Természetvédelmi biológia

Átírás

1 Természetvédelmi biológia

2 11. A védett füves területek kezelésének természetvédelmi irányelvei hazánkban

3 A gyepek jelentıssége Magyarországon A XX. elején még az egész kontinensen elterjedtek voltak, de az utóbbi évtizedekben azonban számuk riasztó mértékben megfogyatkozott. Füves élıhelyeink kiemelkedı jelentıségőek, védelmük, fenntartásuk a magyar természetvédelem egyik legfontosabb feladata. Minden gyeptípusnak megvan a sajátos szerepe. A hagyományos állattartás és gyepgazdálkodás alakította ki. Az évi Természetvédelmi törvény alapján a természetközeli állapotú gyepek természeti területként kezelendık, gyepgazdálkodás a gyeptípusnak megfelelı legeltetéssel, kaszálással, vegyszerek mérsékelt, természetkímélı használatával történhet.

4 Történeti áttekintés A honfoglalás idıszakában a füves élıhelyek kiterjedése kb. 30%. A népvándorlás korában és a honfoglalás után ez az arány növekedett. A török hódoltság idején az erdıterület rovására nıttek a legelık. XVIII. sz. a maradék löszgyepek feltörése, szántóvá alakítás. XIX. sz. folyószabályozás, mocsaras területek lecsapolása. Késıbb a szántóföldi növénytermesztés szerepe nı, a gyepek fragmentálódása figyelhetı meg.

5 Gyephasználati módok Hagyományos gazdálkodási mód A XX. sz. elejéig általánosan jellemzı volt. Változatos földhasználat, alacsony intenzitás. Csak állati és emberi erı alkalmazása. Külterjes mezıgazdaság Modern gépeket használnak, nagyobb hozamú fajtákat alkalmaznak, ez a természeti értékek számára kevésbé kedvezı. Belterjes mezıgazdaság Iparszerő eljárások, tápanyagtartalmat mesterségesen növelik, talaj- és vízviszonyokat megváltoztatják.

6 Gyeptípusok Természetes és természetközeli gyepek 1. Löszgyepek 2. Homoki gyepek 3. Szikes gyepek 4. Sziklagyepek 5. Lejtıgyepek (Lejtısztyepprétek) 6. Félszáraz és üde gyepek 7. Nedves (mocsár- és láp-) rétek Antropogén gyepek 8. Intenzív gyepek

7 Füves területek kezelése általános információk Füves területek kialakításában az évszázadokon át alkalmazott kezelésnek, gazdálkodásnak döntı szerepe van. Csak így elızhetı meg a szukcesszió, a cserjésedés, erdısödés. A legeltetés, kaszálás, égetés a szukcessziós folyamatok megállítását, ıshonos gyepalkotó fajok terjeszkedését, idegenhonos fajok megtelepedését is eredményezi.

8 Extenzív gyepgazdálkodás hatása Nagyobb a természetszerő vegetáció aránya, mint az intenzív rendszerek esetében. A talaj alacsonyabb tápanyagtartalma sok veszélyeztetett faj számára biztosít kedvezı körülményeket. Nagyobb az élıhelyi diverzitás.

9 Gépi kaszálás hatása. Intenzív gyepgazdálkodás hatása Nehéz gépek miatt a talaj károsodik, a gyepek gyomosodnak. Az állattartásban új fajták jelentek meg. Nagy termıképességő teheneknél nem elég a legelés, kaszálásra tértek át. A mőtrágyák a gyepek fajösszetételét befolyásolják. Gépekkel a gyepterületek könnyen feltörhetık, az ökológiai viszonyok megváltoznak. Vízgazdálkodási gépekkel a lecsapolás, öntözés egyszerőbb.

10 Természetvédelmi kezelési feladatok védett területeken 1. Állami tulajdonú, nemzeti park vagyon- és természetvédelmi kezelésében lévı területek. 2. Vagyonkezelıi jog nem a természetvédelmi hatóság kezében van, de természetvédelmi kezelı az igazgatóság. 3. Sem a vagyonkezelıi jog, sem a természetvédelmi kezelıi jog nem a nemzeti parkot illeti.

11 A hazai füves élıhelyek kezelési lehetıségei Be nem avatkozás Egyes gyeptípusok nem igénylik a kezelést. Célja a szukcessziós folyamatok szabad lefolyásának biztosítása. Kezelés felhagyását követı hatások Agresszív fajok terjedése, elszáradt fő felhalmozódása (filcesedés). Vízháztartás megváltozása. Hatás az állatvilágra.

12 Az aktív kezelés módjai Legeltetés Kaszálás Égetés Gyepfelújítás Vegyszerezés Vízgazdálkodás Egyéb kiegészítı kezelések

13 1. Legeltetés A gyepkezelések legelterjedtebb módja, hatását hosszabb idın keresztül fejti ki, mint a kaszálás, égetés. A leginkább természetközeli használat. A gyepek mozaikos képének kialakításában nagy szerepe van. Az állatfaj, -fajta, -létszám, a legelés technológiája, idıbeli beosztásának megválasztásával befolyásolni tudjuk a terület térbeli szerkezetét. Szelekciós hatás. Taposás hatása.

14 A gyepterület teherbírása és terhelése Túllegeltetés a legelı állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása. Tönkreteszi a növényzet struktúráját. A gyep záródás hiányossá válik. Csupasz talajfelszínek jönnek létre. Csökken a fajszám. A gyomosodás, az erózió fokozódik. Alullegeltetés Magasabb füvek, cserjék elszaporodását okozza. Alacsonynövéső növényfajok, sok gerinctelen faj és talajon fészkelı madarak tőnhetnek el. Megnehezítheti a megfelelı legelési rendszer visszaállítását.

15 Az optimális állatlétszám kiszámítása A gyep termıképessége Évrıl-évre változó, függ a faji összetételtıl, talajtól, vízháztartástól, csapadék mennyiségétıl. A termés idıbeli eloszlása nem egyenletes, tavasszal, nyár elején sok, majd kevés és ısszel a csapadék miatt megint több lehet. Növedék Függ az alkalmazott állattól. Regenerációs idı.

16 A legeltetés idıtartama A hagyományok szerint a legeltetést április 24-én szokás megkezdeni (György napján) és november 1-én szokás befejezni. Egész évben nagy taposáskár. Értékes növényfajok virágzása alatti erıs legeltetés csökkentheti a virágok számát, ill. a magtermést. Kora tavaszi legeltetés alkalmas lehet egyes agresszív főfajok megfékezésére, nyíltabb gyepstruktúra kialakítására. Nem javasolt a földön fészkelı madarak költési idıszaka alatti legeltetés sem, csak nyár közepe után. İszi legeltetés intenzitását csökkenteni kell a rovarok telelıhelyeit biztosítandó.

17 A legelı állatlétszám kiszámítása

18 Legelı állatfajok Az egyes állatfajok és fajták a gyepet különbözı mértékben és módon veszik igénybe. Az egyes állatfajoknak (fajtáknak) a gyepre egymástól eltérı specifikus hatásuk van. Az állatok szelektíven legelnek, ez meghatározza, hogy adott faj milyen hatással van a növényzetre. Különbözı fajok legelés szokásai igen eltérıek lehetnek, gyakran a fajták között is nagy eltérések adódnak, más-más hatás a füves területekre is. Talajadottságok figyelembevétele. Szarvasmarha (+), Juh (,+), Ló (+, ), Kecske (,+), Vízi bivaly (,+), Házi sertés (,+), Házi lúd és kacsa ( )

19 Legeltetés módjai Szabad legeltetés Szabad láb alóli legeltetés Pányvázásos Szakaszolásos legeltetés Adagolásos vagy sávos legeltetés Rendszertelen legeltetés

20 a. Szarvasmarha legeltetése Szerepük kiemelkedı a fátlan élıhelyeink kialakulásában és fenntartásában. Magasabb, erısebb növényzetet fogyasztja, minimum 30 cm-es füvet igényel. Az egyedek a területen eloszlanak, egyenletesebben használják. Szelektíven legel, mozaikossá teszi a területet. Taposása viszonylag jelentıs, de jóval kevesebb egyed fér el, így csökken a madárfészkek, ritka növények széttaposásának veszélye. Alkalmasabb nedves és üde gyepek, ill. magasabb füvő területek legelésére, gyep fellazítására, legelık állapotának javítására.

21 a1. Húshasznú szarvasmarha legeltetése Magyar szürke szarvasmarha Ridegtartásra és természetvédelmi célú gyepkezelésre alkalmas fajta. A szelektív legelés kevésbé érvényesül. Heck marha Ridegtartásra és természetvédelmi célú gyepkezelésre igen alkalmas. Charolais Nagytestő, ezért sokat tapos- és rág, ennek ellenére rideg tartásra alkalmas. A szelektív legelés kevésbé érvényesül. Magyar tarka marha Közepes termető, a szürke marhához hasonlóan legel, taposása jelentısebb.

22 a2. Tejhasznú szarvasmarha legeltetése Magyar tarka marha Taposása jelentıs a jól megválasztott legelı nyomás mellett is. Holstein fries marha Intenzív gyephasznosítással jár. Egyéb kis testő szarvasmarhák Kisebb mértékő a taposás. Nagyobb legelık legeltetésére nem alkalmasak.

23 b. Juh legeltetése A szárazabb fekvéső, rövidfüvő gyepterületek hasznosítására alkalmas. Talajhoz közel rágnak, a rövid- és lágyfüvő legelıket kedvelik. Mozaikos területet alakítanak ki. 1 cm-es magasságig mindent lelegelnek, sok faj visszaszorulását okozzák. Fás szárú fajokat nem fogyasztanak, így azok elszaporodhatnak. A taposási kár a legkisebb a többi fajhoz képest. A gyepes védett területek vízháztartásának természetvédelmi célból történı, részbeni rekonstrukciója után a juhlegeltetés nem megvalósítható.

24 Juhfajták Racka Száraz gyeptípusokra, laza talajra alkalmazható, mert kis testtömegő. Legkönnyebben kezelhetı faj. Cigája Száraz gyeptípusokra alkalmazható, a nedves területeken kevésbé sántul le mint a merino és racka. Közepes testtömegő. Merino A legnagyobb testtömegő és a legkésıbb betelepített fajta. Védett természeti területeken legeltetése nem javasolt.

25 c. Ló legeltetése A ló a száraz füves puszták legelı állata. A rövidebb füvő élıhelyeket kedveli és szelektálva legel. Hajlamosak egyes területeket túllegelni, másokat érintetlenül hagynak. Legnagyobb mértékő taposást és gyomosítást okoznak. Az igen nagy kiterjedéső pusztai élıhelyeinket, viszonylag kis növénytani értékő területeket érdemes legeltetni velük. Domboldalak legelésére a legalkalmasabbak.

26 Lófajták Telivérek igényesek, nehezen kezelhetık. nagy mozgás igényő fajták legeltetése nem ajánlott. Hagyományos pónifajták Legjobbak természetvédelmi szempontból. Fás növényeket is fogyasztanak, felnyitják a felverıdött, bokros területeket. Felhagyott területek helyreállítására különösen alkalmasak. A hidegvérő és kis termető fajok, fajták (Przsewalszkij ló, Hucul) minden típusú legelıt legelnek és aránylag egyenletesen.

27 d. Kecske legeltetése Igen agresszíven, válogatás nélkül mindent lelegel. Ha cserjésedik egy gyepterület, annak megnyitására alkalmas. Főféléket 3-5 cm-es magasságig rágják le, fák lombját 1,6 m magasságig képesek leenni. Szikesek, láprétek, sziklagyepek legeltetésére nem ajánlatosak. Nehezen kezelhetık.

28 e. Vízi bivaly legeltetése A Kárpát-medencében nem ıshonos, de évszázadok ót tenyésztett. A szarvasmarhához hasonló módon legel. Elınyben részesíti az üde élıhelyeket, a nedvesebb gyepeket, tavak, tócsák, csatornák, erek környékét. Nehezebben kezelhetı. Természetvédelmi szempontból inkább vizes területek kezelésében célszerő az alkalmazásuk. Csak rendszertelen legeltetésre alkalmas.

29 f. Házi sertés legeltetése A hazánkban tenyésztett fajták szeretik a víz közelségét és a vízhatásnak kitett vegetációtípusokat. A külterjes módon tartott sertéseknél a legeltetés akár teljes mértékben fedezheti a táplálék szükségletet. Túrásukból eredı gyepszerkezet sérülése. Mangalica: Nem válogatós, a rizómák kitúrásával nyílt és egyenetlen talajfelszínt hoz létre. A víz közelségét különösen igényli. Csak rendszertelen legeltetésre alkalmasak.

30 g. Házi lúd és házi kacsa legeltetése A házi lúd és a házi kacsa az alacsonyfüvő réteket kedveli, a füvet tövig rágja. A rétek fajkészletét tönkre teszi és trágyája kiégeti a legelıt. A legelı felhagyása után nitrofil gyomnövény vegetáció alakul ki, a terület nehezen regenerálódik.

31 İsi jellegő háziállatfajták alkalmazhatósága Fajta Jellemzık Alkalmazhatóság Hátrányok Gazdaságosság Megjegyzés Igen ellenálló, Idegenforg egész évben ridegen almi tartható, igénytelen. szempontb kg. ól igen jelentıs. Szürkemarha Elsısorban szikes puszták állata. Nedves területekete is szivesen legeli, akár cm-es vízben is. Tarlókat, durva növényzető legelıket is jól hasznosítja. Nehéz, laza talajokon nem alkalmazható. Nedves talajokon nagy taposási kár. Nehezebben kezelhetı, mint a többi szarvasmarha. Jó húst termel, de lassan nı. Biohús termelésre alkalmas, tejtermelésre nem. Racka juh Igen ellenálló, ridegen tartható, igénytelen. Kis testömegő, kg. Minden száraz gyeptípusra jó, kis tömege miatt laza talajokon ideális. 0 Nem tenyészhetı gazdaságosan, idegenforgalmi hasznosítású termékek készítéséhez jó (suba, szarv, bır). Idegenforg almi szempontb ól igen jelentıs. Cigája juh Ellenálló, viszonylag igénytelen. Közepes tömegő. Minden száraz gyeptípuson legeltethetı. Elızınél kevésbé igénytelen. Jó tejhozamú, géppel fejhetı. Báránya gyorsan nı. Haza és külföldi piacokon egyaránt keresett. 0

32 İsi jellegő háziállatfajták alkalmazhatósága Fajta Jellemzık Alkalmazhatóság Hátrányok Gazdaságosság Megjegyzés Igen ellenálló, Jól tejelı 0 váltkozékony, egyedek kis tömegő, gazdaságosan szarvval, vagy tarthatók, gidája anélkül. jól eladható. Parlagi kecske Hucul ló Igen ellenálló, ridegen tartható, igénytelen kg. Könnyen tenyészthetı, nyugodt, tanulékony. Bokos, durva növényzető terület rehabilitációjára, fák sarjainak visszaszorítására jó. Minden típusú legelıt legel, egyenletesen, nem válogatós. Agresszíven legel, nehezen kezelhetı, nehéz bekerített területen tartani. Kevert nyájban támadó lehet. Bokos terület megnyitására nem alkalmas. Igénytelen, kevesebb takamányt igényel, így gazdaságos. Jól tenyészthetı. 0

33 2. Kaszálás Kézi kaszálás Lassabb, idıben elnyújtott, egyes területeket minden évben más-más idıpontban kaszálták. Mozaikos gyepet eredményez. Természetvédelmi szempontból elınyıs kezelés. Gépi kaszálás A gépi kaszálás egyszerre távolítja el a növényzetet. A mozaikosság megszőnését okozza. Talajtömörödést okoz, megváltoztatja a felszíni vizek folyásának jellegét. A mélyen kaszált gyep nehezen sarjadzik, nyáron kiég, kiszárad, talaja megkeményedik, csupasz foltok keletkeznek.

34 Gépi kaszálás Forgódobos kasza Homogenizáló hatású és a zsombékos jelleg teljes eltőnését eredményezi. Sok taposással jár. Alternáló, ujjas főkasza Homogenizáló hatású, de a zsombékos jelleg megırizhetı. Kevesebb taposással jár.

35 Kaszálások száma és ideje 2 évente kaszálás, évente egyszer, évente kétszer, évente háromszor. Évente egyszeri kaszálás kívánatos természetvédelmi szempontból. Botanikai értékek védelme érdekében a kaszálást az értékes fajok termésérése után lenne célszerő kaszálni. Javasolt a széna eltávolítása. Megfelelı technológiák alkalmazása. Vadriasztó használata. Földön fészkelı madarak fészkei körül nem szabad a költés befejezéséig kaszálni. Jó módszer a felhagyott területek helyreállításában, ill. bokrosodott, szúrós növényekkel teli legelık esetén. Lehetıség van mozaikos terület létrehozására.

36 Kaszálás módjai Bekerítéses kaszálás Sávos kaszálás Mozaikos kaszálás A kórós és magasfüvő élıhelyekhez kötıdı, vagy a kaszálás idıpontjában szaporodó élılények megırzésében elsıdleges szerepe van a kaszálókon. Mozaik nélküli kaszálás Homogenizál és szelektál. Főtarló nélküli kaszálás A zsombékos jelleg teljes eltőnését okozza. Minimum 8-10 cm főtarlót hagyó kaszálás A zsombékos jelleg megırizhetı.

37 Esettanulmány a hariskímélı gazdálkodás módszerei Rejtızködı életmódot folytat, magas, 20 cm feletti füvet igényel. Fiókák túlélési esélye igen jó, a gyakorlatban a kaszálás miatt többségük elpusztul. Augusztus-szeptemberben az öregek vedlenek, átmenetileg röpképtelenek. Pusztulásának legfontosabb oka a gépi kaszálás elterjedése. A hagyományos kaszálás 35-40%-os pusztulást okoz, mely a haris kímélı módszerekkel 7%-ra csökkenthetı. Kihasználják a haris rejtızködı viselkedését, veszély esetén főben szaladva próbál elmenekülni. A módszerek lényege, hogy a madarakat a tábla szélére vagy egy le nem kaszált területre szorítja.

38

39 3. Égetés Drasztikus beavatkozás, folyamatos alkalmazása gyep esetén nem javasolt. A zsombékos jelleg és a főavar mennyisége csökken, hatása az élılény-csoportok faji és mennyiségi összetételének változásában mérhetı le. A gyepek regenerálódó képessége az élıhelytıl függ. Többszöri égetés fajszegényedéshez vezet.

40 3. Égetés (folytatás) A gyorsan átszaladó tőz általában nem károsítja túlzottan a növényzetet. Leginkább a gerinctelen faunát károsítja. Könnyen kipusztíthat kis populációkat. Gyomosodott, degradált gyepek helyreállításakor kerülhet rá sor. Égetést vegetációs idın kívül, kis foltokban kell elvégezni.

41 Esettanulmány Homoki gyep égetésének hatása (Hajdúbagos: Nagy- Nyomás) Mozaikos elrendezıdéső homoki pusztagyepekre jellemzı társulások, nedves gyepekkel váltakoznak februárjában illegálisan leégették a magyar kökörcsines gyepfolt nagy részét. Márciusban a kökörcsinek fejlıdésnek indultak, erıteljesen virágoztak, a termésprodukció pedig hatalmas volt. A védendı magyar ebnyelvfő tılevelei is átvészelték a tüzet. Homoki vértı, homoki nıszirom is jól tőrte a tüzet. A legelı szélén az akácsarjak jobban károsodtak, sok nem hajtott ki.

42 4. Gyepfelújítás A gyep hozamának növelésére és a széna minıségének javítására alkalmazott módszerek. Kizárólag a legelı állatok trágyázása tekinthetı természetvédelmi szempontból is egyértelmően pozitívan értékelhetınek. Mechanikai beavatkozás A talaj- és gyepszerkezet megváltozását okozza: mechanikai gyomirtás, fogasolás, tárcsázás, tömörítés. Főfaj csere A rétek fajösszetételének csökkenését okozza. Szervesanyag utánpótlás A rétek fajösszetételének kismértékő csökkenését okozza: szervestrágya-szórás, mőtrágya-szórás, hígtrágyázás, legelı állatok trágyázása.

43 5. Vegyszerezés A gyepek élıvilágának pusztulását és fajkészletének redukálódását okozó természetvédelmi szempontból káros beavatkozások. Hatásukra megváltozik a talaj tápanyag-összetétele. Fajszegényedéshez vezet, néhány főfaj elterjedését segíti, visszaszorulnak a kevéssé kompetitív, ritka fajok. A törvény szerint mőtrágya csak indokolt esetben, természetkímélı módon használható, egyes szerek természeti területeken betilthatók. Invazív fajok visszaszorítása. Gyomok és kártevık visszaszorítása.

44 6. Vízgazdálkodás A legértékesebb, legkevésbé átalakult gyepek esetében alapvetı fontosságú a megfelelı hidrológiai viszonyok helyreállítása, ill. javítása. A legkisebb csatornák visszatöltése. A közepesek szakaszolása. A nagyobb csatornák mőtárgyak elhelyezésével, vízelvezetés helyett öntözésre használhatók. Csurgalékvíz szántókról, folyókból eutróf és szennyezett vizek

45 6. Vízgazdálkodás (folytatás) Szikes gyepek ıszi, tavaszi árasztásával kiváló táplálkozóhelyet létesíthetünk a vonuló vízimadaraknak. Hajdani természetes ártereken nem káros az árasztás, az élıvilág képes átvészelni. A természetes idıszakra, az ıszi-tavaszi áradás, esızések idejére kell idızíteni. Füves területek további csatornázását meg kell akadályozni.

46 7. Talajmővelés Legelık, kaszálók mezıgazdasági célú kezelését az értékes gyepeken a védelmi igények figyelembevételével kell végezni. Sérült gyepeken csak szerves trágya kijuttatása célszerő. Boronálás tilos, mert megbontja a gyep szerkezetét. Gyomosodás ellen mechanikus irtás célszerő, magérés elıtti kaszálással, vagy hagyományos gyomkiszúrással. Felülvetés, felszántás utáni újratelepítés kerülendı. A talaj bolygatása egyes gerinctelen fajok esetében (pl. egyenesszárnyúak) fontos lehet. Kedvezı élıhely alakítható ki ezzel a széki csérnek ill. az ugartyúknak.

47 8. Egyéb kiegészítı kezelések cserjeirtás szárzúzózás tájidegen fás- és lágyszárúak irtása nádaratás nyílt vízfelület kialakítása kotrással különleges esetekben történı kezelés ideiglenes és állandó építmények elhelyezése anyagnyerı hely létesítése vagy a föld felszínének eltávolítása gyepeken gépjármővel történı közlekedés területhatárok megjelölésének módja vadon termı gombák és gyógynövények győjtése a kaszálások során vadriasztó lánc használata természetvédelmi célú vadgazdálkodás jelenleg elterjedt vadgazdálkodás turista és lovagló útvonalak kijelölése sport tevékenységek

48 Esettanulmány A pusztaföldvári Nagytatársáncon lévı ısgyep fenntartása Fél hektáros ısgyep : löszpusztagyep. Fokozottan védett növénye a kónya zsálya. İsi, bolygatatlan gyepek fajai élnek itt. Kezelési célok Veszélyeztetı tényezık Alkalmazott kezelés

49 Esettanulmány Nyílt és zárt homokpuszta-felszínek fenntartása Fülöpházán Az itt található mozgó homokbuckás Közép-Európában az egyedülálló. A nyílt homokpuszta-gyepekben több ritka, védett növényfaj található. A tartós szegfő endemikus növény. Állatvilágában kiemelkedı jelentıségő a gazdag rovarfauna, az igen nagy denzitású homoki gyík, zöld gyík és fürge gyík állománya. Több fokozottan védett madárfaj fészkelése (szalakóta, gyurgyalag, ugartyúk).

50 Kezelési célok A mozgó és kötött homokbuckák mozaikjának megırzése. Az értékes homokpuszta-gyepek és a buckaközi mélyedések flórájának és faunájának megırzése. A boróka területen való fennmaradásának és természetes terjedésének biztosítása. A terjeszkedı nyárfajok és az akác visszaszorítása. A hagyományos gazdálkodási módok visszaállítása.

51 Veszélyeztetı tényezık A hagyományos legeltetés megszőnése. Agresszív, tájidegen fajok terjeszkedése (pl. bálványfa, selyemkóró, átoktüske és betyárkóró). Nyársarjak intenzív terjedése többféle élıhelyen: homokbuckák oldalán illetve tetején, buckaközi mélyedésekben. Szárazodás, amely leginkább a buckaközi lápréteket fenyegeti. A mozgó buckákon, a csupasz homokfelszíneken a vegetáció megtelepedése.

52 Alkalmazott kezelési stratégiák A buckaterületek terelt nyájakkal való legeltetését fel kell hagyni. Rövid ideig tartó, intenzív legeltetés kecskékkel, kis területen, a nyárak visszaszorítására. Mozgó bucka fenntartása, létrehozása. Itt tíz kecskébıl és öt rackajuhból álló kevert nyájjal legeltetve. Az erdıszéli sarjterjedés korlátozása nem oldható meg, mivel ehhez nagyobb kiterjedéső terület egyidejő kezelésére lenne szükség. Azokon a területeken, ahol a nyársarjak a buckaközi mélyedésekbe, illetve védett/ritka növények élıhelyére hatoltak be, területkímélı vegyszeres eljárásokat kell kidolgozni.

53 Esettanulmány a gyertyánkúti rétek rekonstrukciója A kaszálás elhagyásával és a hegyi falvak állatállományának csökkenésével a hegyi réteken megindult, illetve felgyorsult az erdısödés. Számos védett és védelemre érdemes növényfaj él itt. A gyertyán- és a nyírújulat borításának növekedésével fokozódik a degradáltság mértéke. A nyolcvanas évek közepétıl kaszálás, késıbb a fiatal nyírek kivágása.

54 A kezelés célja A további beerdısülés megakadályozása, a gyepek újulatmentesítése. A kivágott gyertyán és nyír sarjai 2-3 évig tartó ismételt irtással és 1-2 évi kaszálással tőnnek el véglegesen. A gyepterületek növelése kaszálással, az erdıszélek vágásával. A munkálatok végén távlati célként a rétek egykori kiterjedésének elérése szerepel.

55 Esettanulmány Az Ásotthalmi Csodarét természetvédelmi kezelése Veszélyeztetı tényezık A talajvízszint csökkenése a hosszan tartó aszály hatására. Gyomosodás: fıleg az út mellett, a gyomos szántók felıl. Mőtrágya bemosódás a szomszédos szántókról, ami a gyomosodást is elısegíti. Nád terjedése.

56 Természetvédelmi kezelés A kaszálás idıpontja. A talajvízszint-csökkenés ellensúlyozása. A gyomosodás visszaszorítása. A nád visszaszorítása. A területek tulajdonjogának megszerzése.