A Gyepes-csatorna (HUKM20020) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Átírás

1 A Gyepes-csatrna (HUKM20020) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014

2 Ügyfél BiAqua Pr Környezetvédelmi Szlgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partner RESPECT Tanácsadó és Szlgáltató Kft. Vezető szakmai krdinátr Dr. Müller Zltán Szakmai krdinátr Dr. Juhász Péter Vezető természettudmányi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkdási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Szalai Mónika Dr. Deák József Árn Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Dr. Estók Péter Sallai Zltán 2

3 Ez a dkumentáció a szerzői jgról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jgvédelem alatt áll. A dkumentáció nyilváns, a megfelelő hivatkzásk mellett szabadn felhasználható és terjeszthető! 3

4 Tartalmjegyzék 1.A terület aznsító adatai Név Aznsító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajk Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírásk Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek Halgazdálkdási tervek Vízgyűjtő-gazdálkdási terv Egyéb tervek Jgerős engedélyek Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatk meghatárzása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatk Élőhelyek kezelése Élőhelyreknstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, mnitrzás Mellékletek A kezelési javaslatk megvalósításának lehetséges eszközei a jgi háttér és a tulajdnvisznyk függvényében Agrártámgatásk Pályázatk Egyéb A terv egyeztetési flyamatának dkumentációja Felhasznált kmmunikációs eszközök A kmmunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

5 I. Natura 2000 fenntartási terv

6 1. A terület aznsító adatai 1.1. Név 1.2. Aznsító kód Tervezési terület neve: Gyepes-csatrna Tervezési terület aznsítója: HUKM Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 170 ha 1.4. A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek A Natura adatlapn nem szerepelnek jelölő státuszú élőhelyek Jelölő fajk réti csík (Misgurnus fssilis) vágó csík (Cbitis taenia) szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus) mcsári teknős (Emys rbicularis) 1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számk listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Dbz Kötegyán Sarkad Tarhs Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) 1.6. Egyéb védetségi kategóriák Egyéb védettségi kategóriák nincsenek 6

7 1.7. Tervezési és egyéb előírásk Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Országs Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvény Békés megye megyei területrendezési terve (11/2012. (Vi.27.) önkrmányzati rendelettel módsíttt 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet) A tervezési terület által érintett valamennyi településre készült településrendezési terv, ezek a helyi önkrmányzatknál lelhetők fel Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területre vnatkzó erdőgazdálkdási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztnsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országs Erdőállmány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális infrmációkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapzó dkumentáció Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatk erdőrészlet szinten: terület, faállmánytípus, rendeltetés, kr, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállmány) Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek A területet érintő vadgazdálkdási, vadászati főbb adatkat a körzeti vadgazdálkdási tervek tartalmazzák, a fntsabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapzó dkumentáció Vadgazdálkdás, halászat, hrgászat című fejezet tartalmazza Halgazdálkdási tervek Vízgyűjtő-gazdálkdási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak az Alsó- Tisza bal part tervezési alegységhez (2-13 Kettős-Körös) tartzik Egyéb tervek A területre vnatkzóan, az itt előfrduló védett illetve Natura 2000 fajk tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben Jgerős engedélyek A tervezési területre vnatkzó előíráskat tartalmazó jgszabályk: A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadn élő állatk és növények védelméről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet; 7

8 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló évi LIII. törvény; A védett és a fkzttan védett növény- és állatfajkról, a fkzttan védett barlangk köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempntból jelentős növény és állatfajk közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KM rendelet; Fkzttan védett növény-, illetve állatfajk élőhelyén és élőhelye körüli krlátzás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkdásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Krmányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújttt agrár-környezetgazdálkdási támgatásk igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházásk támgatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támgatásk részletes feltételeiről; évi LVII. törvény a vízgazdálkdásról; 220/2004. (VII. 21.) Krmányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módsításai ellenőrzésére vnatkzó részletes szabálykról; 379/2007. (XII. 23.) Krmányrendelet a vizek hasznsítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szlgáló tevékenységekre és létesítményekre vnatkzó szabálykról; 21/2006. (I. 31.) Krmányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávk, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznsításáról. 8

9 2. Veszélyeztető tényezők Kód H01 J02.03 J K01.02 K03.04 Veszélyeztető tényező neve Felszíni vizek szennyezése csatrnázás és vízelvezetés üledékktrás, kitermelés eliszaplódás, feliszaplódás Ragadzás (predáció) Jelentősége Érintett terület nagysága (%) H 30 H 30 M 10 M 5 M 5 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? Vágó csík (Cbitis taenia): a szennyezett víz miatt csökken az állmánynagyság Réti csík (Misgurnus fssilis): a szenynyezett víz miatt csökken az állmánynagyság Szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus): a szennyezett víz miatt csökken az állmánynagyság Vágó csík (Cbitis taenia): a mederrendezési munkák csökkentik az állmánynagyságt, lkálisan pusztulást kznak Réti csík (Misgurnus fssilis): a mederrendezési munkák csökkentik az állmánynagyságt, lkálisan pusztulást kznak Szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus): a mederrendezési munkák csökkentik az állmánynagyságt, lkálisan pusztulást kznak Vágó csík (Cbitis taenia): az üledékktrási munkák csökkentik az állmánynagyságt, lkálisan pusztulást kznak Réti csík (Misgurnus fssilis): az üledékktrási munkák csökkentik az állmánynagyságt, lkálisan pusztulást kznak Szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus): az üledékktrási munkák csökkentik az állmánynagyságt, lkálisan pusztulást kznak Vágó csík (Cbitis taenia): hsszú távn a faj a feliszaplódó mederszakaszkról eltűnik Mcsári teknős (Emys rbicularis) 9

10 3. Kezelési feladatk meghatárzása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Gyepes-csatrna különleges természetmegőrzési területté nyilvánításakr az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatárzásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés srán priritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és priritásai a területek hivatals Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a közösségi jelentőségű élőhelyek állaptának javítása elsősrban a vízgazdálkdáshz köthető intézkedések révén. A vízgazdálkdás tekintetében a célk elérését az öklógiai vízigény biztsítása, a jó kémiai és bilógiai állapt elérése szlgálja. Ezek az intézkedések a közösségi jelentőségű értékek megőrzését, hsszabb távn pedig állmányaik megerősítését segítik 3.2. Kezelési javaslatk Élőhelyek kezelése A terület egészére megfgalmazt általáns kezelési javaslatk. A víztest jó öklógiai állaptának fenntartásáhz szükséges lenne megfelelő áramló jellegű, flyamats vízpótlás. A flyószabályzás vízföldrajzi hatásai, valamint a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett váltzásk hatására jelentősen megváltztt a vízhzam, a vízjárás, s ezen keresztül a vizes élőhelyek állapta is. A feliszaplódtt mederszakaszknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederktrásra. A ktrásk aznban megnövelt vízpótlás nélkül tvábbi veszélyt jelenhetnek a víztest öklógiai helyzetére nézve, mivel a ktrás után kialakuló alacsnyabb fenékszint miatt, váltzatlan vízhzam mellett a meder egy része leürül, ezzel tvább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. A hsszútávú megldást az egykri természetes vízrendszer, - melyhez a Gyepesér is tartztt, - realitáskhz igazdó felélesztése jelenthet. Ennek kidlgzása jelen fenntartási terv lehetőségein túl mutat. Környezetvédelmi szabályzásn és hatósági ellenőrzésen keresztül megldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kmmunális szennyezések és terhelések minimalizálása. Egyes, a feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó nádaskban diszpergáltan és fltszerűen pinír fásdás indult meg. Váltzatlan vízháztartás mellett várható részleges szukcesszinális beerdősödésük. Ebbe a természetes flyamatba a magasabb térszínen található nádask esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávlítása) nem szükséges beavatkzni. A nádask és a tájidegen invazív fajk mcsárréteken (6440) és sztyepeken (6250) történő terjeszkedésének megakadályzását, a kialakult állmányk visszaszrítását kaszálással, szarvasmarha-legeltetéssel segítheti. Elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Hsszú távú cél a termőhelyi adttságk figyelembe vételével a tájra jellemző ptenciális természetes erdő típusk fltjainak felnevelése. Az idegen hns fásszárú állmányk mi hamarabbi letermelése, eltávlítása, a prpagulum frrásk csökkentése, helyükön természetszerű élőhelyek ki- vagy visszaalakítása az egyik legfntsabb természetvédelmi feladat a területen, melytől a legnagybb mértékű 10

11 természetes élőhely- és fajdiverzitás növekedés várható. Táj- és élőhely-mintázati szempntból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javaslt a gyep-erdő mzaikk arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A meglévő szántók élőhely-reknstrukciós prgram keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spntán gyepesedés és gyepesítés) és erdősítése támgatandó célkitűzés. A tervezés srán a természeti adttságk figyelembe vételével több élőhelyes, (pl. gyep, erdőflt vagy facsprt) váltzats mzaikk kialakítása javaslt. A meglévő szántóknál környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. Hsszútávn reknstrukciós prgram keretében történő visszagyepesítésük (felhagyás, spntán gyepesedés és gyepesítés) és erdősítésük valamin a kistáblás gyümölcsösök extenzív (gyepes) kezelése támgatandó célkitűzés. A nagybb szántóterületeknél a tervezés srán a természeti adttságk figyelembe vételével több élőhelyes (pl. gyep, mcsár, erdőflt vagy facsprt) váltzats mzaikk kialakítása javaslt. A reknstrukciókat az AKG támgatási rendszer segítheti Kezelési egységek KE-1 kezelési egység (1) Meghatárzása: A Gyepes-csatrna állandó vizű medre Érintettség vizsgálata élőhelyek: BA (A1), BA (U9), BA (B1a), U9 (A1) Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagkkal és kizárólag inváziós növényfajk irtása céljából lehet végezni. (V01) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tils a nádaratás. (V06) Idegenhns halfajk visszaszrítása kötelező, idegenhns halfaj telepítése tils. (V19) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságt értesíteni kell. (V42) A hagyásfltk kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagytt talajn végezhető. (V56) A betakarítás srán a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-reknstrukció. (V63) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk 11

12 Az egykri jelentős vízflyás a Gyepes-ér, ma töltésezett csatrna. A flyószabályzás és belvízrendezés vízföldrajzi hatásai és a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett váltzásk következtében jelentősen átalakult vízjárása, vízkészlet-gazdálkdása, s ezen keresztül vizes élőhelyeiknek állapta is. A Gyepes-csatrna vízfrgalmát jelenleg a megmaradt vízgyűjtő csapadékvizei és a beáramló belvizek mennyisége határzza meg. A csatrnában időszaknként és szakasznként váltzó mértékben, de jelentősen lecsökken a vízszint, mely gátja a megfelelően diverz és állandó hínár együttesek (főként rögzült) kialakulásának. A kisvízi meder vízteste jó öklógiai állaptának fenntartásáhz elengedhetetlen a megfelelő áramló jellegű, flyamats vízpótlás. A feliszaplódtt mederszakaszknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederktrásra. A ktrásk aznban megnövelt vízpótlás nélkül tvábbi veszélyt jelenhetnek a víztest öklógiai helyzetére nézve, mivel a ktrás után kialakuló alacsnyabb fenékszint miatt, váltzatlan vízhzam mellett a meder egy része leürül, ezzel tvább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. A hsszútávú megldást az egykri természetes vízrendszer, - melyhez a Gyepes-ér is tartztt, - realitáskhz igazdó felélesztése jelenthet. Ennek kidlgzása jelen fenntartási terv lehetőségein túl mutat. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Környezetvédelmi szabályzásn és hatósági ellenőrzésen keresztül megldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kmmunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (7) Kezelési javaslatk indklása Az erősen szabályztt, feliszaplódtt és az egykri közös vízrendszertől részben elvágtt ér (csatrna) állandó vízterének fennmaradása, természeti értékeinek megőrzése csak aktív vízügyi beavatkzásk fganatsításával lehetséges. A flyamat elsősrban a kiváltó kk (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás illetve víztöbblet biztsítása, tápanyag-akkumuláció kizárása, ktrás) megszüntetésével állítható meg. A felsrltak közül a víztest jó öklógiai állaptának fenntartásáhz a legfntsabb az áramló jellegű, flyamats vízpótlás. A nádaratására vnatkzó szabályzás az élőhely kársításának és élővilága zavarásának elkerülését szlgálja. KE-2 kezelési egység (1) Meghatárzása: Hínaras vízfltkkal mzaikló mederszegélyi nádask, harmatkásás és virágkákás mcsarak (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: A1, B1a, B2, B3 Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírásk 12

13 A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagkkal és kizárólag inváziós növényfajk irtása céljából lehet végezni. (V01) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tils a nádaratás. (V06) Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) Idegenhns halfajk visszaszrítása kötelező, idegenhns halfaj telepítése tils. (V19) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságt értesíteni kell. (V42) A hagyásfltk kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) December 15. és február 15. között lehet nádaratást flytatni, a mindenkri időjárási és talajvisznyk figyelembe vételével. (V47) A nádaratás csak fagytt talajn végezhető. (V56) A betakarítás srán a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park Nádat depnálni, válgatni a területen tils. (V58) A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltztatása tils. (V62) Élőhely-reknstrukció. (V63) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A Gyepes-csatrna vízfrgalmát jelenleg a megmaradt vízgyűjtő csapadékvizei és a beáramló belvizek mennyisége határzza meg. A csatrnában időszaknként és szakasznként váltzó mértékben, de jelentősen lecsökken a vízszint, mely gátja a megfelelően diverz és állandó hínár együttesek (főként rögzült) kialakulásának. A feliszaplódás és a sekély víztér kedvez a kisvízi meder mentén széles szegélynádask valamint fltkban harmatkásás és virágkákás mcsári növényzet kialakulásának. Kis vízhzam idején a nádask egy része szárazra kerül. A jelenlegi kedvezőtlen állapt megváltztatásáhz a vízháztartás javítására, megfelelő dinamikájú vízpótlásra lenne szükség. A megldás kidlgzása, - az egykri természetes vízrendszer, melyhez a Gyepes-ér is tartztt, realitáskhz igazdó felélesztése. A feliszaplódtt mederszakaszknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederktrásra. A ktrásk aznban megnövelt vízpótlás nélkül tvábbi veszélyt jelentenek a víztest öklógiai helyzetére nézve, mivel a ktrás után kialakuló alacsnyabb fenékszint miatt, váltzatlan vízhzam mellett a meder egy rész leürül, ezzel tvább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. A ktrásk srán törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádask fenntartására. A nádask és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. Egyes, a feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó nádaskban diszpergáltan és fltszerűen pinír fásdás indult meg. Váltzatlan vízháztartás mellett várható részleges szukcesszinális beerdősödésük. Ebbe a természetes flyamatba a magasabb térszínen található nádask esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávlítása) nem szükséges beavatkzni. A nádask és a tájidegen invazív fajk mcsárréteken (6440) és sztyepeken (6250) történő terjeszkedésének megakadályzását, a kialakult állmányk visszaszrítását kaszálással, szarvasmarha-legeltetéssel segítheti. Hsszú távú megldás az egykri természetes vízrendszer, - melyhez a Gyepes-ér is tartztt, - realitáskhz igazdó felélesztése lehet. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk 13

14 Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A Gyepes-csatrna, mint víztest több Natura 2000 jelölő fajnak ad tthnt. A feliszaplódtt és az egykri közös vízrendszertől részben elvágtt egykri ér állandó vízterének fennmaradása, természeti értékeik megőrzése csak aktív vízügyi beavatkzásk fganatsításával lehetséges. A flyamat elsősrban a kiváltó kk (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás illetve víztöbblet biztsítása, tápanyag-akkumuláció kizárása, ktrás) megszüntetésével állítható meg. A nádaskban jelentkező invazív növényfajk mechanikus eltávlítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályzása miatt is fnts. A nádaskra vnatkzó szabályzás az élőhely kársításának és élővilága zavarásának elkerülését szlgálja. KE-3 kezelési egység Meghatárzása: Ártéri mcsárrétek, magassássk és szárazdó váltzataik (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: D34, D34xB1a, D34xOC, B5 Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Krm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfltkra nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Felülvetés nem megengedett. (GY01) Vegyszeres gymirtás nem megengedett. (GY02) Fgaslás nem megengedett. (GY09) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Feláztt talajn mindennemű munkavégzés tils. (GY14) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznsítás. (GY22) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshns méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) Gyepterületen előfrduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábn állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatéknyság érdekében a 14

15 vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajk: lófélék (ló, szamár). (GY70) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávlítani a területről, vagy sávkban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztsítása (GY92) fkzttan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást aznnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektárs védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gymk virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött fltkat skkló kaszálással évente legalább 3szr kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távlítani a kaszálást követő 30 napn belül. (GY109) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámk és jószágállásk helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-reknstrukció. (GY118) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Mcsárrétek és magassássk hsszan elnyúló fltkban helyezkednek el a csatrna hullámterében. Vízháztartásuk javítása, degradációjukat kzó kiszáradásuk megakadályzása öklógiai vízigényüket figyelembevevő, szabályztt mederszintű vízmegtartással és a vízelvezetések megszüntetésével érhető el. Szerkezetük és fajkészletük megőrzése illetve javulása alapvetően az extenzív gazdálkdás fellendüléstől, elsősrban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális öklógiai állaptát figyelembe véve végzendő. Javaslt a rétgazdálkdás jellegű hasznsítás, amikr is a májusi-júniusi kaszálás után meghatárztt állatlétszámmal sarjlegeltetés flyik. Amennyiben szükséges karám, annak a gyepen kívüli elhelyezése a jó megldás. Ha, ez nem lehetséges, akkr lehetőleg évről-évre ugyantt, egy eredetileg is degradált vagy özöngymk által fertőzött gyeprészen történjen a kialakítása. Kiemelkedő fntsságú az özönfajk terjedésének megakadályzása, egyéb hasznsítás híján legalább rendszeres szárzúzás megvalósítása, illetve a már gyalgakácsdtt fltk reknstrukciója. 5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (5) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. 15

16 (7) Kezelési javaslatk indklása Mcsárrétek és magassássk a Gyepes-csatrna szűk hullámterén, hsszan elnyúló fltkban találhatók. Az öklógiai vízigényüket figyelembevevő, szabályztt mederszintű vízmegtartás, és a természetes vízháztartásukat beflyásló vízelvezetések megszüntetése hsszútávn ezen élőhelyek fenntartása érdekében alapvető fntsságú. Kezelés híján az özöngymk (gyalgakác) megszűnés szintjéig degradálhatják az élőhelyet. A kaszálására és legeltetésére vnatkzó előírásk hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki. KE-4 kezelési egység (1) Meghatárzása: Sztyepek és száraz gyms gyepek (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: H5a, OC Natura 2000 élőhelyek: 6250 ((3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Krm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfltkra nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Felülvetés nem megengedett. (GY01) Vegyszeres gymirtás nem megengedett. (GY02) Fgaslás nem megengedett. (GY09) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Feláztt talajn mindennemű munkavégzés tils. (GY14) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznsítás. (GY22) Biztsítani kell a felhalmzódtt fűavar eltávlítását. (GY23) A gyepek természetvédelmi szempntú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi íráss véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A gyepek cserjésedését meg kell akadályzni, aznban a szórtan jelentkező őshns cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshns méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) 16

17 A cserjeirtás megkezdésének időpntját legalább 5 nappal krábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefltkat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajkat tartalmazó cserjés fltkat nem szabad eltávlítani. (GY32) A gyepterületen előfrduló őshns hagyásfák, hagyásfa csprtk (delelő fák), valamint cserjés fltk eltávlítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előfrduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábn állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatéknyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajk: lófélék (ló, szamár). (GY70) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávlítani a területről, vagy sávkban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztsítása (GY92) A kaszálás srán az inváziós fajkat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartzhatnak (GY102) fkzttan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást aznnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektárs védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gymk virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött fltkat skkló kaszálással évente legalább 3szr kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távlítani a kaszálást követő 30 napn belül. (GY109) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tils. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámk és jószágállásk helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-reknstrukció. (GY118) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Gyms sztyeprétek és száraz gyepek jórészt a vízflyás benapztt árvízvédelmi töltés ldalain, mezsgyéiben találhatók. Egy részük kezelése a vízügyi szerv által megldtt, de szegélyterületeiken cserjésedés (őshns és invazív idegenhns egyaránt) illetve a nád előretörése figyelhető meg. az erdős és nádas élőhelyek szegélyei felől. Kezelés híján az özöngymk (gyalgakác) meg- 17

18 szűnés szintjéig degradálhatják az élőhelyet. A kaszálására és legeltetésére vnatkzó előírásk hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat Egyéb élőhely-reknstrukciót és élőhely-fejlesztést nem igényelnek. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek nem gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A kaszálására és legeltetésére vnatkzó előírásk hatására természetes fajdiverzitásuk javulhat. KE-5 kezelési egység (1) Meghatárzása: Puha- és keményfa ligetek és jellegtelen váltzataik valamint őshns fafajú facsprtk (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: J4, J6, RA, RB, RC Natura 2000 élőhelyek: 91E0 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírásk Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk ppulációinak, tvábbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhns fafajk telepítésének krlátzása. (E04) Erdészeti szempntból tájidegen fafajk erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhns fafajk telepítésének mellőzése. (E06) Rakdó, depónia kialakításának területi krlátzása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajkra történő esetleges kárs hatásk miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmzgatáshz szükséges közelítő nymk csak a közösségi jelentőségű fajk és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízflyás és tó, kpár) történő lehatárlása, szükség esetén az erdőrészlet megsztásával. (E11) A tisztásk fátlan állaptban tartása, tisztásként való tvábbi nyilvántartása. (E12) Állmánynevelés srán a nyiladékk és állmányszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehzásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatk srán, a tájidegen növények eltávlítása (az őshns növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szlgáló) lábn álló hltfák meghagyása. (E17) A ritka fajhz tartzó, vagy dvas, vagy böhöncös, vagy idős, vagy más kból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatk srán. (E18) 18

19 Az elő- és véghasználatk srán az előzetesen meghatárztt fa-, illetve cserjefajk teljes körű kímélete. (E19) Fkzttan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatárztt) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkdási tevékenység krlátzása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének krlátzása gyepterületen, tisztásn (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk védelme érdekében). (E25) Az előhasználatk srán az elegyfa fajk alsó és felső lmbkrna szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes elszlásban. (E26) Őshns fafajkkal jellemezhető faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fa- és cserjefajk egyedszámának minimális szintre szrítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávlítása. (E29) A vegyes összetételű faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fafajk eltávlítása. (E30) Az adtt erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli krlátzás megállapítása. (E41) Felújítás táj- és termőhelyhns fafajkkal, illetve faállmány típussal. (E51) Őshns fafajú faállmány táj- és termőhelyhns fa- és cserjefajkkal történő felújítása. (E52) Idegenhns fafajú faállmány szerkezetátalakítása (E54) Az erdőfelújításban, pótlásban, állmánykiegészítésben kizárólag tájhns fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések srán a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajk biztsítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás srán a táj- és termőhelyhns fafajk tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) Az idegenhns és tájidegen fafajú erdők véghasználata srán a táj- és termőhelyhns fafajk egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is. (E64) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajk alktta állmányk terjeszkedésének megakadályzása. (E69) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajk visszaszrítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy bilógiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók lyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajk egyedeit is elpusztítják. (E75) Az idegenhns fa- és cserjefajk eltávlítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltztatása. (E90) A terület tvábbi hasznsítása nem erdőgazdálkdási tevékenység keretében. (E91) Az adtt erdőrészletben véghasználatt követően természetes felújítás. (E92) Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A területen található mindkét ligeterdők típusra (J4, J6) jellemző a jellegtelenség, s hgy szinte minden fltjukban előfrdulnak invázív fa- és cserjefajk (amerikai kőris, zöld juhar, gyalgakác), illetve nagy részük cserje és másd- néha még első lmbkrna szintjét is hmgenizálják. Rövidtávn elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az invázívk visszaszrítását biztsító 19

20 erdőgazdálkdás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. A természetközelinek mndható állmányk vágáskrát javaslt emelni, a tisztításk/gyérítések/egyéb termelések srán az özönfajkat a lehetséges legnagybb mértékben vissza kell szrítani. A tarvágáss véghasználatk számát és területét minimalizálni vagy mellőzni javaslt. Hsszú távú cél a talaj és vízháztartási visznyk szerint természet közeli puha- és keményfa ligeterdő fltk felnevelése. Ennek érdekében javaslt a magszórásra képes idős, magyar kőriseket, kcsánys tölgyeket, őshns füzeket, nyarakat üzemtervezett erdőben és azn kívül is mind az erdőgazdálkdás, mind egyéb kezelés srán kímélni a genetikai állmány átmentése miatt. Vágásterületeken hangsúlys az invázívktól mentesített hagyásfa-csprtk meghagyása. Kikerülhetetlen tarvágáss véghasználat esetén a természetközeli fltk helyi génkészletének megőrzése érdekében minden esetben vizsgálandó, hgy a letermelt állmányk tuskósarjról való legalább részterületes (pl. szegélyeket érintő) felújítása megvalósítható-e (elszórtan álló egyedek esetében is). Tájidegen fajjal felújítás ne történjen. Az őshns fajkkal történő felújításk és/vagy erdősítések srán javaslt elegyes, a két társulásra jellemző fajkból álló állmányk létrehzása. Táj- és élőhely-mintázati szempntból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javaslt a gyep-erdő mzaikk arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhns fajk szelekciójával. Élőhely-reknstrukciós prgram keretében, a site szántóin az adtt talaj és vízháztartási visznyknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípust érdemes telepíteni. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Lásd fentebb az élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatknál! (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek nem gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található puha és keményfa ligetek zöme sem szerkezetében, sem fajkészletében nem mndható természetszerűnek. Természetszerűbbé alakításuk, a gyep-erdő mzaikk arányainak javítása, a szántók erdősítése a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatk szabályzása az erdő, mint élőhely flyamats fennmaradását segíti. KE-6 kezelési egység (1) Meghatárzása: Üde és gyepűrózsás-kökényes cserjések (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: P2a, P2b, RA Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírás 20

21 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajk alktta állmányk terjeszkedésének megakadályzása. (E69) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajk visszaszrítására. (E72) A gyepek cserjésedését meg kell akadályzni, aznban a szórtan jelentkező őshns cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A cserjeirtás megkezdésének időpntját legalább 5 nappal krábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefltkat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajkat tartalmazó cserjés fltkat nem szabad eltávlítani. (GY32) Élőhelyreknstrukció. (GY118) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A nádask mellett a legelterjedtebb élőhely típusk az őshns cserjések. Főként gyepű rózsa (Rsa canina) alktta összefüggő cserjések található. Kísérőként megjelenik a kökény (Prunus spinsa) és a fekete bdza (Sambucus nigra). Száraz gyepeken és kiszáradó nádask mindhárm faj kisebb csprtjai és szliter példányai előfrdulnak. Jellemzően megindult bennük a spntán szukcesszinális erdősödés, elsősrban a puhafa ligetek fajaival, de az idegenhns fásszárúak jelenléte is jelentős. A tájra jellemző egyéb cserje fajk (veresgyűrű sm, kecskerágó, kányabangita stb.) ültetésével lehet színesíteni a cserjések fajkészletét. Ezen felül a cserjésekből kiinduló spntán szukcesszinális erdősödést kell segíteni. A tájhns fajkból álló cserjések és gyepek mzaikjainál vizsgálandó a két élőhely típus ptimális aránya, s szükség szerint ennek elérésért a cserjések visszaszrítása, felnyitása vagy ültetése lehetséges. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Lásd az élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatknál! (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása Az őshns cserjések és gyepek mzaikjainál az arányk ptimalizálásával az életközösségek természetes fajdiverzitása növelhető (pl. rvark, maradak). KE-7 kezelési egység (1) Meghatárzása: Őshns fafajk nemesített és klónztt váltzatai valamint idegenhns fásszárúak telepített és spntán állmányai (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: RA, S2, S6, S7 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk 21

22 a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk ppulációinak, tvábbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhns fafajk telepítésének krlátzása. (E04) Erdészeti szempntból tájidegen fafajk erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhns fafajk telepítésének mellőzése. (E06) Rakdó, depónia kialakításának területi krlátzása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajkra történő esetleges kárs hatásk miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmzgatáshz szükséges közelítő nymk csak a közösségi jelentőségű fajk és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízflyás és tó, kpár) történő lehatárlása, szükség esetén az erdőrészlet megsztásával. (E11) A tisztásk fátlan állaptban tartása, tisztásként való tvábbi nyilvántartása. (E12) Állmánynevelés srán a nyiladékk és állmányszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehzásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatk srán, a tájidegen növények eltávlítása (az őshns növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az elő- és véghasználatk srán az előzetesen meghatárztt fa-, illetve cserjefajk teljes körű kímélete. (E19) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének krlátzása gyepterületen, tisztásn (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk védelme érdekében). (E25) Az előhasználatk srán az elegyfa fajk alsó és felső lmbkrna szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes elszlásban. (E26) Őshns fafajkkal jellemezhető faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fa- és cserjefajk egyedszámának minimális szintre szrítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávlítása. (E29) A vegyes összetételű faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fafajk eltávlítása. (E30) Az adtt erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli krlátzás megállapítása. (E41) Felújítás táj- és termőhelyhns fafajkkal, illetve faállmány típussal. (E51) Őshns fafajú faállmány táj- és termőhelyhns fa- és cserjefajkkal történő felújítása. (E52) Idegenhns fafajú faállmány szerkezetátalakítása (E54) Az erdőfelújításban, pótlásban, állmánykiegészítésben kizárólag tájhns fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések srán a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajk biztsítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás srán a táj- és termőhelyhns fafajk tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajk alktta állmányk terjeszkedésének megakadályzása. (E69) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy bilógiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók lyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajk egyedeit is elpusztítják. (E75) Erdősztyepp-erdők füves részeinek fenntartó kezelése. (E76) Az idegenhns fa- és cserjefajk eltávlítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) 22

23 A területhasználat megváltztatása. (E90) A terület tvábbi hasznsítása nem erdőgazdálkdási tevékenység keretében. (E91) Élőhely-reknstrukció. (GY119) Mezőgazdasági földterület első erdősítése támgatható. (GY120) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támgatható.(gy121) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Az őshns fajkból álló erdőfltknál nagybb számban és kiterjedésben találhatók nemes nyarask valamint idegenhns fásszárúak (amerikai kőris, fehér akác, ezüstfa és gyalgakác) telepített és spntán állmányai a tájban. Idegenhns állmányk hsszú távú fenntartása, már prpagulum termelésük kán sem javaslt, esetleges ültetésük pedig kerülendő. Rövidtávn elérendő a ekezelési egységbe tartzó erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Hsszú távú cél a talaj és vízháztartási visznyknak figyelembevételével a tájra jellemző ptenciális természetes erdő típusk fltjainak felnevelése. Táj- és élőhely-mintázati szempntból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javaslt a gyep-erdő mzaikk arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdőfltk alatt, a kiszáradó nádaskban és gyepekben terjedő gyalgakác visszaszrítása célztt beavatkzáskkal, utóbbinál megtelepedését pedig a hasznsítás (kaszálás, legeltetés) rendszerességével lehet megakadályzni. (2)Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Lásd az élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatknál! (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk A fészkelő madárvilág, főként a gyepes élőhelyekhez kötődő ritka fajk (kékvércse, szalakóta) állmányainak fenntartása érdekében javaslt szliter fákn, facsprtkban, erdőfltkban és erdősávk szegélyeiben költőládák, dúk kihelyezése. (7) Kezelési javaslatk indklása Az élőhelyi felmérések alapján, a nemesített és idegenhns állmányú erdőfltk aránya nagybb, mint az őshnské. Ezeknek a tájra jellemző erdőtípuskká történő átalakítása, a természetszerű erdőfltk nagyságának és számának növelése, a gyep-erdő mzaikk arányainak javítása a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatk szabályzása az erdő, mint élőhely flyamats fennmaradását segíti. A szántók a Natura 2000 terület határát jelentő szegélyeinek erdősítése, cserjésítése nem csak élőhelyi előnyökkel jár, hanem növeli a külső területekről érkező kárs hatáskkal szembeni védelmet. KE-8 kezelési egység Meghatárzása: Intenzív hasznsítású szántók, kistáblás gyümölcsösök, zöldségkultúrák Érintettség vizsgálata élőhelyek: T1, T3, T8, O12 Natura 2000 élőhelyek: - 23

24 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Pillangósk esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. (SZ04) Fkzttan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást aznnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkdó értesítésétől számíttt 3 munkanapn belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkdót a kaszálásra, illetve betakarításra vnatkzó feltételekről tájékztatni. Amennyiben a megadtt határidőn belül nem érkezik válasz, akkr a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével flytatható. (SZ07) A növénytermesztéssel kapcslats technlógiai munkálatk srán bármilyen depóniát csak szántókn lehet létrehzni, és tt legfeljebb 2 hónapig lehet tárlni. (SZ09) A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahl szükség esetén mechanikai gymirtást kell végezni. (SZ16) Kizárólag környezetkímélő besrlású növényvédő szerek alkalmazása. (SZ19) Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. (SZ20) Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tils. (SZ21) Ttális gymirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. (SZ24) Mzaiks kisparcellás gazdálkdás flytatása, ahl egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. (SZ29) Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. (SZ34) Tápanyag utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (Sz37) Az időszaks- és állandó vízállásk körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. (SZ49) Szántó vizes élőhellyé alakítása, spntán gyepesedéssel. (SZ51) Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. (SZ52) Szántó füves élőhellyé alakítása, spntán felhagyással. (SZ53) Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spntán gyepesedéssel. (SZ55) Mezőgazdasági földterület első erdősítése. (SZ56) Telepítés előtt, valamint a prgram teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya alkalmazása tils (SZ62) A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes pásztrló legeltetés szükséges. (SZ64) A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gymfajainak visszaszrítására (SZ65) Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése; tájidegen magkeverék használata tils, csak a termőhelyre jellemző őshns fajk vethetők. (SZ67) A parcella körül természetes talajvédelmet szlgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshns cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasr kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztsítani kell. (SZ68) Őshns fajkból álló fasrk, facsprtk, szliter fák, cserjefltk telepítése. (SZ74) 24

25 (4)Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A szántók aránya a terület hsszan elnyúló keskeny alakja, hullámtéri jellege miatt nem jelentős. Környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. Hszszútávn a meglévő szántók reknstrukciós prgram keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spntán gyepesedés és gyepesítés) és erdősítése, a kistáblás gyümölcsösök extenzív (gyepes) kezelése támgatandó célkitűzés. A nagybb szántóterületeknél a tervezés srán a természeti adttságk figyelembe vételével több élőhelyes (pl. gyep, mcsár, erdőflt vagy facsprt) váltzats mzaikk kialakítása javaslt. A reknstrukciókat az AKG támgatási rendszer segítheti. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk A fentebb vázlt élőhely-reknstrukciós prgram keretében, gyepes élőhelyekkel mzaikló, az adtt szántó talaj és vízháztartás visznyainak megfelelő, a tájra jellemző természetes erdőtípusk fltjait érdemes telepíteni. Mind élőhely-fejlesztési, mind pedig élőhelyvédelmi szempntból javaslt a művelt szántók Natura 2000 terület határvnalát jelentő szegélyeinek tájhns fajkkal történő erdősítése, cserjésítése. (6)Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Gazdálkdáshz nem köthető kezelési, fenntartási javaslatk a kezelési egységre vnatkzóan nem merülnek fel. (7)Kezelési javaslatk indklása A szántók gyep-erdő mzaikkká történő átalakításával hsszútávn jelentősen lehetne növelni a természetközeli élőhelyek arányát. A mzaikk un. öktn hatása visznylag hamar érezhető lesz a természetes fajdiverzitás növekedésében. A működő szántóknak a Natura 2000 terület határát jelentő szegélyeinek erdősítése, cserjésítése nem csak élőhelyi előnyökkel jár, hanem növeli a külső területekről érkező kárs hatáskkal szembeni védelmet. A szántóföldi technlógiákra (tápanyag utánpótlás, kemikáliák) vnatkzó előírásk a határs természetes élőhelyek öklógiai állaptának megőrzését szlgálják. KE-9 kezelési egység (1) Meghatárzása: Tanyák, telephelyek utak (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: U10, U11 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírásk 25