A TUDÁS ENCIKLOPÉDIÁJA

TARTALOM A fordítás alapja: Knowledge Encyclopedia First published in Great Britain, London, 2013 VILÁGŰR Copyright Dorling Kindersley Limited, 2013 A Penguin Random House Company Fordította dr. Dulai Alfréd PhD (A Föld), 2017. Gondos László (Történelem, Tudomány), 2017. Lukács Katalin (Világűr), 2017. Miklovicz András (Tudomány), 2017. dr. Pécsi Tibor (Az emberi test), 2017. Zölei Anikó (Természet), 2017 Szaklektorok: dr. Hajnal Zoltán (Tudomány), Lőrinc László (Történelem), dr. Merkl Ottó (Természet), prof. dr. Mika János DSc (A Föld, éghajlattan), dr. Papp Gábor (A Föld, Természet), Varga-Verebély Erika (Világűr) Szerkesztette: Gáspár Katalin (Történelem), Rapajka Gabriella (Világűr, Természet, Az emberi test, Függelék), Tulics Mónika (A Föld, Tudomány) HVG Könyvek Kiadóvezető: Budaházy Árpád Felelős szerkesztők: Sára Bernadett, Szűcs Adrienn ISBN 978-963-304-445-2 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2017 Felelős kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu Nyomdai előkészítés: HVG Press Kft. Felelős vezető: Tóth Péter A WORLD OF IDEAS: SEE ALL THERE IS TO KNOW www.dk.com Nyomás: TBB, Szlovákia A VILÁGEGYETEM 10 Az ősrobbanás 12 Galaxisok 14 Csillagkeletkezés 16 Csillaghalál 18 A Nap 20 A Naprendszer 22 Belső bolygók 24 Külső bolgyók 26 A Hold 28 ŰRKUTATÁS 30 Csillagászat 32 Utazás a Holdra 34 Bolygókutatás 36

A FÖLD TERMÉSZET A FÖLD BOLYGÓ 40 A Föld belsejében 42 A Föld éghajlata 44 LEMEZTEKTONIKA 46 A tektonikus Föld 48 Vulkánok 50 Földrengések 52 A FÖLD ERŐFORRÁSAI 54 Kőzetek és ásványok 56 IDŐJÁRÁS 58 Hurrikánok 60 A vízciklus 62 A FELSZÍNT FORMÁLÓ ERŐK 64 Barlangok 66 Gleccserek 68 A FÖLD ÓCEÁNJAI 70 Az óceáni aljzat 72 AZ ÉLET KEZDETE 76 Az élet idővonala 78 A dinoszauruszok 80 Tyrannosaurus rex 82 A fosszíliák kialakulása 84 AZ ÉLŐVILÁG 86 A növények élete 88 Zöldenergia 90 GERINCTELENEK 92 Rovarok 94 A lepke életciklusa 96 GERINCESEK 98 Halak 100 Fehér cápa 102 Kétéltűek 104 A békák életciklusa 106 Hüllők 108 Krokodil 110 Madarak 112 A madarak repülése 114 Emlősök 116 Afrikai elefánt 118 A TÚLÉLÉS TITKA 120 Élőhelyek 122 Amerikai sivatag 124 Amazóniai esőerdő 126 Afrikai szavanna 128 Korallzátony 130 Az állatvilág építészei 132 Ragadozó és zsákmány 134

AZ EMBERI TEST TUDOMÁNY AZ EMBERI TEST ALAPJAI 138 Építőelemek 140 A csontváz 142 Az izomerő 144 A bőr 146 AZ EMBERI TEST ÜZEMANYAGAI 148 A szájtól a gyomorig 150 A belek 152 A vér 154 A szív 156 Küzdelem a mikrobákkal 158 Vértisztítás 160 Levegőellátás 162 SZABÁLYOZÁS 164 Idegrendszer 166 Az agy 168 A látás 170 A fül belsejében 172 Ízlelés és szaglás 174 Szabályozó vegyületek 176 ÉLETCIKLUS 178 Egy új élet 180 Élet az anyaméhben 182 Növekedés 184 Gének és DNS 186 AZ ANYAG 190 Atomok és molekulák 192 Atomzúzda 194 Szilárd anyagok, folyadékok és gázok 196 Az elemek 198 Kémiai reakciók 200 Az anyag világa 202 ERŐK 204 Newton törvényei 206 Motorok 208 Egyszerű gépek 210 Merülés 212 Mágnesség 214 Gravitáció 216 Repülés 218 ENERGIA 220 Elektromágneses spektrum 222 Jelek a világűrből 224 A fény 226 Távcsövek 228 A hang 230 A hő 232 Elektromosság 234 Elektromos hálózat 236 Radioaktivitás 238 ELEKTRONIKA 240 Digitális világ 242 Robotika 244

TÖRTÉNELEM AZ ŐSKORI ÉS AZ ÓKORI VILÁG 248 Az első emberek 250 Az első állandó települések 252 A korai birodalmak 254 Az ókori Egyiptom 256 A fáraók 258 Az ókori Hellász 260 Az ókori Athén 262 A Római Birodalom 264 A római társadalom 266 A KÖZÉPKOR VILÁGA 268 Viking portyázók 270 Várak 272 Keresztes háborúk 274 Világvallások 276 Az Oszmán Birodalom 278 A Selyemút 280 Szamuráj harcosok 282 A FELFEDEZÉSEK KORA 284 Az Amerikába vezető út 286 Az ősi Amerika 288 A reneszánsz 290 Shakespeare színháza 292 A császári Kína 294 India uralkodói 296 A MODERN VILÁG 298 Rabszolgakereskedelem 300 A felvilágosodás 302 Az amerikai függetlenségi háború 304 A francia forradalom 306 Az ipari forradalom 308 A gőzkorszak 310 Az amerikai polgárháború 312 Az I. világháború 314 Lövészárok-hadviselés 316 A II. világháború 318 Modern hadviselés 320 A hidegháború 322 Az 1960-as évek 324 A 21. század 326 FÜGGELÉK 328 FOGALOMTÁR 346 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 350 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 359

VILÁGŰR Az éjszakai égbolt sötétjét fürkészve az univerzum, azaz a világegyetem mérhetetlen mélységeibe nyerünk betekintést. Beláthatatlan és elképzelhetetlen távlatokban bolygók, csillagok és galaxisok tömkelege vesz körül bennünket.

10 A VILÁG EGYETEM A világegyetem a létező dolgok együttese, azaz a tér, az anyag, az energia és az idő összessége. Kiterjedése elképzelhetetlen, azt azonban tudjuk, hogy a 13,8 milliárd éve bekövetkezett születése, az ősrobbanás óta folyamatosan tágul. ÉGITESTEK Az univerzum 99,999999999999%-a üres tér. A hatalmas és sötét űrben a legapróbb porszemektől az aszteroidákon és bolygókon át egészen a csillagokig sokféle objektum kering és lebeg ezeket a csillagászok összefoglaló néven égitesteknek nevezik. Naprendszerünk minden égitestje: a csillag (a Nap), valamint a bolygók és holdak népes családja ugyanabból a gázfelhőből alakult ki. Az utóbbi évtizedek izgalmas kutatásai során távoli csillagok körül is megfigyeltek bolygókat. Naprendszerünk tehát csupán egyike galaxisunk több milliárd bolygórendszerének. Aszteroida A Naprendszer keletkezése után megmaradt kisebbnagyobb kőzetdarabokat aszteroidáknak, más néven kisbolygóknak nevezzük. AZ UNIVERZUM MEGISMERÉSE Az univerzumot általában hatalmas gömbként képzeljük el, de az igazság nem ilyen egyszerű. Valószínűleg nincsenek külső határai és középpontja sem. Csupán egyetlen szeletét a megfigyelhető világegyetemet érzékelhetjük, az egész azonban sokkal hatalmasabb. A világűr alakja A tér három dimenzióját az univerzum anyagának gravitációs ereje meghajlítja, egy negyedik, láthatatlan dimenziót létrehozva. A tudósok a kétdimenziós gumilepedő példájával szemléltetik mindezt, amelyet az univerzum tömege, anyagának sűrűségétől függően, három lehetséges módon nyújthat meg. Manapság a legtöbb tudós síknak képzeli el a világegyetemet. Zárt Ha az univerzum sűrűsége egy kritikus értéknél nagyobb, akkor gömbszerűen önmagába zárt. Ha egyenes vonalban haladunk benne, a kiindulópontba térünk vissza. Nyitott Ha az univerzum anyagsűrűsége a kritikus értéknél kisebb, akkor szerkezete nyitott, vagyis végtelen, tágulása pedig örökké tart. Sík Tapasztalataink alapján az univerzum geomeriája sík, vagyis sűrűsége közel azonos a kritikus értékkel. Mérete végtelen. Visszatekintés a múltba A fény útja is időbe kerül, az űrbe tekintve tehát az időben is visszanézünk. A Hubble űrtávcső felvételein látható legtávolabbi galaxisok 13 milliárd évvel ezelőtti arcukat mutatják. Az idők során ugyan az univerzum folymatosan tágult, mégsem látunk ennél messzebb, mert a távolabbról érkező fénynek nem volt elég ideje, hogy eljusson hozzánk. A legtávolabbi objektumok A Hubble űrtávcső felvételén látható halvány galaxisok fénye 13 milliárd évig utazott, hogy elérje Földünket. De mi az anyag? Az univerzum érzékelhető anyagának 98%-a hidrogén és hélium. A látható anyagmennyiség azonban nem ad magyarázatot a csillagok és galaxisok mozgására. A csillagászok tehát úgy vélik, a galaxisoknak ún. sötét anyagot is tartalmazniuk kell, a világegyetem tágulásáért pedig az ún. sötét energia a felelős. 27% sötét anyag 68% sötét energia 5% látható anyag AZ UNIVERZUM FELÉPÍTÉSE 23% hélium 75% hidrogén 2% egyéb elemek A VILÁGŰR MÉRETEI A világegyetem hatalmas méreteinek megértéséhez különböző méret skálákat hívunk segítségül. A felsorakoztatott képek mindegyike a tőle jobbra lévő képen csupán egy mikroszkopikus pötty. Mivel ilyen méretek leírása kilométerekben már nehézkes, a csillagászok a fény sebességét használják a távolság mérésére. A fény olyan gyors, hogy 1 másodperc alatt 7,5-szer kerüli meg a Földet. 1 fényév az a távolság, amelyet a fény 1 év alatt megtesz kb. 10 billió km. A Föld és a Hold A Föld átmérője 12 756 km. Legközelebbi égi szomszédja, a Hold 384 400 km távolságban kering körülötte. Ha a Földet focilabda méretűnek képzeljük el, a Hold egy citrom lenne, tőle 21 m távolságra. A Naprendszer A Naprendszer 8 nagybolygójával 9 milliárd km átmérőjű területet foglal el. A focilabda méretű Földtől 5 napot kellene gyalogolni, hogy elérjük a szélét a legközelebbi szomszédos csillaghoz pedig 58 évet. Csillagszomszédaink A Naphoz legközelebbi csillag a Proxima Centauri, amely 4 fényévnyire található. 50 fényévnyi távolságon belül vagyis a Nap szomszédságában legalább 2000 csillagot találunk. Ez elenyésző szám a galaxis összes csillagához képest.

11 Üstökös Naprendszerünk külső területeiről érkező jeges objektum. A Naphoz közeledve felmelegszik, majd hosszú, porból és gázokból álló csóvát növeszt. Hold Bolygók körül keringő mellékbolygó. Földünknek csupán egyetlen holdja van, míg a Jupiternek 67 köztük az Io (lásd fent). Törpebolygó Az aszteroidáknál nagyobb, a nagybolygóknál kisebb, gömbszerű égitest. A leghíresebb törpebolygó a Plútó (lásd fent). Bolygó Gömbszerű, csillaga körül keringő égitest, amely pályája mentén kisöpörte a kőzetés portörmeléket. Csillag Óriási, világító gázgömb pl. a Nap, amely fényét saját nukleáris energiájának köszönheti. Mérete, hőmérséklete és színe sokféle lehet. Csillagköd Porból és gázokból álló csillagközi felhők. A csillagködök egy része haldokló csillagok maradványa, más része születő csillagok bölcsője. VAN OTT VALAKI? Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy máshol is kialakult-e élet a világegyetemben, vagy teljesen egyedül vagyunk. Ha létrejött, intelligensek-e azok a lények? Tudósok földön kívüli jelek után kutatva figyelik és hallgatják a világűrt. Saját létezésünkről is hírt adtunk: üzenetet sugároztunk az űrbe. Arecibói üzenet 1974-ben a Puerto Ricó-i Arecibo rádióteleszkóp segít ségével tudósok üzenetet sugároztak az M13 csillaghalmaz felé. Az üzenet (lásd jobbra) szimbólumokkal utal az emberre, a 10-es számrendszerre, a DNS-molekulára és a Naprendszerre, ám az idegenekkel való kapcsolatteremtés komoly kísérlete helyett sokkal inkább szenzációkeltés volt. Az üzenet 25 000 év alatt ér célba, a válasz visszaérkezése pedig újabb 25 000 évig tartana. A számok bináris számrendszerben 1-től 10-ig (balról jobbra) A genetikai információt tároló DNS kémiai formulája A DNS-molekula formája Pioneer-táblák A Pioneer 10 és Pioneer 11 űrszondák 1973 és 1974 között meglátogatták a Jupitert és a Szaturnuszt, majd a Nap rendszer peremvidéke felé indultak, fedélzetükön egy-egy aranyo zott táblával, amelyekre az emberiségről szóló üzeneteket véstek. Hidrogénatom Férfi- és női alak a Pioneer űrszonda előtt SETI A földön kívüli intelligencia után kutató SETI munkatársai hatalmas rádióteleszkópok segítségével vizsgálják a világűrt idegen civilizációk rádiójeleit keresve. A projekt 1960 óta működik, ám a téves riasztásokon kívül mindeddig nem sikerült meggyőző bizonyítékot találni az idegenek létezésére. RÁDIÓ TELESZKÓP Emberi alak és a Föld népessége 1974-ben Földünk helyzete a Naprendszerben Az Arecibo Obszervatórium, az üzenet közvetítője A Nap elhelyezkedése a Tejútrendszerben A Naprendszer fősíkja és a Pioneerszondák pályája Tejútrendszer A Tejútrendszer egy 200 millió csillagból felépülő galaxis. Alakja két összeragasztott tükörtojásra emlékeztet, ahol a központi dudort egy laposabb korong veszi körül. Átmérője 100 000 fényév, legnagyobb vastagsága pedig 2000 fényév. Lokális galaxiscsoport Tejútrendszerünk csupán egyike a megfigyelhető világegyetem 7 billió galaxisának. A galaxisok a gravitációs erő hatására kisebb csoportokba, halmazokba tömörülnek. A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport nevű halmaz tagja, amelynek átmérője kb. 10 millió fényév. Szuperhalmaz A galaxiscsoportok is nagyobb egységekbe: szuperhalmazokba tömörülnek. A megfigyelhető univerzum milliónyi ilyen szuperhalmazt tartalmaz, amelyek között üres teret, ún. üregeket találunk. Mi a Virgo szuperhalmazhoz tartozunk. Világegyetem A szuperhalmazok hatalmas hálót alkotnak az univerzumban. A köztük lévő hézagokban nem találunk galaxisokat. Mivel a világegyetem egy részét látjuk csak, valódi méretével nem vagyunk tisztában.

12 Világűr A világegyetem 1 millió millió millió millió km a megfigyelhető világegyetem átmérője. Az ősrobbanás A viláegyetem kb. 14 milliárd évvel ezelőtt, számunkra ismeretlen okból, a semmiből jött létre. Kezdetben kisebb volt, mint egy atom, majd az ősrobbanásnak nevezett esemény során, egyetlen másodperc alatt, billió kilométer nagyságúra tágult. Az idő is az univerzum születésekor jött létre, így a kérdés, hogy Mi volt előtte?, nem értelmezhető. Ekkor keletkezett maga a tér is, az ősrobbanást tehát nem az anyag térbe való robbanásaként kell elképzelni, hanem a tér tágulásaként. Az univerzum eleinte tisztán energiát tartalmazott. Ennek egy része a másodperc billiomod része alatt anyaggá: szubatomi (atomnál kisebb) részecskékké alakult. Közel 400 000 évnek kellett eltelnie, hogy a szubatomi részecskék lehűlve atomokká álljanak össze, majd újabb 300 millió évnek, hogy kialakuljanak az első csillagok, bolygók és galaxisok. Az ősrobbanás indította tágulás a mai napig tart, és egyes elméletek szerint soha nem ér véget. A táguló világegyetem A lenti illusztráció nem a világegyetem tényleges alakját mutatja mivel azt nem ismerjük, de segítségével képet kaphatunk az ősrobbanás óta zajló változásokról és tágulásról. A távoli galaxisok óriási sebességgel távolodnak tőlünk, ami szintén a tágulást bizonyítja. Ha visszapörgetjük az időt, a tágulás kezdete egy 13,8 milliárd évvel ezelőtti időpontra: az ősrobbanásra vezethető vissza. Létrejönnek az első galaxisok. A tágulás felgyorsul. A világegyetem szingularitásként, egy végtelen sűrűségű, kiterjedés nélküli pontként kezdődött. Létrejönnek a protonok és a neutronok. Megjelennek az atomok. Csillagok keletkeznek. 8 9 Az energia részecskékké alakul. Az univerzum kezdete. 7 5 6 4 1 2 3 1 Az univerzum a semmiből keletkezett. Kezdetben tisztán energiát tartalmazott, illetve végtelenül sűrű és felfogha tatlanul forró volt: 10 milliárd billió billió Celsius-fokos. 2 Az atomnál billiószor kisebb univerzum egy másodperc törtrésze alatt város méretűvé dagadt, ezt követően azonban a tágulás sebessége lecsökkent. 3 Az újszülött univerzumban lévő energia anyaggá: részecskék és antirészecskék levesévé alakult. Ezek egymást megsemmisítve újból energiává váltak, míg egy részük anyag maradt. A megmaradt részecskék később atomokká, csillagokká és galaxisokká álltak össze.

13 11 Az ősrobbanás-elmélet kialakulása Az ősrobbanás első bizonyítéka az 1929-ben felfedezett távoli galaxisok vöröseltolódása volt. A tőlünk távolodó objektumok fénye megváltozik: a fényhullámok megnyúlnak, hullám hosszuk megnő, és a spektrum vörös vége felé tolódik. A messzebb lévő galaxisok gyorsabban távolodnak tőlünk, ez pedig azt jelenti, hogy az egész univerzum tágul. STATIKUS UNIVERZUM 10 A csillag fénye nem változik. TÁGULÓ UNIVERZUM A fényhullámok megnyúlnak. Az ősrobbanás maradványa Az 1960-as években újabb bizonyítékot találtak az ősrobbanásra. Csillagászok enyhe mikrohullámú sugárzást rögzítettek az égbolt minden irányából. Ez a mikrohullámú háttérsugárzás a hatalmas energiájú ősrobbanás maradványa. A TELJES ÉGBOLT MIKROHULLÁMÚ TÉRKÉPE Kialakul a Naprendszer. 4 1 mikromásodperces korában az univerzum 100 milliárd km átmérőjű volt. A fennmaradt részecskék protonokká és neutronokká (az atommmagok építőköveivé) álltak össze benne, amelyek a hatalmas forróság miatt hosszú ideig nem tudtak atomokká egyesülni. A részecskék tengerén mint egy sűrű ködön a fény még nem volt képes áthatolni. 5 379 000 év alatt az univerzum eléggé lehűlt ahhoz, hogy felé pülhessenek az atomok. Az űrt hidrogénés héliumgáz töltötte ki. Ebben a közegben a fény már könnyen terjedt: az univerzum átlátszóvá vált. 6 Félmillió évvel az ősrobbanás után az anyag nagyjából egyenletesen töltötte ki az univerzumot. Az apró egyenetlenségek azonban elegendőek voltak ahhoz, hogy a gravitáció az anyagot csomókba húzza össze. 7 A 300 millió éves univerzumban megszülettek az első csillagok. Az óriási gázfelhők saját gravitációjuk hatására sűrűsödni, forrósodni kezdtek, és nukleáris reakciók indultak meg bennük. Így fénylettek fel az első csillagok. 8 500 millió évnél már az első galaxisok a gravitáció által összetartott óriási csillagfelhők is megformálódtak. 9 Az 5 milliárd éves univerzumban a galaxishalmazok hatalmas szálak mentén rendeződtek el, közöttük óriási üregekkel, amelyek mérete a tér tágulásával együtt nőtt. 8 milliárd évesen az univerzum tágulásának üteme gyorsulni kezdett. 10 9 milliárd évnél alakult ki Naprendszerünk. 20 milliárd évnél Napunk felfúvódik és a Földet is elpusztítja. 11 Az univerzum valószínűleg örökké tágulni fog, így lassan mindenhol kihűl és elsötétül. A kémiai elemek átalakulása Az első pár százmillió évben az univerzum szinte csak hidrogénből és héliumból állt. Ezek a legegyszerűbb kémiai elemek. A csillagok megje lenése, majd haldoklása közben magjukban új elemek alakultak ki. A testünket is alkotó, bonyolultabb elemek tehát mind-mind haldokló csillagok szívében születtek. A Nagy Visszapattanás elmélete Talán sosem fogjuk biztosan tudni, mi okozta az ősrobbanást. Néhány tudós szerint ősrobbanások egész sorozata ment végbe, amelyek után az univerzum újra meg újra kitágult és összezsugorodott. A Nagy Visszapattanás elmélete szerint tehát a folyamat ismétlődik. Az univerzum kitágul. A KORAI UNIVERZUM A MAI UNIVERZUM Ősrobbanás 24% hélium 76% hidrogén 75% hidrogén 23% hélium 1% oxigén 0,4% szén 0,4% neon 0,1% vas 0,1% nitrogén + nyomokban egyéb elemek Az univerzum összezsugorodik. IDŐ

14 Világűr A világegyetem 200 milliárd csillag található megközelítőleg a Tejútrendszerben. 23 alkalommal kerülte meg eddig Naprendszerünk a Tejútrendszer középpontját. Galaxisok Napunk egy óriási, örvénylő csillagvároshoz, a Tejútrendszerhez tartozik. A csillagok csoportosulásait galaxisoknak nevezzük, amelyek mérete ahogy a Tejútrendszeré is elképzelhetetlen. A galaxisok mérete és alakja igen változatos. Néhányan spirálkarokkal rendelkeznek, mások elliptikusak vagy formátlan felhőkre emlékeztetnek. Csillagaik száma pár milliótól a billióig terjedhet. Bár sűrű csillagfelhőnek látszanak, nagyobb részüket mégis üres tér tölti ki. Ha homokszemekkel modellez nénk a galaxis csillagait, a Naphoz legközelebbi 6 km-nyire, a legtávolabbi 130 000 km-nyire kerülne. A galaxisok csillagai annak középpontja körül keringenek, és a gravitáció tartja össze őket. A legtöbb galaxis középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található. Ez a kozmikus lefolyó gravitációs erejének köszönhetően lassan elnyeli a környezetében keringő csillagokat, amelyek örökre eltűnnek. A Tejútrendszer Kívülről nézve Tejútrendszerünk egy hatalmas, kivilágított éjszakai városra emlékeztetne. Galaxisunk 200 milliárd csillagának zöme a központi dudorban található, amely körül ívesen két fő és néhány kisebb spirálkar helyezkedik el. A Tejútrendszer vélhetően küllős spirálgalaxis (lásd az ábrát), csakhogy a Földről belülről nézve mindez nem látható. Az éjszakai égbolton csupán egy ködös fénysávként érzékeljük. A TEJÚTRENDSZER FELÜLNÉZETBŐL Orion-kar Naprendszerünk ebben a kisebb spirálkarban helyezkedik el. Az éjszakai égbolton látott csillagok nagy része is ide tartozik. SCUTUM CENTAURUS KAR 10 000 fényév 1 Galaktikus centrum Infravörös távcsővel készült felvétel a Tejútrendszer központi vidékéről. A csillagok és gázfelhők alkotta rengetegben valahol egy szupermasszív fekete lyuk rejlik. 20 000 fényév NORMA-KAR 2 Naprendszer Naprendszerünk az Orionkar nevű kisebb spirálkarban helyez kedik el. A galaxis középpontját 200 km/s-os sebességgel 200 millió év alatt kerüljük meg. 30 000 fényév 3 Rák-köd A por- és gázködök a Tejútrendszer minden részén, de elsősorban a spirálkarokban fordulnak elő. A Rák-köd egy haldokló csillag felrobbanása után maradt vissza. A TEJÚTRENDSZER OLDALNÉZETBŐL 40 000 fényév 4 Gömbhalmaz A Tejútrendszer csillagainak kis része nem a galaxis fősíkjában található. A gömbhalmazok idősebb csillagokból álló szoros csillagcsoportok, amelyek főleg a fősík alatt vagy felett, az ún. halóban helyezkednek el. Spirálkarok a galaxis korongjában

7 billió galaxist rejt hozzávetőlegesen az érzékelhető világegyetem. 6000 évbe kerülne összeszámolni a Tejútrendszer csillagait, ha egy csillagot vennénk másodpercenként. 15 Perseus-kar A Tejútrendszer egyik fő spirálkarja. A kar csillagait mi is láthatjuk, ha az éjszakai égen a Perseusz csillagkép felé tekintünk. A galaxisok alakja A csillagászok néhány fő típusba sorolják a galaxisokat a Földről megfigyelhető alakjuk alapján. 3 A körök a galaxis középpontjától való távolságot jelölik. 2 ITT VAGYUNK SAGITTARIUS-KAR Spirál A központból felcsa varodott spirálkarok indulnak kifelé. Küllős spirál A spirálkarok nem a középpontból, hanem az egyenes küllő végeiből indulnak ki. 1 Központi küllő A spirálkaroknál elhelyezkedő galaxisdudor A GALAXIS KORONGJÁNAK KERESZTMETSZETE Elliptikus A galaxisok több mint fele egyszerű gömb alakú. Irreguláris A szabálytalan alakú galaxisok összefoglaló neve. PERSEUS-KAR A spirálkarok kialakulása A csillagok évmilliós keringési idővel haladnak a galaxis középpontja körül. Egyes elméletek szerint spirálkarok ott alakulnak ki, ahol az egyenetlenül elhelyezkedő csillagok keringésük során összetorlódnak ahogy a közlekedési dugóban az autók. Ha a csillagok egyenletes távolságban, koncentrikus pályákon mozognának, nem lennének spirálkarok. Gázfelhő A spirálkarok az egyenetlenül elhelyezkedő csillagok pályáinak torlódásából alakulnak ki. Központi dudor Scutum Centaurus-kar A fő spirálkarok egyike. Aktív csillag keletkezési régió figyelhető meg ott, ahol a központi küllőhöz csatlakozik. Sötét porsáv Galaxisok ütközése A galaxisok időnként összeütköznek és szét szakítják egymást. Ilyenkor nem az egyes csillagok ütköznek, csupán a gázfelhők, a gravitáció pedig új galaxist hoz létre. 4 Gömbhalmaz A Tejútrendszer vége 4 milliárd éven belül a Tejútrendszer és a közeli Androméda-galaxis összeolvad. A képen az esemény művészi ábrázolása látszik.