KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, GYENGÜLŐ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI áprilisi vállalati konjunktúra-felvétel eredményei

Átírás

1 KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, GYENGÜLŐ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 217. áprilisi vállalati konjunktúra-felvétel eredményei

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatásában részt vett munkatársak: Területi kamarák munkatársai MKIK GVI: Börcsök Tamás, gyakornok - makroadatok és külföldi konjunktúra mutatók Hajdu Miklós, elemző online rögzítő felület és adatbázis Makó Ágnes, vezető kutató makroadatok és külföldi konjunktúra mutatók Nyírő Zsanna, elemző - elemzés és grafikonok Orbán Júlia, munkatárs adatrögzítés Révész Erika, irodavezető kutatásszervezés, adatrögzítés Tóth István János, kutatásvezető tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI; ügyvezető igazgató, MKIK GVI MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest A kézirat lezárva: 217. május 8. Cím: MKIK GVI 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet: 2 / 29

3 Tartalom Tartalom... 3 Summary... 4 Összefoglaló Gazdasági környezet GVI konjunktúra mutatók Üzleti helyzet és várakozások Munkaerő-kereslet Melléklet / 29

4 Summary According to the new results of the IEER Business Climate Survey (the survey is based on the responses of 3276 enterprises) the IEER Business Climate Index decreased to +47 points in April 217 from +48 points in October 216. The value of the Uncertainty Index has decreased by four point (April 217: 44 points). According to the currently available GDP data, it can be concluded that in the second half of 216 the gross domestic product of Hungary has increased (1.8%). Figure 1: The GDP and the IEER Business Climate Index Rate of GDP growth over the same period of the previous year (%) 6, 4, 2,, -2, -4, -6, -8, Corporate balance indicator 98_jun 99_jun _jun 1_maj 2_apr 3_apr 4_apr 5_apr 6_apr 7_apr 8_apr 9_apr 1_apr 11_apr 12_apr 13_apr 14_apr 15_apr 16_apr 17_apr GDP IEER Business Climate Indicator Oct. 215 Apr. 216 Oct. 216 Apr. 217 GDP IEER Business Climate Index Source: HCSO, IEER 217 Notes: GDP data seasonally and calendar-adjusted, balanced data reported six-month growth rates(the same period of the previous year = ) GDP: left axis IEER Business Climate Index: right axis 4 / 29

5 Összefoglaló A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredménye szerint (a válaszoló vállalkozások száma: 3.276) a konjunktúramutató értéke 217 áprilisában 47 ponton áll. A mutató 216. áprilisi csúcsa (49 pont) óta gyengülő tendencia figyelhető meg: 216 októberében és 217 áprilisában is egy-egy pontos csökkenés következett be a konjunktúramutatóban. A jelenlegi szint azt jelzi, hogy vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, de a 212 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtört. Ez annak köszönhető, hogy a jelenlegi és várható üzleti helyzetre, valamint a jövedelmezőségi helyzetre vonatkozó vélemények is pesszimistábbá váltak. Eközben a megrendelések és a beruházások várható alakulása kapcsán kicsit optimistábbak a magyar vállalkozások a 216. októberi szintnél. A Bizonytalansági mutató értéke négy ponttal csökkent az áprilisi értékhez képest, jelenleg 44 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások egyöntetűbben érzékelnek gyengülő tendenciát a legutóbbi adatfelvételhez képest. 1. ábra: A GDP és a GVI Konjunktúramutató alakulása GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához képest (%) 6, 4, 2,, -2, -4, -6, -8, 98_jun 99_jun _jun 1_maj 2_apr 3_apr 4_apr 5_apr 6_apr 7_apr 8_apr 9_apr 1_apr 11_apr 12_apr 13_apr 14_apr 15_apr 16_apr 17_apr Vállalati egyenlegmutató GDP GVI Konjunktúramutató 215. okt ápr okt ápr. GDP 2,9 1,8 1,8 GVI Konjunktúramutató 44,5 49,3 47,6 46,8 Forrás: KSH, GVI 217 Megjegyzés: GDP adatok szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatokból számolt, féléves növekedési ütemek, előző év azonos időszaka = GDP bal oldali tengely GVI Konjunktúramutató: jobb oldali tengely 5 / 29

6 1. Gazdasági környezet 1.1. Nemzetközi gazdasági környezet Németország gazdasági teljesítménye jelentős hatással van a magyar cégek üzleti klímájára. A német GDP alakulását illetően a müncheni Ifo Intézet előrejelzései szerint 217-ben a gazdasági növekedés ütemének némi romlása várható (a tavalyi 1,9%-os GDP növekedési ütemet idén 1,5%-os növekedés követheti.) Az euróövezet egészében pedig stagnálást vár az Ifo: a növekedési ütem idén is 1,8% lesz. Az előrejelzések szerint Németország esetében 218- ban emelkedésre lehet számítani: 1,8%-os GDP növekedési ütem várható. Az euróövezetben pedig jövőre a GDP enyhe visszaesését jelezik előre: 1,7%-os bővülést várnak.(lásd 1.1. ábra) ábra: Németország és az euró övezet GDP-jének alakulása GDP-változás aránya az előző évhez képest (%) 2,5 2, 2, 1,9 1,8 1,8 Németország 1,5 1, 1,6 1,2 1,7 1,8 1,5 1,7 Euróövezet,5,5, -,3 -, * 218* Forrás: CESifo 217 Megjegyzés: A csillaggal jelölt évek az Ifo becsléseit mutatják. Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: 6 / 29

7 1.2. Hazai gazdasági környezet A magyar gazdaság válságból való kilábalásának adatai arra mutatnak, hogy Magyarországon a GDP szintje sokkal később érte el a válság előtti szintet, mint Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében (1.1. ábra). A másik fontos megfigyelés, ami az ábráról leolvasható, hogy miközben Magyarországon a GDP alig 5,1%-kal magasabb szinten áll a válság előtti (28. I negyedév) helyzethez képest, addig Lengyelországban ez a szám 3%, Szlovákiában 19,5% és Romániában 12,9%. Ezen időszak alatt a lengyel, szlovák, cseh és román GDP növekedési ütem is magasabb volt a magyarnál ábra: Hol tartunk a válságban? A GDP változása a válság kezdetéhez képest a válság kezdete GDP-változás aránya 28-hoz képest (%) 35 óta eltelt negyedévekben (28 q1-216 q4) 3 Lengyelország Szlovákia Románia Cseh Köztársaság Németország EU-28 Magyarország Szlovénia I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV Forrás: GVI, saját számítás KSH és Destatis adatok alapján A magyar gazdaságot továbbra is a válságból való lassú kilábalás jellemzi: a német gazdaság már 211 első negyedévében elérte a válság előtti szintet, míg ez a magyar gazdaságnak csak 214 harmadik negyedévében sikerült. A magyar és a német gazdaság közötti olló 213 első negyedévétől csökkenő tendenciát mutatott 215 végéig, majd 216 első negyedévére ismét nőtt a különbség a két ország között, 216 második negyedéve óta pedig stagnáló tendenciát figyelhetünk meg (lásd az 1.3. ábrát). 7 / 29

8 GDP-változás aránya 28-hoz képest (%) 1.3. ábra: Hol tart Németország és Magyarország a válságban? I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV Németország Magyarország Forrás: GVI, saját számítás KSH és Destatis adatok alapján Forrás: GVI 217 Megjegyzés: a grafikonok a GDP növekedés kumulált értékeit mutatják a 28 első negyedévi értékhez képest. A válság második hulláma 212-ben érte el Magyarországot (lásd az 1.4. ábrát), majd a GDP visszaesése 213-ban emelkedésbe fordult. Az ipari termelés volumene 217 februárjában 3,4%-os növekedést mutatott az előző havi adathoz képest, miközben az előző év azonos időszakának szintjét 2,7%-kal múlta felül (lásd az 1.5. és az 1.6. ábrákat). 8 / 29

9 1.4. ábra: A GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexe, , negyedéves adatok GDP-változás aránya az előző negyedévhez képest (%) I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I III. I III. I III. I III Forrás: KSH, 217 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: 9 / 29

10 1.5. ábra: Az ipari termelés szezonálisan kiigazított volumenindexe (előző hónap =,%), , havi adatok Az ipari termelés volumenindexének változása az előző hónapohoz képest (%) F Mj A N F Mj A N F Mj A N F Mj A N F Mj A N F Mj A N F Mj A N F Mj A N F Mj A N F Mj A N F Forrás: Eurostat 217 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: ábra: Az ipari termelés volumenindexe (előző év azonos időszaka =,%), , havi adatok Ipari termelés volumenindexének változása az előző év azonos időszakához képest (%) F Á Jú A O D F Á Jú A O D F Á Jú A O D F Á Jú A O D F Á Jú A O D F Á Jú A O D F Á Jú A O D F Á Jú A O D F Á Jú A O D F Á Jú A O D F Forrás: KSH 217 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: 1 / 29

11 2. GVI konjunktúra mutatók 217 áprilisában harminckilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely Magyarországon a legnagyobb legtöbb cégre kiterjedő vállalati konjunktúra-vizsgálat. Az idei adatfelvétel cég vezetőjének válaszain alapul, és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat. Az alábbi elemzés a legfrissebb adatfelvétel eredményeit összegzi úgy, hogy a válaszoló vállalatok mintája reprezentatívnak tekinthető gazdasági ág, régió és a foglalkoztatottak száma szerint Konjunktúramutató és Bizonytalansági mutató A GVI Konjunktúramutató az októberi +48 pontról +47 pontra csökkent. A mutató 216. áprilisi csúcsa (49 pont) óta enyhe romló tendencia figyelhető meg: 216 októberében és 217 áprilisában is egy-egy ponttal csökkent a mutató értéke. A Bizonytalansági mutató értéke négy ponttal csökkent, így 44 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a korábbiakhoz képest egyöntetűbbé vált a vállalkozások helyzetértékelése ábra: A GVI Konjunktúramutató alakulása GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához képest (%) 6, 4, 2,, -2, -4, -6, -8, 98_jun 99_jun _jun 1_maj 2_apr 3_apr 4_apr 5_apr 6_apr 7_apr 8_apr 9_apr 1_apr 11_apr 12_apr 13_apr 14_apr 15_apr 16_apr 17_apr Vállalati egyenlegmutató GDP GVI Konjunktúramutató 215. okt ápr okt ápr. GDP 2,9 1,8 1,8 GVI Konjunktúramutató 44,5 49,3 47,6 46,8 Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható érték százas skálára vetített aggregált egyenlegmutató (számításának módszerét a Melléklet tartalmazza). Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 11 / 29

12 2.2. ábra: A GVI Bizonytalansági mutató alakulása _jun 99_jun _jun 1_maj 2_apr 3_apr Konjunktúra mutató szórása 4_apr 5_apr 6_apr 7_apr 8_apr 9_apr 1_apr 11_apr 12_apr 13_apr 14_apr 15_apr 16_apr 17_apr 7_apr 7_okt 8_apr 8_okt 9_apr 9_okt 1_apr 1_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Vállalati egynelegmutató Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható érték a Konjunktúramutató szórása (számításának módszerét a Melléklet tartalmazza). A Konjunktúramutató értéke az ipari (+56 pont) vállalkozások esetében a legmagasabb, a kereskedelmi cégek esetében 5 ponton, az építőipariak esetében 45 ponton, míg az egyéb gazdasági szolgáltatások esetében csupán 29 ponton áll. Jelentős elmozdulás az előző félévhez képest az építőipari vállalkozások esetében következett be, ahol 8 ponttal nőtt a mutató értéke októberhez képest ábra: A GVI Konjunktúramutató gazdasági ág szerint Ipar Kereskedelem Építőipar Egyéb gazd. szolg. Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 12 / 29

13 A cégeket tulajdonszerkezetük alapján vizsgálva azt láthatjuk, hogy a Konjunktúramutató értéke a részben külföldi tulajdonban (+65 pont) álló vállalkozások esetében a legmagasabb, hozzájuk képest kis mértékben maradnak el a döntően külföldi tulajdonban (+61 pont) álló cégek, a tisztán hazai tulajdonúak (+44 pont) pedig jelentősen elmaradnak. Az előző félévhez képest nagymértékű változás a részben külföldi tulajdonú cégek esetében figyelhető meg, ahol 12 ponttal emelkedett a mutató értéke októberhez képest ábra: A GVI Konjunktúramutató tulajdonszerkezet szerint Vállalati egynelegmutató _apr 7_okt 8_apr 8_okt 9_apr 9_okt 1_apr 1_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Részben külföldi tul. Döntően külföldi tul. Tisztán hazai tul. Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 13 / 29

14 Az exporttevékenység szerint azt láthatjuk, hogy a részben exportáló cégek esetében a legmagasabb a Konjunktúramutató értéke: +56 pont, a döntően exportálók esetében +54 pont, míg a nem exportálók esetében csupán 38 pont. Változás a korábbiakhoz képest, hogy jelenleg nem a döntően exportáló vállalkozások esetében a legmagasabb a mutató értéke, hanem a részben exportálók esetében. Ez annak köszönhető, hogy miközben a döntően exportáló cégek esetében 1 ponttal csökkent a mutató értéke, addig a részben exportáló vállalkozások esetében 9 ponttal nőtt az előző félévhez képest ábra: A GVI Konjunktúramutató exporttevékenység szerint Vállalati egynelegmutató _apr 7_okt 8_apr 8_okt 9_apr 9_okt 1_apr 1_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Részben exportáló Döntően exportáló Nem exportáló Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 14 / 29

15 A cégek méretét tekintve látható, hogy a nagyobb vállalatok várakozásai kedvezőbbek: míg a Konjunktúramutató értéke a 9 főnél kisebb vállalatok körében +15 pont, addig a 1-49 fős kategóriában +46 pont, az fős csoportban +54 pont, a legnagyobb, 25 főnél nagyobb létszámmal működő cégek esetében pedig +58 pont. Jelentős elmozdulás az előző negyedévhez képest a 1-49 fős kategóriában történt, ahol 1 ponttal nőtt a mutató értéke októberhez képest ábra: A GVI Konjunktúramutató létszám-kategória szerint Vállalati egynelegmutató x fő fő 1-49 fő x-9 fő 7_apr 7_okt 8_apr 8_okt 9_apr 9_okt 1_apr 1_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A kedvező üzleti klímát leginkább a részben külföldi tulajdonban lévő, részben exportáló és több, mint 25 főt foglalkoztató cégek jelzik e cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek. 15 / 29

16 2.2. A Konjunktúramutató komponensei A GVI Konjunktúramutató négy komponensből áll: várható üzleti helyzet a következő hat hónapban megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban (a mutató számításának és a komponensek leírásának részletei a Mellékletben olvashatóak). Mindezek mellett az adatfelvétel során az üzleti klíma további lényeges indikátorait is felmértük (pl. munkaerő-kereslet, termelési szint). Az almutatók esetében az állapítható meg, hogy a vállalkozások vezetői jelentősen negatívabban ítélik meg cégük jelenlegi jövedelmezőségét és üzleti helyzetét, illetve kilátásait, mint az előző félévben. Miközben a megrendelések és a beruházások várható alakulása kapcsán kis mértékben optimistábbak a 216. októberi szintnél. Mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzetet jelentősen negatívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet almutatója 1 pontot esett vissza 216 októberéhez képest, így most 31 ponton áll, a várható üzleti helyzet pedig 9 pontos csökkenés után 28 ponton áll. 2.7.ábra: A GVI Konjunktúramutató összetevőinek alakulása - Üzleti helyzet Vállalati egynelegmutató _apr 7_okt 8_apr 8_okt 9_apr 9_okt 1_apr 1_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Üzleti helyzet jelenleg Várható üzleti helyzet a következő hat hónapban Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A jelenlegi jövedelmezőségi helyzet is sokat romlott az áprilisi eredményekhez képest: 3 pontról 12 pontra esett vissza, míg a várható jövedelmezőség 2 pontos növekedés után 17 ponton áll jelenleg. 16 / 29

17 Vállalati egynelegmutató 2.8. ábra: A GVI Konjunktúramutató összetevőinek alakulása - Jövedelmezőségi helyzet _apr 7_okt 8_apr 8_okt 9_apr 9_okt 1_apr 1_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Jövedelmezőség a következő hat hónapban Jövedelmezőség jelenleg Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A gépberuházások várható volumene 48, míg az építési beruházásoké 11 ponton áll. Mindkét almutató értéke kis mértékben emelkedett az előző félévhez képest ábra: A GVI Konjunktúramutató összetevőinek alakulása Beruházások Vállalati egynelegmutató _apr 7_okt 8_apr 8_okt 9_apr 9_okt 1_apr 1_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Gépberuházások volumene a következő hat hónapban Építési beruházások volumene a következő hat hónapban Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 17 / 29

18 A megrendelések várható alakulásával kapcsolatban továbbra is optimisták a vállalkozások: az előző félévhez képest 7 ponttal nőtt a mutató értéke, így jelenleg 85 ponton áll. 2.1.ábra: A GVI Konjunktúramutató összetevőinek alakulása Rendelésállomány Vállalati egynelegmutató _apr 7_okt 8_apr 8_okt 9_apr 9_okt 1_apr 1_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 18 / 29

