Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development. konferencia. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza január 18.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development. konferencia. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza. 2007. január 18."

Átírás

1 Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ Centrul Transfrontalier de Competenţă în Domeniul Dezvoltării Rurale Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development konferencia Új lehetőségek a határmenti vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU csatlakozása után Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza január 18. Levezető elnök: Prof. Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár A projekt az INTERREG IIIA Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával valósul meg 1

2 Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, január 18. TARTALOM Andrew F. Fieldsend Megnyitó 3 Szabó Gyula, Oláh Judit és Andrew F. Fieldsend A HVTK céljai és eddigi eredményei 4 Lenti István Múltunk jövője: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12 Veress Enikő A társadalmi tőke szerepe a vidékfejlesztésben (egy erdélyi esettanulmány) 13 Csapóné Riskó Tünde Felsőoktatás és foglalkoztatottság Magyarországon nemzetközi kitekintéssel 14 Nagy László Időjárási tényezők tenyészidőszaki változásai Kisvárda térségében 22 Hadházy Ágnes A Nyírségi Kistérség településfejlettségi vizsgálata 25 Ács Orsolya A Nemzeti Fejlesztési Terv Házhoz Jön 30 Oláh Judit A vidékfejlesztés módszertani megalapozása 32 Berecz Mihály A LEADER az Észak-alföldi régióban 40 Hanusz Árpád A turizmus, mint a vidékfejlesztés eszköze 44 Szabó Andrea A konfernecia hallgatói szemmel, gondolatok a konferencia témájához 45 2

3 Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, január 18. MEGNYITÓ Andrew F. Fieldsend Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut Ez a konferencia egy a négy közül, amelyet a HVTK szervez Interreg IIIA támogatással azokban a magyarországi megyékben, melyek határosak Romániával. Ez alkalommal a vidékfejlesztés társadalmi vetületére összpontosítottunk a határmenti régióban. Mind Magyarországon és Romániában sok éven át, számos társadalmi közösség távol volt a kitaposott ösvénytől, főként a határhoz való közelségük miatt, ezért életképességük is jelentősen csökkent. Románia EU-csatlakozásának egyik lehetséges előnye lehet, hogy a fentebb leírt elszigeteltség csökken valamelyest a két ország közti kommunikáció erősödésével. Mint minden HVTK konferencia, ez az esemény is lehetőséget adott határmenti területek egyetemi szereplőinek és a vidékfejlesztést gyakorlatban alkalmazóknak arra, hogy előadják saját elgondolásaikat és meghallgassák egymás előadásait a téma különböző aspektusaival kapcsolatban, továbbá hogy megvitassák a felmerült kérdéseket workshop-ok keretein belül. Az előadások kiválasztásának fő szempontja az volt, hogy a tárggyal kapcsolatosan minél szélesebb témakör kerüljön terítékre: Megbízható módszereket kell használni a vidéki területek feljesztési igényeinek felismerésére és szükség van indikátorokra, melyekkel számszerűsíthető a vidékfejlesztés állapota (Hadházy A. és Oláh J.). Nem elég a rendelkezésre álló finanszírozási forrást a szükséges területre irányítani, hanem lényeges növelni a közösségek befogadó kapacitását is, mely által hatékonyabban használhatják fel a forrásokat. Megismertünk egy olyan kezdeményezést, mely Nemzeti Fejlesztési Tervet hivatott ismertetni helyileg, ezáltal egy lényeges irányelv-keretet adva a regionális fejlesztési programoknak (Ács O.). A vidéki közösségek működésének jobb megértése érdekében egy erdélyi helyzettanulmány betekintést nyújtott a társadalmi tőke szerepébe a vidékfejlesztésben (Veress E.) A Leader elősegíti az alulról jövő, bottom up vidékfejlesztést, melynek működési előfeltétele a társadalmi tőke megfelelő szintje a közösségekben (Berecz M.). A Leaderen keresztül például a vidéki közösségek képességeit és szaktuádását kell felismerni és fejleszteni. A vidéki területek társadalmi és kulturális örökségei olyan források, melyek felhasználhatóak a jövőbeli fejlesztéshez (Lenti I.), míg a turizmus lehetőséget ad arra, hogy a szakmával rendelkező emberek fejlesszék képességeiket, továbbá ösztönzi a vállalkozási aktivitást, hogy feleljen meg a helyi lakosoknak és az odalátogatóknak egyaránt (Hanuzs A.). A vidéki közösségek továbbra is függnek a mezőgazdaságtól gazdasági értelemben, ezáltal a klímaváltozás közvetlenül érinti őket (Nagy L.). A felsőoktatási intézmények fontos szerepet játszanak a közösségek új kapacitásainak kidolgozásában, ezáltal a gazdasági diverzifikáció elindításában (Csapóné T.). Felkértünk minden előadót egy írott közlemény elkészítésére, mely a konferenciakiadványok között kerül kiadásra, legtöbbjük eleget is tett a felkérésnek. Remélhetőleg értékes lesz az információforrás a munkája során. 3

4 Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, január 18. A HVTK CÉLJAI ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI Szabó Gyula, Oláh Judit és Andrew F. Fieldsend Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut Kulcsszavak: fenntartható vidékfejlesztés; multidiszciplinaritás; legjobb gyakorlat Összefoglalás: 2006 februárjában hat szervezet együttműködésével egy informális szervezet jött létre Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ (HVTK) névvel. A HVTK célja a párbeszéd és tapasztalatcsere ösztönzése a tudományos pályán dolgozó szakemberek, diákok, és a gyakorlati megvalósítók között a fenntartható vidékfejlesztés témájában. A vidékfejlesztés multidiszciplináris téma és a HVTK résztvevői sok tárgyban rendelkeznek szaktudással, mint például az agrárdiverzifikáció, földhasználat, gazdaságfejlesztés, oktatás, társadalmi tőke és területfejlesztés. A Központ sikeresen elnyerte az Interreg IIIA finanszírozását, mely 95 %-ban fedezte az indulási költségeket, illetve tevékenységi programja első 14 hónapjának költségeit. A tevékenységek a következő területekre vonatkoztak: (a) egy olyan emberekből álló hálózat kiépítése, akik érdekeltek Magyarország-Románia határmenti régiójának vidékfejlesztésében, (b) egy online vidékfejlesztési szakértői adatbázis létrehozása, illetve (c) a fenntartható vidékfejlesztés oktatásának támogatása. Ez a tanulmány bemutatja a fenti tevékenységek megvalósítását, továbbá megvitatja, milyen szerepet játszhat egy ilyen szervezet a régió fenntartható vidékfejlesztésének támogatásában az Európa-szerte bevezetett legjobb gyakorlati eredményeken alapuló új elképzelések foganatosításával. BEVEZETÉS Az egy főre eső GDP tekintetében a Magyarország-Románia határmenti régió az EU- 27 országok legszegényebbjei között helyezkedik el (Eurostat, 2006). Magyarország észak- és dél-alföldi régióit, illetve Románia észak-nyugati és nyugati régióit egyaránt a konvergencia régiók közé sorolják a jelenlegi EU programperiódusban, mivel ezen területek egy főre eső GDP értéke 75 %-kal kevesebb az EU-25 országok átlagáénál. A évek átlaga az észak- és dél-alföldi régióban 36,7%, illetve 39,6% volt (Európai Bizottság, 2005) A Magyarország-Románia határmenti régió vidéki területei viszonylag szegények természeti erőforrásokban, viszont gazdagok szántóföldben ban az Alföld két régiója 47 %-kal járult hozzá a mezőgazdasági össztermékhez és szolgáltatáshoz (KSH, 2005). Ezáltal tehát a mezőgazdaság továbbra is fontos része a vidéki területek gazdaságának, amely a politikai és gazdasági rendszerváltás miatt közel két évtizedes átállási időszakon van túl. Ez a földtulajdon radikális átalakítását vonta maga után. Szintén fontos hatással van a vidéki területekre Magyarország csatlakozása az EU-hoz. Magyarországon a NUTS3 megyék, azaz Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megye határai kb. 90%-ban közösek Romániával. Az első két megye az észak-alföldi régió része, míg a harmadik a dél-alföldi régióhoz tartozik. A három megyében összesen 28 NUTS4 kistérség található, melyekből három magában foglal megyeszékhelyeket és gazdaságilag viszonylag jól fejlett. A fennmaradó kistérségek közül tizet a legkevésbé fejlett, és további hetet a fejlődésben elmaradt kategóriába soroltak 2002-ben (Faluvégi 2004). Ezek a kistérségek tekinthetőek a leginkább vidéki jellegűnek, reprezentálva több, mint 50 %-át a három megye vidéki lakosságának. Ezeknek a vidéki közösségeknek, illetve Románia határmenti vidékein élő, a magyar közösségekkel szoros földrajzi, környezeti, kultúrális és történelmi kapcsolatban lévő 4

5 közösségeknek olyan megpróbáltatásokkal kell szembenézniük, melyek mindennaposak Európa perifériális részén. Ezek főleg agro-környezeti tényezőket takarnak, úgy mint az erőforrások túlzott kihasználása, környezetszennyezés, a mezőgazdaság csökkenő jövedelmezősége, gazdasági nyomás, melynek nyomán megnő a városba költözés aránya, a szakértelem hiánya, társadalmi tényezők (rossz kommunikáció), illetve csökkenő, elöregedő populáció decemberében, a regisztrált munkanélküliség 17 kistérségben meghaladta a 9 %-ot, az ezer lakosra eső aktív vállalkozások száma kevesebb volt 50-nél, a bruttó jövedelem pedig a legalacsonyabb kategóriába esett. Huszonnégy kistérségben csökkent a populáció, hét esetben az éves érték 5.0 és 7.4 fő/1000 lakos között volt (KSH, 2004). Az életképes vidéki közösségek támogatásának igénye ma már általánosan elfogadott. A városi központok önmagukban nem fenntarthatóak és függnek a vidéki területektől élelmiszer, kikapcsolódás, illetve egyéb termelési tényezők tekintetében. Ugyanakkor a vidéki gazdaság egyre szélesebb körű tevékenységek elvégzésére alkalmas, ideértve a szántóföldtől az asztalig termékpályát, egyéb szántóföld alapű iparágakat, ipari termelést, turizmust és szórakozást, illetve a kiskereskedelmi és szolgáltatási ágakat (Bryden, 2003). A Magyarország-Románia határmenti régió számos fontos mezőgazdasági és vidékkel kapcsolatos oktatási és kutatási központtal, továbbá nagyszámú, a fenntartható vidékfejlesztést maga elé célként kitűző szereplővel rendelkezik. Fieldsend et al. (2004) rámutattak, hogy egy valódi együttműködő megközelítés, amely megcélozza a vidékfejlesztés minden aspektusát (ideértve a gazdasági, társadalmi, környezeti és kormányzati szempontokat), növeli a hatékonyságot. Ez a tanulmány egy olyan, a Debreceni Egyetemen létrehozott központ munkáját írja le, melyet ennek a megközelítésnek, és különösképp az egyetem és a gyakorlati megvalósítók közötti komolyabb együttműködésnek a megvalósítására hoztak létre. MÓDSZERTAN 2006 februárjában hat szervezet fogott össze a legjobb gyakorlat cseréje és terjesztése érdekében a vidékfejlesztés területén az általuk létrehozott Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központon (HVTK) keresztül. Ezek a szervezetek a következők: Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum; Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja; Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség; Békés Megyei Önkormányzat; Bánáti Mezőgazdaságtudományi és Állatorvostudományi Egyetem; Temesvár, Románia és Writtle College, Anglia. Ezek a szervezetek számos különböző szereplőt reprezentálnak a vidékfejlesztés területén. A központtal kapcsolatban lévő egyének szaktudása a vidékfejlesztés szerteágazó megközelítéseit takarja, ideértve a mezőgazdasági diverzifikációt, földhasználatot, gazdasági feljődést, oktatást, társadalmi tőkét és területfejlesztést. A DE-ATC-n belül például a HVTK résztvevőit tudatosan a két kar (Mezőgazdaságtudományi, illetve Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar) számos tanszékéről választották ki. A HVTK tevékenységei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyére összpontosulnak Magyarországon, illetve magukban foglalják a romániai Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék síksági területeit. A szervezet sikeresen elnyerte a Magyarország- Románia Interreg IIIA támogatást, mely elegendő volt az indulási költségek 95%-ának fedezésére (mint pl. a reklámanyagok nyomtatása), illetve szintén megvalósították belőle az első 14 hónap hosszúságú program tevékenységeit. Ezen tevékenységeknek három céja van: Elsősorban egy Határmenti vidékfejlesztési hálózat kiépítése, mely olyan egyénekből áll, akik érdekeltek a határmenti régió vidékfejlesztésében. Ezt az angol Newcastle-upon-Tyne Egyetem Vidéki Gazdasági Központja által létrehozott Északi vidéki 5

6 hálózat mintája alapján alakítják ki. A hálózat célja, hogy serkentse a párbeszédet és a tapasztalatcserét a fenntartható vidékfejlesztésről, ezáltal segítve az egyéneket és a szervezeteket abban, hogy kapcsolatokat építsenek ki egymás között, illetve hogy létrehozzanak egy közös vidékfejlesztési stratégiát a régióban. Habár bárki csatlakozhat a hálózathoz, a legtöbb tag a következő típusú szervezetekhez tartozik: Regionális vidékfejlesztési ügynökségek (Észak- és Dél-Alföld) Megyei önkormányzatok (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés) Kormányzati szervezetek és ügynökségek, pl. helyi vidékfejlesztési hivatalok Kistérségi vezetők Kereskedelmi csoportok, pl. mezőgazdasági kamarák, kereskedelmi kamarák Nem kormányzati szervezetek, pl. Kárpátok Alapítvány Közösségi csoportosulások, pl. Roma csoportok, stb. Egyetemek, pl. Debreceni Egyetem, Nyíregyházai Főiskola Kis- és középvállalkozások Másodsorban cél egy vidékfejlesztési szakértői adatbázis létrehozása. Hatalmas mennyiségű lényeges információ, szaktudás és tapasztalat létezik Európa-szerte, ideértve azt is, amit az EU finanszírozott olyan programok által, mint a 6. Keretprogram és az Interreg III a közötti időszakban. Egy határmenti felsőoktatási intézményen alapuló vidékfejlesztési központ a legalkalmasabb arra, hogy egy ilyen adatbázist összeállítsunk, melyet a döntéshozók, végrehajtó szervezetek és az egyetemi szereplők feltölthetnek a régióban adaptálható jó gyakorlati példákkal. Ez adatbázis adatokat tartalmaz a következőkkel kapcsolatban: Projektek A szakértelem forrásai (pl. egyetemi tanszékek) Finanszírozási források Oktatási kurzusok Publikációk Harmadsorban a diákok fenntartható vidékfejlesztési oktatásának támogatása. Az egyetemi intézmények és a gyakorlati megvalósítók közötti, HVTK által szorgalmazott párbeszéd kétirányú folyamatként lett megtervezve. A gyakorlati megvalósítók tanulhatnak az egyetemi szereplőktől, de ezzel együtt az egyetemi szereplőknek tisztában kell lenniük a valós élet problémáival, amelyekkel a gyakorlati szereplők szembesülnek. Szintén ismerniük kell az általuk kidolgozott megoldásokat, hogy megfelelően oktathassák a jövő vidékfejlesztési szakembereit. A célok elérése érdekében végzett tevékenységek eredményeit a következőkben olvashatja. EREDMÉNYEK A Határmenti vidéki hálózat adatbázisának összeállítása során minden egyes HVTK résztvevő összeállított egy listát az általa ismert, a vidékfejlesztésben érdekelt egyénekről. A projekt kezdetekor kb. 550 magyarul beszélő és 200 nem magyarul beszélő egyén szerepelt a listákon. Ezek a számok később növekedtek. A hálózat és a HVTK közötti kommunikáció fő csatornája a havonta jelentkező elektronikus hírlevél, mely formájában, közvetlenül jut el minden egyes személyhez, illetve szintén hozzáférhető.pdf formátumban a HVTK honlapján (www.hvtk.org). Minden egyes hírlevél tartalmaz infomációkat a HVTK múltbeli és jövőbeli tevékenységéről, az általános eseményekről és a közelgő konferenciák részleteiről. A hírlevél értékét és fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy összesen két egyén jelezte leiratkozási szándékát. 6

7 Szintén kiküldésre került egy négyszer egy napos konferenciára történő meghívás közvetlenül a Határmenti vidéki központnak egy olyan válasz-faxpapírral együtt, mellyel visszaigazolhatják részvételi szándékukat. A HVTK tervezi egy konferencia megtartását a vezető mezőgazdasági felsőoktatási intézményeken a projekt által lefedett mindhárom megyében egyenként, melyet egy extra konferencia zárna le a DE-ATC intézményében az Interreg IIIA finanszírozási periódusának a végén. Hozzávetőlegesen 100-an jelentek meg az első konferencián, melyet szintén a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában tartottak meg március 30-án. A konferencia címe az Az egyetem kapcsolata a vidékfejlesztési szakemberekkel volt, mellyel hangsúlyoztuk ezen szereplők párbeszédének fontosságát. A második konferenciát a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolán tartották meg június 29-én A partnerség szerepe a vidékfejlesztésben címmel, ahol kihangsúlyoztuk, hogy a különböző típusú szervezeteknek partnerség formájában kellene együttműködniük a projektek megvalósításában. Nagyjából 50 ember vett részt ezen az eseményen. Jelen tanulmány a harmadik konferenciára kerül benyújtásra, a negyedik konferencia pedig Debrecenben kerül megrendezésre 2007 áprilisában. Egy viszonylag közvetlen konferenciastílust alkalmaztunk, mely vitára és részvételre ösztönöz. A hozzászólásos és plakátok útján történő részvétel egyaránt fogadtatásra talált egyetemi szereplők, diákok és a gyakorlati alkalmazók részéről. Megfelelő mennyiségű idő áll rendelkezésre a kérdésfeltevésre és a résztvevők számára egy egyórás szakszemináriumot biztosítunk, ahol megvitathatják a lényeges kérdéseket. Minden prezentációt adó résztvevőt megkértünk, hogy biztosítsanak számunkra egy írott verziót is, melyet közzéteszünk a konferenciairatok között kinyomtatott verzióban, illetve a HVTK honlapján. Ennek részeként próbáltuk a résztvevőket rábírni arra, hogy megfelelő formátumú tanulmányokat adjanak be struktúra, kiállítás, betűforma, stb. tekintetében, viszont sokuknak ezzel problémájuk akadt. A HVTK szintén közzétett egy vitairat-sorozatot a honlapon. Ezek közül az első a felsőoktatási intézmények volt diákjaival ápolt kapcsolatának fontosságára irányul, míg a második a LEADER program vidéki területeken történő társadalmi tőke-fejlesztésben vállalt ösztönző szerepét taglalja. Mindkettő fontos témakör, melyekre egyszerű válasz nem létezik és reméljük hogy meglátásaink hozzásegítenek másokat ahhoz, hogy saját építő gondolataik legyenek. A vidékfejlesztői szakértői források száma, mely hozzáférhető a HVTK honlapján (www.hvtk.org). Kategória és típus szerint listázva. 1. táblázat Kategória Típus Szám Kategória Típus Szám Projektek Publikációk 4-7. Keretprogram 49 Szervezetek Oktatási 39 Interreg IIIA 1 Kutatási 10 Interreg IIIB 36 Egyéb 51 Interreg IIIC 88 Egyéb 26 Tanulmányi Posztgraduális 36 programok Graduális 6 Szakfolyóiratok 5 Könyvek 21 Finanszírozási Észak-Alföld 8 Füzetek 4 források Dél-Alföld 8 Publikációk 90 Az egész régió 10 A vidékfejlesztési szakértői adatbázis összeállításának feladatát felosztottuk számos HVTK résztvevő között és mintegy 500 adatbázis egységet sikerült megállapítani (1. táblázat). A Writtle College és a DE-ATC együttműködése eredményeképpen egy 200 7

8 projektből álló lista készült el, melyek között egyaránt megtalálható az EU által finanszírozott projekt, illetve olyan is, amelyre helyi források állnak rendelkezésre. A DE-ATC információt nyújtott 100 vidékfejlesztői szakértői forrásról, illetve 42 vidékfejlesztési tanulmányprogramról. Az RKK 120, a témával kapcsolatos publikációval járult az adatbázishoz, ideértve könyveket és szakfolyóiratokat. Ezidáig az ÉARFÜ 26 finanszírozási forrást azonosított, és várhatóan még sokkal többel is fog szolgálni, amint a 2007-től 2013-ig tartó finanszírozási periódus új tervezeteit elindítják. Mindezen információ magyarul és angolul egyaránt hozzáférhető a HVTK weboldalán. Az adatbázisban történő keresést egy részletesen kidolgozott keresőmodul segíti, amely kulcsszó, vagy kategória alapján rendezi a találatokat. Meglátásunk szerint ezidáig ez az egyik legértékesebb eredménye a HVTK-nak és ezáltal hasznára válik az egyetemi szereplők, diákok és a vidékfejlesztést gyakorlatban megvalósítók számára is. A HVTK számos módon támogatja a diákok oktatását. Finanszírozási forrással rendelkezik 500 példány elkészítésére egy új vidékfejlesztési tankönyvből és várakozásaink szerint ezek 2007 áprilisában hozzáférhetőek lesznek. A projektben közreműködő egyének részt vettek egy háromnapos romániai tanulmányi uton, mely során találkoztak egyetemi oktatókkal és gyakorló vidékfejlesztőkkel, továbbá láthattak gyakorlati példákat is a vidékfejlesztésre. Tanulmányokat jelentettek meg, konferenciákon vettek részt, illetve oktatási tevékenységük során felhasználják mindazt a tapasztalatot, amit szereztek. Az Interreg finanszírozási periódusának végén egy, a projekt addigi eredményeit tartalmazó CD fog elkészülni, melyet elküldünk az egyetemi szereplőknek, a diákoknak, illetve a gyakorló vidékfejlesztőknek. A HVTK tevékenységi körébe tartozik olyan munka is, mely túlmutat az Interreg IIIA által finanszírozott körön. Számos HVTK partner részt vesz a Rural Innova nevű Interreg IIIC projektben (www.rural-innova.org), amely előmozdítja a vidéki területek nem agrárjellegű fejlesztését egy európai szintű tapasztalat-transzfer és a jó gyakorlatok cseréjének útján júniusában egy összejövetelre került sor, mely folyamán a projekt eredményei kerültek elterjesztésre. A HVTK szintén szorosan együttműködik a Praxis Hogyan tehetők működő képessé a vidéki vállalkozások nevű Interreg IIIC (www.praxisnetwork.net) projekttel. A Praxis egyik képviselője tartotta a szarvasi HVTK konferencia alapját képező előadást, továbbá közvetlen link található a VICOR nevű, vidékfejlesztők számára fenntartott online fórumra a HVTK honlapján. A Praxis szaktudását használta fel a HVTK ahhoz, hogy összeállítson egy kérdőívet a határmenti területek vidéki vállalkozásainak korlátozó tényezőivel kapcsolatban. A kérdőív eredményeiről Fieldsend és Nagy (2006) számoltak be. A vidékre összpontosuló vállalkozási támogatások forrásai 2004-ben és 2006-ban Kelet-Magyarország három megyéjében, melyet az EuroKontakt (EK), illetve a HVTK (HV) határozott meg Vállalkozástámogatás EK* HV Vállalkozástámogatás EK* HV típusa típusa Finanszírozás forrása 2 30 Egyéb támogatási források 5 11 Tanácsadás forrása 8 14 Kormányzati szervezetek 9 18 Képzés forrása 7 20 Romániai partnerek 5 12 Tagsági szervezetek 5 8 Honlapok 5 8 Leader akciócsoportok 0 18 * Forrás: Fieldsend és Nagy (2005). 2. táblázat A HVTK munkájának alapját a fenntarthatóság képezi. Jó példa erre, hogy átvette és továbbvitte az EuroKontakt nevű Phare-CBC projekt tevékenységeit, melyről Fieldsend és 8

9 Nagy (2005) írtak részletesebben. Az Eurokontakt a határmenti régió magyarországi részén található vidéki vállalkozások támogatási forrásait kereste, melyekből kevesebb, mint ötven került meghatározásra (2. táblázat). A HVTK a források számát 150-re tudta növelni. Ez az információ szintén megtalálható a honlapon. Két sajtóértekezlet került megtartásra, számos sajtóközleményt publikáltak, és jónéhány szervezet vállalta, hogy megjelenteti a HVTK weboldalának linkjét saját honlapján. ÉRTÉKELÉS A HVTK felismeri a vidékfejlesztés multidiszciplináris természetét, és tudatosan öszönzi a széleskörű szakmai tudással rendelkező egyéni szereplőt részvételét. Ily módon a központ egy olyan forrásként működik, amelynek célja, hogy a létező szervezeteket és struktúrákat hozzásegítse az együttműködésen alapuló hatékonyabb működéshez. A HVTK bárkivel hajlandó együttműködni, aki érdekelt a régió vidékfejlesztésében. A DE-ATC kétségkívül a mezőgazdasági és vidéki oktatás, kutatás és szaktanácsadás központja Magyarország keleti részén, ugyanakkor egy gyorsan változó piacon foglal helyet. Amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz, egy egységes piachoz csatlakozott, nem csupán a mezőgazdaság és a pénzügyi szolgáltatások, de az oktatás területén is. Románia most szintén csatlakozott ehhez az egységes piachoz. Folyamatosan növekvő lehetőségek állnak a kelet-magyarországi diákok rendelkezésére tanulmányaik folytatásának és későbbi munkavállalásuk terén. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának továbbra is versenyképesnek kell maradnia az új helyzetben. A HVTK segíti a kutatókat abban, hogy publikálják eredményeiket angolul, impakt faktorral rendelkező szakfolyóiratokban. Tapasztalatunk szerint a kutatók nem tartják be kellően a szerzői előírásokat, ezért ezen a területen igen lényeges az előrelépés. A DE-ATC kutatóinak szintén részt kell venniük több nemzetközi kutatási projektben. Az elmúlt két évben a HVTK csapata közvetlenül is felelős volt legalább 15 EU által finanszírozott pályázati kiírásért az Agrártudományi Centrum által beadott 32-ből, ezáltal hasznos segítséget tud nyújtani az új nemzetközi kutatási kiírások elkészítésében. A DE-ATC-vel való kapcsolaton túl, a HVTK partnerek szintén együtt dolgoztak számos, az EU 6. Keretprogramja által finanszírozott projekt kiíráson és munkájukat folytatják a 7. Keretprogram alatt is. A Varsóban székelő Európai Vidékfejlesztési Hálózat tagjaként a HVTK sok potenciális partnerrel tartja a kapcsolatot az esetleges jövőbeli együttműködés reményében. Továbbá, egy, az EU-15-ök közé tartozó partner (Writtle College) bevonása biztosítja, hogy egy Európát valóban átfogó perspektíva jellemzi a HVTK-t. Ez az Európát átfogó perspektíva hozzájárult ahhoz, hogy bevezessük az EU-15 jó gyakorlatot a régióba. Az EuroKontakt egy, a kelet-angliai régióban sikerre vitt projekten alapul (Fieldsend és Nagy, 2005). Eredményeinkből fakadóan, amikor 2004-ben először próbálkoztunk egy vidéki vállalkozás-támogatási jegyzék összeállításával, a projekt sikere korlátozott volt. Különösképpen az számított szokatlannak a régióban, hogy maguk a szervezetek biztosítsák számunkra saját adataikat (név, foglalkozás megnevezése, , postacím, telefon és fax számok). Két évvel később, a HVTK-ban résztvevő partnerek hitelességének, illetve az ÉARFÜ-nek a támogatásával az információs igényünkre érkezett válasz sokkal pozitívabb volt. A 2007 és 2013 közötti programperiódusban rendelkezésre álló finanszírozás egy sor egyéb projekt megvalósítására is alkalmas a régió vidéki területeinek előnyére. A HVTK összpontosító szerepet tud betölteni ezen finanszírozási források hatékony felhasználásában a programjain keresztül, melyek az európai jó gyakorlatot hasznosítják. Jó példa erre, hogy az EuroKontakton és a Praxison alapulva néhány HVTK partner a közelmúltban beadott egy 9

10 további Interreg IIIA finanszírozási igénylést, hogy támogatást nyerjen a vidéki vállalkozások ösztönzését segítő tevékenységekre, mely továbbra is a központ egyik fő érdeke. Katonané et al (2006) egy ún. tudományos műhely javaslatával álltak elő, mely egy olyan csatorna lehet, amin keresztül a DE-ATC egyetemi közössége aktívan támogathatja a vidéki közösségeket a kutatáson és a jó gyakorlatok transzferén keresztül. A tudományos műhely egy jól megalapozott elképzelés (Leydesdorff és Ward, 2005), azonban alkalmazása a vidékfejlesztésben egy új, érdekes kihívást jelent. Az ADER (Mezőgazdasági Diverzifikáció a Keleti Régióban; egy másik példa az olyan sikeres pályázatokra, amelyek rendelkezésre álló finanszírozás esetén hasznosan megvalósíthatóak lennének a határmenti régióban. Egy ötéves periódus során az ADER több, mint 3500 angol farmert segített hozzá vállalkozásaik változatossá tételéhez a Közös Agrárpolitika (KAP) változó igényeinek megfelelően (Boone et al., 2006). Egy ilyen támogatási szolgáltatás szintén értékes lenne a Magyarország-Románia határmenti régióban. A HVTK a fentebb részletezett módokon gondolkodásra ösztönzi az egyetemi szereplőket, diákokat és a gyakorlati megvalósítókat azáltal, hogy új elgondolásokat világít meg számukra, de legalábbis kihangsúlyozza azokat a koncepciókat, melyek szerintünk pillanatnyilag nem annyira elfogadottak, mint amennyire szükséges volna. Mindannyian tudjuk, hogy a vidékfejlesztés az új traktort a termelőknek elvnél sokkal többet jelent. Éppen ezért összpontosul a konferencia az egészséges vidéki közösségek általános témája köré és ismerteti meg a résztvevőket viszonylag új elképzelésekkel (mint pl. a LEADER), illetve koncepciókkal (mint pl. a társadalmi tőke), mely által a vidéki népesség előnyére válhat. A társadalmi, környezeti és kormányzati kérdések a fenntartható vidékfejlesztésben éppen annyira fontosak, mint a gazdasági ügyek. A HVTK továbbra is egy olyan közegként fog működni, melyen keresztül az egyetemi szereplők, a diákok és a vidékfejlesztés gyakorlati megvalósítói kommunikálni tudnak egymással. A 2007 áprilisában, Debrecenben megtartandó konferenciát a HVTK második tavaszi konferenciájaként fogjuk meghirdetni, remélve, hogy a jövőben is fenntartható ez a szokás. A HVTK hosszútávú törekvése, hogy támogassa a vidéki területek erőteljesebb fellendülését a határmenti régióban. A tanulmány elején felsorolt vidéki közösségeket fenyegető veszélyek egy része talán csökkenthető a hatékonyabb szaktudás-transzfer és a projektek megvalósítása által nem csak a mezőgazdaságban, hanem az oktatásban, kultúrában, szállítmányozásban, a környezetvédelemben és egyéb területeken. Ennélfogva a vidéki élet egy gazdaságilag és társadalmilag fenntartható közösséget és egy valódi lehetőséget jelentene azok számára, akik másképp a városokba költöznének. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnénk megköszönni a projekthez való jelentős hozzájárulását partnereinknek: Dr. habil. Baranyi Béla, Berki Judit, Dr. Cosmin Salasan, Dr. Csapóné Dr. Riskó Tünde, Katonané Dr. Kovács Judit, Nator István és Dr. Nyizsalovszki Rita. Nagyra értékeljük minden résztvevőnek a projekt tevékenységeihez való hozzájárulását és azok segítségét is, akik adminisztratív munkát végeztek és szintén nagyra becsüljük a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) által megítélt Interreg IIIA anyagi támogatását. HIVATKOZÁSOK Boone, J.M., Girdler D.J., Knock, C. and MacAskill J. A. (2006). ADER: Supporting rural entrepreneurs and agricultural reform. In: Proceedings of the international conference CAP and Euro-regions Development Policies in EU-25/27, Agricultural Policy Modelling in the Pre-and Post-Accession period: Experiences and Expectations. 6 pp. Academy of Economic Studies, Bucuresti, Romania, in press. 10

11 Bryden J.M., (2003). Rural development situation & challenges in EU-25. Keynote speech: EU rural development conference, Salzburg, November European Commission (2005). Latest European regional statistics confirm Commission s proposal on Structural Funds for Press release IP/05/107. 7pp. Eurostat (2006). Regional GDP in the EU, the accession countries and Croatia in Statistics in Focus Economy and Finance 17/ pp. European Communities. Faluvégi, A. (2004). Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7 (5), Fieldsend, A.F. and Nagy, J. (2005). Improving access to business support for rurally-based businesses in the United Kingdom and Hungary. In: Proceedings of the Second International Scientific Conference "Rural Development 2005", pp Stabingis, L. (Ed.), LZUU, Kaunas, Lithuania. Fieldsend, A.F. and Nagy, J. (2006). Constraints on rural entrepreneurship in eastern Hungary. In: Proceedings of the 1st International Conference on Agriculture and Rural Development - Competitiveness, Multifunctionality & Sustainability; A New Perspective for Agriculture and Rural Areas in Central and Eastern Europe. 6pp, on CD. University of Zagreb Faculty of Agriculture. Fieldsend, A.F., Nyizsalovszki, R, and MacAskill, J.A. (2004). Rural renaissance - a strategy for integrated rural development in eastern central Europe. Buletinul USAMV-CN, A, 60/2004 pp ISSN Hungarian Central Statistical Office (2004). Main data by statistical subregions for regional development - main data by subregions in 2002 based on territorial breakdown as of 1 January pp. HCSO. Hungarian Central Statistical Office (2005). Economic accounts for agriculture, pp. HCSO. Katonané Kovács, J., Fieldsend, A.F., Alderson, M., and Szabó, G. (2006). Human and social factors as endogenous factors stimulating the Leader programme in Hungary. European Rural Development Network Studies Vol. 4, "Endogenous factors stimulating rural development pp European Rural Development Network. Leydesdorff, L and Ward, J. (2005). Science shops: A kaleidoscope of science-society collaborations in Europe. Public Understanding of Science 14, Abstract: In February 2006, six organisations agreed to set up an informal organisation entitled the Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development (Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ or HVTK). These organisations are the University of Debrecen Centre for Agricultural Sciences, the Hungarian Academy of Sciences Regional Research Centre, the North Great Plain Regional Development Agency, Békés County Council, Banat s University of Agriculture, Timisoara, Romania and Writtle College, UK. Its objective is to encourage dialogue and exchange of experiences between academics, students and practitioners in the subject of sustainable rural development. Rural development is a multidisciplinary subject and HVTK participants have expertise in many topics including agricultural diversification, land use, economic development, education, social capital and regional development. The Centre was able to secure Interreg IIIA funding which has covered 95% of of start-up costs and the costs of its first 14 month long programme of activities. These have focused on (a) building a network of individuals with an interest in rural development in the Hungary-Romaina cross-border region, (b) creating an online database of expertise in rural development and (c) supporting the education of students about sustainable rural development. HVTK focuses its activities on the Hungarian counties of Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú- Bihar and Békés, and the lowland areas of the Romanian counties of Satu Mare, Bihor, Arad and Timiş. These activities have three aims: to build a network of individuals with an interest in rural development to create an online database of expertise in rural development to support the education of students about sustainable rural development This paper describes the implementation of these activities, which include a website (www.hvtk.org), a monthly electronic newsletter, conferences, discussion papers, a rural development textbook, a study tour to Romania, attendance at conferences and other events, and a CD of the project s deliverables. It discusses the role such an organisation can play in supporting sustainable rural development in the region through the introduction of new ideas based on the results of European-wide good practice and recommends greater dialogue and cooperation in the future to ensure the efficient and effective use of funding available for rural development. 11

12 Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, január 18. MÚLTUNK JÖVŐJE: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Lenti István FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földművelésügyi Hivatal 4400 Nyíregyháza, Hosök tere 5. (A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg) 12

13 Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, január 18. A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN (EGY ERDÉLYI ESETTANULMÁNY) Veress Enikő Babes-Bolyai University, Mihail Kogălniceanu nr.1, RO-3400 Cluj-Napoca, Romania. (A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg) 13

14 Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, január 18. FELSŐOKTATÁS ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁG MAGYARORSZÁGON NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Csapóné Riskó Tünde Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Böszörményi út Kulcsszavak: felsőoktatás, foglalkoztatás, iskolai végzettség, munkanélküliség Összefoglalás: A felsőoktatás hallgatói létszáma folyamatosan nő a szakok bővülésével párhuzamosan. Az egyetemi, főiskolai diplomával szerzett szaktudás a munkaerőpiacon egyre értékesebb. A munkanélküliek között a diplomások aránya a legalacsonyabb. Ezek mind jelentősen növelik a felsőfokú továbbtanulás iránti érdeklődést. Magyarországon a foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül valamivel több, mint 90%, ami nemzetközi viszonylatban is jónak mondható, de létszámát tekintve folyamatos csökkenés figyelhető meg. Magyarországon belül mind a foglalkoztatás, mind a felsőoktatás hallgatói létszámában kiemelkedik a Közép-magyarországi régió, ami az ország Budapest-központúságát tükrözi. A regionális különbségek csökkentésében igen nagy szerepe van a helyi igényeknek megfelelő szakemberképzésnek. BEVEZETÉS A diploma napjainkra igen felértékelődött, ezt kiválóan alátámasztja a felsőoktatás egyre növekvő hallgatói létszáma. Az összes hallgatói létszám 1960 és 2005 között Magyarországon közel tízszeresére emelkedett, főről főre (KSH, 2006). Ez a létszámnövekedés azonban a különböző képzési irányok, szakok átstrukturálódása mellett következett be. Jelen tanulmányban a felsőoktatásba jelentkező és felvett hallgatók létszám alakulását mutatom be különböző szempontok szerint a 2000/2001-es tanévvel kezdődően és a 2005/2006-os tanévvel bezárólag. A vizsgálat másik része a munkaerőpiaci helyzet alakulása, foglalkoztatottság és munkanélküliség 1999 és 2005 között Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban, valamint a képzettség és foglalkoztatottság közötti kapcsolatok vizsgálata. A FELSŐOKTATÁS HALLGATÓI LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A felsőoktatásban tanuló hallgatói létszám 1960-ban 45 ezer volt, 2005-re ez a szám közel a tízszeresére nőtt, 424 ezerre. A 2005/2006-os tanévben 71 felsőoktatási intézményben (31 állami, 26 egyházi és 14 alapítványi) 424 ezren folytattak tanulmányokat. Állami intézményekben tanult a hallgatók 86,5%-a, egyházi intézményekben 5,7%-a és alapítványi intézményekben 7,8%-a. A 10 legnagyobb intézményben tanult a hallgatók közel 56%-a. Ugyanebben a tanévben a felsőoktatásban 40 felsőfokú szakképzési, 274 főiskolai, 232 egyetemi, 226 szakirányú továbbképzési szakon és 54 tudományágban doktori programokon folytattak képzést (OKM, 2006). Hasonló arányban növekedett a felsőfokú oklevelet szerzettek száma is, 6 ezerről 57 ezerre nőtt az közötti időszakban. A 2005/2006-os tanévben végzettek 82%-a első diplomát kapott, közülük nappali tagozaton 32,7 ezren végeztek. Egy rövidebb időintervallumot vizsgálva (2000/2001 és a 2005/2006 tanév között) megállapíthatjuk, hogy bár a felsőoktatásban tanuló hallgatói létszám, valamint a végzett 14

15 hallgatói létszám növekvő tendenciát mutat, azonban az újonnan belépők létszáma a 2003/2004-es tanévvel kezdődően csökken. A tendenciát az 1. ábra szemlélteti. A felsőoktatás hallgatói és végzettjei Magyarországon (2000/ /2006. tanév) 1. ábra fő Összes hallgató: nappali- és felnőttoktatás összes tagozaton Hallgatók: napppali oktatás, nappali tagozaton Kezdő évfolyamos hallgatók: nappali- és felnőttoktatás összes tagozaton Kezdő évfolyamos hallgatók: napppali oktatás, nappali tagozaton Végzettek: nappali- és felnőttoktatás összes tagozaton / / / / / /2006 Végzettek: napppali oktatás, nappali tagozaton Forrás: OKM: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2005/ ben a felsőoktatásba jelentkezők létszáma közel 149 ezer volt. Évenkénti csökkenés, illetve növekedés után 2004-től egyértelmű csökkenés figyelhető meg ban az összes jelentkezői létszám több mint 16 ezerrel kevesebb volt. Ezzel a létszámmal arányosan alakult a felvett hallgatók létszáma is, a 2001-es ről re csökkent. A hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan növekedett a felsőoktatási intézmények és feladat-ellátási helyek száma is. A felsőoktatási intézmények száma ugyanezen időintervallum alatt 62-ről 71-re, míg a feladat-ellátási helyek, karok száma 155- ről 172 nőtt. Ha megvizsgáljuk egy tágabb idő intervallumban, között, az ezer lakosra jutó nappali tagozatos hallgatók létszámának alakulását Magyarországon régiónként, az eddig megállapítottakal összhangban növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Folyamatosan kiugróan magas értéket találunk a Közép-magyarországi régiónál, míg a többi régió igen hasonló értékeket mutat. A Közép-magyarországi régióra jutó magas létszám elsősorban Budapest felsőoktatási intézményeinek nagy számára és azok népszerűségére vezethető vissza. Négy régió létszámadatai folyamatosan igen hasonló értéket mutatnak (Dél-dunántúli, Dél-alföldi, Nyugat-dunántúli, Észak-alföldi), 2004-ben közel azonos, fős létszámot találunk. A sor végén folyamatosan a Közép-dunántúli és az Észak magyarországi régiót figyelhetjük meg. Az ezer lakosra vetített nappali tagozatos hallgatói létszám alakulását a 2. ábra szemlélteti. Azonban ha megnézzük a régiókban található felsőoktatási intézmények számát, kicsit más képet kapunk. Az ugyanúgy első (Közép-magyarországi) és az utolsó helyen álló régióktól (Észak-magyarországi) eltekintve nincs összhangban az ezer lakosra vetített nappali tagozatos hallgatói létszám alapján kialakult sorrenddel. A legtöbb, mondhatni aránytalanul 15

16 sok, felsőoktatási intézményt a várakozásoknak megfelelően a Közép-magyarországi régióban találjuk. Ezt követi a Nyugat-dunántúli, Észak-alföldi, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Délalföldi, majd legvégül az Észak-magyarországi régió. Ezer lakosra jutó nappali tagozatos hallgató régiónként Magyarországon 2. ábra , ,5 fő ,2 6,5 7,7 6,2 5,6 4,2 1,8 19,6 15,2 15, ,9 15,2 14,4 10,7 10,3 9,8 6,5 7,7 7,2 18,3 17,8 17,5 17,3 12,5 11, Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH: Területi Statisztikai Évkönyv 2004 A 2001 és 2006 között jelentkezett és felvett hallgatók létszámának alakulása lakóhelyük szerint régiónként ezen időszak alatt egy nagyjából állandó sorrendet takar. Legnagyobb létszámmal a Közép-magyarországi régió képviselteti magát, majd az Északalföldi, Dél-alföldi, Észak-magyarországi, Közép-magyarországi, Nyugat-dunántúli és a Déldunántúli régió következik. Ugyanezen időintervallumon belül ha megvizsgáljuk a jelentkezéseket képzési területenként, azt találjuk, hogy a gazdaságtudományi és bölcsészettudományi területek a legnépszerűbbek. Folyamatosan növekvő érdeklődés figyelhető meg a felsőfokú szakképzés, valamint az orvos és egészségtudományi területek iránt. Ingadozva ugyan, de 2001-ről ra alapvetően növekvő jelentkezői létszámot figyelhetünk meg a pedagógiai, sporttudományi, társadalom- és természettudományi területek esetében. A többi területen a jelentkezések csökkenő tendenciát mutatnak. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG NÉHÁNY JELLEMZŐJE MAGYARORSZÁGON A magyar gazdaság a piaci viszonyok kialakulását követően intenzív növekedési pályára állt. A növekedés forrását alapvetően a termelékenység növekedése képezte. A belföldi munkaerő-források között összesen 2%-al bővültek, miközben a munkaerő-felhasználás mintegy 10%-al csökkent. Ennek következtében a munkavállalási korú, de gazdaságilag nem aktív népesség száma mintegy 40%-al nőtt, ezen belül különösen a munkavállalási korú nyugdíjasok, illetve a tanulók száma bővült (közel 80, illetve 25%-al). 16

17 Ugyanakkor 2001-től folyamatosan nő az egy fő által ledolgozott munkaórák száma. A munkanélküliség között kis mértékben, főleg adminisztratív intézkedések hatására csökkent (GKI Gazdaságkutató Zrt., 2006). A foglalkoztatottak számának alakulását között régiónként Magyarországon a 3. ábra szemlélteti. Foglalkoztatottak száma régiónként Magyarországon 3. ábra ezer fő Évek: Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH: Területi Statisztikai Évkönyvek A foglalkoztatottak létszámát tekintve ismét a Közép-magyarországi régiót találjuk messze az ország többi régiója előtt, esetenként több, mint háromszoros foglalkoztatotti létszámmal. Második, illetve harmadik helyen az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régiókat találjuk. Kiragadva a 2004-es évet és megvizsgálva a éves népesség gazdasági aktivitását azt találjuk, hogy 59%-os foglalkoztatási aránnyal így is a Közép-magyarországi régió áll az első helyen, őt követi 57% körüli aránnyal a Nyugat-dunántúli és a Középdunántúli, 50% körüli aránnyal a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli, majd valamivel kevesebb, mint 50%-os aránnyal az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió következik. A foglakoztatási arány is ugyanezt a sorrendet mutatja, mindössze a sor végén az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régió cserél helyet négytized százalékos eltéréssel. A foglakoztatási arány két szélsőértékét bemutatva, a Közép-magyarországi régió vonatkozásában 56,3%, míg az Észak-alföldi régió esetében 44,6%. A népesség iskolai végzettségének alakulása Magyarországon az 1960-tól 2005-ig terjedő időszakban javuló tendenciát mutat. Csaknem nullára csökkent azoknak az aránya (a 10 éves és idősebb népességből) akik az általános iskola első osztályát sem végezték el. Ugyanakkor dinamikusan növekszik az iskolázottak aránya. A 18 éves és idősebb népességnek közel fele rendelkezik érettségivel és közel 15%-ot tesznek ki a 25 éves és idősebb népességből az egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők. A foglalkoztatottak között kiugróan magas létszámban a szakmunkásképzői és szakiskolai, valamint középiskolai végzettséggel rendelkezőket találjuk folyamatosan az ös időintervallumon belül. Harmadik legmagasabb létszámmal, de erőteljesen csökkenő tendenciával a csak az általános iskola 8 osztályát végzetteket találjuk. A főiskolai, 17

18 illetve egyetemi végzettséggel rendelkezők létszáma folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak között. A vizsgált időintervallumon belül 381 ezerről 492 ezerre, illetve 245 ezerről 335 ezerre nőtt a számuk. A munkanélküliek létszámát megvizsgálva között megfigyelhetjük a Közép-magyarországi régió állandó kiugró értékeit. A második-harmadik helyen folyamatosan az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régiókat találjuk egymáshoz igen hasonló létszámadatokkal. A negyedik-ötödik helyen szintén folyamatosan és hasonló létszámokkal a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régiókat láthatjuk. A legkisebb létszámadatokat folyamatosan a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régiókban figyelhetjük meg (4. ábra). A 2004-es évet vizsgálva a munkanélküliségi ráta alakulása alapján a Középmagyarországi régió a sor legvégére kerül legalacsonyabb értékével (4,5%). Egytizeddel magasabb értékkel követi őt a Nyugat-dunántúli régió. 5-6%-os értékeket találunk a Délalföldi és Közép-dunántúli régiókban, a Dél-dunántúli és az Észak-alföldi régiókban pedig 7% fölötti értéket. A munkanélküliek igen magas létszáma a régiók között a legmagasabb munkanélküliségi rátával (9,7%) párosul az Észak-magyarországi régió esetében. A munkanélküliek között iskolai végzettségüket tekintve legkisebb létszámban a főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezőket találjuk. Legmagasabb létszámban a szakmunkásképzői és szakiskolai, majd a csak az általános iskola nyolc osztályát végzetteket, alatta pedig a középiskolai végzettséggel rendelkezőket találjuk. Munkanélküliek száma régiónként Magyarországon 4. ábra ezer fő Évek: Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH: Területi Statisztikai Évkönyvek NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 2005-ben az EU-15 országokban az aktív népesség közel 91,8 %-a volt a foglalkoztatott. A kelet-közép európai országok közül kiemelkedően alacsony ez az arány Szlovákiában (83,8%) és Lengyelországban (82%), lényegesen jobb a helyzet azonban Magyarországon (92,7%) és Csehországban (92%). A képzettség szerinti különbségek a régió országaiban igen jelentősek a foglalkoztatásban, sokkal nagyobbak, mint a fejlett 18

19 országokban, ahol az alacsony képzettségűek legális foglalkoztatását is európai módon sikerült megoldani. A foglalkoztatottak aránya a munkaképes korúak körében az EU-15 országok, Csehország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia viszonylatban megállapítható, hogy csak Ausztria haladja meg az EU-15 országok átlagát. A legjobban Lengyelország van lemaradva, ahol a munkaképes korú népesség alig több mint felének van munkahelye, igen magas a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak aránya sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem éri el a 60%-ot, Csehországban viszont a foglalkoztatottsági szint az utóbbi két évben utolérte az EU-15 országok átlagát (GKI Gazdaságkutató Zrt., 2006 és KSH: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2005). A munkanélküliségi ráta alakulását mutatja be az 5. ábra az 1995-ös és 2004-es években az EU-ban ben a legmagasabb értékeket Lengyelországnál, Szlovákiánál, Spanyolországnál és Litvániánál, míg a legalacsonyabbakat Írországnál, Hollandiánál, Nagy- Britanniánál és Luxemburgnál figyelhetjük meg. A munkanélküliségi ráta alakulása az 1995-ös és 2004-es években EU-ban 5. ábra % Ausztria Belgium Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Forrás: KSH: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2005 A legalább középiskolát végzettek aránya a 25-34, illetve évesek körében Magyarországon nemzetközi viszonylatban is jónak tekinthető, 83, illetve 75 százalék (2003- as adatok). A magyarországi arányoknál alacsonyabbakat találunk Írországban, Görögországban, Lengyelországban és Portugáliában. Magasabbakat figyelhetünk viszont meg Ausztriában, az USA-ban, Finnországban, Csehországban, Japánban és Szlovákiában. A felsőfokú végzettségűek arányát tekintve a éves népességben nemzetközi viszonylatban azonban jobban elmarad Magyarország 17%-os értékével. Ez alatti arányt figyelhetünk meg Portugáliában (16%), Ausztriában (15%), Szlovákiában (13,2%) és Csehországban (12%). A magyarországi arányt meghaladja többek között Horvátország (18%), Görögország (24%), USA (39%), Japán (52%). A munkanélküliek megoszlását legmagasabb iskolai végzettség szerint az EU-ban szemlélteti a 6. ábra. Általánosan megállapítható hogy a középfokú végzettségűek dominálnak a munkanélküliek között. Kivételként megemlíthető Luxemburg, Portugália és Spanyolország, ahol az alapfokú végzettségűek találhatók nagyobb arányban. Az is általánosan megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya a legkisebb a munkanélküliek között. A Magyarországra kimutatott értékek illeszkednek az Európai Uniós átlaghoz. 19

20 :A munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint az 1995-ös és 2004-es években az EU-ban 6. ábra % Ausztria Belgium Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Alap 1995 Alap 2004 Közép 1995 Közép 2004 Felső 1995 Felső 2004 Forrás: KSH: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2005 FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia A felsőoktatás hallgatói létszáma enyhén emelkedik ugyan még, de az újonnan belépők száma 2004-óta csökken. Ez legfőképpen demográfiai okokra vezethető vissza, hiszen Magyarország népessége köztudottan folyamatosan csökken, ez megnyilvánul többek között a felsőoktatásba újonnan belépők létszámának csökkenésében is. Az ezer főre vetített hallgatói létszám növekedése viszont tükrözi a felsőoktatás iránti növekvő igényt, vagyis a létszám csökkenése mellett valójában arányait tekintve nő a felsőoktatás iránti igény és ezzel párhuzamosan a népesség iskolázottsága javul. A társadalom gondolkodásmódjának változása szintén növeli a képzés iránti igényt. A felvételi rendszer megszűnése is ugrásszerű növekedést eredményezett a felsőoktatás hallgatói létszámában. A munkaerőpiacon a diploma felértékelődött. Az a tény, hogy a munkanélküliek között a felsőfokú végzettségűeket találjuk a legkisebb arányban, a képzés, továbbképzés mellett szólnak. A magyar népesség iskolázottsága nem marad el az Európai Uniós átlagtól, sőt az erős közép mezőnyben foglal helyet. Magyarországon az aktív népesség több, mint 90%-a foglalkoztatott, ami nemzetközi viszonylatban is jónak mondható, de hozzá kell azonban tenni, hogy a népesség csökkenésének eredményeként abszolút értékben viszont csökken a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon. A népesség csökkenésére az Európai Unión belül nem egyedi példa Magyarország helyzete. Számos ország, mint pl. Lettország, Bulgária, Románia, Csehország, Lengyelország küzd még ezzel a problémával. A foglalkoztatottak és munkanélküliek létszáma, arányai Magyarország egyes régióiban igen eltérő képet mutatnak tükrözve az egyes régiók adottságait, lehetőségeit. Mind a felsőoktatási, mind a munkaerőpiaci statisztikákat vizsgálva, a Középmagyarországi régió esetében kiugró értékeket találunk, ami egyértelműen az ország Budapest központúságával magyarázható. A regionális különbségek csökkentésében igen nagy szerepe lehet a szakemberképzésnek, a humánerőforrás fejlesztésnek. A helyi igényekhez igazodó szintű és szakterületű képzési programok szervezése igen nagy mértékben hozzá tud járulni a lakosság helyben tartásához, a térségek gazdasági, társadalmi fejlődéséhez. 20

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek Vargha Lili (NKI, PTE Demográfiai Doktori Iskola) vargha@demografia.hu FÓKUSZBAN A CSALÁD KONFERENCIA, PÉCS 2015. május 14. Fogyasztás

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

GreenLabelsPurchase making a greener procurement with energy labels. GreenLabelsPurchase projekt. Szakmai Fórum a zöld beszerzésről

GreenLabelsPurchase making a greener procurement with energy labels. GreenLabelsPurchase projekt. Szakmai Fórum a zöld beszerzésről GreenLabelsPurchase projekt Szakmai Fórum a zöld beszerzésről Budapest, 2008. február 14. Tartalom GLP projekt bemutatása Célkitűzések és munkaprogram Eredmények Projekt partnerek 1 Berliner Energieagentur

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra

A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra Összefoglaló helyzetelemzés a Baseline Assessment Report alapján A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra Trinity Környezetvédelem 2011. Nr.: 11-08 Regions for Sustainable Change (INTERREG IVC Projekt)

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben