TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPKEZELÉS

Átírás

1 TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPKEZELÉS Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II.

2 GYEPEK HELYREÁLLÍTÁSA A gyepi biodiverzitás csökkenésének okai Területcsökkenés Beszántás, beépítés Spontán szukcesszió (hegyvidéki területeken) Erdőtelepítés Degradálódás GYEPESÍTÉS /GYEPTELEPÍTÉS GYEPKEZELÉS MEGVÁLTOZÁSA ragmentálódás Kezelés megváltozása (felhagyás vagy intenzifikáció) Megváltozott vízállapot és szárazföldi eutrofizáció Prach et al. (2016): Ch Rutledge Handbook of Ecological Restoration (in press)

3 GYEPKEZELÉS Az európai gyepterületek zöme erdőirtások következtében jött létre és a rendszeres gyepkezelés tartja fenn őket. Legeltetési rendszerek (túlnyomórészt szarvasmarha és juh fajták) Kaszált gyepterületek (hegyi és síkvidéki kaszálógyepek) A jelen trendek főleg a hegyvidéki területek esetében a felhagyás míg a síkvidéki területek esetében az intenzívebbé váló használat irányába mutatnak

4 GYEPKEZELÉS Értékes gyepterületeink Mintegy ha, ebből 68% áll valamilyen oltalom alatt és 31%-uk kizárólag NATURA 2000 védelem alatt A törvényileg védett (helyi, vagy országos védelem, exlege védett területek) területeken a védett területekre vonatkozó szabályozások az irányadók.

5 GYEPKEZELÉS NATURA 2000 területeken Hasznosítás módja legeltetés és kaszálás lehet Legeltetéshez előzetes engedélyeztetés szükséges Szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly lehetséges Túllegeltetés tilos Tápanyagutánpótlás (trágyázás) a legelő állat hullatékától eltekintve tilos Gyepterületen szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos

6 GYEPKEZELÉS NATURA 2000 területeken Tilos a belvíz elvezetése és a gyepterület öntözése Kaszálásos kezelés esetén a terület 5, de legfeljebb 10%-át kaszálatlanul kell hagyni Kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban be kell jelenteni A kaszálást a terület közepéről indulva kell kezdeni, vadriasztó lánc alkalmazása mellett Védekezni kell az inváziós fajok ellen Gyepfelszín maradandó károsítása tilos

7 GYEPKEZELÉS További irányelvek Vízállapot megőrzése kívánatos (tavaszi vizek, nedves gyepterületek kezelése, árasztás téli és kora tavaszi) Nedves gyepeket géppel nem célszerű kezelni Kerülni kell a fragmentálódást (utak kialakítása) ák és cserjék térfoglalása max 5% erelyéig (kivétel fás legelők) Meglévő fasorok megtartása és pótlása Égetés tilos Érzékeny fajok zavarásának minimalizálása

8 KASZÁLÁS Kaszálási módszerek Kézi kaszálás Hagyományos kézi kasza Vállra akasztható motoros fűkasza Gépi kaszálás Vágókéses kaszák (Ujjas kasza, duplakéses kasza) Rotációs kaszák (dobkasza, korongos vagy tárcsás kasza, liftkontrollos kasza)

9 KÉZI KASZÁLÁS Tradicionális népi gazdálkodás eleme kézi kaszálás alkalmazása gyepekben Lassú és időben elnyújtott gyepkezelési mód Igen mozaikos (térben és időben is) Természetvédelmi szempontból kívánatos, de munkaigényes

10 KÉZI KASZÁLÁS

11 GÉPI KASZÁLÁS Erőteljes beavatkozás, egyidejűleg távolítja el többnyire azonos magasságban a biomasszát Erősen homogenizál Akadályozhatja egyes fajok reprodukcióját Talajtömörödést okozhat Alacsony gyepmagasság mellett a gyep erősen kiszáradhat, erősen növelheti a talajfelszínen kúszó vagy tőlevélrózsás fajok mennyiségét

12 GÉPI KASZÁLÁS Vágókéses kaszák Ujjas kasza Egy álló és egy mozgó késsor (szakállvágó) eltorlódhat a növényzet, eltömődik Kis munkavégzési sebesség, nagy karbantartási igény Duplakéses kasza Két mozgó késsor - > nincs feltorlódás Állítható vágásmagasság, nagy karbantartási igény Kismértékű talaj-tömörödés Zsombékos struktúra megőrizhető

13 GÉPI KASZÁLÁS Ujjas kasza Duplakéses kasza

14 GÉPI KASZÁLÁS Rotációs kaszák Dobkasza Két alsó tányér között vannak a kések Egymás felé forogva a védőponyvának vágják a kaszálékot Változtatható magasság (28-50mm között) Nagyobb sebességűek, de zajosak Korongos vagy tárcsás kasza Ellipszis alakú korongok hosszanti végén vannak a kések Magasabb vágás, mint a dobkaszánál, forgó rész nem éri el a talajt Homogenizáló hatású Megszünteti a zsombékos struktúrát

15 GÉPI KASZÁLÁS Dobkasza

16 GÉPI KASZÁLÁS Korongos vagy tárcsás kasza

17 GÉPI KASZÁLÁS Liftkontrollos kasza Szársértős kasza

18 GÉPI KASZÁLÁS

19 KASZÁLÁS GYAKORISÁGA Természetvédelmi szempontból kívánatos az évi egyszeri kaszálás A gyakorlatban előfordul az évi háromszori kaszálás is Őszi (nyár végi) vs tavaszi (nyár eleji) kaszálás A HNP területén június 15-e után lehet a Natura 2000 és a védett területeken kaszálni Rendszeres konfliktus a természetvédelem és a gazdálkodói oldal között

20 HEGYI KASZÁLÓRÉTEK KEZELÉSE Gyertyán-kúti-rétek (Zempléni hg.) 1993-tól zajló kezelési vizsgálat, ben mintavételezve Nedves kékperjés és száraz-mezofil gyep Újrakezdett kezelés hatása a vegetáció fajösszetételére és tömegességi viszonyaira Természetvédelmi szempontból optimális gyepkezelési stratégia kialakítása Valkó et al. (2011): Restoration Ecology 19: 9-15.

21 HEGYI KASZÁLÓRÉTEK KEZELÉSE a kaszálás hozzájárul a magas fajgazdagság fenntartásához és az avar-felhalmozódás csökkentéséhez A kaszálórétek faj és virággazdagságának fenntartásához és a sokféleségének megőrzéséhez a mozaikos kezelés kulcsfontosságú. Egyes értékes fajok a rendszeres kaszálást igénylik, mások pedig a rendszeresen nem kaszált foltokban tömegesek. Valkó et al. (2012): lora 207:

22 HEGYI KASZÁLÓRÉTEK KEZELÉSE Száraz-mezofil gyepek Kékperjés láprétek Kétszikű biomassza NMDS ordináció Összetételben jól elkülönülnek a gyepek és a kezelések A kaszálás a magas fajszám mellett homogenizálja a gyepet Valkó et al. (2012): lora 207:

23 KASZÁLÁS ÉS LEGELTETÉS Kaszálás hátrányai Homogenizál (fajkészlet és dominancia viszonyok) Nem produkál felnyíló foltokat a vegetációban Nem szelektív főleg a domináns fajra hat Egy adott (vagy néhány) időponthoz kötött (magprodukció!) Egyszeri drasztikus beavatkozás nagy mennyiségű (teljes) biomassza eltávolítása mellett

24 KASZÁLÁS ÉS LEGELTETÉS Legeltetés hátrányai Szelektív (vegetációra, fajra, egyedre) Törvényi szabályozás és élőállat vásárlás Nagy tőke kell az állatállomány vásárlásához és fenntartásához (állat, létesítmények, kerítések, takarmány stb.) Szállítási költségek Állatok gondozása, tartása specifikus tudást igényel Munkaigényes (legeltetés) Egészségügyi problémák (járványok)

25 LEGELTETÉS Legleterjedtebb gyepkezelési módszer Hosszabb időléptéken fejti ki a hatását Leginkább természetközeli használati módnak tekinthető A hatások intenzitás, legelő állat és gyeptípus függőek

26 LEGELTETÉSI RENDSZEREK Szabad legeltetés (free grazing) Szabad láb alóli legeltetés Pányvás vagy bakterlegeltetés Kosarazó legeltetés őleg juhlegeltetés, kalickák kialakítása Szakaszos legeltetés, sávos legeltetés, szakaszváltó legeltetés Szakaszokra osztott legelőterület

27 LEGELTETÉS - SZARVASMARHA Táplálkozása tömegalapú, kevésbé szelektív Magasabb vegetációt igényel Taposási terhelése magas Egyenletesebb területhasználat jellemzi Nedves és üde gyepek kezelésére alkalmas Természetvédelmi célú gyepkezelésben kitüntetett szerepet játszik

28 LEGELTETÉS - SZARVASMARHA Szabad legeltetés és ridegtartás (az év teljes időszakában a területen van a marha) Heck marha élridegtartás (pl. szürkemarha, charolais)

29 LEGELTETÉS - JUH Magasabb fekvésű területek, rövidfüvű gyepek legeltetése Minőségi alapú táplálkozás, erősen szelektív kétszikűekre Alacsonyabb gyepmagasságú legelés ásszárúakat nem fogyasztanak, szúrós növényeket szintén nem Alacsonyabb taposási kár Erősen homogenizálhatnak

30 LEGELTETÉS - LÓ üves puszták őshonos legelő állata Przewalski lovak Rövidebb füvű gyepeket kedveli Erősen szelektíven legel nagymértékű taposás mellett

31 LEGELTETÉS - KECSKE Nem túlzottan válogatós Mindenféle növényi részt fogyaszt, biológiai fűnyíró Lágyszárúak 3-5 cm magasságig, fásszárúak 1.6m magasságig képesek lerágni, a kérget is Nehezen kezelhetőek Kiválóak cserjésedés megakadályozása vagy szórós, tüskés vegetáció eltüntetésére.

32 LEGELTETÉS - KECSKE

33 LEGELTETÉS - BIVALY Hasonló a területhasználata, mint a szarvasmarháé, azonban a nedves-vizes élőhely-típusokat kedveli Nehezen kezelhető, ezért általában szabad legeltetésben hasznosítható Erős taposás jellemzi

34 LEGELTETÉS - MANGALICA Ridegtartott sertésfélék közé tartozik A nedvesebb vegetációtípusokat kedvelik Egyenetlen talajfelszín Túrással erősen károsítják a gyepeket Rizómákat is elfogyasztják a nád vagy a zsióka visszaszorítására alkalmasak lehetnek

35 LEGELTETÉS - LÚD Természetvédelmi kezelésben alárendelt szerepű Denudációig legelheti a gyepet Magas forszfor és káliumtartalmú ürüléke van Magas gyommagtartalom a takarmányozás miatt

36 LEGELÉS HATÁSAI A GYEPEKRE Meglepően kevés a jól dokumentált, tervezett kísérletes vizsgálat A legtöbb áttekintő tanulmány nem differenciál: A legelő állatra Érintett gyeptípusra Legelési nyomásra, időtartamra, legeltetési módszerre Gyakran tesznek javaslatot természetvédelmi gyepkezelésre anélkül, hogy megalapozó vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnának

37 ELTÉRŐ LEGELŐ ÁLLAT Szürkemarha és juhlegelés összehasonlítás Több legelési nyomás ( és ÁE/ha) Rövidfüvű szikes gyepek Tóth et al. (2016): Land Degradation & Development (in press)

38 ELTÉRŐ LEGELŐ ÁLLAT A marhalegelés intenzitástól függetlenül fajgazdagabb növényközösségek fenntartását tette lehetővé, mint a juhlegelés ->marhalegelés alacsonyabb szelektivitása A juhlegelés főleg a kétszikű fajokra volt szelektív A legelő állat típusa sokkal fontosabbnak bizonyult, mint a legelési intenzitás

39 ELTÉRŐ LEGELŐ ÁLLAT Characteristics Intensity Livestock type Intensity Livestock type p p p Species richness Shannon diversity Evenness Cover of short-lived graminoids Cover of short-lived forbs Cover of perennial graminoids Cover of perennial forbs Cover of legume species GLM Tóth et al. (2016): Land Degradation & Development (in press)

40 ELTÉRŐ GYEPKÖZÖSSÉG Szürkemarha legeltetés, 1ÁE/ha Három gyeptípus Másodlagos regenerálódott löszgyep Mezofil szikes rét Nedves szikes rét/mocsár átmenet Négy éves periódus azonos legelési nyomás mellett Török et al. (2014): PLOS One, e97095

41 ELTÉRŐ GYEPKÖZÖSSÉG SECONDARY DRY GRASSLAND Diversity Year p Grazing P p Species richness Specific height Moisture (WB) Perennial noxious Short-lived noxious MESOPHILOUS GRASSLAND p Diversity Species richness Site Year Grazing p Year Site p Grazing Site p Year Grazing Site p Grazing P Site p Year Grazing Year Site p Grazing Site p Year Grazing Site p Specific height Moisture (WB) Perennial noxious Short-lived noxious WET GRASSLAND Year p Grazing P Site p Year Grazing Year Site p Grazing Site p Year Grazing Site p Diversity Species richness Specific height Moisture (WB) Perennial noxious Short-lived noxious Year Török et al. (2014): PLOS One, e97095

42 ELTÉRŐ LEGELÉSI NYOMÁS 0.5 ÁE/ha 1.5 ÁE/ha élvad 4 ÁE/ha 2.5 ÁE/ha Török et al. (2016): Agriculture, Ecosystems & Environment 234: