A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM CAFETERIA SZABÁLYZATA. BUDAPEST (Hatályos február 24. napjától)

Átírás

1 A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM CAFETERIA SZABÁLYZATA BUDAPEST (Hatályos február 24. napjától) 1

2 I. RÉSZ A RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Bevezetés A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) választható béren kívüli javadalmazási rendszer (a továbbiakban: Cafeteria) útján kívánja biztosítani, hogy az általa munkáltatóként nyújtott juttatások, a lehető legjobban igazodjanak a közalkalmazottak egyedi igényeihez és korszerű juttatási rendszer jöjjön létre a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően. Ennek érdekében az Egyetem Szenátusa az Egyetem évi Cafeteria Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg. A Szabályzat célja 1. Jelen Szabályzat célja az Egyetem Cafeteria rendszerének működtetésére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása a évi adótörvényeknek megfelelően, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. A Szabályzat hatálya 2. (1) Jelen Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyetemre, mint munkáltatóra, valamint az Egyetem valamennyi szervezeti egységénél közalkalmazotti jogviszonyban álló, teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottjára. (2) Jelen Szabályzat hatálya nem terjed ki a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott és megbízási jogviszonyban álló személyekre. (3) Az Egyetem költségvetésében elfogadott keret terhére és abban meghatározott mértékig egyéb, egyes meghatározott juttatások is nyújthatók a jogosultak számára, amelyről kollektív szerződés rendelkezik. Fogalommeghatározás 3. (1) Adómentességi/kedvezményes adózású korlát: az egyes javadalmazási elemek leírásában szereplő, a munkáltató szempontjából kedvezményes adó- és járulékteherrel, vagy adó- és járulékmentesen adható maximális juttatási érték. (2) Áthúzódó keret: amennyiben a közalkalmazotti jogviszony létesítése és a próbaidő lejárta két naptári évre esik, az előző évről áthozott keretösszeg felhasználására a tárgyévben hatályos adó- és járuléktörvények vonatkoznak. (3) Belépő közalkalmazott: év közben az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyt létesítő, továbbá a szülési szabadságról, GYED-ről, GYES-ről, illetve a 30 napon túli fizetés nélküli szabadságról, a 90 napot meghaladó keresőképtelen állományból visszatérő közalkalmazott, akinek a Cafeteria jogosultsága év közben kezdődik, illetve módosul. (4) 1 Bölcsőde: olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést. 2 1 Beépítette a Szenátus február 23-i ülésén a 2017/2018-as tanévi (II. 23.) 57. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: február 2 Gyvt. 43. (1) bek. 2

3 (5) 3 Családi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosít. 4 (6) Főfoglalkozású jogviszony: jelen Szabályzat alkalmazása szempontjából főfoglalkozású jogviszonynak minősül az Egyetemmel fennálló jogviszony, ha a jogviszony létesítése idején a közalkalmazott nem rendelkezik más foglalkoztatóval fennálló korábbi időpontban létesített teljes, vagy az Egyetemmel létesített jogviszonynál hosszabb munkaidőben történő foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony). Amennyiben a közalkalmazottnak az Egyetemmel és más munkáltatóval is egyenlő mértékű részmunkaidős foglalkoztatásra irányuló jogviszonya áll fenn, és a közalkalmazott a másik munkáltatótól a másik munkáltató által kiállított igazolás alapján nem részesül Cafeteria juttatásban, a Cafeteria juttatás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az Egyetemmel főfoglalkozású jogviszonyban állna. Amennyiben más munkáltatótól a korábban létesített jogviszonya alapján a közalkalmazott Cafeteria juttatásban részesül, a közalkalmazott az Egyetemen Cafeteria juttatásra nem jogosult. (7) Időarányos keretösszeg: a jogosultság időtartamára eső naptári napok és az egy főre jutó éves keretösszeg alapján számított keret. (8) Juttatási elemek bruttó értéke: a közalkalmazott által választott juttatási elemek vásárlóértékét, a vásárlóértéket terhelő adó- és járulékterheket, valamint a szolgáltatói díjakat tartalmazza. Megegyezik az adott évre megállapított egy főre jutó keretösszeggel. (9) Juttatási elemek nettó értéke: a juttatási elemek vásárlóértéke. A közalkalmazott által a javadalmazásokra elköltött összeget tartalmazza, és nem foglalja magában annak munkáltatót terhelő adó- és járulékterheit, valamint a szolgáltatói díjakat. (10) Költségszorzó: a juttatások igénybevétele során a vásárlóértékre jutó, azt terhelő, eltérő mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség miatt alkalmazott átváltási szorzószám. (11) 5 Mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár több, a (10) bekezdésben foglalt bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. 6 (12) Sportrendezvény: a sportról szóló évi I. törvény 77. u) pontja szerint sportrendezvény a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. A sportesemény sportrendezvénynek minősül. 7 (13) Szülési szabadság: a évi I. törvény (Mt.) a alapján az anyát gyermeke születésével összefüggésben, vagy a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vevő nőt megillető egybefüggő 24 hetes időtartam. 8 A Cafeteria rendszer keretösszege 4. (1) A keretösszeg mértéke a évben: bruttó ,-Ft/fő/év, amely összeget egyéni választás alapján jelen Szabályzatban foglalt szabályok szerint lehet felhasználni. 9 (2) A közalkalmazottak számára megállapított egységes Cafeteria keretösszeg bruttó összeg, amely magában foglalja az egyes juttatásokat eltérő mértékben terhelő adókat és egyéb közterheket, valamint szolgáltatói díjakat is. Emiatt a rendelkezésre álló keretösszeg vásárlóértéke egyénenként eltérő lesz a választott 3 4 Gyvt. 44/A. (1) bek. 5 6 Gyvt. 43/A (1) bek

4 ellátások adó- és közteher tartalmától függően. A mindenkor hatályos törvényi szabályozás szerinti adóés járulékvonzatok alapján a különböző elemek bruttó és nettó értéke közötti átváltási arányok, költségszorzók évről évre változhatnak. (3) A költségszorzók mértéke a Szabályzatban és a Cafeteria nyilatkozatban találhatóak meg. Az egyes juttatási formák kiválasztásánál a juttatás ezen szorzószámokkal növelt értéke kerül levonásra a Cafeteria keretből. (4) A választható juttatások száma nincs korlátozva, annak csak a rendelkezésre álló kínálat, a keretösszeg és a jogszabályok, valamint jelen Szabályzat által meghatározott mérték szab határt. A Cafeteria rendszer alapelvei 5. (1) Az egész évben foglalkoztatott, Cafeteria keretösszegre jogosult közalkalmazottak számára azonos mértékű keretösszeg áll rendelkezésre, és azonos feltételek mellett választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül. (2) A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak a keretösszegből részmunkaidejük arányában részesülnek. (3) A közalkalmazottak naptári évre választanak a felkínált lehetőségek közül az éves keretösszeg figyelembevételével. (4) Amennyiben a Cafeteria jogosultság év közben kezdődik, vagy szűnik meg, a közalkalmazottat időarányosan megillető keretösszeget az éves keretösszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján kell megállapítani. (5) Év közben a választás módosítása nem megengedett, ez alól kivétel: a) az egyes javadalmazási elemeknél meghatározott esetekben engedélyezett módosítás; b) a 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állapotból visszatérő közalkalmazottak esetében amennyiben szükséges a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni a visszatérést követő 15 napon belül; c) a 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybe vevők esetén amennyiben szükséges a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni a visszatérést követő 15 napon belül; d) ha a közalkalmazott részmunkaidős foglalkoztatásból teljes munkaidős foglalkoztatásba, vagy teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidős foglalkoztatásba kerül, a módosítást követő 15 napon belül; e) ha a munkáltatói jogkörgyakorló a közalkalmazott indokolt írásbeli kérelmét kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben a választás módosítására egyedi engedélyével jóváhagyta, a jóváhagyástól számított 15 napon belül; f) az igazolatlan távollétről visszatérő közalkalmazottak esetében a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni a visszatérést követő 15 napon belül. (6) A közalkalmazott téves nyilatkozásra való hivatkozás címén indokolt írásbeli indokolt kérelme alapján, különös méltánylást érdemlő esetben a Cafeteria nyilatkozatot év közben legfeljebb egy alkalommal a munkáltatói jogkörgyakorló írásos engedélyével módosíthatja. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül a közalkalmazott életében bekövetkező olyan változás, amely nem volt előre látható, és a nyilatkozat módosítását indokolja. (7) A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre. (8) A tárgyévben év végén (december 31. napjáig) keletkező maradványösszeget (fel nem használt bruttó keretösszeg) úgy kell tekinteni, mintha arról a közalkalmazott a munkáltató javára lemondott volna. A maradványösszeg kifizetésére a közalkalmazottnak jogosultsága nem keletkezik. (9) Az egy főre jutó bruttó keretösszeg túllépése nem engedélyezett. Abban az esetben, ha a próbaidő két naptári évre áthúzódik, a korábbi évben keletkezett keretösszeg a tárgyévben hatályos adójogszabályok szerint használható fel. Számlával igazolandó szolgáltatások esetén a munkáltató kizárólag a Cafeteria 4

5 nyilatkozatban megjelölt összeget téríti meg a számla értékéből, amennyiben a közalkalmazott magasabb összegről hoz számlát. (10) Amennyiben a közalkalmazott az őt időarányosan megillető bruttó Cafeteria keretnél több juttatásban részesült, akkor köteles a felhasznált, de időarányosan őt nem megillető juttatások értékét a munkáltató részére készpénzben megtéríteni. Ez az összeg lehetőség szerint a nettó munkabérből vagy egyéb járandóságból kerül levonásra. Erre a közalkalmazott a nyilatkozat aláírásával a munkáltató részére felhatalmazást ad. Abban az esetben, amennyiben illetményből történő levonásra nincs lehetőség, közalkalmazott a visszafizetésre kötelezettséget vállal, az vele szemben fizetési felszólítás útján érvényesíthető. (11) A közalkalmazott halála esetén a keretek nem arányosíthatóak, illetve a már kifizetett juttatás nem követelhető vissza. A Cafeteria jogosultak köre 6. (1) Cafeteria keretösszegre jogosultak az Egyetem főfoglalkozású teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatott, határozatlan és határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottai, amennyiben az éves nyilatkozattétel időpontjában és a Cafeteria juttatás kifizetése megkezdésének időpontjában is az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyuk fennáll. (2) Nem jogosultak a Cafeteria igénybe vételére: a) az év közben belépő közalkalmazottak a próbaidő alatt nem vehetik igénybe a Cafeteriát (a próbaidő sikeres letelte után azonban visszamenőleg jogosultak a Cafeteria keretösszegre); b) a munkavégzési kötelezettség alól a jogviszony megszűnésével összefüggésben mentesített közalkalmazottak a mentesítés első napjától; c) a közalkalmazotti jogviszonyon kívüli szerződéses jogviszonyban (például megbízás, vállalkozás, stb.) foglalkoztatottak; d) a GYED-en, GYES-en lévő közalkalmazott a GYED, GYES idejére (ez alól kivételt képez, ha az Egyetem a GYED, GYES ideje alatt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatja a közalkalmazottat); e) a 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybe vevők, a fizetés nélküli szabadság első napjától a fizetés nélküli szabadság időtartamára; f) a 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állományban (amelynek időtartama megegyezik a betegszabadság és táppénzes ellátás együttes időtartamával) lévő közalkalmazottak a keresőképtelenség 91. napjától (kivéve a munkabalesetből származó keresőképtelenséget és a veszélyeztetett várandósságot), 10 g) azok a közalkalmazottak, akik más munkáltatótól Cafeteria juttatásban részesülnek (további jogviszony létesítése esetén a közalkalmazottnak minden esetben a másik munkáltató által kiadott igazolással kell igazolnia, hogy Cafeteria juttatásban nem részesül, ezen igazolás hiányában a közalkalmazott Cafeteria juttatásra nem jogosult); h) az igazolatlanul távol lévő közalkalmazottak az igazolatlan távollét ideje alatt; i) azok a közalkalmazottak, akiknek közalkalmazotti jogviszonya a Cafeteria nyilatkozattétel időpontját illetve a Cafeteria juttatás kifizetése megkezdésének időpontját megelőzően megszűnt. 10 5