19 3. Üzleti helyzet és várakozások Az április adatok szerint a vállalatok véleménye a jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzetükről nagyjából a 215. áprilisi szintnek felel meg. 216 októberéhez képest jelentős visszaesés következett be, azonban a 215 előtti időszakhoz viszonyítva továbbra is magasnak mondható mind a jelenlegi üzleti helyzet (+31 pont), mind a várható üzleti helyzet (+28 pont) mutatójának értéke (lásd a 3.1. ábrát) ábra: Jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzet megítélésének változása várható üzleti helyzet 4, 35, , , 2, , 1, , , -5,, 1, 2, 3, 4, 5, -1, Forrás: GVI 217 jelenlegi üzleti helyzet 3.1. Jelenlegi üzleti helyzet Áprilisban a válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 79%-os szintre csökkent, ami 2 százalékponttal alacsonyabb, mint októberben volt. Gazdasági ágak szerint a kapacitáskihasználás esetében nem találunk jelentős eltérést: az ipari (81%), az építőipari (8%) és a kereskedelmi vállalkozások (8%) is 8% körüli értékről számoltak be, az egyéb gazdasági szolgáltatásokhoz sorolható cégek kis mértékben elmaradnak, esetükben 75%-os a mutató értéke. Exporttevékenység szerint a kapacitáskihasználás a döntően exportáló cégeknél a legmagasabb (84%). A tulajdonszerkezet mentén a részben (89%) és döntően külföldi (89%) tulajdonban lévő cégek körében magasabb a mutató értéke, mint a tisztán hazai (77%) tulajdonban lévők esetében. Létszám szerint azt láthatjuk, hogy a legfeljebb 9 fős (68%) jelentősen elmaradnak a másik három kategóriához (8-82%) képest. A vállalatok jelenlegi üzleti helyzetüket 1 ponttal negatívabban jellemezték az őszi eredményekhez képest, az egyenlegmutató így 31 pontra csökkent. A mutató értéke továbbra is az ipari cégek esetében a legmagasabb: 45 pont, míg a legalacsonyabb az egyéb gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedő cégek (13 pont) esetében. A legnagyobb elmozdulás az 19 / 29

20 egyéb gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások esetében történt: 18 ponttal romlott az üzleti helyzetük megítélése. Továbbra is látszik a külpiacokon való jelenlét és a külföldi tőke pozitív hatása a vállalatok helyzetére: a döntően exportáló, illetve a túlnyomórészt külföldi kézben lévő cégek egyenlegmutatói magasabban alakulnak (rendre 54, illetve 66 pont), mint a kizárólag belföldre termelő, illetve belföldi illetőségű vállalatokéi (rendre 18, illetve 27 pont). Export szerint az előző félévhez képest a legnagyobb mértékben a nem exportáló cégek üzleti helyzete romlott, ahol 15 pontos csökkenés következett be, a részben exportáló cégek esetében 7 ponttal esett vissza a mutató értéke. a döntően exportálók esetében pedig csupán 5 pontos csökkenés történt. Vagyis azt láthatjuk, hogy továbbra is a döntően exportáló cégek üzleti helyzete a legkedvezőbb. A tulajdonosi szerkezet szerint azt láthatjuk, hogy minden kategóriában közel azonos mértékben (6-8 ponttal) csökkent a mutató értéke. A cégnagyság szerint komoly eltérések tapasztalhatóak az egyenlegmutatót illetően, ugyanis míg a legfeljebb 9 fős vállalkozások rendkívül alacsony, 1 pontos értékkel jellemezhetőek, addig a 1-49 fős vállalatok körében 32 pontot, az fős cégeket tekintve 35 pontot, a 25 fő fölötti nagyvállalatok esetében pedig 43 pontot mutat az indikátor. Jelentős változás a nagyobb méretű cégek esetében következett be: az fős vállalkozásoknál 18 ponttal, a 25 fő feletti vállalkozások esetében 17 ponttal esett vissza az üzleti helyzet megítélése az őszi szinthez képest. A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy ezt a döntően külföldi tulajdonban lévő, exportáló nagy iparvállalatok húzzák fel, feltehetően azok, amelyek Németországba exportálnak. Világosan látszik tehát a német gazdaságban tapasztalható pozitív tendenciák hatása a magyar gazdaságra Üzleti várakozások Az üzleti várakozások mutatója a gazdasági ágakat tekintve az ipari vállalatok körében érte el a legmagasabb értéket (44 pont), a többi ágazatban ennél jóval kedvezőtlenebb várakozások jellemzőek (kereskedelem: 22 pont, építőipar: 2 pont, egyéb gazdasági szolgáltatás: 12 pont). Az üzleti helyzettel kapcsolatban ismét a döntően külföldi tulajdonban lévő (56 pont), illetve az exportorientált cégek (45 pont) fogalmazták meg a legpozitívabb várakozásokat. Azonban az előző félévhez képest ezen vállalkozások körében következett be a legnagyobb mértékű visszaesés is: a döntően exportáló cégek 18 ponttal, a döntően külföldi tulajdonban lévő vállalatok 15 ponttal negatívabban ítélik meg várható üzleti helyzetüket októberhez képest. Eközben a részben külföldi tulajdonban álló cégek körében 19 ponttal nőtt a mutató értéke. Az egyenlegmutató a 1 főnél kisebb létszámmal jellemezhető vállalati körben nagyon alacsony (1 pont), a 1-49 fős cégek körében 27 pont, az fősek esetében 35 pont, a 25 fősnél nagyobbak körében pedig 39 pont. A legnagyobb visszaesés a 25 fő feletti kategóriában történt, ahol 21 pontos csökkenés következett be. 2 / 29

21 4. Munkaerő-kereslet A vállalkozások a következő fél évben is a munkaerő-kereslet növekedésére számítanak: az egyenlegmutató +18 ponton áll. A mutató értéke már 215 áprilisa óta kiemelkedően magas a korábbi eredményekhez képest (lásd 4.1. ábra) ábra: Várható munkaerő-kereslet Vállalati egynelegmutató _jun 99_jun _jun 1_maj 2_apr 3_apr 4_apr 5_apr 6_apr 7_apr 8_apr 9_apr 1_apr 11_apr 12_apr 13_apr 14_apr 15_apr 16_apr 17_apr 18 Forrás: GVI 217 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 1 és +1 közötti értékeket vehet fel. 1-at akkor, ha minden cég negatívan és +1-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A gazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat az ipari cégek esetében 24 ponton, az építőipari cégek esetében 2 ponton, a kereskedelmi és a gazdasági szolgáltatást végző vállalatok esetében pedig 12 ponton áll a várható munkaerő-kereslet almutatója. A döntően külföldi tulajdonban álló vállalatok körében számíthatunk a leginkább a munkaerő-kereslet növekedésére (körükben 35 pontos értéket vett fel a mutató), a tisztán hazai kézben lévő cégek esetében 16 pont, a részben külföldi tulajdonban lévő vállalkozások esetében 18 pont a mutató értéke. A vállalatokat exporttevékenységük szerint nézve elmondható, hogy a külföldön értékesítő cégek körében nagyobb munkaerő-kereslet várható, mint a belpiacra termelők esetében. Létszám-kategória szerint azt láthatjuk, hogy a várható munkaerő-kereslet a 9 fő alatti cégek (6 pont) esetében jelentősen elmarad a máik három kategóriához (2-21 pont) képest. 21 / 29

22 Melléklet M1. Mintavétel és adatok 217 áprilisában harminckilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több, mint 14.5 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül cégnél töltötték ki kérdőívünket vizsgálatunk ennyi vállalatvezető válaszain alapul (lásd az M1.1. ábrát). A válaszadók 68 százaléka foglalkoztatott kevesebb, mint 1 főt, 17 százalékuknál a létszám 1 és 49 fő közé, 11 százalékuknál 5 és 249 fő közé esett, és a cégek 4 százalékánál a létszám meghaladta a 249 főt. M1.1. tábla: A vállalkozások megoszlása létszám szerint (súlyozatlan), Esetszám Százalékos arány 9 fő és alatta , fő , fő 347 1,7 25 fő és felette 128 4, Összesen , Forrás: GVI 217 Az iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 19 százaléka, az építőiparban 16 százalékuk, a kereskedelemben 18 százalékuk, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 47 százalékuk. M1.2. tábla: A vállalkozások megoszlása gazdasági ág szerint (súlyozatlan), Esetszám Százalékos arány ipar 61 18,8 építőipar ,1 kereskedelem ,8 egyéb gazdasági szolgáltatások ,3 Összesen , Forrás: GVI 217 Az adatfelvétel eredményeit súlyoztuk a területi összetétel és a cég GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján. A két súlyozási szempontot egyszerre érvényesítettük. Az utóbbiban a létszám szerint képzett egyes cégcsoportoknak a GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján képzett súlyokkal számoltunk. 22 / 29

23 Mindemellett 213 októberétől kezdve azokra az évekre vonatkozóan, amelyek esetében elérhetőek a létszám-kategóriákat illető referencia adatok, az adott évnek megfelelő megoszlások szerint végezzük el a súlyozást, míg azon évek esetében, amelyeket tekintve nincsenek meg ezen információk, a hozzá legközelebb eső év adatait használjuk fel a súlyozáskor. M1.3. tábla: A GVI Konjunktúra-vizsgálatában alkalmazott súlyok, Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) Gazdaságilag fejlettebb három régió (1) Régió csoportok Gazdaságilag fejletlenebb négy régió (2) Összesen -9,797,873, ,763,837, ,892,978, x,2319,2541,486 Összesen,4772,5228 1, Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld M1.4. tábla: A GVI Konjunktúra-vizsgálatában alkalmazott súlyok, 24 Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) Gazdaságilag fejlettebb három régió (1) Régió csoportok Gazdaságilag fejletlenebb négy régió (2) Összesen -9,73,8, ,811,889, ,892,978, x,2339,2561,49 Összesen,4772,5228 1, Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld M1.5. tábla: A GVI Konjunktúra-vizsgálatában alkalmazott súlyok, 25 Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) Gazdaságilag fejlettebb három régió (1) Régió csoportok Gazdaságilag fejletlenebb négy régió (2) Összesen -9,778,852, ,773,847, ,873,957, x,2348,2572,492 Összesen,4772,5228 1, Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld 23 / 29

24 M1.6. tábla: A GVI Konjunktúra-vizsgálatában alkalmazott súlyok, 26 Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) Gazdaságilag fejlettebb három régió (1) Régió csoportok Gazdaságilag fejletlenebb négy régió (2) Összesen -9,964,156, ,744,816, ,84,92, x,2224,2436,466 Összesen,4772,5228 1, Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld M1.7. tábla: A GVI Konjunktúra-vizsgálatában alkalmazott súlyok, Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) Gazdaságilag fejlettebb három régió (1) Régió csoportok Gazdaságilag fejletlenebb négy régió (2) Összesen -9,992,187, ,762,835, ,91,997, x,218,239,4418 Összesen,4772,5228 1, Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld 24 / 29

25 M1.1. ábra: A GVI Konjunktúra-vizsgálatában megkérdezett cégek száma Elemszám Forrás: GVI / 29

26 M2. GVI Konjunktúramutató számítása 213 októberétől kezdve a korábbi konjunktúramutatóhoz képest egy új, a GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexének alakulását jobban követő kompozit indikátort állítunk össze az üzleti helyzet elemi mutatói alapján. Az új konjunktúramutató a következőképpen került kiszámításra: KMi =, *UHVXi +, *MSVXi +,19732*BGVXi +, *BEVXi.(1) ahol KMi: GVI Konjunktúramutató elemi értéke egy i cégnél UHVXi = várható üzleti helyzet a következő hat hónapban MSVXi = megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban BGVXi = gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban BEVXi = építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban Az egyenlet jobb oldalán a konjunktúramutató számításánál tekintetbe vett indikátorok szerepelnek, az i index az i cégnek egyes indikátorokra adott válaszait, KMi a konjunktúramutatónak az i cégnél kapott elemi értékét jelenti (i = 1..n), ahol n a figyelembe vett cégek száma. Egy kiválasztott n elemű cégcsoportnál a konjunktúramutató értékét a vállalati értékek átlagaként határozzuk meg: KM n = n i= 1 km n i A GVI Konjunktúramutató egyes elemi mutatóit az alábbi módon határoztuk meg. (2) M2.1. tábla: A GVI Konjunktúramutató elemi mutatói A kategória értéke Az üzleti helyzet a következő 6 hónapban (UHVX) Javul 1 Nem változik Romlik -1 A rendelések volumene a következő 6 hónapban várhatóan (MSVX) Nőni fog 1 Azonos lesz 1 Csökkenni fog -66, Nincs -1 Gépberuházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BGVX) Nő 1 Változatlan 1 Csökken -66, Nincs -1 Építési beruházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BEVX) Nő 1 Változatlan 1 Csökken -66, Nincs -1 Az egyes részmutatók definíciójának megfelelően elméletileg -1 KM 1 ahol -1 a legkedvezőtlenebb üzleti helyzetet 1 pedig a legkedvezőbb üzleti helyzetet jelenti. Természetesen KM tapasztalati értékénél előfordulhat, hogy még a legmélyebb válság esetén sem közelíti meg a -1-as értéket, illetve a kimagaslóan gyors ütemű fellendülés esetén sem éri el a KM +1-at. Ezért a KM tapasztalati értékeinek pontos értelmezése csak hosszabb, több konjunktúra ciklust tartalmazó idősor esetében lehetséges. 26 / 29

27 M3. GVI Bizonytalansági Mutató számítása A GVI BM egy n elemű cégcsoport esetében a Konjunktúramutató (KM) szórása (бn ): BM n = σ n (3) A GVI BM azt mutatja, hogy mennyire egyöntetű a cégek véleménye saját konjunkturális helyzetükről. Nagymértékű eltérés (nagy szórás) arra utal, hogy a cégek ellentmondásos információk alapján, illetve egymásnak ellentmondó reálindikátorokat figyelembe véve, azaz nagyfokú bizonytalanság közepette alakítják ki véleményüket. Ha egyöntetű a cégek helyzetmegítélése, akkor ez arra utal, hogy egyértelmű és könnyen értelmezhető reálmutatókra alapozva tudják kialakítani véleményüket, azaz kisebb mértékű a vállalati szféra bizonytalansága. 27 / 29

28 M4. A Konjunktúramutató és összetevőinek alakulása N Konjunktúramutató Üzleti helyzet jelenleg Az üzleti helyzet a következő 6 hónapban A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg A vállalkozás jövedelmezősége a következő 6 hónapban A rendelések volumene a következő 6 hónapban várhatóan Építési beruházások volumene az előző évhez képest várhatóan Gépberuházások volumene az előző évhez képest várhatóan Létszámfelvételi szándékok 98_jun 25 38,23 23,6 25,6 2,9 19,6 75,7 1,5 52,1 7,5 98_dec ,29 23,8 11 4,1 13,2 72,3-4,8 51,6 1,8 99_jun ,51 14,3 17,6-4,2 14,1 54,3 1,4 33,6-3,2 99_dec , ,1 -,6 13,9 66, ,9-4,4 _jun , ,1 2, ,3 4,5 4 _okt ,8 9,7 2, ,4 1,9 5 -,1 1_maj ,49 2,6 27,5 5,6 27,8 8,6 2,6 48,9 6,2 1_okt ,9 13,9 6,6-7,2 11,9 62,6,3 42,1-12,2 2_apr ,71 1,7 23,2-1,1 19,9 75,6 1,2 44,7 6,8 2_okt , ,7-9,1 6,5 72,9 1,9 39,7-5 3_apr ,41,5 11,1-15,8 4, ,2-9,2 3_okt ,9 1,7 11,5-5, , ,5 4_apr ,81 12,1 12,6,7 2,4 69,9,9 44,2-7,6 4_okt ,8 7-9,4-3 65,4-2,9 37,5-14,9 5_apr ,21 1,8 6,9-9,9 -,2 6,6-1,7 27,8-19,1 5_okt ,15 1 1,7-4,5 3 56,7-7,6 36,2-11,6 6_apr ,75 18,7 15,7-3,7 9,2 66,8-1,8 36,2 1,6 6_okt ,97 22,3 2,3 1,6-8,3 59,6-18,2 18,6-8,2 7_apr ,36 2,1 5,2 -,9-5,1 61,5-5,1 26,1-8,8 7_okt ,82 13,9-5,2-8,9-12,5 52,4-8,4 18,8-9 8_apr ,16 16,1 9,1-3,4,1 69,5-12,6 2,4-3,5 8_okt 148-3,1 12,2-22,6-1,5-2,5 33,8-3,1 6,3-14,4 9_apr ,36-1,8-35,4-22,9-26,8 24,1-42,3-1,3-27,9 9_okt 1383,24-1,3-13,4-14,8-14,2 43,1-44,4-14,6-16,8 1_apr ,1 9,1 12,4-1,5 12,9 6,6-19,4 19,3-2,4 1_okt ,3 9,2 4,9-3,6 1 57,6-6,4 22,6,7 11_apr ,88 9,1 18, ,7-6,3 22,4 7,7 11_okt ,9 7,5-7,5-3,2-14,2 47,6-11,9 14,6-9,2

29 N Konjunktúramutató Üzleti helyzet jelenleg Az üzleti helyzet a következő 6 hónapban A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg A vállalkozás jövedelmezősége a következő 6 hónapban A rendelések volumene a következő 6 hónapban várhatóan Építési beruházások volumene az előző évhez képest várhatóan Gépberuházások volumene az előző évhez képest várhatóan Létszámfelvételi szándékok 12_apr ,19 4,4 3,4-1,7-1, ,3 2,5,6 12_okt ,83 4-3,3-4,6-11,4 52,8-32,6 1,8-1,5 13_apr ,9 -,2-7,7 66,7-37,2 17,5 -,7 13_okt ,45 12,1 3,2-1,1 1,2 72,6-17 3,5 1 14_apr ,68 13,9 11,5 2,1 14,8 79,6-22,2 17,1 11,1 14_okt ,51 21,7 18,2 9,7 11,1 74,9-7,8 26,6 11,9 15_apr ,97 31,8 26,9 15,6 12,4 76 6, ,7 15_okt ,51 34,2 27,7 18, ,8 42, _apr ,28 36,6 31, ,2 82, ,1 17,8 16_okt ,61 41,5 37,5 29,6 15,6 78,5 5,7 41, 17,2 17_apr ,76 31,1 28,2 11,7 17,4 85,4 1,7 47,7 17,9 29 / 29