Bírósági nyilvántartási szám: Zalai Borút Egyesület Alapszabálya Egységes szerkezetben. Az Egyesület megjelölése

Átírás

1 (1) Az Egyesület elnevezése: Zalai Borút Egyesület Bírósági nyilvántartási szám: Zalai Borút Egyesület Alapszabálya Egységes szerkezetben I. Az Egyesület megjelölése (2) Az Egyesület székhelye: 8790 Zalaszentgrót, Bocskai u. 1. (3) Az Egyesület működési területe: Zala megye (4) Az Egyesület természetes személyek, gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és önkormányzatok által önkéntesen létrehozott politikailag semleges civil szervezet, pártokat nem támogat és tőlük támogatást nem fogad el. Önálló jogi személyként működik és a jelen Alapszabályban meghatározott cél érdekében szervezi tagsága tevékenységét. Az Egyesület önálló jogi személy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Tagja lehet szövetségnek, más egyesületnek. Ehhez a döntéshez elnökségi jóváhagyás szükséges. (5) Az Egyesület működésével kapcsolatos általános elvek: az egyesület csak olyan tevékenységet folytat, amely nem ellentétes az alaptörvénnyel, nem ütközik a Ptk. előírásaival, és nem jár mások jogainak és szabadságának megsértésével. II. Az Egyesület alapcélja, tevékenységei (1) Az Egyesület alapcélja: Működésével elősegíteni a Zalai borvidék kulturális és történelmi örökségének megóvását, kultúrájának, hagyományainak megőrzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának bővítését és fejlesztését. A zalai borvidék hírnevének öregbítése. (2) Az Egyesület közhasznú civil szervezet, amely a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló alapcélja szerinti közfeladatokhoz kapcsolódó alábbi közhasznú tevékenységeket látja el, illetve azok ellátásában közreműködik. - Kulturális tevékenység, hagyományőrzés. Az Egyesület részt vesz a kulturális örökség helyi védelmére, helyi közművelődési tevékenységek támogatására irányuló közhasznú tevékenységekben együttműködve civil szervezetekkel, állami szervekkel az alábbi jogszabályok 2011.évi CLXXXIX. Törvény 13. (1) bek. 7. pont. és 23.. (4) bek. 13. pont., a évi LXIV. tv. és az évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A. (2) bek. szerint. - Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység. Az Egyesület. közreműködik az állami szervek és/vagy települési önkormányzatok, civil szervezetek képességfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel és a kulturális tevékenységével kapcsolatos feladatainak ellátásában. A muzeális intézményekről a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. tv. 76. ;78. ;,79., a felnőttképzésről szóló évi CI. tv. 3. (2) bek.; 2/2010. II.10.(SZMM rendelet szerint, továbbá együttműködik más civil szervezetekkel, állami szervekkel a tevékenység végrehajtása során. - Környezetvédelem. Az Egyesület részt vesz és együttműködik a helyi önkormányzatokkal, továbbá más civil szervezetekkel, állami szervekkel az ember és környezete harmonikus kapcsolatának 1

2 fenntartásában, az épített és természeti környezet megóvása érdekében, védelmében, valamint a fenntartható fejlődés megalapozásában és megvalósulásának segítésében (1995. évi LIII. törvény 1. (2) bek. f. pont; 10. (1)bek.; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. Törvény 13. (1) bek. 5. pont.) - Természetvédelem. A helyi önkormányzattokkal illetve más civil szervezetekkel, állami szervekkel együttműködik a természet védelmével kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a természeti területek és értékek védelmében. A természet védelméről szóló, évi LIII. tv. 64. (1) és (3) bekezdése. - Közhasznú szervezetek számára nyújtott szolgáltatások. Az Egyesület tevékenykedik a helyi önkormányzattokkal illetve helyi közösségekkel együttműködve a lakosság önszerveződő képességének, a települések önfenntartó képességének erősítésében. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. Törvény 6. a), b) szerint. - Közérdekű önkéntes tevékenység. Az Egyesület közreműködik és szerepet vállal a társadalom tagjainak szolidaritáson alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenység népszerűsítésében, tájékoztatásban és toborzásban. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló, 2005.évi LXXXVIII tv. 3. d./ pontja alapján - Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdítása. Az Egyesület cél és feladatrendszerén keresztül, valamint megvalósuló programjai révén közreműködik és hozzájárul az egyenlő bánásmód követelményeinek megvalósulásában és az esélyegyenlőség érvényesítésében. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, 2003.évi CXXV. tv Közreműködésével elősegíti, és nemzetközi kapcsolatok erősödését. Együttműködik más országok - különösen az Európai Unió országainak - szervezeteivel a vidéki népesség és a kisebbség felemelkedését életkörülményeit, esélyeiket javító és erősítő programok kezdeményezésében, kidolgozásában és megvalósításában. A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 1. (1) bek.; 2. (1). bek. a.) pont, Magyarország Alaptörvénye I. cikk (2);XV. cikk (2); XXIX cikk (1)-(3) alapján. (3) A célok megvalósítása érdekében az Egyesület fontosabb közhasznú tevékenységei: - A Zalai borvidék értékeinek, szellemi, tárgyi és épített kultúrájának megőrzése, megismerésének elősegítése - A Zalai borvidék hírnevének öregbítése, sajátos és egységes arculatának megteremtése. - A borhoz kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésének elősegítése - Kapcsolat kiépítése a nemzeti és nemzetközi szakmai közösségekkel - Kulturális, történelmi, hagyományőrző programok létrehozása és generálása - Közös marketing feladatok ellátása, szervezése a helyi borokkal és szőlészeti, borászati értékekkel kapcsolatban - Képzési lehetőségek, tanulmányutak, tanácsadás biztosítása az érintettek számára - Minősítési rendszer alkalmazása az egységes minőség biztosítás érdekében, - Forrásteremtés lehetőségeinek feltárása - Folyamatos tájékoztatás, információszolgáltatás - Kapcsolattartás és együttműködés helyi szakmai és közhasznú szervezetekkel, önkormányzatokkal - Az érintett területre vonatkozó tanulmányok készítése - Promóciós rendezvények szervezése a közhasznú célok megvalósítása érdekében - Az Egyesület tevékenységének népszerűsítése - Helyi köz- és magánszférabeli partnerségek kialakítása, emberi erőforrások fejlesztése a helyi együttműködés és a partnerség elősegítése érdekében - Az Egyesület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és tevékenységek elvégzése - Részvétel szakmai és közösségi hálózatok fejlesztésében nemzeti és nemzetközi szinten. - Az érintett területekre vonatkozó tanulmányok készítése; 2

3 - Az Egyesület képviselete különböző tanácskozásokon és eseményeken - Az Egyesület által felvállalt további tevékenységek: a) Kiadványokat szerkesztése és megjelentetése; b) Kiállítások, konferenciák, bel- és külföldi tanulmányutak, képzések és egyéb rendezvények szervezése; c) Adatbázisok építése, információs hálózat szervezése, információk közvetítése; d) Állandó és eseti szakértők felkérésével jogi, adózási, vállalkozási, kulturális, stb. tanácsadás nyújtása; e) Irodai szolgáltatások elvégzése; f) Máshová nem sorolható egyéb közösségi, társadalmi tevékenység; g) Közösségi marketing tevékenység; h) Kutatási, szakértői tevékenység; i) Az Egyesület működési területén kívüli kapcsolatok erősítése, részvétel nemzetközi együttműködési projektekben; (4) Az Egyesület a céljai elérése és feladatainak végrehajtása érdekében az alábbi tevékenységeket is végzi a szolgáltatások jegyzéke szerinti besorolásban: Főtevékenység: Máshova nem sorolt egyéb közösségi társadalmi tevékenység Cél szerinti tevékenységek: Rendezvényi étkeztetés Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás Saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása üzemeltetése PR, kommunikáció Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Médiareklám Piac, közvélemény kutatás Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás (kivéve: társadalombiztosítás) igazgatása Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése Máshova nem sorolt egyéb oktatás Oktatás kiegészítő tevékenység (5) Az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztethetve végezhet. (6) Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében közhasznú szolgáltatásait nem csupán tagjai részére nyújtja, hanem valamennyi természetes és jogi személy és más szervezet részére is lehetővé teszi szolgáltatásainak igénybe vételét. 3

4 III. A tagsági viszony (1) A tagsági viszony Az Egyesület tagja lehet valamennyi 18 évesnél idősebb magyar és külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaság társaság, akik az egyesület céljaival egyetértenek és tevékenységét támogatni kívánják. (2) A tagsági formák Rendes tag: Bel és külföldi természetes és jogi személyek akik elfogadják az egyesület céljait és a kötelezettségeket vállalják. Tiszteletbeli tag: Választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az egyesület, vagy a magyar szőlészet borászat ügyének különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek Pártoló tag: Azok a bel-, és külföldi természetes és jogi személyek, akik a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az egyesület tevékenységét (3) A tagsági viszony keletkezése és megszűnése Az Egyesületbe való be-, és kilépés önkéntes A tagsági viszony a tagfelvétellel jön létre 1. A tagok felvételéről az egyesület elnöksége dönt. Az elnökség köteles a felvételről a belépési nyilatkozat keltét követő elnökségi ülésen dönteni, és erről a kérelmezőt írásban értesíteni. 2. A felvételt megtagadó határozat ellen az egyesület közgyűléséhez lehet jogorvoslatért folyamodni, amelyet a következő közgyűlés köteles megtárgyalni. A közgyűlés döntését írásban, igazolható módon kell közölni a taggal. 3. Az elnökség köteles az egyesület tagjairól folyamatos nyilvántartást vezetni A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, törléssel, kizárással, a tag halálával illetve jogutód nélküli megszűnéssel. A jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód az írásban adott nyilatkozata alapján a jogelőd tag helyébe léphet. 1. Az Egyesületből való kilépést az Egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye. 2. Törléssel szűnik meg a tagság, halál esetén és ha a tag 6 hónapnál hosszabb ideig, majd az elnök írásbeli figyelmeztetését követő 15 napon belül sem fizeti meg a tagdíjat. A törlésről az elnökség gondoskodik. 3. A kizárási jogkör gyakorlója az elnökség. A tag kizárására akkor kerülhet sor, ha magatartásával veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósulását, vagy súlyosan erkölcstelen magatartást tanúsít, amely az egyesület tekintélyét csorbítja. A kizárási módját az elnökség szabályozza. A kizárás ellen a tag a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. Az elnökség kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a hat hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetve, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy a jogszabályokkal és az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. Erről a volt tagot minden esetben értesíteni kell, a következményekre és határidőt is tartalmazó figyelmeztetést írásban kell megküldeni. A tagot meg kell hallgatni és lehetőséget biztosítani számára, hogy védekezését előadja. A döntést az elnökség a jelenlévők ¾-es szótöbbségével hozza meg és az tartalmazza a tényállást, a kizárás okait, 4

5 valamint a jogorvoslatra való figyelmeztetést. A kizáró határozatot a taggal igazolható módon, írásban kell közölni. A kizárás ellen a tag a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A közgyűlés jogorvoslati eljárási rendje megegyezik az elnökség kizárás során alkalmazott eljárási renddel, tehát a tagot a közgyűlésen meg kell hallgatni és lehetőséget biztosítani számára, hogy védekezését előadja. A döntést a közgyűlés a jelenlévők ¾-es szótöbbségével hozza meg és az tartalmazza a tényállást, a kizárás okait. A kizáró határozatot a taggal igazolható módon, írásban kell közölni. 4. A tagsági viszony megszűnése esetén befizetett tagdíj, adomány és más jellegű juttatás nem követelhető vissza, az egyesület felé a volt tag a rábízott egyesületi vagyonnal a polgári jog szabályai szerint tartozik elszámolni. Az egyesület a volt tag által adott adomány és más jellegű anyagi juttatás felhasználásáról a tagsági viszony megszűnését követően is számadással tartozik, és annak valódiságát a volt tag ellenőrizheti. (4) A tag jogai: 1. Részt vehet a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal, felszólalhat, javaslatokat és indítványokat tehet a napirendi pontokra is, véleményt nyilváníthat az egyesület, a vezetőség és a tisztségviselők tevékenységéről. 2. Minden tisztségre megválasztható, amennyiben nem esik a jogszabályban vagy az alapszabályban megfogalmazott korlátok alá. 3. Részt vehet az egyesület rendezvényein, az általa szervezett előadásokon, klub- és egyesületi napokon, 4. Minden tagot egy szavazati jog illet meg, melyet személyesen vagy akadályoztatása esetén írásban meghatalmazott személy gyakorolhat 5. Az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. 6. A tagoknak joga van az Egyesület szolgáltatásait megfelelő feltételek mellet igénybe venni. (5) A tag kötelességei: 1. Az alapszabályt betartani, az Egyesületi határozatokat végrehajtani. 2. Megóvni és gyarapítani az egyesület eszközeit, szolgálni az érdekeit, tekintélyét, megbecsülésé. 3. Rendszeresen fizetni a tagdíjat. 4. Tevékenyen vegyen részt az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, feladatainak végrehajtásában, lássa el a vezetőségtől kapott feladatokat. (1) Az Egyesület szervezetei: A közgyűlés, Az elnökség A felügyelő bizottság A munkabizottságok IV. Az Egyesület szervezetei (2) Az Egyesület közgyűlése Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Az Egyesület közgyűlését össze kell hívni akkor is, ha a tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével azt kívánja, vagy a bíróság az összehívását elérendeli, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv azt indítványozza. A Közgyűlést az Egyesület elnöksége hívja össze, a meghívón fel kell tüntetni az egyesület nevét, székhelyét, az időpontját, a megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat, valamint a 5

6 határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi pontokkal megegyező új közgyűlés időpontját és helyét. A Közgyűlésre az Egyesület valamennyi tagját- a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal- a napirendet is feltüntető értesítéssel meg kell hívni. A meghívó történhet írásban, vagy -ben. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a tagok a tárgyalni kívánt egyes napirendi pontokban álláspontjukat kialakíthassák. A tagok által javasolt új napirendi pontok tárgyalásáról a közgyűlés dönt, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével. Ha a közgyűlés nem szabályszerűen hívták össze, azt csak akkor lehet megtartani, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlan hozzájárulnak az ülés megtartásához. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést 1 órán belüli időpontra kell összehívni. A megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, abban az esetben, ha erre a tényre, erre a jogkövetkezményre a tagok figyelmét a meghívóban felhívták. A közgyűlésen minden meghívott tag egy szavazati joggal rendelkezik. A közgyűlés határozatit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Közgyűlésen jelenlévő egyesületi tagok 2/3-nak egyező szóbeli szavazata szükséges: a.) Az éves beszámoló, közhasznúsági melléklet és jelentés elfogadásához, továbbá az éves program és a költségvetés elfogadásához; b.) Az Egyesület szétválásának, egyesülésének kimondása. Az Elnök, az elnökség tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság megválasztásáról és visszahívásáról a közgyűlés 2/3-os szavazataránnyal, titkos szavazással dönt. Az Alapszabály elfogadása, módosítása. Az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, valamint két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki hallgatóként tanácskozási és szavazati jog gyakorlása nélkül részt vehet. Az ülések nyilvánosságának biztosítása érdekében az ülésre szóló meghívót az elnök az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára az ülést megelőző nyolc nappal kifüggeszti. A határozatképességet minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. (3) A közgyűlés hatásköre: A közgyűlés dönthet minden, az Egyesület szervezetére és működésére vonatkozó kérdésben, amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt. (4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az alapszabály elfogadása és módosítása, az elnök, az elnökség, a felügyelő bizottság megválasztása, az egyesület éves munkatervének, költségvetésének és beszámolójának elfogadása, mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, a tagdíj mértékének meghatározása, a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása, a kizáró határozat elleni fellebbezés elbírálása, 6

7 elbírálja az elnökségi jogkörben hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmet. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéseket a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá. A közgyűlés számviteli törvény szerinti éves beszámolót is egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá. (5) A közgyűlés napirendje: A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlésen az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell: az Egyesület tevékenységérő szóló beszámoló jóváhagyása, az Egyesület évi költségvetésének megállapítása, az éves mérleg elfogadása a felügyelő bizottság beszámolója, közhasznúsági jelentés elfogadása a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása, a kizáró határozat elleni fellebbezés elbírálása, mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. (6) A tisztségviselők megválasztása: A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: elnök, elnökség tagjai, felügyelő bizottság A tisztségviselőket a közgyűlés 2 évre választja. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik, kivéve, ha a titkos szavazást a jelenlévő tagok 1/3-a indítványozza. (7) Rendkívüli közgyűlés: Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: az elnökség többségi határozata alapján, ha az egyesület tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kívánja, ha a felügyelő bizottság javasolja ha a törvényességet gyakorló felügyeleti szerv elrendeli, egyéb, az alapszabályban meghatározott esetekben, ha az elnökség létszáma 3 főre csökken. ha az egyesület vagyona és követelései együttesen az esedékes tartozásokat nem fedezi, ha az egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat annak esedékességekor teljesíteni; ha az Egyesület céljának elérése veszélybe kerül. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell összehívni. Összehívását az Elnök rendeli el. A rendkívüli közgyűlés faxon, vagy ben is összehívható. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell összehívni. A rendkívüli közgyűlésre a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. A rendkívüli közgyűlésre a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. 7

8 (8) Az elnökség Az elnökség az Egyesület általános hatáskörű választott képviseleti szerve. Az elnökség az alapszabály és a közgyűlés határozatainak megfelelően intézi a hatáskörébe tartozó feladatokat, szervezi az egyesület tevékenységét és gazdálkodását. Az elnökség 7 főből áll. Az elnökségi tagok megbízatása 2 évre szól. Az Egyesület elnöksége üléseit szükség szerint, de legalább évente két alakalommal tartja. Az elnökségi üléseket az elnök hívja összeírásban vagy en, legalább 7 nappal az elnökségi ülés előtt. Az elnökség üléseit az Egyesület elnöke vezeti. Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. (9) Az elnökség tagjai az Egyesület tisztségviselői. Megszűnik az elnökségi tagság: ha a megválasztott személy tagsági viszonya megszűnik, lemondással, felmentéssel, a mandátum lejártával, az egyesületből történő kizárással, halálesettel. (10) Az elnökség hatásköre: az Egyesület tevékenységének irányítása a közgyűlés határozataiban foglaltak szerint, a közgyűlés előkészítése, összehívása, az Egyesület ügyeinek intézésében operatív tevékenységet végző egyesületi tikár kinevezése, bérének megállapítása döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, döntés a tagfelvételről, pályázatok benyújtásáról a kizárási eljárás lefolytatása, szükség szerint munkabizottságok létrehozása, ezek tevékenységének felügyelete. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökségi tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével azt kéri. Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a napirendjéről- az előterjesztés megküldésével- legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismét össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. 8

9 (11) A felügyelő bizottság Az Egyesület működését és gazdálkodását 3 tagú felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő bizottság az ellenőrzés során az elnökségtől és annak tagjaitól jelentést kérhet, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A közérdekű célok teljesülésének érdekében a Felügyelő Bizottság legalább két tagját közjogi intézmények delegálják az egyesület Jelölő Bizottságának javaslata alapján. A felügyelő bizottság elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottságot az egyesület elnöke minden elnökségi ülésről a napirend közlésével- 7 nappal korábban értesíti. A felügyelő bizottság által javasolt napirendi pontot az ülés naprendjére tűzi. A felügyelő bizottság tagjaira irányadók az Alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok. A fentieken túlmenően nem lehet a felügyelő bizottság tagja az egyesület elnöke és az elnökség tagja. Nem lehet felügyelő bizottság tag az sem, aki az egyesülettel munkaviszonyban, vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyban áll. A felügyelő bizottságra egyebekben az évi CLXXV. törvény 41 -ában foglaltak az irányadók. A Felügyelő Bizottság csak a Közgyűlésnek alárendelt testület. A Felügyelő Bizottság a Közgyűlésen beszámol tevékenységéről. A Felügyelő Bizottság üléseit amelyek nyilvánosak szükség szerint, de legalább évente egyszer tartja; A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság Elnöke hívja össze, a Közgyűlés összehívására vonatkozó eljárás szerint; Az ülés határozatképes, ha azon a Bizottsági tagok 2/3-a, két fő jelen van; A Felügyelő Bizottság döntéseit, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Két fő jelenléte esetén a határozat elfogadásához egyhangú döntés szükséges. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a Felügyelő Bizottság Elnöke és egy felkért jelen lévő Bizottsági tag írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát minden Bizottsági tag és Elnökségi tag 8 munkanapon belül megkapja; A Felügyelő Bizottság feladata a CLXXV. tv nak megfelelően és ott részletezetten - hogy ellenőrizze az egyesület alapszabály és jogszabályok szerinti működését. Az egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata; A társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése; A tagdíjak befizetésének ellenőrzése; Az éves mérleg felülvizsgálata; A gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata; A bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése; Az egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése; (12) A munkabizottságok: 9

10 Az elnökség szükség szerint meghatározott feladatok elvégzése érdekében, meghatározott időre munka bizottságokat hoz létre, azokat működteti, tevékenységüket felügyeli és őket beszámoltatja. (1) Az Egyesület tisztségviselői Elnök Alelnök Titkár Felügyelő bizottsági tagok V. Az Egyesület tisztségviselői (2) Az Egyesület elnöke Az Egyesület legfőbb tisztségviselője az Egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli az Egyesület tevékenységét. Az elnök feladatait társadalmi megbízatásként látja el, költségtérítésre jogosult. Az elnök feladata és hatásköre: az elnökség üléseinek összehívása, a közgyűlés és az elnökség üléseinek vezetése, az Egyesület képviselete, az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása - bankszámla feletti rendelkezés esetén - közös képviseleti joggal az egyesület titkárával. döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg az Egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. Az Egyesület elnökének képviseleti joga önálló. Az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki teendőket és az elnöki jogkört az alelnök gyakorolja. (3) Az Egyesület alelnöke Az elnökség tagjai maguk közül alelnököt választanak. Az alelnök, az elnök bármilyen okú és időtartamú akadályoztatása esetén teljes feladatkörben helyettesíti az elnököt. (4) Az Egyesület titkára Az Egyesület ügyintézője az Egyesület titkára, akit az elnökség jelöl ki. A titkár az elnökségi ülések közötti időszakban az elnökség határozatainak megfelelően szervezi az egyesület tevékenységét, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. 10

11 Az Egyesület titkára vagy az Egyesület alkalmazottja, vagy azzal megbízási jogviszonyban álló személy. Az Egyesület titkárával szemben az egyesületi tagság nem követelmény. Az elnök megbízásából - szakmai ügyek kivételével - képviseli az Egyesületet -. Megbízása alapján utalványozási jogkört gyakorol - bankszámla feletti rendelkezés esetén. - közös képviseleti joggal az Egyesület elnökével. Intézi az Egyesület ügyeit, levelezését, gondoskodik az Egyesülethez érkező iratok, levelek elintézéséről és a vezetőséggel ismerteti azokat. Vezeti az Egyesületi ülések jegyzőkönyveit. Kezeli az Egyesület irattárát és bélyegzőjét. VI. A tisztségviselők összeférhetetlensége (1) A tisztségviselésre jelölt személy köteles a közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (2) A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (5) A felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok: A felügyelő bizottságnak nem lehet tagja az, aki tagja az elnökségnek is, vagy az egyesület alkalmazottja, vagy gazdasági feladatokat lát el. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó, (4) pontban felsorolt kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. (6) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, 11

12 c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (7) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. VII. Az Egyesület nyilvánossága (1) Az Egyesület gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. (2) Az Egyesület gondoskodik a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, amely történhet személyesen, illetve ennek hiányában írásban postai úton, en, telefonon vagy az Egyesület honlapján ( illetve az Egyesület székhelyén hirdetmény útján. (3) Az elnökség külön nyilvántartást vezet a közgyűlés és az elnökség határozatairól. A határozatokba az egyesület székhelyén bárki betekinthet. Az Egyesület nyilvános irataiba bárki szabadon betekinthet, azokat az irattárazás helyszínén tanulmányozhatják. (4) Az Egyesület a tevékenységének, gazdálkodásának, legfontosabb adatait szolgáltatásai igénybevételének módját, a beszámolókat, és az adományok felhasználásáról szóló tájékoztatást az Egyesület honlapján közzéteszi. (5) Az Egyesület alapszabály szerinti alap tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatai a Civil Információs Portálon tekinthetők meg. VIII. Az egyesület gazdálkodása (1) Az Egyesület bevételei, az Egyesület működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai: - tagdíj, - gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; - a költségvetési támogatás: a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás - az Európai Unió Alapjaiból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; - az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; - az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; - más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; - befektetési tevékenységből származó bevétel; 12

13 - egyéb bevétel. (2) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. (3) Az Elnök az éves beszámolót, a mindenkor érvényes jogszabályok szerint elkészített költségvetési tervet a közgyűlés elé terjeszti a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szerint elkészített közhasznúsági melléklettel együtt. (4) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. (5) Az Egyesület céljai és közhasznú tevékenységének érdekében adománygyűjtést folytathat. Az adományozás önkéntes. Az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. Zavarásnak minősül különösen az adományozásra való felhívással megkeresett személy kifejezett elutasítása ellenére történő ismételt megkeresése. Az egyesület köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés céljáról és az ismert adományozót az adomány felhasználását illetően. (7) Az Egyesület vagyonát pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik. (8) Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért a befizetett tagdíjon túlmenően a saját vagyonukkal nem felelnek. (9) Az Egyesület közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon és mértékben céljai elérésének elősegítésére gazdasági tevékenységet folytathat. A gazdasági tevékenységét csak oly formában végezheti, hogy az Egyesület számára korlátlan felelősséggel ne járjon. (10) A tagdíj mértékéről évenként a közgyűlés dönt. IX. Az Egyesület megszűnése (1) Jogi személy jogutód nélküli megszűnése: A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és a feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését, vagy d) az arra jogosult szerv megszűnteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. (2) Jogutódlással történő megszűnés Az egyesület más jogi személlyé alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. (3) Jogutód nélküli megszűnés okai: A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. 13

14 X. A HATÁROZATOK RENDJE (1) Az Egyesület szervei a határozataikat az Alapszabály előírásai szerint egyszerű, vagy minősített szótöbbséggel, nyílt vagy titkos szavazással hozzák. A határozatokat szóban ki kell hirdetni és az érintettekkel közölni. Ha nincsenek jelen, írásban, igazolható módon kell közölni. (2) Szavazni igennel, nemmel vagy tartózkodom formával lehet. Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. A titkos szavazás szavazólappal, lezárt gyűjtőláda használatával történhet. (3) A szavazás eredményét az Elnök szóban hirdeti ki. A határozatok meghozatalakor nem szavazhat az, a.) akit vagy akinek közeli hozzátartozóját a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, b.) az egyesület terhére másfajta előnyben részesít vagy bármilyen más előnyben részesül. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. c.) Akivel a határozat szerint szerződést kell kötni. d.) Aki ellen a határozat alapján pert kell indítani. e.) Akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (4) A Közgyűlésről, az Elnökség és a Felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A szakmai hálózatok üléseiről emlékeztető készül. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell: a.) a megjelent szavazóképes tagok számát b.) a határozatképességet, c.) a véglegesített napirendet, d.) a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve a hatályukat és időpontjukat is, e.) a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetésének rögzítését, f.) a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát g.) az ülés helyét, idejét és időpontját. (5) A jegyzőkönyveket az alábbi személyek hitelesítik: a.) A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnök, jegyzőkönyvvezető és két, a Közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag; b.) Az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök, valamint két, az Elnökség által megválasztott elnökségi tag; c.) A felügyelő bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a bizottság elnöke, valamint egy felkért jelenlévő bizottsági tag. (6) Az Egyesület szerveinek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: a.) A határozat nyilvántartási számát; b.) A határozat véglegesített szövegét; c.) A határozathozatal időpontját; d.) Annak érvényességi körét, hatályát, e.) A döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát. 14

15 xr. Zárő rendelkezések Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében,azokat nem veszélyeztet:te végez. A gazdáikodás sorián elért eredményt ajelen alapszabéiyban meghatarozottközbasznű célok me gvalósít ásár a foúítja. Az Egyesiilet tagjai az alapszabúynak a bírőság felé történő benyujtásával egyidejűleg kérik az egyesület kozhasznű szew ezetként való nyilvríntartásba vételét. Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szőlő évi V. törvény (Ptk.),, az egyesülési jogról, akozhasznűjogallásról, valamint a civil szeruezetek miiködéséről és támogatásáről szőiő, 20ll. CLXXV. tv., valamint a civil szewezetek bírósági nyilvríntartásráról és az ezzel összefiiggő eljarási szabályokról szóló, 20II. évi CLXXXI. törvény, továbbá a civil szervezetek gazdálkodásríról szóló jo gszabályok rendelkezé sei az ir ény adők. KeIt: Zalaszentgt őt, 20 l 6. szeptember 9. Ezt az alapszabéúy-módosítástazalu Borut Egyesület szeptember 9-én tartott közgyíilése elfogadta. Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat módosítások alapj an hatályo s tartalmának. z.{la! tsürut HGYH$uLÉT 8790 Zalaszentgrlt, Bocskai u. AdÓszám: 1.t Sz. sz. : 1 1T