2014. szeptember 01. I. NEVELÉSI PROGRAM ZSÁMBÉKI ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. Összeállította: Kovács Mária igazgató [ 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ]
2
Tartalom Az iskola nevelési programja... 4 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4 1. Nevelési program... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai, kulcskompetenciák... 6 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 20 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 22 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 26 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok... 28 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 29 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 35 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 36 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 39 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 42 2. Az intézmény helyi tanterve... 43 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 43 2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 50 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 51 2.4 Mindennapos testnevelés... 56 2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 56 2.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 56 2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 57 2.8 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 58 2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 59 2.10 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 59 2.11 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 61 2.12 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 71 3
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik, amelyet a 2011. évi CXC. törvény alapján és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, valamint a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet és annak módosítása a 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet alapján módosítottunk. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra - az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra - határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2. 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 3. 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 4. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (a továbbiakban: Nat) és ennek módosítása a 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet 6. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4
A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot, ás módját egészségnevelési programot a mindennapos testnevelés megvalósításának módját a teljes körű egészségfejlesztést a tanulók fizikai állapotának mérését a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos információk átadásának módját a KRESZ oktatásának koncepcióját környezeti nevelési programot - a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - alsó tagozat 1-4. évfolyam, - felső tagozat 5-8. évfolyam. 5
1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, KULCSKOMPETENCIÁK A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei: követelményelvű (vagyis a tanulási teljesítményt előtérbe helyező) intézmény a lassan haladó és hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása (vagyis intellektuális teljesítőképességük, pszichikumuk, másrészt szociológiai környezetük által meghatározott teljesítményszintjük optimumának elérése) tanulóink társas kapcsolatait az együttműködés, a segítőkészség, egymás problémáinak meghallgatása, megértése, elképzeléseinek tiszteletben tartása, a becsület fogalmának ismerete, a tévedések beismerése jellemezze a szorgalom, a kitartó munka és a tudás megbecsülésére neveljük a szülőföld, az ország, a nemzet, nemzetiség, a haza múltjának, jelenének megismerése, érezzék felelősségüket jövőnk alakításában, és érzelmileg is kötődjenek hozzá hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki a nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie a felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése tisztelettudó viselkedésű és magatartású, életkoruknak megfelelő felelősségvállalásra képes gyerekek nevelése helyes természet-, és környezetvédelmi szemlélet kialakítására való törekvés 6
az egészséges életmód alapvető ismeretének (életvitel, étkezés, testedzés, stb.) elsajátítása, láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. legyenek büszkék arra, hogy ők iskolánk diákjai közé tartoznak (tartoztak) a szülők ismerjék meg pedagógiai programunkat, nevelési-oktatási céljainkat és sajátos eszközeikkel segítsék annak megvalósítását Célja: a mai kor kívánalmainak megfelelő nyelvtudással bíró számítástechnikai ismeretekkel jól hasznosítható tudással rendelkező az iskolában (s azon kívül) szerzett új információkat alkalmazni és rendszerezni képes állampolgári jogainak, kötelezettségeinek gyakorlására kész egyéni és csoportérdekeinek érvényesítésére felkészült, egyúttal más egyének, csoportok érdekeit véleményét tiszteletben tartó, toleránsan kezelő harmonikus személyiség kialakítása tanulóink felkészítése tanulmányaik további folytatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, megadván hozzá a szükséges ismereteket és a megfelelő erkölcsi alapokat is az oktatás módszereinek korszerűsítése stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítása Feladataink: az 1-8. osztályos általános iskolai tanulók rendszeres oktatása a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szegregált és integrált nevelése és oktatása az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás a német nemzetiségi nyelvoktatás a számítástechnikai ismeretek oktatása tehetséggondozás, felzárkóztatás megfelelni a kompetencia alapú oktatás elvárásainak minden napos testnevelés biztosítása erkölcstan/hit- és erkölcstan oktatása teljes körű egészségfejlesztés a tanulók fizikai állapotának mérése a KRESZ és a fogyasztóvédelem alapjainak megismertetése 7
A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai: választható tantárgyak: német nemzetiségi nyelv, német nyelv, angol nyelv, erkölcstan, hités erkölcstan választható foglalkozások: az év elején meghirdetett szakkörök a választás egész tanévre szól az osztályokban tanító pedagógusok a tantárgyfelosztás alapján oktatnak, a szülők beiratkozáskor választhatnak pedagógust a szakköröket minden tanév elején hirdetjük meg a szakkört vezető pedagógus megnevezésével, a tanulók szabadon választhatnak a lehetőségek között. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: a hatályban lévő törvények és rendeletek alapján járunk el a felmért igények és a meglévő lehetőségeink alapján szervezzük meg A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése: alsó tagozaton a környezetismereti órákon felső tagozaton osztályfőnöki órákon évente a Zichy napok keretében két évente a Német Nemzetiségi hét keretében Kisebbségi nevelést, oktatást meghatározó jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény (Kisebbségi törvény) Módosítva 2005-ben 2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiségi iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Nemzetiségi célok, elvek feladatok: A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás egyik célja a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó gyermekek, tanulók jogegyenlőségének érvényesítése a közoktatási rendszerben. A német nyelv tanulása, annak használata a magyarországi németek továbblépésének fontos feltétele. A nyelv a kultúra egy része. Az iskola feladata, hogy ehhez az alapokat biztosítsa. A nyelv-pedagógiai munka ma már sajnos nem számíthat a családok nyelvi támogatására, nem tudják biztosítani a tanulók számára a nyelvi környezetet. Ezért az iskolának olyan ismereteket kell nyújtania, mely lehetővé teszi a nyelv elsajátítását, használatát. Iskolánk sajátos arculatának legfőbb eleme a német nemzetiségi nevelés és oktatás. A gyerekek már első osztálytól emelt óraszámban tanulják a német nyelvet. Iskolai német nyelvoktatásunk 8
legfőbb feladata, hogy ébren tartsa a nemzetiségi tudatot. A német nemzetiségi tudat erősítésével és az irodalmi német nyelvoktatásával. Megteremtettük a nemzetiségi oktatás feltételeit, és tanulónk nemzetiségi tanulmányi versenyeinek és a partnerkapcsolatnak köszönhetően felértékelődött a német nyelv oktatása iskolánkban és településünkön. A tantestület feladata ezt erősíteni. A nemzetiségi nyelv tanítása által törekszünk irodalmi és népismereti anyag elsajátítására, az anyanyelvi olvasás megszerettetésére, reális nemzetkép és kisebbségkép kialakítására. A kisebbségi népismeret elsajátításához önálló tantárgy áll a tanulóink rendelkezésére (honismeret). A városban működő hagyományőrző sváb-tánccsoportban táncolhatnak. Minden második évben megrendezésre kerül tavasszal a Német Nemzetiségi Est, ahol iskolánk tanulói lépnek fel különböző műsorszámokkal, mesékkel, versekkel, színdarabokkal, számot adva nyelvtudásukról. A Nemzetiségi Est előtt tanulóink egy hagyományőrző délutánon vehetnek részt, ahol megismerkedhetnek különböző sváb szokásokkal (főzés, sütés), sváb ruhák viselésével is. Iskolánk a wettenbergi (Gesamtschule Gleiberger Land) iskolával alakított ki testvérkapcsolatot, ami szakmai tapasztalatcsere, évenkénti cserediák találkozókkal valósul meg. (Egyik évben mi fogadjuk a német diákokat, másik évben a mi tanulóink utaznak Németországba.) Általános célok, elvek feladatok: Alsó tagozaton szilárd alapismeretek kialakítása, különös tekintettel: a megfelelő szövegértéssel és hangsúlyozással történő folyékony, hangos olvasás megvalósítására az irodalmi művek, mesék olvasásának igényére a szépen formált írás és helyesírás alapvető ismeretére a biztos számolási készségre a mozgásra, a testedzésre igényt tartó életmódra az éneklést, zenét, rajzolást (és más kreatív művészeti tevékenységet) kedvelő, kommunikatív gyermek nevelésére a környezetvédelem jelentőségének felismerése Felső tagozaton: a gyermekek megtanítása a tanulásra (az egyes szaktárgyak speciális tanulási módszereinek és eljárásainak alkalmazására) felkészítés a továbbtanulásra (képességeiknek, érdeklődési körüknek megfelelő középfokú iskolában való helytállásra) 9
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje (SNI-s gyerekek, tehetséges tanulók): a nyolc osztály elvégzése a nevelők segítségével a szegregált, összevont osztályokban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók képességeinek maximális kibontakoztatása a minimális kompetenciák elsajátítása a felnőtt közösségbe történő beilleszkedéshez tanórai differenciálás, tehetséggondozó szakkör, helyi versenyek, versenyeztetés Eszközei, eljárásai, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Tovább erősítjük az (írás, olvasás, számolás) alapkészségeit, az olvasás megszerettetését és kialakítjuk az önművelés igényét, fejlesztjük a kommunikatív készségüket, ezért a számonkérésben az írásbeliség mellett nagyobb hangsúlyt kell kapjon a szóbeliség. Törekszünk a helyesírási biztonság kialakítására, a mondattani elemzési jártasság elsajátítására, a verbális kommunikáció (a mondanivaló szabatos megfogalmazására, meggyőző előadása, az érvelés, a vélemények kulturált ütköztetése, kompromisszum készség) életkornak megfelelő alakítására. A matematikatanításban el kell érnünk, hogy a tanulóknak biztos szám-és művelet fogalma legyen. A gondolkodási képesség fejlesztése során a problémamegoldó és a műveleti képesség kap hangsúlyt, figyelemmel a matematika tanulás szokásrendjének tudatos fejlesztésére (mint pl. a becslés, önellenőrzés stb.) megtanítva egyúttal a matematikának a gyakorlati életben, illetve a természet- és társadalomtudományokban való alkalmazhatóságát, alkalmazását. Biztosítjuk a természeti és társadalmi ismeretek jó megalapozását. Az 5. osztálytól kezdve tanrendbe illesztjük a számítógépes ismeretek oktatását (megtanítjuk a számítógép kezelését és a szövegszerkesztés egyszerűbb eljárásait), Az első osztálytól német nemzetiségi nyelvet, a harmadik osztálytól angol és/vagy német nyelvet tanítunk. A wettenbergi iskolával meglévő kapcsolatunk jó lehetőséget biztosít, hogy a gyerekek megismerkedjenek más ország életével, szokásával, fejlődjön beszédkészségük. Az idegen nyelv hatékonyabb elsajátítása érdekében létszámtól függően és az anyagi lehetőségek figyelembe vételével csoportbontást alkalmazunk. Az iskolai sportkör működtetésével a különböző sportágakban (kézilabda, kosárlabda, tollaslabda, atlétika) lehetőséget teremtünk a rendszeres testedzésre és a versenysport megalapozására. A művészeti nevelést színvonalasan működő énekkarunk segíti. A tehetségek felkarolására - mely a felső tagozatban folyó munka egyik kiemelt feladata - szakköröket, tanulmányi versenyeket szervezünk. Megszervezzük a gyerekek nyári táborozását. Az önművelés feltételeit egyebek mellett a könyvtár fejlesztésével biztosítjuk. Az oktatás korszerűsítésénél különös tekintettel figyelünk a csoportmunka, valamint a differenciált oktatás módszereinek alkalmazására. A számítógépes ismeretek tanításánál - 10
az arculatnak megfelelően és a tantervvel összhangban - igyekszünk kielégíteni az igényeket (a géppark felújításának folyamatossága pályázatokkal, szakkörök működtetése). A tanítási-tanulási folyamat tervezésénél a nevelők továbbra is figyelembe veszik a tanulási képességek, illetve a továbbhaladás ütemének különbözőségét. Az osztályközösségek között is vannak lényeges különbségek, de osztályon belül is természetes a differenciált munka szervezése. Ez feltételezi, hogy reális és naprakész ismeretekkel rendelkezzen a tanár a tanulók tudásszintjéről. Ezek birtokában alakíthatók ki a csoportok, szabhatók meg a fejlesztés irányai. Ezért szükség van a rendszeres felmérésekre, a diagnózis felállítására. A nevelő-oktató munka színvonalát, hatékonyságát alapvetően a tanulási teljesítmények határozzák meg. Ennek felismeréseként a tantestület többsége folyamatosan végez diagnosztizáló céllal felméréseket. Ugyancsak ebből a felismerésből kiindulva, az iskolavezetés is fontosnak tartja a külső és belső mérések végzését. Kulcskompetenciák: Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Ez Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 11
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az 12
egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a 13
témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, 14
adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem 15
összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. 16
Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. A nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja. Az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 17
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. A művészi alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása 18
A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. 2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál. 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása. 4. Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés. 5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével. 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. 8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. 19
1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskolánk a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. Az iskola a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül az iskola legfontosabb feladatterülete az elsődleges megelőzés. Ebben az iskola védőnő személyében képzett szakemberrel rendelkezünk. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésébe, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségének elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök és a fent említett szakemberben fontos szerepet kap. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Nevelési Tanácsadó, Tanulásképességet Vizsgáló Bizottság, iskolapszichológus, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva a személyiségfejlesztést szem előtt tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan: A nem német nemzetiségi osztályba járó tanulók számára térítés nélkül biztosítjuk, hogy 3. osztálytól kezdődően német vagy angol nyelvet tanuljanak. Térítés nélkül biztosítjuk, hogy a német nemzetiségi nyelvet tanulók első osztálytól magas óraszámban tanulják a nyelvet. Főállású logopédusunk teljes óraszámban a beszédhibás tanulók fejlesztését végzi. Térítés nélkül biztosítjuk a tanulók számára: A délutáni szakkörökön való részvételt: o matematika 3-4. o. o matematika 5-7. o. o magyar 3-4. o. o német 3-8. o. o angol 3-8. o. o környezetvédelem 5-8.o. o közlekedési ismeretek 5-8.o. A felvételi előkészítő tanfolyamon való részvételt: o magyar 8. o. o matematika 8. o. o angol 8. o. o német 8. o. Az énekkarban, énekkari szereplésben való részvételt: o énekkar 1-8. o. o számítógépes teremben oktatóprogramok használatának gyakorlását 5-8. o. 20
Az iskolai könyvtárban: o a könyvtári kutatómunkát (helyben olvasás) o a könyv kölcsönzését A délutáni iskolai sportkör foglalkozásain való részvételt: o játékos foglalkozás 1-4. o. o kézilabda 5-8. o. o kosárlabda 5-8. o. o tollaslabda 5-8. o. A tanulási gondokkal küzdő diákjaink számára felzárkóztatást biztosítunk: o hosszan tartó hiányzás után o iskolaváltás esetén o osztályváltás esetén A városi sportkör asztalitenisz szakosztályának foglalkozásain való részvételt: o asztalitenisz 1-8. o. Biztosítjuk, hogy tanulóink a testnevelés órák keretében úszásoktatáson vegyenek részt. o úszásoktatás 4. vagy 5. évf. történik (uszodahasználat, úszásoktatás, szállítás) Az anyagi feltételek teljesülése esetén a Kincsem-Nemzeti Lovas program keretei között biztosítjuk tanulóink számára a programban való részvételt. o nemzeti lovaskultura oktatása 3. évfolyamtól felmentő rendszerben, önkéntes alapon Az arra rászorulóknak gyógytestnevelési órákat biztosítunk. Biztosítjuk, hogy érdeklődésüknek megfelelően részt vehessenek a Diákönkormányzat által szervezett munkákban. o papírgyűjtés o elemgyűjtés o szelektív hulladékgyűjtés Biztosítjuk - igény szerint - az érdeklődő tanulók számára, hogy térítés ellenében részt vegyenek levelező tanulmányi versenyen. A német nyelv gyakorlása céljából a wettenbergi iskolával minden évben cserelátogatást szervezünk. A zene iránt érdeklődő tanulók beiratkozhatnak - a zeneiskola szabályai szerint - az iskolánk épületében működő zeneiskolába. Diákcentrikus tanári gondolkodás és magatartás. Felelősségteljes nyilvános szereplés a közjó érdekében. A diákot saját személyiségéhez (képességeihez) és diáktársai teljesítményéhez egyaránt viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára motiválása fejlődjön ki. A tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek: közös gondolkodás (megbeszélés), egyéni munkálkodás irányainak kialakítása, megvitatása (tanulás, ismeretszerzés együttes gondolkodással), kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása. 21
1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. 22
Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízottja; egészségnevelő pedagógus; iskolaorvos, védőnő; diákönkormányzatot segítő pedagógus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; napközis és tanulószobai csoportok vezetői. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés, önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, 23
a tanulási környezet alakítása területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: sportrendezvényeink: Zichy sportnap, területi, megyei, országos sportversenyek; nyári táborok; a mindennapi testedzés, testnevelés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, úszásoktatás; a biológia, egészségtan, technika és életvitel, természetismeret, ember és társadalom tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő a harmadik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadók, családsegítők segítsége, iskolapszichológus: lelki eredetű problémák feldolgozása (pszichológiai tanácsadás) bevonása a továbbképzések lebonyolításába az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: évente egy-egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartása: egészséges táplálkozás, egészséges életmód; kamaszkori problémák, szexuális felvilágosítás témakörökben; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez kétévente drog-prevenciós délelőtt tartása (5-6.; 7-8. o. csoportokban, szülőknek is) Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. Az iskolában jelenleg a tantestület minden tagja foglalkozik az egészségneveléssel, közvetlen, illetve közvetett módon; körülbelül tantestületünk egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak be egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak fokozatosan, lépésenként haladhatunk előre. A 24