6 Az igénybevétel általános szabályai A közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok 7. (1) A közalkalmazottak év közben létesített jogviszonya esetén a Cafeteria keretösszeg időarányos részére, a részmunkaidőben foglalkoztatottak az időarányos Cafeteria keretösszegre a részmunkaidő arányában jogosultak. (A keretösszeg vonatkozásában az adott év január 1-jén aktuális állapot az irányadó.) (2) Az év közben jogviszonyt létesítő közalkalmazott a próbaidő alatt nem jogosult a Cafeteria keretösszeg igénybevételére, a próbaidő letelte után azonban amennyiben a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a próbaidő lejártát követően fenntartja visszamenőlegesen jogosult a Cafeteria keret próbaidőre jutó részére is (a Cafeteria nyilatkozatot a próbaidő letelte után kell kitölteni, a hatályos adó- és járulékra vonatkozó törvényi korlátok figyelembe vételével). (3) Amennyiben a próbaidő kezdete és lejárta két különböző naptári évre esik, a próbaidőre jutó időarányos keretösszeg megállapításánál az előző évi keretösszegeket a próbaidő előző évi időtartamának megfelelően kell figyelembe venni. (Például ha a közalkalmazottnak adott év december 1-jén kezdődik a közalkalmazotti jogviszonya és következő év március 31-én jár le a próbaideje, akkor a nyilatkozattétel időpontja április 1. napja, december hónapra az előző évi keretösszeget, január-március hónapokra az adott évi (tárgyévi) keretösszeget kell figyelembe venni.) A nyilatkozattétel során figyelembe kell venni az érvényes éves Cafeteria keretösszeget és a próbaidő előző évre eső időszakával arányos keretösszeget (előző évről áthúzódó keret), de mind a tárgyévi, mind az áthúzódó keretösszeg egészére a kifizetés, juttatás évében hatályos szorzószámokat és szabályokat kell alkalmazni. Abban az esetben, amikor a próbaidő lejárta miatt az éves keretösszegről és az előző évre eső keretösszegről egyszerre kell nyilatkozni, az érintett közalkalmazottra vonatkozik az Szja tv ában meghatározott éves korlát, választása nem terjedhet ki olyan elemekre, amelyek a kedvezményes adózású keretet meghaladják. Tehát, ha a próbaidő kezdete és lejárta két különböző naptári évre esik, a próbaidőre eső és a tárgyévi Cafeteria keretösszegről egyszerre kell rendelkezni, de ebben az esetben érvényesek a tárgyévi korlátra vonatkozó szabályok. (3a) 11 Amennyiben a próbaidő lejártának napja a naptári év november 1, december 5 vagy ezek közötti naptári nap valamelyike, akkor a közalkalmazott kizárólag jelen szabályzat szerinti, választható Cafeteria elemek közül az adómentes juttatási formák bármelyikét és/vagy a béren kívüli juttatások közül a készpénz Cafeteria elemet választhatja vagy dönthet akként, hogy Cafetéria nyilatkozatát a következő évben teszi meg. (3b) 12 Amennyiben a próbaidő lejártának napja a naptári év december 15. napja utáni napra esik, akkor a közalkalmazott Cafeteria nyilatkoztatása a Cafeteria keretösszeg arányos emelésével, a következő éves Cafeteria nyilatkozattétellel egyidejűleg történik. (4) Az év közben Cafeteria nyilatkozatot tevő közalkalmazott az egyes juttatási formákat az egyes elemekhez tartozó, Szabályzatban foglalt korlátozások figyelembe vételével veheti igénybe. A közalkalmazotti jogviszony megszűnéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó szabályok 8. (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazott időarányos Cafeteria keretének elszámolása a kilépési eljárás keretében történik, figyelemmel arra, hogy a ,-Ftos keretek értékét is a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányosan kell számolni. Bármely félnek a Cafeteria keretösszeg felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése esetén a pénzügyi rendezés ebben az időszakban történik. (2) Amennyiben a közalkalmazott jogviszonya azonnali hatállyal a próbaidő alatt szűnik meg, nem jogosult a Cafeteria keret közalkalmazotti jogviszony kezdetéig visszamenő részére

