KÜLKERESKEDELMI JELLEMZİI. Általában: minden üzleti tranzakció, ha a résztvevık nem azonos ország magánszemélyei vagy vállalkozásai.

Átírás

1 KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK TÍPUSAI, T JELLEMZİI Törzsök Éva KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK export import reexport vállalkozás árucsere franchise szolgáltatás lízing KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET FOGALMA Általában: minden üzleti tranzakció, ha a résztvevık nem azonos ország magánszemélyei vagy vállalkozásai. 1

2 KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET AZ EU-BAN Az Európai Unió nemcsak Európa térképét rajzolja át, de újraértelmezirtelmezi a fogalmat is Az Európai Unióban: az Unión kivüli országok vállalkozásaival vagy magánszemélyeivel kötött ügyletek ÜGYLETEK AZ EURÓPAI BELSİ PIACON Korábbi export közösségi eladás (közösségen belüli értékesítés) Korábbi import közösségi vásárlv rlás (közösségen belüli beszerzés) KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET SZAKASZAI Három szakasz: ügylet-elıkészítés szerzıdésk skötés szerzıdésteljes steljesítés 2

3 KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK SOKFÉLES LESÉGE A A nemzetközi zi üzleti életet az ügylettípusok sokféles lesége jellemzi DE: minden egyes külkereskedelmi ügylet unikum a maga módjm dján. Rutin megoldások, sablonok nincsenek. KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK RENDSZEREZÉSE SE egyszerő áruügyletek különleges áruügyletek külkereskedelmi ügylet vállalkozási ügyletek szellemi termékek adásvétele szolgáltatásra kötött ügyletek lízingügyletek export impor t csereügylet reexport típusú ügyletek bér munka projektexport licencia franchising know-how képviseleti operatív visszlízing szerzıdés finanszírozás kompenzáció aktív passzív exportfıvállalkozás reexport tranzit offset switch barter visszavásárlás ellenügylet kijöveteli körswitch bemeneteli Megjegyzés: a szolgáltatási ügyletek számos formáját nem tartalmazza a táblázat. KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK RENDSZEREZÉSE SE Egyszerő áruügyletek Különleges áruügyletek Szellemi termékek adásvétele Vállalkozási ügyletek Szolgáltatásra kötött ügyletek Lizing ügyletek 3

4 NEMZETKÖZI ZI ADÁSV SVÉTEL KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK EXPORT IMPORT reexport vállalkozás árucsere franchise szolgáltatás lízing NEMZETKÖZI ZI ADÁSV SVÉTEL egyszerő áruügylet export import szellemi termékek adásv svétele licencia know-how ügylet 4

5 JOGVÉDELEM ALÁ TARTOZÓ SZELLEMI TERMÉKEK A jogvédelem lehet: szerzıi i jogvédelem (irodalmi, mővészeti, tudományos alkotások) iparjogvédelem (találmányok, újítások, ipari minták, védjegyek, eredet megjelölések, szoftverek, stb.). LICENCIA ÜGYLET Licencia ügylet az iparjogvédelem alá tartozó szabadalom adásvételére vonatkozik. KNOW-HOW ÜGYLET Tárgya olyan mőszaki tudás, tapasztalat, módszer ( tudni hogyan ), amely adott szakmai körben ismeretes, Ez a tudás mások számára nem hozzáférhetı, nem publikált és iparjogvédelem alá sem vont. 5

6 LICENCIA ÜGYLETEK NEMZETKÖZI ZI MEGJELENÉSBEN áruexport külföldi beruházás áruexport külföldi beruházás licencia export 4. külföldi beruházás (mőködı tıke export) áruexport REEXPORT TÍPUST PUSÚ ÜGYLETEK KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK vállalkozás export REEXPORT árucsere import franchise szolgáltatás lízing 6

7 REEXPORT TÍPUST PUSÚ ÜGYLETEK Klasszikus reexport Tranzit ügylet Switch ügylet KLASSZIKUS REEXPORT Tárgya: külföldi áru eladása külföldre. Célja: rendszerint profitszerzés. TRANZIT ÜGYLET Tárgya: egy reexportban harmadik országbeli kereskedı nevének és papírjainak megvétele. Célja: állami tilalom megkerülése. 7

8 SWITCH ÜGYLET Tárgya: klíring devizadiszponibilitás (klíringdeviza-követelés) adásvétele, áruügyletek közvetítésével. Célja: követelések vagy tartozások felszámolása. HÁROMSZÖGÜGYLETGYLET A belsı piacon három különbözı tagország vállalkozói közötti viszonteladás nem reexport. Elnevezése: háromszögügylet REEXPORTİR Az ügylet fıszereplıje, kezdeményez nyezıje, szervezıje és gyakran finanszíroz rozója is. Külföldön vásárol árut és külföldön értékesíti azt, de mindig másutt veszi, mint ahol eladja. Az árut rendszerint változatlan formában (kiszerelésben, csomagolásban) adja tovább. 8

9 REEXPORTİR KOCKÁZATAI árukockázat árkockázat fedezetlenség kockázata indiszkréció kockázata REEXPORT AZ ÁRU ÚTJA SZERINT Az áru útja szerint direkt indirekt DIREKT ÉS S INDIREKT REEXPORT áru okmányok A ország exportıre reexportır B országban indirekt reexport áru okmányok C ország importıre direkt reexport áru Megjegyzés: Az okmányok mindkét esetben a reexportırön keresztül jutnak el a vevıhöz. Az ellenérték kifizetése is mindkét esetben a reexportır közremőködésével valósul meg. 9

10 REEXPORT AZ ÜGYLET LEGALITÁSA SZERINT titkolt nem leplezett tiltott és s ezért TRANZITÜGYLET Egy harmadik országbeli kereskedı formális bekapcsolása egy nemzetközi adásvételi ügyletbe. Valamilyen külsı ok rendszerint állami szabályozás teszi szükségessé. A TRANZITÜGYLET SZÜKS KSÉGES FELTÉTELEI TELEI A tranzitkereskedı olyan ország kereskedıje legyen: amely országba lehet árut importálni az eladó országából, és ahonnan lehet ezt az árut exportálni a vevı országába. 10

11 A TRANZITÜGYLET SZÜKS KSÉGES FELTÉTELEI TELEI A tranzitkereskedı hajlandó legyen színlelni mindkét ügyletkötést, formálisan elıbb vevıként, majd eladóként fellépve. Hajlandó legyen mindkét ügylethez nevét és papírjait adni, és jutalékfizetés ellenében akár a lebukás kockázatait és következményeit is vállalni. TRANZITÜGYLET LEBONYOLÍTÁSA.1. szerzıdéskötés szóban exportır importır formális áruszállítás exportszerzıdés. 7. tranzitkereskedı okmányok. 4. okmányok külföldi speditır a közvetítı az ellenérték kifizetésében formálisan közremőködik okmánycsere, áru semlegesítése, reexpediálás SWITCH ÜGYLET Melegágya és éltetıje mindig egy államközi bilaterális klíringkapcsolat. Formálisan reexportként jelenik meg. 11

12 SWITCH ÜGYLET A switch-kereskedı országának a bilaterális klíringkapcsolatban keletkezett devizakövetelését (klíringdeviza - diszponibilitását) értékesíti, vagy államának klíringdevizában fennálló tartozását törleszti áru reexportja révén. r SWITCH VÁLTOZATOKV Kijöveteli switch (retour ügylet) diszázsi zsió Bemeneteli switch (aller ügylet) ázsió Körswitch KÖRSWITCH FOLYAMATA A A ország A1 A1 kereskedı A2 A2 kereskedı.2. I. áru exportja 30%-os ázsióval 13 millió cl $ II. áru importja 13 millió cl $ értékben.3. B B ország switch kereskedı.1. D D ország importıre.4. I. áruimport 10 millió US C C ország exportıre Üzleti eredmény: 1. B switch kereskedı C árujával A országban 30%-os ázsióval devizadiszponibilitást teremtett magának áruvásárlásra. 2. D megrendelésére ezért A -ban vásárolt árut, amit 10%-os díszázsióval adott tovább. 3. B 10 millió US-t fektetett be és így az ügyleten 1, 7 millió US-t keresett. 12

13 13 REEXPORT REEXPORT ÜGYLETEK GYLETEK RENDSZEREZ RENDSZEREZÉSE SE reexport reexport áru útja áru útja fedezettség fedezettség cél cél legalitás legalitás direkt indirekt fedezett fedezetlen profit marketingcélok tiltott nem tiltott fuvarköltség csökkentés ker.-politikai indítékok titkolt nem titkolt NEMZETK NEMZETKÖZI ZI CSERE CSEREÜGYLETEK GYLETEK KÜLKERESKEDELMI LKERESKEDELMI ÜGYLETEK GYLETEK szolgáltatás vállalkozás ÁRU- CSERE franchise lízing export import reexport

14 CSEREÜGYLET FOGALMA Csereügylet minden olyan adásvétel, ahol az exportáru ellenértékét az áru vevıje áruval fizeti meg, azaz árut árura cserélnek. Az összefoglalóan barternek nevezett tevékenység nem egyetlen, jól definiálható ügylettípust jelent, hanem igen sokrétő tevékenységhalmazt. CSEREKERESKEDELEM SZINTJEI Három szint: államok közöttik bilaterális árucsere-forgalmi és klíring megállapodások, bankok közöttik barter megállapodások vállalatok közöttik csereügyletek TIPIKUS ÜGYLETEK Barter Kompenzáció Viszontvásárlás (ellenügylet) Visszavásárlás (buy back) Offset ügylet 14

15 BARTER 100% áru A A ország kereskedıje 100% áru B B ország kereskedıje KOMPENZÁCI CIÓ A kétirányú áruszállítások értékét valutában is kifejezik. Mindig egyetlen szerzıdést kötnek. Rövid idıkülönbség van a kétirányú áruszállítás között. Nem kedvelt változat. RÉSZTVEVİK K SZÁMA Ketten cserélnek árut: önkompenzáció Többen vesznek részt az árucserében: többlábú kompenzáci ció 15

16 TELJES ÉS S RÉSZLEGES R ÖNKOMPENZÁCIÓ Teljes kompenzáció önkompenzációban A A ország kereskedıje 100 ezer USD értékő áru 100 ezer USD értékő áru B B ország kereskedıje Részleges kompenzáció önkompenzációban A A ország kereskedıje 100 ezer USD értékő áru 50 ezer USD értékő áru 50 ezer USD B B ország kereskedıje HÁROMSZÖGÜGYLETGYLET áru A A ország kereskedıje áru C C ország kereskedıje áru B B ország kereskedıje Megjegyzés: a körügylet akkor kompenzáció, ha az árukat értékben fejezik ki. Mivel nincs pénzmozgás, valamennyi áruérték azonos. TÖBBLÁBÚ KOMPENZÁCI CIÓS ÜGYLET A A ország kereskedıje áruszállítás USD áruszállítás USD B B ország kereskedıje fizetés s hazai valutában USD áruszállítás USD B B ország kereskedıje 16

17 VISZONTVÁSÁRL RLÁS A szerzıdı felek mindig két adásvételi szerzıdést kötnek, az eredeti vásárlásra vonatkozik az egyik, a viszontvásárlásra a másik. A két szerzıdés egymást feltételezi ( ellenügylet ). Lehet teljes és részleges csereügylet is. TÖBBLÁBÚ VISZONTVÁSÁRL RLÁSOS ÜGYLET áruszállítás USD B B ország fizetés USD kereskedıje A A ország kereskedıje áruvásárlás USD fizetés USD B B ország kereskedıje áruvásárlás USD fizetés USD B B ország kereskedıje VISSZAVÁSÁRL RLÁS (BUY BACK) Hosszú lejáratú csereügylet. Igen nagy értékő ügyletkötés. A rendszerint fejlett országbeli vállalat gyárakat, bányaberendezéseket stb. exportál. Vevıje (rendszerint fejlıdı ország vállalata) a nagyberendezés értékét a berendezéssel elıállított termékkel (eredményterm nytermékkel) fizeti meg. 17

18 OFFSET ÜGYLET Egyik oldalon csúcstechnológia exportja. Az exportált termékek ellenértékének egy részét a vevı saját országának termékeivel fizeti meg. Az ellenérték másik részét hazai valutában téríti. Ezt az összeget az eredeti exportır a cserepartner országában esetleg közös vállalat keretében beruházza, rendszerint infrastruktúra fejlesztésére fordítja. Az ilyen ügyletkötések rendkívül nagy értékőek és bizalmasan kezeltek. AZ ÁRUCSERE MÉRTM RTÉKE teljes kompenzáció részleges kompenzáció túlkompenzáció SAJÁTOS ÜZLETI FELTÉTELEK TELEK Viszontvásárlás mértéke kompenzációs ráta Szerzıdéses árak kompenzációs cserearányok ártámogatások Kötbérfizetési kötelezettség Transzferzáradék Újraeladási tilalom vagy piaci korlátozás Eltőrési jutalék : 18

19 FRANCHISE ÜGYLET KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK export import reexport szolgáltatás árucsere FRANCHISE vállalkozás lízing FRANCHISE ÜGYLET A franchising áruk és/vagy szolgáltatások értékesítését megvalósító tartós kapcsolatrendszer. A franchise adó értékesítési si know- how használati jogát t engedi át a franchise vevınek, annak tevékenysége felett folyamatos ellenırzést gyakorolva. 19

20 TÍPUSAI Termelési (termék- és védjegyhasználati): a termékre és a védjegyhasználatra. Értékesítési franchise Üzleti szolgáltat ltatásokra vonatkozó franchise: teljes körő know-how használati megállapodás, ahol az üzleti stratégia sikerességét biztosító marketing, minıségbiztosítási knowhow stb. használatára is jogot kap a franchise vevı. VÁLLALKOZÁSI ÜGYLETEK KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK export import reexport VÁLLAL- KOZÁS árucsere franchise szolgáltatás lízing 20

21 VÁLLALKOZÁSI ÜGYLETEK Tevékenys kenységkifejtı ügylet, a hangsúly a dolog elıállításának folyamatán van. Az exportır valamely dolog megtervezésére, annak elkészítésére, üzembe helyezésére stb. vállalkozik, azaz valamilyen eredmény ny, valamilyen új dolog létrehozására vagy valamilyen szükséglet kielégítésére. Az ügylet másik szereplıje a szolgáltatás átvételére és az ellenérték kifizetésére kötelezi magát a vállalkozási szerzıdésben. FİVÁLLALKOZÁS A vállalkozó tevékenysége kifejtése során igénybe vehet más vállalkozókat hazai vagy külföldi alvállalkoz llalkozókat. Ilyenkor a vállalkozó fıvállalkozóvá válik. A vonatkozó külkereskedelmi ügyletet a hazai szóhasználat export-fıvállalkoz llalkozásnak nevezi. BÉRMUNKAÜGYLET Lényege megbízás: az egyik ország termelıje vagy kereskedıje megbízza a másik ország termelıjét, hogy az általa rendelkezésére bocsátott alapanyagot félkész- vagy késztermékké dolgozza fel. A bérmunkát vállaló szerzıdésszerő teljesítésként eredmény megvalósítására (késztermék elkészítésére) vállalkozik. 21

22 BÉRMUNKAEXPORT A külföldi tulajdonú alapanyagot feldolgozó fél hozzáadott munkáját exportálja a visszaszállítandó késztermékben. aktív Az ilyen bérmunkát akt bérmunkánaknak nevezzük. BÉRMUNKAIMPORT Az alapanyag tulajdonosa külföldi munkát importál a visszaérkezı késztermékben. passzív Nézıpontjából ez passz bérmunka. A bérmunkáltató az elvégzett munkáért bérmunka díjatd fizet. SZOLGÁLTAT LTATÁSRA KÖTÖTT TT ÜGYLETEK 22

23 KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK export import reexport vállalkozás árucsere franchise SZOLGÁL- TATÁS lízing SZOLGÁLTAT LTATÁSRA KÖTÖTT TT ÜGYLETEK A nemzetközi adásvételi ügyletek tárgya lehet valamilyen értékkel bíró szolgáltatás is. Ilyen szolgáltatás az ügynöki, illetve a képviseleti tevékenys kenység, amelynek ellátására a megbízó és a megbízott képviseleti szerzıdést köt. Megbízási szerzıdés a bizományosi tevékenys kenység vagy a tızsdei brókerekkel kötött szerzıdés is. SZOLGÁLTAT LTATÓK K A NEMZETKÖZI ZI ÜGYLETBEN Szolgáltatást nyújtanak: szállítmányozók, fuvarozók, raktárak, kikötık, reklámtevékenységet, kiállítás-szervezést végzı cégek, pénzintézetek, biztosító társaságok, ügyvédek, biztosításközvetítık, piackutató cégek, különféle termék- és folyamatminısítéssel foglalkozó szervezetek, kereskedelmi kamarák, vámügynökségek (stb.). 23

24 A SZOLGÁLTAT LTATÁSI SZERZİDÉSEK SEK JELLEMZİJE A szolgáltatást nyújtó szerzıdéses partnere érdekében fejti ki tevékenységét. Tevékenységének célja a megbízó által megkívánt eredmény elérése, de ennek megvalósul sulását szerzıdésszerő teljesítésként nem vállalja. A SZOLGÁLTAT LTATÁSI SZERZİDÉSEK SEK JELLEMZİJE A megbízó a megbízott tevékenységéért díjat fizet. A megbízottnak a megbízó érdekeit kell képviselnie a a jój kereskedı gondosságával val. A birtokába jutott információkat továbbítania kell megbízójának A szakszerő és gondos munkavégzés mellett rendszerint titoktartási kötelezettség terheli. A szerzıdés gyakran szabályozza az összeférhetetlenségi eseteket is. KERESKEDELMI KÉPVISELİ Az exportırt külföldi piacán a másik ország üzletembere képviseli, számára üzleti partnereket, termékeire vevıket talál. Jutalékos közvetítı kereskedı: közvetítıi tevékenységét megbízója nevében és s száml mlájára (kockázat zatára) végzi. v 24

25 KIZÁRÓLAGOS KÉPVISELİ Meghatározott földrajzi területen területv letvédelmet élvez. A kizárólagos képviseleti jogot éves forgalomhoz is célszerő kötni. A kereskedelmi képviseletre vonatkozó szabályozásokat az Európai KözössK sség g harmonizálta. AZ ÜGYNÖK ÉS S A KÉPVISELK PVISELİ ELHATÁROL ROLÁSA Az ügynök eseti megbízás alapján dolgozik, az eladó árujára vevıt, esetleg a vevı részére eladót keres. A feleket összehozza, és ezzel tevékenysége lezárult. A képviselı olyan ügynök, akit megbízójához tartós (határidı nélküli vagy többéves lejáratú) megbízási szerzıdés köt. Feladata nemcsak házasságközvetítés, tevékenysége igen sokrétő lehet. AZ ALKUSZ ÉS S A BRÓKER A pusztán közvetítı jellegő ügynököt szokás alkusznak is nevezni (az árverések kulcsfigurája). A képviseleti jogú ügynök jogosítványt kaphat ügyletkötésre is. Ilyen ügyletkötési joggal felruházott képviselı például a bróker ker, aki lehetıséget kaphat arra is, hogy saját nevében kössön ügyleteket ekkor már képviselıbıl bizományossá válik. 25

26 BIZOMÁNYI SZERZİDÉS A bizományos az általa közvetített ügyletet a saját t nevében köti meg (azaz az áru eladójaként vagy vevıjeként lép fel), de megbízója száml mlájára és s kockázat zatára teszi azt. Egy bizományi ügylet mögött mindig három szereplı van: a megbízó, a bizományos és üzleti partnere. A BIZOMÁNYI SZERZİDÉS RENDELKEZÉSEI limitár bizományos díjazása bizományos felelıssége bizományi raktár (konszignációs raktár) önszerzıdés DELKLEDERE (DEL CREDERE) FELELİSS SSÉG Delkredere kockázat: a megbízó kockázata, ha a bizományos áruját hitelben értékesíti az általa nem ismert vevınek. Delkredere felelıss sségvállalás: hitelben eladott áruk esetében a bizományos a vevı nem fizetése esetén köteles a megbízó számára az áru ellenértékét megfizetni. Delkredere jutalék: a delkredere felelısség vállalásáért a bizományos külön jutalékot kap. 26

27 LÍZING ÜGYLET KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK export import reexport vállalkozás árucsere franchise szolgáltatás LÍZING LÍZINGÜGYLETGYLET A lízing (leasing) kifejezés az angol to lease szóból származik, Magyarországon gépbérlet, haszonbérlet néven vált ismertté. A kölcsk lcsön, a letét, t, a bizomány, a bérlet b és s az adásv svétel bizonyos elemeit egyesíti. 27

28 A LÍZINGL ZINGÜGYLET GYLET TÍPUSAI résztvevık nemzetisége ügylet tárgya idıtartam szerint résztvevık száma szerint lízing célja szerint belföldi nemzetközi ingó ingatlan határidıs megújuló direkt indirekt operatív finanszírozási VISSZLÍZING ZING RÉSZTVEVİI vevı 1. adásvételi ügylet tulajdonos egyúttal lízingadó 2. visszlízing egyúttal lízingvevı 28