5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA"

Átírás

1 5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA A rendszerelmélet (pedagógiai jelentőségéről lásd Nagy 1979) eddig ismert modelljei az önmódosító, komplexitás-növelő bioszociális rendszerek modellezésére, kutatására, megértésére kevéssé alkalmasak. Kampis György (1991) e probléma megoldását segítő új rendszerelméletet ismertet, a komponensrendszer-elméletet, amely Csányi Vilmos kutatóműhelyében formálódott a hetvenes évek közepétől a szerteágazó, hasonló problémákat feszegető külföldi kutatásokra támaszkodva. Csányi Vilmos az alakuló komponensrendszer-elmélet paradigmáját követő kutatási eredményeit az 1988-ban megjelent könyvében foglalta össze. Mivel a személyiség és a szocializáció, a nevelés rendszere is bioszociális rendszer, érdemes megismerkedni ennek az új rendszerelméletnek az alapjaival, és megvizsgálni, mit kínál ez a paradigma a pedagógia, a nevelés számára. Természetesen kockázatos vállalkozás néhány oldalban összefoglalni egy rendkívül komplex és absztrakt elmélet lényegét, ennél csak a sajátos területre való alkalmazás lehetőségeinek felmutatása lehet kockázatosabb. Ezért az alábbiak a komponensrendszer sajátságainak csak vázlatos szemléltetését szolgálják, amelynek segítségével lehetővé válhat a személyiség, a szocializációs rendszerek és a pedagógia elméletének, gyakorlatának előkészítő újraértelmezése. A kifejtés a további fejezetek feladata. A KOMPONENSRENDSZEREK SAJÁTSÁGAI A fent hivatkozott kutatások szerint a komponensrendszer olyan rendszer, amelyben komponensek keletkeznek, módosulnak, bomlanak, és amely átfogóbb komponensrendszerekben komponensként (alrendszerként) működik. A komponensek maguk is összetételek, replikatív rendszerek, amelyek a komponensrendszerben megvalósuló kölcsönhatások eredményeként képesek saját másolatuk előállítására. A komponens elemi, amennyiben az összetevői nem komponensek. Az elemi komponensek összetevőit építőelemnek nevezik. Például minden ember biopszichikus, bioszociális rendszer és mint ilyen, komponensrendszer. Biológiai, pszichikus komponensei folytonosan keletkeznek és bomlanak. Ugyanakkor az emberek társadalmak tagjai. A társadalmak komponensei (az emberek) folytonosan cserélődnek. Mindebből következően maguk a komponensrendszerek is módosulhatnak. A komponensrendszerek hierarchikus rendszerek. Ez azt jelenti, hogy az egyes komponensrendszerek önmagukban nem létezhetnek: szükségszerűen egy átfogóbb rendszer alrendszerei, komponensei, illetve szükségszerűen vannak alrendszereik, komponenseik. Egy komponensrendszer annál komplexebb, minél többszintű a belső hierarchiája, és minél komplexebb egy rendszer, annál kreatívabb, adaptívabb, fejlődőképesebb. Ebben az értelemben valamely komponensrendszer fejlődése komplexitás-növekedés, hierarchizálódás. A komponensrendszer szerveződés (organizáció). A komponensrendszernek is (mint minden reális rendszernek) létezik valamilyen térbeli struktúrája, belső térbeli viszonyrendszere. De az önmódosítás szempontjából nem a struktúra a lényeges, hanem a szerveződés. Különösen vonatkozik ez a személyiségre, illetve a társadalomra mint komponensrendszerre. A komponensrendszerek replikációval, módosulással, új összetételek előállításával komponenseket termelnek, amelyek vagy lebomlanak, vagy a komponensrendszer különböző tartósságú komponenseivé válnak. A keletkezés és bomlás folyamatai a rendszert meghatározó kölcsönhatások hálózata, vagyis a rendszerre jellemző szerveződés (az organizáció) által valósulnak meg. A komponensrendszerek hierarchiájában sem a térbeli struktúra a lényeges, hanem a hierarchia szintjei közötti kölcsönhatások hálózata, vagyis a szerveződés. Ennek megfelelően beszél Csányi Vilmos organizációs szintekről (szerveződési szintekről). Kampis György szóhasználata szerint a komponensek keletkezése és bomlása a rendszert meghatározó szabályoknak engedelmeskedik. A replikáció, a másolatok előállítása egyértelmű (determinisztikusnak tekinthető) szabályszerűségek szerint valósul meg. E folyamatok a determinisztikus modellezés eszközeivel jó közelítéssel leképezhetők. Ezzel szemben: a módosulatok létrejötte, új összetételek keletkezése és különösen a komponensrendszerek önmodifikációja, komplexitásának, adaptivitásának, kreativitásának növekedése nagyon sok tényezőtől függ, és a véletlennek is igen nagy a szerepe. A komponensrendszerek mint szerveződések sztochasztikus (valószínűségi) rendszerek. Működésük, viselkedésük megismerése, megértése csak a valószínűségi modellezés eszközeivel lehet eredményes. Minél komplexebb a szóban forgó rendszer, annál alacsonyabb szintű a működés, a viselkedés predikciója. A komponensrendszer sztochasztikus működését, viselkedését jellemző sztochasztikus szabályokat célszerű megkülönböztetni a determinisztikus jellegű szabályoktól (például a mechanika törvényeitől, az algoritmusoktól). Ezeket specifikus szabályoknak, az előbbieket pedig átfogó szabályoknak, szabályozóknak nevezzük (ilyenek például az alapelvek, az eszmék). Kampis György különbséget tesz implicit és explicit szabályok között. Az implicit szabályok a reális rendszerekben benne rejlő szabályok. Az explicit szabályok az implicit szabályok gondolati leképezései. Az ember nem csak implicit szabályok szerint működik és viselkedik, hanem explicit szabályokat is képes követni, sőt olyan szabályok alkotására is képes, amelyek korábban nem létező reális rendszerek implicit szabályaivá válva meghatározzák e rendszerek működését és viselkedését. A komponensrendszerek funkcionális rendszerek. Csányi Vilmos erről ezt írja: A redukcionista álláspont leginkább abban marasztalható el, hogy nem tud mit kezdeni a funkció fogalmával, amely a biológia legfontosabb koncepciója. A funkció [...] a komponensek működésének szerepe, hatása a rendszer következő szerveződési szintjén. A funkciót tehát felülről 35

2 úgy határozhatjuk meg, mint a felsőbb organizációs szintek által létrehozott korlátokat, amelyek az alsóbb szintek eseményterében jelennek meg (1988, ). Ez azt jelenti, hogy a komponensek a szóban forgó komponensrendszer átfogó szabályainak engedelmeskedve (az általuk megszabott korlátok között, mozgástérben) léteznek, replikálódnak, módosulnak, keletkeznek és bomlanak. Eközben maga a rendszer komponensei (bomlásuk és keletkezésük) által létezik, replikálódik, módosul, fejlődik. Ez a funkcionális viszony a hierarchikus szerveződési szintek (komponensrendszerek) közötti kölcsönhatásokban is érvényesül. A szóban forgó szerveződési szint működését az alsóbb szerveződési szint(ek) valósítják meg, viselkedésének korlátjait, mozgásterét pedig a felsőbb szerveződési szint(ek) képezik. Az említett szerveződési szintnek azok az alsóbb szerveződési szintjei, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a szóban forgó szerveződési szint működéséhez, viselkedéséhez, a felsőbb szerveződési szintjei pedig azok, amelyek a viselkedés közvetlen korlátjait, mozgásterét képezik. Ennek a szerveződési szintnek a hierarchiában létezik legalsó és legfelső szintje. Például valamely személy viselkedéséhez a szervezetében lévő sejtek bomlási, keletkezési folyamatai közvetlenül nem járulnak hozzá (e két folyamat között nincsen közvetlen, funkcionális kölcsönhatás). Ezzel szemben a biológiai szükségletei, a szokásai, az ismeretei közvetlen, funkcionális kölcsönhatásban lehetnek a viselkedésével, illetve viselkedésének környezete (vagyis a felsőbb szerveződési szint) képezi a külső korlátokat, a mozgásteret. Ha a hierarchikus komponensrendszerek fenti jellemzőit, a Csányi Vilmostól vett iménti idézet mondanivalóját a tudományágakra vonatkoztatjuk (lásd a fejezet utolsó részét), lehetővé válik, hogy egy szóban forgó szerveződési szint megismerése ne szoruljon be a vele foglalkozó szinguláris diszciplína és interdiszciplínáinak korlátai közé, hogy e korlátok közüli kitörési kísérletek ne vezessenek redukcionizmushoz (valamely alsóbb vagy felsőbb szint tényeiből történő közvetlen értelmezésekhez, elméletalkotáshoz). Lehetővé válik, hogy hierarchikus (integrált) multidiszciplínák szülessenek, amelyek az eredményesebb megismerés érdekében a szóban forgó szerveződési szintet alsóbb és felsőbb szerveződési szintjeikkel együtt tekintik, és felhasználják az alsóbb és felsőbb szintek tudományágainak eredményeit, s közös kutatásokat szerveznek. A SZEMÉLYISÉG MINT KOMPONENSRENDSZER A személyiségről nagyon sokféle elgondolás létezik. A nagyszámú személyiségelmélet mindegyike abban különbözik a többitől, hogy többé-kevésbé mást mond arról, mi a személyiség. Emellett a specifikus pedagógiák (a vallások, a világnézetek, a legkülönbözőbb eszmerendszerek) emberképe, embereszménye (tulajdonképpen az emberről, a személyiségről vallott felfogása) is nagyon sokféle. Ez a könyv abból indul ki, hogy a nevelés, a pedagógia alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. Ebből következően eredményességének és hatékonyságának kiinduló feltétele, hogy egyre jobb, érvényesebb, hasznosíthatóbb ismeretekkel rendelkezzünk a személyiségről. Olyan általános tudással, amely nem kötelezi el magát egyik specifikus emberkép, elmélet mellett sem, ugyanakkor nem zárja ki a specifikus pedagógiákat. Ellenkezőleg: segíti azok fejlődését. Ez a hosszú távú cél az emberre, illetve a személyiségre vonatkozó gyarapodó ismeretek pedagógiai szempontú integrációjával érhető el. Jelenleg a komponensrendszer-elmélet és a Bevezetőben jellemzett feltételrendszer kínál keretet az integrációs törekvésekhez. E helyen csak átfogó leírásokat, értelmezéseket adok a személyiségről mint komponensrendszerről, a személyiség és a külvilág kölcsönhatását megvalósító aktivitásról, a külvilágról, ezek egymásra vonatkoztatott rendszeréről, hogy a legfontosabb fogalmak további használatában az olvasó kellő ismeretekkel rendelkezhessen. A részletesebb kifejtés az egész könyv, azon belül közvetlenebb módon a következő három fejezet feladata. A személyiség az ember biopszichikus, bioszociális komponensrendszere. Ez a fogalmazás mindenekelőtt azt fejezi ki, hogy a személyiség csak az emberre értelmezett. Ugyanakkor az ember és a személyiség nem azonos. Az ember nem feltétlenül személyiség. Például az újszülött ember, de még nem személyiség. A személyiségelméletek között vannak, amelyek csak a felnőttek esetében beszélnek személyiségről. Más elméletek szerint a gyermek is személyiség: gyermeki személyiség. A legtöbb személyiségelmélet az önazonosság tudatát tekinti a személyiség egyik meghatározó sajátságának. Mivel az önazonosság tudata 2 3 éves kor körül kezd kialakulni, legkorábban ettől kezdve lehet szó személyiségről. A személyiség mint biopszichikus, bioszociális komponensrendszer azt is jelenti, hogy a személyiség az aktivitását (a működését és a viselkedését) megvalósító, önmagát és másokat szolgáló öröklött és tanult pszichikus komponensrendszer. Ez a továbbiakban követett modell ma már csaknem általánosan elfogadottnak mondható. De ismeretes, hogy léteznek elméletek, amelyek a személyiséget öröklötten meghatározottnak, más elméletek tanultnak, illetve a biológiai örökséget és a személyiséget egymástól független entitásoknak tekintik. Régi vita, hogy a személyiség általános kategória-e, vagyis minden ember, az emberek különböző csoportjainak (részhalmazainak) közös sajátságaira vonatkozik-e, vagy csak az egyes emberekre, illetve mindkettőre. A személyiségfogalom ebben a könyvben általános kategóriaként használatos. Ha az egyes emberekről (valamely, bármely emberről) mint személyiségről lesz szó, azt a személy, ha a személyek sajátos különbségeiről, akkor azt az egyéniség megnevezés jelöli. A fentiekkel be is fejezhető a személyiségfogalom szokásos általános értelmezési problémáinak felidézése. Következhet a személyiség mint komponensrendszer bevezető értelmezése. Ha feltételezzük, hogy a személyiség komponensrendszer, akkor mindaz érvényes a személyiségre is, amit a komponensrendszerről tudunk. A személyiség öröklött és tanult pszichikus komponensek készlete, rendszere (a továbbiakban a személyiségre vonatkoztatva a komponens, komponensrendszer szavakat ebben az értelemben fogom használni). A személyiség funkcióit szolgáló aktivitása (működése, viselke- 36

3 dése) e komponensek által valósul meg, miközben a komponensek módosulhatnak, új komponensek keletkezhetnek, maga a személyiség is módosulhat, fejlődhet. A kérdés az, hogy a személyiség milyen komponensekből szerveződik, továbbá az, hogy működése, viselkedése, módosulása, fejlődése milyen szabályok (szabályozók) szerint valósul meg. Ez a könyv pedagógiai szempontból vizsgálja a válaszkeresés lehetőségeit. A Bevezető végén, a 3. ábra a személyiség különböző komponenseinek rendszerét szemlélteti. Ezt kiegészítendő néhány bekezdésben felidézem a fontosabb komponensfajtákat, jellemzőiket, ami elősegítheti a személyiségkomponensek megismerési, értelmezési feltételeinek összefoglalását, ami a további fejezetekben a részletes kifejtés alapjául szolgál. Ha a személyiséget hierarchikus komponensrendszernek tekintjük, akkor léteznek olyan komponensei, amelyek maguk is komponensrendszerek. Kérdés, melyek a személyiség legfelsőbb, legáltalánosabb komponensrendszerei. Ezek száma feltehetően néhány tucatnyi lehet. Az egyes személyek egyszerű és elemi komponenseinek száma sok tízezerre, több százezerre tehető. Áttekinthetőségük érdekében célszerű megkülönböztetni az egyedi komponenseket és a komponensfajtákat. Egyedi komponens például a fajspecifikus emberi arcot felismerő öröklött komponens (mintázat, séma, mechanizmus); általános komponens, vagyis komponensfajta valamennyi egyedi öröklött felismerő mintázat, számuk sok tucatot tesz ki. Vagy például az íráskészség a sok száz egyedi készség egyike, amelyek gyűjtőfogalmát az egyediség jelölése nélküli készség nevezi meg. A személyiség is olyan hierarchikus komponensrendszer, amelynek komponensei is komponensrendszerek, kivéve az építőköveknek nevezett legalsó, végső komponenseket (ilyenek például az öröklött felismerő mintázatok). A személyiség legátfogóbb komponensrendszerei a személyiség operációs rendszere és kompetenciái. A személyiség aktivitása (működése, viselkedése, változása, fejlődése) a motívumrendszer (a döntési rendszer), a tudásrendszer (a kivitelező rendszer), a kompetenciák, a személység operációs rendszere által valósul meg (ezekről a komponensrendszerekről, komponensekről szól a 6-7. fejezet). A személyiség és komponenseik változását, fejlődési/fejlettségi szintjeit a 8. fejezet ismerteti. A személyiség aktivitásának (működésének és viselkedésének) öröklött komponenskészletei, komponensfajtái: a közismert biológiai szükségletek és a viselkedési hajlamok, amelyek az etológiának, a humánetológiának köszönhetően ma már elég jól ismertek. Ilyen például a rangsorképző hajlam, az affektív apparátus (a temperamentum, a jelző, visszajelző, előrejelző, késztető érzelmek, az érzelmi kommunikáció), a mechanizmusok (például a viselkedésben szerepet játszó reflexek), az imént említett mintázatok. A születést követően a viselkedés öröklött komponenseiből szerveződik az aktivitás, amelyek aktuális összetételeket, komponenseket állítanak elő. Az aktuális komponensek többsége a működés, a viselkedés lezajlása után lebomlik, egy részük viszont tanult komponensként tárolódik, és mint ilyenek közreműködhetnek a további aktivitásban újabb aktuális, tanult komponenseket hozva létre. Az alapvető tanult komponensfajták: tanult motívumok (hajlamok, attitűdök, meggyőződések), szokások, készségek, képességek, ismeretek (képzetek, gondolatok, fogalmak, szabályok, szövegek, amint a 3. ábra szemlélteti). A tanult tapasztalati pszichikus komponensek felhalmozódásával, rendszerré szerveződésével kialakul a tanult tapasztalati komponensrendszer, a tapasztalati személyiség, amelynek átfogó szabályai, szabályozói a habitus tapasztalati motívumrendszere, a tapasztalati (implicit) világtudat és éntudat. Ezek az átfogó szabályozók a fentiek értelmében a viselkedés öröklött komponensrendszerének tanult lehetőségeit, korlátait, mozgásterét képezik. Ha a külvilág működését és viselkedését értelmezzük, föltárt szabályait elsajátítjuk, értelmező komponensrendszerek jönnek létre, amelyek az értelmező személyiség kialakulását eredményezhetik. Ha pedig önmagunk, személyiségünk működésének, viselkedésének szabályait is ismerjük, önértelmező komponensrendszerek jöhetnek létre, amelyek rendszerré szerveződve, önértelmező személyiséget eredményezhetnek (lásd a 8. fejezetet). A komponensrendszereket a forma, funkció, aktivitás (működés és viselkedés), szerveződés, módosulás, fejlődés egységeként a személyiségre mint rendszerre alkalmazva e fogalmak a továbbiakban az alábbi értelemben használatosak. Léteztek és ma is léteznek széles körben elterjedt nézetek, amelyek az emberek személyiségét külső formai jellemzőik alapján ítélik meg (lásd például Kretschmer piknikus, leptoszom és atletikus testalkat szerinti tipológiáját, 1921). Az ilyen tipológiáknak nincsen pedagógiai haszna. A test külső formai sajátságai azonban befolyásolhatják a személyiség alakulását (például valamely testi fogyatékosság vagy a különlegesen szép arc problémákat okozhat az éntudat fejlődésében). A személyiség minden komponensének, komponensrendszerének van valamilyen funkciója. A funkció azt fejezi ki, hogy a személyiség, a szóban forgó komponens, komponensrendszer mire való, mivel járulhat hozzá önmaga és az átfogóbb rendszer működéséhez, viselkedéséhez, módosulásához, fejlődéséhez. Az általánosan elfogadott értelmezésnek megfelelően a viselkedés a személy és a külvilág közötti kölcsönhatás a személyiség szervei (érzékszervei, mozgásszervei, idegrendszere) által. Ha a személyiséget mint pszichikus komponensrendszert tekintjük, akkor a személyiséget mint komponensrendszert, a kölcsönhatást és a külvilágot célszerű egymásra vonatkoztatni. A Bevezető végén szereplő 3. ábra ezt az integratív célú egymásra vonatkoztatást szemlélteti. A 3. ábrában szereplő fogalmakat eddig értelmezés nélkül használtam. Amint a Bevezetőben ígértem, most az egymásra vonatkoztató értelmezésről lesz szó. A viselkedés a személyiség belső működése által valósulhat meg. Ha pedagógiai szempontból a viselkedés belső feltételeinek, a komponensrendszereknek az elsajátítását kívánjuk segíteni, akkor célszerű a külvilággal való kölcsönhatás tényezőjeként a belső működést is figyelembe venni. Ebben az esetben szükség van a működés és a viselkedés gyűjtőfogalmára, aminek a neve az aktivitás (a személyiség aktivitása) lehet. A 6. ábra e három alapfogalom alapján szemlélteti a kölcsönhatás megvalósulását jellemző fogalomrendszert. A fogalmak köznyelvi jelentése és az ábrában szereplő tömör értelmezése elegendő a könyv további szövegeinek előkészítő megértése szempontjából. Most a személyiség aktivitásával kapcsolatos fogalmak rendszerbe foglalásának be- 37

4 mutatása a cél, hogy a továbbiakban e fogalmak a szöveg-kontextusban a teljes fogalomrendszer szerves részeként funkcionálhassanak. AKTIVITÁS: a személyiség aktivitása MŰKÖDÉS: belső aktivitás KÉSZTETÉS: a működés kiváltása, fenntartása AKTIVÁLÓDÁS: a pszichikus komponens(rendszer) működőképessé válása SZABÁLYOZÁS: az aktivált komponensek visszacsatolásos működtetése GONDOLKODÁS: módosult, új komponens létrehozása a meglévő belsőkből KONSTRUÁLÓDÁS: a módosult, új konstruktum (komponens) létrejötte TÁROLÁS: a konstruktum (komponens) aktiválhatóvá tárolása/rögzülése VISELKEDÉS: külső aktivitás MAGATARTÁS: dominánsan döntési viselkedés KIVITELEZÉS: dominánsan kivitelező viselkedés CSELEKVÉS: dominánsan szenzomotoros viselkedés TEVÉKENYSÉG: dominánsan fogalmi szintű viselkedés TANULÁS: konstruálást és megőrzést eredményező aktivitás 6. ábra. A személyiség alapvető aktivitásfajtái A személyiség aktivitásának külső forrása és külső produktuma a külvilág. A 3. ábrán a külvilág felsorolt változatainak (természet, személyek, külső motivátorok, tárgyiasult tudások, közölt/rögzített ismeretek) mindegyike lehet a személyiség aktivitásának megismerési, felhasználási forrása, és a természet kivételével az aktivitás produktuma. Az ilyen értelemben vett külvilág a pedagógus, a tanítvány aktivitásának tartalma, tárgya. *** Ha a pedagógiai aktivitás célja a személyiségfejlődés segítése, akkor ismernünk kell a személyiség komponensrendszereit, hierarchikus szerveződésüket. Ez azt jelenti, hogy fel kell tárni komponenseinek funkcióját (ennek megfelelő működését), szerveződését (komponenskészletét, rendszerré szerveződését, helyét a komponensrendszerek hierarchiájában), fejlődési, fejlettségi szintjeit, az elsajátítás folyamatait. Ki kell dolgozni az új pedagógiai kultúra fejlődéssegítésének kísérletileg igazoltan hatékony eszközrendszerét, a pedagógus, a tanítvány fejlődéssegítő aktivitásának hatékony stratégiáit, módszereit, az aktivitás tartalmát, tárgyát képező külvilági forrásokat. Ez a könyv mindennek az integratív szemléletű lehetőségeit ismerteti. SZOCIALIZÁCIÓS KOMPONENSRENDSZEREK A szocializáció mint folyamat nyilvánvalóan valamilyen szociális rendszer működése, viselkedése. Pedagógiai szempontból a szociális rendszer szocializációs komponensrendszer. Mint minden komponensrendszernek, ennek is van funkciója, mégpedig a kultúra átszármaztatása, beleértve a perszonalizációs funkciót is (lásd a III. rész fejezeteit). Ezt a funkciót a szocializációs komponensrendszer sajátos működéssel teljesíti sajátos szerveződésének (komponenskészletének és szabályrendszerének) köszönhetően. A szocializációs rendszerek komponenseik cseréjével, módosításával önmagukat fenntartó, módosító hierarchikus komponensrendszerek. A 7. ábra szemléletmódját követve kísérletet tehetünk a szocializációs rendszer mint hierarchikus komponensrendszer szerveződési szintjeinek, azok komponensfajtáinak feltárására, az egyes szinteken belül működő kölcsönhatások hálózatának tanulmányozására a hierarchia többi szintjének, a szintek közötti kölcsönhatásoknak a figyelembevételével. A szocializációs rendszer szerveződési szintjeinek hierarchiáját és az egyes szintek legfontosabb komponensfajtáit a 7. ábra szemlélteti. A 7. ábra a szocializációs rendszert mint háromszintű hierarchiát mutatja. A komponensrendszerek sajátsága, hogy a szóban forgó komponensrendszer a központi rendszer az alsóbb és a felsőbb rendszer egységeként létezik. Az első tisztázandó kérdés, hogy pontosan mi is a központi rendszer. Esetünkben a 7. ábra szerint a szocializáció központi rendszere a közvetlen szocializációs rendszerek egysége: a kapcsolathálók, a kötődési hálók, a kontaktcsoportok és azok a kulturális, tárgyi közegek, amelyekben a szóban forgó közvetlen szocializációs rendszer létezik, és amelyeket a túlélés, az életminőség megőrzése és fejlődése feltételeként meg kell ismerni, kezelésüket el kell sajátítani. A közvetlen szocializációs rendszerek komponensei a személyek, az általuk kommunikált információk és a környezet megismerendő, kezelendő objektumai. A közvetlen szocializációs rendszerek a személyiségek és a csoportok, társadalmak létrejöttének, létezésének, változásának, fejlődésének legfontosabb feltételei, eszközei és eredményei. Ezért a témával majd a további fejezetek részletesen foglalkoznak. E helyen csak egy-egy mondat jelzi a közvetlen szocializációs rendszerek három alapvető fajtájának jellemzőit. A kapcsolatháló egy személy rendszeres kapcsolatainak (amelyek néhánytól akár főig terjedő) szerveződése. A kötődési háló egy személy szoros, általában együttélési gyakoriságú, erős vonzódású kapcsolata néhány, de legföljebb 38

5 tucatnyi személlyel. A kontaktcsoport az egymással rendszeres kapcsolatban lévő személyek szerveződése: 3-8 fős elemi csoportok (család, szűkebb baráti, munkatársi csoportok stb.), 9-36 fős kiscsoportok (lásd a 16. fejezetet). A második tisztázandó kérdés a hierarchia legfelső és legalsó szintje. Ugyanis az alsó és a felső szint is hierarchikus komponensrendszer lehet. Esetünkben a globalizációnak köszönhetően a közvetett szocializációs rendszereket magában foglaló planetáris szocializációs rendszer, planetáris értékrend van kialakulóban (a példákat lásd később). Pedagógiai szempontból ennek figyelembevétele halaszthatatlanná vált. Ma már tehát ez az alakulófélben lévő felsőbb szocializációs szint. A szocializáció szempontjából célszerű, hogy a bioszférát tekintsük a szocializációs rendszerek legfelső szintjének. Idézzük fel ennek a hierarchiának a kialakulását. 7. ábra. A szocializáció hierarchikus komponensrendszere Csányi Vilmos humánetológiai könyvében (1999, 8. fejezet) a kulturális evolúció sajátos rendszerét írja le. Ez a leírás tulajdonképpen az emberré válást mint a populáció szerveződésének evolúcióját vázolja föl. Ezek a szerveződések, vagyis a kontakt csoporttársadalmak (amelyeket mint szocializációs rendszereket Csányi Vilmos csoportorganizmusnak nevezi) úgy ezer évvel ezelőtt szocializációs rendszerekként is működni kezdtek a változások kevéssé ismert okainak köszönhetően. Pedagógiai szempontból Csányi Vilmos evolúciós modellje a szocializációs rendszerek evolúciójaként is interpretálható, amit a 8. ábra szemléltet. A téma kulcsfogalma a csoportorganizmus. A fejlettebb fajok képesek átadni utódaiknak néhány tanult komponensüket (az etológiai kutatások ezt egyértelműen bizonyították), de a főemlősök sem képesek számottevően több tanult komponens átszármaztatására. Sok százezer éven át fős csoportokban élve az ember elődei sem voltak sokkal többre képesek. Valószínű, hogy a csoportorganizmusok létrejötte előtti (újabb elméletek szerint több százezer évig működő) mimetikus kommunikáció fokozatosan növelte az átszármaztatott tanult komponensek mennyiségét. Gyors növekedés azonban csak a nyelvi-fogalmi kommunikáció, a csoportorganizmusok, más szóval a csoportkultúrák, a csoportszocializációs rendszerek kialakulásával és gyors terjedésével vált lehetővé. A korábbi biológiai evolúció biokulturális evolúcióvá fejlődött. A szoros és zárt egységként működő, egyre több tanult komponens átszármaztatására képes, osztódással szaporodó csoporttársadalmak az erőforrásokért folyó versengésben az evolúció eszközévé váltak. A biológiai evolúcióhoz a kulturális evolúció társult. Létrejött a koevolúció, más szóval a biokulturális evolúció. Azok a csoporttársadalmak maradtak fönn és terjedtek el, amelyek gazdagabb tudással rendelkeztek, és amelyek szervezettebbek voltak. Később a szervezetek (törzsek, szövetségek, városállamok, birodalmak) váltak az evolúció, ezen a szinten már a kulturális evolúció alapjaivá, végül a nemzetek alakultak társadalomorganizmusokká. E folyamatban a csoportorganizmus csoporttá, a szervezetorganizmus szervezetté, a társadalomorganizmusok társadalmakká, nemzetekké (a folyamat jelenleg is zajlik) szelídülnek. Több tízezer éven át az emberek fős csoporttársadalmakban és a megélhetésüket lehetővé tevő környezettől függően éltek. A szocializáció, vagyis a csoportkultúra elsajátítása közvetlen kontaktusok által valósult meg. Az egyes csoporttagokba beépülő csoportkultúra a csoport kohéziós ereje, a csoport túlélésének, a belső konfliktusok kezelésének és a külső veszélyek elleni védekezésnek az eszköze, szabályozója. A csoporttársadalom volt a kizárólagos és totális szocializációs rendszer. Ezen belül elemi kontaktcsoportok, kötődési hálók léteztek (családok, vadászok, gyerekek). 39

6 A csoporttársadalmak rendkívül szoros kötelékeinek fellazulásával, a csoporttársadalmak közötti átjárhatóság növekedésével, nagyobb egységekké alakulással létrejöttek a kezdetleges szervezetek (a csoporttársadalmak alkalmi, rövidebb-hosszabb idejű szövetségei). Majd a szervezetek, később a társadalmak (városállamok, birodalmak) egyre nagyobb és bonyolultabb tömegtársadalmak kialakulásához vezettek, amelyek kohéziós erejét, szocializációs rendszerét a közvetlen szocializációs rendszerek mellett az ideológiák, vallások, eszmerendszerek, viselkedési normák és a hozzájuk rendelt szankciórendszerek, az átszármaztatás módjai, eszközei, intézményei képezik. E folyamatok eredményeként új szocializációs szerveződési szint alakult ki: a tömegtársadalmak közvetett szocializációs rendszerei, amelyekben alapvető jelentőségűvé vált az explikált szabályrendszerek (normák, eszmék, vallások, ideológiák) elsajátítása is. Mintegy tízezer éve a szocializációs rendszernek ez a legfelsőbb szintje. 8. ábra. A szocializációs rendszerek evolúciója Forrás: Nagy, 2000/2002, 26. A 20. század második felében felgyorsultak a globalizációs folyamatok, amelyeknek egyik fontos következménye, hogy több tucat nemzetközi szervezet jött létre. Ezek a szervezetek az emberiség planetáris érdekeit hivatottak szolgálni (a planetáris szociális értékrendről lásd a 16. fejezetet). Ennek következtében szükségszerűen olyan értékrend szerint működnek, amelyek nem állhatnak ellentétben a csatlakozó társadalmak rendkívül sokféle sajátos kultúrájával, vallásával, ideológiájával. A nemzetközi szervezeteket a közös érdek, a planetáris (egyetemes) értékrend tartja fenn. Vagyis ma már léteznek ténylegesen működő planetáris értékrendek. Egyidejűleg megindult a planetáris szociális értékrend kodifikálása is (lásd például az emberi jogok deklarációját, amelyet egyre több ország iktat törvénybe). Mindez a sajátos értékrendek kohéziós erejének fellazulásával jár, a társadalmak szétesésével fenyeget. Tetszik vagy nem, ez a folyamat gyorsulva zajlik, ami az emberiség talán legnagyobb és legveszélyesebb átalakulása. Kialakulóban van a szocializáció újabb szerveződési szintje, a planetáris emberi társadalom mint szocializációs rendszer. A bioszféra azért érdemel megfontolást mint a szocializáció legfelső szintje, mert az ember ma már képessé vált a bioszféra dinamikus egyensúlyának megzavarására, ezáltal saját létfeltételeinek rombolására, esetleg felszámolására is. Ezért alapvető szocializációs kérdéssé vált a bioszféra épségének védelme, dinamikus egyensúlyának megőrzése, olyan személyiségek kialakulásának segítése, akik erre készek és képesek. A kontaktcsoportok komponensei természetes személyek. Mivel a személyiség maga is hierarchikus komponensrendszer, fontos kérdés, hogy melyik az a legalsóbb szerveződési szint, amely még közvetlen funkcionális kapcsolatban van a személyiség aktivitásával (működésével, viselkedésével, változásával, fejlődésével). Ez a személyiség működésének, viselkedésének szabályozásában közreműködő öröklött komponensrendszer (ezek ismertetése a további fejezetek feladata). PEDAGÓGIAI TUDOMÁNYOK ÉS KOMPONENSRENDSZER Az első alfejezet végén a komponensrendszerek jellemzőit általában a tudományágakra vonatkoztattam. Most a pedagógiai tudományokat vizsgáljuk meg ebből a szempontból. A hagyományos szinguláris pedagógiák a hierarchia felsőbb szintjeit (a világot, az embert, a társadalmat) értelmező filozófiákból, világnézetekből, eszmékből, ideológiákból eredeztették elméle- 40

7 tüket, majd kísérletek történtek a szociológiából levezetett pedagógiai elmélet kidolgozására. Az alsóbb szinteket tekintve közismertek a pszichológiából kiinduló elméletalkotási kísérletek, de a biologizmusra is akad neveléstörténeti példa. Ezek az egyoldalú, redukcionizmust eredményező szemléletmódok a 20. század második felében fellazultak a pedagógiai interdiszciplínák kialakulásának köszönhetően. Sokféle forrás felhasználására nyílt mód, amire az igény is növekszik. A szinguláris pedagógiák és az interdiszciplínák paradigmáinak keretén belül a pedagógia fejlődése lehetetlenné vált. Nincsenek elméleti kapaszkodók, keretek, amelyek alapján a különböző tudományok, pedagógiai interdiszciplínák tengernyi tudásanyagából kiválaszthatnánk a hasznosítható ismereteket. A pedagógia jelenleg különböző divatos irányzatokhoz kapcsolódva vagy az eklekticizmus tudomásulvételével szinte véletlenszerűen hordja össze a különböző tudományok, interdiszciplínák ismereteit saját kutatásainak, kísérleteinek, a nevelés gyakorlatának elméleti alapozásához. A komponensrendszer-elmélet azt a lehetőséget kínálja, hogy a pedagógia is elindulhat a hierarchikus multidiszciplínává fejlődés irányába. Ez a lehetőség azt ígéri, hogy a pedagógia képessé válhat saját általános (a speciális pedagógiák közös) elméleti kereteinek kidolgozására, folyamatos fejlesztésére, és ez által a szinguláris pedagógiák fejlődését, az interdiszciplínák kutatásait segítheti, hasznosíthatja. Természetesen jelenleg még csak e folyamat előkészítésére kínálkozik lehetőség. Ha a pedagógia alapfunkciója a személyiségfejlődés szándékos segítése, akkor a pedagógia tárgya, feladata a személyiségfejlődés megismerését szolgáló kutatás és a segítés eredményességének, hatékonyságának fejlesztése. A személyiségfejlődés és a fejlődéssegítés kutatása kétfajta komponensrendszer jobb megismerését szolgálja. (a) A szocializációs rendszerek funkcióinak, viselkedésének, szerveződésének, működésének, változásának és a személyiségfejlesztő hatásuk megismerését, (b) valamint a személyiség funkcióinak, viselkedésének, szerveződésének, módosulásának, fejlődésének a jobb megismerését az optimális fejlődéssegítés lehetőségeinek elméleti és kísérleti kutatása által (a könyv legtöbb fejezete ezekről a témákról szól). A fejlődéssegítés proszociális viselkedés; segítés, vagyis nem vezetés, irányítás és hasonlók, hanem az önállóság optimális figyelembevételére törekvő segítés, segítő vezetés, segítő együttműködés (lásd a 4. és a 16. fejezetet). Általánosan elfogadott nézet, hogy a személyiség kialakulása, változása, fejlődése a szocializációs hatások eredménye. A szocializáció a személyiség alakulását pozitív (proszociális) vagy negatív (antiszociális) irányban befolyásolhatja. Fejlődéssegítésnek csak a fenti értelemben vett pozitív, proszociális irányú személyiségfejlődés segítése tekinthető. A személyiség fejlődését akadályozó, veszélyeztető, leépülést eredményező szocializáció nem a személyiség-fejlődésének segítése, hanem destruálás, személyiségdestrukció. Különbséget szokás tenni spontán és szándékos szocializáció között. A személyiségfejlődés segítése szándékos szocializáció. Közismert a megkülönböztetés a közvetlen és közvetett szocializációs hatások között. E megkülönböztetésnek sokféle értelmezése létezik attól függően, hogy ki mit tekint közvetlennek, illetve közvetettnek. A személyiségfejlődés közvetlen segítése szándékos személyes kontaktusok által valósul meg. A komponensrendszer-elmélet értelmében a személyiségfejlődés közvetett segítése a szocializációs rendszerek szándékos szervezése és működtetése. Régi hagyomány, hogy különbséget tesznek nevelés, oktatás/tanítás és képzés között. Ebben a könyvben a fejlődéssegítés fogalma magában foglalja a nevelést, az oktatást/tanítást és a képzést/szakképzést is. A személyiség funkcionális modellje (lásd a 6. fejezetet és a 11. ábrát) lehetővé teszi a szokásoshoz hasonló különbségtételt. A perszonális és a szociális kompetencia fejlődésének segítése perszonális és szociális nevelésnek tekinthető. A kognitív kompetencia fejlődéssegítése értelmi nevelésnek, oktatásnak is nevezhető, a speciális/szakmai kompetenciák fejlődésének segítése pedig specializáló fejlődéssegítésnek, illetve képzésnek. Ám ha megvizsgáljuk a 11. ábrát, azt láthatjuk, hogy e négyféle kompetencia az ábrán szoros kölcsönhatásban van egymással. Ha az ismeret/szöveg központú kiindulásról a személyiség kompetenciáira (motívumrendszerére, tudásrendszerére), a személyiség fejlődésének segítésére kívánjuk a hangsúlyt helyezni, célszerűbb lehet perszonális, szociális, kognitív (lásd a III-VI. rész fejezeteit) és speciális/szakmai fejlődéssegítésről beszélni (a továbbiakban erre törekszem). A szocializációs rendszerek és a személyiség is komponensrendszerek, és mint ilyenek, meglévő komponenseik módosulásával, újak konstruálásával önmódosuló, önfejlődő rendszerek. Ebből az következik, hogy a szocializációs rendszerek és a személyiség önmódosulásának, önfejlődésének, a komponensek módosulásának, konstruálódásának minél alaposabb ismerete elősegítheti a szocializációs rendszerek eredményességének és hatékonyságának optimalizálását, a személyiségfejlődés optimális segítésének elméleti és kísérleti kutatását, valamint gyakorlatát. A szocializációs rendszerek és a személyiség is hierarchikus komponensrendszerek. Ebből a hierarchia valamennyi szintjének együtt kezelési lehetősége és feladata következik. Ez az integratív szemléletmód új lehetőségeket kínál a személyiségfejlődés alaposabb megértésében, a pedagógia fejlődésében és a fejlődéssegítés eredményességében, hatékonyságában. A szocializációs rendszerek és a személyiségek is implicit és explicit valószínűségi alapszabályok (szabályozók) szerint viselkednek, működnek, változnak és fejlődnek. Következésképpen ezeknek a sztochasztikus szabályoknak az alaposabb ismerete és figyelembevétele, felhasználása lényeges haladást ígér a személyiségfejlődés segítésében. *** Ha a szocializációs rendszerek és a személyiség funkcióit, viselkedését, szerveződését, működését, változását és fejlődését együtt kezeljük, előrevivőbb megismerést, jobb megértést és eredményesebb, hatékonyabb fejlődéssegítést remélhetünk. (A pszichikus komponensrendszerek jellemzésekor ezt az együttkezelést igyekszem alkalmazni.) 41

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A 6. fejezetben a kompetenciafogalom pszichológiai szakfogalommá alakulását a szociális kompetencia alakuló fogalmával szemléltettem,

Részletesebben

A kognitív készségek és képességek fejlesztése

A kognitív készségek és képességek fejlesztése Nagy József A kognitív készségek és képességek fejlesztése A kognitív (értelmi, intellektuális) készségek, képességek fejlesztésének ügye a pedagógia központi problémája. Ezt jelezte a formális és materiális

Részletesebben

15. A SZOCIÁLIS KOMMUNIKATÍV KULCSKOMPETENCIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

15. A SZOCIÁLIS KOMMUNIKATÍV KULCSKOMPETENCIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 15. A SZOCIÁLIS KOMMUNIKATÍV KULCSKOMPETENCIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A szociális aktivitás kommunikáció által valósul meg. A szociális kölcsönhatások tulajdonképpen kommunikációs kölcsönhatások. Természetesen

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

25. AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KOMPONENSRENDSZERÉNEK KKFS FELTÁRÁSA ÉS ELSAJÁTÍTÁSI FOLYAMATÁNAK KKFS FELTÉRKÉPEZÉSE

25. AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KOMPONENSRENDSZERÉNEK KKFS FELTÁRÁSA ÉS ELSAJÁTÍTÁSI FOLYAMATÁNAK KKFS FELTÉRKÉPEZÉSE 25. AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KOMPONENSRENDSZERÉNEK KKFS FELTÁRÁSA ÉS ELSAJÁTÍTÁSI FOLYAMATÁNAK KKFS FELTÉRKÉPEZÉSE Évtizedek óta közismert, hogy az olvasásképesség szükséges szintű elsajátításával világszerte

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE Amint az előző fejezetekben említettem, a fejlődéssegítés egyik alapfunkciója a személyiség önállósulásának segítése. Minden

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET

Nemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET ALAPELVEK, CÉLOK A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton

Részletesebben

2. RÉSZ. Szervezetelmélet

2. RÉSZ. Szervezetelmélet Környezeti menedzsment rendszerek II. Szerveztelmélet 31 Célkitűzések: 2. RÉSZ Szervezetelmélet Miután ezt az anyagot átvette, képesnek kell lennie értékelni, hogy milyen fontos a szervezeti struktúra,

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Okos Város Fejlesztési Modell. Tervezési Útmutató. 2016 március

Okos Város Fejlesztési Modell. Tervezési Útmutató. 2016 március Okos Város Fejlesztési Modell Tervezési Útmutató 2016 március Tartalom Az Okos Város Program... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell felépítése... 6 Az Okos Város Fejlesztési

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre

Részletesebben

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék Készült a Tartalomfejlesztési és. a Híd csoport anyagai alapján. A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag Tartalomjegyzék 1. A program szükségessége és jogi háttere 2. Célcsoportok 2. 1.

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Dr. Pálvölgyi Ferenc AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Magyarország európai integrációja az iskola világában is szükségszerű változásokat hozott. Folyamatosan módosultak az oktatási

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN 1 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KOTSCHY BEÁTA A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN BME Budapest, 2000. 1 2 Tartalomjegyzék oldalszám A disszertáció témája, a témaválasztás indoklása 3 A kutatás

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

Szülői vélekedések a szociálisérdek-érvényesítő viselkedéssel kapcsolatos anyagi, szellemi és kapcsolati erőforrásokról

Szülői vélekedések a szociálisérdek-érvényesítő viselkedéssel kapcsolatos anyagi, szellemi és kapcsolati erőforrásokról 94 Tóth Edit Kasik László Szülői vélekedések a szociálisérdek-érvényesítő viselkedéssel kapcsolatos anyagi, szellemi és kapcsolati erőforrásokról A nemzetközi pedagógiai kutatásokkal ellentétben a hazai

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

SZERZŐK: ANTAL GÁBOR HEGEDŰS SÁNDOR PUSKÁS PÉTER DR. SZABÓ PÉTER SZIM ANDRÁS

SZERZŐK: ANTAL GÁBOR HEGEDŰS SÁNDOR PUSKÁS PÉTER DR. SZABÓ PÉTER SZIM ANDRÁS A szakmai program egyéni szintre történő lebontásához, egyéni szinten történő megvalósításához és értékeléséhez szükséges tevékenységrendszer kidolgozása és adminisztrációs kereteinek meghatározása. SZERZŐK:

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE

VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE Lezárva: 2012. december 28. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség

Részletesebben

1. sz. füzet 2001-2005.

1. sz. füzet 2001-2005. M A G Y A R M Ű S Z A K I B I Z T O N S Á G I H I V A T A L 1. sz. füzet A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő

Részletesebben

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 Ruzsányi Tivadar - Kindler József A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 - A tényinformációk és értékinformációk valóságismereti szerepe Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot idézi

Részletesebben

A humán erôforrás biztosítása az ápolásban: mit tehet egy ápolásvezetô a nôvérlétszám biztosításáért?

A humán erôforrás biztosítása az ápolásban: mit tehet egy ápolásvezetô a nôvérlétszám biztosításáért? A humán erôforrás biztosítása az ápolásban: mit tehet egy ápolásvezetô a nôvérlétszám biztosításáért? Csabai Gabriella, Országos Kardiológiai Intézet A XXI. század egészségügye piacorientáltabb szemléletmódja

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Összeállította: IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Mára új helyzet alakult ki: a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel komplexebb

Mára új helyzet alakult ki: a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel komplexebb Iskolakultúra 2004/8 Nagy József ny. egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szeged Az elemi kombinatív képesség kialakulásának kritériumorientált diagnosztikus feltárása tanulmány Ha beírjuk a számítógép

Részletesebben

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Szenczi Beáta Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében PhD értekezés tézisei Témavezető: Józsa Krisztián

Részletesebben

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány A MINŐSÉGÜGYI RENDSZER VIZSGÁLATA

Részletesebben

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Ülésnap Napirend Felszólaló 2007. április 24. (66. ülésnap) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról

Részletesebben

WIMMER Ágnes. A vállalati hatékonyság külső befolyásoló tényezői

WIMMER Ágnes. A vállalati hatékonyság külső befolyásoló tényezői WIMMER Ágnes A PIACI NORMÁK SÉRÜLÉSE, üzleti döntések és a vállalati hatékonyság Az üzleti vállalkozások környezetére vonatkozó előfeltevések és ezek érvényesülése keretet szab az üzleti döntésekhez és

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről

Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről Öt vezető témakör 1. Mivel a Jelentés a világ egészségügyi helyzetéről 2006 (a továbbiakban: Jelentés 2006) nyitja meg az Egészség

Részletesebben

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos Tóth Péter Budapesti Mûszaki Fõiskola, Tanárképzõ és Mérnökpedagógiai Központ Gondolkodásfejlesztés informatika órán Az informatika tantárgy mindössze 15 20 éves múltra tekint vissza a közoktatásban. Ennek

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Dudáné Driszkó Adrienn. 10+1 tanács pedagógusoknak. a gyermekközpontú oktatás. megvalósításához

Dudáné Driszkó Adrienn. 10+1 tanács pedagógusoknak. a gyermekközpontú oktatás. megvalósításához Dudáné Driszkó Adrienn 10+1 tanács pedagógusoknak a gyermekközpontú oktatás A B C A k a d é m i a K f t w w w. a b c a k a d e m i a. h u Oldal: 1 Manapság nagyon divatos szakkifejezések, fogalmak tarkítják

Részletesebben

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013.

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós, 2013 TERC Kft., 2013 A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó adatok feltüntetése

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA Készítette: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Készült az FKA-KT-68/2008 NSZFT támogatási szerződés

Részletesebben

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Mindig van választás Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Hallgatói jegyzet SZERZŐ: DR. BUDAVÁRI-TAKÁCS ILDIKÓ LEKTOR: KASZÁS JUDIT NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN. 7.-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN. 7.-8. évfolyam H E L Y I T A N T E R V BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Kőnigné Ferencz Zsuzsanna Az Érdi Batthyány Sportiskolai

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete

PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete Intézmény OM azonosítója:027000 2015. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete TARTALOM A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 4 2. AZ INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. A biztosítás története és fejlődése 2. II. A biztosítás létrejötte 4. III. Biztosítás típusok 5. Szójegyzék 12.

Tartalomjegyzék. I. A biztosítás története és fejlődése 2. II. A biztosítás létrejötte 4. III. Biztosítás típusok 5. Szójegyzék 12. 1 BIZTOSÍTÁS MINDENKINEK Tartalomjegyzék I. A biztosítás története és fejlődése 2. II. A biztosítás létrejötte 4. III. Biztosítás típusok 5. Szójegyzék 12. Copyright: Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó

Részletesebben

Számítógépek az iskolában

Számítógépek az iskolában OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Tót Éva Számítógépek az iskolában No. 229 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Tót Éva Számítógépek az iskolában OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST,

Részletesebben

Etikus üzletvezetés a gyakorlatban

Etikus üzletvezetés a gyakorlatban Jelige: Etikus üzletvezetés 1_ Etikus üzletvezetés a gyakorlatban 1. Bevezető Pályázatom az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által kiadott,,az Üzletvezető Hivatása című tanulmány kapcsán bennem megfogalmazódott

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai

Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.01 Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai Tárgyszavak: mutatószám; kohászat; kiegyensúlyozott értékelőkártya; üzemfenntartási stratégia. Egy német

Részletesebben

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Mindig van választás A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Pályaismeret megalapozását és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése FELELŐS KIADÓ: PIRISI

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben