CSOBBANJ EURÓPÁVAL! Balatonfüred, Kisfaludy strand, 2014. augusztus 4. (hétfő) A Europe Direct tájékoztató irodák az idei nyáron is megszervezik a Csobbanj Európával című programsorozatot, melynek keretében az irodák kitelepülnek az ország strandjaira, hogy felhívják a figyelmet az általuk nyújtott szolgáltatásokra. A program célja, hogy az európai uniós állampolgárság adta lehetőségekről - utazás, továbbtanulás, munkavállalás, pályázatok, támogatások, nyugdíjak stb. - ingyenes tájékoztatást nyújtson a strandolóknak, valamint tudatosítsa, hogy országszerte 19 helyen az év maradék részében is ingyenes tájékoztatást kaphatnak ezekről a kérdésekről a Europe Direct ügyfélszolgálati irodákban. A gyerekeket ügyességi és logikai játékokkal várjuk, míg a felnőttek az iroda munkatársainak tehetik fel az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseiket. A NÖVEKEDÉS ELŐMOZDÍTÁSA: A 2014. ÉVI ORSZÁG-SPECIFIKUS AJÁNLÁSOK 2014. június 2-án az Európai Bizottság elfogadta az egyes tagállamoknak szóló gazdaságpolitikai ajánlásokat, amelyek a tavalytól tapasztalható gazdasági élénkülés megerősítését hivatottak biztosítani. Az ajánlások az országok helyzetéről készült részletes elemzésen alapulnak és iránymutatást nyújtanak a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés 2014 2015-ös fellendítéséhez. Idén a hangsúly áttevődött a válság legsürgetőbb kérdéseinek kezeléséről a fenntartható növekedés és foglalkoztatottság feltételeinek megszilárdítására a válság utáni gazdaságban. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének tetőpontját jelentő mai ajánláscsomag részeként a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében több határozatot is elfogadott a tagállamok államháztartásáról. Az ajánlások együttesen az uniós gazdaságban végrehajtandó ambiciózus reformok sorozatát vázolják fel. José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke kijelentette: Az ország-specifikus ajánlások iránytűként segítik a tagállamokat, hogy végérvényesen maguk mögött hagyják a válságot és ismét a növekedés útjára lépjenek. Európa-szerte erőfeszítéseket tettünk és áldozatokat hoztuk, amelyek kezdik meghozni gyümölcsüket. A növekedés erőre kap, és az idei évtől kezdve már a foglalkoztatási helyzet ugyan szerény mértékű javulásával számolhatunk. Ma az Unió előtt álló fő kihívás politikai természetű: hogyan őrizhetjük meg a reformok iránti elkötelezettséget a válság nyomásának enyhülése közepette is? Ha a döntéshozók kezükbe veszik az irányítást, és szilárd politikai akarattal vértezik fel magukat ahhoz, hogy akár a népszerűség árán is végigvigyék a reformokat, erősebb fellendülést és mindannyiunk számára jobb életszínvonalat teremthetünk. A Bizottság elemzései szerint az elmúlt években minden szinten tapasztalt kitartó erőfeszítéseknek köszönhetően az uniós gazdaság immár sokkal szilárdabb talajon áll. A növekedés azonban 2014 2015 folyamán még egyenlőtlen és törékeny marad, így a reformokat feltétlenül lendületben kell tartani. Hosszú távon az EU továbbra is viszonylag 1
alacsony növekedési potenciállal rendelkezik; a magas munkanélküliség és a nehéz szociális helyzet csupán lassan fog javulni, és a hatalmas beruházási szakadék áthidalása is időbe fog telni. A 2014. évi ország-specifikus ajánlások Idén 26 ország számára készült ajánlás (a gazdasági kiigazítási programot végrehajtó Görögország és Ciprus számára nem). A dokumentumok a 2013. évi ajánláscsomag közzététele óta végbement fejleményeket tükrözik, és kedvező összképet nyújtanak: A növekedés visszatért, és ez a válság által érzékenyen érintett országok többségében is így van. Idén csupán Ciprus és Horvátország esetében várható a gazdaság zsugorodása, 2015-re pedig az előrejelzések szerint valamennyi uniós gazdaság növekedési pályára kerül. Az államháztartási helyzet folyamatosan javul. Idén a válság kitörése óta első ízben valószínűsíthető, hogy az uniós tagállamok összesített költségvetési hiánya a GDP 3%-ában meghatározott korlát alá csökken. A Bizottság Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Szlovákia és Hollandia számára a túlzotthiány-eljárásból való kilépést javasolja, így a túlzotthiány-eljárásban érintett országok száma a 2011-es 24-ről 11-re mérséklődik. A legsérülékenyebb országokban végrehajtott reformok kezdenek beérni. Írország 2013 decemberében, Spanyolország 2014 januárjában, Portugália pedig 2014 májusában kilépett a pénzügyi támogatási programból. Görögország 2014-ben várhatóan növekedni kezd, és Ciprus helyzete is stabilizálódott. A gazdasági reformok elkötelezett végrehajtásának eredményeként Lettország januárban beléphetett az euró övezetbe. Folyamatban van az egyensúly helyreállítása, és a folyófizetésimérlegpozíciók több országban máris javulást mutatnak. 2014 márciusában a Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás bevezetése óta első alkalommal jutott arra a következtetésre, hogy két országban (Dániában és Máltán) megszűnt az egyensúlyhiány, Spanyolország helyzetét pedig már nem jellemzi túlzott egyensúlyhiány. Az előrejelzés szerint a foglalkoztatás az idei évtől kezdve szerényen nő, és a munkanélküliségi ráta 2015-re 10,4%-ra mérséklődik ugyanis a munkaerő-piaci fejlemények rendszerint legalább féléves lemaradásban vannak a GDP változásához képest. Több tagállam, köztük Spanyolország, Portugália, Olaszország és Franciaország nagy horderejű reformokat vezetett be a munkaerőpiac ellenálló képességének javítása érdekében. 2
Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az élénkülés még egyenlőtlenül oszlik meg és törékeny, ezért gazdaságaink strukturális reformjának folytatódnia kell, különösen az alábbi területeken: A magas munkanélküliség, az egyenlőtlenség és a szegénység kezelése: A válság súlyos és tartós hatást gyakorolt az uniós munkanélküliségi rátára, amely 2013-ban is drámaian magas, 10,8%-os maradt, míg a tagállami adatok az ausztriai 4,9% és a görögországi 27,3% között mozognak. Ennek fényében tehát további foglakoztatás politikai reformokra van szükség, egyúttal az oktatási és jóléti rendszerek lefedettségét és teljesítményét is javítani kell. Kiemelt figyelmet érdemelnek az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre főként az ifjúsági garancia végrehajtására vonatkozó ajánlások. Elmozdulás a foglalkoztatást jobban ösztönző adózás felé: A válság folyamán sok ország a kiadások lefaragása helyett inkább az adóemelésre támaszkodott, aminek következtében nőttek az adóterhek. Mivel az államháztartást illetően igen szűkös a mozgástér, számos ajánlás szorgalmazza, hogy mozdítsák el az adózás súlypontját a munkát terhelő adóktól a rendszeresebb ingatlan-, fogyasztási vagy környezetvédelmi adók irányába, ezáltal javítva az adószabályok betartását és előmozdítva az adócsalás elleni küzdelmet. A magánberuházások ösztönzése: Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Litvániában, Szlovéniában, Horvátországban és Cipruson változatlanul nehéz banki finanszírozáshoz jutni, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Az ajánlások hangsúlyozzák, hogy folytatni kell a bankszektor stabilizálását és támogatni kell az alternatív finanszírozási lehetőségeket, így például a hitelgarancia-rendszereket vagy a vállalati kötvényeket. Gazdaságaink versenyképességének növelése: A kulcsfontosságú ágazatok strukturális reformja terén 2013-hoz képest meglehetősen szerény előrelépések születtek. A Bizottság 2014-ben számos ajánlásában kiáll a szolgáltatási szektor, az energia- és közlekedési infrastruktúra, a K+F-rendszerek és a versenyjog további reformja mellett. Az adósság csökkentése: A hiány időbeli felhalmozódása következtében az államadósság valószínűleg idén fog tetőzni, és elsősorban Belgiumban, Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson és Portugáliában kell mihamarabb csökkenő pályára állítani, mivel ezekben az országokban túllépi a GDP 100%-át. Az államháztartás előtt álló fő kihívás a népességelöregedéssel összefüggő költségek elsősorban a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások kezelése és a növekedést ösztönző kiadások megőrzése az oktatás, kutatás és innováció terén. 3
Költségvetési határozatok Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot tett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa hat ország (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Hollandia és Szlovákia) esetében szüntesse meg a túlzotthiány-eljárást. A Bizottság továbbá elemzést tett közzé, amelyben az államadósság szerződésben rögzített referenciaértékének (a GDP 60%-a) Finnország általi, tervezett és előre jelzett megsértése mögött meghúzódó okokat vizsgálja. A Bizottság következtetése szerint nem indokolt a túlzotthiány-eljárás megindítása, mivel az adósságtöbblet Finnországnak az euró övezeti országokra vonatkozó szolidaritási műveletekhez való hozzájárulásának tudható be. Ezen túlmenően a Bizottság Lengyelország és Horvátország esetében megállapította, hogy mindkét ország eredményes intézkedéseket hajtott végre a túlzotthiány-eljárás keretében kibocsátott, vonatkozó tanácsi ajánlásnak megfelelően. A következő lépések Az uniós vezetők és uniós miniszterek júniusban megvitatják az ország-specifikus ajánlásokat, majd a Pénzügyminiszterek Tanácsa július 8-án hivatalosan elfogadja őket. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy végrehajtsák az ajánlásokat és beillesszék őket a 2015- ös nemzeti költségvetésre, illetve az egyéb jelentős szakpolitikákra vonatkozó terveikbe. A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében készült ajánlások megvitatására és elfogadására az uniós pénzügyminiszterek tanácsának június 20-i ülésén kerül sor. A Bizottság javaslatai a 2014-es ország-specifikus ajánlásokra Magyarország számára itt olvashatók 4 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYOLC UNIÓS TAGÁLLAMOT ÉRTÉKELT: LITVÁNIA 2015-BEN CSATLAKOZHAT AZ EURÓ ÖVEZETHEZ Az Európai Bizottság június 4-én tette közzé a 2014. évi konvergencia jelentést, amely nyolc tagállam esetében értékeli, hogy azok milyen mértékben készültek fel az euró övezethez való csatlakozásra. A tagállamok egyenetlen eredményt mutatnak fel, de Litvánia kiemelkedik e csoportból, mivel megfelel a konvergencia kritériumoknak. A Bizottság ezért javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa határozzon az euró 2015. január 1- jei litvániai bevezetéséről. A Tanács július második felében hoz végleges határozatot, azt követően, hogy az állam- és kormányfők megvitatták a kérdést az Európai Tanács június 26 27-i ülésén és az Európai Parlament közzétette véleményét. Az előrejelzés kapcsán Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke, a gazdasági ügyekért, a monetáris politikáért és az euróért felelős tagja így fogalmazott: Litvánia felkészültsége az euró övezethez való csatlakozásra annak eredménye, hogy az ország hosszú távra elkötelezte magát a körültekintő költségvetési politika és a gazdasági reformok mellett. A
reformimpulzus, amelyet részben az ország uniós csatlakozása ösztönzött, szembeszökő jóléti növekedést eredményezett Litvániában: 1995-ben a 28 tagú EU átlagának 35%-a volt az egy főre jutó GDP, 2015-re 78%-ot jósolnak. A biztos hozzátette: A gazdasági és monetáris unió továbbra is nagy vonzerővel rendelkező közösség. Az euró övezet hatékonyabb gazdaságpolitikai koordinációval, szilárd alapokon nyugvó, a stabilitás védelmét szolgáló pénzügyi tűzfallal rendelkezik, és ettől az évtől a bankunió is erősíti. Litvánia elkötelezte magát arra, hogy szerepet vállaljon és erősítse ezeket az eszközöket. Az előző öt év erőfeszítéseinek köszönhetően a pénzügyi unió sikeresebben tudja venni az előtte álló akadályokat, mint a válság kezdetén. A másik hét tagállam közül, amelyek az ún. eltérés 1 miatt még nem vezették be az eurót (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország), jelenleg egyetlen egy sem felel meg maradéktalanul az euró övezethez való csatlakozás feltételeinek. Felkészültségüket két év múlva újra értékeli a Bizottság. A nyolc ország konvergencia kritériumoknak való megfelelése Infláció Az átlagos inflációs ráta Litvániában a 2014 áprilisáig tartó 12 hónapban 0,6%, az adott hónapra vonatkozó 1,7%-os referenciaértéknél jóval alacsonyabb volt, és az elkövetkező időszakban is várhatóan a referenciaérték alatt marad. Az alapvető adottságok elemzése, illetve az a tény, hogy a referenciaértéket nagy biztonsággal tartják, az árstabilitási kritérium teljesüléséről alkotott pozitív értékelést támasztja alá. Ennek a kritériumnak megfelel még Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország és Svédország is. Románia nem tesz eleget ennek a feltételnek. 5 Államháztartás: államadósság és költségvetési hiány Litvánia jelenleg nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról (a Szerződés 126. cikke (6) bekezdésének értelmében) hozott határozat hatálya alatt. A GDP-arányos államháztartási hiány 2011-ben még 5,5% volt, ám 2013-ra 2,1%-ra csökkent, és a Bizottság legfrissebb, tavaszi gazdasági előrejelzése szerint 2014-ben is 2,1% marad. A bruttó államadósság a GDP 39,4%-a volt 2013 végén, ami jóval alacsonyabb a maastrichti követelményekben előírtaknál. Ennek a kritériumnak megfelel még Bulgária, Magyarország, Románia és Svédország is. A Cseh Köztársaság is meg fog felelni ennek a kritériumnak, amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy megszünteti a túlzotthiány-eljárást, amelyre a Bizottság már ajánlást tett. Két tagállam (Horvátország és Lengyelország) ellen még folyik túlzotthiány-eljárás, így ennek a feltételnek nem felelnek meg. Árfolyam-stabilitás A II. árfolyam-mechanizmusban (ERM II) az euró övezeten kívüli tagállam pénznemének átváltási árfolyama az euróhoz rögzített, és csak meghatározott értékek között mozoghat (a
standard ingadozási sáv a középárfolyamhoz képest +/- 15%). Litvánia 2004. június 28. óta az ERM II tagja. A kétéves referencia-időszakban a litván litas nem volt súlyos feszültségeknek kitéve, és a központi árfolyamhoz viszonyítva nem mutatkozott eltérés. A másik hét tagállam nem tesz eleget ennek a kritériumnak, mivel egyik sem tagja az ERM IInek. Hosszú távú kamatok Az átlagos hosszú távú kamatláb Litvániában a 2014 áprilisa előtti egy évben 3,6% volt, ez jóval a 6,2%-os referenciaérték alatt van. Az euró övezet irányadó hosszú lejáratú kötvényeihez viszonyított különbség 2010 óta igen alacsony, ami erős piaci bizalomról tanúskodik Litvániában. Ennek a kritériumnak a másik hét ország is eleget tesz. Minőségi kritériumok A vizsgálatba egyéb tényezőket, így a fizetési mérleg alakulását, valamint a termék-, a munkaerő- és pénzügyi piacok integrációját is bevonták. Litvánia külkereskedelmi egyenlege a válság alatt jelentős mértékben javult, amit az ország külső versenyképességének kedvező alakulása is elősegített. A litván gazdaság a kereskedelmi és munkaerő-piaci kapcsolatoknak köszönhetően megfelelően integrálódott az uniós gazdaságba, és nagyszabású közvetlen külföldi befektetéseket vonz. A belföldi pénzügyi szektor szilárdan integrált az uniós pénzügyi rendszerbe, főként a bankrendszerre jellemző nagyarányú külföldi tulajdon miatt. Mindemellett Litvánia monetáris jogszabályai teljes összhangban állnak az uniós joggal. A másik hét tagállam közül csak Horvátország jogszabályai állnak teljes összhangban az uniós joggal. Ezt az értékelést az Európai Központi Bank (EKB) saját konvergencia jelentése egészíti ki, amelyet szintén ma tesznek közzé. 6 Háttér-információk A válság idején Litvánia sikeresen hajtott végre egy komoly makrogazdasági kiigazítást, majd a 2009-es mély recesszió után visszatért a gazdasági növekedés útjára. Az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Királyság és Dánia kivételével, a Szerződésben is vállalták, hogy bevezetik az eurót, amint az előírt feltételeknek eleget tesznek. Tizennyolc tagállamban már a közös valutát használják. Ez azt jelenti, hogy nyolc tagállam még nem csatlakozott az euró övezethez (ezek az ún. eltéréssel rendelkező tagállamok). A Maastrichti Szerződés értelmében a Bizottság és az Európai Központi Bank kétévente, vagy adott esetben egy, az euró övezethez csatlakozni kívánó tagállam kérésére megvizsgálja, hogy a tagállamok eleget tesznek-e a közös valuta bevezetéséhez előírt feltételeknek. Az euró bevezetésének feltételei négy stabilitásorientált gazdasági kritériumot tartalmaznak az államháztartás helyzetére, az árstabilitásra, az árfolyam-stabilitásra és a hosszú távú
kamatlábak konvergenciájára vonatkozóan, amelyeket fenntartható módon kell teljesíteni. A monetáris ügyekre vonatkozó nemzeti jognak szintén összhangban kell állnia a Maastrichti Szerződéssel. A Szerződés emellett az értékelés során további tényezők (fizetési mérleg, piaci integráció) figyelembevételét is előírja, egyrészt annak mutatóiként, hogy a tagállam képes lesz-e zökkenőmentesen integrálódni az euró övezetbe, másrészt pedig annak érdekében, hogy átfogóbb képet alkothassanak a konvergencia fenntarthatóságáról. A 2014. évi konvergencia jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely részletesebb elemzést tartalmaz a kritériumoknak való megfelelésről. Forrás: Európai Bizottság sajtóközleménye További információ a kamara honlapján >> 7