PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
|
|
- Lóránd Kis
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ISKOLAVEZETŐ: PROFESSZOR DR ANDA ANGÉLA. D. Sc TÉMAVEZETŐ: DR. SZÉKELY CSABA, c. egyetemi tanár, tudományos tanácsadó VIZSGÁLATOK BALATONI-, VALAMINT MALAJZIAI ÉDESVÍZI- ÉS TENGERI BIOTÓPOKON ÉLŐSKÖDŐ HALPARAZITA NYÁLKASPÓRÁSOKON DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: MUHAMMAD HAFIZ BORKHANUDDIN KESZTHELY, HUNGARY
2 1. BEVEZETÉS Jóllehet a szabadon élő halak általában parazitákkal fertőzöttek, és bizonyos mértékig károsodnak, ezek a paraziták csak extrém körülmények között fenyegetik a populációk életét a természetben. Ugyanakkor, ha a halakat viszonylag nagy sűrűségben tartjuk, vagy ilyen állapotba kényszerítjük, nagy valószínűséggel megbetegedések alakulnak ki. A tenyésztett halak nagy tömegben való tartása esetén mindig számíthatunk arra, hogy állományunk életben maradását paraziták és pathogen organizmusok fogják fenyegetni (Rückert és társai, 2008). A Myxozoa Grasse, 1979 Phylumhoz tartozó fajokról jól ismert, hogy azok jelentős pathogen hatást gyakorolnak gazdáikra. A Myxozoa Pylumnak két osztálya van. 1) A Malacosporea osztály és a 2) Myxosporea osztály. A myxozoák kutatása során kapott eredmények arra ösztönözték a kutatókat, hogy ennek a csoportnak az eredetét és törzsfejlődési problémáit behatóan tanulmányozzák. Az alapvető kérdés az volt, hogy ezek a szervezetek vízi gerinctelenekben alakultak-e ki és terjedtek át halakra, vagy fordítva. Mindezideig a Myxozoa Phylum alapvető filogenetikai helyzete bizonytalan (Canning és Okamura, 2004). A Myxosporea osztály képviselőivel kapcsolatos kísérletekhez annelidáknak, mint alternative gazdáknak a gyűjtése szükséges, míg a Malacosporea osztálynak a képviselői, eddigi ismereteink szerint, csak bryozoa alternatív gazdákban fejlődnek. A Myxosporea Osztályba tartozó élősködők fejlődését illetően általánosan elfogadott, hogy fejlődési ciklusuk két gazdában zajlik le, két fejlődési fázissal, melyben myxosporák illetve aktinospórák alakulnak ki. A myxospóra fázis gerincesekben megy végbe (halak, kétéltűek, hüllők), ahol a spórák általában nagy plasmodiumokban alakulnak ki, melyekben pánsporociszták képződnek. Ezzel szemben az aktinosporák iszaplakó annelida gazdák bélhámjában fejlődnek. Újabb ismeretek szerint a myxozoák (nyálkaspórások) gazdaköre kiterjed néhány szárazföldi emlősre és madárra is. Jelen vizsgálatok során különös figyelmet szenteltünk Magyarország és Malajzia édesvízi ökoszisztémái Myxosporea osztályba tartozó parazitáira, de bevontunk vizsgálatainkba néhány malajziai tengeri és brakkvízi régiót is. A magyarországi édesvízi biotópokon a myxosporeák széleskörű diverzitását figyeltük meg. Ezen a faunaterületen mintegy száz, különböző nemzetségkhez tartozó (Henneguya, Hoferellus, Myxidium, Myxobilatus, Myxobolus, Sphaerospora, és Thelohanellus) myxozoa előfordulását regisztrálták Magyarországon (Molnár et Székely, 1995, 1999; Székely et Molnár, 1996; Molnár et al. 2006c). Ezzel szemben a myxozoák diverzitása Malajziában jóval inkább alábecsült. Ennek ellenére az utóbbi években Malajziában mind tenyésztett és vadon élő halakban talált nyálkaspórások nagy taxonómiai diverzitást mutatnak (Molnár et al., 2006a, b; Székely et al., 2009a, b). Ezen fajoknak a gazdákkal való kacsolata, fajlagossága és regionális elterjedtsége meglehetősen ismeretlen. A myxozoa paraziták előfordulására és specifikációjára történő vizsgálatok csak egy részét képezik az értekezésnek. A nyálkaspórások kutatásában a molekuláris vizsgálatok széles skálájának alkalmazása egy új irányzat a kutatásban, elsősorban a fajok jellemzésére és klasszifikációjára. Néhány fajnak a rendkívüli morfológiai hasonlósága és mérete miatt a rendszertannal foglalkozó szakemberek igénylik ezt a tudományos módszert, és beiktatják munkájukba a genetikai analízis végzésénél, hogy egyéb eredményeiket alátámasszák. 2
3 Felismerve a haltenyészetekben potenciálisan pathogen myxozoák kórtani jelentőségét jelen disszertáció magába foglalja a Magyarországon és Malájziában lévő biotópokról kimutatott édesvízi nyálkaspórás kollekciót, kiegészítve néhány malajziai folyótorkolati myxozoára vonatkozó adattal. Az értekezés alapelve az volt, hogy mind halakból (myxospora), mind annelidákból (actinospora) spórákat gyüjtsünk beható morfológiai elemzésre. A mélyebb, az alapvető tudást segítő munka erre a parazitacsoportra vonatkozóan a molekuláris módszerek alkalmazásával valósult meg, melynek segítségével a fajok azonosítása mellett sor kerülhetett a vizsgált élősködők genetikai analízisére is. A morfológiai értékelés és a 18S rdns szekvenciák genetikai vizsgálatai alapján ez a munka a következő tárgykörökre terjed ki: 1. A Malajziában gyűjtött, vadon élő és tenyésztett halakat fertőző Myxosporea osztályba tartozó fajok azonosítása. 2. A Balaton és a Kis Balaton viztározó actinosporea faunájának feltárása Magyarországon. 3. A Magyarországon gyűjtött kollekció alapján a Myxosporea osztályba tartozó myxosporeák actinospora és myxospora stádiumainak azonosítása. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. Malajziai Myxozoa Gyűjtemény A gyűjtéseket A Kuala Teregganu Állam, Terengganu város közeli édesvízi és torkolati biotópokon végeztük. A halakat A Tasik Kenyir Víztározóból ( N, E) és a Merang torkolatnál ( N, E) fogtuk kopoltyúhálóval. A halakat az Institute of Tropical Aquaculture (AKUATROP), University Malaysia Terengganu (UMT) laboratóriumába szállítottuk, és szellőztetett akváriumban tartottuk. A halakat dekapitálással kiirtottuk,, boncoltuk és a fogás után két napon belül feldolgoztuk. Néhány fontosabb szervet, mint a kopoltyút, uszonyokat és az izomzatot különös figyelemmel vizsgáltuk. A myxozoa plazmódiumokkal fertőzött szerveket Nikon MM-800 mikroszkóppal tanulmányoztuk. A gazda átvizsgálása után a plazmódiumokat óvatosan eltávolítottuk a szövetek közül, egy finom tűvel tárgylemezre helyeztük és felnyitottuk. A szétnyitott plazmódiumokból nyert spórákat egy Nikon Model Eclipse 80i fénymikroszkóppal vizsgáltuk tovább. Alkalmanként 30 spórát tanulmányoztunk és mértünk Lom és Arthur (1989) útmutatásai szerint. A spórákat további molekuláris biológiai analízis céljára 80 %-os alkoholban őriztük meg. A voucher spórákat a Magyar Természettudományi Múzeum Zoológiai Gyűjteményébe küldtük. A spórákról kapott méreteket és rajzokat az adott gazdáról vagy hasonló fajokról gyűjtött szakirodalomban már közölt fajokkal hasonlítottuk össze, és szekvenciáikat a filogenetikai fán is összevetettük. 3
4 2.2 Magyar Myxozoa gyűjtemény Az actinosporea fauna vizsgálatát a Balatonbólszármazó 2011 április 16-tól szeptember 25 között gyújtött oligochaetákon végeztük. A gyűjtési pontok a következők voltak: Keszthely, Tihany, Balatonvilágos, Balatonszemes, Siófok, Zala folyó és Kis Balaton Tározó. Iszapot gyűjtöttünk, lehetőleg a vízi növények környezetéből m mélységből. Az iszapból litert 1000 μm szembőségű szitán átszürtük, hogy a durva részeket eltávolítsuk. Az üledékben, vegetáción és elhalt anyagokon fennmaradt oligochaetákat egy kisebb vízmennyiséggel laboratóriumba szállítottuk. Az oligochaetákat tálcákon klórtalanított vizben szabad kézzel válogattuk ki. Azonosításuk Timm (1999) határozó kulcsa szerint történt. A nehezebben diagnosztizálható fajok azonosításához Tarmo Tim észt specialista segítségét kértük, amit ő fotók, vagy a hozzá eljuttatott példányok alapján végzett el. Az oligochaetákat u.n. cell-well platekre különítettük el Yokoyama és mtsai (1991) módszere szerint. Az oligochaetákat egyenként helyeztük a plasztik edény mélyedéseibe mintegy 200 μl klórmentes vízbe. Minden egyes mélyedést Zeiss Trewal 3 inverz mikroszkóppal tekintettünk át az esetleg kibocsátott actinospórák kimutatása céljából. A kibocsátott actinosporákat pipettával kigyűjtöttük, és mikroszkóp alatt vizsgáltuk. Az actinospórákról fotókat készítettünk egy Olympus BH-2 mikroszkóppal, fény- illetve fáziskontraszt megvilágítással, DP 20 digitális kamerával. A mikroszkópos fotók alapján rajzokat készítettünk a spórákról. Az aktinospórák méreteit változó számú egyedről vettük fel (az oligochaetából nyerhető egyedek száma alapján), de lehetőleg 30 példányt vizsgáltunk. Az egyes actinospora típusok spóraméretét a Lom és mtsai. (1997) által adott szempontok szerint rögzítettük 2.3 DNS izolálás. PCR, Myxozoák szekvenálása Az etanolban tartósított spórákból a DNeasyTM Blood and Tissue kit (Qiagen) segítségével vontuk ki a DNS-t, a gyártó használati utasításait követve. Ezután kétkörös, ún. nested PCR-t használtunk a 18S rdns gén specifikus felerősítésére. Az első körben univerzális eukarióta primerekkel dolgoztunk: ERIB1, 5 -ACC TGG TTG ATC CTG CCAG-3 és ERIB10, 5 -CTT CCG CAG GTT CAC CTA CGG-3 (Barta és mtsai, 1997). A 25µl végtérfogatú reakcióelegy 2µl kivont genomi DNS-t tartalmazott, továbbá 5µl dntp-t (dezoxiribonukleotid-trifoszfát, MBI Fermentas), 0,25µl-t a fenti primerekből; 2,5µl 10 DreamTaq puffert (MBI Fermentas), 0,1µl DreamTaq polimerázt (2U, MBI Fermentas) és 15µl vizet. Az amplifikáció során a következő hőprofilt alkalmaztuk: a kezdeti denaturációt 95 C-on 3percig végeztük, majd 35 cikluson keresztül a következők ismétlődtek: 95 C 1 perc, 55 C 1 perc, 72 C 2 perc. A ciklust egy végső lánchosszabbító lépés követte, 72 C-on 7 percig. A második körben Myxozoa specifikus primereket használtunk, hogy célzottan felerősítsük a csak erre a taxonra jellemző 18S rdns szakaszokat: Myx1F, 5 -GTG AGA CTG CGG ACG GCT CAG-3 és SphR, 5 -GTT ACC ATT GTA GCG CGC GT-3. Az 50µl végtérfogatú reakcióelegy 1µl templátot tartalmazott, mely az első PCR kör során felszaporított termék volt, továbbá 10µl 1mM-s dntp-t (MBI Fermentas), 0,5µl-t a Myxozoa specifikus primerekből, 5µl 10 DreamTaq puffert (MBI Fermentas) és 33µl vizet. A második kör hőprofilja a 4
5 következőképpen alakult: 95 C 3perc kezdeti denaturációs lépés, majd 35 cikluson keresztül 95 C 50mp, 50 C 50mp, és 72 C 1 perc, majd végül 7 perces lánchosszabbító lépés 72 C-on. A PCR reakciókat a PTC-200 (MJ Research) PCR készülékkel végeztük el. Az így kapott termékeket 1%-os agaróz gélben futtattuk meg, amihez Tris-Acetát-EDTA puffert és 1% etidium bromid festéket használtunk. A megfelelő méretű amplikonokat ezután kitisztítottuk az EZ-10 Spin Column PCR Purification Kit (Bio Basic Inc) segítségével, a gyártó használati utasítása szerint. A tisztított termékeket Myxozoa specifikus primerekkel szekvenáltuk a BigDye Terminator v3.1 Cycle Sequencing Kit (Life Technologies) és az ABI PRISM 3100 Genetic Analyser (Life Technologies) segítségével. A kapott szekvencia szakaszok összerendezéséhez a MEGA 5.10 es szoftvert (Tamura és mtsai, 2011) használtuk, ezen belül a Clustal W algoritmust (Thompson és mtsai, 1994). A manuális korrekciókhoz és a filogenetikai analízisekhez a minták páronkénti hasonlóságát a Tamura-Nei szubsztitúciós modell alapján határoztuk meg. A myxospórák filogenetikai helyzetét Maximum Likelihood (ML) és Bayesian inference (BI) analízisekkel állapítottuk meg. MEGA 5.10-es program segítségével kiválasztottuk a mintáinkra legjobban passzoló szubsztitúciós modellt az Akaike-féle információs kritérium (Akaike Information Criterion, AIC) szerint, ez esetünkben a GTR+G+I modell (General Time Reversible model + Gamma distribution + Invariant sites) volt. A kapott filogenetikai fa pontosságának és megbízhatóságának tesztelését bootstrap vizsgálattal végeztük, 1000-es újramintavételezési számot alkalmazva. A BI filogenetikai fát Topali 2.5 szoftverrel számítottuk ki Milne és mtsai, 2008).A filogenetikai elemzéshez használt referencia fajokat a mi spóra izolátumainkhoz való hasonlóság alapján választottuk ki a BLAST alkalmazás segítségével. Ezek legtöbbje kopoltyú-élősködő, de megtalálhatóak más szerveket, szöveteket megtámadó paraziták is köztük. A hozzájuk tartozó szekvencia adatokat a Génbankból töltöttük le. 3. EREDMÉNYEK A Malajziában gyűjtött anyagban természetes vizekből befogott halgazdákról származó Myxospora fajok voltak. Öt új fajnak tekinthető myxozoát jellemeztünk, melyek a Myxobolus tambroides sp. n., Myxobolus sp. I, Myxobolus ophiocarae sp. n., Myxidium sp. I, és Myxidium sp. II fajok közül kerültek ki. Nem sikerült aktinospórákat nyernünk a Malajziában gyűjtött oligochaetákból, illetve polychaetákból. A magyarországi biotópokon tanulmányozott aktinospora fauna tanulmányozásakor a következő eredményeket kaptuk. Spórákat találtunk a fertőzött Isochaetides michaelseni, Branchiura sowerbyi egyedekben és egy Nais sp-ben. Tizenhárom aktinospora típust mutattunk ki, melyek az aurantiactinomyxon (5 típus), neoactinomyxum (1 típus), raabeia (2 típus), synactinomyxon (1 típus), és triactinomyxon (4 típus) gyűjtő csoportokba tartoztak. Tanulmányozva az egyes actinospora típusok és a már ismert myxospora fajok DNS szerkezete közötti hasonlóságát ezen munkánk során 5 myxosporea faj fejlődését illetően kaptunk adatot bizonyítva, hogy az actinosporák megfelelnek az adott myxosporáknak. A tálált actinospórákat és myxospórákat az alábbiakban írom le. 5
