MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
|
|
- Ervin Katona
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Péteri Adrienn Zsanett Témavezetők: Dr. Varga János, Egyetemi docens Dr. Vágvölgyi Csaba, Tanszékvezető egyetemi tanár Biológia Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszék Szeged 2009 Bevezetés A mikotoxinok a gombák másodlagos anyagcseretermékei, melyek az állatokra és az emberekre nézve egyaránt ártalmasak. Az élelmiszerek és az állati takarmányok mikotoxin-szennyezettsége ma is világméretű problémát jelent. Gazdasági és egészségügyi szempontból az egyik legjelentősebb mikotoxin az ochratoxin A (OTA), melyet több Aspergillus és Penicillium faj is termel. Számos mezőgazdasági termékben (pl. kakaó, kávé, fűszerek, gabonafélék) előfordulhatnak ochratoxinok. A mikotoxinok egészségügyi határértékeit az Európai Unión belül az Európiai Bizottság (EC) határozta meg, ezen kívül számos ország rendelkezik saját egészségügyi határértékkel. Állati és emberi egészségügyi szempontból az ochratoxinok hepato- és nefrotoxikus, valamint karcinogén tulajdonságokkal rendelkeznek. Számos eljárást fejlesztettek ki a mikotoxinok eltávolítására, melyek lehetnek fizikai, fizikokémiai, kémiai és biológiai detoxifikáló eljárások. A biológiai eljárások esetében számos mikroorganizmust vizsgáltak már, hogy képes-e az OTA-t lebontani, vagy átalakítani nem toxikus ochratoxin α-vá, vagy más kevésbé toxikus vegyületekké. Célkitűzések Munkánk során egy kíméletesebb dekontaminációs eljárás (biológiai módszer) kifejlesztése volt a cél, mely lehetővé tenné a mezőgazdasági termények/termékek mikotoxin-szennyezettségének csökkentését. Célunk volt toxinbontásra pozitívnak bizonyult mikrobák (mint pl.: a Rhizopus fajok, a Phaffia rhodozyma) további vizsgálata, valamint a Ph. rhodozyma gombafaj OTA-adszorpciós és degradáló képességének vizsgálata, valamint annak tisztázása, hogy milyen enzim(ek) lehetnek felelősek a detoxifikációért. Munkánk során a következő célokat fogalmaztuk meg: Milyen a Ph. rhodozyma izolátum OTA- bontásának kinetikája. 2
2 Milyen hatással van a hőmérséklet az OTA-degradációra és az adszorpcióra. Milyen hatással van az OTA-adszorpcióra a különböző sejtkoncentráció és az időtartam. Esetleg az ochratoxin α-án kívül más bomlástermékek is keletkezhetnek-e (HPLC analízis). Milyen hatással vannak a különböző karboxipeptidáz-inhibítorok az OTA-degradációra. Terveink között szerepelt még a bontásért felelős enzim (karboxipeptidáz A) génjének azonosítása és klónozása a már korábban OTA- bontóként azonosított A. niger (CBS / N400) gombaizolátumban, mivel korábbi vizsgálatok szerint egy karboxipeptidáz-szerű enzim lehet felelős az OTA bontásáért. Ezt a hipotézisünket az alábbi lehetőségekkel szerettük volna alátámasztani: 1. A karboxipeptidáz A-t kódoló gén expresszáltatása Pichia pastoris élesztőfajban, így további információk szerzése az enzimfehérjéről. 2. A karboxipeptidáz A-t kódoló gén expresszáltatása atoxinogén Aspergillus gombafajokban. Alkalmazott Módszerek Ochratoxin A detektáláshoz alkalmazott technikák: Vékonyréteg kromatográfia (TLC) Magas nyomású folyadék kromatográfia (HPLC) DNS alapú technikák: DNS tisztítása Polimeráz láncreakció (PCR, Inverz PCR) DNS fragmentumok klónozása DNS szekvenálás Plazmid konstrukciók létrehozása Baktériumok transzformációja Plazmid DNS tisztítása Nukleotid és aminosav szekvencia adatok elemzése: DNS szekvenciák ellenőrzése Nukleotid szekvenciák analízise, összehasonlítása, a nukleotid szekvenciákból származtatott aminosav szekvenciák megállapítása Nukleotid és aminosav szekvenciák illesztése Pichia pastoris expressziós rendszer alkalmazása: Fehérje tisztítás, fehérje gélelektrofórézis. Atoxinogén Aspergillus izolátumok genetikai transzformációja: Higromicin B rezisztencián alapuló szelekciós körülmények optimalizálása Protoplasztok képzése Integratív transzformálás Eredmények Rhizopus izolátumok mikotoxin-detoxifikáló képességének vizsgálata. (VARGA és MTSAI. 2005) Rhizopus és a Phaffia/Xanthophyllomyces izolátumokat vizsgáltuk, hogy rendelkeznek-e OTA-bontó képességgel. Elsőként 51 Rhizopus izolátumot teszteltünk, melyek közül 15 izolátum képes az OTA bontásra. A jól bontó izolátumok közül kettőt (Rhizopus stolonifer Rh 5, Rh. microsporus Rh 31) kiválasztottuk a toxinbontás kinetikájának részletes elemzése céljából. Ezen kísérletekhez összehasonlításként az Aspergillus niger CBS törzset is felhasználtuk, mivel korábban már e törzs bontási kinetikáját részletesen megvizsgálták. Kísérleti eredményeink kimutatták, hogy a Rhizopus izolátumok az OTA 90%-át csak nap elteltével voltak képesek elbontani, míg az A. niger az OTA 90%-át 6 napos inkubáció alatt volt képes degradálni. A vizsgált két Rhizopus izolátum (Rh 5, Rh 31) toxinbontása között nem tapasztaltunk jelentős eltéréseket. Ezen kívül kíváncsiak voltunk, hogy a két Rhizopus Rh 5, Rh 31 és az A. niger CBS izolátumok képesek-e az OTA-bontásra természetes körülményeket modellező kísérleti rendszerben: a toxinbontást nem tápoldatban, hanem benedvesített búzaszemeken teszteltük. A modellkísérleti eredmények alapján elmondhatjuk, hogy mindhárom izolátum szemmel 3 4
3 láthatóan jól növekedett a szubsztrátumon, de a két Rhizopus izolátum közül csak az egyik (Rh. stolonifer Rh 5) volt képes lecsökkenteni a toxintartalmat természetes körülményeket modellező kísérlet során. Az A. niger CBS izolátum, mely tápfolyadékos kísérletekben a legjobb toxinbontónak bizonyult, nem volt képes lebontani az OTA-t. A HPLC-kísérletek is alátámasztották, hogy 14 nap inkubálás után búzán a bevitt OTA 96,5%-át lebontotta a Rh. stolonifer (Rh 5) izolátum. A Rh. stolonifer Rh 5 izolátum megfelelőnek bizonyulhat ipari célokra történő felhasználásra, mely ígéretes biológiai detoxifikáló eljárás lenne a szennyezett mezőgazdasági termékekre nézve. A módszer optimalizálásához további kísérletek szükségesek. Phaffia/Xanthophyllomyces izolátumok OTA-bontó képességének elemzése. (PÉTERI és MTSAI. 2007) A Rhizopus izolátumokon kívül megvizsgáltuk még néhány Phaffia/Xanthophyllomyces élesztő-izolátum OTA-bontó képességét is. Kezdeti kísérletek során három Phaffia/Xanthophyllomyces élesztő-izolátumot (CBS 5905, CBS 5908, CBS 6938) alkalmaztunk az OTA-bontó képesség vizsgálatára. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy az élesztő-izolátumok kevesebb, mint 10 nap alatt lebontják vagy adszorbeálják az OTA-t PM tápoldatból. A vizsgált izolátumok közül is a Ph. rhodozyma CBS 5905 izolátum bizonyult a legjobbnak, ezért a későbbiekben már csak ezzel az izolátummal dolgoztunk tovább. E törzzsel elvégeztük az OTA bontási kinetikájának vizsgálatát, melynek eredményei alapján a Ph. rhodozyma CBS 5905 izolátum a 7. napon az OTA-mennyiség 50%-át lebontotta a PM tápoldatból, és további 7 nap után a teljes toxinmennyiség 90%-át bontotta le. A sejtextraktumból kiderül, hogy az első két napban a Phaffia élesztősejtek a lebontás mellett adszorbeálják az OTA-mennyiség egy részét, majd az adszorpció is folyamatosan csökken. Tehát a Ph. rhodozyma izolátum az OTAbontó képessége mellett OTA-adszorbeáló képességgel is rendelkezik, mely élesztők esetében a szakirodalom szerint általános jelenség. Az OTA-bontási kinetikájának vizsgálatán kívül még számos kísérletet végeztünk el annak tisztázására, hogy milyen hatással van a különböző hőmérséklet, az inkubációs idő hosszúsága és a növekvő sejtkoncentráció az OTA-degradációra és adszorpcióra. Megvizsgáltuk, hogy az OTA-bontásért felelős enzim extracellulárisan vagy intracellulárisan választódik-e ki. A kísérlet során azt tapasztaltuk, hogy a Ph. rhodozyma izolátum OTA bontása 25 és 35ºC között a legnagyobb és a bontásért felelős enzim(ek) aktivitása egészen 60ºC-ig megmaradt, annak ellenére, hogy a Ph. rhodozyma izolátum optimális növekedéséhez szükséges hőmérséklet 20ºC. Érdekes, hogy az OTA degradáció 20ºC-on jóval elmaradt a 25 és 35ºC-on tapasztalthoz képest. A 60ºC feletti hőmérsékleteken az OTA-degradáció helyett inkább az OTA-adszorpció vette át a szerepet. A Ph. rhodozyma izolátum OTA-adszorpciójára irányuló kísérletek során összehasonlítottuk az élő és a hőkezelt élesztősejtek OTA-adszorbeáló képességét négyféle sejtkoncentráció (10 8, 10 9, 10 10, sejt/ml) esetében. Azt tapasztaltuk, hogy a hőkezelt élesztősejtek esetében jelentősebb volt az OTAadszorpció, mint az élő sejteknél. Emellett pozitív összefüggést tapasztaltunk a hőkezelt élesztősejtek toxinmegkötő képessége és a növekvő sejtkoncentráció között. Az élő sejtek esetében nem tapasztaltunk összefüggést az OTAadszorpció és a növekvő sejtkoncentráció között. Azon kísérletekből, melyek az OTA-bontásért felelős enzim extracellulárisan vagy intracellulárisan történő kiválasztódásának vizsgálatára irányultak, azt az eredményt kaptuk, hogy feltételezhetően az enzim(ek) nem választódnak ki a fermentlébe, hanem ez az enzim(ek) sejthez kötöttek lehetnek. Irodalmi adatok és a Ph. rhodozyma izolátum OTA-bontásának HPLC-analízise alapján azt feltételeztük, hogy az OTA-bontásért egy karboxipeptidáz enzim lehet a felelős. Ebből kiindulva megvizsgáltuk, hogy milyen hatással vannak a különböző karboxipeptidáz 5 6
4 inhibitorok az OTA bontására nézve Ph. rhodozyma izolátum esetében. A különböző karboxipeptidáz inhibitorok (karboxipeptidáz inhibitor burgonyából, teljes mini proteáz inhibitorkoktél-tabletta, EDTA, EGTA és 1,10-fenantrolin) közül csak kettő bizonyult hatásosnak, ez a kettő kelátoló ágens (EDTA, 1,10- fenantrolin) melyek jelentősen gátolták az OTA bontását az élesztősejtek esetében. Ebből arra következtettünk, hogy a degradációt végző enzim feltehetően egy metalloproteáz, melynek működéséhez nem Ca 2+ ion szükséges, mivel a EGTA nem volt hatással a OTA-bontásra Ph. rhodozyma izolátum esetében. További kísérleteket tervezünk az OTA-bontásért felelős folyamatok hátterének felderítése céljából a Ph. rhodozyma izolátum esetében, mivel jó OTA-bontó és adszorbeáló képességgel rendelkezik. A cpa gén klónozása Aspergillus niger (CBS / N400) törzsből. Ezen munkákkal párhuzamosan elvégeztük a bontásért felelős enzim (karboxipeptidáz A) génjének azonosítását és klónozását a már korábban OTAbontóként azonosított A. niger CBS törzsből. Korábbi irodalmi adatok alapján azt feltételeztük, hogy az OTA bontásáért egy karboxipeptidáz lehet a felelős az A. niger CBS izolátum esetében is. Meghatároztuk, hogy az A. niger cpa gént kódoló régió 3287 bp hosszúságú, a kódoló szakasz hossza 1939 bp, amely egy 72 bp intront tartalmaz és egy 621 aminosavból álló fehérjét határoz meg. A gén kódoló szekvenciája mellett egy 648 bp hosszúságú promótert és egy 700 bp hosszúságú terminális régiót is meghatároztunk. A cpa gén expresszáltatása Pichia és atoxinogén Aspergillus izolátumokban. Az alaphipotézisünket, melynek értelmében egy karboxipeptidáz enzim lehet felelős az OTA bontásáért az A. niger CBS izolátum esetében, további két kísérletsorozat elvégzésével próbáltuk meg alátámasztani. 1. Bejuttattuk a cpa gént kódoló szekvenciát a Pichia pastoris élesztőfaj transzformálásához szükséges ppiczα A vektorba. Ellenőriztük, hogy a Pichia pastoris KM71H törzs rendelkezik-e OTA-bontó vagy adszorbeáló képességgel. Azt tapasztaltuk, hogy a Pichia élesztősejtek nem rendelkeznek OTA-bontó képességgel, viszont képesek az OTA kismértékű adszorpciójára. Elvégeztük a Pichia pastoris KM71H törzs transzformálását a cpa gént tartalmazó ppiczα A vektorral. Ezután elvégeztük a cpa gén expresszáltatását transzformáns Pichia pastoris KM71H törzsekben. A cpa gén expresszáltatását követően megvizsgáltuk, hogy esetlegesen a natúr fermentlébe kijutott karboxipeptidáz enzimfehérje képes-e az OTA bontására. Az ellenőrző vizsgálatok során megállapítottuk, hogy sikeres volt a Pichia pastoris KM71H törzs transzformálása a cpa gént tartalmazó ppiczα A vektorral. Viszont nem sikerült kimutatni a natúr fermentléből a karboxipeptidáz enzimfehérjét, feltehetően nem jutott ki az élesztősejtből. 2. Kidolgoztunk egy transzformációs kísérletet a nem toxinbontó Aspergillus törzsek pancpa vektorral történő transzformálására. Megterveztük és elkészítettük a pancpa vektort, mely tartalmazta a cpa gént trpc promóterrel és terminális régióval, és a hygb R gént tartalmazó kazettát (szelekciós marker). A transzformációs kísérleteket megelőzően meghatároztuk a nem toxinbontó Aspergillus törzsek minimális gátló koncentrációját (MIC) hygromicin B antibiotikumra. Az A. niger JHC 607 izolátum esetében a MICérték 150 µg/ml, az A. nidulans SZMC 0552 esetében pedig 300 µg/ml volt. Ezt követően elvégeztük a nem toxinbontó Aspergillus törzsek pancpa vektorral történő transzformációját. A transzformáns Aspergillus izolátumokkal (T55L, 7 8
5 T55C) elvégeztünk egy tesztkísérletet, hogy a transzformációt követően rendelkeznek-e az OTA-bontó képességével. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a transzformáns Aspergillus izolátumok (T55L, T55C) rendelkeznek a hygb R génnel, de a cpa gén nem jutott át a transzformáció során, esetleg nem fejeződött ki a későbbiekben, mivel nem történt OTA-bontás. Alaphipotézisünket, mely szerint egy karboxipeptidáz enzim lehet felelős az OTA bontásáért az A. niger CBS izolátum esetében, egyik kísérletsorozattal sem tudtuk alátámasztani vagy megcáfolni. További kísérleteket tervezünk, hogy megbizonyosodjunk arról valóban ez a karboxipeptidáz enzim felelős-e az OTA-bontásért az A. niger CBS izolátum esetében. A dolgozat alapját képező közlemények: Varga, J., Péteri, Zs., Tábori, K., Téren, J., Vágvölgyi, Cs. (2005) Degradation of ochratoxin A and other mycotoxins by Rhizopus isolates. International Journal of Food Microbiology 99, Péteri Zs., Téren J., Vágvölgyi Cs. and Varga J. (2007) Ochratoxin adsorption caused by astaxanthin-producing yeasts. Food Microbiology 24: A dolgozat témájához kapcsolódó összefoglalók, poszterek: Varga, J., Rigó, K., Péteri, Zs., Tábori, K., and Vágvölgyi, Cs. (2002) Degradation of mycotoxins by filamentous fungi. Croatian, Hungarian and Slovenian Symp. Ind. Microbiol. Microbiol. Ecol., Opatija, Abstracts 55. Varga, J., Rigó, K., Péteri, Zs., Tábori, K., Téren, J., and Vágvölgy, Cs. (2002) Degradation of mycotoxins by Rhizopus and Aspergillus isolates. MMT Balatonfüred, Abstracts. Varga, J., Rigó, K., Péteri, Zs., Tábori, K., Téren, J., and Vágvölgy, Cs. (2004) Ochratoxin degradation caused by Rhizopus and Aspergillus isolates. 2 nd CEFOOD, Budapest, Abstracts. Péteri, Zs., Varga, J., Vágvölgyi, Cs., Tábori, K., Téren J. (2005) Zygomycetes as microbial detoxifiers of ochratoxin A. Third Hungarian Mycological Conference 2005 Mátraháza, Abstracts. Péteri, Zs., Téren, J., Vágvölgyi, Cs., Varga, J. (2006) Degradation and adsorption of ochratoxin A by astaxanthin-producing yeasts. MMT 2006 Keszthely, Abstracts. Egyéb közlemények: Varga, J, Rigó, K., Péteri, Zs., Tábori, K., Téren, J., Vágvölgyi, Cs. (2004) Ochratoxin degradation caused by Rhizopus and Aspergillus isolates. Proceedings of the 2nd Central European Food Congress, CD-ROM, P-S-07, pp Csernetics Á., Péteri Zs., Linka B., Takó M. (2005) Physiological and genetic variability of Zygomycetes causing post-harvest decay. Acta Phytopathol. Entomol. Hung. 40: Varga J, Kocsube S, Peteri Z, Samson RA (2009) An Overview of ochratoxin research. In Applied mycology (Rai M, Bridge P, eds) CABI Publishers,
6 Egyéb konferenciaszereplések: Varga, J., Rigó, K., Péteri, Zs., Tábori, K., Téren, J., and Vágvölgyi, C. (2003): Ochratoxin producing fungi ni green coffee and other retail products in Hungary. Workshop on Mycotoxins and Food Safety: An Overview on Toxigenic Fungi and Mycotoxins in Europe. Martina Franca, October Péteri, Zs., Barta, K., Csernetics, Á., Vágvölgyi, Cs. and Papp, T. (2007) Cloning and partial sequence analysis of the Gilbertella persicaria farnezyl pyrophosphate synthase gene. MMT 2007 Budapest, Abstracts. Társszerzői nyilatkozat Kijelentjük, hogy Péteri Zsanett szerepe meghatározó jelentőségű volt a Varga, J., Péteri, Zs., Tábori, K., Téren, J., Vágvölgyi, Cs. (2005) Degradation of ochratoxin A and other mycotoxins by Rhizopus isolates. International Journal of Food Microbiology 99: Péteri Zs., Téren J., Vágvölgyi Cs. and Varga J. (2007) Ochratoxin adsorption caused by astaxanthin-producing yeasts. Food Microbiology 24: címmel megjelent közleményekben, így az értekezésben és a publikációkban közölt eredményeket tudományos fokozat (Ph.D.) megszerzésére nem használtuk fel és ezt a jövőben sem fogjuk tenni. Szeged, szeptember 28. Dr. Varga János Dr. Vágvölgyi Csaba Dr. Téren József Tábori Katalin 11 12
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Bevezetés
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A Rhizomucor miehei járomspórás gomba HMG-koenzim A reduktáz génjének molekuláris és funkcionális vizsgálata Lukács Gyöngyi Témavezető: Dr. Papp Tamás, egyetemi adjunktus Szegedi
Éter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése
Éter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Szabó Zsolt Témavezető: Dr. Bihari Zoltán vezető kutató
A PENICILLIUM CHRYSOGENUM LAKTÓZ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA
EGYETEMI DOKTORI (PH.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A PENICILLIUM CHRYSOGENUM LAKTÓZ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Nagy Zoltán Témavezet : Dr. Biró Sándor Debreceni Egyetem Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata PhD értekezés tézisei Készítette: Dr. Jánosi Katalin Témavezet : Dr.
