EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő: O ro sz A n d rá s L ó r á n t OFM
Emberi jogok a Katolikus Egyház életében és jogában Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM L'Harmattan Kiadó Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Budapest, 2010
L'Harmattan Kiadó, 2010 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2010 A szerzők, 2010 Felelős kiadó: Gyenes Ádám, Orosz András Lóránt OFM Borítóterv: TANGRAM-ZIM Reklámügynökség Tipográfia: Takács Zita Nyomdai munkálatok: Robinco Kft. Felelős vezető: Kecskeméthy Péter ISBN 978-963-236-266-3 ISSN 2061-7879
Tartalom O ro sz A n d rá s L ó rá n t O F M A já n lá s... 7-8 F rivaldszky J ános Az emberi jogok természetjogi megalapozásának kortárs problémáiról.. 9-41 N adja E l B eh eiri Az emberi jogok megjelenése az ókori gondolkodásban... 43-50 V ejkey I mre Az emberi jogok hidjai... 51-86 U jh á z i L órá n d Emberi jogok az Egyház jogalkotásában...87-118 O rosz A n d rá s L ó rá n t O F M Az emberi jogok érvényesülésének néhány szempontja a megszentelt élet intézm ényeiben... 119-128 G o já k J ános Az emberi jogok tiszteletben tartása a papnevelésben... 129-137 S c h a n d a B alázs.. Az Egyház a vallásszabadságról - Vallásszabadság az Egyházban?.. 139-144 M azzu ch elli S tan isla o A hívők jogai a kánoni közigazgatási eljárásban: a közigazgatási intézkedés indoklása (ford. Gerse M ária)...145-158 A lessa n d ro C a prio li A természetjog az Egyház szociális tanításában (ford. Gájer László).. 159-171 N o v itzky P éter John Rawls, keresztény etika és emberi jo g o k... 173-201
A j á n l á s A történelem és az emberiség talán legnagyobb kérdése: ki az ember? A legkülönbözőbb tudományok az embert vizsgálják, azért, hogy megtalálják erre a nagy kérdésre a választ. A huszadik századi tudományok nagy lépést tettek ebben a kérdésben, hiszen az embert a legkülönbözőbb szempontok szerint vizsgálták. Ebbe a vizsgálódásba kapcsolódik az a kérdéskör, ami egyszerre foglalkoztatja a teológiát, a különböző filozófiai irányzatokat, jogi iskolákat és az egyházjogot, hogy mik az emberi jogok, vagyis azok az embertől elidegeníthetetlen alapok, amiket senki nem léphet át. A kérdés nem csak a huszadik században merült fel. A történelem folyamán, a kultúrában és a jogalkotásban különböző módon már megjelentek az egyes emberi jogok kifejtése. Sőt a természetjogi gondolkodás - aminek kiindulópontja az ember -, mindig is életben tartotta azt az elképzelést, hogy az emberi méltóságból adódóan léteznek átléphetetlen jogok és kötelességek, melyeket mindenkinek tisztelni kell. A kereszténység illeszkedik a történelembe, így az Egyházra is hatást gyakorolt az egyes nemzetek és kultúrák hagyománya és jogi gondolkodása. Ez különösen igaz a zsidó, a római, a germán jogi és társadalmi hagyományra. Lépten-nyomon megtalálhatóak tehát az Egyház gondolkodásában és jogalkotásában ezeknek a kultúráknak az emberről és jogairól alkotott felfogása. Ugyanakkor azonban az Egyház illetékes arra, hogy ítéletet mondjon minden olyan dologban, amely az ember alapvető jogait és a lelkek üdvét érinti.1 Ez abból a tényből adódik, hogy az Egyház a kinyilatkoztatásból, vagyis az Istentől az írásban és a hagyományban neki ajándékozott isteni tanításból indul ki. Így amikor az emberi jogokat vizsgáljuk, akkor nemcsak az emberből, az emberi természetből, hanem az ő eredetéből, vagyis az Istenből indulunk ki. Ez egyben ellenőrzőelv is az Egyház számára. Hiszen az emberi jogok megközelítésnek és kifejtésének a legnagyobb hibája, sőt e kifejtés sikertelensége, illetve a szép gondolatok megvalósításának akadálya, hogy az ember elfelejtette, hogy nem beszélhet emberi jogokról, ezek nem lesznek betartathatóak, ha elfelejti az ember eredetét, az Istent. Az Egyház jogi rendszerében, filozófiai gondolkodásában és mindennapi életében régtől jelen vannak azok az elemek, amiket ma emberi jogoknak 1 Vö. Gaudium et spes (GS), a II. Vatikáni Zsinat lelkipásztori rendelkezése az Egyházról és a mai világ viszonyáról, 76. pont; Dignitatis humanae (DH), a II. Vatikáni Zsinat nyilatkozata a vallásszabadságról 14. pont; Egyházi Törvénykönyv (CIC) 747. kán. 2.. 7
nevezünk. A II. Vatikáni Zsinat dokumentumaiban - az 1983-ban kiadott ma is hatályos Egyházi Törvénykönyvben illetve más pápai és szentszéki megnyilatkozásokban gyakori, hogy a világi jog által is megfogalmazott úgynevezett emberi jogok kerülnek bemutatásra. A kötetben található tanulmányok célja az, hogy rámutassanak arra, hogy az Egyház gondolkodásában, filozófiájában és jogában léteznek azok a kérdések, amelyek az emberi jogok területéhez tartoznak, de az ezekről alkotott kép, az egyes jogok határa éppen a kinyilatkoztatás ellenőrző szerepe miatt más, mint a többi jogi és filozófiai iskolák elképzelésében. Így például az emberi élet védelme, az életállapot szabad megválasztása, a jó hírnév és az intimszféra védelme, a vallás- és lelkiismereti szabadság jelentése és ezeknek a jogoknak a gyakorlási lehetősége sokban eltér a világi jogrendekben rögzítettektől. Emellett igyekeztünk - speciálisan az Egyház belső életét érintő néhány kérdésen belül, mint például a papnevelés vagy a szerzetesi élet -, bemutatni, hogy itt hogyan jelennek meg az emberi jogok és milyen nyitott kérdések merülnek fel. A tanulmányok egy része arra vállalkozik, hogy bemutassa, hogy az emberi jogok különböző jogi rendszerekben, közöttük az elmúlt évek magyar jogalkotásában hogyan jelentek meg, és így érzékelhetővé tegye az egyes elképzelések és az Egyház felfogása közötti azonosságokat, illetve különbözőségeket is. Szívből remélem, hogy tanszékünk első kötete segítségére lesz a teológusoknak, a filozófusoknak, a jogászoknak, valamint a kánonjogászoknak és természetesen mindenkinek, akit a kérdés érdekel, hogy jobban megértse az úgynevezett emberi jogokat úgy, ahogy az Egyház gondolkodik azokról. Budapest, 2010. április 18. O r o sz A n d r á s L ó r á n t O F M rektor Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 8
A L'Harmattan Kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L'Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. Tel.: (1) 267-5979 harmattan@harmattan.hu; www.harmattan.hu
SAPIENTIA IURIS Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulója alkalmából számos, a Nyilatkozat természetével, eredményeivel és kihívásaival foglalkozó munka született. Jelen kötet az emberi jogok kérdését egy sajátos nézőpontból mutatja be. Ez a sajátos nézőpont a Katolikus Egyház filozófiai, teológiai, illetve kánonjogi felfogása és hagyománya. A világi jogi hagyományhoz kapcsolódó írások is igyekeznek az Egyház megközelítését felvillantani. Az emberi jogok ókori megjelenésének bemutatásával az emberi élet védelmének olyan irányát láthatjuk, amely az Egyház későbbi tanításában is megtalálható. De a keresztény tanítás körvonalazódik a természetjogi megközelítésnek, a magyar jogalkotás emberi jogokhoz kapcsolódó törvényeinek és törvényjavaslatainak, valamint a 20. századi filozófia egyes nagy irányzatainak bemutatásán keresztül is. A kötetben mégis többnyire olyan tanulmányok találhatók, amelyek a Katolikus Egyház jogalkotásához és belső rendjéhez kapcsolódnak, Így az emberi jogok és az egyházjog általános kapcsolatának bemutatásán túl az Egyház belső életének jelentős kérdéseit, jogintézményeit és kánonjogi témáit tárgyalja, azt szemléltetve, hogy ezeken a területeken hogyan érvényesülhetnek az emberi jogok. Ennek megfelelően azokra a kérdésekre is választ keres, hogy mit jelentenek az általános emberi jogok a papnevelésben, miként érhetők tetten a megszentelt élet intézményeiben, mit ért az Egyház vallásszabadság alatt, milyen lehetőségeket biztosít az egyházi közigazgatási eljárás az emberi jogok védelmére, illetve mi az Egyház társadalmi tanításának és az emberi jogoknak a kapcsolata. A tanulmányokból nyilvánvalóvá válik, hogy a Katolikus Egyház nagyra értékeli az egyes emberi jogokat, ennek következtében azok valódi összekötő kapoccsá válhatnak a két jogrend, a világi és a kánoni között. Ugyanakkor számos területen - az emberi élet védelmének határa, a vallásszabadság, a jó hírnév védelme, az életállapot szabad megválasztása - az Egyház tanítása eltér a világi jogrend általános állásfoglalásától. A kötet hasznos és érdekes munkákat tartalmaz nemcsak kánonjogászok és világi jogászok, hanem teológusok, filozófusok, valamint mindazok számára, akiket az Egyház emberi jogok területén kialakított felfogása érdekel. 2 300 Ft