6 3.1 Maláj gyüjtés 1. Myxobolus tambroides sp. n. (Figs. 1a, b) A fertőzöttséget 60-ból 36 (60%) T. tambroides (mahseer) halban találtuk meg. Az érett spórákat tartalmazó plazmódiumok intralamelláris helyeződésben voltak megtalálhatók a kopoltyún. Ez az élősködő morfológiailag és DNS szerkezetében is különbözik az ismert fajoktól, ezért mint új faj került leírásra. A digitalizált fotók és a syntípus spórák a Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, Zoológiai Szekciójának gyűjteményében, HNM számon került elhelyezésre. A M. tambroides sp. n.. 18S rdns szekvenciája JX számon került a Génbank-ban elhelyezésre. 2. Myxobolus sp. I (Figs. 1e, f) A fertőzöttséget 15-ből 3 (15%) Labiobarbus sp (Cyprinidae) egyedben találtuk meg. A megnyúlt alakú plazmódiumok a gazda izomsejtjeiben intracellulárisan fejlődtek. A digitalizált fotók és a syntípus spórák a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóközpontja Állatorvos-tudományi Intézetének, Budapest gyüjteményében találhatók meg. A Myxobolus sp. 1. szekvenciája 94.6 %-ban hasonlított a M. cyprini 18S rdns szekvenciájára. 3. Myxidium sp. I (Figs. 2a, b) A fertőzöttséget 13-ból 2 (15, 4%) Notopterus notopterus (Notopteridae) egyedben találtuk meg. Az érett spórákat a fertőzött halak epehólyagjából mutattuk ki. A digitalizált fotók és a syntípus spórák a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóközpontja Állatorvos-tudományi Intézetének, Budapest gyüjteményében találhatók meg. A Myxidium sp S rdns szekvenciái a legközelebbi hasonlóságot a Myxidium cuneiforme fajjal mutatták (90.6%). 4. Myxidium sp II (Figs 2. c, d) A fertőzöttséget 13-ból 2 (15, 4%) T. tambroides (Notopteridae) egyedben találtuk meg. Az érett spórákat a fertőzött halak epehólyagjábból mutattuk ki. Ez a faj morfológiailag és filogenetikai szekvenciáiban egyaránt különbözik az ismert Myxidium fajoktól. A digitalizált fotók és a syntípus spórák a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató-központja Állatorvos-tudományi Intézetének, Budapest gyüjteményében találhatók meg. A Myxidium sp. II. 18S rdns szekvenciái a legközelebbi hasonlóságot a Myxidium anatidum fajjal mutatták (87.2%). 5. Myxobolus ophiocarae sp. n. (Figs. 1c, d) Ezt az élősködőt 12 megvizsgált Ophiocara porrocephala példánynak egyetlen egyedéből (8.3%) mutattuk ki. A kopoltyúlemezeken elhelyezkedő plazmódiumok.sztereo- és fénymikroszkóppal egyaránt könnyen észrevehetők voltak. Ez az újonnan izolált faj mind morfológiailag mind genetikailag különbözött a már ismert Myxobolus fajoktól., és M. ophiocarae sp. n. néven került leírásra. A digitalizált fotók és a syntípus spórák a Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, Zoológiai Szekciójának gyűjteményébe HNM számon kerültek elhelyezésre. A M. ophiocarae sp. n.. 18S rdns szekvenciái KF és KF számon kerültek a GénBank-ban elhelyezésre. 6
7 1. ábra. Myxosporákról frontális és oldalnézetből készített tusrajzok. (A, B) Myxobolus tambroides sp. n. ; (C, D) Myxobolus ophiocarae sp. n.; (E, F) Myxobolus sp. I. Bar = 10µm 2. ábra. 1. ábra. Myxosporákról frontális és oldalnézetből készített tusrajzok. (A, B) Myxidium sp. II; (C, D) Myxidium sp. I. Bar = 5µm A szakirodalomban nagyon kevés adat található a malajziai myxosporákról; ezért ez a munka gazdagítja jelenlegi ismereteinket a témát illetően. A korábbi vizsgálatok azt bizonyították, hogy a malajziai tógazdaságokban tenyésztett halaknak (Molnár et al. 2006a, b; Székely et al. 2009b) és az olyan természetes vizekből fogott halaknak, mint a Tasik Kenyir víztározó igen gazdag myxozoa faunája van. A myxozoák általában, pl. a Myxobolus fajok, viszonylag erős 7
8 gazdafajlagossággal rendelkeznek, és Molnár (1994) feltételezte, hogy azok egy halfajon vagy legfeljebb néhány közeli rokon halfajon élősködnek. Elfogadva a fenti tételeket valószínűnek látszik, hogy a malajziai halakon talált halak többsége új, eddig le nem írt fajoknak felel meg. A halakon élő Myxobolus fajokról ismert, hogy azok többnyire szöveti paraziták. 3.2 Magyarországi gyűjtemény (Actinospora) 1. Aurantiactinomyxon Típus 1 (Ábrák. 3a, b; Táblázat 1) A spóratest háromszög alakú apikális nézetben, átmérője 16.1 ( ) μm, a farki nyúlvány 22.4 ( ) μm hosszú és 4.7 ( ) μm széles a bázisnál. A mért legnagyobb kiterjedés 55.5 ( ) μm. A farki nyúlványok egyenlőek, hosszúak és elvékonyodók, végük lekerekített vagy kihegyesedő, lefelé görbülnek. A sarki tok előlnézetből szférikus, μm méretű, mind egyformán elkülönül a spóra rádiusa közepén és kifelé irányul. A poláris filamentumok csavarszáma nem volt megszámolható. A sporoplazma-tömegben több mint 120 csírasejt volt megszámolható. 2. Aurantiactinomyxon Típus 2 (Ábrák. 3c, d; Táblázat 1) A spóratest apikális és oldal nézetben egyaránt lekerekített, átmérője 10.3 ( ) μm, a farki nyúlvány 32.5 ( ) μm hosszú és 5.77 ( ) μm széles a bázisnál. A mért legnagyobb kiterjedés 65.4 ( ) μm. A farki nyúlványok egyenlő hosszúak és elvékonyodók a kihegyesedő vég felé, lefelé görbülnek. A sarki tok előlnézetből szférikus, μm méretű, mindegyik a spóratest közepén helyezkedik el, és kifelé irányul. A sporoplazma-tömegben 16 csírasejt volt megszámolható. 3. Aurantiactinomyxon Típus 3 (Ábrák. 4a, b; Táblázat 1) A spóratest apikális és oldal nézetben egyaránt szubszférikus finom bevágásokkal a spóratest szélén, átmérője ( ) μm. A jellegzetes farki nyúlvány ( ) μm hosszú és 10.0 ( ) μm széles a bázisnál. A legnagyobb kiterjedés ( ) μm. A kaudális nyúlványok egyenlőek, megnyúltak, ujj-szerűek, és hegyesen végződnek. A sarki tok apikális nézetben kerek, μm méretű, oldalnézetben körte alakú. A spóratest középen helyezkedik el. A sporoplasma feltehetően 32 csírasejtből áll. 4. Aurantiactinomyxon Típus 4 (Ábrák. 4c, d; Táblázat 1) A spóratest apikális nézetben kerek a szélein finom bemélyedésekkel, átmérője ( ) μm. A kaudális nyúlványok 23.9 ( ) μm hosszúak és 12.4 ( ) μm szélesek a bázisnál, a legnagyobb kiterjedés 64.2 ( ) μm. A kaudális nyúlványok egyenlőek, levél alakúak, ceruzavég szerűen elvékonyodnak a végükön, és lefelé görbülnek. A sarki tok μm méretű, a spóratest közepén helyezkedik el. Az ellapult sporoplasma testben 28 csirasejtet számoltunk meg (valószínű szám 32). 8
9 1. táblázat. A vizsgálat során gyűjtött aurantiactinomyxon típusok összehasonlító adatai (a méretek mikrométerben vannak megadva). Morfotípus Alternatív féreg. gazda A spóratest mérete Kaudális nyúlvány Hossza Szélessége CP Legnagyobb kiterjedése Sarki tok Csíra sejtek száma Genetikai megjegyzések AUM Típus1 AUM Típus2 AUM TTípus3 AUM Típus4 AUM Típus5 IM IM BS BS N ( ) ( ) ( ) ( ) 10.3 ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) 4.71 ( ) 5.77 ( ) ( ) ( ) 6.5 ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) 36.9 ( ) H: 3.4 Sz: 2.5 > bp ~ Myxobolus cultus (92%) Xi et al. (2013) H 3.4 Sz: Nincs adat H: 3.4 Sz: Nincs adat H: bp ~ Thelohanellus kitauei (99.4%) Sz: 2.8 >26 (32?) Ye et Wang 2012 (nem publikált) H bp ~ T. nikolskii (99.9%) Sz: Eszterbauer et al táblázat. A vizsgálat során gyűjtött raabeia, synactinomyxon, és neoactinomyxum típusok összehasonlító adatai (mikrométerben) Morfotípus Invert. Alternatív féreg gazda Spóratest mérete Kaudális nyúlvány Hossza Szélessége Hossza Szélessége Sarki tok Csíra sejtek száma Genetikai megjegyzések RAB típus 1 I. michaelseni ( ) 8.98 (8-11.4) ( ) 5.44 ( ) H: 6.3 Sz: 3.0 Nincs adar. 1876bp ~ Triactinomyxon sp F. (91%) Kent et al. (2001) RAB ttípus 2 I. michaelseni ( ) 5.3 ( ) ( ) 6.94 ( ) H: 5.2 Sz: Nincs adat SYN típus 1 I. michaelseni ( ) 14.7 ( ) ( ) 6.6 ( ) H: 6.1 Sz: 4.5 Nincs adat 1615bp ~ Syn. Típus EE-2004 (99%) Székely et al. (2005) NEO típus 1 I. michaelseni D: 23.5 ( ) 7.5 ( ) 19.7 ( ) H: 3.8 Sz: Nincs adat 9
10 ábra. Apikális és oldalnézetben lévő actinospórákról készült tusrajzok. A B aurantiactinomyxon típus-1; CD aurantiactinomyxon típus-2. Bar = 10 µm 4. ábra. Apikális és oldalnézetben lévő actinospórákról készült tusrajzok. A,B aurantiactinomyxon típus-3; CD aurantiactinomyxon típus-4; E aurantiactinomyxon típus-5. Bar = 10 µm 5. ábra. Actinospórákról készült tusrajzok. A raabeia típus 1; B raabeia típus-2; C synactinomyxon; D, E synactinomyxon spora teste előlnézetben és apikális nézetben; F, G neoactinomyxum. Bar. Ábrák: A, B, C = 50µm; Ábrák: D, E, F, G = 10µm 10
11 5. Aurantiactinomyxon Típus 5 (Ábra. 4e; Táblázat 1) A spóratest apikális nézetben háromszög alakutól szférikusig változik, mérete 10.3 ( ) μm. A kaudális nyúlvány 14.6 ( ) μm hosszú és 6.5 ( ) μm széles, a legnagyobb kiterjedés 36.9 ( ) μm. A kaudális nyúlványok egyforma hosszúak, ujj alakúak, lekerekített végűek, és lefelé hajlók. A sarki tok kerek apikális nézetben és μm méretű. A sporoplazma 8 sejtből áll. 6. Raabeia Típus 1 (Ábra. 5a; Táblázat 2) A spóra hagyma alakú, szélesebb az alapnál mint a spóra test végén oldalnézetben és lekerekített apikális nézetben ( ) μm hosszú és 8.9 ( ) μm széles. A kaudális nyúlványok ( ) μm hosszúak és 5.44 ( ) μm szélesek az alapnál. A kaudális nyúlványok egyenlő hosszúak, megnyúltak, elkeskenyedők, végük kihegyesedik, és lefelé görbül. A sarki tok apikális nézetben kerek, μm méretű, a spóratesten centrálisan helyezkedik el. A csira sejtek száma nem volt megszámolható. 7. Raabeia Típus 2 (Ábra. 5b; Táblázat 2) A spóratest oldalnézetben megnyúlt és cilindrikus alakú, 63.2 ( ) μm hosszú és 5.3 ( ) μm széles. A kaudális nyúlványok ( ) μm hosszúak és 6.9 ( ) μm szélesek az alapnál. A kaudális nyúlványok felfelé görbülnek, a végük felé elhegyesednek és kihegyesedten végződnek. A sarki tok oldalnézetben körte alakú, μm méretű, és az apex felé irányul. A sporoplasma 16 csírasejtet tartalmaz, melyek egy vagy két oszlopba rendezettek. 8. Neoactinomyxum Típus 1 (Ábrák. 5f, g; Táblázat 2) A spóra (spóratest a kaudális nyúlványokkal együtt) oldalnézetben elliptikus, apikális nézetben háromszögletű. A spóratest gömb alakú, átmérője 23.5 ( ) μm. A kaudális nyúlványok ( ) μm hosszúak és 6.9 ( ) μm szélesek az alapjuknál. A kaudális nyúlványok egyenlő hosszúak, megnyúltak, elkeskenyedők, hegyesen végződők és lefelé görbülők. A három sarki tok oldalnézetben kerek, μm méretű, egyformán a spóratest közepe irányában helyezkednek el. A héjsejt disztálisan és proximálisan is elhelyezkedhet el a kaudális nyúlványban. A másodlagos csírasejtek száma Synactinomyxon Típus 1 (Ábrák. 5c, d, e; Táblázat 2) A spóratest szférikus vagy hagymaszerű oldalnézetben, a bázisnál szélesebb mint az apex-nél, 19.4 ( ) μm hosszú és 14.7 ( ) μm széles. Az érett spórák kaudális nyúlványai egyenlő hosszúak, fokozatosan keskenyednek a bunkós vég felé. A nyúlványok hossza ( ) μm, és a szélessége a bázisnál 6.6 ( ) μm. A három egyenlő méretű, körte alakú sarki tok μm. A csírasejtek nem voltak megszámolhatók. 10. Triactinomyxon Típus 1 (Ábrák 6a, b) A spóratest 41.6 ( ) μm hosszú és μm ( ) széles. A kaudális nyúlványok elkeskenyedők és görbültek, μm ( ) hosszúak és μm ( ) méretűek legnagyobb kiterjedésben. A csírasejtek száma 16. A poláris fonál 5 csavarulatot ír le. 11
12 11. Triactinomyxon Típus 2 (Ábrák. 6c, d) A spóra ( ) hosszú és ( ) μm széles. A kaudális nyúlványok ( ) μm hosszúak és ( ) μm méretűek a legnagyobb kiterjedésben. A csírasejtek száma > 26 (valószínűleg 32). A poláris fonál 4 csavart ír le. A TAM 2 kaudális nyúlványainak vége erősen felfelé görbül. 12. Triactinomyxon Típus 3 (Ábrák. 6e, f) A TAM 3 hossza ( ) μm szélessége ( ) μm. A kaudális nyúlványok μm ( ) hosszúak és ( ) μm méretűek a legnagyobb kiterjedésükben. A sporoplasma több mint 30 csírasejtet tartalmaz. A sarki fonál 4-5 csavarulatot ír le. 13. Triactinomyxon Típus 4 A spóratest 41.9 ( ) μm hosszú és 11.5 ( ) μm széles. A kaudális nyúlványok nem egyenlő hosszúak, egyikük rövidebb. Enyhén hajlanak a hegyesedő végük felé, amely erősen kihegyesedve végződik. A két hosszabbik kaudális nyúlvány mérete ( ) μm. Szélességük a középen 13.6 ( ) μm. A spóroplasma 8 csírasejtet tartalmaz. A sarki fonalak 4-5 csavart írnak le. Jelen közleményt megelőzően Magyarországon hat aktinospora kollektív csoport tagjait ismertették: aurantiactinomyxon, hungactinomyxon, guyenotia, neoactinomyxum, raabeia, és triactinomyxon (El-Mansy et al. 1998a, b; Rácz et al. 2005; Eszterbauer et al. 2006). Közülük El- Mansy et al. (1998b) 5 triactinomyxon típus, két raabeia és három aurantiactinomyxum típus jelenlétét mutatta ki T. tubifex, Limnodrilus sp. és B. sowerbyi férgekből a Balatonban. Egy másik összefoglaló munkában egy halgazdaságban El-Mansy 28 actinosporea típust (4 triactinomyxon típust, 4 raabeia típust, 12 aurantiactinomyxon típust, és 8 neoactinomyxum típust,) talált., ugyanakkor Eszterbauer és mtsai (2006) 14 actinosporea típus (5 triactinomyxon típus, 4 neoactinomyxumon típus, 3 aurantiactinomyxon típus,, 1 guyenotia típus,, and 1 raabeia típus) előfordulásáról számoltak be tógazdaságokból és a Tisza folyóból. A mi adataink legérdekesebb eredménye az, hogy a korábbi szerzők (El-Mansy et al. 1998a, b;) nem ismertettek neoactinomyxumokat a Balatonból, és hogy csak a jelen munkában vannak adatok a synactinomyxon típus előfordulásáról. A fentiek alapján kimondható, hogy az actinosporea fauna Magyarországon igen gazdag típusokban. 3.3 Fejlődési ciklusok feltárása Az AUM-4, AUM-5, TAM-1, TAM-2 and TAM-3 estében amplifikált fragmentumokat nyertünk, melyekből a a Blast kutatással nyert consensus szekvenciák, %-os egyezőséget adtak myxosporea alternative típusokkal, azaz leírt fajokkal. (3. Táblázat). Az AUM-4 fragmentum tanulmányozásával 99.4%-os hasonlóságot találtunk a ponty belében fejlődő Thelohanellus kitauei fajjal. Az AUM-5 rövid DNS szekvenciái 99.8%-os genetikai hasonlóságot mutattak Eszterbauer és mtsai. (2006) aurantiactinomyxon B1 izolátumával, amely a T. nikoskii faj szevenciáinak felel meg. A TAM-1 szekvenciái %-ban egyeztek a koncér (Rutilus rutilus) Myxobolus fundamentalis fajának szekvenciáival. Ugyanakkor a TAM-2 12
13 (2 klón) 100%-os azonosságot mutatott a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) veseereiben és intersticiumában élősködő M. erythrophthalmi szekvenciáival. 100%-os szekvencia azonosságot találtunk a TAM-3 (3 klón) os a M. shaharomae,között. Ez utóbbi faj a küsz (A. alburnus) veséjében, májában, heréjében és belének propria rétegében képez plazmódiumokat. A jelenlegi munka molekuláris vizsgálatai újabb adatokat szolgáltattak arról, hogy a Myxobolus fajok fejlődése során az aktinospora stádiumban triactinomyxon spórák jönnek létre. Az is világossá vált, hogy a M. fundamentalis, M. eryhtrophthalmi és M. shaharomae fajok azt az általánosan elfogadott fejlődésmenetet követik, melyet Wolf és Markiw (1984) először megállapított, azaz annelida alternatív gazdát igényelnek. Az összes faj, melynek a fejlődésciklusát ismerjük, tubificid férgeket (e.g. Tubifex tubifex, Branchiura sowerbyi, Limnodrilus hoffmeisteri) használ alternatív gazdaként. Egy kisebb számú myxozoa azonban lumbriculid alternatív gazdában (pl. Stylodrilus heringianus, Lumbriculus variegatus) fejlődik. Jóllehet tanulmányainkat megelőzően az Isochaetides michaelseni nem volt említve magyar myxosporea fajok alternatív gazdájaként, az Isochaetides és Limnodrilus genusok szinonimizálása megengedi azt a feltételezést, hogy a mi faj azonosításunk és a hivatkozott szerzők faj azonosítása közötti különbség ebből a tényből adódik. Ez azt sejteti, hogy a balatoni Limndorilus hoffmeisteri- re vonatkozó adatokat Isochaetides fertőzöttségnek lehet tekinteni. 4. KÖVETKEZTETÉSEK Ez a közlemény három új Myxobolus faj, két Myxidium (Myxidiidae) faj, három aurantiactinomyxon, egy neoactinomyxum, két raabeia, egy synactinomyxon és négy triactinomyxon típus előfordulásáról számol be. A munkában pontos értékelés található a malajziai myxosporeák gazdáiról és geográfiai elterjedéséről. Ugyanakkor a munka az adatokat értékelve megállapítja, hogy a minták száma túl kicsi, és a myxosporea fauna valamint a gerinces gazdák köre meglehetősen változó. Tengeri halakból ezideig nem számoltak be myxozoák előfordulásáról, ezért a parazitacsoport megismerését, azok diverzitását, gazdakörét, fejlődési stádiumait valamint az actinospora faunát fokozottan kell vizsgálni. Amellett, hogy a magyar biotópok aktinospora kollekciójának számaránya lényegesen gyarapodott, új kollektív csoportok előfordulásának megállapítására, új morfotípusok leírására került sor, és öt eddig ismeretlen fejlődési ciklust sikerült tisztázni. Ez a munka tisztázta három Myxobolus faj (M. fundamentalis, M. shaharomae, and M. erythrophthalmi) fejlődési ciklusát, és valószínűsítette két Thelohanellus faj. (T. nikolskii and T. kitauei) fejlődési mechanizmusát. Ezideig jónéhány myxospora faj került Magyarország különböző részéről leírásra és kimutatásra, azonban ezek aktinospora fejlődési szakaszáról az ismeretek hiányosak maradtak. A fentiek indokolják, hogy az aktinospóra fázis megismerésére további munkát végezzünk, abból a célból, hogy a nyálkaspórások hiányzó, megfelelő aktinospóráit kimutassuk. Jelen munkafolyamatban a fejlődési ciklus feltárását kísérletes fertőzések végrehajtása nélkül végeztük. A molekuláris analízis egy viszonylag gyors megoldást ígér, és jelentős eredményeket ad, ha a myxospora-actinospora partnerek szekvenciái megegyeznek, azonban ezeket az eredményeket a kísérletes vizsgálatok tovább erősíthetik. Munkám eredményei, hacsak kisebb mértékben is, tovább növelték a myxozoákról eddig meglévő ismereteket, malajziai fajok vonatkozásában, ill. a fejlődési ciklusok tisztázása a magyar biotópok halainak fertőzöttsége vonatkozásában ugyancsak jelentősnek tekinthető eredményeket szolgáltatott. 13
14 3.táblázat. A Balatonból és a Kis Balaton víztározóból izolált triactinomyxon típusok 18S rdns szekvenciáinak genetikai hasonlósága az ugyanezen területről gyűjtött myxospora fajok szekvenciáival Aktinospo ra típus izolátum GenBank nyílvántartási szám (a 18S rdns fragmentum hossza Genetikai hasonlóság Referenciák TAM-1 KF (1625) TAM-2 KF (1606) KF (1158) TAM-3 KF (1618) KF (1243) KF (1499) 100 %, myxospora fázis M. fundamentalis (GU968200) Molnár et al %, myxospora fázis M. erythrophthalmi (EU567311) Molnár et al %, myxospora fázis M. erythrophthalmi (EU567311) Molnár et al %, myxospora fázis M. shaharomae (EU567312) Molnár et al %, myxospora fázis M. shaharomae (EU567312) Molnár et al %, myxospora fázis M. shaharomae (EU567312) Molnár et al AUM-4 Nincs lehelyezett szekvencia 99.4%, myxospora fázis T. kitauei (JQ690367) Ye et Wang 2012 unpublished AUM-5 nincs lehelyezett szekvencia 99.8%, actinospora fázis T. nikolskii (DQ231136) Eszterbauer et al ábra. Triactinomyxon spóráról készült fázis kontraszt mikrofotó és sematikus rajz. (A és B) M. fundamentalis actinospora stádiuma. (C és D) M. erythrophthalmi actinospora stádiuma. (E és F) M. shaharomae actinospora stádiuma. 14
15 5. AZ ÚJ EREDMÉNYEK LISTÁJA 1. Egy új élősködő faj, Myxobolus tambroides sp. n. leírása Tasik Kenyir Víztározóból, Malajzia. Parasitology Research. DOI /s Egy új élősködő faj, Myxobolus ophiocarae sp. n. leírása a Merang folyó torkolatából, Malajzia. Parasitology Research. DOI /s Egy Myxobolus és két Myxidium faj tervezett leírása a Tasik Kenyir Víztározóból, Malajzia. 4. Egy új actinospora kollektív csoport kimutatása, és új actinospora morfotípus (raabeiatípus 2) kimutatása Magyarországon 5. Balatoni és kis balatoni myxosporea fajok fejlődési ciklusának tisztázása Magyarországon a következő fajokat illetően: A. Myxobolus fundamentalis B. Myxobolus erythrophthalmi C. Myxobolus shaharomae D. Thelohanellus kitauei E. Thelohanellus nikolskii 6. PUBLIKÁCIÓK A disszertációhoz tartozó publikációk Tudományos közlemények: 1. Székely Cs, Shaharom F, Cech G, Mohamed K, Zin NA, Borkhanuddin MH, Ostoros G, Molnár K (2012) Myxozoan infection of the Malaysian mahseer, Tor tambroides, of Tasik Kenyir Reservoir, Malaysia: description of a new species Myxobolus tambroides sp.n. Parasitol Res 111(4): IF Borkhanuddin MH, Cech G, Mazelan S, Shaharom-Harrison F, Molnár K, Székely C (2013) Myxobolus ophiocarae sp. n. (Myxozoa: Myxosporea: Bivalvulida) infecting the gill of wild goby, Ophiocara porocephala (Perciformes: Gobioidei) in Malaysia. Parasitol Res. DOI /s x. IF Szorosan kapcsolódó publikációk: 1. Székely C, Borkhanuddin MH, Shaharom F, Molnár K (2012) Description of Goussia kuehae n. sp. (Apicomplexa: Eimeriidae) infecting the gut of the Asian seabass (Lates calcarifer) cultured in Malaysian fish farms. Accepted Systematic Parasitology Journal. IF
16 Tudományos konferenciákon tartott előadások: 1. Borkhanuddin, H., Ostoros, GY., Molnár, K., Székely, CS. (2011): New data on the actinosporean stages of fish-parasitic myxosporeans in oligochaete alternative hosts in Lake Balaton in [Új adatok a halparazita nyálkaspórások oligochaetákban fejlődő alternatív aktinospora stádiumairól a Balatonban (2011)]. Conference Abstracts. p rd. Georgikon Scientific Conference September, 2011, Keszhely, Hungary 2. Borkhanuddin, H., Ostoros, Gy., Molnár, K., Székely, Cs. (2012): Data collected on the actinosporean stages of fish parasitic myxosporeans in annelid alternative hosts in Lake Balaton & Kis-Balaton Reservoir in MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága Akadémiai Beszámoló (38.). Parazitológia, Állattan, Halkórtan. Előadás összefoglalók. 6. oldal Január. 18. Budapest. 3. Borkhanuddin, H, Cech, G., Ostoros, Gy., Molnár, K, Székely, Cs. (2012): Morphological and molecular biological investigations on the actinosporean satges of fish parasitic myxosporeans collected in Lake Balaton and Kis-Balaton Reservoir in Az előadások összefoglalói. 26. oldal. XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás Május Szarvas. 4. Borkhanuddin, H, Cech, G., Ostoros, Gy., Molnár, K, Székely, Cs. (2012): Collection Of The Actinosporean Stages Of Fish-Parasitic Myxosporeans In Annelid Alternative Hosts In Lake Balaton & Kis Balaton Reservoir In Tavaszi Szél (Spring Wind) PhD Konferencia. Győr Május Borkhanuddin, H, Cech, G., Ostoros, Gy., Molnár, K, Székely, Cs. Morphological And Molecular Investigations On The Actinospore Stages Of Myxozoans Infecting Oligochaetes From Lake Balaton And Kis-Balaton Reservoir With Finding Actinospore- Myxospore Pairs Of Three Myxobolus spp. 54th Georgikon Scientific Conference (October ). Keszthely, Hungary. 6. Borkhanuddin, H, Cech, G., Molnár, K, Székely, Cs. A Survey On Myxozoans Infecting Wild Fishes In The Terengganu District, Malaysia. Academic Reports: Parasitology, Zoology, Fish Pathology. (January th).Budapest, Hungary. 7. Borkhanuddin, H, Molnár, K, Székely, Cs.. Marine Biology Study in Malaysia & Sea Turtle Conservation Works. ELTE University. (26th March, 2012) Budapest Hungary 8. Borkhanuddin, H, Cech, G., Molnár, K, Székely, Cs. Studies on Fish Parasitic Myxozoan in Marine & Freshwater Biotopes of Hungary & Malaysia. TEMASEK Life Sciences Laboratory (February th ) Singapore 9. Borkhanuddin, H, Cech, G., Molnár, K, Székely, Cs.. Parasitic Myxozoans. Porto University (May th -31 st ) Porto, Portugal 16
17 10. Borkhanuddin, H, Cech, G., Molnár, K, Székely, Cs. The Life Cycle of Three Myxobolus spp. and Two Thelohanellus spp. (Myxozoa) From Fishes of Lake Balaton and Kis Balaton Reservoir. European Association of Fish Pathologist (EAFP) Conference, in September 2013, in Tampere, Finland Tudományos konferenciákon szereplő poszterek: 1. Borkhanuddin MH, Shaharom-harrison F., Bachok Z. (2011): Infestations of Notchedthreadfin Bream, Nemipterus peronii, with the Paraphilometroides nemipteri, and The Potential Use of This Parasite as Biological Tag for Stock Discrimination; Malaysian Study Case. Az előadások összefoglalói. 42. oldal. XXXV. Halászati Tudományos Tanácskozás Május Szarvas 2. Borkhanuddin, H, Cech, G., Ostoros, Gy., Molnár, K, Székely, Cs. The life cycle of three Myxobolus spp. and two Thelohanellus spp. (Myxozoa) from fishes of lake Balaton and Kis Balaton reservoir. Poster. HAKI NAPOK (May ) Szarvas, Hungary 3. Borkhanuddin, H, Cech, G., Ostoros, Gy., Molnár, K, Székely, Cs. New data of parasitic fish myxozoa (Myxobolidae) of Malaysian biotopes. Poster. HAKI NAPOK (May ) Szarvas, Hungary. 4. Borkhanuddin, H, Cech, G., Molnár, K, Shaharom-harrison F., Székely, Cs. New Data of Parasitic Fish Myxozoa (Myxobolidae) of Malaysian Biotopes. European Association of Fish Pathologist (EAFP) Conference, in September 2013, in Tampere, Finland 5. Csaba Székely, Muhammad Hafiz Borkhanuddin, Gábor Cech, Faizah Shaharom, Kartini Mohamed, Mohd Shukri Adam Embong, Kálmán Molnár. Parasitological Investigations of the Asian Seabass (Lates calcarifer) Cultured in a fish farm in Setiu Lagoon, Malaysia with Special Emphasis on Myxozoan infections and a Goussia sp. (Aicomplexa: Emeriidae) Infecting The Gut. Third International Fisheries Symposium (IFS 2013), in November 2013, Pattaya, Thailand. 17
módszerekkel, számos eddig ismeretlen actinospóra alakot jellemeztünk, és vetettünk össze a halakban élő myxospóra stádiumokkal, illetve, külföldön
Jelentés: Az OTKA T042464 témáról. Halélősködő nyálkaspórások fejlődésének, kórtanának és fajlagosságának vizsgálata kísérletes és molekuláris biológiai módszerekkel. 2003-2006. Mint azt részjelentéseinkben
RészletesebbenSzerv- és szövet-specifikus Myxobolus fajok elkülönítése molekuláris biológiai módszerek segítségével
Szerv- és szövet-specifikus Myxobolus fajok elkülönítése molekuláris biológiai módszerek segítségével Cech Gábor, Molnár Kálmán és Székely Csaba MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete, 1143 Budapest,
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Festetics Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője Dr. Anda Angéla, D.Sc. Témavezető: Dr. Székely Csaba Társ-témavezető: Dr. Nagy Szabolcs Intézeti konzulensek: Dr. Molnár Kálmán
RészletesebbenSzékely Csaba szakirodalmi munkásságának jegyzéke, valamint link az MTMT-hez. https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&authorid=10001775
Székely Csaba szakirodalmi munkásságának jegyzéke, valamint link az MTMT-hez https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&authorid=10001775 Áttekintés a publikációkról PUBLIKÁCIÓ TÍPUSA Száma KONGRESSZUSI
RészletesebbenMolekuláris biológiai vizsgálatok halparazita nyálkaspórás (Myxosporea) fajokon különös tekintettel a Myxobolus és Sphaerospora genusok tagjaira
Molekuláris biológiai vizsgálatok halparazita nyálkaspórás (Myxosporea) fajokon különös tekintettel a Myxobolus és Sphaerospora genusok tagjaira Zárójelentés Budapest, 2008. február 25. 1 1. Elızmények
RészletesebbenSzékely Csaba impakt faktorokat tartalmazó közlemény listája
Székely Csaba impakt faktorokat tartalmazó közlemény listája Összegzett impakt faktor: 101,855 Várható IF-ek összege: 7,710 Összesen: 109,565 2015 1. Csaba Székely, Gábor Cech, Stephen D Atkinson, Kálmán
RészletesebbenHalélısködı nyálkaspórások intrapiscin és intraoligochaeta stádiumainak kísérletes vizsgálata
SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Halélısködı nyálkaspórások intrapiscin és intraoligochaeta stádiumainak kísérletes vizsgálata Doktori értekezés tézisei készítette: Rácz Orsolya
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenMIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN
MIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN Molnár Tamás 1, Lanszki József 1, Magyary István 1, Jeney Zsigmond 2, Lehoczky István 2 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar,
RészletesebbenSebes pisztráng ivadékok Myxobolus cerebralis (Myxozoa) okozta kergekórra való fogékonysága a tenyészállomány genetikai diverzitásának függvényében
Sebes pisztráng ivadékok Myxobolus cerebralis (Myxozoa) okozta kergekórra való fogékonysága a tenyészállomány genetikai diverzitásának függvényében Eszterbauer Edit, Forró Barbara, Tolnai Zoltán, Guti
RészletesebbenKiemelten sikeres kutatási területek 2010-ben. 1. Új eredmények a Pasteurella sensu stricto témakörben
MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETE 1143 Budapest, Hungária krt. 21., 1581 Budapest, Pf. 18. Tel: 467-4060, Fax: 467-4076 e-mail: tibor.magyar@vmri.hu, honlap: www.vmri.hu Kiemelten sikeres kutatási
RészletesebbenMolnár Levente Farkas
Centrales kovaalgák ultrastrukturális változatosságának vizsgálata hagyományos és geometriai morfometriai módszerekkel és összefüggése a környezeti változókkal Molnár Levente Farkas I. Bevezetés A veszélyeztetett
RészletesebbenFiatal kutatói beszámoló
Talajbiológiai- és biokémiai osztály Fiatal kutatói beszámoló Gazdag Orsolya tudományos segédmunkatárs Témavezető: Dr. Ködöböcz László 2013.12.03. Témacím: Különböző gazdálkodási módok hatása a talaj baktérium-közösségeinek
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenMolekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták
RészletesebbenZárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)
Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt
RészletesebbenMTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2013. jan. 28-31)
MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2013. jan. 28-31) Parazitológia, Állattan, Halkórtan 2012. évi 39. füzet 1 ELŐSZÓ Kedves Kolleganők és
RészletesebbenBemutatkozás Dr. Lehoczky István. 2013. december 4..
Bemutatkozás Dr. Lehoczky István 2013. december 4.. A baromfihoz eddig ilyen viszony fűzött Képzettség: 1991 1995. Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest, Érettségi. 1995 2001. Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenDigenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében
Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében Cech Gábor 1, Majoros Gábor 2, Ostoros Györgyi 1, Molnár Kálmán 1, Székely Csaba 1 1 Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi
RészletesebbenPatogén és apatogén nyálkaspórás (Myxozoa) fajok halon belüli fejlődésének összehasonlító vizsgálata
SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék Patogén és apatogén nyálkaspórás (Myxozoa) fajok halon belüli fejlődésének összehasonlító vizsgálata Szakdolgozat Készítette:
RészletesebbenA termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish.
OTKA K67808 zárójelentés 2012. A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish. A fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) olyan technikai fejlettséget ért
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék. DOKTORI (PhD) TÉZISEK
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) TÉZISEK Állat és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc. (Jogelőd:
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HÁROMFÁZISÚ MEGOSZLÁS ALKALMAZÁSA ÉLELMISZERFEHÉRJÉKVIZSGÁLATÁBAN
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HÁROMFÁZISÚ MEGOSZLÁS ALKALMAZÁSA ÉLELMISZERFEHÉRJÉKVIZSGÁLATÁBAN Szamos Jenő KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Budapest 2004 A doktori iskola megnevezése: tudományága:
RészletesebbenBúza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium
RészletesebbenKülönböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai vizsgálata
Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék, Budapest Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai
RészletesebbenDNS-szekvencia meghatározás
DNS-szekvencia meghatározás Gilbert 1980 (1958) Sanger 3-1 A DNS-polimerázok jellemzői 5'-3' polimeráz aktivitás 5'-3' exonukleáz 3'-5' exonukleáz aktivitás Az új szál szintéziséhez kell: templát DNS primer
RészletesebbenMIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Péteri Adrienn Zsanett Témavezetők: Dr. Varga János, Egyetemi docens Dr. Vágvölgyi Csaba, Tanszékvezető egyetemi
Részletesebben2011. január április 10. IPK Gatersleben (Németország) május 17. Kruppa Klaudia
2011. január 10. 2011. április 10. IPK Gatersleben (Németország) Gatersleben (G-life) Country State District Town Administration Germany Saxony-Anhalt Salzlandkreis Seeland Basic statistics Area 16.00
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata PhD értekezés tézisei Készítette: Dr. Jánosi Katalin Témavezet : Dr.
RészletesebbenBalatoni halfajok és köztigazda szervezetek parazitológiai monitorozása (K sz. OTKA kutatás zárójelentése)
Balatoni halfajok és köztigazda szervezetek parazitológiai monitorozása 2008-2012 (K 71837. sz. OTKA kutatás zárójelentése) A halakban élősködő nyálkaspórásokkal (myxospora formák) kapcsolatos vizsgálatok
RészletesebbenÉter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése
Éter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Szabó Zsolt Témavezető: Dr. Bihari Zoltán vezető kutató
RészletesebbenGuatemala denevérfaunája
Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated
RészletesebbenLillafüredi Pisztrángtelep. A képernyõ jobb alsó sarkában a nagyítás gombra kattintva, az újságcikkek jól olvashatók.
Rólunk írták A képernyõ jobb alsó sarkában a nagyítás gombra kattintva, az újságcikkek jól olvashatók. Lehet, hogy a receptek részhez is tehettem volna, ami Gyepes Gabojsza tollából jelent meg. A legutóbbi
RészletesebbenHazai méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok
AKÁCKÖRÚTON Hazai méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok Előző cikkünkben arról írtunk, milyen új eszköztárral rendelkezünk a XXI. században a genetikai vizsgálatok területén, és mit adhat a molekuláris
RészletesebbenEgy 10,3 kb méretű, lineáris, a mitokondriumban lokalizált DNS-plazmidot izoláltunk a
Egy 10,3 kb méretű, lineáris, a mitokondriumban lokalizált DNS-plazmidot izoláltunk a Fusarium proliferatum (Gibberella intermedia) ITEM 2337-es törzséből, és a plazmidot pfp1- nek neveztük el. Proteináz
RészletesebbenBALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink
RészletesebbenPannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenMEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI
Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,
RészletesebbenA HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
RészletesebbenFÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás
RészletesebbenDNS molekulák elválasztása agaróz gélelektroforézissel és kapilláris elektroforézissel
DNS molekulák elválasztása agaróz gélelektroforézissel és kapilláris elektroforézissel Gyakorlat helye: BIOMI Kft. Gödöllő, Szent-Györgyi A. u. 4. (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ épülete volt
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Kutatói együttműködések Web 2.0-es PhD kutatói közösség Doktori értekezés tézisei Készítette: Szontágh Krisztina
RészletesebbenMagyar vakcsiga (Bythiospeum hungaricum (Soós, 1927)) egy szisztematikai probléma vizsgálata genetikai módszerekkel
Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem www.mecsek.gportal.hu 2013.07.01. Szerkesztő: Fazekas Imre E-mail: fazekas.hu@gmail.com Magyar vakcsiga (Bythiospeum hungaricum (Soós, 1927)) egy szisztematikai
RészletesebbenHazai természetesvízi és tógazdasági halakból származó Aeromonas veronii törzsek összehasonlító vizsgálata
Hazai természetesvízi és tógazdasági halakból származó Aeromonas veronii törzsek összehasonlító vizsgálata Sellyei Boglárka, Varga Zsuzsanna, Papp Melitta, Paulus Petra, Molnár Kálmán, Székely Csaba MTA
Részletesebbenavagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest
Iparilag alkalmazható szekvenciák, avagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest Neutrokin α - jelentős kereskedelmi érdekek
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.
RészletesebbenBrachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)
A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang
RészletesebbenXXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás
2013. május 22. szerda XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás 9.00-10.00 Érkezés, regisztráció 2013. május 22-23. P R O G R A M 10.00-10.10 Megnyitó: Dr. Jeney Zsigmond, mb. főigazgató Halászati és Öntözési
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN
ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN Benkő Mária 1, Ivanics Éva 2, Palya Vilmos 3, Nemes Csaba 4, Kecskeméti Sándor 5, Dán Ádám 2, Kaján Győző 1, Glávits Róbert 2 1 MTA Állatorvos-tudományi
RészletesebbenBEVEZETÉS CÉLKITŰZÉS
BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább tért hódít a növénynemesítés különböző területein, így a kukoricanemesítésben is. A növényi fenotípusos jellemzők és
RészletesebbenÖsszehasonlító környezetmikrobiológiai. Böddi-szék vizében egy alga tömegprodukció idején
Összehasonlító környezetmikrobiológiai vizsgálatok a Böddi-szék vizében egy alga tömegprodukció idején Czeibert Katalin Témavezető: Dr. Borsodi Andrea Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék
RészletesebbenA ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása. Kivonat
Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (2009) 32:73-78 ISBN 978-963-7120-30-5 HAKI 2009 A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása
RészletesebbenE-mail: mikromikomed@t-email.hu
A mérés célja: Végtermékként gyártott lábbeli-fertıtlenítı eszközök verifikáló dózisának igazolása (validálása), hatékonysági vizsgálat alapján. A minták elıélete Tudományosan igazolt tény, hogy az UV
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
Részletesebben20 éves a Mamma Klinika
20 éves a Mamma Klinika A sejtdiagnosztika modern eszközei a diagnosztikában és terápiában dr Járay Balázs, dr Székely Eszter Medserv Kft, Semmelweis Egyetem II. Patológiai Intézet Budapest 1 22196 betegből
RészletesebbenPosztvakcinációs rotavírus surveillance Magyarországon, 2007-2011
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Posztvakcinációs rotavírus surveillance Magyarországon, 2007-2011 Antalné László Brigitta Témavezetők: Dr. Bányai Krisztián és Dr. Kónya József DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenA MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS
A MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS SZERVES AEROSZOL ELŐVEGYÜLETEINEK LEHETSÉGES FORRÁSAI Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Hajba-Horváth Eszter okleveles környezetkutató Témavezetők:
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenSzent István Egyetem. Állatorvos-tudományi Doktori Iskola
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Madarak (Aves) és tolltetveik (Phthiraptera) gazda-parazita kapcsolatának evolúciós, ökológiai és faunisztikai vizsgálata PhD értekezés tézisei
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenDR. KOKOVAY ÁGNES. Személyes információk. Születési hely, idő: 1956. május 30. Várpalota. Képzettség
DR. KOKOVAY ÁGNES Személyes információk Születési hely, idő: 1956. május 30. Várpalota Képzettség Középiskolai testnevelő tanár (1978) Aerobic oktató (1983) Kézilabda szakedző (1989) C kategóriás néptáncoktató
RészletesebbenMivel korábban már végeztünk mikroszatellit elemzést (Liker et al 2009), a kiértékeléshez szükséges szoftverek és tapasztalat rendelkezésre áll.
Genetikai változatosság (állat csoportok) Pénzes Zsolt, Bihari Péter és Raskó István SZBK Genetika Intézet A pályázati munkatervnek megfelelően első évben elsősorban a részletes elemzésre kiválasztott
RészletesebbenMikroszkopikus gombák szerepe a parlagfű pollenszezon terminációjában
Mikroszkopikus gombák szerepe a parlagfű pollenszezon terminációjában Tischner Zsófia 1,2, Dobolyi Csaba 1, Sebők Flóra 1, Dobróné Tóth Márta 3, Magyar Donát 2 1 Szent István Egyetem 2 Országos Közegészségügyi
RészletesebbenA PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna
A PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna XXVI. Derzsy Napok 2018. június 7-8. Hajdúszoboszló 1 Marek betegség vírusa Vakcina vírustörzs Alphaherpesvirinae Mardivirus Gallid
RészletesebbenA szarvasfélék nagy tüdőférgeinek (Dictyocaulus spp.) genetikai változatossága
A szarvasfélék nagy tüdőférgeinek (Dictyocaulus spp.) genetikai változatossága Ács Zoltán és Sugár László Kaposvári Egyetem Állat- és Környezettudományi Kar Magyar Parazitológusok Társasága 50 éves Jubileumi
RészletesebbenA MAGYAR PARAZITOLÓGUSOK TÁRSASÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 60. sz. TÁJÉKOZTATÓJA 2013. november
A MAGYAR PARAZITOLÓGUSOK TÁRSASÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 60. sz. TÁJÉKOZTATÓJA 2013. november I. A SZERVEZETI ÉLET HÍREI Elnökségi ülés 2013. március 13-án. FARKAS Róbert elnök arról tájékoztatta az elnökséget,
RészletesebbenCytoFuge 2 Sejtkoncentrátor. Felhasználói kézikönyv
CytoFuge 2 Sejtkoncentrátor Felhasználói kézikönyv VIGYÁZAT A minták kezelésekor az általános laboratóriumi biztonsági szabályokat tartsuk be, függetlenül attól, hogy ismerten fertz mintát kezelünk-e vagy
RészletesebbenSemmelweis Egyetem / Élettani Intézet / Budapest. Bioinformatika és genomanalízis az orvostudományban. Szekvenciaelemzés. Cserző Miklós 2017
Bioinformatika és genomanalízis az orvostudományban Szekvenciaelemzés Cserző Miklós 2017 A mai előadás Szekvencia analízis statisztikus szempontból Annotálás homológia alapján Az annotálás szempontjai
RészletesebbenXXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil
RészletesebbenBioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer
CESCI - III. SZENTGOTTHÁRDI SZLOVÉN MAGYAR FÓRUM Bioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer Pannon Bio-Innováció Kft Taller János, PhD ügyvezető Szentgotthárd, 2017. május 23. 1 Pannon
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi
RészletesebbenSzteroid gyógyszeranyagok tisztaságvizsgálata kromatográfiás technikákkal
A doktori értekezés tézisei Szteroid gyógyszeranyagok tisztaságvizsgálata kromatográfiás technikákkal Bagócsi Boglárka Kémia Doktori Iskola Analitikai, kolloid- és környezetkémia, elektrokémia Témavezető:
RészletesebbenAZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem
RészletesebbenAz őszi biológiai vízminősítés a Magyulában
Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.
RészletesebbenKvalitatív elemzésen alapuló reakciómechanizmus meghatározás
Kvalitatív elemzésen alapuló reakciómechanizmus meghatározás Varga Tamás Pannon Egyetem, Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék IX. Alkalmazott Informatika Konferencia ~ AIK 2011 ~ Kaposvár, Február 25. Tartalom
RészletesebbenMTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30) ÁLLATTAN, PARAZITOLÓGIA
MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30) ÁLLATTAN, PARAZITOLÓGIA (2014. január 29, Élettan tanterem, 8.30-tól) 2013. évi 40.
RészletesebbenAdatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS Józsa Krisztián Kritériumorientált képességfejlesztés 2007.07.01. 2011.07.31. 68798
OTKA ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Józsa Krisztián A téma címe: Kritériumorientált képességfejlesztés A kutatás időtartama: 2007.07.01. 2011.07.31. OTKA Nyilvántartási szám: 68798 Az OTKA kutatás keretében
RészletesebbenHASZNÁLATI UTASÍTÁS PARASITE SUSPENSIONS. n Parasite Suspensions formalinban FELHASZNÁLÁSI JAVALLAT ÖSSZEFOGLALÁS ÉS MAGYARÁZAT ALAPELVEK ÖSSZETÉTEL
HASZNÁLATI UTASÍTÁS n Parasite Suspensions formalinban FELHASZNÁLÁSI JAVALLAT A Microbiologics Parasite Suspensions minőségbiztosítási programokat támogatnak, mivel olyan minőség-ellenőrzési provokációs
Részletesebbenmintasepcifikus mikrokapilláris elektroforézis Lab-on-Chip elektroforézis / elektrokinetikus elven DNS, RNS, mirns 12, fehérje 10, sejtes minta 6
Agilent 2100 Bioanalyzer mikrokapilláris gélelektroforézis rendszer G2943CA 2100 Bioanalyzer system forgalmazó: Kromat Kft. 1112 Budapest Péterhegyi u. 98. t:36 (1) 248-2110 www.kromat.hu bio@kromat.hu
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
RészletesebbenNagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább
RészletesebbenZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
RészletesebbenDr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata
Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata Ezúton is köszönöm a lehetőséget és a megtiszteltetést,
RészletesebbenPublikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
Részletesebbenműszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem
Név: Tarnay Katalin Születési adatok: Nyiregyháza, 1933. május 8 Legmagasabb tudományos fokozat, és elnyerésének éve: műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó
RészletesebbenA fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál Persze László Sopron 2014 Az értekezés Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly
RészletesebbenVÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenPublikációs lista. Gódor Győző. 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk...
Publikációs lista Gódor Győző 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2 Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk... 2 Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadások...
RészletesebbenBaranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
RészletesebbenGabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben c. PhD értekezés Készítette:
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenVizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium.
KÖR-KER 2536 Nyergesújfalu Babits M. u. 2. 06-33-504-080 Környezetvédelmi Szolgáltató és 06-33-504-081 Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság E-mail:kor-ker@kor-ker.hu http://www.kor-ker.hu Vizsgálólaboratórium:
RészletesebbenBakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján
Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS
RészletesebbenTejsavbaktériumok és Bifidobaktériumok meghatározására alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata
Tejsavbaktériumok és Bifidobaktériumok meghatározására alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata Hucker A. 1, Kőrösi T. 1, Bieberné Á. 1, Császár G. 1, Süle J. 2, Varga L. 2 1 Magyar Tejgazdasági
Részletesebben