A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Átírás

1 A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014

2 Ügyfél BiAqua Pr Környezetvédelmi Szlgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partner RESPECT Tanácsadó és Szlgáltató Kft. Vezető szakmai krdinátr Dr. Müller Zltán Szakmai krdinátr Dr. Juhász Péter Vezető természettudmányi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkdási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Hrváth Dénes Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Dr. Estók Péter Sallai Zltán 2

3 Ez a dkumentáció a szerzői jgról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jgvédelem alatt áll. A dkumentáció nyilváns, a megfelelő hivatkzásk mellett szabadn felhasználható és terjeszthető! 3

4 Tartalmjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület aznsító adatai Név Aznsító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajk Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírásk Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek Halgazdálkdási tervek Vízgyűjtő-gazdálkdási terv Egyéb tervek Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatk meghatárzása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatk Élőhelyek kezelése Élőhelyreknstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, mnitrzás Mellékletek A kezelési javaslatk megvalósításának lehetséges eszközei a jgi háttér és a tulajdnvisznyk függvényében Agrártámgatásk Pályázatk Egyéb A terv egyeztetési flyamatának dkumentációja Felhasznált kmmunikációs eszközök A kmmunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...34 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapzó dkumentáció A tervezési terület alapállapt jellemzése Környezeti adttságk Éghajlati adttságk Vízrajzi adttságk Talajtani adttságk Természeti adttságk A tervezési területen előfrduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előfrduló közösségi jelentőségű növényfajk A tervezési területen előfrduló közösségi jelentőségű állatfajk A tervezési területen előfrduló egyéb jelentős fajk Területhasználat Művelési ág szerinti megszlás Tulajdni visznyk Területhasználat és kezelés

5 2. Felhasznált irdalm Térképek

6 I. Natura 2000 fenntartási terv 6

7 1. A terület aznsító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Kurca kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjktt) 1.2. Aznsító kód Tervezési terület aznsítója: HUKM Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 198 ha 1.4. A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek A Natura adatlap nem tartalmaz jelölő státuszú élőhelyet Jelölő fajk vágó csík (Cbitis taenia) réti csík (Misgurnus fssilis) szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus) balin (Aspius aspius) vöröshasú unka (Bmbina bmbina) mcsári teknős (Emys rbicularis) közönséges vidra (Lutra lutra) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számk listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a tvábbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számkat és így a Natura 2000 jgi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jgi jelleg a megsztással keletkező utód helyrajzi számkra is kiterjed. Megye Település Érintett terület (ha) Csngrád Mindszent 26,0983 0,4400 Csngrád Szegvár 54,0566 0,6273 Csngrád Szentes 118,4348 0,3353 Település területének érintettsége (%) 7

8 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Egyéb érintett (átfedő) Natura 2000 terület: a kjktt területén nem található. Országs jelentőségű védett természeti terület (egyedi jgszabályban létesített: TT, TK, NP): a tervezési területen nem található. A területen "Ex lege védett láp, vagy Ex lege szikes nem található. Natura 2000 terület Ex lege szikes Ex lege láp Nemzeti Park (magterület) Természetvédelmi Terület Tájvédelmi Körzet Összterület ha % ha % ha % ha % ha % ha Kurca (HUKM20031) ,2063 Nemzetközi jelentőségű területek (pl. Ramsari-terület): a tervezési terület nincs átfedésben nemzetközi természetvédelmi vnatkzású kijelöléssel. A terület nem tartzik Magas Természeti Értékű Területek hálózatába (2009., MTÉT régebbi néven ÉTT). Országs Öklógiai Hálózat övezetei által érintett területrészek (frrás: Országs Területrendezési Terv): magterület: 0 %; öklógiai flysó: 100 %; puffer övezet: 0 % Tervezési és egyéb előírásk Természetvédelmi kezelési terv Mivel a Kurca kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület védett természeti területet nem érint, a tervezési területre kezelési terv nem vnatkzik Településrendezési eszközök Országs Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvény Csngrád megye területrendezési terve (10/2012. (III. 19.) önkrmányzati rendelettel módsíttt 21/2005. (XII. 1.) önkrmányzati rendelete) Az érvényben lévő településrendezési eszközök az Országs Rendezési Tervkataszter alapján az érintett településeken az alábbiak (HÉSZ: Helyi Építési Szabályzat): Településrendezési terv címe Mindszent, helyi jelentőségű védett természeti területek és természeti emlékek védetté nyilvánítása Önkrmányzati rendelet/határzat éve, száma 32/2011. (XI.29.) önkrmányzati rendelet Vnatkzás teljes település Hatálybalépés Mindszent, szabályzási terv és HÉSZ 9/2004. (V.14.) önkrmányzati rendelet teljes település

9 Mindszent, szabályzási terv és HÉSZ 7/2009. (III.17.) önkrmányzati rendelet - módsítás Mindszent, településszerkezeti terv 100/2009. (III.16.) önkrmányzati határzat teljes település teljes település Szegvár, HÉSZ 5/2012 (IV.12.) önkrmányzati rendelet teljes település Szegvár, HÉSZ - egységes szerkezetben /2010. (XI. 15.) önkrmányzati rendelet teljes település Szegvár, szabályzási terv és HÉSZ 13/2010 (XI.15.) önkrmányzati rendelet teljes település Szegvár, településszerkezeti terv Szentes Várs Helyi építési szabályzatának és Szabályzási tervének módsítása Szentes Várs Helyi építési szabályzata és Szabályzási terve 172/2010. (XI. 15.) önkrmányzati határzat településrész 13/2014. (VII.15.) önkrmányzati rendelet teljes település /2009. (III.09.) Kt rendelet teljes település Körzeti erdőtervek és üzemtervek - A Natura 2000 területen nem található üzemtervezett erdő Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek A területet érintő körzeti vadgazdálkdási tervek a területileg illetékes megyei krmányhivatalknál lelhetők fel. Melyek a jgszabályknak megfelelően egységesen a es időszakra vnatkznak. A tervek az alábbi vadásztársasági területi kódszámkkal kerültek benyújtásra Mentett - Réti Vadásztársaság Szentesi Új Barázda Vadásztársaság - Szentes Szegvári Vadásztársaság - Szegvár Mindszenti Vadásztársaság - Mindszent Halgazdálkdási tervek 15.4/853-6/2011. aznsítószámú halgazdálkdási terv Szentesi Hrgász Egyesület FVM reg. aznsítószámú halgazdálkdási terv Szegvári Hrgász Egyesület , 6051/2001. FVM aznsítószámú halgazdálkdási terv Mindszenti Hrgász Egyesület Vízgyűjtő-gazdálkdási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak a 2-19 Kurca tervezési alegységhez tartzik Egyéb tervek Fajvédelmi terv: A területre vnatkzóan, az itt előfrduló védett, illetve Natura 2000 fajk tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben. A tervezési területre vnatkzó előíráskat tartalmazó jgszabályk: A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint 9

10 a vadn élő állatk és növények védelméről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló évi LIII. törvény; A védett és a fkzttan védett növény és állatfajkról, a fkzttan védett barlangk köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempntból jelentős növény és állatfajk közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KM rendelet; Fkzttan védett növény, illetve állatfajk élőhelyén és élőhelye körüli krlátzás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkdásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Krmányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújttt agrárkörnyezetgazdálkdási támgatásk igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházásk támgatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támgatásk részletes feltételeiről; évi LVII. törvény a vízgazdálkdásról; 220/2004. (VII. 21.) Krmányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módsításai ellenőrzésére vnatkzó részletes szabálykról; 379/2007. (XII. 23.) Krmányrendelet a vizek hasznsítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szlgáló tevékenységekre és létesítményekre vnatkzó szabálykról; 21/2006. (I. 31.) Krmányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávk, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznsításáról. 10

11 2. Veszélyeztető tényezők Kód H01 H06.03 I01 J J02.10 K03.04 G05.11 J Veszélyeztető tényező neve felszíni vizek szennyezése élővizek hőmérsékletének növelése idegenhns inváziós fajk jelenléte üledékktrás, kitermelés vízi és parti vegetáció kezelése csatrnázási célkból Ragadzás (predáció) közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás felszíni vízkivétel mezőgazdasági célra Jelentőség e (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű) Érintett terület nagysága (%) H 50 M 5 H 50 H 50 H 50 L 5 L 1 M 15 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? Szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus): A tisztíttt szennyvizek hatására a nagytestű kagylók állmányai visszaszrulhatnak, ami magával vnja a szivárványs ökle ppulációjának a csökkenését is. Balin (Aspius aspius): a szennyezett víz veszélyezteti az állmányt Szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus), vágó csík (Cbitis taenia), réti csík (Misgurnus fssilis): A termálvíz vezetetés a jelzett fajk állmányait Szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus), vágó csík (Cbitis taenia), réti csík (Misgurnus fssilis): A szennyezett szakaszkn nagybb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei, melyek jelenléte negatívan beflyáslhatja az őshns faunaelemek, így a közösségi jelentőségű fajk állmányait is. Szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus): a szivárványs ökle ppulációira az élő- és szaprdóhelyein végzett ktrásk, mellyel a nagytestű kagylók egyrészét is eltávlítják, negatív hatásúak Vágó csík (Cbitis taenia): Ugyancsak negatív hatást gyakrlhat a vágócsík (Cbitis taenia) állmányára a ktrás, Réti csík (Misgurnus fssilis): A lágyüledékkel több esetben tapasztaltuk réticsíkk (Misgurnus fssilis) kiemelését, így az üledékeltávlítás releváns veszélyeztető tényező a faj esetében Réti csík (Misgurnus fssilis): Elsősrban a fennmaradt mcsári faunaelemeket (Misgurnus fssilis) veszélyezteti a vízi és parti vegetáció eltávlítása. Részben a búvóhelyek megszűnése, részben az árnyéklás megszűnése jelent veszélyt rájuk. Közönséges vidra (Lutra lutra): Parti znáció megváltztatása, kmplexitásának csökkentése Mcsári teknős (Emys rbicularis): a mcsári teknős állmányk tvábbi veszélyeztető tényezője a vidra által kztt predáció a juvenilis és kifejlett egyedek esetében, tvábbá jelentős lehet a róka általi fészekpredáció. Közönséges vidra (Lutra lutra): A környező közutakn az elütés kckázata reális veszélyt jelent, főleg a revírkereső fiatal egyedek számára Vágó csík (Cbitis taenia), közönséges vidra (Lutra lutra): Az esetleges vízkivételek a fkzódó aszálys időszakkkal együtt negatívan beflyáslhatják az élőhely minőségét. 11

12 3. Kezelési feladatk meghatárzása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Kurca kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területté nyilvánításakr az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatárzásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés srán priritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és priritásai a területek hivatals Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a jelölő fajk (vágó csík (Cbitis taenia), réti csík (Misgurnus fssilis), szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus), balin (Aspius aspius), vöröshasú unka (Bmbina bmbina), mcsári teknős (Emys rbicularis), közönséges vidra (Lutra lutra)) állmányainak hsszú távú megőrzésére alkalmas állapt kialakítása, elsősrban a vízgazdálkdáshz köthető intézkedések révén. A vízgazdálkdás tekintetében a célk elérését az öklógiai vízigény biztsítása, a jó kémiai és bilógiai állapt elérése, a vízparti természetközeli znáció fenntartása szlgálja Kezelési javaslatk A 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet pntja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vnatkzó javaslatkat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jgszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabálykat nem állapít meg. Az itt megfgalmaztt előírás-javaslatk célja, hgy a kezelési egységekben előfrduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkdási gyakrlat és adttságk alapján javaslatt tegyenek a gazdálkdás kívánats módjára. Ennek érdekében itt megfgalmazásra kerülnek lyan előírásjavaslatk, amelyek alapul szlgálnak a jövőbeli támgatási prgramk kidlgzásáhz. A gazdálkdók számára ezek az előírás-javaslatk a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támgatási prgramkn keresztül, önkéntes vállalás frmájában válhat csak kötelezővé. A már más jgszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírásk esetében azk kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapzó jgszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előíráskra csak utalást tesz. A Natura 2000 területre vnatkzó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az tt előfrduló élőhelyeket, fajkat, és az tt jellemző gazdálkdási frmákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyreknstrukciós és fejlesztési javaslatkat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárlt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységekre (KE) vnatkzóan rendszerezi a fenntartási terv. Az egyes kezelési egységekre nem vnatkztatható élőhelyreknstrukciós, fajvédelmi, kutatási és mnitrzási javaslatkat a fejezetben tárgyalja a fenntartási terv Élőhelyek kezelése A terület egészére megfgalmaztt általáns kezelési javaslatk A vízflyás mentén megmaradt gyepsávk fenntartása. A vízflyás parti sávjában található vízinövényzet és az őshns fafajk kímélete. Megfelelő vízkrmányzással az öklógiai igényeket figyelembe vevő vízhzam biztsítása. A felszíni vízhasználatk (vízkivételek, vízátvezetések) az öklógiai szempntból szükséges mederben hagyandó vízhzam figyelembevételével történő megvalósítása. A szennyvíztisztítás megldása a vízflyás környezetében, az illegális szennyvízbevezetések megakadályzása. A karbantartási munkálatk srán az öklógiai szempntkkal összehanglt technlógiák 12

13 alkalmazása. Szántóföldi művelés alól mentes puffersávk kijelölése a negatív hatásk, így a vegyszerbemsódás mérséklése érdekében. Partmenti növényzóna helyreállítása, kialakítása a termőhelyi visznyknak megfelelő őshns növényfajkkal. A jó halászati és hrgászati gyakrlat bevezetése Kezelési egységek A természetvédelmi szempntból javaslt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítttunk meg, melyeket hasnló jellegű élőhelyfltk alktnak. A kezelési egységek lehatárlása nem követi az ingatlan-nyilvántartási határkat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyreknstrukciós és fejlesztési javaslatkat a kezelési egységekre vnatkzóan rendszerezi a fenntartási terv. Az egyes kezelési egységekre nem vnatkztatható élőhelyreknstrukciós, fajvédelmi, kutatási és mnitrzási javaslatkat a fejezetben tárgyalja a fenntartási terv. A Kurca Natura 2000 területen az előfrduló élőhely, fntsabb fajk és gazdálkdási módk alapján 5 kezelési egység lehatárlása indklt, amelyek térképi megjelenítését a mellékletek fejezet mutatja be.. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípuskat egyaránt. KE-1 kezelési egység (1) Meghatárzása: A Kurca víztere, tvábbá az azt kísérő nádask és blygattt származékaik. A kezelési egység a Natura terület gerincét adja, jelentős a kiterjedése, 160,5 ha. (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: flyóvizek (U8), állóvizek (U9), álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac), nem tőzegképző nádask, gyékényesek és tavikákásk (B1a), jellegtelen fátlan vizes élőhelyek (OA) Natura 2000 élőhelyek: természetes eutróf tavak Magnptamin vagy Hydrcharitin növényzettel (3150) (3) Gazdálkdáshz köthető általáns kezelési javaslatk Terhelések csökkentése: Jelentős, megldandó feladat a mezőgazdasági (ide tartznak például a Kurca-part mentén elhelyezkedő állattartó telepek), az ipari és kmmunális szennyezések és terhelések minimalizálása. A vízszennyezés és az élővizek hőterhelése (termálvíz bevezetés) kedvezőtlenül beflyáslhatja száms jelölő halfaj, valamint közvetetten (halfgyasztásn keresztül) a közönséges vidra (Lutra lutra) Natura 2000 területen belüli állmányának alakulását. Ezért az ilyen jellegű terhelések csökkentése száms, a Natura 2000 terület kijelölésének alapját képező faj fennmaradása szempntjából is kívánats lenne. Vízkivétel: A Kurca medréből alapvetően öntözési célú vízkivétel történik. Az engedélyezett vízkivételi vlumen kihasználása nagyrészt nyári kisvizes időszakra esik. Emiatt abban az esetben ha az engedéllyel rendelkező vízkivételek mindegyike kihasználja a teljes engedélyezett vlumenét, az öklógiai vízigény biztsítása érdekében szükséges lehet a vízkivételek krlátzása. Ennek érdekében szükséges a mederben hagyandó minimális vízmennyiség (elsősrban vízszint), az öklógiai vízigény meghatárzása. A rendelkezésre álló vízkészlet és az öklógiai vízigény különbségét meghaladó mértékű vízkivétel nem javaslt a vízi és vízhez kötődő jelölő fajk (réti 13

