A Brexit várható hatása a magyar gazdaságra

Átírás

1 A Brexit várható hatása a magyar gazdaságra Budapest, július

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry Készítette: Nagy János, gyakornok (MKIK GVI) Limbek Zsófia, elemző (MKIK GVI) Kutatásvezető: Tóth István János, Ph.D. tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI istvan.janos.toth@gvi.hu MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest A kézirat lezárva: augusztus 5. Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet: 2 / 9

3 január 4. január 11. január 18. január 25. február 1. február 8. február 15. február 22. február 29. március 7. március 14. március 21. március 28. április 4. április 11. április 18. április 25. május 2. május 9. május 16. május 23. május 30. június 6. június 13. június 20. június 27. július 4. július 11. július 18. A Brexit várható hatásai a magyar gazdaságra Az Egyesült Királyságban lezajlott népszavazás eredménye sokkolta a világot. Ezt legszemléletesebben a font árfolyamának alakulása mutatja (ld. 1. ábra, június ). Az alábbi rövid elemzésben a Brexit (az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból) Magyarországot érintő potenciális hatásait, valószínűsíthető következményeit mutatjuk be, a témával foglalkozó hazai és nemzetközi irodalom alapján, elsősorban középtávra (5 8 év) koncentrálva. Jelenleg a népszavazás leginkább érezhető eredménye a pénzügyi és politikai életet uraló bizonytalanság. Ez, valamint a kilépés más úton érvényesülő hatásainak összessége valószínűleg szignifikáns GDP visszaesést fog eredményezni hazánkban idén és a következő években is. 1. ábra: A font értékvesztése a Brexit következtében ( , százalékos változás, =100%) 102% 100% 98% 96% 94% 92% 90% 88% 86% 84% Forrás: MNB, Kopint-Tárki GBP/USD (%, =100) GBP/EUR (%, =100) A kilépés folyamata hosszas, jelen állás szerint több évig elhúzódó jogi és diplomáciai procedúra, ezért az igazán pontos, számszerűsíthető következtetésekre még várni kell; becslések azonban már most is adhatók. A következőkben bemutatjuk, hogy a folyamat milyen módokon lehet hatással a magyar gazdaságra és társadalomra. Foglalkozunk az EU-s támogatások jövőbeli alakulásával, a brit-magyar kereskedelemmel, az Egyesült Királyságbeli magyar munkavállalók helyzetével, illetve a brit működő tőke magyarországi jövőjével. 3 / 9

4 Uniós alapok Az Európai Uniótól érkező, különféle támogatások mértékének várható megváltozása ezek közül az, amelyik talán a legnagyobb befolyással fog bírni hazánkra. Ez várhatóan minimális mértékben érinti a mostani ( ) uniós költségvetési időszakot, de hosszabb távon nem hagyható figyelmen kívül. 2. ábra: Az EU költségvetésének legfőbb hozzájárulói (milliárd euró, ) Németország 16 Egyesült Királyság 9 Franciaország 8,3 Olaszország 5,1 Hollandia 4,9 Svédország 2,4 Forrás: Morgan Stanley Az Egyesült Királyság az EU egyik legjelentősebb befizetője (ahogy a 2. ábrán látható, Németország után a második) volt eddig. Kérdés, hogy hogyan változik a kieső bevételek pótlása: a többi nettó hozzájáruló (Németország, Franciaország, Hollandia, stb.) emeli-e fel a befizetéseit vagy a haszonélvező országokba (köztük Magyarország) irányuló kifizetések csökkenésével oldódik meg a probléma. A Magyarország számára elérhető EU-s források a bruttó hazai termék mintegy 4%-át teszik ki, ami régiós szinten a második legmagasabb érték (ld. 3. ábra). Jelenleg inkább a források csökkentése tűnik valószínűbbnek, ami viszont rendkívül érzékenyen érintheti hazánk gazdaságát. Ezt megfigyelhettük a 2016 első negyedéves GDP adat esetében, ami három év után először csökkent a megelőző negyedévhez képest, meghatározó részben azért, mert az elérhető uniós alapokat nem az elvárt ütemben sikerült lehívni. Az EU-s támogatások tényleges csökkenése valószínűleg jóval komolyabb negatív hatással lenne Magyarországra. 4 / 9

5 3. ábra: Az elérhető uniós alapok a GDP arányában (2013) 5% 4% 4,2% 4,0% 3% 3,3% 3,0% 3,0% 2,4% 2% 1% 0% Bulgária Magyarország Románia Lengyelország Szlovákia Csehország Forrás: Morgan Stanley Szintén jelentős kérdés az, hogy az Egyesült Királyság kilépésével hogyan változnak meg a két ország kereskedelmi kapcsolatai. Magyarország kis, nyitott gazdaság lévén ki van téve a külkereskedelem alakulásának elején az import 1,9%-át adja az Egyesült Királyságból származó termékforgalom, míg az oda irányuló kivitel az összes export mintegy 4% (ld. 4. ábra). A Brexit természetesen nem azt jelenti, hogy ettől a volumentől elesne a két ország, de a kereskedelem alakulása nem elhanyagolható mértékben függ a kilépési folyamattól. Az arányokból ezzel együtt látható, hogy nem a legjelentősebb kereskedelmi partnerünkhöz fűződő viszony válik kérdésessé az események folytán. A Brexit azonban közvetett módon hatással lehet az ország többi külkereskedelmi kapcsolatára is. 5 / 9

6 4. ábra: Egyes közép-kelet európai országok exportjának alakulása (2014) Export az eurózónába (a GDP %-ában, 2014) 60% Export az Egyesült Királyságba (a GDP %-ában, 2014) 40% 56% 48% 20% 23% 24% 18% 0% 5% 4% 3% 2% 2% Csehország Magyarország Lengyelország Bulgária Románia Forrás: Morgan Stanley A kilépés talán legmarkánsabb és rögtön megmutatkozó hatása a font árfolyamának romlása a főbb valutákkal (euró, amerikai dollár) szemben. Ez kedvezően hat a behozatalra, de megnöveli a magyar export költségeit. Mivel esetünkben mind volumen, mind érték szempontjából a kivitel a jelentősebb, hazánkra összességében negatív hatással van a font gyengülése. Az árfolyam-ingadozás várhatóan a szigetországból származó, Magyarországon felhasznált működő tőke beruházások alakulására is hatással lehet. A 5. ábrán látható, hogy régiós összehasonlításban nem kiemelkedő a Magyarországon befektetett brit tőkeállomány, de ennek 1-1,5 százalékpontos változása is szignifikánsan befolyásolhatja egyes indikátorok (például a GDP) becslését. 5. ábra: A brit működő tőke mennyisége (2014) 4% 3,8% 3,4% 3% 2,2% 2,3% 2% 1,6% 1,5% 1,5% 1% 1,0% 0,9% 1,2% 0% Kazahsztán Csehország Lengyelország Magyarország Oroszország Forrás: Morgan Stanley A brit FDI-állomány a GDP százalékában (2014) A brit FDI-állomény a teljes tőkeállomány százalékában (2014) 6 / 9

7 Figyelembe veendő szempont továbbá az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarok jövőbeli helyzete. Az Eurostat adatai szerint mintegy 2015-ben 87 ezer magyar állampolgár élt az Egyesült Királyságban (ez nem foglalja magában a tanulókat és az ingázókat). Nem tűnik valószínű kimenetnek, hogy kiutasítanák a jelenleg ott dolgozókat, hiszen szükség van rájuk, többségük hiányszakmákban helyezkedett el. Azonban könnyen elképzelhető, hogy jelentősen szigorúbb feltételekhez kötik majd a munkavállalási engedélyek kiadását. A közhangulatra jellemző bevándorlás-ellenesség, amely valószínűleg döntő szerepet játszott a népszavazás kimenetelében, nem tesz különbséget az európai uniós és a többi, például Európán kívülről érkezett vendégmunkás között, tehát az ott élő magyarok ellen is irányul. A magyar vendégmunkások egyébként jellemzően betagozódtak a brit szakszervezetekbe, és kérdéses, hogy ott mennyire képesek az érdekeik érvényesítésére. Az összes külföldről Magyarországra (haza)utalt jövedelem kb. egyharmada érkezik az Egyesült Királyságból és 2013 között ez az arány 10 százalékponttal csökkent, ugyanakkor abszolút mértékben nézve dinamikus, emelkedő trend látható (ld. 6. ábra). A britek kilépését követően az arányosított érték csökkenése, abszolút értékben pedig az eddig emelkedő trend megtorpanása, stagnálása prognosztizálható. 6. ábra: Az Egyesült Királyságból érkező hazautalások alakulása % % 39% 36% % % % 30% % 25% 80 20% % 40 10% 20 5% % Forrás: Eurostat, KSH Az Egyesült Királyságból érkező hazautalások, millió euró Az Egyesült Királyságból érkező hazautalások aránya az összes hazautalásból, % Összegzés E hatások várhatóan nyomon követhetőek lesznek a GDP alakulásában az elkövetkező évek során. Erre vonatkozó becslést készített a Morgan Stanley, melynek főbb eredményeit az 7. ábra szemlélteti. Az elemző cég az idei magyar bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó prognózisát 3%-ról 2,4%-ra módosította a Brexit hatására, vagyis Magyarország esetében az ez évi közép-európai átlagnál markánsabb hatást valószínűsítenek 2016-ra (ld. 7. ábra). 7 / 9

8 7. ábra: A Brexit becsült hatása a GDP növekedési ütemére (%) Optimista becslés Pesszimista becslés ,5-1 Eurózóna -1,5 Közép-kelet Európa Egyesült Királyság -2 Forrás: Morgan Stanley (2015) Jelenleg a Brexit kapcsán a kilépést körülvevő bizonytalanság a legtöbb negatívum forrása. Ez az, ami az üzleti életben feszültséget okoz (ingadozó tőzsdeárfolyamok), a beruházási döntések terén pedig passzivitást generál. Magyarország szempontjából fontos, hogy hazánk adósbesorolása feljavításának is gátat szabhat. Emiatt a regionálisan is alacsonynak tekinthető beruházási rátánk valószínűleg nem fog jelentősen emelkedni belátható időn belül. A bizonytalanság káros hatásainak mérsékléséhez egy olyan döntéshozó szervre lenne szükség, amely képes a főbb kérdésekben határozott álláspontot képviselni, de ennek megjelenése csak őszre várható. Ezzel párhuzamosan felmerülő kérdés, hogy vajon a megmutatkozó hatások átmenetiek, vagy tartós hatást gyakorolnak a gazdasági rendszerre. 8 / 9

9 Felhasznált irodalom: Gregor Irwin: BREXIT: the impact on the UK and the EU, Global Counsel Mariano Pando, Jens Nystedt: Brexit CEE Scenarios and Implications, Morgan Stanley Market Pulse The Economic Consequences of Brexit: A Taxing Decision - Rafal Kierzenkowski, Nigel Pain, Elena Rusticelli1, Sanne Zwart, OECD Economic Policy Paper, France, 28 Apr 2016 Központi Statisztikai Hivatal, Statisztikai Tükör: Hazánk és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok, július 5. 9 / 9