I. MODUL. Az emberi erőforrás menedzsment fogalma és modellje. Fejlesztő: PATAKI Csilla D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

Átírás

1 I. MODUL Az emberi erőforrás menedzsment fogalma és modellje Fejlesztő: PATAKI Csilla D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

2 Tartalomjegyzék Az emberi erőforrás menedzsment tartalma... 3 A stratégiai emberi erőforrás menedzsment... 7

3 I. MODUL Az emberi erőforrás menedzsment fogalma és modellje 3 A szervezetekben dolgozó emberek értékének felismerése hosszú fejlődési folyamat eredményeként következett be, mialatt az emberek menedzselése eljutott az egyszerű személyzeti adminisztrációtól a stratégiai emberi erőforrás menedzsment szintre. Jelenleg sok szervezet a szervezeti rugalmasság és alkalmazkodóképesség, az innováció és technológiai fejlődés kulcstényezőjének tekinti az emberi erőforrást. A szervezet tudás- és képességpotenciálját, a kreativitását magukban hordozó emberek menedzselése sarokpontjává vált a szervezetek vezetésének. E feladatban támogatja a vezetőket az emberi erőforrás menedzsment funkció. Az emberi erőforrás menedzsment tartalma A szakirodalomban különböző megközelítések léteznek a funkció tartalmát, feladatait és szerepeit illetően. Egyes szerzők megkülönböztetik fejlődési szakaszonként az emberi erőforrás menedzsmentet (EEM) és a stratégiai emberi erőforrás menedzsmentet (SEEM). Jelen tananyag az emberi erőforrás menedzsmentet az emberi erőforrás menedzselésének stratégiai megközelítéseként kezeli. Az emberi erőforrás menedzsment tartalma és feladatai Az EEM célja a szervezet startégiai céljainak megvalósításához szükséges emberi eőforrás biztosítása és ezek menedzselése a maximális hatékonyság és teljesítmény biztosítása érdekében. Ennek megvalósítása érdekében a fő feladatcsoportok az EEM tevékenységben a következő területeket fedik le: a szükséges emeberi erőforrások biztosítása; az emberi erőforrások motiválása, fejlesztése és hatékony felhasználása; a minőségi erőforrások megtartása. Valamennyi tevékenységcsoportnak van egy tervezési (stratégiai és operatív) és egy megvalósítási oldala, illetve az eredmények értékelése alapján egy tevékenység fejlesztési vetülete is. Az EEM tartalmát az 1. ábra fogalja össze. 1. ábra: Az EEM funkció fő feladatcsoportjai Jellegük és szakmai tartalmik alapján az EEM feladatok a következő csoportokba sorolhatók: Az emberi erőforrás (EE) stratégia kidolgozása: részvétel a szervezeti stratégia kidolgozásában, az EE stratégia kidolgozása és megvalósításának koordinálása. Munkaügyi adminisztráció: a személyzet nyilvántartása, alakulásának nyomon követése, statisztikai beszámolók elkészítése, a jogszabályok és belső előírások betartásának ellenőrzése, a jogszabályok által előírt dokumentumok kiállítása. Az emberi erőforrások biztosítása a megfelelő mennyiségben és minőségben, vagyis az emberi erőforrás tervezése, a munkaköri leírások és követelmények elkészítése, toborzás, kiválasztás és az új munkaerő beilleszkedésének támogatása, elbocsátások menedzselése. Az emberi erőforrások fejlesztése kiterjed a fejlesztési igények meghatározására, a teljesítményértékelésre (ha fejlesztési céllal történik), a fejlesztési terv kidolgozására és megvalósítására, személyzetfejlesztési akciók lebonyolítására, a karriertámogatásra. Motiválás és ösztönzés: a teljesítmény értékelése, amely megalapozza a teljesítmény díjazását, a munkakörértékelés, a bérezési-ösztönzési rendszer kialakítása és menedzselése, a motivációt szolgáló eszköztár és módszertan biztosítása és alkalmazásának támogatása. A munkafeltételek biztosítása magába foglalja a fizikai és szociális munkakörülmények biztosítását, a

4 4 HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSER munkafolyamatok és a munkakörök megtervezését, illetve áttervezését, a munkaszervezést. Munkaügyi kapcsolatok menedzselése: a munkáltatói-munkavállalói viszony menedzselése, a munkavállalói részvétel koordinálása. Munkabiztonság, munkavédelem és munkaegészségügy: ergonómiai elemzések elvégzése, a munkakörnyezet és ember harmonikus illeszkedésének megvalósítása, munkabiztonsági és munkaegészségügyi felmérések, szabályzatok kidolgozása, programok megvalósítása. Munkahelyi légkör alakítása: a vezetők támogatása a munkahelyi légkör alakításában és javításában, a belső kommunikáció kialakítása, működtetése, fejlesztése. Szervezetfejlesztés és változásmenedzselés: a szervezettervezési, szervezetfejlesztési, változás-menedzsment és kultúrafejlesztési akciók koordinálása, irányítása, az emberi erőforrásra gyakorolt hatások elemzése, a negatív következmények enyhítésére irányuló akciók tervezése és kivitelezése. Tudásmenedzsment: a szervezeti tudásbázis megteremtése, a szervezeti folyamatokról, rendszerekről, tevékenységekről és az alkalmazott technikákról felhalmozódott tudás és tapasztalat megosztása, a tudásátadás megvalósítása. Az emberi erőforrás menedzsment mint belső szolgáltatás A startégiai szerep ellátása érdekében az utóbbi évtizedekben az EEM funkció számos új feladattal bővül (pl. EEM stratégia kidolgozása, tudásmenedzselés, változásmenedzsment, szervezetfejlesztés), én ennek megfelelően a funkció szerepe is jelentősen megváltozott a szervezetekben. Az EEM szakterületnek hat fontos szerepkörét különböztetjük meg: 1. Funkcionális szakmai feladatok ellátása Az EEM szakterületnek számos szakmai feladatot kell elvégeznie, amelyekhez rendelkeznie kell a szükséges specifikus szaktudással. Ezek a feladatok a legtöbb esetben a teljes szervezetre kiterjednek, például: a munkaerő tervezése, a toborzás megszervezése és lebonyolítása, kiválasztási feladatok elvégzése, képzési-fejlesztési terv készítése, képzési és fejlesztési akciók megszervezése és lebonyolítása, a bérezési és ösztönzési rendszer működtetése, munkaügyi adminisztráció. 2. Részvétel a stratégia kidolgozásában és megvalósításában Az EEM funkció stratégiai szintre emelkedése óta ez a szerep egyre hangsúlyosabbá válik. A szakterület részt vesz a szervezeti stratégia kialakításában és megvalósításában, ezen belül feladata az EEM stratégia kidolgozása és integrálása a szervezeti stratégiába. Gyakran átveszi a házigazda szerepét a folyamatban, amelyet moderál, facilitál és irányít. Ez a szerep csak abban az esetben gyakorolható, ha a szervezet felső vezetése stratégiai fontosságúnak tekinti az EEM szakterületet. A stratégiai partnerség másik alapfeltétele, hogy a szakterület magas szakmai színvonalat képviseljen. 3. Változások menedzselése A környezeti változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében a szervezetnek aktívan kell figyelnie a környezetet és megterveznie a szükséges változásokat. Az EEM szakterületnek érzékenynek kell lennie minden olyan belső és külső jelre, amely a változások szükségességét vagy igényét mutatja, aktívnak kell lenni annak érdekében, hogy a változásokra való gyors reagálás a szervezeti kultúra részévé váljon. A változás, a kiváltó októl függetlenül, mindig érinti az emberi erőforrást. A változás megvalósítási tervének elkészítése során figyelembe kell venni a változások emberi következményeit, és csökkenteni kell az emberekre gyakorolt negatív hatásokat (pl. átképzés, leépítés stb.). A változási folyamat lezárása után el kell végeznie a hatás- és hatékonyság elemzéseket, a következtetéseket és tapasztalatokat vissza kell csatolni a változások tervezéshez. 4. Szakértői feladatok ellátása, rendszerek és módszertanok kidolgozása Az EEM szakterület elemzi, értékeli és fejleszti saját tevékenységét, illetve korszerű és költség-hatékony módszerekkel támogatja a szervezeti célok megvalósítását. Saját szakembereivel és/vagy külső tanácsadók bevonásával kidolgozza az EEM tevékenységek megvalósításához szükséges menedzsment rendszereket (pl. munkakör-elemzési, munkakörértékelési rendszer, kompetenciakatalógus, kompenzációs rendszer, teljesítménymenedzsment, karriertámogatási és személyzetfejlesztési rendszer). Támogatja a rendszerek bevezetését, felkészíti a vezetőket az alkalmazásukra, működteti a rendszereket, illetve gondoskodik aktualizálásásukról és fejlesztésükről. Elkészíti a pályázati kiírásokat és menedzseli a pályázási folyamatot, amikor a szervezet külső tanácsadókat, képzőke, stb. kíván alkalmazni egyes EEM feladatok ellátáshoz. 5. Tanácsadás a vezetőknek A vezetőknek a munnkatársak menedzselési munkáját belső tanácsadóként támogatja. Feladatai ezen a területen:

5 I. MODUL Az emberi erőforrás menedzsment fogalma és modellje 5 Információkat szolgáltat a vezetők tevékenységéhez (képzési és karrierlehetőségek, új ösztönzési eszközök, motivációs technikák stb.). Tanácsot ad a rendszerek, módszerek és technikák alkalmazásában, például a kiválasztási interjú és a teljesítményértékelési beszélgetés lebonyolításában, on-the-job fejlesztési lehetőségek alkalmazásában. Elemzéseket végez a vezetők tevékenységének megalapozásához (toborzás-kiválasztás hatékonysága, a beilleszkedés hatékonysága, a teljesítményértékelés eredményei és tanulságai, fejlesztési igény felmérés, munkával való elégedettség elemzése stb.), amelyeknek eredményeit felhasználja a rendszerek és módszerek fejlesztéséhez, vagy a vezetésfejlesztési programok kidolgozásához. Felkészíti a vezetőket új módszerek és tech nikák alkalmazására. 6. Értékek közvetítése a szervezetben Az EEM szakterületek kell irányítania a szervezeti kultúra fejlesztését, illetve koordinálnia és támogatnia a kultúraváltás megvalósítását, a változások menedzselésének feladatait. Ebben a szerepben: működteti és fejleszti a belső kommunikációs rendszert, támogatja a vezetőket a szervezeti célok, eredmények stb. kommunikálásában, információs anyagokat készít, elemzéseket végez, belső marketing tevékenységet végez, megtervezi és koordinálja a szervezeti kultúra fejlesztésére irányuló akciókat. E hat szerep megvalósítása akkor sikeres, ha az EEM szakterület új pozícióból és új szemlélettel közelíti meg feladatait, és ebben a szemléletben a szervezet vezetői is osztoznak. Ez a belső szolgáltatói modell, amelynek alapfeltevése, hogy az EEM funkció azért létezik, hogy a szervezet vezetőit segítse, támogassa abban, hogy a vezetett csapattal együtt megvalósítsák a stratégiai célokból számukra meghatározott részcélokat hozzájárulva ezzel a szervezet stratégiai céljainak megvalósításához. Ennek érdekében az EEM feladatokat újra kell gondolni a szervezetben és az EEM osztályt a szervezeti felépítésben úgy kell elhelyezni, hogy pozíciója lehetővé tegye a partnerséget és a szolgáltatás nyújtását az egész szervezetben a vezetőknek. Ezért közvetlenül a felső vezetésnek kell alárendelni, hogy az EEM vezető a többi szervezeti egység vezetőivel egy szinten vagy fölöttük helyezkedjék el, különben fennáll a veszély, hogy a vezetők nem fogadják el egyenlő rangú partnerként. A legfontosabb belső szolgáltatói feladatok: 1. Információ biztosítása az EEM feladatok ellátásához a vezetőknek például képzési lehetőségekről, megüresedő munkakörökről, munkajogi változásokról, alkalmazható ösztönzőkről és juttatásokról. 2. Tanácsadás a vezetőknek az EEM rendszerek és módszerek alkalmazására nézve, például a kiválasztási interjú kérdései, a munkavállaló profiljának megfelelő beilleszkedési program, a problémás, konfliktusos helyzeteket megoldásához a vezetett csapatban, a fejlesztési terv elkészítése, a személyzetfejlesztési technikák alkalmazása, a teljesítménycélok meghatározása stb. 3. Információgyűjtés, felmérések és elemzések elvégzése az EEM tevékenységek megalapozásához, illetve e tevékenységek koordinálása, például képzési igények felmérése, munkakörelemzések, elégedettségfelmérések, motivációs felmérések. 4. Szervezési és koordinációs tevékenységek menedzsment rendszerek fejlesztésére iárnyuló projektekben, tanácsadók és képzők pályáztatásának és kiválasztásának megszervezése, belső képzése szervezése, toborzásikiválasztási folyamat megszervezése, teljesítményértékelési interjúk lebonyolításnak megszervezése, a stratégia kidolgozási folyamatának megszervezése és koordinálása, moderálása stb. Az EEM szereplői és együttműködésük Az EEM menedzsment tevékenységek megvalósításának felelőssége megoszlik a szakterület és a szervezet vezetői között. 1. Az operatív vezetők, az egyes szervezeti egységek, munkacsoportok közvetlen vezetői felelősek minden rájuk bízott erőforrás hatékony felhasználásáért, így az általuk vezetett emberek megfelelő menedzseléséért is. Ha a vezetők ezt a feladatot nem teljesítik, az EEM nem valósulhat meg a szervezetben, hiszen az EEM szakterület csak támogatást és tanácsot tud nyújtani, rendelkezésükre tudja bocsátani a rendszereket, módszereket, eszközöket és technikákat, de nem menedzselheti helyettük a munkatársakat. A vezetőknek a következő feladatokat kell ellátniuk az EEM szakterülettel együttműködve: munkaköri leírások elkészítése és a követelmények meghatározása, illetve aktualizálása; létszámigény meghatározása; munkatársak kiválasztása; új munkatársak beilleszkedésének támogatása; munkatársak fejlesztése, karrierjének támogatása; teljesítménycélok és követelmények meghatározása, a teljesítmény értékelése; munkatársak ösztönzése, motiválása;

6 6 HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSER a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése; az elbocsátásra vonatkozó döntések meghozatala; fegyelmi problémák megoldása. Az emberi erőforrás menedzselésére vonatkozó vezetői feladatoknak meg kell jelenniük a vezetői munkaköri leírásokban, illetve eredményeiket a vezetői teljesítményértékelés során kell számbavenni. 2. Az EEM szakterület feladata biztosítani a vezetők számára az emberek menedzseléséhez szükséges rendszereket, módszereket, technikákat, illetve támogatni őket ezek megfelelő alkalmazásában. Fő feladatai: Részt vesz a stratégia kidolgozásában, illetve az emberi erőforrás stratégia kidolgozásában. Kidolgozza és fejleszti az EEM rendszereket és módszertanokat, vagyis egységes módszertant alakít ki a teljes szervezetben a különböző EEM feladatok ellátásához, például a munkakörelemzések elvégzéséhez egységes tényezőrendszert és információgyűjtési technikákat biztosít, kidolgozza a kompetenciakatalógust, egységesíti a teljesítményértékelési kritériumokat és kidolgozza a teljesítményértékelés módszertanát, kidolgozza a munkakör-értékelési rendszert. A rendszerek és módszerek kidolgozása történhet saját erőforrásokkal vagy külső tanácsadó bevonásával. Ez utóbbi esetben kapcsolatot tart a külső tanácsadóval és bevonja a rendszer kidolgozásába a szervezet vezetőit. A rendszerek vagy módszerek bevezetése után elemzi és értékeli az alkalmazás eredményeit, feltárja a problémákat, fejleszti a rendszereket. Tanácsot ad a vezetőknek az emberek menedzselésére vonatkozó feladatok ellátása során a problémás helyzetek megoldásában, az új munkatársak kiválasztásában és munkahelyi beilleszkedésük támogatásában, a teljesítményértékelő beszélgetések lebonyolításában, a teljesítményszint és a következmények meghatározásában, a személyre szabott öszönzési technikák kiválasztásában stb. Támogatja a személyzetfejlesztést szakmai, adminisztárciós és tanácsadási feladatok ellátásával, például a képzési igények előrejelzése, illetve összesítése, képzési terv elkészítése, képzők pályáztatása és kiválasztása, belső képzések szervezése, belső képzések megvalósítása. Szervezetfejlesztési feladatokat lát el mint a belső kommunikációs rendszer működtetése, a szervezetfejlesztési és változásmenedzselési akciók koordinálása, az emberi erőforrásokra vonatkozó elemzések elvégzése, akciók megtervezése és megvalósítása, támogatja a szervezeti kultúra fejlesztését. Adminisztratív tevékenységeket lát el, pl. a személyzeti és munkaügyi nyilvántartások vezetése, munkaügyi dokumentumok elkészítése, belső szabályzók és szabályzatok elkészítése, munkaügyi és statisztikai jelentések elkészítése. Kontrolling tevékenységek végez az EEM területén, pl. a költségkeret felhasználásának ellenőrzése, költséghaszon elemzés, a jogszabályi előírások és a belső szabályzatok betartásának értékelése. Az emberi erőforrás menedzselését ellátó két csoport csak állandó együttműködéssel tudja megfelelő színvonalon ellátni ezeket a feladatokat. A vezetett szervezeti egység tagjaira vonatkozó döntéseket a közvetlen vezetőnke kell meghoznia, nem az EEM szakterületnek (pl. kiválasztás, béremelés, előléptetés). Az EEM szakterület és a vezetők közötti együttműködésben jelentkező leggyakoribb hibák: A döntést a vezető hozza meg, de a tevékenység operatív megvalósításáért az EEM szakterület felel vagy fordítva. Mivel a vezetők ellátják az operatív feladatok nagy részét, az EEM szakterület csak adminisztratív feladatokat végez, az új szerepeket nem vállalja fel vagy a vezetők hozzáállása miatt nem tudja megvalósítani. A felső vezetés nem tekinti stratégiai partnernek az EEM vezetőt (mert pl. nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal), ezért a vezetők sem tekintik partnernek a szakterületet a munkatársak menedzselésében. Az EEM szakterület őrködik a törvényi előírások betartása felett, ezért nehéz elfogadtatni magát támogatókén és tanácsadóként. A két feladat ellátása eltérő jellegű szerepeket követel meg: az első esetben a szakterület ellenőrző szerv, a másodikban pedig belső szolgáltató, tanácsadó. Ha az ellenőrzést megelőző jellegű, tanácsadó tevékenység váltja fel, ez már összeegyeztethető a belső szolgáltató szereppel. Az EEM szakemberek átveszik a vezetői szerepek egy részét ahelyett, hogy szolgáltatást nyújtsanak a vezetőknek és támogassák őket az emberek menedzselésére vonatkozó operatív feladatok ellátásában. A vezetők és az EEM szakterület közötti együttműködés biztosítása érdekében: pontosan meg kell határozni a vezetők és az EEM szakterület feladatait, szerepeit és felelősségét az emberi erőforrás menedzselési feladatok ellátásában (pl. belső szabályzat, munkaköri leírások, folyamatleírások); a vezetői munkaköri leírásokban szerepelniük kell a munkatársak menedzselésére vonatkozó feladatoknak; a vezetői munkakörök kulcskompetenciái között szerepelniük kell az emberek menedzselésére vonatkozó kompetenciáknak, a vezetői teljesítményértékelésben értékelni kell az e területen elért eredményeket; az EEM szakembereket fel kell készíteni a stratégiai partner, valamint a belső szolgáltató szerep ellátására; az EEM szakterületnek meg kell szerveznie, illetve biztosítania kell a vezetők felkészítését a operatív emberi erőforrás menedzsment feladatok ellátására; a belső kommunikációnak támogatnia kell az újfajta együttműködés megvalósítását.

7 Az EEM tevékenység megszervezése I. MODUL Az emberi erőforrás menedzsment fogalma és modellje 7 Az emberi erőforrás szervezet azért létezik a szervezetben, hogy kiszolgálja és támogassa a szervezet vezetőit, munkavállalóit, a szervezeti célok megvalósítását. A szervezetben elfoglalt helye több tényezőtől függ: a szervezet nagysága, létszáma, a tevékenység jellege, az alkalmazott technológiák, a centralizáció/decentralizáció foka a szervezetben, a felső vezetés stratégiai erőforrásnak tekinti-e az embereket és stratégiai partnernek az EEM szakterületet, a vezetők filozófiája a szolgáltatói és tanácsadói szerepkör ellátására vonatkozóan, a szervezeti kultúra. Nem léteznek olyan modellek és szabályok, amelyek meghatározzák, hogy adott esetben melyik a leghatékonyabb EEM szervezet. A gyakorlatban azonban kirajzolódott néhány tendencia: Kis cégeknél általában nincsen EEM szakterület, hanem a felső vezető a beosztott vezetőkkel együtt látja el az emberi erőforrás menedzselésének feladatait. Egy személy (külső vagy belső) végzi el a személyügyi adminisztrációs feladatokat (gyakran a könyvelő). Ebben a szakaszban nincsenek kidolgozott emberi erőforrás rendszerek és technikák, a vezetők legjobb tudásuk szerint látják el feladataikat, bizonyos területeken a felső vezető elvárásait figyelembe véve (pl.: bérezés, ösztönzés, juttatások). Az EEM szervezet megjelenésekor kis méretű és a specializáció foka a szakterületen belül nagyon alacsony. A gyakorlatban általában 50 fő felett alkalmaznak egy generalista emberi erőforrás szakembert. A szervezet növekedésével nő a szakterület létszáma is és megjelenik a specializáció (pl. bérezés, ösztönzés, juttatások). A szervezet alárendeltsége is változó, általában a felső vezetőnek vagy a gazdasági igazgatónak van alárendelve. A tevékenység szolgáltatói-tanácsadói jellegét figyelembe véve, amely az egész szervezetre kiterjed, az első megoldás sokkal megfelelőbb pozíciót biztosít e szerepkör betöltéséhez. Közepes vagy nagy méretű vállalatoknál az EEM szakterület külön szervezeti egységként működik, amely nagysága és helye szerint lehet osztály, főosztály vagy igazgatóság és általában a felső vezetőnek van alárendelve. A tagozódás és a specializáció, a szervezet méretei és igényei szerint eltérő lehet. A 2. ábra az EEM szervezet egy lehetséges tagozódását mutatja be. 2. ábra: Az emberi erőforrás szervezet helye és tagozódása Decentralizált szervezetekben általában minden önálló szervezeti egységnek megvan a saját EE szervezete, amely ellátja az operatív feladatokat, támogatja a vezetőket napi munkájukban. A központhoz tartozó EEM szervezet stratégia kidolgozási, rendszerfejlesztési és koordinációs feladatokat lát el. Gondoskodik arról, hogy a teljes szervezetben egységes alapokon működjék az EEM tevékenység. A rendszernek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a szervezeti egységeknek az alkalmazkodást a helyi sajátosságokhoz. A stratégiai emberi erőforrás menedzsment A stratégiai szemlélet a nyolcvanas évektől vált egyre hangsúlyosabbá az emberi erőforrás menedzsmentben, aminek eredményeként az EEM funkciónak teljes tevékenységével a szervezeti vagy üzleti stratégia megvalósítását kell támogatnia. Az EEM szakterület vezetője partnerré válik a szervezeti stratégia kialakításában. Az emberi erőforrás menedzsment tevékenység erős hatékonyság szemlélettel egészül ki. A teljesítményorientáltság, a személyzetfejlesztés, a kultúrafejlesztés, a változásmenedzsment és a tudásmenedzsment, az egyes tevékenységek eredményeinek és hatékonyságának mérése szerves részeivé válnak a tevékenységnek a stratégiai célok megvalósítása érdekében. A stratégiai EEM-nek integráló szerepe van. Az alkalmazott technikák és módszerek egységes, koherens koncepciónak megfelelően a stratégiai integrációt szolgálják. A stratégiai EEM fő célkitűzései: a szervezet emberi potenciáljának és tudáspotenciáljának a lehető legnagyobb mértékű felhasználása, a munkavállalók elkötelezettségének kialakítása és növelése a szervezeti célkitűzések megvalósítása iránt,

8 8 HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSER az EE stratégia integrálása a szervezeti stratégiába, pozitív szervezeti kultúra kialakítása és erősítése, a munkavállalók kreativitásának felszabadulását és hasznosulását biztosító szervezeti környezet és vezetési stílus kialakítása. A stratégiai EEM-nek három szinten kell kielégítenie a célkitűzéseket: A szervezet szintjén: hozzá kell járulnia a hatékonyság növeléséhez, támogatnia kell a stratégiai célok megvalósítását, a szervezet környezeti alkalmazkodását és a versenyképesség fenntartását. Az EEM funkció szintjén: a szervezet számára legmegfelelőbb nagyságú és minőségű tevékenységet és EEM szervezetet kell működtetnie. A munkavállalók szintjén: az egyéni célkitűzések megvalósításának lehetővé tétele a szervezeti célok megvalósítása által, ami növeli a munkavállalók motivációját és elkötelezettségét. Az EE stratégia Az emberi erőforrás stratégia (humánstratégia) a szervezeti/vállalati stratégia szerves és integrált része, amely meghatározza a szervezet stratégiai célok elérésének mérföldköveit és fő tevékenységeiet az emberi erőforrások menedzselése területén, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a szervezetnek a célok megvalósításához szükséges emberi erőforrás a megfelelő mennyiségben, szerkezetben, a szükséges kompetenciákkal, motiváltsággal és teljesítménnyel, illetve az erre irányuló tevékenységek maximális hatékonysággal használják fel a rendelkezésre álló erőforrásokat. A stratégia kidolgozásánál szem előtt kell tartani, hogy a szervezet stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását kell szolgálnia, tehát kiindulópontja a szervezeti stratégia, amibe szorosan integrálódnia kell. Ennek hiányában elveszíti jelentőségét az üzleti/szervezeti célok megvalósításában, nem láthatók a kapcsolatok és az eredmények, aminek következtében megkérdőjelezethető az EEM tevékenység hitelessége és létjogosultsága is. A humánstratégia integrációja akkor valósítható meg legjobban, ha a szakterület vezetője szoros kapcsolatban áll a felső vezetéssel (vagy tagja annak), és részt vesz a szerezeti/üzleti stratégia megfogalmazásában. A humánstratégia megalkotásához szükséges legfontosabb információkat az üzleti stratégia és az üzleti terv, a külső környezet elemzése (különös tekintettel a munkaerőpiacra), valamint a belső környezet (rugalmassági elvárások, új kompetenciák iránti igény stb.) elemzése biztosítja. Az EE stratégiát jelentős mértékben befolyásolja a misszió, a szervezeti értékek, kultúra és stílus, a szervezeti filozófia és a felső vezetésnek az emberi erőforrásokra és menedzselésükre vonatkozó szemlélete. Ennek ellenére, nem léteznek receptek arra vonatkozóan, hogy adott üzleti stratégia esetében milyen EE stratégia a legcélravezetőbb, mivel túl sok a változó, amelyet figyelembe kell venni. Minden szervezetnek a maga sajátosságait és céljait figyelembe véve kell kialakítania a humánstratégiáját, szem előtt tartva a befolyásoló tényezőket. A humánsstratégia magában foglalja a hosszú távú emberi erőforrás célokat, az EEM politikát és a célok megvalósításához szükséges eszközöket, terveket. Kidolgozásának legmegfelelőbb módja az iteratív módszer, mely lehetővé teszi, hogy a szervezeti stratégia részeként az EE stratégia egyszerre legyen proaktív és támogató. Első minőségében rá kell mutatnia arra, hogyan tudja a szervezet növelni a hozzáadott értéket az emberi erőforrások által, vagyis felfedi az emberi erőforrások erősségeit és gyengeségeit, hogy az üzleti stratégia megalkotásánál ezeket figyelembe lehessen venni. Támogató minőségében az üzleti/szervezeti stratégia hatását méri fel az emberi erőforrásokra, valamint segíti a fókuszálást azokra a területekre, amelyeknek valószínűleg emberi implikációi vannak, és olyan döntések meghozatalához szolgáltat alapot az emberi erőforrások fejlesztési irányáról, amelyek lehetővé teszik a stratégia megvalósítását (emberi erőforrás biztosítás, fejlesztés, ösztönzés, motiváció növelése stb.). A humánstratégia kidolgozásának lépései: 1. Az emberi erőforrás menedzsment célkitűzéseinek meghatározása A szervezet stratégiai célkitűzéseinek funkcionális területekre történő lebontása lehetővé teszi az EEM szakterület célkitűzéseinek meghatározását. Ezeket a célkitűzéseket a szakterület legfontosabb alterületeire kell megfogalmazni, például az emberi erőforrás biztosítására, a teljesítmény ösztönzésére és értékelésére, a kompenzációra, a személyzetfejlesztésre, a karriertámogatásra. 2. SWOT elemzés elvégzése az emberi erőforrás menedzsment területen A belső erősségek és gyengeségek, valamint a külső lehetőségek és fenyegetések, korlátok elemzését az emberi erőforrás szakterületre vonatkozóan is el kell végezni. A belső környezet fő összetevői: a szervezeti struktúra, a technológia, az emberi erőforrás korösszetétele, kompetenciái, termelékenysége, mobilitása és rugalmassága, a szervezet stratégiája, kultúrája stb. A külső környezeti elemek: a munkaerőpiac, a képzési lehetőségek, munkajogi változások, demográfiai jellemzők alakulása, technológiai fejlődés, menedzsment technikák fejlődése stb. 3. A jelenlegi helyzet vizsgálata

9 I. MODUL Az emberi erőforrás menedzsment fogalma és modellje 9 Az előző szakaszban feltárt információk és a vállalat által használt hatékonysági és termelékenységi, valamint az emberi erőforrásokra vonatkozó különböző mutatók (bérköltségek, juttatások, fluktuáció, hiányzások, a személyzet struktúrája stb.) elemzése alapján meghatározzuk a jelenlegi helyzetet valamennyi alterületen, amelyekre stratégiai célkitűzéseket határoztunk meg. 4. A stratégiai tartalmának meghatározása A jelenlegi helyzet és a célkitűzések közötti eltérések elemzésével meg lehet határozni minden egyes területre a megteendő utat, és ehhez hozzá kell rendelni a szükséges hosszú távú akciótervet. Figyelembe kell venni a SWOT elemzés külső környezetre vonatkozó megállapításait, valamint a szervezet stratégiájának első változatát. 5. Az iteratív egyeztetések: A funkcionális részstratégiák elkészülte után több fordulós egyeztetés és összefésülés következik, amíg kialakul a vállalat stratégiája és a vele összhangban levő funkcionális stratégiák. A humán stratégia megvalósításának feladata az EEM szakterületre, valamint a közvetlen vezetőkre hárul. Az első lépést a szervezeti stratégia, valamint az EE stratégia kommunikálása képezi a szervezet valamennyi vezetője és dolgozója felé. A vezetőknek ismerniük kell az EE stratégiát, hiszen ők lesznek a fő megvalósítói a szakterület támogatásával. A szervezet dolgozóinak pedig azért kell ismerniük, mert arról szól, hogy mire számíthatnak a szervezetben, melyek az elvárások velük szemben és milyen támogatást, segítséget, kompenzációt kaphatnak munkájuk ellenében, milyen fejlődési és karrierlehetőségeiket vannak. Az emberi erőforrás stratégiai célok meghatározása Az EE stratégiai célok a szervezeti/üzleti stratégiából és célkitűzésekből következnek, illetve ezek megvalósítását kell alátámasztaniuk és a következő területekre vonatkozhatnak: létszám, munkaerő összetétele, kompetenciái, fluktuáció, beválás, toborzás-kiválasztás hatékonysága, teljesítménybérezés, változó bér aránya, bértömeg alakulása, személyzetfejlesztés, részvétel személyzetfejlesztési akciókban, személyzetfejlesztés eredményessége és hatékonysága, karriertámogatás, belső karrier és külső toborzás viszonya stb. Valamennyi területre SMART célokat kell meghatározni: Specific = Specifikus = az adott területre jellemző, pontosan meghatározott; Measurable = Mérhető = pontosan lehet mérni vagy meg lehet figyelni az eredményt és összehasonlítani az elvárással; Achievable = Megvalósítható = elérhető a várható körülmények között; Realistic = Realista = a valós helyzetet veszi figyelembe, illetve a megvalósításhoz rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások; Time bound = Időhöz kötött = pontosan meghatároztuk mennyi idő áll rendelkezésre a megvalósításhoz. Például: A fluktuáció csökkentése 5%-ról 3%-ra a következő 3 naptári évben; A változó bér arányának növelése 15%- ról 30%-ra 2015.december 31-ig a teljesítménybérezés alkalmazásával. Az emberi erőforrás politika kidolgozása A szervezet vezetőinek az emberi erőforrásokról vallott meggyőződését, az emberekkel való bánásmódját tömören az EE politika (humánpolitika) foglalja össze. Ebből derül ki, hogy a vállalat valóban erőforrásnak tekinti-e az embereket, hogyan motiválja és ösztönzi a teljesítménynövekedést, hogyan fejleszti a dolgozókat stb. A politikában megfogalmazott irányelvek képezik az EE stratégia megvalósításának iránytűjét. A humánpolitika kifejezi a szervezet elképzelését arról, hogyan menedzseli emberi erőforrásait alapot biztosítva ezzel a tervezéshez, fejlesztéshez, a változásmenedzselési programok kidolgozásához és megvalósításához. A humánpolitika részpolitikákra bontható, aemlyek az EEM funkció egyes területeire határozzák meg az irányelveket, amelyeket a tevékenység tervezésében és megvalósításában be kell tartani, hogy a szervezeti célok megvalósulhassanak. Az EEM valamennyi területére meg lehet határozni politikát, pl. emberi erőforrás biztosítási politika, ösztönzési politika, személyzetfejlesztési politika, karrierfejlesztési politika. A politika kidolgozásakor a szervezeti célokból, kultúrából és a vállalati politikából kell kiindulni. Előbb egységes humánpolitikát kell kidolgozni, majd ezt kell tevékenységi területekre lebontani és szükség esetén tovább bővíteni, pontosítani. A szervezeti EE politikának legalább a következő kérdésekre kell választ adnia: A munkaerőigény kielégítésénél belső vagy külső erőforrásokat részesítsen előnyben a szervezet? Azt határozza meg, hogy hosszú távon a szervezet saját emberi erőforrását fejleszti, vagy inkább a munkaerőpiacról szerzi