14 csík (Misgurnus fssilis), vágócsík (Cbitis taenia), szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus) és vidra (Lutra lutra)) számára megfelelő környezeti feltételek biztsítása, élőhelyének és táplálékbázisának megőrzése érdekében. Ktrás, üledékkitermelés kivitelezésével kapcslats javaslat: A kisvízi meder jelenlegi állaptában (KE-1 kezelési egység) jellemző az üledékfelhalmzódás. A fenntartási munkáknak része a ktrás, és az üledékfelhalmzódás előrehaladtával várható a vízügyi kezelő részéről a meder vízszállító kapacitásának megőrzése érdekében a tvábbi üledékkitermelésre vnatkzó igény. Javaslt időbeli krlátzás: A ktrási, üledékeltávlítási munkálatk kivitelezése szempntjából élővilág-védelmi szempntból javaslható időpnt a július 01.-nvember 01. közötti időszak. Javaslt térbeli krlátzás: A ktrási, üledékeltávlítási munkálatk kivitelezése srán javasljuk, hgy kerüljön meghatárzásra egy kivitelezési ldal, mely a későbbiekben is fenntartási ldalként funkcinálhat, ill. a másik ldal legyen un. öklógiai ldal, melynek fő szerepe, hgy élőhelyet biztsítsn a vízflyás és a vízflyást kísérő növényzet, valamint a hzzá kapcslódó életközösség számára, ezáltal biztsítsa, hgy a középvízi meder öklógiai flysó és magterület funkcióját ellássa a fenntartási jellegű munkák ellenére is. A kivitelezési ldaln a kisvízi medret kísérő magasabb rendű növényzet különös tekintettel a kivitelezést akadályzó fásszárú vegetációra eltávlításra kerül, ill. eltávlításra kerül a középvízi meder keresztszelvényének kivitelezési ldal felé eső 50%-ából az üledék, ill. az emerz mcsári- és hínárnövényzet. Ezzel szemben javasljuk, hgy a kivitelezési ldallal szemközti öklógiai ldaln a kisvízi medret kísérő szegélynövényzet, valamint a középvízi meder keresztszelvényének kivitelezési ldal felé eső 50%-ában az üledék, ill. az emerz mcsári- és hínárnövényzet váltzatlan frmában kerüljön megőrzésre. Partkezelés: A középvízi meder szegélyében a meder hssz-szelvényében helyenként cserjés-fás szegélyvegetáció található. Javasljuk, hgy a partkezelés keretében azkn a partszakaszkn ahl a jelenlegi fás-cserjés szegélyvegetációban nincs idős fa, tt egy-egy őshns fűzfa vagy nyárfa kiválasztásával és meghagyásával, ill. közvetlen környezetében (2-3 m) a fás-bkrs vegetáció ritkításával méterenként egy-egy idős őshns fa felnövését tegyék lehetővé a meder szegélyében, melyek gyökérzete bele lóg a középvízi mederbe. Ezt a kezelést azn part mentén javasljuk, ahl nem akadályzza a vízügyi kezelő fenntartási munkáját, tehát a fentiekben javaslt öklógiai ldaln. A kisvízi meder szegélyében az őshns fa és cserjefajkból álló sávk, fa és bkrsrk, ligetek kíméletét javasljuk, elsősrban azkn a helyeken, ahl ez nem akadályzza a fenntartási jellegű munkálatkat. A kezelés keretében javasljuk a mederszegélyből a nem őshns, inváziós fásszárúak (pl.: gyalgakác (Amrpha fruticsa), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) eltávlítását, ill az őshns fajk, elsősrban fűzfajk meghagyásával bkrfüzes mederszegély kialakítását. Erre a fent javaslt fenntartási ldallal szemközti, un. öklógiai ldaln vlna lehetőség. Haltelepítés: A Kurca teljes hsszában hrgászati hasznsítás alatt áll. Javasljuk a halgazdálkdási törvény előírásaival összhangban az idegenhns halfajk telepítésének teljes mellőzését, ill. az idegenhns halfajk meglévő, ill. spntán terjedő állmányainak lehetőség szerinti visszaszrítását. (4) Gazdálkdáshz köthető, támgatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatk (a) Kötelező előírásk és krlátzásk Az idegenhns halfajk telepítésével kapcslatsan az 1996 évi LIII. törvény a természet védelméről 14. rendelkezései az irányadók. (b) Önkéntesen vállalható előírásk A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagkkal és kizárólag inváziós növényfajk irtása céljából lehet végezni. 14

15 (V01) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tils a nádaratás. (V06) Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) Idegenhns halfajk visszaszrítása kötelező, idegenhns halfaj telepítése tils. (V19) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságt értesíteni kell. (V42) A hagyásfltk kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagytt talajn végezhető. (V56) A betakarítás srán a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) (5) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A víztest jó öklógiai állaptának fenntartásáhz szükséges megfelelő áramló jellegű, flyamats vízpótlás biztsítása. Vizsgálni szükséges az egykr gravitációsan működő Veker-Kórógy vízrendszer felújításának, a Hármas-Körösből a Dögös-Kákafki csatrnán, majd a Feketeréti csatrnán és a Vekeren keresztül történő gravitációs Kurca-vízpótlás kialakításának lehetőségét. Ennek a nagyszabású megldásnak a megtervezését és kivitelezését a Vízkeret Irányelvhez és a Natura 2000 hálózat működtetéséhez kapcslódó uniós pályázati rendszerek finanszírzhatják. A jelenlegi vízelvezetési, vízkrmányzási gyakrlat módsítása, ill. az ehhez szükséges kncepcinális és részletes tervezési flyamat csak a vízügyi kezelő Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal végzett egyeztetés után, a célk és a feladatk kölcsönös összehanglása alapján lehetséges. Az érdekelt települési önkrmányzatk részéről, a Kurca parti régiójának egy meghatárztt szélességű sávjában szükséges lenne egy védőzóna létrehzása rendeleti szabályzással. A védőzónáhz egy lyan, a hasznsításkra vnatkzó előírási-szabályzási rendszert lehetne kidlgzni, mely a természetes élőhelyek, a vízbázis védelmén alapulna. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Gazdálkdáshz nem köthető javaslatkat nem teszünk. (7) Kezelési javaslatk indklása A Kurca ptimális öklógiai állaptának eléréséhez elengedhetetlen feladat a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyezések (mind kémiai, mind pedig a hőterhelés) minimalizálása, a kijelölés alapját képező száms jelölő halfaj (szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus), vágó csík (Cbitis taenia), réti csík (Misgurnus fssilis), balin (Aspius aspius)), valamint a közönséges vidra (Lutra lutra) állmányának hsszú távú védelme érdekében. A javaslt parti védőzóna és szabályzási rendszer abban mutathatna túl a jelenlegi vízügyi hatósági szabályzásnál, hgy elsődleges célja, - a természet- és környezetbarát hasznsításk, rehabilitációs megldásk pzítiv diszkriminációján keresztül- hzzájárulna a parti sáv és a víztér ptimális öklógiai állaptának eléréséhez. Mivel a térség gazdálkdási szerkezetéből adódó vízigény alapvetően öntözési célú vízigény, mely esetében a kitermelés általában egybe esik a vízflyásk kisvizes időszakával, ezért előfrdulhat, hgy a ptenciális vízkivétellel terhelt érintett meder-szakasz aktuális vízhzama vagy vízszintje nem éri el az öklógiai vízigény mennyiségét. Ez maga után vnhatja például a vízhőmérséklet túlztt megemelkedését és az ldtt xigéntartalm csökkenését, ill. a mezőgazdasági területek felől a talajvízen keresztül érkező diffúz terhelés mértékének aktuális fajlags (vízhzamra vetített) 15

16 növekedését. A kedvezőtlen váltzásk mértéke túllépheti a jelölő, ill. javaslt jelölő fajk (pl.: szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus), balin (Aspius aspius), vágócsík (Cbitis taenia)) környezeti ptimumtartmányát, ami az egyedsűrűség csökkenéséhez vezethet. Az üledékeltávlítási munkák krlátzását azért javasljuk, mivel indklt a közösségi jelentőségű a jelölő fajk védelme érdekében a hínárnövényzet és emerz mcsári növényzet állandó fenntartása, legalább az egyik partn. A fenntartási munkák közé srlható ktrás srán a mederben található üledék kitermelésével együtt a mederből eltávlításra kerül az üledékben gyökerező mcsárinövényzet és hínárnövényzet túlnymó része, ill. a nem gyökerező hínárnövényzet jelentős része is. Az üledékkel és a növényzettel párhuzamsan fizikailag sérül, ill. eltávlításra kerül a mederből a bentikus életfrmatípusú, ill. a metafitikus életfrmatípusú fajk állmányainak nagy része. Egy teljes keresztszelvényt érintő mederktrást követően a meder még legalább 2-3 évig nem lesz alkalmas élőhely a különböző növényállmánykhz kötődő fajk állmányai számára. A növényzet és az üledék eltávlításával jelentősen sérülnek például a hínaras és emerz mcsárinövény állmányk, ill. a növényzethez, il az üledék felső rétegéhez legalább valamelyik élettevékenységében kötődő jelölő fajk, mint például a szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus), vágó csík (Cbitis taenia), réti csík (Misgurnus fssilis) vagy mcsári teknős (Emys rbicularis) állmányai, valamint a pl. a szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus) szaprdásának feltételét jelentő kagylók állmányai. A javaslt időbeli krlátzás betartása esetén csökkenthető a mederben a fiatal halivadékk érintettsége, hiszen idősebb krban jbban képesek elkerülni a veszélyfrráskat. A középvízi meder keresztmetszetének 1/2-én a kivitelezési ldallal szemközti öklógiai ldal mentén érintetlenül maradó üledék, ill. hínárnövényzet és emerz mcsári makrvegetáció menedéket nyújt az érintett életközösséget alktó fajppulációk legalább 50%-ának, melyek így túlélik a kivitelezési munkálatkat és azt követően várhatóan 3-4 vegetációs periódusn belül teljesen reklnizálják a kisvízi medret. A meder felében maradó laza üledék biztsítja, hgy a jelölő mcsári teknős (Emys rbicularis) számára legyen megfelelő telelőhely. A középvízi meder szegélyében növő idős fák árnyékló hatásukkal megbntják a mcsári növényzet flytnsságát, teret engedve nyílt vízfelületek kialakulásának. A meder szegélyében növő idős, dvas fák a gyökérzetükkel és a gyökérzetük között kialakítható üregekkel jó rejtőzködési lehetőséget biztsítanak száms állatfaj, például a jelölő vidra (Lutra lutra) számára. A fák vízbe lógó gyökérzete több halfaj számára jelent megfelelő ívóhelyet és búvóhelyet, mint például a jelölő vágó csík (Cbitis taenia). Az idegenhns halfajk előretörésével a víztest halállmányának természetessége csökken, a víztest öklógiai minőségi állapta az adtt víztest referencia állaptáhz visznyítva kedvezőtlen irányba váltzik. Az idegenhns halfajk a legtöbb esetben igen erős kmpetíciós képességgel bíró, széles tleranciaspektrumú fajk, melyek megjelenése és állmányainak megerősödése a legtöbb esetben őshns halfajk visszaszrulását, állmányaik egyedsűrűségének csökkenését vnja maga után. A vízügyi helyreállító-ktrásk időszaksan a partszegélyek nádasait kársíthatják, állaptukat lernthatják (Lásd a Natura 2000 élőhely-térképezés adatait). A nádask esetleges aratására vnatkzó szabályzás az élőhely kársításának az elkerülését szlgálja. A Kurca szélesebb mederrészein, öblözeteiben a nádask hábrítatlanságának megőrzése javaslt a Natura 2000 terület kijelölésének alapját képező fajk (vöröshasú unka (Bmbina bmbina) mcsári teknős (Emys rbicularis) és közönséges vidra (Lutra lutra) élőhelyének védelme érdekében. Ezért a fenti természeti a vízügyi ktrásk srán törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádask fenntartására. A nádask területén történő zagyelhelyezés a fentebb kifejtett indk miatt szintén kerülendő. KE-2 kezelési egység 16

17 (1) Meghatárzása: Itt fglaltuk össze a Kurcát kísérő fás társuláskat. Puhafás pinír és tájidegen fafajkkal elegyes jellegtelen erdők, valamint őshns fajú facsprtk, fasrk, valamint nem őshns fafajk alktta spntán erdősülések és facsprtk. Egyetlen kicsi állmányt (öreg btlófüzes) minősítettünk puhafás ligeterdőnek. A kezelési egység területén üzemtervezett erdők nem találhatók, azaz az Országs Erdészeti Adattárban nincsenek nyilvántartva. Így a kezelési egységbe tartzó erdős területek fásításknak minősülnek. A kezelési egység kiterjedése 29 ha. (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: puhafás ligeterdők (J4), őshns fajú facsprtk, fasrk, erdősávk (RA), őshns fafajú puhafás jellegtelen vagy pinír erdők (RB), őshns lmbs fafajkkal elegyes idegenhns lmbs és vegyes erdők (RDb), nem őshns fafajk spntán állmányai (S6), nem őshns fajú ültetett facsprtk, erdősávk és fasrk (S7) Natura 2000 élőhelyek: Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*) (nem jelölő élőhely) (3) Gazdálkdáshz köthető általáns kezelési javaslatk Elérendő a meglévő erdősávk, fasrk fajkészletének a tájra jellemző erdőtípusra jellemzővé alakítása. A tájidegen fafajk alktta erdősávk és fasrk esetében a tájidegen fa- és cserjefajk letermelését, majd ezek sarjainak, magncainak a visszaszrítását javasljuk megvalósítani. Hsszú távú cél a talaj és vízháztartási visznyk figyelembevételével a tájra jellemző ptenciális természetes erdő típusk fltjainak felnevelése. Fnts a természetes erdősülések segítése, különösen a nem rég történt mederktrásk srán kialakíttt ktrópályák és új partszegélyek területén, az idegenhns fajk szelekciójával. Az előírás-javaslatk között erdőkre vnatkzókat is megadtunk, ezeket a fasrkra kell vnatkztatni (4) Gazdálkdáshz köthető, támgatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatk (a) Kötelező előírásk és krlátzásk A kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek érvényben kötelezően betartandó gazdálkdási előírásk. A kezelési egységben található erdők nem üzemtervezettek (b)önkéntesen vállalható előírásk Az elő- és véghasználatk srán az előzetesen meghatárztt fa-, illetve cserjefajk teljeskörű kímélete. (E19) Őshns fafajkkal jellemezhető faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fa- és cserjefajk egyedszámának minimális szintre szrítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávlítása. (E28) A vegyes összetételű faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fafajk eltávlítása. (E29) Felújítás táj- és termőhelyhns fafajkkal, illetve faállmány típussal. (E51) Őshns fafajú faállmány táj- és termőhelyhns fa- és cserjefajkkal történő felújítása. (E52) Idegenhns fafajú faállmány szerkezetátalakítása. (E54) (5) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk 17

18 Az idegenhns fasrk lecserélését őshnsakra szerkezetátalakításnak értékeljük, így ez élőhelyreknstrukciós jellegű javaslat. Célállmányként hazai nyárak, hazai füzek, kcsánys tölgy, magyar kőris és mezei juhar is szóba jöhet. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Gazdálkdáshz nem köthető javaslatkat nem teszünk. (7) Kezelési javaslatk indklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található erdősávk, fasrk nagy része sem szerkezetében, sem fajkészletében nem mndható természetszerűnek. Ezeknek a tájra jellemző típuskká történő átalakítása, növelné a Natura 2000 terület természetességét. Növelhető lenne a közösségi jelentőségű enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*) élőhely kiterjedése. KE-3 kezelési egység (1) Meghatárzása: Ősi fajtájú, gyepes vagy erdősödő, extenzíven művelt kisüzemi gyümölcsösök és csekély kiterjedésben szántóföldek. A szántók elszántáskkal keletkeztek. A kisüzemi gyümölcsösök fasr jellegűek, spntán felnőtt félvad fajtákból állnak. A kezelési egység kiterjedése 1,9 ha, néhány keskeny fltból áll. (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: hagymánys fajtájú, extenzíven művelt gyümölcsösök (P7), extenzív szőlők és gyümölcsösök (T8), egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1) Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz köthető, támgatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatk (a) Kötelező előírásk és krlátzásk Az évi LIII. törvény a természet védelméről rendelkezéseit szükséges figyelembe venni. (b) Önkéntesen vállalható előírásk A természetes gyepekben őshns méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) Élőhelyreknstrukció. (GY118) Szántó vizes élőhellyé alakítása spntán gyepesedéssel. (SZ51) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Az extenzív és kisüzemi gyümölcsösök megőrzése a hagymánys fajták fennmaradása miatt javaslt. A szántóföldi kultúrák, elszántáskból származnak. Eredeti művelési águk kivett (Kurca flyó) és mindössze két helyen, a Szegvár 0597/a hrsz alatt (0594/7 szántó művelési ágú ingatlan mellett) találhatók. Az élőhelykezelés keretében a szántók spntán felhagyását és azt követően a megjelenő inváziós növények (fásszárúak és lágyszárúak) visszaszrítását (skkló, virágzásban történő kaszálás alkalmazása mellett) javasljuk. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatkat nem teszünk. 18

19 (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Gazdálkdáshz nem köthető javaslatkat nem teszünk. (7) Kezelési javaslatk indklása Az extenzív és kisüzemi gyümölcsösök fenntartása és hasznsításuk felélesztése a hagymánys fajták fennmaradásáhz és az ehhez kapcslódó felhasználási ismeretek megőrzéséhez is szükséges. Az elszántásból származó szántók vizes élőhellyé alakítása a az említett élőhelytípus tervezési területen belüli kiterjedésének növelését célzza meg. A felhagyást követően az inváziós növények visszaszrítása terjedésük megakadályzása miatt javaslt. KE-4 kezelési egység (1) Meghatárzása: Burklt utak és földutak (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: út- és vasúthálózat (U11) Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz köthető, támgatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk A kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek érvényben kötelezően betartandó gazdálkdási előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távlítani a kaszálást követő 30 napn belül. (GY109) (4) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Az ingatlan nyilvántartásba vett földút esetében fnts annak flyamats karbantartása, hgy az útelhagyáss gyepkárk megakadályzhatók legyenek. (5) Kezelési javaslatk indklása Az ingatlan nyilvántartásba vett földutak karbantartásával és mezsgyéik kezelésével az útelhagyáss gyepkárk mértéke és az invazív növényfajk terjedése csökkenthető. KE-5 kezelési egység (1) Meghatárzása: Gyepsávk. Leginkább földutak mentén futó keskeny szegélyek. Összes kiterjedésük 4,5 ha. Mindegyik gyepflt a Kurca kivett művelési ágú ingatlanain található. A keskeny gyepsávk és töredékes gyepek nem kezelhetők a gyepgazdálkdás klasszikus módszereivel. (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: jellegtelen üde gyepek (OB) 19

20 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz köthető, támgatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Krm. rend előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírásk Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznsítás. (GY22) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A gyepek cserjésedését meg kell akadályzni, aznban a szórtan jelentkező őshns cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A természetes gyepekben őshns méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpntját legalább 5 nappal krábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefltkat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A gyepterületen előfrduló őshns hagyásfák, hagyásfa csprtk (delelő fák), valamint cserjés fltk eltávlítása nem megengedett. (GY33) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. (GY105) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Nem adunk meg élőhely-reknstrukciós javaslatkat. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatkat nem teszünk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Gazdálkdáshz nem köthető javaslatkat nem teszünk. (7) Kezelési javaslatk indklása A gyepfltk fenntartása megfelelő kezelés mellett valósítható meg. Az évente elvégzett tisztító kaszálás megakadályzza az inváziós fajk terjedését Élőhelyreknstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhely-reknstrukciós, fejlesztési lehetőségek előírásszerűen a KE-1, KE-2, KE-3 kezelési egységekben, a fejezeten belül bedlgzva jelennek meg az önkéntesen vállalható kezelési előírásk között. 20

21 Fajvédelmi intézkedések Az egyes fajkkal kapcslatsan a fajvédelmi intézkedések élőhelykezelési jellegűek, így beépültek a kezelési egységekre megfgalmaztt javaslatk közé: KE-1: a javaslt intézkedések a vágó csík (Cbitis taenia), réti csík (Misgurnus fssilis), szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus), balin (Aspius aspius), vöröshasú unka (Bmbina bmbina), mcsári teknős (Emys rbicularis), közönséges vidra (Lutra lutra) jelölő fajk állmányaira nézve pzitív hatásúak lesznek. A jelölő szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus) és balin (Aspius aspius) állmányának fennmaradása érdekében tvábbá vizsgálni kell a műtárgyak mellett tájba illesztett, természetszerű hallépcsők, halcsatrnák kialakításának lehetőségét Kutatás, mnitrzás A tervezés alapját jelentő élőhelytérképezés 2014 flyamán készült el. A jövőbeni kutatásk célja a területen előfrduló, illetve ptenciálisan megjelenő közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk állmányváltzásának követése. A közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének mnitrzására javasljuk az NBmR prtkll szerinti élőhelytérképezés elvégzését 10 évente. A jelölő halfajk mnitrzására taxnkra kidlgztt módszerek indkltak, a közösségi szintű, NBmR-ben használt módszertan csak részben elégíti ki ezen fajk ppulációinak a méretéről szükséges infrmációhiányt. Balin (Aspius aspius), szivárványs ökle (Rhdeus sericeus), vágó csík (Cbitis taenia): Elsősrban csónakból litrális zónában nappali időszakban elektrms halászgéppel végzett adatgyűjtés, legalább két eltérő aszpektusban. Réti csík (Misgurnus fssilis): A krábban és jelenleg ismert, valamint a ptenciálisan figyelembe vehető élőhelyek elektrms halászgéppel történő mnitrzása tavaszi és őszi időszakban. A területen előfrduló közösségi jelentőségű kétéltű- és hüllőfajk (vöröshasú unka (Bmbina bmbina), mcsári teknős (Emys rbicularis) állmányait NBmR prtkll szerint javaslt mnitrzni, 10 évente. A közönséges vidra (Lutra lutra) mnitrzásának ismétlése indklt 10 évente, a vizsgált, életnymk szempntjából ptenciális jelölőhelyek újbóli ellenőrzése jelezheti a faj állmánytendenciáját a területen Mellékletek A területet hssza miatt papír alapn nagyléptékű térképeken mutatjuk be, 1:5000-1:10000 méretarányú térképek elektrnikus frmátumban érhetők el 21

22 A tervezési terület kezelési egységei 1. 22

23 A tervezési terület kezelési egységei 2. 23

24 A tervezési terület kezelési egységei 3. 24

25 3.3. A kezelési javaslatk megvalósításának lehetséges eszközei a jgi háttér és a tulajdnvisznyk függvényében A kezelési javaslatk megvalósításának lehetséges eszközei a terület tényleges hasznsítási módjaira, jellemzően a különböző művelési ágakra kerülnek meghatárzásra. Ezek az összes, adtt területhasználati móddal (művelési ággal) érintett kezelési egységre vnatkznak (KE1-6). A kezelési javaslatk megvalósítása srán az alábbi fntsabb körülményeket kell figyelembe venni: - A tervezési terület nem fed át védett természeti területtel, így természetvédelmi kezelési terv nem vnatkzik rá. - A terület a Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak a 2-19 Kurca alegységéhez tartzik. - A terület az Országs Öklógiai Hálózat öklógiai flysó övezetével (NÖH) 100 %-s átfedésben van. - A terület nem tartzik a Magas Természeti Értékű Területek hálózatába. - A terület szinte teljes egésze vízgazdálkdási tulajdnban (mint az állami tulajdn egyik alrendszere) van. - Művelési ágak közül a művelésből kivett területek döntő arányban vannak jelen (83 %), 14 % nádas található még, illetve 3 % erdő de az nem üzemtervezett, így a területen nem található üzemtervezett erdő. Gyepként való hasznsítás nem történik a területen. - Figyelembe kell venni az élővíz medrét, annak parti sávját és kapcslódó partmenti részeit (jellemzően művelésből kivett művelési ágban nyilvántartva) Agrártámgatásk Jelenlegi működő agrártámgatási rendszer A tervezési területen nem vesznek igénybe területalapú agrártámgatást a gazdálkdók döntően az állam (terepbejárás, interjúk, gazdafórum alapján, de pnts adatk nem állnak rendelkezésre). A területen a nádas művelési ágú részek esetében vlt lehetőség agrár-környezetgazdálkdási célprgramban (nádgazdálkdási) részt venni között. A tervezési terület kezelése szempntjából legjelentősebb hatású vizes élőhelyekhez kapcslódó nádgazdálkdási agrár-környezetgazdálkdási célprgram el véget ér. Fnts prbléma a tervezési területen legnagybb arányban jelenlévő művelésből kivett területek hátránys megkülönböztetése, kizárása az agrár-támgatási rendszerekben, pl. az agrárkörnyezetgazdálkdási célprgramkban, jelen esetben a vizes élőhelyekhez kötődő célprgramknál. A területen nem flyik üzemtervezett erdőgazdálkdás, így az azzal kapcslats támgatásk sem jelentek meg Javaslt agrártámgatási rendszer A tervezési területnél a szmszéds, érintkező szántó, gyep és erdő területeken flytattt gazdálkdás is jelentős hatással van az élőhelyek-fajk veszélyeztetettségére. A el lezáruló agrár-környezetgazdálkdási támgatásk flytatását jelentő, 25

26 következő agrár-környezetgazdálkdási prgramt minél előbb javaslt elindítani, benne a vizes élőhelyekhez köthető kifizetésekkel. Ki kell emelni a vízflyáskat, azk árterületét érintő jövőbeli agrártámgatási-kifizetési prgramk bevezetésének fntsságát, amihez alapt ad a jelenlegi MEPAR lehatárlás, illetve a Víz Keretirányelvvel való kapcslat is. A kezelési egységek (KE1-5) szempntjából fnts a következő javaslatk megjelenítése jövőbeli agrártámgatási prgramk intézkedéseinél és előírásainál (az érintett művelési ágakra, művelésből kivett területekre vnatkzóan): - felszíni- és talajvizek fkztt védelme tápanyagterheléssel és vegyianyag-szennyezéssel szemben, valamint a szaprdási időszakban végzett beavatkzásktól; itt kiemelhető a felszíni vizek partmenti pufferzónáinak megjelenítése, kapcslódó előírásainak különálló kezelése; - javaslt a szántóterületek kezelt parlag, még inkább gyep illetve vizes élőhely felé történő spntán vagy irányíttt átalakításának kiemelt támgatása; - általánsságban az inváziós növényfajk visszaszrításának támgatása alapvető fntsságú; - fentiek esetében alapfeltétel az érintett művelésből kivett területrészek beemelése a támgatható területek közé; Fntsabb kiindulási aktuális jgszabályk: - agrár-környezetgazdálkdási támgatásk (időszak: , 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet és kapcslódó rendeletei), - nem termelő beruházásk támgatása (időszak: , 33/2008. (III.27.) FVM rendelet), A KE1-5 kezelési egységek által érintett egyes művelési ágakra, hasznsítási módkra javaslt agrártámgatási-kifizetési előírásk lényegében átfedésben vannak az új, várhatóan elejétől bevezetendő Vidékfejlesztési Prgram vnatkzó, jellemzően területalapú intézkedéseivel és műveleteivel. Ezért előremutatónak tarjuk azk rövid ismertetését a következőkben: Nem termelő beruházásk támgatása mezőgazdasági területeken: Madárvédelmi célú eszközbeszerzések (madárbarát kaszáláshz vadriasztó lánc beszerzése, madárvédelmi berendezések beszerzése /jellemzőn fészekdúk/) Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházásk (inváziós növényfajk visszaszrítása gyepterületeken,, gyeptelepítés, sövény telepítése mezőgazdasági táblák szegélyein) Vízgazdálkdási beruházásk (területi vízvisszatartást szlgáló vízi létesítmények kialakítása, partmenti pufferzóna kialakítása) Agrár-erdészeti rendszerek létrehzása Agrár-erdészeti rendszerek létrehzása hrizntális (, mezővédő fásítás kialakítása) Agrár-környezetgazdálkdási kifizetések Agrár-környezetgazdálkdási kifizetések (szántó, gyep, ültetvény, vizes élőhely, nádas; külön vízvédelmi célú szántóterületek /nitrát, erózió, belvíz, aszály, partmenti sáv/, természetkímélő gazdálkdási módszerek kiemelt földrajzi zónákban: Magas Természeti Értékű Területek, Natura 2000 területek és Víz Keretirányelv területek, választható előíráskból gazdálkdónként irányítttan/segítséggel összeállíttt vállalási csmagk, előírásk eltérő környezeti hatása alapján súlyzva azk kifizetési értékét, belépő-alapválasztható szintezettséggel, alkalmazkdó pntzási rendszerrel) 26

27 Kmpenzációs kifizetések vízgyűjtő-gazdálkdási tervekbe felvett mezőgazdasági területeken Víz Keretirányelvhez kapcslódó kmpenzációs kifizetések (erózió- és belvíz érzékeny területek, partmenti puffersáv) Környezetvédelmi prjektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakrlatkra irányuló közös megközelítések, ideértve a hatékny vízgazdálkdást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését Együttműködésben megvalósuló fenntarthatóságt célzó tájgazdálkdás, terület- és tájhasználat váltás ösztönzése és megvalósítása (térségi szintű, kmplex tájhasználati mintaprjektek) Jövőbeli agrártámgatási rendszert érintő, kapcslódó javaslat: Szaktanácsadás: Kiemelten fnts lenne a természetkímélő gazdálkdási módszerek ismereteinek szaktanácsadókn keresztüli eljuttatása a gazdálkdókhz, egyrészt a helyi természetvédelmi szakemberek bevnásával, másrészt a jelenlegi tanácsadói állmány felkészítésével. A mstani agrárszaktanácsadási rendszert mindenképp bővíteni kellene specializált, célzttan a Natura 2000 és Magas Természeti Értékű Területeken tevékenykedő szaktanácsadók egyedi hálózatával, amely természetesen integrálódna a rendszerbe, annak a krdinálásával működhetne. Ezen szaktanácsadók kiválasztásában, felkészítésében és rendszeres magas szintű képzésében illetve szakmai háttéranyagkkal történő ellátásában részt kellene vennie az összes nemzeti park igazgatóságnak, a természetvédelmi tudásbázisknak és kutatóhelyeknek (pl. MTA Öklógiai Kutatóközpnt, egyetemi tanszékek), és a gyakrlati gazdálkdást is flytató természetvédelmi civil szervezeteknek. Ezen feladatkra pl. támgattt innvációs prjekteket is lehetne fejleszteni a Vidékfejlesztési Prgramn belül, vagy a KEHOP-n belül mint knstrukciót megjeleníteni és pályázati frrást nyújtani rá. A szaktanácsadáshz kapcslódva fnts szerepe lehet a bemutató üzemeknek, amennyiben sikerül elegendő számú, példamutató természetkímélő gazdálkdást flytató nyittt gazdaságt bevnni a hálózatba, szerencsés esetben földrajzilag is lefedve a fntsabb élőhelytípuskat, tájegységeket. A nemzeti park igazgatóságk gazdálkdást flytató egységei az eddigiekhez hasnlóan ebben is úttörő szerepet vállalhatnak. Ezen Natura 2000 fenntartási tervek előzőeket is segíthetik, pl. a területi szaktanácsadók felkészítését és terepi tanácsadói munkájukat, az agrártámgatási/vidékfejlesztési prgramkban résztvevő gazdálkdók felkészítését és ellenőrzéseit Pályázatk Jelenlegi pályázatk A tervezési területen jelenleg nincs lyan futó pályázat, amely meghatárzóan érintené a kezelési egységek jelölő élőhelyeit vagy fajait, azk jelenlegi és tervezett kezeléseit. Tervezett pályázatk A tervezési területre vnatkzóan, annak célztt kezelésre jelenleg nem terveznek külön pályázatt Egyéb A tervezési területhez kapcslódóan nincs egyéb javaslt eszköz a kezelési javaslatk megvalósításáhz. 27