és a tudomány Állatfelszabadítás, állati jogok Nemes László DISPUTA Télikert

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "és a tudomány Állatfelszabadítás, állati jogok Nemes László DISPUTA Télikert"

Átírás

1 Állatfelszabadítás, állati jogok és a tudomány Nemes László 60 Egy Auschwitz kezdôdik bármikor, amint valaki egy vágóhídra tekint és azt gondolja: ezek csak állatok. Theodor W. Adorno Aligha kerülhette el a figyelmünket, hogy az elmúlt hónapokban több hazai állatvédô szervezet hallatta minden korábbinál hangosabban hangját, kezdett aláírás-gyûjtési akciókba, demonstratív meg mozdulásokba vagy tüntetésekbe. Mirôl is van szó tulajdonképpen, mit is lássunk mindebben? Néhány szentimentális állatbarát ártatlan kezdeményezését, egy újabb anarchista hôzöngést vagy éppen a magyarországi jogállamiság és társadalmi felelôsségtudat fejlôdésének egy számottevô lépését? Nos, bárhogy is gondolkodjunk minderrôl, egyvalamiben aligha kételkedhetünk: a társadalmi fejlôdésben nálunk elôrébb álló országokban Kanadától Németországon vagy Hollandián keresztül Új-Zélandig a modern állatvédô mozgalmak különbözô válfajainak az utóbbi évtizedekben megkerülhetetlenül fontos közéleti és tudományos tényezôvé sikerült válniuk, a mozgalom filozófiai és tudományos alapeszméivel számos neves tudós és filozófus azonosult és vált az ügy támogatójává. Írásomban e mozgalom hazai és nemzetközi kibontakozásához és eszmeiségéhez szeretnék néhány támpontot nyújtani (különös tekintettel tudományos elôfeltevéseire), valamint megpróbálok tisztázni néhány, az állatvédelemmel kapcsolatban még a mozgalom újdonsült hazai híveinek a körében is megfigyelhetô fogalomhasználati zûrzavart. Az állatokkal szembeni morális attitûdjeink és gyakorlataink felülvizsgálatának igénye természetesen nem új dolog, mint ahogy különbözô koncepciókon alapuló állatvédô szervezetek megalakulása sem az. Számos jelentôs filozófus, tudós, mûvész vagy író emelte fel az elmúlt évszázadok, sôt évezredek során a hangját az állatokkal szembeni bánásmódunk humánusabbá tétele érdekében. Hogy csak néhány nevet említsek, ide sorolható Cicero, Plutarkhosz, Assisi Szent Ferenc, Leonardo da Vinci, Milton, Newton, Gandhi, G. B. Shaw, Kafka, I. B. Singer vagy J. M. Coetzee. Az elsô jelentôs állatvédô szervezet, a Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA) 1824-ben jött létre Angliában, megnyitván a hasonló szervezetek sorát Európa más országaiban is. A tizenkilencedik században és a huszadik század elsô felében az állatvédô szervezetek legfôbb célkitûzése több- nyire a környezetünkben élô domesztikált és vad állatokkal való fokozottabb törôdés elômozdítása volt, menhelyek létrehozása, gyakran szentimentális felhangú meggyôzôdésektôl vezérelve (Gold 1999). A manapság elterjedt, teoretikus alapokra építô állatvédô mozgalmak a hetvenes években kezdenek kibontakozni. Az állatfelszabadítási eszme legfontosabb elméleti bázisául az ausztrál filozófus és bioetikus, Peter Singernek az 1975-ben publikált, szakmai és tágabb körökben is rendkívüli hatást kiváltó könyve, az Animal Liberation szolgál. A nyolcvanas-kilencvenes években a nem-emberi állatok morális státuszával kapcsolatban a Singeréhez hasonló elveket valló vagy más, alternatív megközelítéseket preferáló könyvek tucatjával láttak napvilágot. A modern állatfelszabadítási vagy állatjogi mozgalom kialakulásában elsôsorban három tényezô, három tágan értelmezhetô kulturális/ tudományos/társadalmi fejlemény hozzájárulását kell hangsúlyoznunk. (1) Mindenekelôtt olyan átfogó társadalmi folyamatokra kell felhívni a figyelmet, amelyek a modern állatvédô mozgalmakra egyrészt jelentôs kihatást gyakoroltak, másrészt amelyeknek ezek a mozgalmak maguk is részét képezik. A huszadik század második felében azok a törekvések, amelyek a korábban társadalmilag elnyomott csoportok emancipációját tûzték zászlajukra, különösen erôteljes indíttatást kaptak, és minden korábbinál hatékonyabbnak bizonyultak megrögzött társadalmi elôítéleteink felszámolásában. A feketék, a nôk, a homoszexuálisok, a gyermekek vagy a fogyatékossággal élôk csoportjainak társadalmi helyzete jelentôsen javult ezeknek az erôfeszítéseknek a hatására. Peter Singernek nincs kétsége afelôl, hogy az állatfelszabadítási mozgalom szerves részét és egyenes folyományát képezi a nôfelszabadítási, antirasszista és egyéb diszkriminációellenes fellépéseknek (Singer 1995). (2) Az elmúlt évtizedek tudományos életében a leglátványosabb áttörést minden bizonnyal az evolúciós elmélet mindinkább növekvô térhódítása jelentette. Az olyan tudományterületek, mint a humánetológia, a szociobiológia, a humán viselkedésökológia vagy az evolúciós pszichológia, melyek ezen idôszak alatt jöttek létre, nyilvánvalóvá tették, hogy az emberi viselkedés, társas struktúrák vagy akár mentális folyamatok is vizsgálhatók természeti jelenségekként, jelesül a fajunkat létrehozó evolúciós folyamat produktumaként. Legtöbbünk számára

2 ma már evidenciának számít, hogy biológiai lények vagyunk biológiai környezetben, egyetlen faj a sok millió egyéb faj között. Miként minden egyes más fajnak, úgy az embernek is megvannak a maga egyedi, kizárólagos tulajdonságai, ez azonban nem jelenti azt, hogy fenntarthatnánk az ember és más fajok között a radikális (metafizikai vagy vallási) szakadékot feltételezô hagyományos szemléletet. (3) A modern állatvédelmi mozgalom kialakulásához döntô mértékben hozzájáruló harmadik tényezô az állatokról való tudásunk drasztikus kibôvülése. A huszadik század biológiai forradalmaival kapcsolatban sokaknak a molekuláris biológia eredményei, a DNS szerkezetének megfejtése és ezzel összefüggésben a modern genetika vívmányai jutnak elsôként eszükbe. Viszonylag ritkán ismerjük fel, hogy az állati (és emberi) viselkedés tudományos kutatása nem kisebb teljesítményeket mutatott fel az elmúlt század tudósai jóformán a semmibôl alkották meg a legszigorúbb tudományos standardoknak eleget tevô viselkedéstudományokat és az evolúciós szemléletû pszichológiát. A kulcsmomentumot az etológia tudományának a század elsô felében történt kibontakozása jelentheti. Lévén írásom legfontosabb célkitûzése az állatvédelem tudományos összefüggéseinek vázlatos feltárása, a következôkben az etológia közremûködését teszem alaposabb vizsgálat tárgyává. Az etológia tudományának ma klaszszikusnak nevezett periódusa, mely a kutatási terület voltaképpeni létrejöttét és elsô eredményeinek felbukkanását fedi le, idôben az 1910-es és az 1950-es évek közötti idôszakra tehetô. Az etológusok a régi idôk természetbúvárainak elkötelezettségével vágtak neki az állatok komplex viselkedési formáinak gondos leírásához és elméleti hipotézisek kidolgozásához. Behaviorista pszichológus kortársaikkal szemben az etológusok az egyes megfigyelt viselkedési mintázatok elszegényített laboratóriumi feltételek közepette végzett elszigetelt vizsgálata helyett az egyes magatartásmódok bonyolult összefüggéseit (az egész állatot) tekintették kutatásuk valódi tárgyának, illetve az egyedek természetes környezetükkel kialakított komplex interakció-rendszerét. Laboratórium helyett természetes (vagy fél-természetes) környezet; leegyszerûsített labirintuskísérletek helyett az állatok hosszú ideig tartó gondos megfigyelése; a környezeti feltételek döntô hatását valló megközelítés helyett fajspecifikus viselkedésmódokra evolúciós perspektívából irányuló kutatások. A klasszikus etológia ezekkel az újszerû módszertani elvekkel nemcsak a kérdéses tudományterületet alakította mélyen át, hanem döntô mértékben hozzájárult egy, az állatokkal szemben megnyilvánuló átfogó szemléletváltáshoz is. A klasszikus etológia kiemelkedô képviselôi, így Karl von Frisch a méhnyelv aprólékos kutatások révén való megfejtéséért, Konrad Lorenz a fajspecifikus ösztönöknek a fajok széles tárházán (elsôsorban madarakon) végzett úttörô tanulmányaiért, valamint Nikolaas Tinbergen 1973-ban az etológia szemléletmódját és módszereit nagymértékben befolyásoló szabadtéri megfigyelései és kí sérletei elismeréseként Nobel-díjban része sültek: az etológia tudományának megalapításáért. Bár a korai etológusok közvetlenül nem vettek részt az akkoriban inkább csak kezdetleges formában létezô állatvédô mozgalmakban, az állatok viselkedésérôl kialakított nézeteink megváltoztatásával és népszerûségük ilyen irányú kihasználásával kétségkívül jelentôs mértékben járultak hozzá a modern állatfelszabadítási és állatjogi koncepciók létrejöttéhez és elterjedéséhez. Lorenz például aligha nevezhetô mai értelemben vett állatvédônek, Salamon király gyûrûje címû és egyéb könyveivel elévülhetetlen érdemeket szerzett a késôbbi fejleményekben. A modern állatfelszabadítási és állatjogi koncepciók a következô egyszerû alapfeltevésre épülnek: amennyiben bebizonyosodik, hogy az ember és bizonyos nem-emberi fajok között etikailag releváns tulajdonságaikat tekintve nincs számottevô különbség, a fajunk tagjainak esetében érvényesnek tartott és alkalmazott etikai és jogi megfontolásokat e fajok tagjaira is ki kell terjesztenünk. Ha ezt elmulasztjuk, etikai álláspontunkat jogosan érheti az a kifogás, miszerint érvelésmódunk inkonzisztens, s így egy erkölcsileg igencsak kétségbe vonható diszkriminatív pozíciót kényszerülünk elfogadni. A kérdés az, hogy csakugyan fennáll-e efféle hasonlóság mo- 61

3 62 rális jelentôséggel bíró tulajdonságok (pl. érzôképesség, racionalitás vagy tudatosság) esetén. Természetesen a tudomány eszközeivel legalábbis elvileg kezelhetô empirikus kérdésekkel állunk szemben. Jóllehet az állatok morális státuszának újragondolása alapvetôen etikai jellegû probléma, nem lehet empirikus elôfeltevésektôl mentes. Ahhoz, hogy az állatok és az ember közötti mentális és viselkedésbeli hasonlóságokat és különbségeket kellô mélységben tárhassuk fel, értelemszerûen két dolgot kell figyelembe vennünk: egyrészt az emberi viselkedést és pszichológiai folyamato kat, másrészt az állati viselkedést és pszichológiai folyamatokat. Az állatvédelem tudományos alapokra helyezett mozgalmához tehát saját fajunk megismerése éppúgy hozzájárult, mint más fajok megismerése, valamint a fajok közötti kiterjedt összehasonlító kutatások. Az evolúciós pszicho lógusok azáltal, hogy men tális struktúráinkat terü letspecifikus adaptáci óknak tekintve próbálják leírni és egyes pszichológiai mechanizmusaink evolúciós funkcióit feltárni, máris sokat tettek azért, hogy gondolkodásunkról, érzékelésünkrôl és érzelmeinkrôl teljesebb képet alakíthassunk ki. Ahhoz azonban, hogy az ember és más fajok közötti mentális kontinuitás rejtélyének megoldásához közelebb jussunk, a fajok közötti összehasonlítások még ígéretesebb kilátásokkal kecsegtethetnek. Az ember és más állatok közötti mentális folytonosságok feltárásához legközelebbi evolúciós rokonaink, a hozzánk filogenetikailag leginkább közel álló fajok viselkedésének tanulmányozása tûnik a legalkalmasabb kiindulási pontnak. És csakugyan, részben éppen saját fajunk és evolúciós örökségünk jobb megértésének, illetve az emberi és állati viselkedés közötti hasonlóságok és különbségek jobb megértésének igényébôl táplálkozva válhatott a szabadtéri fôemlôskutatás az etológia sikertörténetévé a hatvanas évektôl kezdve. Jane Goodall a klasszikus etológusok természetes környezetben való hosszú távú megfigyelések fontosságát hangsúlyozó módszerét követve vágott bele 1960-ban a Gombe-patak partján élô vad csimpánzok viselkedésének tanulmányozásába. Rövid idô elteltével Goodall valósággal sokkolta a tudományos (és tágabb) közvéleményt, amikor nyilvánosságra hozta megfigyeléseit a csimpánzok eszközhasználatáról, sôt eszközkészítésérôl. Az eszközhasználat és -készítés (jóllehet Darwin 1871-ben már részletesen beszámolt a csimpánzok eszközhasználatáról) évtizedeken keresztül úgy élt a köztudatban, mint olyan képesség, ami sajátosan emberi és alkalmasnak mutatkozik az ember-állat határ megvonására. Ez a lépés azonban csak egy volt a késôbbi évtizedek kutatásainak elôkészítésében. Goodall követôi, csimpánzokon, bonobókon, gorillákon, páviánokon vagy makikon végzett megfigyeléseikkel sorra cáfolták meg azokat a hipotéziseket, amelyek az ember és az állat között húzódó szakadékot látszottak alátámasztani. Mindenki szemében hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ha vannak is sajátosan emberi képességek, azok megragadása korántsem olyan egyszerû, mint korábban hitték, emellett jelentôségük is megkérdôjelezhetôvé vált. Ami pedig az állatfelszabadító és állatjogi mozgalmat illeti, a fôemlôsök, valamint az ember viselkedése és mentális folyamatai közötti rés szûkülése magától értetôdô módon vezetett ahhoz a célkitûzéshez, hogy közeli filogenetikai rokonaink specifikus morális elbánásban részesüljenek. Ennek jegyében jött létre a Nagy emberszabású projekt 1993-ban, amelynek eszmeisége egészen tisztán viseli magán a modern állatvédelem elméleti alapvetéseit, miközben gyakorlatának egyik paradigmatikus esetének számít mind a mai napig (Cavalieri & Singer 1993). Az etológia tudományának az állatvédelem ügyére nézve is kitüntetett jelentôségû újabb fejleménye az ún. kognitív etológia színre lépése. Maga a kognitív etológia kifejezés a denevérek szonáris tájékozódásának megfejtésében kulcsszerepet játszó amerikai etológus, Donald R. Griffin 1976-os The Question of Animal Awareness címû kötetében jelenik meg és lép a köztudatba. A kognitív etológia a klasszikus etológia, az újabb evolúciós viselkedéstudományi irányzatok, valamint a kognitív tudomány szintézisének tekinthetô. Célja, hogy tudományos eszközökkel közelítsen az állatok belsô mentális folyamataihoz. Nehézsége fôként abban áll, hogy empirikusan és közvetlenül nem tudunk ilyen folyamatokhoz hozzáférni, azokra csak a viselkedési kimenetekbôl következtethetünk. A kognitív etológia elôtt tornyosuló másik alapvetô akadály, hogy sok visel-

4 kedéskutató mind a mai napig vonakodik elismerni mentális/kognitív folyamatok létét vagy tudományos kutathatóságát a mienktôl eltérô fajok esetében. A tudományterület sikere azonban azt mutatja, hogy ez az ellenállás csökkenôben van, ma már lényegesen szabadelvûbben tulajdonítunk összetett gondolkodási folyamatokat, tudatosságot, érzelmeket és érzéseket nememberi állatok szélesebb taxonómiai spektrumának esetében is, mint tettük akárcsak néhány évvel ezelôtt (Mitchell, Thompson & Miles 1996). Az elmúlt évek során a kognitív etológusok a fajok egyre táguló körében kezdték természetes, fél-természeti vagy laboratóriumi körülmények között vizsgálat alá venni az olyan gondolkodásbeli és érzelmi jelenségeket, mint a térbeli tájékozódás, a tanulás, a rövid és hosszú távú emlékezet, a matematikai képességek, a fizikai világgal való bánásmódot elôsegítô készségek (mint pl. a tárgyállandóság felismerése), a más egyedeknek való mentális állapottulajdonítás képessége, a megtévesztés, a kommunikáció, az absztrakt gondolkodásra, fogalmak kialakítására való képesség és az esetleges nyelvi kompetencia, innovatív viselkedési elemek kialakítása és azok generációról generációra való áthagyományozásának képessége, akár tanítási folyamatok révén is, az állati tradíciók és az erkölcsi érzék bizonyos jeleinek megjelenése. A kutatott jelenségkörök általánosságban és részleteiben is hosszan sorolhatók lennének.* A megfigyelt viselkedések interpretációjában az egyes kutatók véleménye gyakran eltér egymástól, ami nem ritkán vezet vehemens elméleti vitákhoz. Azt azonban az érdekeltek egyike sem tagadja, hogy az állati viselkedés és gondolkodás korábban nem is sejtett összetettségét sikerült feltárni, ami radikálisan megváltoztathatja az állati elmérôl kialakított hagyományos képünket, s ennek folytán az ember sajátos pszichológiai képességeinek az evolúciója is felülvizsgálatra szorul. A kognitív etológusok egyes csoportjai a különbözô problémamegoldó képességek tételezése mellett elképzelhetônek tartják azt is, hogy bizonyos következtetési eljárások révén akár más fajok szubjektív világához, tudatos tapasztalataihoz is közelebb férkôzhetünk (Griffin 2001). A kognitív etológia jelentôs inspirációt nyújt az állati viselkedés közvetlen kutatásán, mentális szintû leírásán és magyarázatán túl az agyi struktúrák fajok közötti összehasonlítására irányuló idegtudományi kutatásokhoz, illetve sokat merít is ezekbôl. Charles Darwin, a fajok közötti mentális kontinuitás rendíthetetlen híve már ben a következôket írta: Jóllehet az ember és a magasabbrendû állatok értelmi képességei között óriási a különbség, ez a különbség fokozati és nem minôségi (Darwin 1961, 178.). Ma egyre több kutató hívja fel a figyelmet arra, hogy Darwin fokozatosságot hangsúlyozó megközelítése bármennyire is pozitív szerepet játszott az állati és emberi viselkedés evolúció-perspektívából történô kutatásában, az ezen viselkedési megnyilvánulásokért felelôs mentális képességek fajok közötti összemérhetôségét sugalló kép mind az evolúciós folyamat, mind az annak eredményeként kialakuló kognitív/mentális folyamatok alapvetô félreértéséhez vezethet. Az evolúciós folyamat nem folytonos fejlôdési folyamatot jelent. Az evolúciós elmélet legfôbb tanulsága éppen annak felismerése, hogy évmilliók hosszú során át a fajok hihetetlen diverzitása alakult ki, * A kurrens kognitív etológiai kutatásokról kitûnô áttekintést nyújt Marc D. Hauser magyarul is megjelent könyve Hauser, M. D. (2002): Vad elmék: Mit gondolnak az állatok? Vince, Bp. amelyek alkalmazkodtak specifikus környezeti kihívásokhoz. Az evolúciós pszichológia alapfeltevése, hogy elménk nem univerzális feldolgozó mechanizmus, hanem nagy számú specifikus pszichológiai mechanizmus, pszichológiai adaptáció, mentális modul bonyolult halmaza (Nemes & Molnár 2002). Mindez természetesen más fajok tagjaira is vonatkozik, ahogy arra egyébként már a korábbi etológusok is rámutattak. Az egyes fajok tagjainak tanulási mechanizmusai meghatározott biológiai elôfeltételeken alapulnak, és ezek a heterogén biológiai feltételek az evolúcióel mélet segítségével megbízhatóan magyarázhatók. Sonja Yoerg (2001) a Clark fenyôszajkója nevû madár példáját említi. Ez a madár a téli hideg bekövetkezte elôtt több ezer fenyômagot gyûjt össze és rejt el. A madár hónapokkal késôbb is képes megtalálni akár harmincezernél is több elrejtett fenyômagot. Ez a zavarba ejtô teljesítmény minden bizonnyal messze meghaladja fajunk tagjainak hasonló képességeit. Mindez azt jelentené, hogy a fenyôszajkó okosabb nálunk? Aligha. A történetbôl levonandó tanulság az, hogy lehetetlen az egyes fajok tagjainak kognitív képességeik szerinti hierarchiába állítása. Az intelligencia vagy az okosság kifejezések specifikus adaptációs feltételek figyelembevételével kaphatnak legfeljebb használható értelmet. Az egyik faj jobban teljesít az egyik területen, míg a másik egy másik 63

5 Bekoff, M. (2000): Strolling With Our Kin. Lantern Books Callicott, J. B. (1980): Animal liberation: A triangular affair. Environmental Ethics (2) Cavalieri, P. & Singer, P. (1993): The Great Ape Project: Equality Beyond Humanity. Fourth Estate, London Darwin, Ch. (1961): Az ember származása és a nemi kiválasztás. Gondolat, Bp. Francione, G. (2000) Introduction to Animal Rigths: Your Child or the Dog? Temple University Press Gold, M. (1999): Animal Century: A Celebration of Chanching Attitudes to Animals. Jon Carpenter Publ. Gould, S. J. (1989): Wonderful Life. W. W. Norton & Company Griffin, D. R. (2001): Animal Minds: Beyond Cognition to Consciousness. University of Chicago Press Mitchell, R. W., Thompson, N. S. & Miles, L. (eds.) (1996): Anthropomorphism, Anecdotes and Animals. SUNY Press Nemes L. & Molnár P. (2002): Evolúciós pszichológia: Új szintézis (?) Magyar Tudomány Regan, T. (1983): The Case for Animal Rights. University of California Press Singer, P. (1995): Animal Liberation (2nd Ed.) Pimlico Yoerg, S. (2001): Clever as a Fox. Bloomsbury 64 területen az állati és emberi elme heterogén képességek összetett halmaza, amelyen belül és amelyek közt sincs túl sok értelme az egyes mechanizmusok tel je sítményét egymással összeméricskélni. Az evolúciós elmélet talán legfontosabb eszmetörténeti hatása éppen a scala naturae gondolkodásmódunkba magát évezredekre makacsul befészkelô koncepciójának megingatása (Gould 1989). Ez a pluralista megközelítés ezzel együtt az állatvédô mozgalmak számára is új perspektívákat kínál, és egy ilyen jellegû hangsúlyeltolódás csakugyan megfigyelhetô az elmúlt évek irodalmában (Bekoff 2000). Mint korábban említettem, az állatvédelem mel és különbözô formái val kap csolatban több za varó fogalomhasználati bizonytalanság figyelhetô meg. Ezek közül egyet szeretnék tisztázni. Elôször is, a modern állatvédelem és a környezetvédelem nem csak hogy nem feleltethetô meg egymásnak, hanem alapvetôen eltérô elô felte véseken nyugszik. Az állatfelsza badítási és állatjogi mozgalmak morális-individualista kon cepciókból indulnak ki, ami azt jelenti, hogy egyes állatok morális státuszát (és az ennek kritériumát képezô tulajdonságokat) veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy milyen fajba, populációhoz vagy ökoszisztémához tartoznak. Az állatfelszabadító vagy állatjogi mozgalom hívei nem látnak etikai értelemben releváns különbségeket a ritka fajok tagjai és a sok tagot számláló fajok tagjai (köztük a háziállatok) között. A környezeti etika erôsebb téziseinek képviselôi ezzel szemben egyfajta holisztikus megközelítést szor galmaznak, ahol nem az egyes egyedek, hanem fajok, populációk vagy öko szisztémák játsszák a fôszerepet. A környezeti etika és az állatfelszabadítás között feszülô mély szemléletmódbeli különbségre J. Baird Callicott (1980) hívta fel a figyelmet nagy hatású cikkében. Ezt a különbséget egy egyszerû példával illusztrálhatjuk. Ha mondjuk egy afrikai vadrezervátumban elszaporodnak az elefántok és elkezdik tönkretenni környezetüket, az ökoszisztémát morális státusszal felruházó környezetvédôk alkalmasint (jobb megoldás híján) elfogadhatónak tartják bizonyos számú egyed kilövését. Az állatfelszabadító vagy az állatjogi elképzelés híve ezzel szemben úgy gondolkodik, hogy amennyiben egy egyed rendelkezik a morális státusz kritériumát képezô (mentális) képességekkel, akkor minden körülmények között megilleti a morális védelem. Ahogy a túlnépesedô afrikai emberek megtizedelését sem fogadnánk el az ökoszisztéma védelme okán, ugyanúgy ezt elefántokkal sem tehetjük meg. Tom Regan (1983), az állatjogi koncepció prominens alakja ezért Aldo Leopold (Callicott által is követett) földetikáját egyenesen környezeti fasizmusnak nevezi. A környezeti etikusokkal szemben a morális-individualista állatvédôk a haszonállatok morális védelmét is elsôdleges jelentôséggel ruházzák fel. Az állatvédô mozgalmak nálunk ma még inkább újdonságnak számítanak, amelynek tágabb jelentôségét egyelôre kevesen ismerik fel. Aligha tévedek azonban, ha azt gondolom, ez csak az út kezdete, a következô években, évtizedekben egyre erôteljesebben fogják ezek a gondolatok éreztetni hatásukat intellektuális és hétköznapi életünkben. A történelemnek nincs vége, továbbra is számos megoldandó feladat, erkölcsi probléma vesz körül minket a nagyvilágban és saját környezetünkben egyaránt. Társadalmi tudatosulásunk és érzékenységünk erôsödésével, valamint az európai értékrend fokozatos átvételével remélhetôleg a nem-emberi állatokkal kapcsolatos attitûdjeink és gyakorlataink felülvizsgálata is egyre sürgetôbb igénnyel merül fel. Az állatfelszabadítási, állatjogi és környezeti mozgalmak súlyos elméleti és gyakorlati dilemmákat rejtenek magukban, ez azonban nem szabad, hogy e témakörök ignorálásához vezessen. Végsô soron az emberi jogok eszméjének következetes alkalmazása is naponta vet fel megoldhatatlannak látszó problémákat. De emiatt aligha volna igazolható az eszme cinikus elvetése. Az állatokra irányuló figyelem fokozódása pedig minden bizonnyal tovább erôsítheti nálunk is az állati viselkedés, kogníció és tudatosság tudományos kutatását.

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA

5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA 5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA A rendszerelmélet (pedagógiai jelentőségéről lásd Nagy 1979) eddig ismert modelljei az önmódosító, komplexitás-növelő bioszociális rendszerek modellezésére, kutatására,

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Fordító képzés. Hungarian translation by Amanda Ligetkuti 2014. 1. Bevezetés

Fordító képzés. Hungarian translation by Amanda Ligetkuti 2014. 1. Bevezetés Fordító képzés Training Translators, in Kirsten Malmkjaer and Kevin Windle (eds) The Oxford Handbook of Translation Studies. Oxford: Oxford University Press, 2011. 475-489. Hungarian translation by Amanda

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

VÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN

VÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN GÁLIK Mihály BARTÓK István VÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN A szerzôk dolgozatukban a magyar média legjelentôsebb vállalatainak vállalatkormányzási gyakorlatát mutatják be. Vizsgálatuk alapján megállapítható,

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Az élelmiszeripari adalékanyagok fogyasztói kockázat-észlelése

Az élelmiszeripari adalékanyagok fogyasztói kockázat-észlelése BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJÖKOLÓGIAI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az élelmiszeripari adalékanyagok fogyasztói kockázat-észlelése Szűcs Viktória Budapest 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben Dr. Benkő János Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben 1 2 az integritásirányítás nem a szabályokon alapuló és az értékeken alapuló megközelítések közötti választás,

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.4.2005 COM(2005) 171 végleges 2005/0062 (CNS) 2005/0063 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika 2010. Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika A felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása NTP-OKA-I pályázat része Készítette: Kissné

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

CSALÁDI KUTYA PROGRAM

CSALÁDI KUTYA PROGRAM CSALÁDI KUTYA PROGRAM HÍRLEVÉL - JÚNIUS Szerkesztette: Szánthó Flóra és Kovács Krisztina TARTALOM 1 2 3 Tanszéki események Do as I do szeminárium 52. Animal Behaviour Society konferencia, Alaszka SPARCS

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető: PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS

Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS E tanulmányban a sok tekintetben mintaértékűnek tekinthető angol modell alapján mutatom

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Nemek harca. avagy a függôcinegék viharos élete KÖZELKÉP

Nemek harca. avagy a függôcinegék viharos élete KÖZELKÉP ng_040_053_cinege 2007.11.08 10:42 Page 40 Nemek harca avagy a függôcinegék viharos élete ÍRTA SZENTIRMAI ISTVÁN FÉNYKÉPEZTE DARÓCZI CSABA VÍZPARTOK KÖZELÉBEN JÁRVA bizonyára sokan láttak már a füzek vagy

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben