A Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös (HUKM20012) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös (HUKM20012) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve"

Átírás

1 A Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös (HUKM20012) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014

2 Ügyfél BiAqua Pr Környezetvédelmi Szlgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partner RESPECT Tanácsadó és Szlgáltató Kft. Vezető szakmai krdinátr Dr. Müller Zltán Szakmai krdinátr Dr. Juhász Péter Vezető természettudmányi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkdási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Dr. Estók Péter Sallai Zltán Deli Tamás Dr. Deák József Árn Dbrsi Dénes Dr. Nagy Antal 2

3 Ez a dkumentáció a szerzői jgról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jgvédelem alatt áll. A dkumentáció nyilváns, a megfelelő hivatkzásk mellett szabadn felhasználható és terjeszthető! 3

4 Tartalmjegyzék 1. A terület aznsító adatai Név Aznsító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajk Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírásk Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek Halgazdálkdási tervek Vízgyűjtő-gazdálkdási terv Egyéb tervek Jgerős engedélyek Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatk meghatárzása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatk Élőhelyek kezelése A terület egészére megfgalmaztt általáns kezelési javaslatk Kezelési egységek Vízgazdálkdást érintő kezelési javaslatk Élőhelyreknstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, mnitrzás Mellékletek A kezelési javaslatk megvalósításának lehetséges eszközei a jgi háttér és a tulajdnvisznyk függvényében Agrártámgatásk Jelenlegi működő agrártámgatási rendszer Javaslt agrártámgatási rendszer Pályázatk Egyéb A terv egyeztetési flyamatának dkumentációja Felhasznált kmmunikációs eszközök Érintettek elektrnikus levélben történő megkeresése és tájékztatása Hnlap és -cím Sajtóközlemény és hirdetés Jegyzőkönyvezett terepbejárás Gazdafórum Önkrmányzati közzététel A kmmunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

5 I. Natura 2000 fenntartási terv

6 1. A terület aznsító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös 1.2. Aznsító kód Tervezési terület aznsítója: HUKM Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1979 ha 1.4. A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek 91E0*- Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) Természetes eutróf tavak Magnptamin vagy Hydrcharitin növényzettel Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei Jelölő fajk tmpa flyamkagyló (Uni crassus) erdei szitakötő (Ophigmphus cecilia) bánáti csiga (Chilstma banaticum) Stys-tarsza (Isphya stysi) balin (Aspius aspius) vágó csík (Cbitis taenia) halványfltú küllő (Gbi albipinnatus) selymes durbincs (Gymncephalus schraetzer) szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus) széles durbincs (Gymncephalus balni) törpecsík (Sabenejewia auriata) vöröshasú unka (Bmbina bmbina) mcsári teknős (Emys rbicularis) vidra (Lutra lutra) tavi denevér (Mytis dasycneme) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számk listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a tvábbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi szá6

7 mkat és így a Natura 2000 jgi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jgi jelleg a megsztással keletkező utód helyrajzi számkra is kiterjed. Érintett terület (ha) Település Békés Dbz Gyula Köröstarcsa Mezőberény Sarkad Település területének érintettsége (%) 577, , , , , , Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Természetvédelmi Terület Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jgszabály száma Dénesmajri Csigás-erdő A terület a Nemzeti Öklógiai Hálózat (NÖH) területével átfedésben van Tervezési és egyéb előírásk Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Országs Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvény Békés megye megyei területrendezési terve (11/2012. (Vi.27.) önkrmányzati rendelettel módsíttt 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet) A tervezési terület által érintett valamennyi településre készült településrendezési terv, ezek a helyi önkrmányzatknál lelhetők fel Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területre vnatkzó erdőgazdálkdási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztnsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országs Erdőállmány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális infrmációkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapzó dkumentáció Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatk erdőrészlet szinten: terület, faállmánytípus, rendeltetés, kr, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállmány) Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek 7

8 A területet érintő vadgazdálkdási, vadászati főbb adatkat a körzeti vadgazdálkdási tervek tartalmazzák, a fntsabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapzó dkumentáció Vadgazdálkdás, halászat, hrgászat című fejezet tartalmazza Halgazdálkdási tervek Vízgyűjtő-gazdálkdási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak az Alsó-Tisza bal part tervezési alegységhez (2-13 Kettős-Körös) tartzik Egyéb tervek Fajvédelmi terv: A területre vnatkzóan, az itt előfrduló védett, illetve Natura 2000 fajk tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben Jgerős engedélyek A tervezési területre vnatkzó előiráskat tartalmazó jgszabályk: A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadn élő állatk és növények védelmeről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló évi LIII. törvény; A védett és a fkzttan védett növény és állatfajkról, a fkzttan védett barlangk köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempntból jelentős növény és állatfajk közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KM rendelet; Fkzttan védett növény-, illetve állatfajk élőhelyén és élőhelye körüli krlátzás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkdásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Krmányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújttt agrár-környezetgazdálkdási támgatásk igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházásk támgatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 8

9 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intezkedésekhez nyújtandó támgatásk részletes feltételeiről; évi LVII. törveny a vízgazdálkdásról; - 220/2004. (VII. 21.) Krmányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módsítasai ellenőrzésére vnatkzó részletes szabálykról; 379/2007. (XII. 23.) Krmányrendelet a vizek hasznsítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szlgáló tevékenységekre és létesítmenyekre vnatkzó szabálykról; 21/2006. (I. 31.) Krmányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávk, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznsításáról. 9

10 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya M 6 Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei (6440*): Az élőhelyek hsszú távú fenntartása érdekében a kaszálás felhagyása/hiánya az invazív lágyszárú, illetőleg fa- és cserjefajk terjedését segíti elő. A04.03 pásztrkdás felhagyása, legeltetés hiánya L 1 Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei (6440*) Bánáti csiga (Chilstma banaticum): Élőhelyén az erdőművelési, kitermelési jellegű beavatkzásk kársak a fajra, mivel bzótskban, esetleg magaskórós jellegű ártéri növényzetben él B02 Erdőgazdálkdás M 10 B erdő felújítás idegenhns fajkkal L 1 tavi denevér (Mytis dasycneme): a középkrú és idős, őshns fafajú erdők területének csökkenésével a faj kölykező- és táplálkzó-területe egyaránt zsugrdik. Az erdők alacsny vágáskrral történő kezelése az élőhely nagymértékű rmlását eredményezheti. Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*): az idegenhns fajkkal történő felújítás csökkenti az élőhely kiterjedését Tmpa flyamkagyló (Uni crassus): A Körösök mentén található mezőgazdasági területekről beszivárgó, diffúz mezőgazdasági eredetű tápanyagterhelés, és az egyéb szennyezések jelentenk veszélyt a faj állmányaira. H01 felszíni vizek szenynyezése M Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei (6440*): az élőhelyet nagyban veszélyezteti az idegenhns cserjések előretörése 8 Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*): Az inváziós fa- és cserjefajk (Fraxinus pennsylvanica, Acer negund, Amrpha fruticsa) terjedése az élőhelytípus valamennyi állmányában jelentős prblémát jelent. 1 Bánáti csiga (Chilstma banaticum): Élőhelyén a gallyégetés előfrdul, ez igen kárs. M 9 Tmpa flyamkagyló (Uni crassus): A természetes áramlási visznyk megváltztatása az élőhelyek hmgenizálódásának irányába hat. Minden lyan beavatkzás, mely az áramlás flytnsságát, egyenletességét megszakítja, kedvezőtlen a faj szempntjából, mert a faj csak permanens áramlású vízflyáskban képes megtelepedni. tipikus élőhelyei adttságk megszűnése M 5 Stys-tarsza (Isphya stysi): bzóts erdőszegély és nyílt gyep együttes jelenléte szükséges a stabil előfrudlásáhz. Erdei tisztásk beerdősülése valószínűleg a lkális ppláció visszaszrlásáhz vezet. J03.02 élőhelyi összeköttetések (knnektivitás) csökkenése M 5 Stys-tarsza (Isphya stysi): a lkális kis pplációi egy nagybb összefüggő ppulációt alktnak. Tavaszi lmbzáródás előtt a lárvák mzgnak az egyes tisztásk között. Feltételezhetőn ha megszűnik a kapcslat a gyepfltk között a ppulációk fkzats eltűnéséhez vezethet. K02.01 fajösszetétel váltzás, szukcesszió M 5 Stys-tarsza (Isphya stysi):: tisztásk cserjésedése, kétszikű tápnövényeik eltűnés a lkális ppulációk elvándrlását kzhatja. M01.02 Aszály és csapadékmennyiség csökkenés L 1 Bánáti csiga (Chilstma banaticum): Kmly veszélyeztető tényező az alapvetően nedvességigényes ártéri fajk számára. Úgy gndljuk, a jelenlegi kutatás srán tapasztalt alacsny egyedszámk mögött is a srzats aszálys tavaszk és nyarak állnak, ahgy ezzel magyarázható az is, hgy teljes mértékben hiányztak a juvenilis egyedek. Aszálys években sikertelen a szaprdás. Kód Ptenciális veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá L 1 Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei (6440*) B02.04 lábnálló és/vagy L 1 Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) al- J01.01 leégés J02 emberi hatásra váltzó vízáramlási visznyk J L 10

11 ktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*): a természetes állmányfejlődéshez szükséges vlna ezeknek a meghagyása elfekvő hlt faanyag eltávlítása G05.11 H01 közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás felszíni vizek szenynyezése tavi denevér (Mytis dasycneme): A hlt faanyag eltávlításával a faj búvóhelyeinek száma csökken. L 1 Vidra (Lutra lutra): sk vidra esik a közúti közlekedés áldzatául, elsősrban a revírt kereső, kóbrló fiatal állatk közül M 8 balin (Aspius aspius): a vízszennyezések kársak a faj állmányára halványfltú küllő (Gbi albipinnatus): a vízszennyezések kársak a faj állmányára széles durbincs (Gymncephalus balni): a vízszennyezések kársak a faj állmányára selymes durbincs (Gymncephalus schraetser): a vízminőségre érzékeny faj visszaszrulását eredményezheti szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus): a vízszennyezések kársak a faj állmányára törpecsík (Sabanejewia aurata): a vízszennyezések kársak a faj állmányára vágó csík (Cbitis taenia): a vízszennyezések kársak a faj állmányára H01.05 J02 diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt emberi hatásra váltzó vízáramlási visznyk L 1 M 9 természetes eutróf tavak Magnptamin vagy Hydrcharitin növényzettel (3150): a diffúz szennyezők bemsódása eutrfizációt kzhat balin (Aspius aspius): A megépített duzzasztók jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek a faj esetében. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszaplódik, ezért a faj elveszíti a szaprdásáhz szükséges iszapmentes aljzatt selymes durbincs (Gymncephalus schraetser): A duzzasztás hatására a halfaj elveszíti a felvizen a szaprdásáhz szükséges üledékmentes aljzatt, ezért releváns veszélyeztető tényező törpecsík (Sabanejewia aurata): A megépített duzzasztók jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek a faj esetében. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszaplódik, ezért a faj elveszíti a szaprdásáhz szükséges iszapmentes aljzatt széles durbincs (Gymncephalus balni): A megépített duzzasztók jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek a faj esetében. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszaplódik, ezért a faj elveszíti a szaprdásáhz szükséges iszapmentes aljzatt J02.12 vízi és part vegetáció kezelése csatrnázási célból M 9 Vidra (Lutra lutra): a vidra kedveli a parti, partközeli vegetáció strukturális diverzitását, az ezt csökkentő, leflyást elősegítő munkálatk negatívan beflyáslhatják élőhelyét I03.02 genetikai szennyezés (növények) L 1 Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0): a hibridizáció nem tájhns fajtákkal hsszú távn veszélyeztetheti a tájhns állmánykat J02.04 árvízhatás megváltztatása L 1 Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*): a töltésezés, a hullámtér-mentett ldal kialakulása akadályzza a természetes flyamatkat az erdőkben is K03.04 ragadzás (predáció) L 1 Emys rbicularis: A mcsári teknős állmányk ptenciális veszélyeztető tényezője a vidra által kztt predáció a juvenilis és kifejlett egyedek esetében, tvábbá jelentős lehet a róka általi fészekpredáció. Kód Kívülről érkező veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? M 10 Tmpa flyamkagyló (Uni crassus): Különösen a juvenilis egyedek mutatnak nagy érzékenységet a vízszennyezéssel szemben és érzéke- XO államhatárn kívülről érkező veszélyek 11

12 nyen reagálnak a víz ldtt xigéntartalmának megváltzására. Elsősrban a határn túlról érkező szennyezésesek jelentenek veszélyt a faj állmányaira. balin (Aspius aspius): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti vágó csík (Cbitis taenia): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti halványfltú küllő (Gbi albipinnatus): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti és hatásk széles durbincs (Gymncephalus balni): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti selymes durbincs (Gymncephalus schraetser): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti 12

13 3. Kezelési feladatk meghatárzása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területté nyilvánításakr az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatárzásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés srán priritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és priritásai a területek hivatals Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a közösségi jelentőségű élőhelyek állaptának javítása elsősrban a vízgazdálkdáshz és az erdőgazdálkdáshz köthető intézkedések révén. A vízgazdálkdás tekintetében a célk elérését az öklógiai vízigény biztsítása, a jó kémiai és bilógiai állapt elérése, a vízparti természetközeli znáció fenntartása szlgálja. Az erdőgazdálkdás tekintetében pedig a ligeterdők természetközeli állaptának fenntartása, területük növelése a tájidegen fafajkból álló állmányk rvására. Ezek az intézkedések a közösségi jelentőségű értékek megőrzését, hsszabb távn pedig állmányaik megerősítését segítik 3.2. Kezelési javaslatk Élőhelyek kezelése A terület egészére megfgalmaztt általáns kezelési javaslatk A gyepterületek fenntartása aktív természetvédelmi kezeléssel (kaszálás, legeltetés). A gyepek cserjésedésének megakadályzása aktív élőhelykezeléssel. Az inváziós növényfajk (különösen a gyalgakác, amerikai kőris, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró, fehér akác) visszaszrítása, terjedésének megakadályzása megfelelő természetvédelmi kezeléssel. A gépjárművek kzta tapsási kárk mérséklése a gyepterületeken. A puhafás ligeterdő élőhelytípusba tartzó erdőterületek esetében a természetesség növelése, a vágásérettségi kr emelése, a site-n belül kiegyenlített krsztály-szerkezet kialakítása és fenntartása. A gyepes, illetve erdős élőhelytípusk területi arányának növelése érdekében a hullámtéren fekvő szántóterületeken a földhasználat átalakítása (visszagyepesítés, erdősítés). Természetközeli erdőkezelési eljárásk bevezetése. A felszíni vízhasználatk (vízkivételek, vízátvezetések) az öklógiai szempntból szükséges mederben hagyandó vízhzam figyelembevételével történő megvalósítása. A vízflyást befgadóként használó meglévő szennyvíztisztító telepek hatásfkának növelése. A békési és a körösladányi duzzasztók az alvízi szempntk, illetve a hsszirányú átjárhatóság figyelembevételével történő üzemeltetése. A mentett ldali és hullámtéri hltmedrek öklógiai igényeket figyelembe vevő vízellátásának biztsítása. A jó halászati és hrgászati gyakrlat bevezetése. 13

14 Kezelési egységek A természetvédelmi szempntból javaslt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítttunk meg, melyeket hasnló jellegű élőhelyfltk alktnak. A kezelési egységek lehatárlása nem követi az ingatlan nyilvántartási határkat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípuskat egyaránt. A kezelési egységeknél meghatárzzuk azn intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatás-mnitrzási feladatkra, lehetőségekre is kitérünk. A 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet pntja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vnatkzó javaslatkat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jgszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabálykat nem állapít meg. Az itt megfgalmaztt előírásk célja, hgy a kezelési egységekben előfrduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkdási gyakrlat és adttságk alapján javaslatt tegyenek a gazdálkdás kívánats módjára. Ennek érdekében itt megfgalmazásra kerülnek lyan előírásk, amelyek alapul szlgálnak a jövőbeli támgatási prgramk kidlgzásáhz. A gazdálkdók számára ezek az előírásk a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támgatási prgramn keresztül, önkéntes vállalás frmájában válhat csak kötelezővé. A kezelési javaslatk esetében élesen el kell választani a fenntartó gazdálkdáshz köthető, fenntartási javaslatkat, és a fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztés) feladatkat. A fenntartó kezeléseknél már jgszabálykkal meghatárztt érvényes szabályzási rendszerek is működnek. Az alább részletezett kezelési javaslatk esetében a fenntartási terv nem tér ki az élőhelykezeléssel, gazdálkdással kapcslats, jgszabálykban meghatárztt, kötelezően betartandó előíráskra. A leírt kezelési javaslatk lyan, a természetvédelmi célkitűzések eléréséhez szükséges gazdálkdási módkat, élőhelykezelési beavatkzáskat részletez, amelyek csupán iránymutatásként szlgálnak, megvalósításuk önkéntes vállalás, egyedi finanszírzás, illetve később életbe lépő támgatási rendszer illetve jgszabályi előírás esetében elvárható. A Natura 2000 területre vnatkzó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az tt előfrduló élőhelyeket, fajkat, és az tt jellemző gazdálkdási frmákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyreknstrukciós és fejlesztési javaslatkat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárlt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységekre (KE) vnatkzóan rendszerezi a fenntartási terv (a kezelési egységek térbeli elhelyezkedését a melléklet térképei mutatják be). Az egyes kezelési egységekre nem vnatkztatható élőhelyreknstrukciós, fajvédelmi, kutatási és mnitrzási javaslatkat a fejezetben tárgyalja a fenntartási terv. KE-1 kezelési egység (1) Meghatárzása: A Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös medre, kisvízi víztere (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: U8, A1, I1, Natura 2000 élőhelyek: 3130, 3150 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk 14

15 Nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagkkal és kizárólag inváziós növényfajk irtása céljából lehet végezni. (V01) Idegenhns halfajk visszaszrítása kötelező, idegenhns halfaj telepítése tils. (V19) Élőhely-reknstrukció. (V63) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A flyószabályzásk előtt a vizsgált térséget kiterjed vízhálózat (flyók és mellékágaik, mrtvák, fkrendszerek, erek, vizenyős-mcsaras területek, tójellegű lapsk) jellemezte. Ma a Fehér-Körös vizsgált szakasz teljesen ástt, töltésezett. A Kettős-Köröst a szabályzásk srán árvízvédelmi kkból a Fehér- és a Fekete-Körös eredeti flyását megváltztatva, Szanazug és Békés között egy 10 kilméter hsszú ástt mederként alakítttak ki. Ezt a szakaszt Békésnél visszaduzzasztják. Békés alatt a flyó az egykri Fehér-Körös mederben flytatja tvább az útját, majd a Sebes-Körössel egyesülve a Hármas-Köröst alktja. A legtermészetszerűbb, legváltzatsabb hullámtérrel a FeketeKörös rendelkezik. A flyószabályzás vízföldrajzi hatásai, a békési duzzasztómű működése, valamint a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett váltzásk hatására jelentősen megváltztt a vízjárás, a vízkészlet-gazdálkdás, s ezen keresztül a vizes élőhelyek állapta is. Jelen kezelési terv lehetőségein túl mutat ezeknek a prblémáknak a megldása. Időszaksan nyílt iszapfelszínek alakulhatnak ki a flyó medrekben. Leginkább a Fekete-Körös hrdalékzátnyain, partmelléki padjain jöhet létre ilyen élőhely. Ezek kezelést nem igényelnek, mivel az élőhelyet a hullámterekben jelenlévő természetes diszturbáció hatásai alakítják. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk A békési duzzasztómű hallépcsőjének mihamarabbi megépítése. Környezetvédelmi szabályzásn és hatósági ellenőrzésen keresztül megldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kmmunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (7) Kezelési javaslatk indklása A Sebes-Körös erősen szabályztt víztest. Öklógiai állaptának beflyáslása túl mutat jelen kezelési terv lehetőségein. KE-2 kezelési egység (1) Meghatárzása: Levágtt és lefűződött hltmedrek, kubikk, vízállásk és csatrnák állandó jellegű, zömmel nyílt, hínárs vízterei, valamint kiszáradó ártéri ruderális és iszap növényzete 15

16 (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: A1, A3a, U9, OA Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírásk A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tils a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságt értesíteni kell. (V42) A hagyásfltk kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagytt talajn végezhető. (V56) A betakarítás srán a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-reknstrukció. (V63) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A hullámtéri hltágak vízfrgalmát döntően a flyók vízállás-váltzásai, a mentett ldaliakét pedig a víz betáplálásk megléte vagy hiánya határzzák meg. A flyótól elszakadt hullámtéri hlt medreket, kubikkat, vízálláskat az áradásk fkzatsan iszappal feltöltik, a mentett ldaliak nagy részénél az élő víz betáplálása sincs megldva. Ennek kán a legtöbb hlt meder és kubik feltöltődése előrehaladtt. Bár a feltöltődési flyamat meg nem állítható, de a vizes élőhelyek egy része, üledékktrással, illetve a flyóval szabályztt módn való összekötésükkel (fkjellegű csatrnák az árvizek szabályztt bevezetésére és a vízkészlet megőrzésére) hsszabb időre rehabilitálható, illetve a vízháztartás javításával kedvezőbb öklógiai feltételek teremthetők. Ennek érdekében a Fekete- és a Kettős-Körös hullámterében a nagybb és még kevéssé feltöltődött vízállásk, kubikk, hltmedrek esetében vizsgálni érdemes az aktív vízügyi természetvédelmi beavatkzásk lehetőségét. A javaslt vízháztartás javító ktrásk megvalósulása esetén a kitermelt iszap elhelyezése természetközeli élőhelyen kerülendő. A már feltöltődöttebb állaptú vizes élőhelyeknél segíteni kell a legtermészetszerűbb vegetáció kialakulását kezelésekkel. A Kettős-Körös hárm Natura 2000 területbe tartzó, mentett ldali hltágaknak nincs közvetlen kapcslata az élővízflyással, vízpótlásuk megldása sürgető feladat. Főként kiszáradt kubikk iszapfelszínein frdulhatnak elő iszapkákás-iszapgypárs állmányk. Ezek kezelést nem igényelnek, mivel az élőhelyet a hullámterekben jelenlévő természetes diszturbáció hatásai alakítják. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk 16

17 Nincsenek gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása Az állandó vizű hltágak több Natura 2000 jelölő faj élőhelyei. A feliszaplódtt és a flyótól részben vagy teljesen elzárt hltmedrek, nagybb kubikk, mint vizes élőhelyek fennmaradása, természeti értékeik megőrzése csak aktív vízügyi beavatkzásk fganatsításával lehetséges. A flyamat elsősrban a kiváltó kk (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztsítása, tápanyag-akkumuláció kizárása) megszüntetésével állítható meg. A nádaratására vnatkzó szabályzás az élőhely kársításának és élővilága zavarásának elkerülését szlgálja. A nádaskban jelentkező invazív növényfajk mechanikus eltávlítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályzása miatt is fnts. A nádaskra vnatkzó szabályzás az élőhely kársításának és élővilága zavarásának elkerülését szlgálja. KE-3 kezelési egység (1) Meghatárzása: Nádas és harmatkásás mcsarak (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: B1a, B2, B5 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tils a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságt értesíteni kell. (V42) A hagyásfltk kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagytt talajn végezhető. (V56) A betakarítás srán a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-reknstrukció. (V63) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Összetett környezeti hatásk következtében (tápanyag-felhalmzódás, feltöltődés, kedvezőtlen vízháztartási flyamatk, kezelés hiánya) elsősrban a Kettős-Körös mentett ldali hlt medreiben, részlegesen elgátlt mederrészeiben és a Fekete-Körös trklati hullámterében találhatók nagybb nádas, gyékényes, illetve harmatkásás mcsarak. Utóbbi esetben, jellemzően flyóöblökben és nyi17

18 ttt kubikkban, gyakran egymással mzaiklva alakultak ki az élőhelyek. A zártabb öblökben gyakriak a hínártársuláskkal alkttt znációk. Harmatkásás mcsarak zömmel csak kisebb fltkban és sávkban találhatók a vizsgált területen. A legszebb állmányk lassan áramló sekély flyóparti öblökben helyezkednek el. Előfrdulnak szárazdó fltk elzárt, mcsaras lapskban, gyakran erdővel körülvett, szigetszerű területeken. Kisebb fltkban találhatóak pántlika füvesek, jellemzően felhagytt mcsárrétek mélyebb részein. Ezeknek a nádasknak dinamikáját, részben a vízterek mélységének állandósága vagy váltzása szabja meg. Az Kettős-Körös állandóbb vizű, duzzaszttt szakaszának félig nyittt kubikjaiban a gyékényesek és nádask mzaik-mintázat váltzásait legjbban az áradásk beflyáslják (iszap kisdrás és lerakás). Szórványsan terresztris nádask is előfrdulnak, zömmel felhagytt ártéri réteket klnizáló és degradáló ártéri ruderális gymközösségek részeként. A hltmedrekben a nádask a víztér jelentős részét elfglalták, erősen lecsökkentve a nyílt vízfelületek arányát, elvéve ezzel az úszó és rögzült hínárzat életterét. Felmérések alapján vizsgálni kell, hgy célztt ktráskkal, más élőhelyek jelentős kársítása nélkül lehetséges-e mélyebb, nyílt vízterek kialakítása, főként a lefűződőt hltmedrekben. Az ilyen összefüggő nádask felnyitásával megfelelő arányú nyílt vízfelület-nádflt mzaikk alakíthatók ki. A medrek ktrása esetén aznban összefüggő partszegélyi nádask fenntartására kell törekedni. A nádask területén történő zagyelhelyezés kerülendő. A fenti vizes élőhely-fejlesztés nem valósítható meg a medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztsítása nélkül. A feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó állmánykban szliter és fltszerű pinír fásdás indulhat el. Váltzatlan vízháztartási visznyk mellett várható ezek részleges szukcesszinális beerdősödése. Ebbe a természetes flyamatba a magasabb térszínen található nádask esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávlítása) nem szükséges beavatkzni. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A vízterek összefüggő nádasainak felnyitásával, nádas-nyíltvíz felület mzaikk kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás növelhető. A természetes szukcesszinális erdősödés a kiszáradó nádaskban kedvező flyamat. A spntán fásdást a tájidegen fajk kiszelektálása segítheti. A hltmedrek vízügyi helyreállító ktrása időszaksan a partszegélyek nádasait kársíthatják, állaptukat lernthatják. Hsszútávn veszélyt jelent a nádask természetességére a szárazdó állmánykba kiraktt iszap, mivel adventív cserje- és fafajk telepedhetnek meg és nyerhetnek később teret. Ez a helifil nád eltűnéséhez és egy tájidegen fásvegetáció kialakulásáhz vezethet. A nádaskban jelentkező invazív növényfajk mechanikus eltávlítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályzása miatt is fnts. A nádask esetleges aratására vnatkzó szabályzás az élőhely kársításának és élővilága zavarásának elkerülését szlgálja. KE-4 kezelési egység (1) Meghatárzása: Ártéri mcsárrétek és kiszáradó, degradálódó váltzataik, valamint üde és száraz gyms gyepek 18

19 (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: D34, OB, D6 Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Krm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfltkra nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Felülvetés nem megengedett. (GY01) Vegyszeres gymirtás nem megengedett. (GY02) Fgaslás nem megengedett. (GY09) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Feláztt talajn mindennemű munkavégzés tils. (GY14) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznsítás. (GY22) Biztsítani kell a felhalmzódtt fűavar eltávlítását. (GY23) A gyepek természetvédelmi szempntú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi íráss véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshns méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpntját legalább 5 nappal krábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefltkat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A gyepterületen előfrduló őshns hagyásfák, hagyásfa csprtk (delelő fák), valamint cserjés fltk eltávlítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előfrduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábn állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatéknyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajk: lófélék (ló, szamár). (GY70) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávlítani a területről, vagy sávkban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztsítása (GY92) 19

20 A kaszálás srán az inváziós fajkat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartzhatnak (GY102) fkzttan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást aznnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektárs védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gymk virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött fltkat skkló kaszálással évente legalább 3szr kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távlítani a kaszálást követő 30 napn belül. (GY109) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tils. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámk és jószágállásk helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-reknstrukció. (GY118) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Ártéri mcsárrétek zömmel a vízflyáskat kísérő árvízvédelmi töltések ldalain és, mezsgyéiben találhatók. Ezek jó része zavart, degradált. Fajkészletük éppen zavartságukból fakadóan diverz. Megfigyelhető, hgy a Fekete-Körös mentén ahl nagybb erdőterületek húzódnak a mikrklíma és a prpagulumfrrásk közelsége miatt természetesebb, fajgazdagabb a töltések vegetációja. Kezelésük a vízügyi szerv által megldtt. Aznban ezek visznylag fiatal gyepterületeken meglátszik a felülvetések, műtrágyázásk, gymirtásk hatása. Élőhely-reknstrukciót és élőhely-fejlesztést nem igényelnek, dinamikájuknak megfelelőbb kezelést igen. Ugyancsak az árvízvédelmi töltések déli, naps-szárazabb ldalain, egyes földutak mentén találhatóak száraz, gyms gyepek. A faj készlet zömét szárazgyepi generalisták adják. A töltéseken gyakran mzaiklnak üdébb, gyms fltkkal. Egyes részeken sztyepprét jellegűek állmányaik. A hullámtérben fltszerűen található rétek helyzete igen kedvezőtlen. Krábban, hasznsításuk idején sem vltak túl gyakriak itt a mcsárrétek. Ez elsősrban a vizsgált hullámterek keskenységéből fakadt. Nagybb kiterjedésben a Kettős-Körös mellett húzódtak, de mára ezeken is adventív cserjésedés-fásdás terjeszkedik, zömüket ártéri ruderális gymvegetáció brítja. Csak néhány hektárs kaszált fltk maradtak meg. Ezek fajkészlete az ismert Dél-Tiszántúli mcsárrétekével megegyezik. Állaptukra legnagybb hatással a perturbáló árvizek vannak. Ugyanazn területen az árvizek utáni vizenyős-nedves illetve a hsszabb száraz időszakkban a talajban lévő prpagulum frrásból más-más struktúrájú és kmpzíciójú gyep alakul ki. Általában elmndható, hgy a szélsőséges vízháztartás (elhúzódó vízbrítás, magas talajvízszint, majd hsszantartó kiszáradás) miatt e gyepek zöme jellegtelen, a széles ökspektrumú, zavarástűrő és generalista fajk uralkdnak, karakter fajk nem jellemzők. Vízháztartásuk kedvezőbbé tételére a flyó jelenlegi vízjárása mellett nincs lehetőség. A stresszhatás és a hasznsítás időszaks hiánya miatt idegenhns fásszárúakkal való fertőzöttségük jelentős. Még a fltban kikaszált területeknél is jól megfigyelhető a szegélyterületeken, valamint attól távldva a kezeletlen részeken az invazív-jellegű ártéri gymvegetáció gyrs térhódítása. A degradált mcsárrétek pántlikafüves (gyakran teljesen száraz) állmányai meglepően állják a sarat az ártéri özöngymk térfglalásával szemben, hltt öklógiai visznyaik látszólagsan nem tértek el szignifikánsan a környezetüktől. A klnizációnak való ellenállás valószínűleg az állmányk erős zártságában keresendő. A kezelési egységbe tartznak a ruderális, félruderális lágyszárú, gyakran magaskórós állmányk is. Ezek ki20

21 terjedése jelentős, szinte minden kezeletlen és még nem fásdtt területet elfglalnak. Gyakriak a szegélyhelyzetű ártéri magaskórósk helyén és az a ligeterdők lékjeiben is. Vizsgálandó a már adventív fásszárúak által klnizált és ártéri ruderális vegetációval bríttt egykri gyepek reknstrukciójának lehetősége. A Kettős-Körös trklati szakaszáhz közel található nagybb kiterjedésű szántó fltk reknstrukciós prgram keretében történő gyepesítése (felhagyás, spntán gyepesedés, gyepesítés, utóbbi az eddigi tapasztalatk alapján az árvizek miatt csak a hullámtéri kaszálókról gyűjtött prpagulummal célravezető) támgatandó célkitűzés. Nem ajánlats a szántók erdősítése vagy gyep-erdő mzaikk létesítése, mivel a Natura 2000 területen nem találhatók jelentősebb kiterjedésű rétek, melyek száms ritka, földön fészkelő madárfajnak adhatnának tthnt (például haris (Crex crex), réti fülesbagly (Asi flammeus) stb.) A meglévő, a helyreállításra kerülő és szántókn újnnan kialakíttt gyepterületek állaptjavulása, tvábbi cserjésedésük, izlációjuk megállítása, hsszú távú fenntartása csak az extenzív gazdálkdás fellendüléstől, elsősrban a külterjes legeltetéstől lehetne várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális öklógiai állaptát figyelembe véve végzendő. Javaslt a rétgazdálkdás jellegű hasznsítás, amikr is a májusi-júniusi kaszálás után meghatárztt állatlétszámmal sarjlegeltetés flyik. Amennyiben szükséges karám, annak a gyepen kívüli elhelyezése a jó megldás. Ha, ez nem lehetséges, akkr lehetőleg évről-évre ugyantt, egy eredetileg is degradált vagy özöngymk által fertőzött gyeprészen történjen a kialakítása. Kiemelkedő fntsságú az özönfajk visszaszrítása, egyéb hasznsítás híján legalább rendszeres szárzúzás megvalósítása, illetve a már elözönlött, gyalgakács hajdani gyepek reknstrukciója. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek nem gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A mcsárrétek, üde gyepek vízháztartásának kedvezőbbé tételére a flyó jelenlegi vízjárása mellett nincs lehetőség. Szerkezetük és fajkészletük javítása, tvábbi cserjésedésük, izlációjuk megállítása alapvetően az extenzív gazdálkdástól, elsősrban a külterjes legeltetéstől várható. Az invazív fajk irtása az élőhelyek fennmaradásáhz és reknstrukciójáhz szükséges, mivel kezelés híján az özöngymk (gyalgakác) megszűnés szintjéig degradálhatják az élőhelyet. A mcsárrétek, üde gyepek állaptának javítása, reknstrukciója, arányuk növelése, a kaszálására és legeltetésére vnatkzó előírásk a természetes élőhely- és fajdiverzitás emelését segíthetik. Arányuk a meglévő szántók reknstrukciós prgram keretében történő visszagyepesítésével növelhető. KE-5 kezelési egység (1) Meghatárzása: Puhafa ligetek és jellegtelen származékaik, degradátumaik valamint őshns fafajú facsprtk, fasrk (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: J3, J4, P1, RA, RB 21

22 Natura 2000 élőhelyek: 91E0 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírásk Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk ppulációinak, tvábbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhns fafajk telepítésének krlátzása. (E04) Erdészeti szempntból tájidegen fafajk erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhns fafajk telepítésének mellőzése. (E06) Rakdó, depónia kialakításának területi krlátzása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajkra történő esetleges kárs hatásk miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmzgatáshz szükséges közelítő nymk csak a közösségi jelentőségű fajk és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízflyás és tó, kpár) történő lehatárlása, szükség esetén az erdőrészlet megsztásával. (E11) A tisztásk fátlan állaptban tartása, tisztásként való tvábbi nyilvántartása. (E12) Állmánynevelés srán a nyiladékk és állmányszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehzásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatk srán, a tájidegen növények eltávlítása (az őshns növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szlgáló) lábn álló hltfák meghagyása. (E17) A ritka fajhz tartzó, vagy dvas, vagy böhöncös, vagy idős, vagy más kból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatk srán. (E18) Az elő- és véghasználatk srán az előzetesen meghatárztt fa-, illetve cserjefajk teljes körű kímélete. (E19) Fkzttan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatárztt) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkdási tevékenység krlátzása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének krlátzása gyepterületen, tisztásn (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk védelme érdekében). (E25) Az előhasználatk srán az elegyfa fajk alsó és felső lmbkrna szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes elszlásban. (E26) Őshns fafajkkal jellemezhető faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fa- és cserjefajk egyedszámának minimális szintre szrítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávlítása. (E29) Az adtt erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli krlátzás megállapítása. (E41) Őshns fafajú faállmány táj- és termőhelyhns fa- és cserjefajkkal történő felújítása. (E52) 22

23 Az erdősítések srán a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajk biztsítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás srán a táj- és termőhelyhns fafajk tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajk alktta állmányk terjeszkedésének megakadályzása. (E69) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajk visszaszrítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy bilógiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók lyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajk egyedeit is elpusztítják. (E75) A terület tvábbi hasznsítása nem erdőgazdálkdási tevékenység keretében. (E91) Az adtt erdőrészletben véghasználatt követően természetes felújítás. (E92) Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A vizsgált hullámterekben kevés helyen találhatóak természetes kialakulású, nagybb kiterjedésű puhafaliget erdők. A meglévő zöme ültetett. Gyakriak az idősebb nemes nyaras (gyakran óriás és krai nyár) fltkkal vegyes állmányk. Igen biznytalan a fekete nyár (Ppulus nigra) állmányk helyzete, mivel gyakriak a nemes nyarak felé mutató hibrid egyedek. A másdlmbkrna és a cserje adventív fásszárúak klnizálják. Egykr gyakran kaszáló rétekkel gyakran mzaikltak, de azk nagy részét is adventív vegetáció brítja. Visznylag természetesebbek, de kisebb kiterjedésűek a ligeterdő (füzes) vizes mcsár mzaikk. A legnagybb kiterjedésben fűz-nyár ligeterdők a Kettős-Körös hullámterében találhatóak. Feltűnő a füzesek dminanciája a Fekete-Körös mentén. Itt nagyn gyakriak a csak RA Á-NÉR kategóriának minősíthető apró fltk és partmenti fasrk. Természetes visznyk között visznylag könnyen és gyrsan kialakuló, megújuló élőhely. A vizsgált területen (nagybb iszaps partmenti padk) megfigyelhető, hgy prpagulum mennyiségben a kedvező pinír felszíneken a társulás vezérfajai nem maradnak el az adventív fásszárúak mögött. Aznban azk gyrsabb fejlődése időszaksan megakasztja a természetes erdősülés szukcesszív flyamatait. Később a gyalgakácsk felé növő fűz és nyár fltk árnyéklásukkal visszafgják azk fejlődését, igaz ekkr már az amerikai kőrissel és a zöld juharral kell versenyezniük. A vizsgált területen jellemzőek a mandulalevelű bkrfüzesek knszciációjának tekinthető, gyakran nádasba, gyékényesbe ágyaztt, skszr fatermetű füzesekkel mzaikló bkrtermetű fehér füzesek. Gyakriak a flyópartn csak keskeny sávban előfrduló fltk is. Ritkábbak a típuss, zátnykn kialakuló szélesebb, szebben kifejlett frmák. Vegetáció-dinamikájuk a flyó víztér-mzgásaitól függenek. A vizsgált terület visznylag szélsőséges vízjárása kedvez kialakulásuknak. Valószínűleg a legdinamikusabban a nádas-gyékényes fatermetű füzes bkrfüzes mzaikk váltznak. Szárazabb perióduskban a bkrfüzesek előretörése figyelhető meg a mcsarakban. A fatermetű füzesek árnyékló hatása meghatárzza szegélyeikben található bkrfüzesek sávk állaptát. Tartós kiszáradás esetén adventív fás vegetáció klnizálja. A legszebb és legnagybb állmányaik a Fekete-Körös menti mcsarakban, valamint a Kettős-Körös békési duzzasztó feletti kubikjaiban, illetve a két flyó zátnyain és szigetein találhatóak. Rövid távn elérendő a meglévő puhafa ligeterdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az inváziós fajk visszaszrítását biztsító erdőgazdálkdás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. A természetközelinek mndható állmányk vágáskrát javaslt emelni, a tisztításk/gyérítések/egyéb termelések srán az özönfajkat a lehetséges legnagybb mértékben vissza kell szrítani. A tarvágáss véghasználatk számát és te23

24 rületét minimalizálni vagy mellőzni javaslt. A degradált és jellegtelen erdőfltk esetben a hsszú távú cél a talaj és vízháztartási visznyknak figyelembevételével természetszerű puha- és keményfa ligetek felnevelése. A genetikai állmány átmentése érdekében javaslt a magszórásra képes tájhns fajk idősebb példányait üzemtervezett erdőben és azn kívül is mind az erdőgazdálkdás, mind egyéb kezelés srán kímélni. Vágásterületeken hangsúlys az inváziós fajktól mentesített hagyásfa-csprtk meghagyása. Kikerülhetetlen tarvágáss véghasználat esetén a természetközeli füzek, füzesek helyi génkészletének megőrzése érdekében minden esetben vizsgálandó, hgy a letermelt füzes állmány tuskósarjról való legalább részterületes (pl. szegélyeket érintő) felújítása megvalósítható-e (füzes állmánykban, illetve elszórtan álló fűz egyedek esetében is). Tájidegen fajjal felújítás ne történjen. Az őshns fajkkal történő felújításk és/vagy erdősítések srán javaslt elegyes, csak hazai, nemesítés mentes lehetőleg öktípuss csemetékből vagy magból (makk) felnevelt állmányk létrehzása. Táj- és élőhely-mintázati szempntból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javaslt a gyep-erdő mzaikk arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhns fajk szelekciójával. A bkrfüzesek esetében a flyóparti gyalgakácsk eltávlítása, nyílt, iszaps felszínek kialakulása lehetőséget adhat a felújulásra. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Lásd fentebb az élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatknál! (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek nem gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található őshns fajkból álló erdők zöme részben tekinthető természetszerűnek. Természetszerűbbé alakításuk a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatk szabályzása az erdő, mint élőhely flyamats fennmaradását segíti. Az őshns cserjések megőrzéséhez és területnagyságuk növeléséhez az adventív cserjések visszaszrítása és őshns cserjefltk ültetése szükséges. A bkrfüzesek kialakulásának főként a Kettős-Körös egyes szakaszain és Fekete-Körös hullámterében kedveznek a vízjárási visznyk, ezért reknstrukciót és kezelés általában nem igényelnek. KE-6 kezelési egység (1) Meghatárzása: Őshns fafajk nemesített és klónztt váltzatainak telepítései, valamint idegenhns fásszárúak összefüggő állmányai vagy általuk uralt erdők (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: RD, S1, S2, S6, S7, P2c Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk 24

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

A Deszki gyepek (HUKM20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Deszki gyepek (HUKM20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Deszki gyepek (HUKM20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BiAqua Pr Környezetvédelmi Szlgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partner RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

A Tóniszállás-szarvasi gyepek (HUKM20026) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Tóniszállás-szarvasi gyepek (HUKM20026) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Tóniszállás-szarvasi gyepek (HUKM20026) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BiAqua Pr Környezetvédelmi Szlgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek

Részletesebben

A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Eger, 2016 Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Elérhetőségei: Postacím: Eger

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata

Részletesebben

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

A Mágocs-ér (HUKM20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Mágocs-ér (HUKM20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Mágocs-ér (HUKM20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

A Korhány és Holt-Korhány (HUKM20023) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Korhány és Holt-Korhány (HUKM20023) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Korhány és Holt-Korhány (HUKM20023) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT

Részletesebben

A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek

A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Egyeztetési anyag Csopak 2014. Támogatási határozat 1536230392 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

A Köles-ér (HUKM20022) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Köles-ér (HUKM20022) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Köles-ér (HUKM20022) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partner RESPECT Tanácsadó és

Részletesebben

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V EGYEZTETÉSI TERV TISZA ALPÁR-BOKROSI ÁRTÉRI ÖBLÖZETE (HUKN20028) kiemelt

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Maros (HUKM20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Maros (HUKM20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Maros (HUKM20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN220096) különleges természetmegőrzési területnek a Natura 2000 fenntartási terve és a Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációja Egyeztetési anyag

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V EGYEZTETÉSI TERV FÜLÖPHÁZI HOSSZÚ-RÉT (HUKN20025) kiemelt jelentıségő

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Az Apagyi falu-rét (HUHN20041) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Az Apagyi falu-rét (HUHN20041) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Az Apagyi falu-rét (HUHN20041) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

A HUDI20021 Gerje mente

A HUDI20021 Gerje mente A HUDI20021 Gerje mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Kisvárdai-gyepek (HUHN20113) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Kisvárdai-gyepek (HUHN20113) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve A Kisvárdai-gyepek (HUHN20113) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és Környezetvédelmi

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Dáka Község Helyi Építési Szabályzata

Dáka Község Helyi Építési Szabályzata Dáka Község Helyi Építési Szabályzata 1 Dáka Község Önkrmányzat Képviselő-testületének 11/2008. ( XII.17.) rendelete Dáka község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályzási Tervéről Dáka Község

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Fenntartási terv Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Dévaványa-környéki gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20014) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

A HUBF20023 Hajmáskéri Törökcsapás kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUBF20023 Hajmáskéri Törökcsapás kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A HUBF20023 Hajmáskéri Törökcsapás kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Dél-zalai homokvidék (HUBF20049) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-zalai homokvidék (HUBF20049) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Délzalai homokvidék (HUBF20049) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A Dörögdi-medence (HUBF20033)

A Dörögdi-medence (HUBF20033) A Dörögdi-medence (HUBF20033) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Csopak 2014. Támogatási határozat azonosítója 1536230567 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak,

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A Felsőregmeci Ronyva (HUBN20082) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Felsőregmeci Ronyva (HUBN20082) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Felsőregmeci Ronyva (HUBN20082) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Az Ózdi Harmaci-dombok (HUBN20027) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

Az Ózdi Harmaci-dombok (HUBN20027) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Ózdi Harmaci-dombok (HUBN20027) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Eger 2014

Részletesebben

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22.

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22. A Hanság g (HUFH30005) fenntartási tervének egyeztetése Lakossági és s gazda fórumf Rábcakapi, 2014. július 22. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű

Részletesebben

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák?

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák? Felkészülés az éghajlatváltzásra: mit tehetnek a gazdák? Beszámló kistérségi szemináriumról 2011. február 21, Havad község, Mars megye, Rmánia 15 18 óra Bemutatkzó kör A rendezvényen helyi gazdák, vadászk,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A HUDI20014 Debegió-hegy

A HUDI20014 Debegió-hegy A HUDI20014 Debegió-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

A Pogányvölgyi rétek (HUDD20035)

A Pogányvölgyi rétek (HUDD20035) A Pogányvölgyi rétek (HUDD20035) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Csopak 2014. Támogatási határozat 1536230392 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Csorvási löszgyep kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20007) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Általános előírások. Az előírások hatálya. Jelen építési szabályzat hatálya Vinár község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.

Általános előírások. Az előírások hatálya. Jelen építési szabályzat hatálya Vinár község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki. Vinár Község Önkrmányzata Képviselőtestületének 8/2010. (VIII.23.) önkrmányzati rendelete Vinár község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Vinár Község Önkrmányzata

Részletesebben

Az Ordacsehi berek (HUDD20036)

Az Ordacsehi berek (HUDD20036) Az Ordacsehi berek (HUDD20036) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Egyeztetési anyag Csopak 2014. Támogatási határozat azonosítója 1536230576 Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Részletesebben

A Holládi erdő (HUDD20061)

A Holládi erdő (HUDD20061) A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Lapistó-Fertő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20030) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Részletesebben

A HUDI20004 Aszal-völgy

A HUDI20004 Aszal-völgy A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a

Részletesebben

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Hódmezővásárhelyi Kék-tó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20002) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi

Részletesebben

K e m e n e s h ő g y é s z k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a ( T e r v e z e t )

K e m e n e s h ő g y é s z k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a ( T e r v e z e t ) Kemeneshőgyész Község Önkrmányzata Képviselőtestületének /2010. (..) számú rendelete Kemeneshőgyész község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Kemeneshőgyész Község

Részletesebben

Általános előírások. Az előírások hatálya 1..

Általános előírások. Az előírások hatálya 1.. Nemesszalók Község Önkrmányzata Képviselő-testületének 6/2008.(XI.13.) számú rendelete Nemesszalók község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Nemesszalók Község Önkrmányzatának

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A HUDI20036 Nagylóki löszvölgyek

A HUDI20036 Nagylóki löszvölgyek A HUDI20036 Nagylóki löszvölgyek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve KÉP Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000

Részletesebben

A Balatonkenesei tátorjános (HUBF20032)

A Balatonkenesei tátorjános (HUBF20032) A Balatonkenesei tátorjános (HUBF20032) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Csopak 2014. Támogatási határozat azonosítója 1536230071 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..

Részletesebben

A Kraszna-menti rétek (HUHN20127) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Kraszna-menti rétek (HUHN20127) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve A Kraszna-menti rétek (HUHN20127) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Kisar, 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Szabolcs-Szatmár-Beregi Természet-

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

A HUDI20001 Ácsi gyepek

A HUDI20001 Ácsi gyepek A HUDI20001 Ácsi gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve KÉP Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

2. melléklet: Kezelési előírások listája

2. melléklet: Kezelési előírások listája 2. melléklet: Kezelési előírások listája Kód Kategória Szántóterületekre vonatkozó előírások Megjegyzés SZ01 betakarítás Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. SZ02 betakarítás Évelő szálas pillangós

Részletesebben

A HUDI20052 Érd-szászhalombattai táblarög

A HUDI20052 Érd-szászhalombattai táblarög A HUDI20052 Érd-szászhalombattai táblarög kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

A HUDI20052 Érd-százhalombattai táblarög. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20052 Érd-százhalombattai táblarög. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI20052 Érd-százhalombattai táblarög kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Fenntartási terv Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Cserebökény kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20027) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE

Részletesebben

A Sámsoni úti bellegelő (HUHN20161) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Sámsoni úti bellegelő (HUHN20161) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Sámsoni úti bellegelő (HUHN20161) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet-

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben