és a tudomány Állatfelszabadítás, állati jogok Nemes László DISPUTA Télikert

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "és a tudomány Állatfelszabadítás, állati jogok Nemes László DISPUTA Télikert"

Átírás

1 Állatfelszabadítás, állati jogok és a tudomány Nemes László 60 Egy Auschwitz kezdôdik bármikor, amint valaki egy vágóhídra tekint és azt gondolja: ezek csak állatok. Theodor W. Adorno Aligha kerülhette el a figyelmünket, hogy az elmúlt hónapokban több hazai állatvédô szervezet hallatta minden korábbinál hangosabban hangját, kezdett aláírás-gyûjtési akciókba, demonstratív meg mozdulásokba vagy tüntetésekbe. Mirôl is van szó tulajdonképpen, mit is lássunk mindebben? Néhány szentimentális állatbarát ártatlan kezdeményezését, egy újabb anarchista hôzöngést vagy éppen a magyarországi jogállamiság és társadalmi felelôsségtudat fejlôdésének egy számottevô lépését? Nos, bárhogy is gondolkodjunk minderrôl, egyvalamiben aligha kételkedhetünk: a társadalmi fejlôdésben nálunk elôrébb álló országokban Kanadától Németországon vagy Hollandián keresztül Új-Zélandig a modern állatvédô mozgalmak különbözô válfajainak az utóbbi évtizedekben megkerülhetetlenül fontos közéleti és tudományos tényezôvé sikerült válniuk, a mozgalom filozófiai és tudományos alapeszméivel számos neves tudós és filozófus azonosult és vált az ügy támogatójává. Írásomban e mozgalom hazai és nemzetközi kibontakozásához és eszmeiségéhez szeretnék néhány támpontot nyújtani (különös tekintettel tudományos elôfeltevéseire), valamint megpróbálok tisztázni néhány, az állatvédelemmel kapcsolatban még a mozgalom újdonsült hazai híveinek a körében is megfigyelhetô fogalomhasználati zûrzavart. Az állatokkal szembeni morális attitûdjeink és gyakorlataink felülvizsgálatának igénye természetesen nem új dolog, mint ahogy különbözô koncepciókon alapuló állatvédô szervezetek megalakulása sem az. Számos jelentôs filozófus, tudós, mûvész vagy író emelte fel az elmúlt évszázadok, sôt évezredek során a hangját az állatokkal szembeni bánásmódunk humánusabbá tétele érdekében. Hogy csak néhány nevet említsek, ide sorolható Cicero, Plutarkhosz, Assisi Szent Ferenc, Leonardo da Vinci, Milton, Newton, Gandhi, G. B. Shaw, Kafka, I. B. Singer vagy J. M. Coetzee. Az elsô jelentôs állatvédô szervezet, a Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA) 1824-ben jött létre Angliában, megnyitván a hasonló szervezetek sorát Európa más országaiban is. A tizenkilencedik században és a huszadik század elsô felében az állatvédô szervezetek legfôbb célkitûzése több- nyire a környezetünkben élô domesztikált és vad állatokkal való fokozottabb törôdés elômozdítása volt, menhelyek létrehozása, gyakran szentimentális felhangú meggyôzôdésektôl vezérelve (Gold 1999). A manapság elterjedt, teoretikus alapokra építô állatvédô mozgalmak a hetvenes években kezdenek kibontakozni. Az állatfelszabadítási eszme legfontosabb elméleti bázisául az ausztrál filozófus és bioetikus, Peter Singernek az 1975-ben publikált, szakmai és tágabb körökben is rendkívüli hatást kiváltó könyve, az Animal Liberation szolgál. A nyolcvanas-kilencvenes években a nem-emberi állatok morális státuszával kapcsolatban a Singeréhez hasonló elveket valló vagy más, alternatív megközelítéseket preferáló könyvek tucatjával láttak napvilágot. A modern állatfelszabadítási vagy állatjogi mozgalom kialakulásában elsôsorban három tényezô, három tágan értelmezhetô kulturális/ tudományos/társadalmi fejlemény hozzájárulását kell hangsúlyoznunk. (1) Mindenekelôtt olyan átfogó társadalmi folyamatokra kell felhívni a figyelmet, amelyek a modern állatvédô mozgalmakra egyrészt jelentôs kihatást gyakoroltak, másrészt amelyeknek ezek a mozgalmak maguk is részét képezik. A huszadik század második felében azok a törekvések, amelyek a korábban társadalmilag elnyomott csoportok emancipációját tûzték zászlajukra, különösen erôteljes indíttatást kaptak, és minden korábbinál hatékonyabbnak bizonyultak megrögzött társadalmi elôítéleteink felszámolásában. A feketék, a nôk, a homoszexuálisok, a gyermekek vagy a fogyatékossággal élôk csoportjainak társadalmi helyzete jelentôsen javult ezeknek az erôfeszítéseknek a hatására. Peter Singernek nincs kétsége afelôl, hogy az állatfelszabadítási mozgalom szerves részét és egyenes folyományát képezi a nôfelszabadítási, antirasszista és egyéb diszkriminációellenes fellépéseknek (Singer 1995). (2) Az elmúlt évtizedek tudományos életében a leglátványosabb áttörést minden bizonnyal az evolúciós elmélet mindinkább növekvô térhódítása jelentette. Az olyan tudományterületek, mint a humánetológia, a szociobiológia, a humán viselkedésökológia vagy az evolúciós pszichológia, melyek ezen idôszak alatt jöttek létre, nyilvánvalóvá tették, hogy az emberi viselkedés, társas struktúrák vagy akár mentális folyamatok is vizsgálhatók természeti jelenségekként, jelesül a fajunkat létrehozó evolúciós folyamat produktumaként. Legtöbbünk számára

2 ma már evidenciának számít, hogy biológiai lények vagyunk biológiai környezetben, egyetlen faj a sok millió egyéb faj között. Miként minden egyes más fajnak, úgy az embernek is megvannak a maga egyedi, kizárólagos tulajdonságai, ez azonban nem jelenti azt, hogy fenntarthatnánk az ember és más fajok között a radikális (metafizikai vagy vallási) szakadékot feltételezô hagyományos szemléletet. (3) A modern állatvédelmi mozgalom kialakulásához döntô mértékben hozzájáruló harmadik tényezô az állatokról való tudásunk drasztikus kibôvülése. A huszadik század biológiai forradalmaival kapcsolatban sokaknak a molekuláris biológia eredményei, a DNS szerkezetének megfejtése és ezzel összefüggésben a modern genetika vívmányai jutnak elsôként eszükbe. Viszonylag ritkán ismerjük fel, hogy az állati (és emberi) viselkedés tudományos kutatása nem kisebb teljesítményeket mutatott fel az elmúlt század tudósai jóformán a semmibôl alkották meg a legszigorúbb tudományos standardoknak eleget tevô viselkedéstudományokat és az evolúciós szemléletû pszichológiát. A kulcsmomentumot az etológia tudományának a század elsô felében történt kibontakozása jelentheti. Lévén írásom legfontosabb célkitûzése az állatvédelem tudományos összefüggéseinek vázlatos feltárása, a következôkben az etológia közremûködését teszem alaposabb vizsgálat tárgyává. Az etológia tudományának ma klaszszikusnak nevezett periódusa, mely a kutatási terület voltaképpeni létrejöttét és elsô eredményeinek felbukkanását fedi le, idôben az 1910-es és az 1950-es évek közötti idôszakra tehetô. Az etológusok a régi idôk természetbúvárainak elkötelezettségével vágtak neki az állatok komplex viselkedési formáinak gondos leírásához és elméleti hipotézisek kidolgozásához. Behaviorista pszichológus kortársaikkal szemben az etológusok az egyes megfigyelt viselkedési mintázatok elszegényített laboratóriumi feltételek közepette végzett elszigetelt vizsgálata helyett az egyes magatartásmódok bonyolult összefüggéseit (az egész állatot) tekintették kutatásuk valódi tárgyának, illetve az egyedek természetes környezetükkel kialakított komplex interakció-rendszerét. Laboratórium helyett természetes (vagy fél-természetes) környezet; leegyszerûsített labirintuskísérletek helyett az állatok hosszú ideig tartó gondos megfigyelése; a környezeti feltételek döntô hatását valló megközelítés helyett fajspecifikus viselkedésmódokra evolúciós perspektívából irányuló kutatások. A klasszikus etológia ezekkel az újszerû módszertani elvekkel nemcsak a kérdéses tudományterületet alakította mélyen át, hanem döntô mértékben hozzájárult egy, az állatokkal szemben megnyilvánuló átfogó szemléletváltáshoz is. A klasszikus etológia kiemelkedô képviselôi, így Karl von Frisch a méhnyelv aprólékos kutatások révén való megfejtéséért, Konrad Lorenz a fajspecifikus ösztönöknek a fajok széles tárházán (elsôsorban madarakon) végzett úttörô tanulmányaiért, valamint Nikolaas Tinbergen 1973-ban az etológia szemléletmódját és módszereit nagymértékben befolyásoló szabadtéri megfigyelései és kí sérletei elismeréseként Nobel-díjban része sültek: az etológia tudományának megalapításáért. Bár a korai etológusok közvetlenül nem vettek részt az akkoriban inkább csak kezdetleges formában létezô állatvédô mozgalmakban, az állatok viselkedésérôl kialakított nézeteink megváltoztatásával és népszerûségük ilyen irányú kihasználásával kétségkívül jelentôs mértékben járultak hozzá a modern állatfelszabadítási és állatjogi koncepciók létrejöttéhez és elterjedéséhez. Lorenz például aligha nevezhetô mai értelemben vett állatvédônek, Salamon király gyûrûje címû és egyéb könyveivel elévülhetetlen érdemeket szerzett a késôbbi fejleményekben. A modern állatfelszabadítási és állatjogi koncepciók a következô egyszerû alapfeltevésre épülnek: amennyiben bebizonyosodik, hogy az ember és bizonyos nem-emberi fajok között etikailag releváns tulajdonságaikat tekintve nincs számottevô különbség, a fajunk tagjainak esetében érvényesnek tartott és alkalmazott etikai és jogi megfontolásokat e fajok tagjaira is ki kell terjesztenünk. Ha ezt elmulasztjuk, etikai álláspontunkat jogosan érheti az a kifogás, miszerint érvelésmódunk inkonzisztens, s így egy erkölcsileg igencsak kétségbe vonható diszkriminatív pozíciót kényszerülünk elfogadni. A kérdés az, hogy csakugyan fennáll-e efféle hasonlóság mo- 61

3 62 rális jelentôséggel bíró tulajdonságok (pl. érzôképesség, racionalitás vagy tudatosság) esetén. Természetesen a tudomány eszközeivel legalábbis elvileg kezelhetô empirikus kérdésekkel állunk szemben. Jóllehet az állatok morális státuszának újragondolása alapvetôen etikai jellegû probléma, nem lehet empirikus elôfeltevésektôl mentes. Ahhoz, hogy az állatok és az ember közötti mentális és viselkedésbeli hasonlóságokat és különbségeket kellô mélységben tárhassuk fel, értelemszerûen két dolgot kell figyelembe vennünk: egyrészt az emberi viselkedést és pszichológiai folyamato kat, másrészt az állati viselkedést és pszichológiai folyamatokat. Az állatvédelem tudományos alapokra helyezett mozgalmához tehát saját fajunk megismerése éppúgy hozzájárult, mint más fajok megismerése, valamint a fajok közötti kiterjedt összehasonlító kutatások. Az evolúciós pszicho lógusok azáltal, hogy men tális struktúráinkat terü letspecifikus adaptáci óknak tekintve próbálják leírni és egyes pszichológiai mechanizmusaink evolúciós funkcióit feltárni, máris sokat tettek azért, hogy gondolkodásunkról, érzékelésünkrôl és érzelmeinkrôl teljesebb képet alakíthassunk ki. Ahhoz azonban, hogy az ember és más fajok közötti mentális kontinuitás rejtélyének megoldásához közelebb jussunk, a fajok közötti összehasonlítások még ígéretesebb kilátásokkal kecsegtethetnek. Az ember és más állatok közötti mentális folytonosságok feltárásához legközelebbi evolúciós rokonaink, a hozzánk filogenetikailag leginkább közel álló fajok viselkedésének tanulmányozása tûnik a legalkalmasabb kiindulási pontnak. És csakugyan, részben éppen saját fajunk és evolúciós örökségünk jobb megértésének, illetve az emberi és állati viselkedés közötti hasonlóságok és különbségek jobb megértésének igényébôl táplálkozva válhatott a szabadtéri fôemlôskutatás az etológia sikertörténetévé a hatvanas évektôl kezdve. Jane Goodall a klasszikus etológusok természetes környezetben való hosszú távú megfigyelések fontosságát hangsúlyozó módszerét követve vágott bele 1960-ban a Gombe-patak partján élô vad csimpánzok viselkedésének tanulmányozásába. Rövid idô elteltével Goodall valósággal sokkolta a tudományos (és tágabb) közvéleményt, amikor nyilvánosságra hozta megfigyeléseit a csimpánzok eszközhasználatáról, sôt eszközkészítésérôl. Az eszközhasználat és -készítés (jóllehet Darwin 1871-ben már részletesen beszámolt a csimpánzok eszközhasználatáról) évtizedeken keresztül úgy élt a köztudatban, mint olyan képesség, ami sajátosan emberi és alkalmasnak mutatkozik az ember-állat határ megvonására. Ez a lépés azonban csak egy volt a késôbbi évtizedek kutatásainak elôkészítésében. Goodall követôi, csimpánzokon, bonobókon, gorillákon, páviánokon vagy makikon végzett megfigyeléseikkel sorra cáfolták meg azokat a hipotéziseket, amelyek az ember és az állat között húzódó szakadékot látszottak alátámasztani. Mindenki szemében hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ha vannak is sajátosan emberi képességek, azok megragadása korántsem olyan egyszerû, mint korábban hitték, emellett jelentôségük is megkérdôjelezhetôvé vált. Ami pedig az állatfelszabadító és állatjogi mozgalmat illeti, a fôemlôsök, valamint az ember viselkedése és mentális folyamatai közötti rés szûkülése magától értetôdô módon vezetett ahhoz a célkitûzéshez, hogy közeli filogenetikai rokonaink specifikus morális elbánásban részesüljenek. Ennek jegyében jött létre a Nagy emberszabású projekt 1993-ban, amelynek eszmeisége egészen tisztán viseli magán a modern állatvédelem elméleti alapvetéseit, miközben gyakorlatának egyik paradigmatikus esetének számít mind a mai napig (Cavalieri & Singer 1993). Az etológia tudományának az állatvédelem ügyére nézve is kitüntetett jelentôségû újabb fejleménye az ún. kognitív etológia színre lépése. Maga a kognitív etológia kifejezés a denevérek szonáris tájékozódásának megfejtésében kulcsszerepet játszó amerikai etológus, Donald R. Griffin 1976-os The Question of Animal Awareness címû kötetében jelenik meg és lép a köztudatba. A kognitív etológia a klasszikus etológia, az újabb evolúciós viselkedéstudományi irányzatok, valamint a kognitív tudomány szintézisének tekinthetô. Célja, hogy tudományos eszközökkel közelítsen az állatok belsô mentális folyamataihoz. Nehézsége fôként abban áll, hogy empirikusan és közvetlenül nem tudunk ilyen folyamatokhoz hozzáférni, azokra csak a viselkedési kimenetekbôl következtethetünk. A kognitív etológia elôtt tornyosuló másik alapvetô akadály, hogy sok visel-

4 kedéskutató mind a mai napig vonakodik elismerni mentális/kognitív folyamatok létét vagy tudományos kutathatóságát a mienktôl eltérô fajok esetében. A tudományterület sikere azonban azt mutatja, hogy ez az ellenállás csökkenôben van, ma már lényegesen szabadelvûbben tulajdonítunk összetett gondolkodási folyamatokat, tudatosságot, érzelmeket és érzéseket nememberi állatok szélesebb taxonómiai spektrumának esetében is, mint tettük akárcsak néhány évvel ezelôtt (Mitchell, Thompson & Miles 1996). Az elmúlt évek során a kognitív etológusok a fajok egyre táguló körében kezdték természetes, fél-természeti vagy laboratóriumi körülmények között vizsgálat alá venni az olyan gondolkodásbeli és érzelmi jelenségeket, mint a térbeli tájékozódás, a tanulás, a rövid és hosszú távú emlékezet, a matematikai képességek, a fizikai világgal való bánásmódot elôsegítô készségek (mint pl. a tárgyállandóság felismerése), a más egyedeknek való mentális állapottulajdonítás képessége, a megtévesztés, a kommunikáció, az absztrakt gondolkodásra, fogalmak kialakítására való képesség és az esetleges nyelvi kompetencia, innovatív viselkedési elemek kialakítása és azok generációról generációra való áthagyományozásának képessége, akár tanítási folyamatok révén is, az állati tradíciók és az erkölcsi érzék bizonyos jeleinek megjelenése. A kutatott jelenségkörök általánosságban és részleteiben is hosszan sorolhatók lennének.* A megfigyelt viselkedések interpretációjában az egyes kutatók véleménye gyakran eltér egymástól, ami nem ritkán vezet vehemens elméleti vitákhoz. Azt azonban az érdekeltek egyike sem tagadja, hogy az állati viselkedés és gondolkodás korábban nem is sejtett összetettségét sikerült feltárni, ami radikálisan megváltoztathatja az állati elmérôl kialakított hagyományos képünket, s ennek folytán az ember sajátos pszichológiai képességeinek az evolúciója is felülvizsgálatra szorul. A kognitív etológusok egyes csoportjai a különbözô problémamegoldó képességek tételezése mellett elképzelhetônek tartják azt is, hogy bizonyos következtetési eljárások révén akár más fajok szubjektív világához, tudatos tapasztalataihoz is közelebb férkôzhetünk (Griffin 2001). A kognitív etológia jelentôs inspirációt nyújt az állati viselkedés közvetlen kutatásán, mentális szintû leírásán és magyarázatán túl az agyi struktúrák fajok közötti összehasonlítására irányuló idegtudományi kutatásokhoz, illetve sokat merít is ezekbôl. Charles Darwin, a fajok közötti mentális kontinuitás rendíthetetlen híve már ben a következôket írta: Jóllehet az ember és a magasabbrendû állatok értelmi képességei között óriási a különbség, ez a különbség fokozati és nem minôségi (Darwin 1961, 178.). Ma egyre több kutató hívja fel a figyelmet arra, hogy Darwin fokozatosságot hangsúlyozó megközelítése bármennyire is pozitív szerepet játszott az állati és emberi viselkedés evolúció-perspektívából történô kutatásában, az ezen viselkedési megnyilvánulásokért felelôs mentális képességek fajok közötti összemérhetôségét sugalló kép mind az evolúciós folyamat, mind az annak eredményeként kialakuló kognitív/mentális folyamatok alapvetô félreértéséhez vezethet. Az evolúciós folyamat nem folytonos fejlôdési folyamatot jelent. Az evolúciós elmélet legfôbb tanulsága éppen annak felismerése, hogy évmilliók hosszú során át a fajok hihetetlen diverzitása alakult ki, * A kurrens kognitív etológiai kutatásokról kitûnô áttekintést nyújt Marc D. Hauser magyarul is megjelent könyve Hauser, M. D. (2002): Vad elmék: Mit gondolnak az állatok? Vince, Bp. amelyek alkalmazkodtak specifikus környezeti kihívásokhoz. Az evolúciós pszichológia alapfeltevése, hogy elménk nem univerzális feldolgozó mechanizmus, hanem nagy számú specifikus pszichológiai mechanizmus, pszichológiai adaptáció, mentális modul bonyolult halmaza (Nemes & Molnár 2002). Mindez természetesen más fajok tagjaira is vonatkozik, ahogy arra egyébként már a korábbi etológusok is rámutattak. Az egyes fajok tagjainak tanulási mechanizmusai meghatározott biológiai elôfeltételeken alapulnak, és ezek a heterogén biológiai feltételek az evolúcióel mélet segítségével megbízhatóan magyarázhatók. Sonja Yoerg (2001) a Clark fenyôszajkója nevû madár példáját említi. Ez a madár a téli hideg bekövetkezte elôtt több ezer fenyômagot gyûjt össze és rejt el. A madár hónapokkal késôbb is képes megtalálni akár harmincezernél is több elrejtett fenyômagot. Ez a zavarba ejtô teljesítmény minden bizonnyal messze meghaladja fajunk tagjainak hasonló képességeit. Mindez azt jelentené, hogy a fenyôszajkó okosabb nálunk? Aligha. A történetbôl levonandó tanulság az, hogy lehetetlen az egyes fajok tagjainak kognitív képességeik szerinti hierarchiába állítása. Az intelligencia vagy az okosság kifejezések specifikus adaptációs feltételek figyelembevételével kaphatnak legfeljebb használható értelmet. Az egyik faj jobban teljesít az egyik területen, míg a másik egy másik 63

5 Bekoff, M. (2000): Strolling With Our Kin. Lantern Books Callicott, J. B. (1980): Animal liberation: A triangular affair. Environmental Ethics (2) Cavalieri, P. & Singer, P. (1993): The Great Ape Project: Equality Beyond Humanity. Fourth Estate, London Darwin, Ch. (1961): Az ember származása és a nemi kiválasztás. Gondolat, Bp. Francione, G. (2000) Introduction to Animal Rigths: Your Child or the Dog? Temple University Press Gold, M. (1999): Animal Century: A Celebration of Chanching Attitudes to Animals. Jon Carpenter Publ. Gould, S. J. (1989): Wonderful Life. W. W. Norton & Company Griffin, D. R. (2001): Animal Minds: Beyond Cognition to Consciousness. University of Chicago Press Mitchell, R. W., Thompson, N. S. & Miles, L. (eds.) (1996): Anthropomorphism, Anecdotes and Animals. SUNY Press Nemes L. & Molnár P. (2002): Evolúciós pszichológia: Új szintézis (?) Magyar Tudomány Regan, T. (1983): The Case for Animal Rights. University of California Press Singer, P. (1995): Animal Liberation (2nd Ed.) Pimlico Yoerg, S. (2001): Clever as a Fox. Bloomsbury 64 területen az állati és emberi elme heterogén képességek összetett halmaza, amelyen belül és amelyek közt sincs túl sok értelme az egyes mechanizmusok tel je sítményét egymással összeméricskélni. Az evolúciós elmélet talán legfontosabb eszmetörténeti hatása éppen a scala naturae gondolkodásmódunkba magát évezredekre makacsul befészkelô koncepciójának megingatása (Gould 1989). Ez a pluralista megközelítés ezzel együtt az állatvédô mozgalmak számára is új perspektívákat kínál, és egy ilyen jellegû hangsúlyeltolódás csakugyan megfigyelhetô az elmúlt évek irodalmában (Bekoff 2000). Mint korábban említettem, az állatvédelem mel és különbözô formái val kap csolatban több za varó fogalomhasználati bizonytalanság figyelhetô meg. Ezek közül egyet szeretnék tisztázni. Elôször is, a modern állatvédelem és a környezetvédelem nem csak hogy nem feleltethetô meg egymásnak, hanem alapvetôen eltérô elô felte véseken nyugszik. Az állatfelsza badítási és állatjogi mozgalmak morális-individualista kon cepciókból indulnak ki, ami azt jelenti, hogy egyes állatok morális státuszát (és az ennek kritériumát képezô tulajdonságokat) veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy milyen fajba, populációhoz vagy ökoszisztémához tartoznak. Az állatfelszabadító vagy állatjogi mozgalom hívei nem látnak etikai értelemben releváns különbségeket a ritka fajok tagjai és a sok tagot számláló fajok tagjai (köztük a háziállatok) között. A környezeti etika erôsebb téziseinek képviselôi ezzel szemben egyfajta holisztikus megközelítést szor galmaznak, ahol nem az egyes egyedek, hanem fajok, populációk vagy öko szisztémák játsszák a fôszerepet. A környezeti etika és az állatfelszabadítás között feszülô mély szemléletmódbeli különbségre J. Baird Callicott (1980) hívta fel a figyelmet nagy hatású cikkében. Ezt a különbséget egy egyszerû példával illusztrálhatjuk. Ha mondjuk egy afrikai vadrezervátumban elszaporodnak az elefántok és elkezdik tönkretenni környezetüket, az ökoszisztémát morális státusszal felruházó környezetvédôk alkalmasint (jobb megoldás híján) elfogadhatónak tartják bizonyos számú egyed kilövését. Az állatfelszabadító vagy az állatjogi elképzelés híve ezzel szemben úgy gondolkodik, hogy amennyiben egy egyed rendelkezik a morális státusz kritériumát képezô (mentális) képességekkel, akkor minden körülmények között megilleti a morális védelem. Ahogy a túlnépesedô afrikai emberek megtizedelését sem fogadnánk el az ökoszisztéma védelme okán, ugyanúgy ezt elefántokkal sem tehetjük meg. Tom Regan (1983), az állatjogi koncepció prominens alakja ezért Aldo Leopold (Callicott által is követett) földetikáját egyenesen környezeti fasizmusnak nevezi. A környezeti etikusokkal szemben a morális-individualista állatvédôk a haszonállatok morális védelmét is elsôdleges jelentôséggel ruházzák fel. Az állatvédô mozgalmak nálunk ma még inkább újdonságnak számítanak, amelynek tágabb jelentôségét egyelôre kevesen ismerik fel. Aligha tévedek azonban, ha azt gondolom, ez csak az út kezdete, a következô években, évtizedekben egyre erôteljesebben fogják ezek a gondolatok éreztetni hatásukat intellektuális és hétköznapi életünkben. A történelemnek nincs vége, továbbra is számos megoldandó feladat, erkölcsi probléma vesz körül minket a nagyvilágban és saját környezetünkben egyaránt. Társadalmi tudatosulásunk és érzékenységünk erôsödésével, valamint az európai értékrend fokozatos átvételével remélhetôleg a nem-emberi állatokkal kapcsolatos attitûdjeink és gyakorlataink felülvizsgálata is egyre sürgetôbb igénnyel merül fel. Az állatfelszabadítási, állatjogi és környezeti mozgalmak súlyos elméleti és gyakorlati dilemmákat rejtenek magukban, ez azonban nem szabad, hogy e témakörök ignorálásához vezessen. Végsô soron az emberi jogok eszméjének következetes alkalmazása is naponta vet fel megoldhatatlannak látszó problémákat. De emiatt aligha volna igazolható az eszme cinikus elvetése. Az állatokra irányuló figyelem fokozódása pedig minden bizonnyal tovább erôsítheti nálunk is az állati viselkedés, kogníció és tudatosság tudományos kutatását.

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója GÉNEK ÉS VISELKEDÉS TARTALOM 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója 1. BEVEZETÉS Ok és Okozat 1 Agy Viselkedés DNS Környezet Test: mereven huzalozott szabályok; agy: plasztikus

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak

Részletesebben

Tájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika

Tájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika EVOLÚCIÓS SZEMLÉLET A PSZICHOLÓGIÁBAN KURZUS BME KOGNITÍV TUDOMÁNYI TANSZÉK Dr Pléh Csaba, Ivády Rozália Eszter e-mail: ivady@cogsci.bme.hu 2007/2008 1. félév. Péntek 13.15.-14.45. ST 320-as terem TEMATIKA:

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Nyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA)

Nyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA) Nyelv és zene az evolúció tükrében Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA) meeszaaros.anna@gmail.com Protonyelv-elméletek Generatív nyelvészet: az állatoktól a nyelv különböztet meg bennünket Derek Bickerton:

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Etológia. Irányzatok a biológiában. Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék

Etológia. Irányzatok a biológiában. Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék Etológia Irányzatok a biológiában Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék Etológia helye a biológia vizsgálódás szintjei szerint Szerveződési szintek Populációk Egyedek Neurális szabályozás Sejtek DNS Tudományág

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.

Részletesebben

Természetes szelekció és adaptáció

Természetes szelekció és adaptáció Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN Az állatok közti kommunikáció történhet fajon belül, sőt fajok között is. A fizikai közeg sokkal változatosabb, mint az embernél. Az állatvilágban a legtöbb kommunikáció látás,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA

5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA 5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA A rendszerelmélet (pedagógiai jelentőségéről lásd Nagy 1979) eddig ismert modelljei az önmódosító, komplexitás-növelő bioszociális rendszerek modellezésére, kutatására,

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e

Részletesebben

A történeti táj, mint örökség

A történeti táj, mint örökség A történeti táj, mint örökség Dr. Fejérdy Tamás DLA okl. építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens Táj-fogalom ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Táj-fogalom

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Az evolúciós gondolat fejlődése

Az evolúciós gondolat fejlődése Evolúciós pszichológia vagy társadalom-pszichológia? Az evolúciós gondolat fejlődése Darwin: in the distant future the study of human psychology would be based on an evolutionary footing (The Origin of

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

Ember állat interakciók. Társállatok etológiája

Ember állat interakciók. Társállatok etológiája Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA

A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA Németh Gergely munka és szervezetpszichológus Corporate Values Vezetési és Szervezetfejlesztési Tanácsadó Kft. Vállalkozó

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

TARTALOM. Typotex Kiadó ELŐSZÓ FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 2. FEJEZET / A MODERN PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA

TARTALOM. Typotex Kiadó ELŐSZÓ FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 2. FEJEZET / A MODERN PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA TARTALOM ELŐSZÓ 11 1. FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 1.1 A népi pszichológia fogalma, eredete és értéke 15 1.2 A tudományos pszichológia rendszeressége 20 1.3 Versengő emberképek a pszichológiában

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Fordító képzés. Hungarian translation by Amanda Ligetkuti 2014. 1. Bevezetés

Fordító képzés. Hungarian translation by Amanda Ligetkuti 2014. 1. Bevezetés Fordító képzés Training Translators, in Kirsten Malmkjaer and Kevin Windle (eds) The Oxford Handbook of Translation Studies. Oxford: Oxford University Press, 2011. 475-489. Hungarian translation by Amanda

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS KÁKONYI LUCIA TÉMAVEZETŐ Információs vagy tudásalapú

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

AZ ÁLLATVÉDELEM SZERVEZETEI

AZ ÁLLATVÉDELEM SZERVEZETEI TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum AZ ÁLLATVÉDELEM SZERVEZETEI Mikó Józsefné Jónás Edit NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Állatvédelmi Világszövetség World Society

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia Humánetológia Darwin evolúcióelmélete A fajok eredete (1859) az egyedek különböznek, és ezek a különbségek öröklődnek az egyedek versengenek A természetes kiválasztódás az a folyamat melynek során bizonyos

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Workshopok

Workshopok II. SZUPERVÍZIÓS VÁNDORKONFERENCIA ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÉS SZUPERVÍZIÓ Workshopok 14 00 17 15 (a felsorolt workshopok közül 1 választható) 1 dr. Nemes Éva Hogyan fejleszthető a reziliencia? Az embert

Részletesebben

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése

Részletesebben

VÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN

VÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN GÁLIK Mihály BARTÓK István VÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN A szerzôk dolgozatukban a magyar média legjelentôsebb vállalatainak vállalatkormányzási gyakorlatát mutatják be. Vizsgálatuk alapján megállapítható,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Az élelmiszeripari adalékanyagok fogyasztói kockázat-észlelése

Az élelmiszeripari adalékanyagok fogyasztói kockázat-észlelése BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJÖKOLÓGIAI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az élelmiszeripari adalékanyagok fogyasztói kockázat-észlelése Szűcs Viktória Budapest 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Nobel díj Karl von Frisch, Konrad Lorenz és Nikolas Tinbergen

Nobel díj Karl von Frisch, Konrad Lorenz és Nikolas Tinbergen ETOLÓGIA EGIA Az etológia az élőlények (elsősorban az állatok) viselkedésével foglalkozó tudomány tudomány. 1973 - Nobel díj Karl von Frisch, Konrad Lorenz és Nikolas Tinbergen Az állati (és emberi) viselkedés

Részletesebben

Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET

Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET 60. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató 2017. március 15-18. A projekt születése

Részletesebben

Csépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke

Csépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke A kicsi, a nagy, a komplex és az integrált Csépe Valéria MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke MTA KÖZOKTATÁSI ELNÖKI BIZOTTSÁG TERMÉSZETTUDOMÁNY ÚJRAGONDOLVA

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben Dr. Benkő János Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben 1 2 az integritásirányítás nem a szabályokon alapuló és az értékeken alapuló megközelítések közötti választás,

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.4.2005 COM(2005) 171 végleges 2005/0062 (CNS) 2005/0063 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben