Földrajzoktatásunk ma és holnap

Átírás

1 Földrajzoktatásunk ma és holnap Dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

2 A földrajztanítás módszertana HATÁRTERÜLET Pedagógia általános didaktika A pedagógiai pszichológia Szaktudomány ( Feladatai: A közoktatási tartalmak kijelölése Ezek sorba rendezése (tartalmi és életkor szerinti optimalizálással) Az oktatás során eredményesen alkalmazható módszerek kidolgozása, terjesztése

3 A földrajz oktatása Magyarországon TEGNAP MA HOLNAP TEGNAP Ma Helyzetfeltárás Időkeretek Tartalmak Érettségin betöltött szerep Felvételin játszott szerep Holnap?? Lehetséges forgatókönyvek

4 A FÖLDRAJZOKTATÁS TÖRTÉNETE

5 Comenius ( ) Comenius (Jan Ámos Komensky) Sárospatak, Református Kollégium 1653: Didactica Magna 1658: Orbis pictus Önálló földrajztanítás Gyakorlat centrikus Szemléltet

6 Bél Mátyás ( ) Bél Mátyás ( ) Pozsony, Evangélikus Líceum Notitia Hungariae novae historico-geographica (1735, 1736, 1737, 1742, 1749?) Magyarország (10 vármegye) története és földrajza együtt

7 Maróthi György ( ) Maróthi György ( ) Debrecen, Református Kollégium) Methodus docendi Önálló földrajztanítás - Két elemi és minden felsőbb osztályban - Tankönyvek, atlaszok (Budai Ézsiás)

8 Losonczi István ( ) Losonczi Hányoki István Magyarország kis tükre Hármas kistükör között 50 kiadásban Lengyelország szomszéd Árva vármegyével, Hol Árva-vár, Kubin, Velicsna földével, Itt lakik a' Tótság pálinkás népével, És hegyes földének él zabkenyerével. Katekizáló stílus Négysoros versek Leíró történelem, földrajz, közigazgatás, vallás stb DE: Magyarul, Elterjedt, Népszerű.

9 Földrajz a magyar közoktatás történetében I. I. Ratio Educationis (1777) Minden középiskola, minden évfolyamán tanítják a földrajzot Hasznosság elve Módszerek vonatkozásában modern GONDOK II. Ratio Educationis (1806) Visszalépés a földrajz vonatkozásában Organisations Entwurf ( ) Felülről érkezett

10 Földrajz a magyar közoktatás történetében II. Eötvös József (1868) Az oktatás minden szintjén kötelező, önálló érettségi tantárgy Enciklopédikus jelleg Történettani tárgynak minősül reális tanszak besorolást kapott Wlassich Gyula (1899) Erős mélypont Földrajzi Reform Bizottság (1908): Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Wargha György XX. század két politikai konjunktúra

11 A II. világháború utáni időszak heti óraszámváltozásai Magyarországon (forrás: Tantervek alapján történő saját adatgyűjtés)

12 Az általános iskolai tantervek óraszámai a II. Világháború utáni időszakban 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. összesen NAT ,5-2 1, Kerettanterv 1,5 1,5 3

13 Földrajz óraszámok a négyosztályos gimnáziumban a II. Világháború utáni időszakban I.o. II.o. III.o. IV.o. Összesen tól NAT Kerettanterv

14 A topográfiai névanyag csökkenésének vizsgálata a XX. század során (Szabó T.) I. időszak / /: MAGYARORSZÁG és a Kárpáti-medence földrajza gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák I. osztálya részére Dr. Lakos Béla és Németh József II. időszak / 1950-es évek /: FÖLDRAJZ az általános gimnáziumok és tanítóképzők III. osztálya számára Markos György és Pécsi Márton, BP., 1956 /harmadik kiadás/ III. időszak / 1990-es évek /: FÖLDRAJZ az általános iskola 8. osztálya számára Nagy Vendelné, Dr. Udvarhelyi Károly, BP., 1992 /nyolcadik kiadás/

15 A topográfiai névanyag abszolút értékei a kiemelt időszakokban (Szabó T. Nyomán) időszak 2. időszak 3. időszak Kerettant.

16 A hazánkra vonatkozó topográfiai névanyag 10 tanítási órára számított átlagértéke (Szabó T.) időszak 2. időszak 3. időszak Kerettantanterv

17 Az általános iskolai tantervek óraszámai a II. Világháború utáni időszakban 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. összesen NAT Földrajzi alapismeretek 1,5-2 1, integrált tantárgyban Kerettanterv történő oktatása 1,5 1,5 3

18 NAPJAINK FÖLDRAJZOKTATÁSA

19 Az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás szerkezete életkor, évfolyam és ISCED szint szerint (forrás: OM a jelentés közoktatásról)

20 A földrajzi ismeretek tantervi meghatározottságai A rendszerváltás utáni tantervek változása: - Szocialista tanterv ( ) - NAT ( ) - Kerettanterv ( ) után új kerettanterv, átalakítás (2010- A tantervek felépítése: Lineokoncentrikus A tudományrendszertan elveit követő felépítés.

21 A földrajzi tartalmak elosztása a közoktatásban Társadalomföldrajz 10. osztály Természeti földrajz 9. osztály Általános földrajz Általános társadalom földrajz Általános természeti földrajz Földrajz Regionális (leíró) földrajz Regionális társadalom földrajz Regionális természeti földrajz Regionális földrajz 7. és 8. osztály

22 Heti időkeretek az általános iskolában a Kerettanterv szerint A NAT-tól eltérően ezek nem ajánlások (4-7%), hanem előírások ÁLTALÁNOS ISKOLA Környezetismeret Természetismeret Földünk és környezetünk ,5 1,5 Előzmények: integrált oktatás keretei között.

23 Földrajz időkeretek az általános iskolában 6. osztály 7. osztály 8. osztály Földrajz 37 óra 55,5 óra 55,5 óra Tartalmak Gazdaság- és településföldrajzi, környezeti alapok Regionális földrajz A természetföldrajz megalapozása a Természetismeret tantárgy (5. osztály) keretei között történik alapvetően. A társadalomföldrajz a Földrajz (vagy Természetismeret) keretei között a 6. osztályban jelenik meg. A regionális földrajzi ismeretek döntően a 7. és 8.osztályra koncentrálódnak.

24 A Kerettanterv középiskolai időkeretei Gimnázium (Összesen: 148 óra) 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.évf. Földrajz (heti 2x2 óra) Szakközépiskola (Összesen: 111 óra) Földrajz (heti 2, heti 1 óra) Integrált tantárgy (biológia, fizika, kémia, földrajz) Szakiskola (Összesen: 74 óra) Földrajz (heti 2 óra) Integrált tantárgy (biológia, fizika, kémia, földrajz) 203,5 129,5

25 A Kerettanterv középiskolai időkeretei Gimnázium 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.évf. Földrajz Szakközépiskola Természettudományos tantárgyak (fizika, földrajz, biológia, informatika) Földrajz (gazdasági szolgáltatási szakterület) Földrajz (humán) 2 1,5 - - Földrajz (műszaki) Földrajz (agrár) Szakiskola (Alapműveltségi vizsgára felkészítő) Földrajz Szakiskola (Pályaorientáló) Természetismeret

26 A földrajzi ismeretek egymásra épülése a Kerettantervben (Makádi M.)

27 A FÖLDRAJZ SZEREPE AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN

28 A 10 legnagyobb érettségi vizsgatárgy vizsgaszámai a es év május-júniusi időszakában (forrás: közép szint emelt szint földrajz informatika kémia fizika biológia német angol történelem magyar matematika

29 A földrajz súlya az előrehozott érettségi vizsgákon (csak középszint, ) (forrás: 100% % 80% % % 50% 40% 30% egyéb angol informatika földrajz matematika magyar történelem 20% 10% %

30 Az előrehozott vizsgaszámok aránya (száma) az összesben a 2010-es nyári érettségi időszakban 100% 90% 80% 70% % % % 30% 20% % 0% történelem magyar földrajz matematika informatika angol előrehozott vizsga összes többi vizsga

31 Az érettségi vizsgaszámok földrajzból 2006 és 2010 között (forrás: * nappalis vizsgaszám (földrajz) esti/levelezős vizsgaszám (földrajz)

32 PROBLÉMÁK

33 Észlelhető problémák, oksági összefüggések A földrajz tantárgy problémái: Szűkülő időkeretek Választható érettségi tárgy Nem elvárás a továbbtanulásnál sehol a felsőoktatásban A középiskola első két évében kerül oktatásra (nem lehet kihasználni a koncentráció lehetőségeit) Alacsony presztízs Nem tartják fontos tantárgynak Nem tartják hasznos tantárgynak 1) Azért rossz a megítélés, mert problémák vannak a tantárgy pozícióival? 2) Azért van gond a pozíciókkal, mert rossz a tantárgy megítélése?

34 A közoktatás földrajzi tartalmainak kialakítására ható legfontosabb tényezők Az új szaktudományi eredmények TANANYAG A földrajztanítás és a szaktudomány hagyományai Társadalmi igények

35 LEHETSÉGES MEGOLDÁS

36 A társadalomföldrajz helye a földrajztudományban Társadalomföldrajz Természeti földrajz Általános földrajz Általános társadalom földrajz Általános természeti földrajz Földrajz Regionális (leíró) földrajz Regionális társadalom földrajz Regionális természeti földrajz Regionális földrajz

37 Társadalomföldrajz Emberföldrajz/anthropogeográfia CZIRBUSZ Géza: Anthropo-geographia (1915) BERNÁTH Tivadar (szerk.): Általános gazdasági földrajz (1978) Gazdaságföldrajz Társadalomföldrajz TÓTH József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. II. ( ) A társadalomföldrajz a társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli törvényszerűségeit, valamint a társadalom és a környezet kapcsolatát vizsgálja (Kovács Z. 2001)

38 A társadalomföldrajz részdiszciplinái/tudományszakágai településföldrajz.. szociálgeográfia politikai földrajz Társadalomföldrajz népességföldrajz kultúrföldrajz gazdaságföldrajz történeti földrajz

39 Társadalomföldrajzra vonatkozó belépő tevékenységek a gimnáziumi és szakközépiskolai tantervekben (csak a gimnáziumiban jelenik meg) Népesség- településföldrajz Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. A demográfiai folyamatok időbeli egymásutániságának bemutatása példák alapján. Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján. Vita és véleményalkotás a nagyvárosi illetve a falusi élet előnyeiről és hátrányairól.

40 Társadalomföldrajzra vonatkozó belépő tevékenységek a gimnáziumi és szakközépiskolai tantervekben (csak a gimnáziumiban jelenik meg) Gazdaságföldrajz A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről. Információk gyűjtése az egyes kontinenseken, vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Terméklisták összeállítása, poszter kiállítás a különböző multinacionális cégek termékeiből. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. Különböző nyomtatott és elektronikus forrásokból gyűjtött gazdasági-pénzügyi adatok alapján táblázatok, grafikonok, rangsorok, tematikus térképek készítése. Az ábrázolt adatok értelmezése.

41 Társadalomföldrajzra vonatkozó belépő tevékenységek a gimnáziumi és szakközépiskolai tantervekben (csak a gimnáziumiban jelenik meg) Politikai földrajz ( modern politikai gazdaságtan ) Példák gyűjtése különféle kommunikációs forrásokból különböző térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással. Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről, a globalizálódó világ jellemző vonásairól. Közgazdasági tartalmak Szituációs játék például a tőzsde működéséről, ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről. Egyszerű számítási feladatok megoldása, pl.: árfolyamváltozással, tőzsdei folyamatokkal, gazdasági növekedés ütemével kapcsolatban. A hazai gazdasági-pénzügyi, tőzsdei folyamatok nyomon követése internetes források felhasználásával. A folyamatok jellemzőinek összefoglalása.

42 Milyen társadalomföldrajzi tartalmak vannak jelen? HAGYOMÁNYOSAN JELENLÉVŐ TARTALMAK Gazdaságföldrajz (a társadalomföldrajz és a regionális földrajz keretei között egyaránt). Népességföldrajz Településföldrajz MODERN ELEMEK Tartalmi vonatkozásban Politikai földrajz, politológia Nemzetközi szervezetek Globalizáció Integrációs folyamatok Közgazdaságtan Szemléletmód váltás Többszintű térszemlélet Történeti szemlélet Közgazdasági szemlélet Módszertani vonatkozásban Képességfejlesztésre koncentráló elvárások NAT Kerettanterv Érettségi követelmények Érettségi feladattípusok

43 Belső arányok az érettségi követelmények alapján Tartalmak terjedelem arány szakterület Térképi ismeretek 1 3,2% Természetföldrajz 38,6% Kozmikus környezetünk 1 3,2% Természetföldrajz A geoszférák földrajza 8 25,8% Természetföldrajz A földrajzi övezetesség 2 6,4% Természetföldrajz A népesség- és településföldrajz 1,5 4,8% Társadalomföldrajz 25,7% A világ változó társadalmi-gazdasági képe 3,5 11,3% Társadalomföldrajz A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 1 3,2% Társadalomföldrajz Magyarország földrajza 4 13,0% Regionálisföldrajz 35,7% Európa regionális földrajza 4 13,0% Regionálisföldrajz Európán kívüli földrészek földrajza 3 9,7% Regionálisföldrajz A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 2 6,4% Társadalomföldrajz Összesen % 100%

44 Az érettségi írásbeli feladatok belső arányai ( ) 100% 90% 80% 22,7 24,1 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 37,6 39,7 Közép szint 27,7 48,2 Emelt szint Természeti földrajz Regionális földrajz Társadalomföldrajz

45 Az érettségi írásbeli feladatsorok belső arányai ( ) Középszintű feladatsorok (24,1%) Emelt szintű feladatsorok, (22,7%) 100% 100% 90% 90% 80% 80% 70% 70% 60% 60% 50% 50% 40% 40% 30% 30% 20% 20% 10% 10% 0% % Általános társadalmi földrajz Általános természeti földrajz Általános társadalmi földrajz Általános természeti földrajz Regionális földrajz Regionális földrajz

46 A társadalomtudományokkal történő kapcsolódás Tantárgyi koncentráció lehetőségei: Történelem Előkészítő szereppel Emberismeret és etika Társadalomismeret Társadalomismeret és etika (szakközépiskola) Történelem és társadalomismeret (szakiskola) A társadalomföldrajzban megjelenő (önálló közoktatási formával nem rendelkező) diszciplinák: Szociológia Demográfia Antropológia Településtan, urbanisztika Regionális gazdaságtan Közgazdaságtan Politológia Néprajz

47 LEHETSÉGES VÁLTOZÁSOK

48 A közoktatás földrajzi tartalmainak átalakítása a társadalmi igények figyelembevételével Az új szaktudományi eredmények TANANYAG A földrajztanítás és a szaktudomány hagyományai Társadalmi igények Népszerű társadalomtudományok megjelenítése, társadalomföldrajzi tartalmak bővítése

49 Az oktatáspolitika által vezényelt átalakulás veszélyei A közoktatási törvény átalakításának lehetséges következményei: Kötelező természettudományos érettségi tárgy választás (+;-). +: bekerül a földrajz: konjunktúra -: kimarad a földrajz : erős visszaesés Integrált természettudomány tantárgy bevezetése (-) Csak a természeti földrajz beolvasztásával Integrált társadalomismeret tantárgy térhódítása (-) Csak a társadalomföldrajz beemelésével