A munkaerőhiány vállalati percepciója

Átírás

1 A munkaerőhiány vállalati percepciója Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai 17. január 1

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést írta: Nábelek Fruzsina, elemző MKIK GVI fruzsina.nabelek@gvi.hu Hajdu Miklós, elemző MKIK GVI miklos.hajdu@gvi.hu Nyírő Zsanna elemző MKIK GVI zsanna.nyiro@gvi.hu Tóth István János ügyvezető, MKIK GVI tothij@gvi.hu Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI, ügyvezető, MKIK GVI) toth.istvanjanos@krtk.mta.hu MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest A kézirat lezárva: 16. december 23. Cím: MKIK GVI 134 Budapest, Bécsi út 1. Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet: 2

3 Összefoglaló Az elemzésben azt vizsgáljuk, hogy a vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján milyen vállalati kört érintenek a toborzási nehézségek vagy a munkaerő- és szakemberhiány ma Magyarországon, és ez a percepció milyen összefüggésben áll a vállalatok bérnövekedési terveivel. Továbbá kitérünk arra is, hogy a toborzási nehézségek és a cégek várható beruházási aktivitása, rendelésállománya, illetve múltbeli béremelésével és jövőbeli béremelési tervei között milyen összefüggések vannak. Eredményeink szerint a toborzási nehézségeket (munkaerő- és szakember-hiány) jelző cégek aránya jelentősen nőtt az elmúlt két évben: míg 11 és 13 között csupán minden tizedik vállalkozás jelezte ezt a problémát, addig 16 októberben már a vállalkozások 36%-a említett a toborzási nehézségeket, mint a vállalat üzleti életét akadályozó tényezőt. Ez a jelenség főként a döntően exportáló, ipari, döntően külföldi tulajdonban lévő, dunántúli, közép- és nagyvállalkozásokra volt jellemző a GVI 16. októberi, több mint 3 vállalatra kiterjedő konjunktúra vizsgálatának adatai alapján. A toborzási nehézségek közül a legtöbb céget az új, tapasztalt munkavállaló(k) felvétele, az új, kezdő munkavállaló(k) felvétele, illetve a cégnél dolgozó tapasztalt munkavállaló(k) megtartása érinti. A vállalkozások közel kétharmada úgy véli, hogy 17-ben tovább fognak súlyosbodni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák. Az eredmények szerint főként azok a vállalkozások szembesültek munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, akik a megrendeléseik növekedésére számítanak a következő félévben. A bérnövekedési szándékok pozitívan függenek össze a toborzás nehézségek megjelenésével. Azok a cégek, amelyek szembesültek toborzási nehézségekkel az elmúlt egy évben, nagyobb eséllyel fogják emelni a béreket 17-ben. 3

4 Bevezető Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy jelenleg a hazai vállalkozások milyen aránya észlel munkaerőhiányt, milyen vállalati jellemzőkkel rendelkeznek azok a cégek, amelyek elsősorban érintettek, illetve, hogy hogyan függ össze a munkaerőhiány a cégek várható beruházási aktivitásával, rendelésállományával, illetve béremelési terveivel. Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúravizsgálatának eredményeit használtuk fel, amely Magyarországon a legnagyobb legtöbb cégre kiterjedő vállalati konjunktúra-vizsgálat. Az idei adatfelvétel cég vezetőjének válaszain alapul, és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat, továbbá az idei októberi adatfelvételbe egy, a munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésblokkot is beemeltünk. Az elemzés második felében a vállalati konjunktúra-vizsgálat szűkített mintáját alkalmaztuk, amely 2889 fő válaszain alapul. Erre azért volt szükség, mert a munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdések többségét csak ezeknek a cégeknek tettük fel. 4

5 A munkaerőhiány percepciója A munkaerő- és szakember-hiányt, mint a vállalkozás üzleti tevékenységét akadályozó tényezőt (toborzási nehézségek) nagyjából minden tizedik cég említette a konjunktúra vizsgálatok során 11 áprilisa és 13 októbere között. Ezt követően ez az arány 14. októberben megugrott (21%), vagyis ekkor már minden ötödik vállalkozás a cége üzleti tevékenységét akadályozó három legfontosabb tényező közé sorolta e problémát. 15 októberében ismét jelentősebb emelkedés történt, ekkor a vállalkozások 27%-a említette a munkaerő- és szakember-hiányt. Ezután lassabb, de folyamatos növekedés következett, aminek eredményeképpen 16 áprilisában már a cégek közel egyharmada (29%) emelte ki ezt a problémát, 16 októberére pedig ez az arány 36%-ra nőtt. 1. ábra Azon cégek aránya, amelyek említették a cégük üzleti tevékenységét akadályozó tényezők között a munkaerő- és a szakember-hiányt, százalék, _apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt Forrás: GVI vállalati konjunktúra vizsgálatok 11-16, N=

6 A 16. októberi vállalati konjunktúra felvétel súlyozott eredményei szerint a vállalkozások több, mint fele (52%) úgy véli, hogy cége üzleti tevékenységét akadályozza a munkaerő- és a szakember-hiány (ld. 2. ábra). 2. ábra Azok aránya, akik említették a cégük üzleti tevékenységét akadályozó tényezők között a munkaerő- és a szakember-hiányt, N=3185, százalék, (súlyozott eredmények) említette nem említette Forrás: GVI 16 6

7 A vállalati jellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a munkaerő- és szakember-hiánnyal főként a döntően exportáló (64%), ipari (63%), döntően külföldi tulajdonban lévő (7%), dunántúli (6%), közép- (61%) és nagyvállalkozások (62%) küzdenek (ld. 4. ábra). 3. ábra A munkaerő-/szakember-hiányt mint akadályozó tényezőt említők aránya, százalék, (súlyozott eredmények) Gazdasági ág szerint, N=3167 Tulajdonszerkezet szerint, N= Döntően külföldi tul. Részben külföldi tul. Tisztán hazai tul. Chi-négyzet= 18,285, p=, Export tevékenység szerint, N=384 Chi-négyzet= 12,65, p=, Létszám-kategória szerint, N= Nem exportáló Részben exportáló 64 Döntően exportáló x-9 fő 1-49 fő fő 25-x fő Chi-négyzet= 59,192, p=, Chi-négyzet= 297,329, p=, 7

8 Régiók szerint, N= Chi-négyzet= 7,16, p=, Forrás: GVI 16 A konjunktúra felvételek szokásos kérdésén ( Mely tényezők akadályozták a leginkább cége üzleti tevékenységét az elmúlt fél évben? Kérem, legfeljebb hármat válasszon! ) túl 16 októberében egy másik, a munkaerőhiánnyal kapcsolatos, általánosabb kérdést is feltettünk a cégvezetőknek: Szembesült az Ön cége az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel? Erre a kérdésre 2647 cégvezető válaszolt. A továbbiakban az e kérdésre adott válaszok súlyozatlan eredményeit ismertetjük. Ezek szerint a megkérdezett vállalatvetetők 47%-a (1255 fő) számolt be arról, hogy az utóbbi egy évben szembesült valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. Döntően az exportáló (75%), az ipari (67%), és döntően a külföldi tulajdonban lévő (76%), dunántúli (52%), közép- (78%) és nagyvállalkozások (85%) vezetői válaszoltak e kérdésre igennel (ld. 5. ábra). 8

9 4. ábra Azon cégek aránya, amelyek szembesültek az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, százalék, Gazdasági ág szerint, N=2635 Tulajdonszerkezet szerint, N= Döntően külföldi tul. Részben külföldi tul. Tisztán hazai tul. Chi-négyzet= 174,51, p=, Chi-négyzet= 65,77, p=, Export tevékenység szerint, N=255 Létszám-kategória szerint, N= Nem exportáló Részben exportáló Döntően exportáló 1 x-9 fő 1-49 fő fő 25-x fő Chi-négyzet= 128,292, p=, Chi-négyzet= 377,842, p=, 9

10 Régiók szerint, N= Chi-négyzet= 21,569, p=, Forrás: GVI 16 A munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek közül a legtöbb cégnek (69%) az új, tapasztalt (senior) munkavállaló(k) felvétele okozott gondot. Nagyjából a válaszadók felének az új, kezdő (junior) munkavállaló(k) felvétele (51%), illetve a cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása (51%) jelentett problémát. A válaszadók 39%-ának a cégnél dolgozó kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása is nehézséget okozott. Nagyjából egyötöd azok aránya, akik számára az új, diák munkavállaló (pl. gyakornok) felvétele (21%), illetve a cégnél dolgozó diák(ok) (pl. gyakornok) megtartása (18%) is gondot jelentett. A válaszadók 7%-a pedig egyéb tényezőt jelölt meg (lásd a 6. ábrát). 1

11 5. ábra A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek, N=1255, százalék, Új, tapasztalt (senior) munkavállaló(k) felvétele 69 Új, kezdő (junior) munkavállaló(k) felvétele A cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása A cégnél dolgozó kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása Új, diák munkavállaló (pl. gyakornok) felvétele A cégnél dolgozó diák(ok) (pl. gyakornok) megtartása Egyéb Forrás: GVI 16 11

12 Külön rákérdeztünk arra, hogy a munkaerőhiány következményeként a cégek emelték-e a kínált béreiket, illetve ezzel összefüggésben (a magasabb kínált bérek költségeit kitermelendő) tudták-e emelni eladási áraikat 1. A cégvezetők 28%-a (621 fő) válaszolt az első kérdésre igennel, és míg a második kérdésre csupán 9%-uk (189 fő). A válaszadók közel kétharmada (64%) vélte úgy, hogy 17-ben súlyosabbá fognak válni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon, nagyjából egyharmaduk (31%) szerint azonos mértékűek fognak maradni, és csupán a válaszadók 5%-a gondolja azt, hogy e nehézségek enyhülni fognak (ld. 7. ábra). 6 ábra A válaszadók véleménye arról, hogy 17-ben hogyan fognak alakulni Magyarországon a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, N=267, százalék, súlyosabbá válnak azonos mértékűek maradnak 5 enyhülni fognak Forrás: GVI 16 1 A pontos kérdés így hangzott: A munkaerőhiány miatt növekedtek-e az. Ön cégénél kínált bérek? és.ön cégének eladási árai? 12

13 Eredményeink szerint főként azok a vállalkozások szembesültek munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, amelyre kedvező üzleti kilátások jellemzők: amelyek a következő fél évben rendelésállományuk növekedésére számítanak (59%). Azon cégek körében, amelyek úgy vélik, hogy rendelésállományuk nem fog változni, 47% azok aránya, amelyek vezetői nem említették a munkaerőhiányra visszavezethető problémák létét. Ez az arány 39% azon cégek esetében, amelyek a rendelésállomány csökkenésére számítanak, és 29% azon cégek körében, amelyeknél nincs rendelésállomány (ld. 8. ábra). 7. ábra A rendelésállomány várható alakulása a következő félévben aszerint, hogy a vállalkozás szembesülte-e az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, százalék, 16.1., N=2417, százalék, nő azonos lesz csökken nincs igen nem Chi-négyzet= 56,489, p=, Forrás: GVI 16 13

14 Azon cégek, amelyek a gépberuházások volumenének növekedésére (69%), illetve csökkenésére (65%) számítanak közel azonos arányban számoltak be valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. Azok körében, amelyek úgy vélik, hogy változatlan mértékű lesz gépberuházások szintje, 56% ez az arány. A nem beruházó cégeknél láthatjuk a legalacsonyabb, 32%-os értéket (ld. 9. ábra). 8. ábra A gépberuházások volumene a következő fél évben az előző év azonos időszakához képest aszerint, hogy a vállalkozás szembesülte-e az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, százalék, 16.1., N=2263, százalék, nő azonos lesz csökken nincs igen nem Chi-négyzet= 21,137, p=, Forrás: GVI 16 14

15 Hasonlóan a fentiekhez, azon cégek, amelyek építési beruházásaik volumenének emelkedésére (7%), illetve csökkenésére (75%) számítanak közel azonos arányban számoltak be a munkaerőhiányra visszavezethető problémáról. Ez az arány 58% azoknál, amelyeknél nem várhatóan változik a beruházás volumene és mindössze 39% ott, ahol nem terveznek építési beruházást a következő fél évben. (ld. 1. ábra). 9. ábra Az építési beruházások volumene a következő fél évben az előző év azonos időszakához képest aszerint, hogy a vállalkozás szembesülte-e az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, százalék, 16.1., N=2115, százalék, nő azonos lesz csökken nincs igen nem Chi-négyzet= 136,318, p=, Forrás: GVI 16 15

16 Béremelési szándékok és a munkaerőhiány érzékelése Végül vizsgáltuk, hogy összefüggnek-e a 17. évi béremelési szándékok azzal, hogy az adott vállalkozás észlelt-e munkaerőhiányra visszavezethető nehézséget az elmúlt évben, vagy sem. A becslés során a vállalat tulajdonosi szerkezetére, iparágára, a vállalat nagyságára (létszám) és a cég árbevételén belül az export súlyára kontrolláltunk, valamint figyelembe vettük a cég várható üzleti helyzetét is. Ezt a rendelésállomány várható alakulásával mértük. Azt feltételezzük ugyanis, hogy a termelékenyebb cégek tudják növelni rendelésállományukat és ezek azok is, amelyek nagyobb valószínűséggel terveznek béremelést. A két tényező között tehát pozitív összefüggés feltételezhető. Az exportáló és a külföldi tulajdonban lévő, valamint a nem mikro cégekre a konjunktúra kutatások eddigi eredményei szerint általában a kedvezőbb üzleti kilátások és a béremelési szándékok nagyobb aránya volt jellemző. Érdemes tehát e hatásokat is figyelembe venni, ha a munkaerőhiány és a béremelési szándékok közötti összefüggéseket szeretnénk vizsgálni. A fenti tényezőktől függetlenül mérhetjük ezek után a munkaerőhiány hatását. A becslés során logit modellt alkalmaztunk. Az eredmények azt mutatják, hogy szignifikáns pozitív kapcsolat mutatható ki a munkaerőhiány érzékelése és a béremelési szándékok között (lásd a Melléklet M2. tábláját). A mikro cégek (1 főnél kevesebbet foglalkoztatók) és a nem exportálók számottevően kevésbé terveznek bérnövekedést, mint a többi cég. Ahogy vártuk, a rendelésállomány növekedésére számítók körében szignifikánsan magasabb a béreket növelni szándékozó cégek aránya, mint ahol a rendelésállomány stagnálására, vagy csökkenésére számítanak. A becslés eredményei szerint a munkaerőhiány problémájának érzékelése e hatásoktól függetlenül is a béremelés nagyobb valószínűségével jár. Vagyis a cégeknek a munkaerőhiány problémájára adott egyik nyilvánvaló alkalmazkodási lépése, a bérek emelésére való törekvés, megfigyelhető a magyar vállalati adatokon is. 16

17 Melléklet M1. tábla: A GVI Konjunktúra-vizsgálatában alkalmazott súlyok, 16 Létszám-kategóriák Régió csoportok Gazdaságilag fejlettebb Gazdaságilag (cégnél alkalmazottak Összesen három régió (1) fejletlenebb négy régió (2) száma, fő) -9,992,187, ,762,835, ,91,997, x,218,239,4418 Összesen,4772,5228 1, Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld Forrás: GVI 16 M2. tábla: A munkaerőhiány és néhány fontosabb vállalati jellemző hatása a 17-es tervezett bruttó béremelésre. logit w17d ws k1 k2 s1 s2 s3 l1 l2 l3 ex ex1 ex2 order17d Iteration : log likelihood = Iteration 1: log likelihood = Iteration 2: log likelihood = Iteration 3: log likelihood = Iteration 4: log likelihood = Logistic regression Number of obs = 2553 LR chi2(13) = Prob > chi2 =. Log likelihood = Pseudo R2 = w17d Coef. Std. Err. z P> z [95% Conf. Interval] ws k k s s s l l l ex ex ex order17d _cons Forrás: GVI 16 17

18 M3. A becslésben felhasznált változók megoszlása M3.1. A vállalkozások megoszlása a 17-ben tervezett bérnövekedés szerint (w17d), 16 október esetszám százalék bérnövekedést tervez (w17d=1) ,4 bérnövekedést nem tervez (w17d=) ,6 Összesen , Forrás: GVI 16 M3.2. A vállalkozások megoszlása aszerint, hogy szembesültek-e munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel az elmúlt egy évben (ws), 16 október esetszám százalék Nem (ws=) ,3 Igen (ws=1) ,7 Összesen , Forrás: GVI 16 M3.3. A vállalkozások megoszlása gazdasági ágazat szerint, 16 október esetszám százalék Ipar (s1) ,8 Építőipar (s2) 47 13,7 Kereskedelem (s3) 55 17, Egyéb gazdasági szolgáltatás (s4) ,4 Összesen , Forrás: GVI 16 18

19 M3.4. A vállalkozások megoszlása export tevékenység szerint, 16 október esetszám százalék Nem exportáló (ex) ,7 <x < 33% (ex1) ,4 33% <= x < 67% (ex2) 116 4,2 67 % <= x (ex3) 188 6,7 Összesen , Forrás: GVI 16 M3.5. A vállalkozások megoszlása tulajdonosi hátterük szerint, 16 október esetszám százalék Tisztán hazai tulajdon (k1) ,9 Részben külföldi tulajdon (k2) 41 1,4 Döntően külföldi tulajdon (k3) 19 6,7 Összesen , Forrás: GVI 16 M3.6. A vállalkozások megoszlása létszám kategóriák szerint, 16 október esetszám százalék x-9 fő (l1) 42 69, fő (l2) 47 15, fő (l3) 316 1,7 25-x fő (l4) 122 4,1 Összesen 295 1, Forrás: GVI 16 19

20 M3.7. A vállalkozások megoszlása a rendelésállomány várható változása (order17d) szerint, 16 október esetszám százalék nem növekszik (order17d=) ,9 növekszik (order17d=1) ,1 Összesen 298 1, Forrás: GVI 16