Budapesti mozaik 4. Közlekedési helyzet

Átírás

1 27/1 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály I. évfolyam 1. szám 27. április 4. i mozaik 4. Közlekedési helyzet A tartalomból Közlekedési hálózat 1 Összefoglaló 1 Helyi tömegközlekedés 4 Személyszállító gépjármûállomány 6 Közúti közlekedési balesetek ÖSSZEFOGLALÓ közlekedésében meghatározó a tömegközlekedési hálózat. A BKV járatait bár számuk 2 óta csökkent éves szinten jelenleg is több mint 13 milliószor veszik igénybe. A jármûfajták közül a villamosok és az autóbuszok bonyolítják a legnagyobb forgalmat, ugyanakkor a jármûállomány és a szállított utasok arányát összevetve a metró a leghatékonyabb közlekedési eszköz. A tömegközlekedést igénybe vevõk számát a személygépkocsi-állomány növekedése módosította. A en bejegyzett személygépkocsik száma 5 év alatt 37 ezerrel nõtt. Javult a gépkocsik életkor és gyártmány szerinti összetétele; a kifutóban lévõ típusok száma felére csökkent, s a legelterjedtebb márkává az Opel és a Suzuki vált. A fõvárosban az itt bejegyzett gépjármûvekhez viszonyított balesetek száma valamelyest több az átlagosnál. 26-ban közútjain 4211 közlekedési baleset történt, több mint nyolctizedének okozója volt jármûvezetõ. A balesetek során 527-en sérültek meg, 2-uk halállal végzõdõ, 22-uk pedig súlyos sérülést szenvedett. Helyi tömegközlekedés Pálya-, illetve hálózathossz, km 2 158,3 64,7 736, 12,9 34,6 1 96, ,1 64,7 752,7 12,9 34, , ,1 66,3 763,2 12,9 34, , ,6 66,3 775,7 12,9 34, , ,1 66,3 784,5 12,9 34, , ,2 66,3 794,9 12,9 34, ,1 Megállóhelyek száma, darab A budapestiek mindennapi életében meghatározó szerepet játszik a helyi tömegközlekedés: az egész várost lefedõ, kiterjedt hálózatán naponta több millió ember utazik. A fõváros tömegközlekedésének ugyanakkor nem csak a helyi igényeknek kell megfelelnie: a 25. évi mikorcenzus adatai szerint naponta 273 ezren ingáznak munkavégzés, illetve tanulás céljából re más településrõl. A tömegközlekedés iránti igényeket az elmúlt másfél évtizedben ugyan módosította a személygépkocsi-állomány növekedése, de a munkába, illetve az iskolába járó budapestiek több mint fele, illetve közel kétharmada vesz igénybe valamilyen tömegközlekedési eszközt. A budapesti tömegközlekedést teljes egészében a i Közlekedési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (BKV) bonyolítja, melynek adatai a tömegközlekedési hálózat folyamatos bõvülése mellett az utasszám fokozatos csökkenését mutatják a 2 és 25 közötti idõszakban. A BKV adatai szerint 25 végén 177 autóbusz- (ebbôl 31 éjszakai), 35 villamos- (ideértve a fogaskerekût is), 14 trolibusz-, 3 metró- és 5 HÉV- (helyiérdekû ) viszonlylat közül választhattak az utazni vágyók. Néhány autóbusz- és HÉV-járattal nem csak területe, hanem a környezõ települések is elérhetõk. A fõvárosban a helyi közlekedési hálózat hossza 25 végén összesen 1153 km volt, 57 km-rel több, mint 2-ben. A hálózatbõvülés döntõ hányada a szabadpályás tömegközlekedési útvonalak bõvülésébõl adódott: az autóbuszok 59 km-rel hosszabb útvonalon közlekedtek 25- ben, mint a vizsgált idõszak elején. A kötöttpályás tömegközlekedési eszközök közül a trolibuszok pályahossza 1,6 km-rel bõvült, a metró és a HÉV esetében lényegében nem történt pályabõvítés, a villamosok pályahossza pedig 4,1 km-rel csökkent. A megállóhelyek esetében is a fent említett tendencia érvényesült: az utasok 25-ben 4859 megállóhelyen szállhattak fel a BKV jármûveire, ami 227-tel haladta meg a 2. évi értéket. A megállóhelyek számának bõvülése szinte teljes mértékben az autóbusz-megállók számának növekedésébõl adódott, a kötöttpályás közlekedési eszközök megállóinak száma a trolibuszok esetében bekövetkezett kismértékû növekedéstõl eltekintve 25-ben szinte azonos volt a 2. évivel.

2 2 i mozaik 4. Közlekedési helyzet Statisztikai tükör 27/1 A közlekedési hálózathossz növekedésével ellentétben a BKV által üzemeltetett jármûvek száma valamelyest csökkent a vizsgált idõszakban: míg 2 végén 372 jármûvet vehettek igénybe a en utazók, 25-re számuk 2992-re csökkent. A közlekedési eszközök közül egyedül az autóbuszok esetében volt magasabb a jármûállomány, mint öt évvel korábban, a többi jármûfajtánál a HÉV kivételével mindenhol csökkent a jármûvek száma. A jármûszám kismértékû csökkenésével párhuzamosan a vizsgált idõszakban megvalósult jelentõs beruházásoknak köszönhetõen az állomány egy része kicserélõdött: modernebb villamosok, trolibuszok és autóbuszok vették át egyes vonalakon a régi típusú jármûvek helyét. A korszerûbb technológiával készült jármûveknek köszönhetõen a jármûvek befogadóképességét illetõen javulás mutatkozott: míg 2- ben egy jármûre átlagosan 115 férõhely jutott, addig öt évvel késõbb ez az érték 118-ra növekedett. A jármûfajták közül legnagyobb mértékben a villamosok utasbefogadóképessége növekedett, de kismértékû javulás tapasztalható az autóbuszok és a metró esetében is. A HÉV szállítható maximális utasszáma a vizsgált idõszak alatt nem változott, míg a trolibuszoknál enyhe csökkenés volt tapasztalható. A javuló tömegközlekedési feltételek ellenére évrõl évre folyamatosan csökkent az utasok száma: míg 2-ben 1428 millióan, 25-ben már csak 1314 millióan utaztak a közlekedési vállalat jármûvein. Az utasszám visszaesése legnagyobb mértékben a HÉV és a metró esetében éreztette hatását: ezeket a közlekedési eszközöket 25-ben kal kevesebben vették igénybe, mint a vizsgált idõszak elején. Az autóbusszal, a villamossal és a trolibusszal utazók száma egyaránt 7-kal csökkent. A jármûvek száma és befogadóképessége Jármûállomány a) Férõhelyszám, , 17,1 125,3 43,2 73,3 352, ,6 16,6 125, 43,2 73,3 354, ,7 16,7 126,6 43,2 73,5 357, ,2 16,5 126,5 43,2 73,4 355, ,4 16,2 127,9 43,2 73,6 354, ,9 16,5 127,4 43,2 71,6 351,6 a) A pótkocsikkal együtt. A jármûvek átlagos befogadóképessége 2 117,4 11,6 89,1 147, 181,8 114, ,3 11,8 89,4 147, 182, 116, ,8 99,7 89,8 147, 182,5 117, ,2 99,8 89,9 147, 182,2 117, , 1, 89,6 147, 182,6 117, ,2 99,2 9, 147, 182,7 117,5 A szállított utasok száma (millió fõ) 2 374,4 83,4 582,2 65, 323, , , 83,5 583,4 64,5 323, 1 429, ,1 82,5 575,6 63,7 317,9 1 49, ,1 81,9 57,5 63,5 315, 1 397, ,6 79,7 559,1 6,7 298, , ,6 77,5 542,8 57,6 289, 1 313,6 (fõ)

3 Statisztikai tükör 27/1 i mozaik 4. Közlekedési helyzet 3 Az utasok számának csökkenése a vizsgált idõszakban szinte egyáltalán nem változtatott a jármûfajták utasforgalomban betöltött szerepén. A legnagyobb forgalmat bonyolító villamosok és autóbuszok hasonló arányban részesedtek az utasforgalomból, mint az összes jármûállományon belüli súlyuk, és ez igaz a kisebb részarányt képviselõ trolibuszokra is. A leghatékonyabb közlekedési eszköznek a metró bizonyult, melynek szerelvényei a jármûállomány 13-át adták, viszont a BKV összes utasának közel negyedét szállították. A szintén kötöttpályás HÉV esetében fordított a helyzet: ezen jármûfajta utasforgalmon belüli aránya mintegy fele a jármûállományból való részesedésének. A növekvõ jármûkapacitások és az egyre csökkenõ utasszám miatt a zsúfoltság a BKV által mûködtetett jármûveken folyamatosan csökkent: a férõhelykihasználtság a 2. évi 29-ról 27-ra esett vissza. A jármûfajták közül az autóbuszok férõhelykihasználtsága volt a legmagasabb (35-39), mutatóértékük azonban a vizsgált idõszak alatt a villamosokéhoz hasonlóan 3 százalékponttal csökkent. A többi közlekedési eszköz kihasználtsága az átlagosnál kisebb mértékben mérséklõdött. A jármûvek férõhelykihasználtságának csökkenéséhez hozzájárult, hogy a lakosság egyre kevesebbszer veszi igénybe a tömegközlekedés nyújtotta lehetõségeket. A vizsgált idõszak elején egy fõvárosi lakos összességében átlagosan 85 alkalommal utazott a BKV jármûvein a 25. évi 774-gyel szemben. A legnagyobb csökkenés a metró esetében következett be: ezen közlekedési eszköz esetében az egy fõvárosi lakosra jutó utasok száma a 2. évi 182-rõl 17-re csökkent A jármûállomány és a szállított utasok megoszlása jármûfajtánként 2 25 Villamos Trolibusz Autóbusz HÉV Jármûállomány A jármûvek férõhelykihasztáltsága (százalék) 2 24,3 3,4 38,1 21,2 24,9 29, ,4 31,5 39,2 2,9 24,9 29, ,4 31,3 38,5 2,6 24,2 29, 23 23,2 31,6 37,9 2,3 23,9 28, , 3,2 36,3 19,1 22,9 27, ,3 29,9 34,9 18,7 22,3 26,5 Az egy lakosra jutó szállított utasok száma Villamos Trolibusz Autóbusz HÉV Szállított utas

4 4 i mozaik 4. Közlekedési helyzet Statisztikai tükör 27/1 Személyszállító gépjármûállomány Magyarországon az 199-es évektõl kezdõdõen jelentõs mennyiségi és minõségi változás következett be a személyszállító gépjármûvek terén. A tizenöt évvel ezelõttihez képest 25- ben csaknem 9 ezerrel több gépjármû közlekedett az ország közútjain. A növekedés különösen 2 25 közötti idõszakban volt erõteljes, az állománybõvülés több mint hattizede ezekre az évekre tehetõ. 25-ben a személyszállító gépjármûvek egyötödét en tartották nyilván. en a személyszállító gépjármûvek száma az elmúlt 5 év alatt 7,8-kal gyarapodott, ez a növekedés jóval kisebb volt, mint országosan. A személyszállító gépjármûvek közül 2 óta a személygépkocsik száma 6,6-kal nõtt, a motorkerékpároké 1,7-szeresére emelkedett, miközben az autóbuszok száma nem változott. Mind ez arra utal, hogy a közúti közlekedésben növekedett az egyéni közlekedés szerepe. A közúti közlekedésben továbbra is a személygépkocsik a meghatározóak; a személyszállító gépjármûvek 96-át a személygépkocsik tették ki, arányuk 2-hez képest lényegében nem változott. A személygépkocsi-állomány változását tekintve en következett be a legkisebb arányú növekedés, a legnagyobb pedig Pest megyében. Ez összefüggésbe hozható a két térség közötti népesség-átrendezõdéssel: népessége 61 ezerrel csökkent, Pest megyéé pedig 86 ezerrel nõtt az elmúlt öt év során. A személygépkocsi-állományban bekövetkezett változás ugyanakkor nem tükrözi a fõváros útjait terhelõ, megnövekedett személygépkocsiforgalmat. A sugaras szerkezetû, centrikus közúthálózat miatt egyrészt számottevõ tranzitforgalom is terheli a fõváros útjait, másrészt jelentõs forgalomnövelõ tényezõ a A személyszállító gépjármûvek Év Személyszállító gépjármû összesen, ezer darab Ebbõl személygépkocsi motorkerékpár Személygépkocsik száma az elõzõ év százalékában ezer lakosra , , , , , 351 Ország , , , , ,1 287 A személygépkocsi-állomány változása területi egységenként, 2 25 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala darab A személygépkocsik 1 lakosra jutó száma térségben a lakó- és munkahely szétválásának erõsödõ folyamata is. A 25. évi mikrocenzus adatai szerint en a jármûvel közlekedõ foglalkoztatottak 36-a használt a munkába járáshoz személygépkocsit, a fõvárosból más településre ingázó foglalkoztatottak körében ez az arány 55 volt. en 25-ben az 1 lakosra jutó személygépkocsik száma 351 volt, 64-gyel több az országos átlagnál. E mutató az európai országok viszonylatában alacsonynak számít. A személygépkocsi-ellátottság en 23- ig nõtt, ezt követõen stagnált, illetve csökkent, de az idõszak végére 33-mal meghaladta a 2. évi értéket Ország

5 Statisztikai tükör 27/1 i mozaik 4. Közlekedési helyzet 5 A gépkocsik átlagéletkora a vizsgált idõszakban folyamatosan csökkent. Mind országosan, mind en évrõl évre fiatalabb gépkocsik közlekedtek az utakon, azonban a fõvárosi jármûállomány javára fennálló korkülönbség öt évvel ezelõtt nagyobb (2,2 év) volt, mint 25- ben (1,5 év). A személygépkocsik átlagéletkora A személygépkocsi-állomány gyártási év szerinti összetétele kedvezõbb, mint országosan. A 6 évesnél fiatalabb gépkocsik aránya mindhárom kategóriában meghaladja az országost, a különbség a 3 5 évesek esetében a legszembetûnõbb. A személygépkocsik megoszlása gyártási év szerint, 25 megemelkedett. A fõvárosban a legnépszerûbb típusok az Opel (86 ezer), a Suzuki (67 ezer), a Volkswagen (44 ezer), a Ford (43 ezer) és a Skoda (34 ezer). 2-hez képest nagy elõretörés figyelhetõ meg a francia gyártású Renault, Peugeot és Citroën gyártmányoknál, ahol a növekedés a bázisévhez képest közötti. Kedveltté vált az elmúlt öt évben a japán Toyota, melynek elterjedése megelõzte az elõbb említetteket, számuk 81-kal nõtt. Év Átlagéletkor, év Elõzõ év=1, ország ország Személygépkocsi-állomány a gyártmányok fõbb típusa szerint 2 9,6 11,8 21 9,6 11,8 1, 1,2 22 9,6 11,7 99,9 99,1 23 9,5 11,4 99, 97,3 24 9,2 1,9 97,3 95,6 25 9, 1,5 97,5 96,5 en 2-hez képest az 1 éven belül gyártott gépkocsik száma 1-kal, az 1 2 éveseké egyharmaddal esett vissza, ezzel szemben a 3 5 évesek száma 2,4-szeresére nõtt. A legtöbb személygépkocsit (238 ezret) magában foglaló 6 15 évesek száma kismértékben csökkent, de még mindig a gépkocsik négytizedét teszik ki. A 15 évesnél idõsebb kocsik száma 9 ezerrel több volt, mint öt évvel ezelõtt. ezer darab A személygépkocsik száma gyártási év szerint 1 éven belül éve 3-5 éve 6-15 éve 16 és több éve gyártott Ország éven belül 1 2 éve 3 5 éve 6 15 éve 16 és több éve gyártott A fõvárosban 25-ben 59 ezer személygépkocsit helyeztek elsõ alkalommal forgalomba, 7,9-kal többet, mint öt évvel korábban. Az újonnan forgalomba került jármûvek száma kisebb mértékben gyarapodott, mint országosan, s az új gépkocsik országon belüli aránya a 2. évi 36-ról egynegyedre esett vissza. Üzemanyag-felhasználás szerint mind a fõvárosban, mind országosan a benzinüzemû személygépkocsik túlsúlya (9 körüli) figyelhetõ meg között kis elmozdulás történt a gázolajüzemû gépkocsik irányába, arányuk évente 5 6 százalékponttal nõtt, ami abban is megnyilvánul, hogy en a gázolajjal hajtott gépkocsik életkora átlagosan 3 évvel alacsonyabb, mint 2-ben volt. Az egyéb energiahordozóval hajtott személygépkocsik száma országosan nem éri el a 1 ezret, en pedig a 7-at. A vizsgált idõszakban jelentõsen változott a személygépkocsi-állomány gyártmány szerinti összetétele. A közép-, illetve kelet-európai országok által gyártott gépkocsik aránya jelentõsen csökkent, ugyanakkor a távol-keleti, az Európai Unió és az USA területén elõállítottaké Opel Suzuki Volkswagen Ford Skoda Renault Toyota Peugeot Fiat Lada Citroën Daewoo Trabant Seat Audi BMW Polski Fiat Wartburg ezer darab 2 25 A kifutóban lévõ, korszerûtlen gépkocsik száma több mint a felére csökkent, de még így is 23 ezer Lada, 11 ezer Trabant és 8 8 ezer körüli Wartburg, valamint Polski Fiat közlekedik a fõvárosi utakon, átlagéletkoruk 19-2 év közötti. Életkorukat tekintve legfiatalabbak, ötévesek a Daewoo és a Suzuki gépkocsik, de nem éri el a hat évet a Toyota, Peugeot és a Seat típusok átlagos kora sem.

6 6 i mozaik 4. Közlekedési helyzet Statisztikai tükör 27/1 Közúti közlekedési balesetek A személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek en az országos tendenciához hasonlóan a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma a hetvenes évek elejéig nõtt, ezt követõen a nyolcvanas évek elejéig ingadozásokkal ugyan, de csökkent. A nyolcvanas évtizedben újra emelkedett a balesetek száma, azonban en az országosnál lassúbb ütemû növekedés következett be. Az 199-es éveket mind a fõvárosban, mind az országban javuló tendencia jellemezte. en a balesetek száma 1993-ig gyors ütemben mérséklõdött, majd 2-ig kisebb-nagyobb növekedések és csökkenések mellett alacsony szinten stabilizálódott. Országosan a közlekedési balesetek számának mérséklõdése hosszabb idõszak alatt következett be; a javuló folyamat az egész kilencvenes éveket végig kísérte és 2-ig tartott. en 2 és 26 között hozzávetõlegesen 41 közúti közlekedési balesetben, mintegy 51 ember sérült, illetve halt meg évente. A fõvárosban bekövetkezett személysérüléssel járó balesetek száma az országos érték ötödét (2 21-át) teszi ki. Az itt megsérültek aránya ennél rendre 2 százalékponttal alacsonyabb, mivel en a balesetek során kevesebb ember sérül meg, mint országosan; 1 balesetben a fõvárosban ember, országosan pedig A balesetet szenvedett személyek és a balesetek számának alakulása A balesetben megsérült, meghalt személyek száma Balesetek száma 26-ban az elõzetes adatok alapján a fõváros közútjain 4211 közúti közlekedési baleset történt. A balesetek száma 2-tõl 23- ig évrõl évre emelkedett, az ezt követõ két évben némileg mérséklõdött. 26-ban a csökkenés nem folytatódott, a balesetek száma 1,7- kal haladta meg az elõzõ évit, hozzávetõlegesen balesetek száma en történt balesetek száma Az országban történt balesetek száma annyi volt, mint 24-ben és némileg, 1-kal alacsonyabb, mint 23-ban, illetve 22-ben. A baleseti szempontból kedvezõnek mondható 2-hez képest azonban 16-kal, 568 esettel nõtt a múlt évben bekövetkezett balesetek száma. 26 során a balesetek közül 361 könnyû, 153 súlyos sérüléssel járt, 97 halálos kimenetelû volt. Mind a halálos, mind a könnyû sérüléses balesetek száma megegyezett az egy évvel korábbival. Az összes baleset esetén megfigyelhetõ emelkedés a súlyos sérüléssel járó balesetek 7-os növekedésébõl adódott. Ennek hatására a balesetek kimenetele az egy évvel korábbihoz képest kissé romlott; a súlyos sérüléssel járóké 1 százalékponttal, 25-ra növekedett, a könnyûeké pedig ugyanennyivel, 73- ra csökkent, miközben a halálos balesetek aránya változatlanul 2 maradt. E változás ellenére ezek az adatok még mindig kedvezõbbek, mint a 2. éviek. Akkor a balesetek 3-a volt halálos, 26-a súlyos, 71-a pedig könnyû sérüléses. en a balesetek kimenetele kedvezõbb, mint országosan, ahol 26-ban 1 balesetbõl 6 volt halálos és 34 súlyos sérüléses. 26-ban a fõváros útjain a balesetek túlnyomó részét, 84-át okozták a jármûvezetõk és több mint 15-át a gyalogosok. A mûszaki hiba, pályahiba és egyéb ok miatt történt balesetek részesedése nem érte el az 1-ot. 2-ben is a jármûvezetõk hibájából következett be a legtöbb baleset, de ekkor arányuk alacsonyabb, 78 volt. A gyalogosok hibájából bekövetkezett balesetek részesedése 2-ben 21-ot tett ki, azóta ez az arányszám a 21-es évet nem számítva évrõl évre csökkent. A többi ok miatt bekövetkezõ balesetek aránya lényegesen nem A fővárosban történt balesetek aránya az összes baleseten belül változott; 1 körüli értéket tett ki. Országosan a jármûvezetõk hibájából bekövetkezett balesetek aránya még nagyobb, 26-ban a balesetek 91-a történt az õ hibájukból, a gyalogosok az esetek 8-ában voltak felelõsek. A közúti közlekedési balesetek okai Járművezető hibája Gyalogosok hibája Utasok hibája, jármű műszaki hibája, pályahiba és egyéb ok 26-ban a jármûvezetõk hibájából a fõvárosban bekövetkezett balesetek harmada az elsõbbségmegadás elmulasztásából, több mint negyede a szabálytalan irányváltoztatásból és kanyarodásból adódott. A sebesség nem megfelelõ megválasztása volt az oka minden hetedik ilyen balesetnek és a figyelmetlen vezetés minden tizedik esetben volt a balesetet elõidézõ ok. 2-ben még a szabálytalan irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás tette ki a jármûvezetõk által okozott balesetek legnagyobb részét, megközelítõleg 4-át. Az

7 Statisztikai tükör 27/1 i mozaik 4. Közlekedési helyzet 7 elsõbbség meg nem adása az esetek harmadát, a sebesség nem megfelelõ alkalmazása pedig 12-át adta. A balesetek okok szerinti összetétele országosan kiegyenlítettebben alakult, 26-ban az ország területén a jármûvezetõk okozta balesetek leggyakoribb oka a sebesség nem megfelelõ alkalmazása, ebbõl származott a balesetek 29-a, 25, valamint 24-a pedig a szabálytalan irányváltoztatásból, haladásból és bekanyarodásból, illetve az elsõbbség meg nem adásából. A közúti forgalomban leggyakrabban haladó jármûvek ütköznek. A fõvárosban ennek a balesettípusnak az aránya meghaladta az 59-ot, amely 5 százalékponttal nagyobb, mint országosan. Gyalogosokat a balesetek 28-ában ütöttek el, szilárd tárgynak 6-ban ütköztek. Az ország egész területén szintén a gyalogosok elütése a második leggyakoribb balesettípus, de arányában kisebb, 17-os. A fõvárosinál gyakoribb a szilárd tárgynak ütközés, illetve a farolás, vagy pályaelhagyás. Ezeknek a típusoknak az aránya országos szinten meghaladja a 1-ot. A fõvárosban 2-ben a haladó jármûvek ütközése ritkábban fordult elõ, mint napjainkban, de a balesetek felét még akkor is ez tette ki. A gázolás gyakoribb volt; minden harmadik esetben gyalogost ütöttek el. Az ittas állapotban okozott közlekedési balesetek száma 2 és 26 között 124-rõl 16-ra nõtt, aránya az összes fõvárosi közúton bekövetkezett személysérüléses baleseten belül viszont lényegesen nem változott; 3 és 4 körül alakult. A fõvárosi adatok jóval kedvezõbbek az átlagosnál. Országosan a vizsgált idõszakban az ittasan okozott balesetek aránya A legtöbb baleset péntekenként történik. A fõvárosban és az országban, 2-ben és 26- ban egyaránt 17-ot tett ki az ezen a napon bekövetkezett balesetek aránya. A két terület közötti különbség a többi napon figyelhetõ meg. Szombatonként és vasárnaponként en az átlagosnál kevesebb (13, illetve 1) baleset történik, míg a többi napon viszonylag állandó a balesetek megoszlása. Országosan is vasárnap következik be a legritkábban baleset (13), de a szombati napra esõ balesetek aránya magasabb (16), mint a hét elsõ négy napján. A balesetek során megsérültek száma tendenciájában hasonló változásokat mutatott, mint a baleseteké, mivel viszonylag állandónak tekinthetõ az elmúlt években a balesetekre jutó sérültek száma. 2 és 23 között emelkedett, majd kétévnyi csökkenést követõen 26-ban ismét nõtt az áldozatok száma. Ekkor 527-en sérültek meg, 811-gyel többen, mint 2-ben, és 36-tal kevesebben, mint 23-ban A balesetet szenvedett személyek megoszlása a sérülés súlyossága szerint Könnyen megsérült személy Súlyosan megsérült személy Meghalt személy A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint a fõváros útjain 11 ember vesztette életét, 1163 súlyosan, 46 pedig könnyebben sérült. A halállal végzõdõ és a nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedettek aránya 2-hez képest kismértékben csökkent, arányuk 26-ban 2, illetve 22 volt, kedvezõbb az országosnál. Az egész országot tekintve a sérültek 4-a vesztette életét és 29-a szenvedett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket. Ebben vélhetõleg szerepet játszik az is, hogy a fõváros esetében elhanyagolható a magasabb halálozási arányt mutató lakott területen kívüli balesetek száma. A sérültek ahogy ez a balesettípusokból is következik legnagyobb hányada jármûvezetõ. A fõvárosban 26-ban õk tették ki az áldozatok 49-át, a sérültek 28-a az utasok, 23-a pedig a gyalogosok körébõl került ki. 2-ben a jármûvezetõk áldozatokon belüli aránya elmaradt a jelenlegitõl, 42-ot tett ki, a gyalogosok aránya magasabb, 3-os volt, az utasoké pedig megegyezett a mostanival. A legújabb adatok szerint Magyarországon a közúti közlekedési balesetekben megsérültek 54-a jármûvezetõ, harmada utas és 13-a gyalogos volt. A balesetek kimenetelét tekintve a fõvároson belül jóval kedvezõbbek a túlélési esélyek. A halálozási arány itt is a gyalogosok esetén volt a legrosszabb, közel 4-os. A jármûvezetõk és az utasok körében ez az arány 1 körül alakult. Országosan a halálozás mindhárom kategóriában gyakrabban fordult elõ. Száz gyalogos elütésébõl 8 eset bizonyult halálosnak. A jármûvezetõk körében az elhunytak aránya megközelítette az 5-ot, az utasok körében pedig 3-os morbiditási arány volt. Információk, elérhetõségek: Judit.Vida@ksh.hu Telefon: Módszertan: Információszolgálat Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 27 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!