszközei A Mars kutatása ma már egyáltalán nem szűk tudóscsoport különleges munkája, sokkal inkább világméretű együttműködés keretei között zajlik, amelybe az interneten is elérhető nyilvános adatbázisok felhasználásával bármely felkészült szakember bekapcsolódhat. Az adatok gyűjtését egyre kifinomultabb ember nélküli űreszközök, vagyis űrszondák végzik, amelyek az Űrkorszak hajnalán csak elrepülni tudtak a bolygó mellett, ám az 1970-es évektől már keringő- illetve leszállóegységek vizsgálták a felszínt. A részletes felvételek elemzése és különböző műszeres mérések mellett azonban gyakran az összehasonlító planetológia módszerére is szükség van a megfigyelt jelenségek helyes magyarázatához Keringőegységek Egy keringőegység (orbiter), miután sikeresen pályára áll a kiválasztott égitest körül, megkezdi a globális térképezést és rendszerszerű adatgyűjtést, amelynek elvei, módszerei alapvetően megegyeznek a Föld esetében alkalmazott távérzékelési eljárásokkal. Tehát az orbiterek közvetett úton, tényleges fizikai kapcsolat nélkül, valamilyen elektromágneses sugárzás formájában szereznek mérési adatokat a vizsgált égitest felszíni és légköri jelenségeiről, folyamatairól. Majd az elektronikus jeleket továbbítják a Földre, ahol különböző feldolgozási eljárások és kiértékelés után alakulnak értelmes információvá. A keringőegységek leggyakrabban alkalmazott műszerei az optikai színképtartományban működő kamerák, amelyek felbontása napjainkban néhány méter/pixel pontosságú. Ezek felvételei alapján végezhetők morfológiai vizsgálatok s ezek tanulmányozásából vonhatók le geológiai, felszínfejlődési következtetések is. Az égitestek körül keringő űrszondák további fontos műszerei a lézeres magasságmérők, a felszín anyagi összetételét meghatározni képes infravörös spektrométerek, illetve a mágneses teret vizsgáló berendezések is. 1 doktorandusz, ELTE TTK, Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. sikandras@ludens.elte.hu 1
2 2.2. Leszállóegységek Az űrszondák másik alaptípusa, a leszállóegység (lander) terepi adatgyűjtésre alkalmas. Ha sikerül az igen kockázatos landolás, a végrehajtott mérések részletessége ugyanis megegyezik a földi terepi vizsgálatokéval. Természetesen a leszállóhely kiválasztása kulcsfontosságú feladat, mert amellett, hogy maximálisan biztonságosnak kell lennie, az ott végzett pontszerű és egyszeri vizsgálatokból tulajdonképpen a teljes égitestre vonatkozóan próbálunk levonni általános következtetéseket. (A Mars felszínén eddig öt űrszonda szállt le sikeresen, a Viking 1 és 2 lander-páros ban, a Mars Pathfinder 1997-ben valamint a Spirit és az Opportunity 2004 januárjában.) 2.3. Összehasonlító planetológia Természetesen a leszállóegységek adatai sem képesek helyettesíteni a részletes morfológiai vizsgálatokhoz szükséges terepi méréseket, amelyek közvetlen elvégzése egyelőre még nem lehetséges a Mars távoli felszínén. Ilyen esetekben nyújthat megoldást az összehasonlító planetológiai elv és módszertan alkalmazása. Ennek központi gondolata, hogy egy idegen égitest jelenségeinek terepi tanulmányozását helyettesítheti a jelenség körültekintően kiválasztott földi analógiájának megfigyelése, majd a Földön felismert összefüggések alkalmazhatók a másik égitesten is természetesen a két környezet különbségeinek figyelembevételével Mars Global Surveyor A jelenleg aktív Mars-kutató űrszondák közül az amerikai Mars Global Surveyor (röviden MGS) működik a leghosszabb ideje: 1997-ben állt pályára a vörös bolygó körül, s ma is küldi adatait a földi irányítóközpontba (1. ábra). Legfontosabb tudományos műszere a felszínre merőleges helyzetű, letapogató elven működő optikai kamera (Mars Orbiter Camera, röviden MOC). Keringési pályamagassága 378 kilométer, amelyen haladva kis látószögű üzemmódban 3-5 x 30 kilométer nagyságú felszínrészletről készít pankromatikus felvételt, maximum 1,4 méter/pixeles felbontással. A rendszerezett MGS-felvételek több mint 150 ezer darabos, interneten elérhető katalógusából 1. ábra. A Mars Global Surveyor fantáziarajza ( térkép alapján vagy a keringési azonosítószám ismeretében választható ki a tanulmányozni kívánt felvétel. Az űrszonda másik fontos műszere egy lézeres magasságmérő (Mars Orbiter Laser Altimeter, röviden MOLA), amely minden MOC-képhez készít egy domborzati profilt. Térbeli felbontása méter, függőleges pontossága viszont 30 centiméter. E lézeres magasságprofilok szintén hozzáférhetők az interneten keresztül egy digitális archívumban ( amelyek alapján interpolációs eljárások alkalmazásával megszerkeszthető egy kiválasztott felszíni terület digitális domborzatmodellje. 2
3 3. Periglaciális törmeléklejtők a Marson A vörös bolygóról rendelkezésre álló ismeretek alapján megrajzolható az égitest fejlődésének általános képe. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a marstörténet kezdeti időszakában a bolygó nedves korszakát élte. A déli féltekén azonosított csatornahálózatok valószínűsítik, hogy a légkörrel rendelkező égitesten víz folyt, a becsapódásos medencékben tengerek, egyes kráterek belsejében tavak alakultak ki, s bennük üledék halmozódott fel. Az északi mélyföldek területét pedig egy hatalmas összefüggő víztömeg, az Ocean Borealis borította, amelynek medencéje, partvonalai és az ezekhez közel eső hirtelen folyóvölgyelvégződések szintén felismerhetők (Kereszturi, Á. 2000). Mintegy 3,9 milliárd évvel ezelőtt azonban, a bolygótestek összeállását lezáró Nagy Meteoritbombázás során hatalmas testek csapódtak a felszínbe, s szinte elfújták a légkört valamint az illóanyagok jelentős részét is (ilyen becsapódások nyomai például az idős Hellasilletve Argyre-medencék). Miközben a légnyomás csökkent s a természetes üvegházhatás mérséklődött, az egykor meleg felszín fagyossá változott. Ebben a környezetben a bolygón maradt H 2 O csak jégként vagy vízgőz-állapotban volt stabil, s mivel a felszíni víztömegek befagyása felülről indult meg, a fokozatosan vastagodó jégkéreg az alatta lévő vízmennyiség jelentős részét a tó- illetve tengeri medencék aljzatát alkotó törmelékrétegek pórusaiba préselte. Tehát egy szinte globális permafroszt-réteg (krioszféra) alakult ki a bolygón, s a felszíni környezet a földi periglaciális területekhez vált hasonlóvá. 2. ábra. A Mars színfokozatos domborzati térképe A bolygó felszínének különleges formakincsű régiói az ún. kimart területek (fretted terrain), amelyek már a Viking-űrszondapáros keringőegységei által készített, néhány tíz méter/pixeles felbontású képeken is megkülönböztethetők voltak (2. ábra). Alapvető jellemzőjük a domborzati nyugtalanság, mivel fokozatos átmenetet képeznek a Mars két eltérő felszíntípusa, a fiatal északi mélyföldek és az idős déli felföldek formakincse között. Közeledve a mélyföldek felé, először nagyobb kiterjedésű platók különülnek el, amelyek 1-2 3
4 kilométerrel emelkednek az őket elválasztó lapos aljzatú völgyek fölé. Még távolabb a felföldek összefüggő területeitől kisebb méretű, hasonló magasságú mezák jelennek meg, köztük a mélyföld jellegű felszínrészletek egyre nagyobb, összefüggő foltjaival. Ezek a Mars legnagyobb reliefenergiájú, leginkább felszabdalt térségei. A kimart területek elszórt, szigetszerű táblahegyei körül, valamint meredek leszakadásai mentén sajátos lejtőformák helyezkednek el, amelyek sok helyen szinte teljesen körbevesznek, szoknyaként szegélyeznek egy-egy táblahegyet. Ezek a formák pajzsszerű alakzatokként jelennek meg a kis felbontású űrfelvételeken, máshol viszont meredek leszakadások mentén húzódnak azok teljes, akár több 10 kilométeres hosszúságában (3. ábra). 3. ábra. A kimart terület domborzati képe, B periglaciális törmeléklejtő részlete 4. Marsi térinformatika A napról-napra gyarapodó területi jellegű adatok egységes rendszerben történő kezelése alapvető feltétele a Mars-kutatás hatékonyságának. Mivel a vörös bolygón végzett adatgyűjtés kizárólag digitális úton zajlott/zajlik, a térképszerű megjelenítés szinte nem is lehetséges térinformatikai módszerek alkalmazása nélkül. A különböző űrszondák műszereit készítő szakemberek természetesen kidolgoztak egy marsi referenciarendszert, így a legtöbb területi adat archiválása és közzététele ennek megfelelően történik. Így lehetőség van a különböző típusú adatok összeillesztésére, együttes kezelésére illetve megjelenítésére is. Az általam végzett elemzés során az ERDAS IMAGINE 8.4 szoftvert használtam az alábbi lépések végrehajtásához: a kiválasztott területet tartalmazó MOC- és MOLA-adatállományok letöltése az interneten keresztül; a területnek megfelelő részlet kivágása az interpolációval készült, 44 szélességi fok x 90 hosszúsági fok kiterjedésű MOLA-állományból, majd megjelenítése digitális domborzatmodellként (4. ábra); MOC-felvételek összeillesztése a vizsgált területet lefedő mozaikképpé (5. ábra); a mozaik hozzáillesztése fedvényként a digitális domborzatmodellhez (6. ábra). 5. A vizsgált terület domborzatmodellje A részletesen vizsgált terület a déli féltekén helyezkedik el, a Hellas-medence északkeleti pereménél. Középpontjának koordinátái: D. sz. 45, Ny. h A körülötte található törmelékszoknya határvonalai illetve a táblahegyről rendelkezésre álló nagyfelbontású MOCképek elhelyezkedése látható kiemelve egy áttekintő felvételen (5. ábra). 4
5 4. ábra. A vizsgált terület áttekintő színfokozatos domborzattérképe A digitális domborzatmodellből levezethető helyi lejtésviszonyok ismerete a törmeléklejtők pontosabb morfológiai és genetikai elemzését teszi lehetővé. (Meg kell azonban említeni, hogy a MOLA-adatok horizontális pontossága meg sem közelíti a részletes MOC-képek felbontását, vagyis a mikroformák tanulmányozása során sajnos nem használható.) A domborzatmodell lehetővé teszi viszont a marsi terep virtuális bejárását és tetszőleges pozícióból történő áttekintését, amely megerősítheti vagy akár meg is cáfolhatja az optikai felvételek alapján levont következtetéseket. Két ilyen kép látható a 7. ábrán, a domborzatmodellre illesztett nagyfelbontású felvételekkel együtt. 5. ábra. A vizsgált terület áttekintő felvétele 6. ábra. A vizsgált terület domborzatmodellje. A színfokozatos megjelenítés; B űrfelvétel-fedvénnyel kombinált megjelenítés 5
6 7. ábra. A vizsgált terület virtuális látványa a terepről. A észak felől; B dél felől A lézeres magasságprofilok azonban önállóan is jól használhatók a nagyfelbontású felvételek elemzése során, mint a felvételek középvonalában készített keresztszelvények. Így például az M jelű felvétel kiválasztott pontjai (A, B, C illetve D jelzéssel az 5. ábrán) nem csak az űrfelvételen vizsgálhatók, hanem domborzati helyzetük is meghatározható (8. ábra). Továbbá egyszerű morfometriai elemzésre is felhasználhatók, például a törmeléklejtő hosszúságának, magasságának vagy meredekségének meghatározására. 8. ábra. Az M jelű felvétel magasságprofilja 6. Következtetések, összegzés A marsi periglaciális törmeléklejtők sajátos alakja számos lézeres magasságprofilon felismerhető. A görbe jellegzetességei a törmeléklejtőt a táblahegytől elválasztó éles töréspont, a lejtő domború, konvex lefutása illetve hirtelen elvégződő homlokfrontja. E sajátosságok a törmeléklejtő belső szerkezetének plasztikusságát jelzik s arra utalnak, hogy a formák kialakulása csak összetett folyamatok eredményeként lehetséges. Az aprózódás és a gravitációs hatásra történő tömegmozgások mellett olyan anyag jelenléte is szükséges, amely lehetővé teszi a plasztikus formakincs kialakulását, s ez szinte biztosan vízjég. A törmeléklejtők legjobb földi analógiái a sziklagleccserek, amelyek bolygónkon a periglaciális térségek legnagyobb méretű, legtöbb anyagot szállító formái (Sik, A. 2001). A törmeléklejtők anyagában a jég kétféle formában lehet jelen: egyrészt eltemetett jégtestként,, másrészt cementáló anyagként, a kőzetszemcsék közötti pórusokat kitöltve. Ezt az is alátámasztja, hogy a tapasztalt magasságprofilok alakja igen jól egyezik azon rheológiai számítások eredményeként kapott elméleti profilokkal, amelyek plasztikusan viselkedő kő-jég keverékkel végzett modellezés során rajzolódtak ki (Mangold, N. Allemand, P. 1999). Továbbá e törmeléklejtők behatárolt, alapvetően zonális jellegű elhelyezkedése egy különleges éghajlatmorfológiai régió létezését jelzi a Marson, amelynek a fenti következtetések alapján kulcsfontosságú eleme a felszín alatti jég jelenléte, tehát valóban periglaciális térségnek tekinthető. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy a marsi formakincs részletes elemzése során rendkívül hasznos eszköznek bizonyulhat a digitális domborzatmodellek alkalmazása. 6
7 Irodalom Kereszturi, Á. (2000) Marsbéli folyóvölgyek morfológiai és morfometriai vizsgálata. Diplomamunka. ELTE TTK, Természetföldrajzi Tanszék. 76 p. Mangold, N. Allemand, P. (1999) Topographic analysis of features related to ice on Mars. Személyes közlés. Sik A. (2001) Comparative study of periglacial mass movements on Mars and Earth. XXXII. Hold- és Bolygótudományi Konferencia, Houston, abstract #
KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZA. Sik András 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZA Sik András 1 Bevezetés Napjainkban egyre több jel utal arra, hogy a természetföldrajz egyik meghatározó jövőbeli irányzata a planetológia
RészletesebbenKörnyezeti informatika
Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenA térinformatika lehetőségei a földrajzórán
A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenRed Rover Goes to Mars II, Turczi Dávid pályamunkája
É let. Red Rover Goes to Mars II, Turczi Dávid pályamunkája Az élet eredete. Ez az egyik legalapvetőbb kérdés az emberiség számára. S napjainkban már nem csak a Földön kérdés, hanem az egész Univerzumban.
RészletesebbenALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.
ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenCountry Movers. Cesium alapú planetáris kartográfiai szemléltető eszköz. 5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet
Country Movers Cesium alapú planetáris kartográfiai szemléltető eszköz Mátyás Gede ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet 2016. 11. 25. Tartalom
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA VÖRÖS BOLYGÓ. földrajza SIK ANDRÁS HELYZETJELENTÉS A MARSRÓL FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/UA
VÖRÖS BOLYGÓ földrajza FORRÁS: NS/JPL-CLTECH/U SIK NDRÁS HELYZETJELENTÉS MRSRÓL Külsô bolygószomszédunk, a Mars megismerése az emberiség egyik legizgalmasabb tudományos vállalkozása, amely sok szempontból
RészletesebbenA belső bolygók. Föld. Mars. A felszín mérete
A belső bolygók A Mars Miért a Mars? A Mars meghódítása Célpont: a MARS Összeállította: Juhász Tibor - 2002, 2007 - Föld Vénusz Mars Merkúr Hold Külső bolygók: túl hidegek, túl nagyok, nincs szilárd kéreg
RészletesebbenFotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenŰrfelvételek térinformatikai rendszerbe integrálása
Budapest, 2005. október 18. Űrfelvételek térinformatikai rendszerbe integrálása Molnár Gábor ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport Témavezető: Dr. Ferencz Csaba Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai
RészletesebbenDIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN
DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,
RészletesebbenDOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA A TÉRKÉPKÉSZÍTÉSBEN. Ungvári Zsuzsanna tanársegéd
DOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA A TÉRKÉPKÉSZÍTÉSBEN Ungvári Zsuzsanna tanársegéd TARTALOM Domborzatmodellek ismertetése Térinformatikai műveletek lehetnek szükségesek a domborzatmodellek előkészítéséhez:
RészletesebbenA MARS PERIGLACIÁLIS LEJTŐFORMÁINAK VIZSGÁLATA. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2014. 138. 1. pp. 2 16. A MARS PERIGLACIÁLIS LEJTŐFORMÁINAK VIZSGÁLATA SIK ANDRÁS ANALYSIS OF PERIGLACIAL SLOPE LANDFORMS ON MARS Abstract Recently, the investigation of Mars is carried
RészletesebbenMarsi felszínalaktan
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZ TANSZÉKCSOPORT Természetföldrajzi Tanszék Kereszturi Ákos Sik András Marsi felszínalaktan A víz és a szél felszínformáló munkája Tudományos diákköri dolgozat (Csillagászat
RészletesebbenA FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE
ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenI. Magyar MarsExpedíció
I. Magyar MarsExpedíció egy emberes marsutazás modellezése Magyarországon 2004. március 5-7., Gánt A Föld az értelem bölcsője, de nem lehet az egész életet a bölcsőben leélni! (Ciolkovszkij) Kapcsolat
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenA VÍZ ÉS A JÉG SZEREPE A MARS FELSZÍNFEJLŐDÉSÉBEN
Földrajzi Közlemények CXXIX. (LIV) kötet, 2005. 3-4. szám, 159-176. o. A VÍZ ÉS A JÉG SZEREPE A MARS FELSZÍNFEJLŐDÉSÉBEN SIK ANDRÁS l - KERESZTURI ÁKOS1 - HARGITAI HENRIK1,2 THE ROLE OF WATER AND ICE IN
RészletesebbenJUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel
JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel Frey Sándor MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Budapest frey.sandor@csfk.mta.hu ESA GISOpen 2019
RészletesebbenCsillagászati eszközök. Űrkutatás
Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenAntropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:
RészletesebbenTávérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban
Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió
RészletesebbenA DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK
A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,
RészletesebbenA FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.
Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenA Mars A vörös bolygó
A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes
Részletesebben10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék
Térképszaurusz vs. Garmin GPS NASA World Wind (3D) Megint hétfő (vagy szerda)... Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása
RészletesebbenÉlet a Marson? Hamarosan lesz!
PÁLYÁZAT Témakör: Expedíciók a Naprendszerben Élet a Marson? Hamarosan lesz! Készítette: Polák Péter 6b osztályos tanuló Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Fényi Gyula Csillagvizsgáló Miskolc
RészletesebbenDigitális topográfiai adatok többcélú felhasználása
Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2003. Székesfehérvár, 2003. március 10-12. Tartalom A FÖMI digitális topográfiai adatai Minőségbiztosítás
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenAz élet keresése a Naprendszerben
II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok
RészletesebbenVonalas közlekedési létesítmények mobil térképezésével kapcsolatos saját fejlesztések
www.geodezia.hu Geodézia Zrt. 31. Vándorgyűlés Szekszárd, 2017. július 6-8. Vonalas közlekedési létesítmények mobil térképezésével kapcsolatos saját fejlesztések Csörgits Péter Miről lesz szó? VONALAS
RészletesebbenXX. századi katonai objekumrekonstrukció LiDAR
XX. századi katonai objekumrekonstrukció LiDAR adatok felhasználásával Budapesti műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Neuberger Hajnalka Dr. Juhász Attila Előzmények/célok
RészletesebbenA domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával
Ph. D. hallgató i Egyetem, Mőszaki Földtudományi Kar Természetföldrajz-Környezettan Tanszék BEVEZETÉS Kutatási témámat a közelmúlt természeti csapásai, köztük a 2005. május 4-én, Mádon bekövetkezett heves
RészletesebbenA Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Innováció és Kommunikáció ELTE Bolyai Kollégium december 5.
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) A területalapú támogatások 2004-től használandó kizárólagos hivatkozási rendszere: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) a mezőgazdasági-
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenMúltunk és jövőnk a Naprendszerben
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
Részletesebben115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről
115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről Összhangban az Európai Unió (a továbbiakban: EU) agrárpolitikai célkitűzéseivel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
Részletesebben2014.05.15. Kistelek. Dr. Kitka Gergely tű. hdgy. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Tájékoztató a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság térinformatikai támogatásáról 2014.05.15. Kistelek Dr. Kitka Gergely tű. hdgy. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győri Anna SZTE
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenTektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu
Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenTávérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban
Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen
RészletesebbenKartográfia, Térképészet 2. gyakorlat
Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Szintvonalas domborzatábrázolás Dr. Sümeghy Zoltán, Rajhona Gábor sumeghy@stud.u-szeged.hu szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
RészletesebbenReprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására
Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására Zsebeházi Gabriella, Bán Beatrix, Bihari Zita, Szabó Péter Országos Meteorológiai Szolgálat 44.
RészletesebbenMagnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
RészletesebbenPrediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely
Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.
RészletesebbenSzövegértés 4. osztály. A Plútó
OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenA fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága
Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága 3. Légifotó Nap, Székesfehérvár, 2018. február 7. A fotogrammetria fogalma A fotogrammetria
RészletesebbenHidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján
Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján Témavezető: Ihász István Készítette: Gaál Nikolett Tímea Környezettan BSc III. évf. meteorológia szakirány 2012.06.06 1
RészletesebbenPiri Dávid. Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata
Piri Dávid Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata Feladat ismertetése Mozgásvizsgálat robot mérőállomásokkal Automatikus irányzás Célkövetés Pozíció folyamatos rögzítése Célkövető üzemmód
RészletesebbenTerepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon
Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi
RészletesebbenHossz-szelvény tervezés
Hossz-szelvény tervezés Hossz-szelvény terepvonala Keresztszelvények terepvonala Magassági vonalvezetés tervezése Keresztszelvények megtekintése Földtömegeloszlás Vonalvezetés ellenőrzése 1 Hossz-szelvény
RészletesebbenBorsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp p. 1993
Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 832. p. 1993 Butzer, K.: A földfelszín formakincse. - Gondolat Kiadó, Bp. 519. p. 1986 Ajánlott irodalom: Jakucs L.: Általános
RészletesebbenA debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2012/2013. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI NÉV:... Tudnivalók A feladatlap 4 feladatból áll, melyeket tetszőleges
RészletesebbenA HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap
A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenDr. Jancsó Tamás Középpontban az innováció Május 20.
Regionális innovációs kutatást segítı infrastruktúra a Geoinformatikai Karon Dr. Jancsó Tamás E-mail: jt@geo.info.hu Középpontban az innováció 2009. Május 20. Épületek Kutatást támogató tényezık Eszköz,
Részletesebben29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról
29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenMinden szakirány számára közös tételek
ELTE TTK Geográfus mesterszak (MSc) szóbeli felvételi vizsgatételek (Módosítva 2012. májusában) A felvételi vizsga során 1 általános és 1 szakirány szerinti tételből kell vizsgázni. Minden szakirány számára
RészletesebbenTelepülési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel
Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel Szalontai Lajos Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika
RészletesebbenMellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:
A KŐZETBOLYGÓK Főbolygók közül: Merkur, Vénusz, Föld, Mars: Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa: Különbségeik oka: Különböző naptávolság vegyi differenciálódás olvadáspont szerint Különböző
RészletesebbenOtthoni mérési versenyfeladat éves korcsoport számára
Otthoni mérési versenyfeladat 15-16 éves korcsoport számára A napelemcella hatásfokának kísérleti vizsgálata A XXI. század modern technikája az elektromos energiára épül. Az egyre növekvő elektromos energiaigény
RészletesebbenA projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Részletesebben138. évfolyam, 1. szám
138. évfolyam, 1. szám 2014 Földrajzi Közlemények A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Географические
RészletesebbenGeoshop fejlesztése a FÖMI-nél
Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai
RészletesebbenAz IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION
Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei Az IDRISI Taiga eszköztára: térinformatikai elemzés (GIS analysis) képfeldolgozás (image processing) térbeli elemzések (surface analysis) változás és idősoros
RészletesebbenTérinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás
Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Méréseinkhez a Thales Mobile Mapper CE térinformatikai GPS vevıt használtunk. A mérést a Szegedi Tudományegyetem Egyetem utcai épületének tetején található
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés I. (KM018_1)
Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Földtani adatok 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI)
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenKép mozaik és piramis készítése LANDSAT űrfelvételből dr. Siki Zoltán 2011
Kép mozaik és piramis készítése LANDSAT űrfelvételből dr. Siki Zoltán 2011 Az internetről szabadon letölthetők korábbi 15 méter felbontású LANDSAT űrfelvételek Magyarországról (ftp://ftp.glcf.umd.edu/landsat).
RészletesebbenTávérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés
Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:
RészletesebbenTávérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata
Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés
RészletesebbenFekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp
Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. Távérzékelési adatok alkalmazása Érzékelők Hullámhossz tartományok Visszaverődés Infra felvételek,
RészletesebbenDOMBORZAT ALAPÚ FELSZÍNELEMZÉS ÉS MORFOLÓGIAI KORRELÁCIÓ A MARS ÉSZAKI SÍKSÁGÁRA
DOMBORZAT ALAPÚ FELSZÍNELEMZÉS ÉS MORFOLÓGIAI KORRELÁCIÓ A MARS ÉSZAKI SÍKSÁGÁRA Kereszturi Ákos *, Madarász Balázs **, Örsi Anna ** Topography based surface analysis and morphology correlation for the
RészletesebbenSzórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. 21:00 Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem? Ihász István Tartalom Néhány gondolat a csapadékról A megfigyelésektől az előrejelzésig A modellezés alapjai
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 14. GIS feldolgozás, méréselőkészítés Desktop méréselőkészítés Méréselőkészítés a kontrolleren
RészletesebbenLézerszkenner alkalmazása a tervezési térkép készítésénél
Lézerszkenner alkalmazása a tervezési térkép készítésénél Geodézia az ingatlan-nyilvántartáson túl tapasztalatok és gondolatok 2012. November 30. Geodézia Földmérőmérnöki Szolgáltató Kft. Szekszárd Kunfalvi
Részletesebben