Kis molekulatömegű antimikrobiális fehérjék és kódoló génjeik vizsgálata
A dolgozat témaköréhez kapcsolódó közlemények DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 1. Galgóczy, L., Papp, T., Pócsi, I., Leiter, É., Marx, F., Papp, T. and Vágvölgyi, Cs. (2005) Sensitivity of different Zygomycetes
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Élettani és Állathigiéniai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER Az MTA rendes tagja Témavezető: DR. KOVÁCS MELINDA Az
A VASFELVÉTELBEN SZEREPET JÁTSZÓ GÉNEK MOLEKULÁRIS. Nyilasi Ildikó DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A VASFELVÉTELBEN SZEREPET JÁTSZÓ GÉNEK MOLEKULÁRIS JELLEMZÉSE OPPORTUNISTA PATOGÉN JÁROMSPÓRÁS GOMBÁKBAN Nyilasi Ildikó Témavezetők: Dr. Vágvölgyi Csaba, Tanszékvezető egyetemi
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola A KÉN-HIDROGÉN BIOKATALITIKUS ELTÁVOLÍTÁSA BIOGÁZBÓL SZUSZPENDÁLT SZAKASZOS ÉS RÖGZÍTETT FÁZISÚ FOLYAMATOS REAKTORBAN, AEROB ÉS MIKROAEROB
KAROTINTERMELŐ JÁROMSPÓRÁS GOMBÁK
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAROTINTERMELŐ JÁROMSPÓRÁS GOMBÁK GENETIKAI MÓDOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Csernetics Árpád Bevezetés A járomspórás gombák nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak orvosi, ipari, biotechnológiai
Mikrobiális fitáz enzim előállítása és jellemzése
Mikrobiális fitáz enzim előállítása és jellemzése Doktori értekezés tézisei BUJNA ERIKA Budapest 2014 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető: Élelmiszertudományi Doktori Iskola
Gázfázisú biokatalízis
Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet
Szakmai zárójelentés OTKA-PD 76859 sz. pályázat Készítette: Szekeres András
Szakmai zárójelentés OTKA-PD 76859 sz. pályázat Készítette: Szekeres András A 76859 számú OTKA-PD pályázat során felmértük 60 magyarországi Fusarium verticillioides izolátum fumonizin B1, B2, B3 és B4
Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
Egy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével. Kozma Gabriella
Egy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével Kozma Gabriella Ph.D. tézisek Témavezető: Dr. Sipos László Genetikai Intézet MTA Szegedi Biológiai
A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉN-, NITROGÉN- ÉS OXIGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK GÁZKROMATOGRÁFIÁS ELEMZÉSE SZÉNHIDROGÉN-MÁTRIXBAN Készítette STUMPF ÁRPÁD okl. vegyész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HÁROMFÁZISÚ MEGOSZLÁS ALKALMAZÁSA ÉLELMISZERFEHÉRJÉKVIZSGÁLATÁBAN
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HÁROMFÁZISÚ MEGOSZLÁS ALKALMAZÁSA ÉLELMISZERFEHÉRJÉKVIZSGÁLATÁBAN Szamos Jenő KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Budapest 2004 A doktori iskola megnevezése: tudományága:
ÖNÉLETRAJZ. Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997) Középiskola: JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma, 1979-1983
ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok Név: Születési hely: Széll Márta Szeged Születési idő: 1965. március 28. Családi állapota: férjezett (Dr. Balogh Nándor) Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997)
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA IONOS FOLYADÉKOK ALKALMAZÁSA KATALITIKUS REAKCIÓK KÖZEGEKÉNT DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: FRÁTER TAMÁS OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
A DOHÁNYZÁS OKOZTA DNS KÁROSODÁSOK ÉS JAVÍTÁSUK VIZSGÁLATA EMBERI CUMULUS ÉS GRANULOSA SEJTEKBEN. Sinkó Ildikó PH.D.
A DOHÁNYZÁS OKOZTA DNS KÁROSODÁSOK ÉS JAVÍTÁSUK VIZSGÁLATA EMBERI CUMULUS ÉS GRANULOSA SEJTEKBEN Sinkó Ildikó PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezető: Dr. Raskó István Az értekezés a Szegedi Tudományegyetem
A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére
Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com
ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR
ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR Sör- és Szeszipari Tanszék és IVAX GYÓGYSZERKUTATÓ INTÉZET Fermentációs Kísérleti Üzem ARIL- ÉS ARALKIL-METIL KETONOK SZTEREOSZELEKTÍV REDUKCIÓJA ÉLESZTŐKKEL ERDÉLYI BALÁZS DOKTORI
Doktori Tézisek. dr. Osman Fares
Az uréter motilitásának ellenőrzése, a körkörös és a hosszanti izomlemezek összehangolása, egy új videomikroszkópos módszer Doktori Tézisek dr. Osman Fares Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai
A basidiomycota élesztőgomba, a Filobasidium capsuligenum IFM 40078 törzse egy olyan
A basidiomycota élesztőgomba, a Filobasidium capsuligenum IFM 40078 törzse egy olyan fehérjét (FC-1 killer toxint) választ ki a tápközegbe, amely elpusztítja az opportunista patogén Cryptococcus neoformans-t.
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi
Dr. habil. Molnár László publikációs jegyzéke
Dr. habil. Molnár László publikációs jegyzéke Hazai kiadású tanulmánykötet: 1. Jelentés a dialógus nyomán (Tanulmányok a fiatal Fülep Lajos művészeti írásairól) Argumentum Kiadó, Budapest, 2001. 150 p.
Biokatalitikus Baeyer-Villiger oxidációk Doktori (PhD) értekezés tézisei. Muskotál Adél. Dr. Vonderviszt Ferenc
Biokatalitikus Baeyer-Villiger oxidációk Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Muskotál Adél Környezettudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Vonderviszt Ferenc egyetemi tanár Pannon Egyetem Műszaki
Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék
Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék PATOGÉN MIKROORGANIZMUSOK KIMUTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ GYORS MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Rohonczy Kata Doktori
Doktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei TOTÁLIS HERBICIDDEL SZEMBEN TOLERÁNS TRANSZGÉNIKUS BÚZA (Triticum aestivum L.) ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KOCKÁZATAINAK VIZSGÁLATA NAGY ANDRÁS Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet
A DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Sajben-Nagy Enikı Ilona
A DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Laskagomba-patogén Pseudomonas törzsek vizsgálata, és az ellenük történı biológiai védekezés lehetıségeinek felmérése Sajben-Nagy Enikı Ilona Témavezetı: Dr. Manczinger
Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken
Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken 1. Lakatos Ferenc Molnár Miklós (2006): Bükkpusztulás Zala megyében klímaváltozás? V. Erdő- és Klíma Konferencia. Mátrafüred,
AGLAB Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minőségtervező Laboratórium. II. Takarmányvizsgálati tevékenységként engedélyezett vizsgálatok köre:
AGLAB Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minőségtervező Laboratórium Engedélyszám: 105.868/6/05 A laboratórium neve: AGLAB Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minőségtervező Laboratórium Címe: 7100 Szekszárd
ZÁRÓJELENTÉS. A munkaterv megvalósítása. A munkát három fő területre tagoltuk, a kutatás céljainak megfelelően:
ZÁRÓJELENTÉS Az F67908 sz. Növénykórokozó és toxin-termelő gombák levegőmikológiai vizsgálata c. OTKA pályázat tudományos eredményei Futamidő: 2007-07-01-2011-06-30 A légkör szilárd összetevőinek közel
ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya
ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hollós Sándor tanszékvezető
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Dévényi Márta devenyi@ktk.pte.hu 501-599/ 23254 2007-1990-2007 1984-1990
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Dévényi Márta devenyi@ktk.pte.hu 501-599/ 23254 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem
Biogáz fermentáló rendszerek hatékonyságának mikrobiológiai fokozása
Biogáz fermentáló rendszerek hatékonyságának mikrobiológiai fokozása Ph.D. Tézisek Készítette: Bagi Zoltán Témavezetı: Prof. Kovács Kornél Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék Szeged 2008 1
POTENCIÁLIS MIKOTOXIN TERMELŐ ASPERGILLUS IZOLÁTUMOK AZONOSÍT ÁSA HAZAI MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEKEN
,.DE tudományos képzési mühelyeinek támogatása" TÁMOP-4.2.2/B-10/ 1-2010-0024 POTENCIÁLIS MIKOTOXIN TERMELŐ ASPERGILLUS IZOLÁTUMOK AZONOSÍT ÁSA HAZAI MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEKEN BARANYI Nikolett' - KOCSUBÉ
Caspofungin, micafungin és nikkomycin Z in vitro hatékonyságának vizsgálata mikro- és makrodilúciós módszerekkel a fontosabb Candida fajok ellen
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Caspofungin, micafungin és nikkomycin Z in vitro hatékonyságának vizsgálata mikro- és makrodilúciós módszerekkel a fontosabb Candida fajok ellen Földi Richárd
Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
Szakmai zárójelentés OTKA azonosító: PD 48537
ZÁRÓ SZAKMAI BESZÁMOLÓ A KAROTINOK TERMELTETÉSÉNEK BEFOLYÁSOLÁSA ÉS FOKOZÁSA JÁROMSPÓRÁS GOMBÁKBAN CÍMŰ POSZTDOKTORI OTKA PÁLYÁZATHOZ OTKA azonosító: PD 48537 Témavezető: Dr. Papp Tamás Kutatási időszak
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION:
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION: A LONGITUDINAL STUDY OF A GROUP OF SECONDARY-SCHOOL LEARNERS OF ENGLISH A MOTIVÁCIÓ VÁLTOZÁSÁNAK HOSSZÚ TÁVÚ
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább
1) Invazív pneumococcus populáció komplex epidemiológiai felmérése
Főbb projektek 1) Invazív pneumococcus populáció komplex epidemiológiai felmérése A pneumococcus elleni konjugált vakcina, a Prevenar Magyarországon 2005 decemberében került forgalomba, és 2008 októberétől
A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása
A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása Dr. Csapó János A kutatás célja megfelelő analitikai módszer kidolgozása a triptofán-enantiomerek meghatározására, és a módszer alkalmazhatóságának vizsgálata.
SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Szentes Adrienn okleveles vegyészmérnök
AZ IS30 BAKTERIÁLIS INSZERCIÓS ELEM CÉLSZEKVENCIA VÁLASZTÁSÁNAK MOLEKULÁRIS TÉNYEZŐI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ MÓNIKA
AZ IS30 BAKTERIÁLIS INSZERCIÓS ELEM CÉLSZEKVENCIA VÁLASZTÁSÁNAK MOLEKULÁRIS TÉNYEZŐI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ MÓNIKA Gödöllő 2007. 1 A Doktori Iskola megnevezése: Szent István Egyetem Biológia Tudományi
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
VÁLASZ OPPONENSI VÉLEMÉNYRE
VÁLASZ OPPONENSI VÉLEMÉNYRE Dr. Taller János Tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Biotechnológiai Kutatócsoport Farkas Valéria Tejtermelést és
Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben c. PhD értekezés Készítette:
eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program
Agydaganatok sugárterápia iránti érzékenységének növelése génterápiás eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Doktori
Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola
Doktori (PhD) értekezés tézisei Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata Tóth László Richárd Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola Témavezetők: Dr. Szeifert Ferenc Dr.
Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
BIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 3. rész
BIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 3. rész Előadók: Ballagi András, c. egyetemi tanár Richter Gedeon NyRt. - BME Írásos segédanyag található a: http://oktatas.ch.bme.hu /oktatas /konyvek /mezgaz /Biol-biotech-vegyész-MSc
A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:
Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása
Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Juhász Tamás Témavezető: Dr. Réczey Istvánné 2005 Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Kémiai Intézet, Biokémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezető: DR.
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA TÓTH ADÉL TÉMAVEZETŐ: DR. GÁCSER ATTILA TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.
Hazai szénák penészfertozöttségének vizsgálata és a vizsgálati módszerek fejlesztése
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZOGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezeto: Dr. Kovács András MTA
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Kutatói együttműködések Web 2.0-es PhD kutatói közösség Doktori értekezés tézisei Készítette: Szontágh Krisztina
4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.
Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ANTROPOMETRIAI PARAMÉTEREK DIAGNOSZTIKUS HATÉKONYSÁGA AZ ELHÍZÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ZSIGERI ZSÍRFELHALMOZÓDÁS ÉS BIZONYOS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓTÉNYEZŐK TÜKRÉBEN Pintér Zoltán
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
DNS molekulák elválasztása agaróz gélelektroforézissel és kapilláris elektroforézissel
DNS molekulák elválasztása agaróz gélelektroforézissel és kapilláris elektroforézissel Gyakorlat helye: BIOMI Kft. Gödöllő, Szent-Györgyi A. u. 4. (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ épülete volt
Az Igazgatóság munkájának önértékelése 2012
Az Igazgatóság munkájának önértékelése 2012 Az Igazgatóság szerepe, tagjai A Magyar Telekom Nyrt. (a továbbiakban Magyar Telekom vagy Társaság ) Igazgatósága ügyvezetésért felelős testületként képviseli
Szakmai önéletrajz. Nyelvvizsga: Angol orvosi szaknyelv középfok (Bizonyítvány száma: D A 794/1997), orosz alapfok.
Szakmai önéletrajz Személyi adatok Név: Dr. Deli József Születési hely, idő: Baja, 1956. március 6. Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős, 2 gyermek apja (Orsolya 1985, Kristóf 1988) Lakcím: 7634
Hús romlási folyamatból izolált Candida zeylanoides törzsek extracelluláris lipáz termelése és az enzim jellemzése
Hús romlási folyamatból izolált Candida zeylanoides törzsek extracelluláris lipáz termelése és az enzim jellemzése Berkics Adrienn Bajcsi Nikolett, Kovács Mónika, Belák Ágnes, Renata Teparič, Vladimir
Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának
Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)
Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Prof. Dr. Neményi Miklós, MTA levelezı tagja. Prof. Dr. Érsek Tibor DSc, egyetemi tanár
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŐSZAKI INTÉZETE Precíziós Növénytermesztési Módszerek Alkalmazott Növénytudományi
FAIPARI SZÁRÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK A XXI. SZÁZAD KÜSZÖBÉN TAMÁSYNÉ BÁNÓ MARGIT
Összefoglaló FAIPARI SZÁRÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK A XXI. SZÁZAD KÜSZÖBÉN TAMÁSYNÉ BÁNÓ MARGIT Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Fa- és Papírtechnológiai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4.
Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján
Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
AMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN
AMIKABILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTEÁVÁZAS VEGYÜLETEK SZITÉZISÉBE A Ph.D. DKTI ÉTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Takács Eszter okleveles vegyészmérnök Témavezető: Skodáné Dr. Földes ita egyetemi docens, az MTA
BIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 3. rész
BIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 3. rész Előadók: Ballagi András, c. egyetemi tanár Richter Gedeon NyRt. - BME Írásos segédanyag található a: http://oktatas.ch.bme.hu /oktatas /konyvek /mezgaz /Biol-biotech-vegyész-MSc
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ALTERNARIA FAJOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KÉSZÍTETTE:
Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
A baktériumok genetikája
6. előadás A baktériumok genetikája A baktériumoknak fontos szerep jut a genetikai kutatásokban Előny: Haploid genom Rövid generációs idő Olcsón és egyszerűen nagy populációhoz juthatunk A prokarióták
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy: neve (magyar) Vezetés- szervezéselmélet és vizsgálati módszerei neve (angol)
IPARI ENZIMEK 2. Proteázok. Alkalikus proteázok. Pécs Miklós: Biotermék technológia 1. 6. fejezet: Ipari enzimek 2.
IPARI ENZIMEK 2 Proteázok A proteázok az ipari enzimek egyik legfontosabb csoportja (6200 t tiszta E/év) Peptid kötéseket bont (létrehoz) (hidrolízis, szintézis) Fehérje lebontás: élelmiszer, tejalvadás,
A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.
A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. Horváth Györgyi
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. Horváth Györgyi Születési hely, idő: Kaposvár, 1976. június 21. e-mail: gyorgyi.horvath@aok.pte.hu Nyelvtudás: 2013 angol felsőfokú B típusú orvosi szaknyelvi (Profex) nyelvvizsga
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Hepatitiszt okozó vírusok molekuláris vizsgálata. N. Szomor Katalin. Budapest 2009.
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Hepatitiszt okozó vírusok molekuláris vizsgálata N. Szomor Katalin Budapest 2009. 2 1. BEVEZETÉS A világ legjelentősebb népegészségügyi problémái közé tartozik a vírusok által
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
A borok mikotoxinkoncentrációjának. utóbbi évtizedekben
A borok mikotoxinkoncentrációjának alakulása az utóbbi évtizedekben Készítette: Burkus Viktória Környezettan alapszakos hallgató Budapest 2015. Bevezetés 1995-ben jelent meg az első közlemény [Zimmerli
Hivatalos bírálat Dr. Antus Balázs: A légúti gyulladás és az oxidatív stressz vizsgálata tüdőbetegségekben című MTA doktori értekezéséről
Hivatalos bírálat Dr. Antus Balázs: A légúti gyulladás és az oxidatív stressz vizsgálata tüdőbetegségekben című MTA doktori értekezéséről Jelölt a fenti címen MTA doktori értekezést nyújtott be a Magyar
FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás
Fagyasztott élelmiszer-emulziók stabilitásának vizsgálata
Fagyasztott élelmiszer-emulziók stabilitásának vizsgálata Zeke Ildikó Csilla Doktori értekezés tézisei Témavezetők: Dr. Balla Csaba, egyetemi magántanár, PhD Dr. Friedrich László egyetemi docens, PhD Készült
SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TENK MIKLÓS ORSZÁGOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A SZARVASMARHÁK MYCOPLASMA BOVIS FERT ZÖTTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TENK MIKLÓS ORSZÁGOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET BUDAPEST 2005
ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
Szakmai zárójelentés OTKA azonosító: NN 75255
ZÁRÓ SZAKMAI BESZÁMOLÓ A A MORTIERELLALES REND (FUNGI, ZYGOMYCETES) ÁTFOGÓ FILOGENETIKAI ÉS TAXONÓMIAI REVÍZIÓJA MORFOLÓGIAI, FIZIOLÓGIAI ÉS MOLEKULÁRIS ELJÁRÁSOKKAL CÍMŰ NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI (NN)
Publikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
Fiatal kutatói beszámoló
Talajbiológiai- és biokémiai osztály Fiatal kutatói beszámoló Gazdag Orsolya tudományos segédmunkatárs Témavezető: Dr. Ködöböcz László 2013.12.03. Témacím: Különböző gazdálkodási módok hatása a talaj baktérium-közösségeinek
Gyógyszerek és DNS mutációk kimutatása vérből
Gyógyszerek és DNS mutációk kimutatása vérből AKI kíváncsi kémikus kutatótábor Kolostyák Zsuzsanna, Békés Márta, Varga Bálint 2010. Július 2. Enzimek; metabolizmus - A legtöbb biokémiai lépést enzimek
A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során
Doktori (PhD) értekezés tézisei A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során Készítette: Nagy Zoltán Témavezető:
Real time PCR módszerrel végzett patogén vizsgálatok tapasztalati
Real time PCR módszerrel végzett patogén vizsgálatok tapasztalati Zoller Linda, Rohonczy Kata, Fodor Andrea, Tabajdiné dr. Pintér Vera FoodMicro Kft. Célkitűzés Élelmiszerekben és takarmányokban előforduló
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Candida parapsilosis sensu stricto, Candida orthopsilosis és Candida metapsilosis izolátumok antifungális érzékenységének in vitro és in vivo vizsgálata Szilágyi
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
A MIKOTOXINOK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN
A MIKTXINK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN Dr. Bartók Tibor DSc Fumizol Kft., SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézet Szeged Hévíz, 2016.01.13. A mikotoxinok a mikroszkópikus gombák másodlagos (szekunder)