Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások
Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002. (II.20) SzCsM EÜM együttes rendelet tartalmazza. A jogszabály 1. sz. melléklete az építés-kivitelezési munkák elemeinek felsorolása mellett az épülettel, építménnyel kapcsolatos üzemeltetési tevékenységeket is tartalmazza. Pld. felújítás, javítás, karbantartás, tisztítás műveleteket. Utóbbiak fontos tevékenységi körök, azonban időhiány miatt ezek részletes tárgyalására a mai találkozón nincs lehetőség.
1. Az építőipar helyzetének bemutatása, a negatív tényezők felsorolása: Az elsődlegesen építőiparra jellemző sajátos konstrukció a vállalkozói (alvállalkozói) láncolatok kialakulása, Különböző munkakultúrájú és szervezettségű vállalkozások dolgoznak egymás közelében, Időszakosan cserélődnek a közreműködő vállalkozások, így a munkaterület személyi állománya is folyamatosan változik, Az építőipari munka az időjárási viszonyoknak kitett munkahelyet jelenti, Magas a baleseti gyakoriság, különösen az objektívnak tartott halálos baleseteké, Magas az ellenőrzések száma és kiemelkedő a kiszabott bírságok összege is,
2. Az építőipar gazdasági helyzetének bemutatása: A korábbi évek folyamatos teljesítmény növekedése után 2007. 2008. években jelentős visszaesés következett be. Többlet kapacitások miatt kivitelezői túlkínálat alakult ki az építőiparban. Romlott az építőipar nyereségessége, amely kedvezőtlenül befolyásolta a munkavédelmi terület költségráfordításait is.
3. Munkahelyek biztonságosabbá, egészségesebbé tételével kapcsolatos lehetőségek és feladatok. A 4/2002 (II. 20) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a kiviteli tervezéssel és tervdokumentációval összefüggő biztonsági- és egészségvédelmi terv színvonalas és a gyakorlatban hasznosítható módon történő elkészítése. Az építkezés kockázatkezelésének alapját képező kockázat értékelés elkészítése. A létesítménytől függően az építési munkák időtartamára biztonsági- és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatása.
Biztonsági és egészségvédelmi koordináció végzése és jegyzőkönyvben történő dokumentálása. A közreműködő vállalkozások (alvállalkozók) munkavédelmi szakembereinek indokolt jelenléte az építési munkahelyen és a technológiai tevékenységgel összefüggő munkavédelmi feladatok elvégzése.
4. A kockázatértékeléssel kapcsolatos feladatok tárgyalása: A kockázatértékelést a MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS VÉGREHAJTÁSÁRA kiadott (Munkaügyi Közlöny 2006/4. szám) együttes útmutatás alapján kell elkészíteni. Az útmutató a kockázatelemzés folyamatát, a munkáltatóra háruló munkavédelmi feladatokat rendszerbe, egységes keretbe foglalja és áttekinthetővé teszi az ezzel kapcsolatos tevékenységét.
Az építőiparban a kockázatelemzést a következő területekre célszerű elvégezni: A létesítmény kockázatelemzése, az építménnyel összefüggő kockázat felmérése és értékelése, Résztevékenységgel, vállalkozói feladattal összefüggő kockázatértékelések elkészítése. Ezek jellemzően az építési munkák egy-egy szaktevékenységére vonatkoznak. Építési technológiák, gépek berendezések kockázatelemzése. A két előbbit minden esetben el kell készíteni, utóbbi akkor válik szükségessé, ha kiemelt technológiát (pld. alagút építés) vagy speciális gépet használnak az építési munkaterületen.
5. Kockázatértékelési folyamat végrehajtása. A legfontosabb tartalmi elemeket az együttes útmutató tartalmazza, amelyek a következők: A veszélyek azonosítása, A veszélyeztettek azonosítása, A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele, Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata, A fentieket kiegészítő és végigkísérő feladat. A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása,
A létesítmény és a tevékenységek kockázatértékelését készítő személyek a következők lehetnek: Munkavédelmi szakember, Foglalkozás egészségügyi szolgálat szakembere, Felelős műszaki vezető, vagy építésvezető, Munkahelyi mérnök, Termelésirányítók, (pl. művezetők)
Az építési munkahely irányítóinak közreműködése lehetőséget biztosít a technológia, a beépítésre kerülő anyagok, valamint az építési környezet teljes körű megismerésére. Az építési munkaterület kockázatértékelésének elkészítésében közreműködő munkahelyi irányítók a felhasználás során több információval rendelkeznek a lehetséges veszélyekről, a munkavédelem és a munkaegészségügy területén. Ez a megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző munkaműveleteknél kedvezőbb legyen a dokumentált feladatok végrehajtásának készsége.
6. Az építőipar kiemelt veszélyei, védelmi módok. Az építőipari tevékenységek többsége veszélyes munkák körébe tartozik. A továbbiakban a leggyakrabban előforduló veszélyek egy részét kívánom bemutatni a baleseti gyakoriság szerint. 6.1.Leesés, beesés elleni védelem A kollektív műszaki védelmet előnyben kell részesíteni az egyéni védőeszközök alkalmazása helyett. Műszaki védelem módszerei: Lefedés, a leesést megakadályozó korlát elhelyezése, védőháló alkalmazása
Egyéni védőeszköz használatával: helyzetrögzítő munkaöv, Testhevederzet, zuhanásgátló berendezés,
6.2 Földmunkák biztonsági követelményei függőleges földfalnál
Védelmi mód alkalmazása rézsűvel
Függőleges elemkiosztású dúcolás
Vízszintes elemkiosztású dúcolás
Táblás-dúcdobozos dúcolat
Dúcdoboz süllyesztése
Szintkülönbség, áthidalók támasztó létra bemutatása
Szint-különbség áthidaló lejtő
6.4. Közlekedési utak kialakítása: szélesség: egyirányú közlekedés 0,6 m, egyirányú közlekedés anyagszállítással 1,0 m, kétirányú közlekedés anyagszállítással 1,5 m,
6.6. Építési állványok homlokzati
vízszintesen mozgatható
munkaállások fém kis bak
fa kis bak
6.7. Bontási munkák Az előzetesen készített bontási terv alapján kell végezni. Meg kell határozni a bontás sorrendjét, módját, a megmaradó szerkezet megtámasztásához használandó építési segédszerkezeteket, valamint a bontott anyagok elszállítását.
7. Az építőipari veszélyek csökkentésére javasolt intézkedések: A biztonsági előírások, ezen belül leesés elleni védelem, előre szervezetten folyamatosan történő betartása, A létesítmény és a résztevékenységgel összefüggő kockázatértékelés betartása, A fővállalkozó és a közreműködő vállalkozók (alvállalkozók) munkavédelmi szakemberei továbbképzésének megoldása,
Mérlegelhető lehetőségek: továbbképzések tartása, amely az építőipar speciális követelményeivel foglalkozik, továbbképzés tartása, amelyet követően a résztvevők vizsgát tesznek az ismertetett anyagból, a munkavédelmi szaktevékenység folytatásához 5 évenként kredit-rendszerben működő folyamatos továbbképzések tartása,