7 (3) A közalkalmazott halála esetén az időarányosan járó, igénybe nem vett keretösszeget készpénzben, egyéb jövedelemként kell kifizetni az örökös(ök) részére. Túlfizetés esetén a visszaköveteléstől el kell tekinteni. (4) A közalkalmazotti jogviszony bármely egyéb okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a felek kötelesek egymással elszámolni. A közalkalmazottal történő elszámolás során a Humánpolitikai Osztály megállapítja, hogy a Cafeteria keretösszeg milyen mértékben került felhasználásra. (4a) Túlfizetés esetén a közalkalmazottnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A munkáltatói jogkörgyakorló a visszafizetésre kötelezéstől a közalkalmazott írásbeli, részletesen indokolt kérelmére eltekinthet. A kérelem méltányolható indokául szolgálhat különösen a közalkalmazott szociális helyzete, személyi és családi körülményei, vagy az Egyetemmel fennálló hosszú legalább 25 éve fennálló jogviszonya. (4b) Amennyiben az időarányosan járó keretösszeg nem került felhasználásra (maradványösszeg keletkezett), a közalkalmazott részére időarányosan járó keretösszegre eső juttatási elem elszámolása iránt soron kívül intézkedni kell. Amennyiben a választott elem juttatására bármely okból nincs lehetőség, a közalkalmazott részére az időarányosan járó, igénybe nem vett keretösszeget készpénzben, egyéb jövedelemként, valamennyi adó és járulékteher levonása után illetmény jogcímen kell kifizetni. (5) A közalkalmazott a pénztári tagságát csak a jogviszony megszűnését követő hónapban szüntetheti meg, amennyiben tagdíjfizetési kötelezettségét a Cafeteria keretből teljesítette. Ellenkező esetben, a pénztár által a munkáltatónak visszautalt tagdíj összegét a közalkalmazott elveszíti. (6) Amennyiben a közalkalmazott jogviszonya az éves nyilatkozattétel, illetőleg a Cafeteria juttatás kifizetése megkezdésének időpontja előtt megszűnik, a közalkalmazott Cafeteria juttatásra nem jogosult. A nyilatkozattétel módja 9. (1) Az éves és az esetleges évközi nyilatkoztatás során a közalkalmazott a nyilatkozatát a Humánpolitikai Osztály munkatársának iránymutatása alapján a Nexon rendszerben teszi meg. (2) A nyilatkozati lapot két példányban kell elkészíteni: egyik példány a közalkalmazotté, a másik példányt a Humánpolitikai Osztály munkatársának kell átadni. A Humánpolitikai Osztály munkatársa a nyilatkozat átvételét aláírásával igazolja. (3) Az éves nyilatkoztatás időpontja: (4) Az év közben közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazottaknak a próbaidő leteltekor, az év közben állományba visszakerülő (GYED-ről, GYES-ről, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságról, 90 napot meghaladó keresőképtelen állományból, igazolatlan távollétről visszatérő) közalkalmazottaknak a jogosulttá válás időpontját követő 15 napon belül kell nyilatkozatot tenniük. (5) Amennyiben a szülési szabadságát töltő közalkalmazott szülési szabadsága két egymást követő naptári évet érint, a közalkalmazottnak a második naptári év szülési szabadsággal érintett részére az éves nyilatkozattétel során nyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozattételre a közalkalmazottat az általa megadott címen és postai úton január 31. napjáig fel kell hívni. Amennyiben a közalkalmazott az éves nyilatkozatot elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy Cafeteria jogosultságáról a munkáltató javára lemondott. Visszafizetési kötelezettség 10. (1) Abban az esetben, ha a közalkalmazott Cafeteria jogosultsága valamilyen okból átmenetileg vagy véglegesen megszűnik, és a közalkalmazott a részére járó időarányos keretösszeget túllépi (túlköltekezés következik be), a közalkalmazottnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik. 13 7

8 (2) Azon közalkalmazottnak, akiknek Cafeteria jogosultsága év közben távollét okán szűnik meg, Cafeteria elszámolásukat a távollétük kezdetét megelőzően kell elkészítenie a Humánpolitikai Osztálynak. II. RÉSZ VÁLASZTHATÓ CAFETERIA ELEMEK A) Adómentes juttatások Sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet (1) A juttatás: a munkáltató a közalkalmazott Cafeteria kerete terhére kifizeti a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet árát. A juttatás nem a közalkalmazott spottevékenységének támogatására szolgál, hanem a sportrendezvényen nézőként való részvételének finanszírozására. (2) Adózási és járulékfizetési szabályok: a juttatás összeghatár nélkül nyújtható adómentesen. (3) Költségszorzó: 1 (4) Igénybevétel, munkáltatói kifizetés módja: a támogatás a Cafeteria keret terhére összeghatár nélkül választható. A kifizetés a közalkalmazott részére utólag történik, a munkáltató nevére szóló számla leadása ellenében. A következő havi illetménnyel együtt történő kifizetés csak abban az esetben lehetséges, ha a közalkalmazott a számlát a tárgyhónap 15. napjáig leadja. A számlán feltüntetendő adatok: Budapesti Gazdasági Egyetem, 1055 Budapest, Markó utca A számlát a Humánpolitikai Osztály munkatársának kell leadni, vagy postai úton kell eljuttatni a Humánpolitikai Osztálynak címezve a 1148 Budapest, Bagolyvár utca címre. A támogatás kifizetésére a jövedelem elszámolással együtt kerül sor a Humánpolitikai Osztály munkatársának jóváhagyását követően. (5) Az igénylésnél figyelembe kell venni, hogy a munkáltató csak a december 5. napjáig leadott, illetve postán beérkezett számlákat tudja kifizetni a tárgyévi Cafeteria keret terhére. 15 Kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet (1) A juttatás: a munkáltató a közalkalmazott Cafeteria kerete terhére legfeljebb ,-Ft értékben kifizeti a kulturális szolgáltatás igénybevételére muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet árát, továbbá a könyvtári beiratkozás díját (ide nem értve a Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást). A juttatás terhére mozijegy nem számolható el. 17 (2) Adózási és járulékfizetési szabályok: a juttatás Ft-ig nyújtható adómentesen. (3) Költségszorzó: az adómentes korlátig

9 (4) Igénybevétel, munkáltatói kifizetés módja: a támogatás az adómentes határon felül nem választható. Amennyiben a tárgyévben leadott számlák összértéke meghaladja az adómentes korlátot, az ,-Ft feletti összeg nem fizethető ki. Ugyanarra a rendezvényre, előadásra több belépőjegy csak a 8. számú mellékletben foglalt nyilatkozat kitöltésével és annak számlával együtt való leadásával számolható el. A kifizetés a közalkalmazott részére utólag történik, a munkáltató nevére szóló számla leadása ellenében. A következő havi illetménnyel együtt történő kifizetés csak abban az esetben lehetséges, ha a közalkalmazott a számlát a tárgyhónap 15. napjáig leadja. A számlán feltüntetendő adatok: Budapesti Gazdasági Egyetem, 1055 Budapest, Markó utca A számlát a Humánpolitikai Osztály munkatársának kell leadni, vagy postai úton kell eljuttatni a Humánpolitikai Osztálynak címezve a 1148 Budapest, Bagolyvár utca címre. A támogatás kifizetésére a jövedelem elszámolással együtt kerül sor a Humánpolitikai Osztály munkatársának jóváhagyását követően. (5) Az igénylésnél figyelembe kell venni, hogy a munkáltató csak a december 5. napjáig leadott, illetve postán beérkezett számlákat tudja kifizetni a tárgyévi Cafeteria keret terhére. 18 Bölcsődei, Óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás (1) A juttatás: a munkáltató a közalkalmazott Cafeteria kerete terhére megtéríti az óvodai, bölcsődei szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás költségét. (2) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. 20 A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 21 (nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak) 22 A kötelező óvodai nevelés korai fejlesztésben és gondozásban is teljesíthető. (3) A bölcsődei ellátás keretében főszabály szerint - a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását kell biztosítani. 25 A bölcsődei ellátás keretén belül a nevelés és a gondozás az NM rendelet 10. mellékletben meghatározott Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján folyik A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 8. (1) bekezdés 21 Nktv. 8. (2) bek. 22 Nktv pont 23 Nktv. 8. (4) bek A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv (a továbbiakban: Gyvt.: 42. (1) bek. 26 A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 41. (1) bek. 27 9

10 (4) 28 Bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde és a családi bölcsőde. 29 (lásd: 3. ). (5) 30 Bölcsődei ellátás keretében a sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek nevelése és gondozása is végezhető. 31 (6) 32 A bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. 33 (7) 34 Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható a) az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpontig, b) a sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek esetén a (9) bekezdésben meghatározott időpontig, c) az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén, ha a harmadik életévét ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott év augusztus 31-éig, cb) szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő év augusztus 31-éig, ha a szülő, törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását eddig az időpontig bölcsődei ellátás keretében kívánja megoldani. 35 (8) 36 Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig. 37 (9) 38 A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti. 39 (10) 40 Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható. 41 (11) A munkáltató csak a bölcsődei alapszolgáltatások díját téríti, az azon túli speciális szolgáltatásokat (például időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel, játszócsoport, nevelési tanácsadás, otthoni gyermekgondozás) nem. (12) A munkáltató az alapellátáson túli szolgáltatásokat (például speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatás) nem fizeti. (13) Állami és nem állami szerv, önkormányzati, vagy más fenntartású, működtetési jogosultsággal rendelkező óvoda, bölcsőde, mini bölcsőde és családi bölcsőde, esetén is alkalmazhatók az adómentességre vonatkozó szabályok. 42 (14) Adózási és járulékfizetési szabályok: a juttatás összeghatár nélkül nyújtható adómentesen. (15) Költségszorzó: 1. (16) Igénybevétel, munkáltatói kifizetés módja: a támogatás a Cafeteria keret terhére összeghatár nélkül választható. Az igénybe vétel feltétele a 7. számú mellékletben foglalt nyilatkozati lap kitöltése. A kifizetés a közalkalmazott részére utólag történik, a munkáltató nevére szóló számla leadása ellenében. A következő havi illetménnyel együtt történő kifizetés csak abban az esetben lehetséges, ha a közalkalmazott a számlát a tárgyhónap 15. napjáig leadja. A számlán feltüntetendő adatok: Budapesti Gazdasági Egyetem, 1055 Budapest, Markó utca Gyvt. 42. (2) bek Gyvt. 42. (3) bek Gyvt. 42. (5) bek Gyvt. 42/A (1) bek Gyvt. 42/A (2) bek Gyvt. 42/A (3) bek Gyvt. 42/A. (4) bek

11 A számlát a Humánpolitikai Osztály munkatársának kell leadni, vagy postai úton kell eljuttatni a Humánpolitikai Osztálynak címezve a 1148 Budapest, Bagolyvár utca címre. A támogatás kifizetésére a jövedelem elszámolással együtt kerül sor a Humánpolitikai Osztály munkatársának jóváhagyását követően. (17) Az igénylésnél figyelembe kell venni, hogy a munkáltató csak a december 5. napjáig leadott, illetve postán beérkezett számlákat tudja kifizetni a tárgyévi Cafeteria keret terhére. 43 B) Béren kívüli juttatások Készpénz cafeteria juttatás 14. (1) A juttatás: munkáltató a közalkalmazott Cafeteria kerete terhére legfeljebb ,-Ft keretösszeget meg nem haladó részben béren kívüli juttatás jogcímen készpénzt juttathat. (2) Adózási és járulékfizetési szabályok: a juttatás Ft-ig nyújtható, amennyiben a közalkalmazott jogviszonya egész évben fennállt. A juttatás mértéke a forintnak a közalkalmazott által a BGE-nél az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a közalkalmazott jogviszonya csak az év egy részében áll fenn. 44 (3) Költségszorzó: a keretösszegre vonatkozó értékhatár teljesülése mellett 1,3422. (4) Igénybevétel, munkáltatói kifizetés módja: a támogatás a kedvezményes adózású kereten felül nem választható. A kifizetés havonta utólag, az illetmény kifizetésével egyidejűleg történik. Legelső alkalommal munkáltató a márciusi illetménnyel együtt utalja a juttatást (április 5. napjáig). Széchenyi Pihenőkártya 15. (1) A juttatás: Széchenyi Pihenőkártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a közalkalmazott a munkáltató által utalt támogatás terhére az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatásokat vásárolhat. A támogatást a közalkalmazottak ún. elektronikus utalvány formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy bankkártyához hasonló elektronikus utalványkártya, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon. Az igénybe vehető szolgáltatások körét a többször módosított, hatályos, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. rendelet határozza meg. A belföldön igénybe vehető szolgáltatásfajtáknak megfelelően a kártya három alszámlával rendelkezik: a) szálláshely alszámla: kizárólag belföldi szálláshely-szolgáltatásra, belföldi utazásszervezésre használható fel. Az igénybe vehető szolgáltatások köre: szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR , , , ből a családi panzió szolgáltatása), belföldi utazásszervezés (TEÁOR ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése) a szálláshelyen igénybe vehető, és a szálláshelyen a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás, fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ből a gyógyfürdők tevékenysége), máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ből a strand- szolgáltatás). b) vendéglátás alszámla: éttermi és mozgó vendéglátást, közétkeztetést és belföldi szálláshely szolgáltatást nyújtó elfogadóhelyeken használható fel. Az igénybe vehető szolgáltatások köre: éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR ), egyéb vendéglátás (TEÁOR ), szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR , , , ből a családi panzió szolgáltatása), fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ből a

12 gyógyfürdők tevékenysége), máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ből a strandszolgáltatás). c) szabadidő alszámla: számos szabadidő-eltöltést, rekreációt és egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás, valamint belföldi szálláshely finanszírozására használható fel. Az igénybe vehető szolgáltatások köre: egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR ből a fizikoterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás, és az egyéb máshová nem sorolt humán egészségügyi ellátás), előadó-művészet (TEÁOR ), múzeumi tevékenység (TEÁOR ), növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR ), vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR ), máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajó kikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése), fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ), testedzési szolgáltatás (TEÁOR ), egyéb sporttevékenység (TEÁOR ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és a sportesemények rendezése, szervezése, promóciója tevékenységből a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja), belvízi személyszállítás (TEÁOR ), egyéb foglalás (TEÁOR ből az idegenvezetés), sportlétesítmény működtetése (TEÁOR ből a sportpályák bérlése, uszoda belépő és bérlet értékesítése), sportegyesületi tevékenység (TEÁOR ), sport, szabadidős képzés (TEÁOR ), szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR ), szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR , , , ből a családi panzió szolgáltatása). (2) Az alszámlák külön-külön tölthetők fel. Szálláshely szolgáltatás, valamint fürdő- és strandbelépők igénybevételéhez mindhárom alszámla terhére teljesíthető kifizetés. (3) A munkáltató az OTP Széchenyi Pihenőkártya, vagy a K&H Széchenyi Pihenőkártya, vagy az MKB Széchenyi Pihenőkártya útján nyújtja a juttatási elemet. (4) A munkáltató által a közalkalmazottnak biztosított támogatást a közalkalmazott közeli hozzátartozói is felhasználhatják, amennyiben a közalkalmazott igényel részükre társkártyá(ka)t. A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozót a közalkalmazottal megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felett. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását és felhasználását szabályozó kormányrendelet értelmében közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. (5) Adózási és járulékfizetési szabályok: a Széchenyi Pihenő Kártya keretében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként 2018-ban is legfeljebb évi ,-Ft keretösszeg adható a közalkalmazottaknak. Ebbe a keretbe bele kell számolni a más juttatótól származó támogatást is. Az egyes alszámlákhoz tartozó, kedvezményes adózással felhasználható összegek az alábbiak: a) szálláshely alszámla: legfeljebb ,-Ft/év (BGE, mint költségvetési szerv esetében legfeljebb ,-Ft); b) vendéglátás alszámla: legfeljebb ,-Ft/év; c) szabadidő alszámla: legfeljebb ,-Ft/év. azzal, hogy költségvetési szerv munkáltató által foglalkoztatottak esetén az éves Cafeteria juttatás keretösszege a évben nem haladhatja meg a bruttó ,-Ft-ot Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény 59. (4) bekezdése alapján. 45 (6) Költségszorzó: kedvezményes adózású korlátig a keretösszegre vonatkozó szabályok teljesülése mellett: 1,3422. (7) Igénybevétel, a munkáltatói kifizetés módja: a támogatás a kedvezményes adózású keretösszeg figyelembe vételével választható a Cafeteria keretből. Amennyiben a Széchenyi Pihenőkártya juttatás közalkalmazott részére történő jóváírásáig a közalkalmazott Széchenyi Pihenőkártya juttatásban részesült más juttatótól, az igénybe vehető összeget ezzel az összeggel 45 12

13 csökkenteni kell. A közalkalmazottnak a Cafeteria nyilatkoztatás során nyilatkoznia kell arról, hogy kapotte máshonnan ilyen juttatást, és milyen összegben. (lásd: 5. számú melléklet). 46 Amennyiben az adóév során a közalkalmazott más juttatótól is részesül Széchenyi Pihenő Kártya juttatásban, nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik valamennyi juttató felé. A juttatást első alkalommal igénybe vevő közalkalmazott számára a névre szóló kártyát a munkáltató rendeli meg a kibocsátótól díjmentesen a Cafeteria nyilatkoztatást követően. A kártya használatáért sem a kibocsátó, sem az elfogadóhely nem ró ki költséget a közalkalmazottra. Amennyiben a közalkalmazott társkártyát szeretne igényelni, azt közvetlenül a kártya kibocsátóján keresztül teheti meg, vagyis a munkáltató a társkártya igénylésében nem vesz részt. A társkártya előállítási és kézbesítési költsége a közalkalmazottat terheli. A kártya, társkártya pótlása esetén a közalkalmazottnak közvetlenül a kártyakibocsátóhoz kell fordulnia. A Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely, vendéglátás és szabadidő alszámláját évente egyszer, május hónapban a hó utolsó napjáig tölti fel a munkáltató. Év közben belépő, a SZÉP kártyát választó közalkalmazottak esetén a kártya feltöltésének időpontja november hónap, a hó utolsó napjáig. 47 A közalkalmazott a kártyán lévő összeget folyamatosan felhasználhatja. Az alszámlákra átutalt Cafeteria összeg már felhasznált keretnek minősül, így annak utalást követő módosítására kizárólag akkor van lehetőség, amennyiben az utalásra munkáltatói tévedés következtében került sor. Abban az esetben, ha a kártyára átutalt összeg munkáltatói tévedés folytán a közalkalmazott által választott keretösszegnél magasabb, a közalkalmazott azt nem használhatja fel, köteles rendelkezésre tartani, és annak munkáltató számára visszautalásához hozzájárulni. Az alszámlákra még át nem utalt támogatás összege csak akkor módosítható, ha a Széchenyi Pihenő Kártyát szabályozó kormányrendelet tartalma változik. A kártyán rendelkezésre álló elektronikus utalvány készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem váltható át. A közalkalmazott halála esetén a kártyakibocsátó a közalkalmazott elektronikus utalvány (kártya) használatát a hagyatéki eljárás végéig felfüggeszti, ideértve a közalkalmazott társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója általi használatot is. Ez esetben az általános lejárati időt nem kell figyelembe venni. A kártyakibocsátó köteles a hagyatékátadó végzésben foglaltak szerinti megosztásban a hagyatékot az örökösök részére készpénzben kifizetni, a hagyatékátadó végzés benyújtását számítva legkésőbb 15 munkanapon belül. Az elektronikus utalványokat a juttatás évét követő második naptári év május 31. napjáig lehet felhasználni. A kártyáról először mindig a korábban feltöltött egyenleg kerül felhasználásra, és amikor az elfogy, akkor kezdődik a később feltöltött egyenleg felhasználása. A határidőn belül felhasználásra nem került kártyára feltöltött összeg lejártnak minősül. A kártyakibocsátó az el nem költött összegeket az elektronikus utalvány lejárati évének június 30. napjáig visszautalja a munkáltatónak, aminek közalkalmazott általi visszaigénylésére nincs lehetőség. Ha a közalkalmazottnak a Széchenyi Pihenő Kártyával, vagy annak felhasználásával kapcsolatosan kifogása van, reklamációjával közvetlenül a kártyakibocsátójához kell fordulnia. A kártya használatával, cseréjével, letiltásával, az elfogadóhelyekkel, fizetési módokkal, egyenleggel kapcsolatos információk megtalálhatók a és a honlapon. C) Egyes meghatározott juttatások Étkezési Erzsébet-juttatás 16. (1) A juttatás: az étkezési Erzsébet juttatás az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. által forgalmazott, fogyasztásra készétel vásárlására, melegkonyhás vendéglátóhelyi szolgáltatások igénybevételére felhasználható

14 utalvány. A munkáltató papír alapú utalvány formájában nyújtja a juttatást közalkalmazottainak. Az aktuális elfogadóhelyek listáját a kibocsátó a honlapján teszi közzé ( 48 (2) Adózási és járulékfizetési szabályok: az Erzsébet utalvány korlátozás nélkül kifizethető a Cafeteria keret terhére. (3) Költségszorzó: 1, (4) Igénybevétel, munkáltatói kifizetés módja: az étkezési utalványt olyan értékben kell igényelni, hogy a negyedévre vonatkozó nettó értéknek 500-zal oszthatónak kell lennie. A közalkalmazottak az igényelt utalványokat évi négy alkalommal április, június, szeptember, november hónapokban kapják meg. Az utalvány megrendelésére november hónaptól kezdődően már nincs lehetőség, ezért a juttatási elemekre év közben jogosulttá váló közalkalmazottak november-december hónapokban már nem választhatják. A Humánpolitikai Osztály a Műszaki Főosztállyal együtt gondoskodik az utalványok megrendeléséről, és kiosztásáról. Minden olyan közalkalmazott számára meg kell rendelni az utalványokat, aki a megrendelés időpontjában és a Cafeteria nyilvántartás szerint a következő naptári negyedév első napján egyaránt Cafeteriára jogosult. Amennyiben a megrendelés időpontjában a Humánpolitikai Osztály már rendelkezik olyan információval, amely alapján a közalkalmazott Cafeteria jogosultsága megszűnik, akkor a közalkalmazott részére csak az időarányosan járó összegben lehet az utalványt megrendelni. Az adott naptári évben juttatott utalványokat a következő naptári év december 31-ig lehet felhasználni. A munkáltató az utalvány cseréjét semmilyen okból nem biztosítja. Helyi utazási bérlet 17. (1) A juttatás: a hozzájárulás kizárólag a közalkalmazott helyi utazására szolgáló bérlet árának térítését jelenti (amennyiben ez jogszabály szerint nem kötelező a munkáltató számára). A helyi utazási jegyek, tömbök térítése nem tartozik ebbe a körbe. (2) Adózási és járulékfizetési szabályok: a helyi bérlet korlátozás nélkül kifizethető a Cafeteria keret terhére. (3) Költségszorzó: 1, (4) Igénybevétel, munkáltatói kifizetés módja: a kifizetés a közalkalmazott részére utólag történik, a munkáltató nevére szóló számla leadása ellenében. A következő havi illetménnyel együtt történő kifizetés csak abban az esetben lehetséges, ha a közalkalmazott a számlát a tárgyhónap 15. napjáig leadja. A számlán feltüntetendő adatok: Budapesti Gazdasági Egyetem, 1055 Budapest, Markó utca A számlát a Humánpolitikai Osztály munkatársának kell leadni, vagy postai úton kell eljuttatni a Humánpolitikai Osztálynak címezve a 1148 Budapest, Bagolyvár utca címre. A támogatás kifizetésére a jövedelem elszámolással együtt kerül sor a Humánpolitikai Osztály munkatársának jóváhagyását követően. (5) Az igénylésnél figyelembe kell venni, hogy a munkáltató csak a december 5. napjáig leadott, illetve postán beérkezett számlákat tudja kifizetni a tárgyévi Cafeteria keret terhére. Iskolakezdési támogatás 18. (1) A juttatás: a közalkalmazott a köznevelésben résztvevő (általános vagy középiskolai tanulmányokat folytató, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő) gyermeke(i)re tekintettel iskolakezdési

15 támogatást igényelhet utalvány formájában a Cafeteria kerete terhére a munkáltatójától. A támogatás a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig adható, illetve költhető el, és tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására fordítható. (2) Adózási és járulékfizetési szabályok: az iskolakezdési támogatás korlátozás nélkül kifizethető a Cafeteria keret terhére. (3) Költségszorzó: 1, (4) Igénybevétel, munkáltatói kifizetés módja: az utalvány a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhető. A közalkalmazott által választott támogatási mérték (utalvány) nettó összegének rel oszthatónak kell lennie. A Cafeteria nyilatkozattal egyidejűleg le kell adni a Humánpolitikai Osztály munkatársának a 6. számú mellékletben megtalálható iskolakezdési támogatásra vonatkozó nyilatkozatot is. A Cafeteria nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványok augusztus hónapban kerülnek kiosztásra. Minden olyan közalkalmazott számára meg kell rendelni, valamint át kell adni a teljes naptári évre szóló utalványt, aki az adott elemet választotta, és a megrendelés időpontjában a Cafeteria nyilvántartás szerint a Cafeteria rendszer jogosult tagja, továbbá előreláthatólag a naptári év végéig is jogosult marad. 52 (5) További jogosultsági feltétel: Az Egyetem közalkalmazottja akkor veheti igénybe a támogatást, ha a köznevelésben (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermeknek a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa. A feltételeknek megfelelő házastárs akkor is kaphat ilyen juttatást, ha nem ő a vér szerinti szülő. Amennyiben mindkét támogatásra jogosult szülő az Egyetem Cafeteria Szabályzatának személyi hatálya alá tartozik, a támogatás igénybevételére mindketten jogosultak. 53 (6) Amennyiben a közalkalmazott próbaideje május 31-ét követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről, stb.), a tárgyévben már nem választhatja a támogatást. Önkéntes nyugdíj-, egészség-, önsegélyező pénztári munkáltatói tagdíj hozzájárulás (1) A juttatás: a munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag közalkalmazott tagdíjának közalkalmazott által meghatározott részét tagdíj hozzájárulás címén havonta átutalja a Cafeteria keret terhére a megjelölt pénztár(ak)ba. 55 (2) Adózási és járulékfizetési szabályok: az önkéntes pénztári tagdíj hozzájárulás korlátozás nélkül kifizethető a Cafeteria keret terhére. (3) Költségszorzó: 1, (4) Igénybevétel, a munkáltatói kifizetés módja: a munkáltató rendszeres munkáltatói tagdíj hozzájárulásként a közalkalmazott által a Cafeteria nyilatkozatban megadott összege(ke)t utalja havonta a közalkalmazott által megjelölt pénztár(ak)ba. A Cafeteria kereten kívül a közalkalmazott az illetményéből további összeget utalhat a pénztárba, amelyet írásbeli nyilatkozata alapján a munkáltató az illetményéből levon, és a pénztár részére átutal. A nyilatkozat csak az adott évre érvényes. Az illetményből történő levonás megszüntetéséről év közben a közalkalmazott annak a hónapnak a 25. napjáig a Bér- és Munkaügyi Osztályra beérkezett

16 nyilatkozatával nyilatkozhat, amely havi munkabéréből a levonás megszüntetését kéri. (lásd 2-4. számú mellékletek) 57 (5) Kizárólag a munkáltatóval szerződésben álló pénztárakba történhet átutalás a Cafeteria rendszer keretében. Amennyiben a közalkalmazott olyan pénztár tagja, amellyel az Egyetem még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánpolitikai Osztály a közalkalmazott belépési nyilatkozatának leadása után intézkedik a szerződés megkötése iránt. A választott pénztárba való belépést minden esetben a közalkalmazottnak kell személyesen intéznie, amennyiben a Cafeteria nyilatkozat elfogadásakor még nem pénztártag. A belépési nyilatkozat másolatát el kell juttatni a Humánpolitikai Osztály munkatársának. Amennyiben a közalkalmazott úgy lép ki a pénztárból, hogy bejelentési kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, vagy új pénztárba nem lép be, úgy kell tekinteni, hogy a keletkező maradványösszegről lemond. A közalkalmazott által választott tagdíj hozzájárulás összegének 1/12-ed részét munkáltató átutalással havonta a jövedelem elszámoláson keresztül teljesíti az adott pénztárba, teljes naptári évre vonatkozó tagságot feltételezve. Belépő közalkalmazott esetén a naptári év tört időszakára választott Cafeteria összeget az adott naptári év végéig hátralévő hónapok alapján kell egyenlő részletekben a pénztárba utalni a jövedelem elszámolás időpontjához igazodva. Záró rendelkezések 20. (1) Jelen Szabályzatot a Rektori Tanács a 17/2018. (I. 29.) határozatával támogatta, a Szenátus a 2017/2018. tanévi (II. 23.) 57. számú határozatával elfogadta. Hatályos: február (2) Jelen Szabályzat elfogadásával egyidejűleg a Szenátus a évben, a 2016/2017. tanévi (II. 17.) 51. számú határozatával elfogadott Cafeteria Szabályzatot hatályon kívül helyezi. Hivatkozások 21. a) évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról b) évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról c) évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 58 d) évi I. törvény a sportról 59 e) évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről f) évi I. törvény a munka törvénykönyvéről g) évi CIII. törvény az Erzsébet-programról 60 h) évi V. törvény a polgári törvénykönyvről i) évi C. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről 61 j) 430/2016. (XII.15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról k) 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről l) 39/2011. (XII.29.) KIM rendelet az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról m) 55/2011. (IV.12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól