Tartalom Tartalom... I Ábrajegyzék... VII Függelékjegyzék...VIII Táblázatjegyzék...VIII 1. Bevezetés...1 2. A Nyugati-Mecsek helye és szerepe a dél-dunántúli régióban...3 3. A Nyugati-Mecsek földtani képződményei...6 3.1. PALEOZOIKUM...8 3.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit)...8 3.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit)...9 3.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit)...9 3.2. SZILUR...10 3.2.1. Szalatnaki Agyagpala Formáció (agyagpala, konglomerátum)...11 3.3. PERM...11 3.3.1. Korpádi Homokkő Formáció (vörös, zöld homokkő, konglomerátum)...11 3.3.2. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit)...12 3.3.3. Cserdi Formáció (vörös, kavicsos homokkő)...12 3.3.4. Bodai Aleurolit Formáció (vékonyréteges átmeneti homokkő, vörösesbarna aleurolit)...14 3.3.5. Kővágószőlősi Homokkő Formáció...16 3.3.5.1. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Bakonyai Homokkő Tagozat (vörös, szürke, zöld homokkő, konglomerátum)...18 3.3.5.2. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Kővágótöttösi Homokkő Tagozat (szürke és zöld homokkő)...18 3.3.5.3. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Cserkúti Homokkő Tagozat (vörös homokkő)...20 3.4. MEZOZOIKUM...20 3.5. TRIÁSZ...21 3.5.1. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, vörös homokkő és aleurolit)...21 3.5.2. Patacsi Aleurolit Formáció (vörös és zöld homokkő, aleurolit, agyagkő)...23 3.5.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció...25 3.5.3.1. Hetvehelyi Dolomit Formáció Magyarürögi Anhidrit Tagozat (dolomitmárga, márga, agyagkő, anhidrit és gipsztelepekkel)...25 3.5.3.2. Hetvehelyi Dolomit Formáció Hetvehelyi Dolomit Tagozat (dolomitmárga, márga, agyagkő)...26 3.5.3.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció Viganvári Mészkő Tagozat (mészkő, mészmárga-betelepüléses mészkő)...26 3.5.4. Rókahegyi Dolomit Formáció (vörös határdolomit )...27 3.5.5. Lapisi Mészkő Formáció (lemezes mészkő, dolomit lencsékkel)...28 3.5.6. Zuhányai Mészkő Formáció...30 3.5.6.1. Zuhányai Mészkő Formáció Bertalanhegyi Mészkő Tagozat (brachiopodás mészkő, mészmárga)...31 I
dr. Chikán Géza 3.5.6.2. Zuhányai Mészkő Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat (sárga-szürke foltos mészkő másodlagos dolomit lencsékkel)...31 3.5.7. Csukmai Formáció...33 3.5.7.1. Csukmai Formáció Kozári Mészkő Tagozat (vastagpados, finomkristályos mészkő, másodlagos dolomittömzsökkel)...33 3.5.7.2. Csukmai Formáció Káni Dolomit Tagozat (mikrokristályos, rétegzett dolomit, dolomitosodott mészkő)...35 3.5.8. Kantavári Formáció (sötétszürke agyagos mészkő, palás agyag, agyagos homokkő, alsó részén helyenként szürke, vörösesbarna tufás sziderit, szideriteskaolinos agyagkő)...35 3.5.9. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, aleurolit és agyagkő növénymaradványokkal, Phyllopodákkal)...37 3.6. TRIÁSZ JURA...38 3.6.1. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, aleurolit, palás agyag, agyagkő, kőszéntelepek)...38 3.7. JURA...39 3.7.1. Vasasi Márga Formáció (homokkő és homokkőpados gryphaeás márga)...40 3.8. KRÉTA...40 3.8.1. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (alkálibazalt telérek)...40 3.9. HARMADIDŐSZAK...40 3.10. PALEOGÉN...41 3.10.1. Szentlőrinci Formáció (aleurit, homokkő, konglomerátum, szenes agyag)...41 3.11. NEOGÉN...41 3.11.1. Szászvári Formáció (kavics, konglomerátum, homok, homokkő, agyagmárga, tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal)...41 3.11.1.1. Szászvári Formáció Szászvári Tagozat (konglomerátum, homokkő, agyagmárga)...42 3.11.1.2. Szászvári Formáció Mecseknádasdi Tagozat (konglomerátum, homok, homokkő, tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal)...43 3.11.2. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa)...44 3.11.3. Keresztúri Formáció (homok, homokkő, kőzettörmelék, agyag)...45 3.11.4. Budafai Formáció...45 3.11.4.1. Budafai Formáció Pécsváradi Tagozat (konglomerátum, kongériás mészkő, homokkő)...46 3.11.4.2. Budafai Formáció, Komlói Agyagmárga Tagozat (kavics, homok, homokkő, halpikkelyes agyagmárga)...47 3.11.4.3. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat (konglomerátum, kavics, homok, homokkő)...48 3.11.5. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga)...50 3.11.6. Tari Dácittufa Formáció (dácittufa, -tufit)...51 3.11.7. Tekeresi Slír Formáció (kőzetlisztes, homokos agyagmárga, márga)...51 3.11.8. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (sekélytengeri kavicsos, homokos mészkő, konglomerátum)...52 3.11.9. Rákosi Mészkő Formáció (lithothamniumos mészkő)...54 3.11.10. Szilágyi Agyagmárga Formáció (molluszkás agyagmárga, kőzetlisztes agyagmárga)...54 3.11.11. Kozárdi Formáció, Tinnyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, mészhomokkő, oolitos mészkő)...54 II
3.11.12. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga)...55 3.11.13. Dunántúli Formációcsoport (limonitos homok, homokkő, kőzetlisztes agyagmárga)...55 3.11.14. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok)...56 3.11.15. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag)...57 3.12. NEGYEDIDŐSZAK...58 3.12.1. Pleisztocén...58 3.12.1.1. Lösz, löszváltozatok (kőzetliszt, agyagos kőzetliszt, homokos kőzetliszt)...59 3.12.1.2. Folyóvízi kavics, homok, kőzettörmelékes homok, homokos agyag, agyag...61 3.12.2. Pleisztocén-holocén...61 3.12.2.1. Lejtőüledékek...61 3.12.2.2. Forrásvízi mészkő...62 3.12.2.3. Áthalmozott lösz...62 3.12.3. Holocén...63 4. A földtani képződmények gazdaságföldtani potenciálja...65 4.1. A gazdaságföldtan új értelmezése...65 4.2. A földtani képződmények gazdasági értékének meghatározása...69 4.2.1. A földtani képződmények mint természeti erőforrások gazdasági (pénzbeli) értékelése...69 4.2.1.1. A gazdasági érték típusai...70 4.2.1.2. A gazdasági értékbecslés módszerei...75 4.2.1.2.1. Nem a keresleti görbe szerint értékelő módszerek... 77 4.2.1.2.2. A keresleti görbe alapján értékelő módszerek... 79 4.2.1.2.2.1. A keresleti függvény, a kereslet kínálat ár viszonya; a piaci kereslet......79 4.2.1.2.2.2. Az árváltozás hatásai; a hicksi és a marshalli keresleti görbe...82 4.2.1.2.2.3. A kinyilvánított preferencián alapuló módszerek...84 4.2.1.2.2.4. A feltárt preferencián alapuló módszerek...86 4.2.2. A földtani képződmények pénzbeli értékelésének szempontjai...88 5. A Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek gazdaságföldtani értékelése...90 5.1. Az egyes földtani képződménycsoportok értékelése...91 5.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit)...91 5.1.1.1. Ásványi nyersanyagok...91 5.1.1.2. További értékelési szempontok...91 5.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit)...92 5.1.2.1. Ásványi nyersanyagok...92 5.1.2.2. További értékelési szempontok...92 5.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit)...92 5.1.3.1. Ásványi nyersanyagok...92 5.1.3.2. További értékelési szempontok...92 5.1.4. Szalatnaki Agyagpala Formáció (?)...92 5.1.4.1. Ásványi nyersanyagok...93 5.1.4.2. További értékelési szempontok...93 5.1.5. Korpádi Homokkő Formáció (homokkő, konglomerátum)...93 5.1.5.1. Ásványi nyersanyagok...93 III
dr. Chikán Géza 5.1.5.2. További értékelési szempontok...93 5.1.6. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit)...93 5.1.6.1. Ásványi nyersanyagok...93 5.1.6.2. További értékelési szempontok...93 5.1.7. Cserdi Formáció (kavicsos homokkő)...94 5.1.7.1. Ásványi nyersanyagok...94 5.1.7.2. További értékelési szempontok...94 5.1.8. Bodai Aleurolit Formáció (homokkő, aleurolit)...94 5.1.8.1. Ásványi nyersanyagok...94 5.1.8.2. További értékelési szempontok...94 5.1.9. Kővágószőlősi Homokkő Formáció (homokkő)...95 5.1.9.1. Ásványi nyersanyagok...95 5.1.9.1.1. Uránérc... 95 5.1.9.1.2. Feketekőszén... 95 5.1.9.1.3. Építőkő... 96 5.1.9.2. További értékelési szempontok...96 5.1.10. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, homokkő)...96 5.1.10.1. Ásványi nyersanyagok...96 5.1.10.1.1. Építőkő... 96 5.1.10.2. További értékelési szempontok...97 5.1.11. Patacsi Aleurolit Formáció (aleurolit, homokkő)...97 5.1.11.1. Ásványi nyersanyagok...97 5.1.11.1.1. Rézérc... 97 5.1.11.2. További értékelési szempontok...98 5.1.12. Hetvehelyi Dolomit Formáció (aleurolit, dolomit, dolomitmárga, mészkő)...98 5.1.12.1. Ásványi nyersanyagok...98 5.1.12.1.1. Gipsz anhidrit és magnezit... 98 5.1.12.2. További értékelési szempontok...99 5.1.13. Rókahegyi Dolomit Formáció, Lapisi Mészkő Formáció, Zuhányai Mészkő Formáció, Csukmai Formáció (mészkő, dolomit)...99 5.1.13.1. Ásványi nyersanyagok...99 5.1.13.1.1. Építőkő... 99 5.1.13.1.2. Rézérc... 100 5.1.13.2. További értékelési szempontok...101 5.1.14. Kantavári Formáció (agyagos mészkő, agyagos homokkő, sziderites agyagkő)...102 5.1.14.1. Ásványi nyersanyagok...102 5.1.14.1.1. Feketekőszén... 102 5.1.14.1.2. Olajpala... 102 5.1.14.1.3. Rézérc... 103 5.1.14.1.4. Építőkő... 103 5.1.14.2. További értékelési szempontok...103 5.1.15. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, agyag, aleurolit)...103 5.1.15.1. Ásványi nyersanyagok...104 5.1.15.1.1. Feketekőszén... 104 5.1.15.1.2. Vasérc... 104 5.1.15.1.3. Építőkő... 104 5.1.15.2. További értékelési szempontok...104 IV
5.1.16. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, márga, kőszéntelepek)...105 5.1.16.1. Ásványi nyersanyagok...105 5.1.16.1.1. Feketekőszén... 105 5.1.16.1.2. Vasérc... 106 5.1.16.2. További értékelési szempontok...106 5.1.17. Vasasi Márga Formáció (homokkő, márga)...106 5.1.17.1. Ásványi nyersanyagok...107 5.1.17.2. További értékelési szempontok...107 5.1.18. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (bazalt)...107 5.1.18.1. Ásványi nyersanyagok...107 5.1.18.2. További értékelési szempontok...107 5.1.19. Szentlőrinci Formáció (konglomerátum, szenes agyag)...107 5.1.19.1. Ásványi nyersanyagok...108 5.1.19.1.1. Barnakőszén... 108 5.1.19.2. További értékelési szempontok...108 5.1.20. Szászvári Formáció (kavics, homok, aleurit, agyag)...108 5.1.20.1. Ásványi nyersanyagok...108 5.1.20.1.1. Barnakőszén... 108 5.1.20.1.2. Kavics... 109 5.1.20.1.2.1.Szászvári Tagozat...109 5.1.20.1.2.2.Mecseknádasdi Tagozat...109 5.1.20.2. További értékelési szempontok...110 5.1.21. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa)...111 5.1.21.1. Ásványi nyersanyagok...111 5.1.21.2. További értékelési szempontok...111 5.1.22. Keresztúri Formáció (kőzettörmelék, kavics, homok)...111 5.1.22.1. Ásványi nyersanyagok...111 5.1.22.1.1. Uránérc... 111 5.1.22.2. További értékelési szempontok...112 5.1.23. Budafai Formáció (homokkő, konglomerátum, kavics, agyagmárga)...112 5.1.23.1. Ásványi nyersanyagok...112 5.1.23.1.1. Barnakőszén... 112 5.1.23.1.2. Olajpala... 113 5.1.23.1.3. Építőkő... 113 5.1.23.1.4. Durvakerámiai nyersanyagok... 114 5.1.23.1.5. Kavics... 115 5.1.23.2. További értékelési szempontok...116 5.1.24. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga))...116 5.1.24.1. Ásványi nyersanyagok...116 5.1.24.2. További értékelési szempontok...116 5.1.25. Tari Formáció (dácittufa és -tufit)...117 5.1.25.1. Ásványi nyersanyagok...117 5.1.25.1.1. Bentonit... 117 5.1.25.2. További értékelési szempontok...117 5.1.26. Tekeresi Slír Formáció (agyagmárga, márga)...117 5.1.26.1. Ásványi nyersanyagok...118 5.1.26.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok... 118 5.1.26.2. További értékelési szempontok...118 V
dr. Chikán Géza 5.1.27. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (mészkő, homokkő)...118 5.1.27.1. Ásványi nyersanyagok...119 5.1.27.1.1. Barnakőszén... 119 5.1.27.1.2. Építőkő... 119 5.1.27.2. További értékelési szempontok...119 5.1.28. Rákosi Mészkő Formáció (mészkő)...120 5.1.28.1. Ásványi nyersanyagok...120 5.1.28.2. További értékelési szempontok...120 5.1.29. Szilágyi Agyagmárga Formáció (agyagmárga)...120 5.1.29.1. Ásványi nyersanyagok...120 5.1.29.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok... 120 5.1.29.2. További értékelési szempontok...121 5.1.30. Kozárdi Formáció, Tinnyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, oolitos mészkő)...121 5.1.30.1. Ásványi nyersanyagok...121 5.1.30.1.1. Bentonit... 121 5.1.30.1.2. Építőkő... 121 5.1.30.1.3. Durvakerámiai nyersanyagok... 122 5.1.30.2. További értékelési szempontok...122 5.1.31. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga)...123 5.1.31.1. Ásványi nyersanyagok...123 5.1.31.1.1. Barnakőszén... 123 5.1.31.1.2. Bentonit... 123 5.1.31.2. További értékelési szempontok...123 5.1.32. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok)...123 5.1.32.1. Ásványi nyersanyagok...123 5.1.32.1.1. Építőkő... 123 5.1.32.1.2. Homok... 124 5.1.32.2. További értékelési szempontok...124 5.1.33. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag)...125 5.1.33.1. Ásványi nyersanyagok...125 5.1.33.1.1. Barnakőszén... 125 5.1.33.1.2. Durvakerámiai nyersanyagok... 125 5.1.33.2. További értékelési szempontok...126 5.1.34. Löszváltozatok...126 5.1.34.1. Ásványi nyersanyagok...126 5.1.34.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok... 126 5.1.34.2. További értékelési szempontok...128 5.1.35. Folyóvízi képződmények...128 5.1.35.1. Ásványi nyersanyagok...128 5.1.35.2. További értékelési szempontok...129 5.1.36. Lejtőüledékek...129 5.1.36.1. Ásványi nyersanyagok...129 5.1.36.2. További értékelési szempontok...129 5.1.37. Forrásvízi mészkő...129 5.1.37.1. Ásványi nyersanyagok...129 5.1.37.2. További értékelési szempontok...130 5.1.38. Holocén...130 VI
5.1.38.1. Ásványi nyersanyagok...130 5.1.38.2. További értékelési szempontok...130 5.2. A képződmények pontértékeinek összesítése...131 5.3. A pontértékek közgazdasági értelmezése...134 6. Összefoglalás...139 7. Summary...141 8. Irodalom...144 9. Függelék...151 Ábrajegyzék 1. ábra A kutatási terület helyzete...4 2. ábra A Nyugati-Mecsek egyszerűsített földtani térképe...6a 3. ábra. A Nyugati-Mecsek Szigetvár felől nézve (10-szeres túlmagasítás)...6 4. ábra A Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek elvi rétegoszlopa...8a 5. ábra. A Bodai Formáció feltárása Boda D-i végén...15 6. ábra. A Kővágószőlősi Homokkő rétegei Cserkúttól D-re...17 7. ábra. Jakabhegyi Formáció, főkonglomerátum. A "Babás szerkövek" Kővágószőlőstől É-ra...22 8. ábra. Patacsi Formáció. Vörös, sárga, zöld aleurolit és homokkő rétegek a patacsi Lőtér-dűlőben...24 9. ábra. Hetvehelyi Formáció, Magyarürögi Tagozat. Dolomitmárga és aleurolit váltakozása Pécsett, a Bárány út mellett...25 10. ábra. Hetvehelyi Formáció, Viganvári Tagozat. Erősen gyűrt mészkő-rétegek az abaligeti út mellett...27 11. ábra. Lapisi Formáció. Gyűrt vékonyréteges mészkő a Lapisi úton...29 12. ábra. Zuhányai Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat. Vastagpados mészkő a Misinára vezető út mellett. Karrosodás nyomai a mészkő felületén...32 13. ábra. Csukmai Formáció Kozári Tagozat. A felhagyott kozári kőfejtő, azuritosmalachitos bevonat a mészkő repedésében...34 14. ábra. Kantavári Formáció. A felhagyott kantavári kőfejtő és jellegzetes fekete agyagos mészköve...36 15. ábra. Karolinavölgyi Homokkő Formáció rétegei és durvaszemű homokköve a pécsi Lámpás-völgyben...38 16. ábra. Mecseki Kőszén Formáció. A Pécsbánya és a Misina közötti működő külfejtés...39 17. ábra. Szászvári Formáció Szászvári Tagozat. Homokkő és polimikt kavicsanyag egymással váltakozó rétegei a Hosszú-völgyben...42 18. ábra. A 9019. fúrás részlete, földes-fás barnakőszén betelepülés középdurvaszemű homokban...44 19. ábra. Kongériás homokkőpad a Háromházpusztától Ny-ra lévő völgyben...46 20. ábra. Halpikkelyes agyagmárga az orfűi szerpentin kanyarjában...47 21. ábra. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat. Durvakavicsos konglomerátum rétegek Magyarhertelendtől DK-re...49 VII
dr. Chikán Géza 22. ábra. Tufás, homokos, kőzetlisztes márga feltárása a Herman Ottó tó D-i gátjánál...52 23. ábra. Enyhén gyűrt lajtamészkő-rétegek a bodolyabéri szinklinálisban. Echinodermata-maradvány...53 24. ábra. Kállai Formáció. Kvarchomok-kibúvás az egykori bükkösdi homokbányában...57 25. ábra. Somlói Formáció. 10 cm-es elmozdulás kőzetlisztes homokban a szentlőrinci homokbányában...58 26. ábra. Vályogszintek és lösz-szintek váltakozása triász mészkő egyenetlen felszínén Bükkösdnél...60 27. ábra. Forrásvízi mészkő Pécstől É-ra, a Melegmányi-völgyben...62 28. ábra. A különböző értéktípusok kapcsolata (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001, CHIKÁN 2002 után)...75 29. ábra A mosott folyami kavics egyszerű keresleti függvénye...80 30. ábra A mosott folyami kavics kínálati függvénye...81 31. ábra Az árváltozás hatásai a fogyasztóra (Hicks módszere, KOPÁNYI 1993 után)...83 32. ábra. Az abaligeti cseppkőbarlang bejárata...102 Függelékjegyzék Függelék 1. táblázat. A kutatási terület településeinek területi és lakossági adatai.153 Függelék 2. táblázat. A Patacsi Tagozat ritkaelem átlagai...155 Függelék 3. táblázat. A Magyarürögi Tagozat képződményeinek MgO-tartalma...157 Függelék 4. táblázat. A Mánfai Sziderit néhány laboratóriumi vizsgálati eredménye...159 Függelék 5. táblázat. A XI., szerkezetkutató fúrásban harántolt széntelepek elemzési eredményei...161 Függelék 6. táblázat. Miocén kavicsminták technológiai vizsgálati eredményei...163 Függelék 7. táblázat. Nyugat-mecseki agyagminták technológiai vizsgálatának eredményei...165 Táblázatjegyzék 1. táblázat. A pénzbeli értékelési módszerek összefoglalása (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001 nyomán)...77 2. táblázat. A nyugat-mecseki földtani képződmények gazdasági pontértéke...133 3. táblázat. A nyugat-mecsek földtani képződményeinek egyéni preferenciasorrendje...134 VIII
1. Bevezetés A hazai ásványi nyersanyagok számbavétele, nyilvántartása hosszú évek óta eredményes munkával folyik az erre hivatott intézményekben. Nyersanyagkészleteinkről típus és vagyon szerinti kimutatások készülnek évről-évre, segítve a bányászati perspektívák felmérését és a termelési lehetőségek megtervezését. A gazdaságföldtani vizsgálatnak azonban ugyanakkor nemcsak a nyersanyagokra, hanem más, a földtani képződmények sajátosságaiból eredő gazdasági perspektívákra is ki kell terjednie. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás regionális szemléletet követel meg a földtani képződmények gazdasági potenciáljának értékelésében is. Dolgozatomban a Dél-dunántúli Régió egy, az ország területének mintegy 0,6%-át kitevő területének, a Nyugati-Mecseknek a földtani adottságaival foglalkozom annak a koncepciónak az alapján, hogy a földtani felépítés, a földtani képződmények sokkal jelentősebb szerepet játszanak egy térség életében, mint ahogy azt a közgondolkodás számon tartja. Dolgozatom arra mutat rá, hogy bár az élet nagyon sok területére közvetlen gazdasági hatással vannak a földtani képződmények, a geológiai folyamatok, a földtani ismeretek országosan messze az elvárható szint alatt vannak. A dolgozat első részében kutatási terület néhány földrajzi és népességi adatát és információját foglaltam össze. A második részben ismertetem a területet felépítő földtani képződményeket, a róluk kialakult szakmai ismereteket és álláspontokat. A harmadik rész a földtani képződményeknek, mint természeti erőforrásoknak gazdasági értékelési lehetőségeivel foglalkozik. E fejezetben a szükséges mértékig bizonyos közgazdasági alapismereteket is tárgyalok. A negyedik részben meghatározott szempontok szerint értékelem az egyes képződmények gazdaságföldtani jelentőségét, az ötödik fejezetben ezt összefoglalom, s következtetéseket vonok le belőle. Az összefoglalásban vázolom a gazdasági értékelésen túlmutató pénzbeli értékelés fontosságát, az ahhoz szükséges további feladatokat, s a távlati kutatási célt: a terület földtani képződményei piaci viszonyok között meghatározott gazdasági-pénzbeli értékének folyamatos karbantartását. A függelékben helyeztem el azokat a felhasznált adatokat, amelyek táblázatos módon jobban áttekinthetők, s amelyek a szöveg megértéséhez nem feltétlenül, de alátámasztásához annál inkább szükségesek. Illusztrációként néhány fényképet helyeztem el a szöveg között, amelyek a legfontosabb képződményekről készültek. Ezeket magam készítettem. 1
dr. Chikán Géza Köszönetemet szeretném kifejezni dr. NÉMEDI VARGA Zoltán professzornak (Miskolci Egyetem) megértő és lelkesítő támogatásáért, dr. BARACSKAI Zoltán professzornak (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) a vezetői döntéstámogatási rendszerrel való bánásmód megismertetéséért, KÓKAI András, dr. KOLOSZÁR László és dr. MARSI István kollégáimnak támogató türelméért, RÓTH László kollégámnak az informatikai segítségéért, BODNÁR Erikának hazai és külföldi szakmai szerepléseim menedzseléséért, valamint Matthias ECKSTEIN, Marielle FRAEFEL, Izabela WÓJCIK és Öykü AŞIKOĞLU IAESTE-hallgatóimnak a számomra nyújtott technikai segítségért. 2
2. A Nyugati-Mecsek helye és szerepe a dél-dunántúli régióban Kutatási területem a Mecsek hegység nyugati részét foglalja magában (1. ábra). A mintegy 500 km 2 -nyi terület Pécs megyei jogú várostól ÉNy-ra helyezkedik el, s a baranyai megyeszékhely közelsége különösen kiemelt jelentőségűvé teszi a terület földtani felépítésének a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatását, illetve a földtani felépítés gazdasági szempontból történő hasznosíthatóságának elemzését. A Nyugati-Mecsek földtani-földrajzi szempontból az a tagolt dombvidék, amely Pécstől ÉNy-ra helyezkedik el, s felépítésének meghatározója a perm-triász képződmények alkotta antiklinális. Délen a Pécsi-víz völgye, nyugaton és részben É-on a Zselic, míg keleten a Keleti-Mecsek határolja. Az értékelésbe bevont terület ennél valamivel nagyobb, a Magyar Állami Földtani Intézet által 1985-ben kiadott, a Nyugati-Mecsek földtani térképe (2. ábra) területével egyezik meg. Közigazgatásilag Pécs város egy része, Komló város egy része, Tormás, Mindszentgodisa, Oroszló, Varga, Liget, Mecsekpölöske, Bakóca, Kisbeszterce, Kishajmás, Bodolyabér, Magyarhertelend, Magyarszék, Almamellék, Csebény, Horváthertelend, Szentkatalin, Husztót, Kovácsszénája, Ibafa, Okorvölgy, Abaliget, Orfű, Almáskeresztúr, Dinnyeberki, Nyugotszenterzsébet, Nagyváty, Helesfa, Bükkösd, Hetvehely, Cserdi, Boda, Bakonya, Kővágószőlős, Kővágótöttös és Cserkút községek különböző nagyságú része esik a területre (a területre és népességre vonatkozó legfontosabb adatokat a Függelék 1. táblázat foglalja össze). Morfológiailag a terület nagy része tagolt dombvidék, amely DDK felé fokozatosan emelkedve hegyvidéki jellegűvé válik, s ezt D felől a Pécsi-víz völgye határolja le. Legmagasabb pontja a Tubes 612 m tszf magassággal, míg legmélyebb pontja a Baranya-csatorna völgyében található (130 m tszf). A domborzati formák nagymértékben függnek az alapot adó földtani képződmények kifejlődésétől. A karbonátos mezozoos képződménysor egy része karsztosodott, itt a karsztjelenségek gazdagítják a formaelemeket. A homokkő-kifejlődésű alaphegységi képződmények területén ismét más formák uralkodnak, míg a fedőhegység nagyrészt laza képződménysorával borított területeken a dombvidéki formák uralkodók, viszonylag mélyen bevágódott völgyekkel, meredek völgyoldalakkal, de kis relatív szintkülönbségekkel. 3
dr. Chikán Géza 1. ábra. A kutatási terület helyzete (a vékony vonal a földtani térkép határa) Vízrajzi szempontból a terület legnagyobb része a Dráva vízgyűjtőjéhez tartozik, ettől Csebény, Karácodfa, Tekeres, Orfű közt húzható zegzugos vonallal választható el a Kapos vízgyűjtőjéhez tartozó kisebb területrész. Természetes növénytakaró nagyrészt csak a hegyvidéki területeken található meg, itt is erősen érvényesül az emberi tevékenység hatása, máshol a természetes növénytakarót teljesen felváltotta a kultúrnövényzet. Az úthálózat közepes fejlettségű, a községek nagy része épített úttal rendelkezik; a Budapest-Pécs vasúti fővonal egy szakasza átszeli. A mezőgazdasági művelés a terület nagy részére jellemző, de ipari tevékenység is folyik, s néhány kisebb, helyi jelentőségű építőanyag-bányán kívül a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) is e területen belül fejtette ki bányászati és ércdúsítási tevékenységét a bánya 1997-ben történt bezárásáig. A rendszerváltás utáni súlypont-áthelyeződések, a privatizációs és gazdaságossági szempontok előtérbe kerülése következtében a terület elvesztette korábbi központi helyzetét. Mind a szénbányászat visszafejlesztése, mind az uránérc-bányászkodás befejezése negatív hatással 4
volt a terület fejlődésére: nagy számú munkahely szűnt meg, amelyek helyett kevés új munkalehetőséget kínált az elmúlt 10-12 évben a viszonylag kevéssé szerencsés geopolitikai helyzet is: a délszláv válság és a háborúk, illetve az Európai Uniónak a délszláv térség megítélésében mutatkozó fenntartásai a befektetők számára sem tették túl vonzóvá a területet. A Nyugati-Mecsek az ország ritkán lakott részei közé tartozik (Függelék 1. táblázat). Az átlagos népsűrűség csak az országos átlag kétharmada még akkor is, ha a Pécset (1005 fő/km 2 ) és Komlót (609 fő/km 2 ) teljes egészében ide számítjuk. Ezek kihagyásával alig több, mint 30 fő/km 2 az átlagos népsűrűség. 39 önálló település található a területen, s van, amelyiknek lakosságszáma nem éri el még a 100 főt sem. A hatvanas évektől kezdve érzékelhető elvándorlás falvak megszűnéséhez (Gyűrűfű, Korpád), összevonásához (Mindszentgodisa, Szentkatalin), később üdülőfalvak kialakulásához (Orfű, Kán, Gorica) vezetett. A területre korábban jellemző gazdasági tevékenység is erősen átalakulóban van: a szénbányászat visszafejlesztése, az uránbányászat befejezése az ipari infrastruktúra hanyatlását idézte elő, jelentős munkaerő-piaci gondokat okozva. A térségben a sajátos mikroklíma következtében a mezőgazdasági ágazatok közül elsősorban az erdőgazdálkodásnak lehet kiemelt szerepe, a talajok minősége sok esetben nem megfelelő a hatékony kultúrnövény-termesztéshez. A korábban itt folyó kézműipari tevékenységek nagy része is hanyatlóban van, az értékesítési nehézségek miatt például a fazekasság korábban működött műhelyei (Kishajmás, Bakóca) is eltűntek a piacról. A terület földtani adottságaiban rejtőznek további lehetőségek a térség gazdaságának új alapokra, az európai uniós követelményeknek is megfelelő irányba állításához. Ehhez az szükséges, hogy a szakemberek kiértékeljék, a terület gazdáihoz eljuttassák, velük megértessék a természeti erőforrások e fontos csoportjának ismeretében rejlő lehetőségeket, hogy akár a mezőgazdasági, akár a távlati ipari tervezés, akár a turizmus, akár a környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó beruházások új és magasabb szintre emelhessék a régión belül ezt a tájegységet, amely a Dél-Dunántúli Régió három nagyvárosának, Pécsnek, Kaposvárnak és Dombóvárnak a háromszögében, igen jó stratégiai helyzetben foglal helyet. 5
dr. Chikán Géza 3. A Nyugati-Mecsek földtani képződményei A hegység földtani felépítése elég részletesen ismert (2., 3. ábra). A korábbi kutatások során elkészült a hegység 1:25 000-es fedetlen földtani térképe (CHIKÁN, CHIKÁNNÉ, KÓKAI 1985), s részletes értékelő munka született a hegység kainozoos földtani képződményeiről (CHIKÁN, 1991). A negyedidőszaki fedőképződmények vizsgálatára, térképezésére az Egységes Országos Földtani Térképrendszer 1:100 000-es térképsorozatának elkészítése kapcsán került sor (CHIKÁN 2002). 3. ábra. A Nyugati-Mecsek Szigetvár felől nézve (10-szeres túlmagasítás) A területről rendelkezésünkre álló földtani adatok megszerzése, értékelése érdekében végzett munkák közül az alábbiakat emelem ki. Az első földtani adatok a múlt század első évtizedeibő1 származnak. BEUDANT (1822) útleírása a permi képződményekre vonatkozó adatokat tartalmaz. LIPOLD (1852) alsó, középső-triász képződményeket ismertetett a területről. HAUER (1870) a Jakabhegyi Formáció képződményeit típusos alpi alsó-triász képződményeknek tartotta. Az 1870-es években a Magyar Királyi Földtani Intézet megkezdte az ország részletes földtani térképezését. A Nyugati-Mecsek területe BÖCKH és TELEGDI ROTH felvételi területe volt. Összefoglaló mű csak BÖCKH (1876) működéséről született. A területről készült 1:28 800-as térképe és rétegtani megfigyeléseinek jelentős része ma is helytálló. A térképezés során gyűjtött növénymaradványok meghatározásával STUR (1874) és HEER (1878) a rétegtani besorolás pontosításához járultak hozzá. A századforduló utáni időszakra VADÁSZ (1912 1935) megalapozó tevékenysége a jellemző. Kezdetben BÖCKH rétegtani beosztását használta, azonban 1935-ben megjelent 1:75 000-es térképe és a hegységről írott monográfiája már teljes egészében saját véleményét és eredményeit tükrözi (meg kell azonban jegyezni, hogy térképén a 6
Goricai-völgy triász képződménysora nyomdahibásan permként szerepel). Munkája alapul szolgált a későbbi térképezési munkákhoz is. A neogén képződmények faunisztikai és szerkezeti vizsgálatával STRAUSZ (1923 52) foglalkozott részletesen. A terület K-i részére a második világháború után a feketekőszén bányászathoz kapcsolódó térképezési munkák egy része is kiterjedt. Ekkor készült el IFJ. NOSZKY (1948 50) részletes, 1:25 000-es földtani térképe, mely tektonikai adatok nélkül ábrázolja Magyarszék környékének földtani viszonyait. Ugyancsak a szénbányászat felfejlesztéséhez kapcsolható, Komló város vízellátásának megoldását célzó munkát végzett WEIN (1955). Új szakasz kezdődött a Nyugati-Mecsek területének térképezésében 1955-ben, amikor a Földtani Tanács határo- zatot hozott a Mecsek-hegység földtani újrafelvételére. Ezt részben a feketekőszén bányászat további perspektíváinak feltárása, részben a Nyugati-Mecsekben akkor felfedezett uránérc hasznosíthatóságának eldöntése, elterjedésének megismerése indokolta. A térképezési munkát a K-i Mecseknek a Ny-i Mecsekkel határos részén a Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei: FÖLDI, HÁMOR, NAGY E., ÉS NAGY I. végezték, míg a Nyugati- Mecsekben a MÉV kutatói térképeztek 1:10 000-es és 1:25 000-es méretarányban: JÁMBOR, GLÖCKNERNÉ, KASSAI, KASZÁS, KOVÁCSNÉ PRANTNER, SOMOGYI, SOÓS, SZABÓ, SZEDERKÉNYI, TÖRÖK, TŐZSÉR, VÁRSZEGI, WÉBER járultak hozzá térképszerkesztéssel a terület földtani megismeréséhez. Ezzel egyidejűleg üledékföldtani, rétegtani, ősföldrajzi összefoglalások is születtek a területről. BARABÁS (1955) a felső-permi, NAGY (1968) a triász képződmények monográfiáját készítette el. A Keleti-Mecsek térképezésének eredményei alapján született, de a területre is érvényes, általánosítható törvényszerűségeket is feltárt HÁMOR (1970) miocén monográfiája. A részletes térképezés eredményeiről néhány térképmagyarázó is megjelent. A részeredményeket tárgyaló publikációk közül kiemelendő az alaphegységre vonatkozóan BARABÁS (1961 1979) JÁMBOR, SZABÓ (1961), MÉHES, ALFÖLDI (1960), KOVÁCSNÉ PRANTNER, JÁMBOR (1963), JÁMBOR (1962 1964), SZABÓ (1964), VIRÁGH (1960), VIRÁGH, VINCZE (1964, 1966), BALLA (1965, 1967), BARABÁSNÉ STUHL (1962, 1963, 1969, 1972, 1975, 1981), WÉBER (1965, 1978, 1981), a fedőhegység vonatkozásában HÁMOR (1970), HÁMOR, JÁMBOR (1964), JÁMBOR, SZABÓ (1961), KROLOPP (1966), MOLDVAY (1964, 1965), SOÓS, JÁMBOR (1960), BÓNA, KERNERNÉ SÜMEGI (1966), valamint a Keleti-Mecsek neogénjének vizsgálata kapcsán megjelent monográfiákat: BOHNNÉ HAVAS (1973), KLEB (1973), KORECZNÉ LAKY (1968), NAGYNÉ (1969), RAVASZNÉ BARANYAI (1973). Fontos összefoglalása volt a területről rendelkezésre álló földtani adatoknak a Magyarország 1:200 000-es föld- publi- tani térképsorozatához kapcsolódóan összeállított pécsi térképmagyarázó (FORGÓ et al. 1966). Az 1978-ban megkezdett újrafelvétel során szerzett újabb ismereteket tükrözi az azóta megjelent néhány káció: CHIKÁN, KONRÁD (1982), CHIKÁN (1983), CHIKÁNNÉ JEDLOVSZKY, KÓKAI (1984), CHIKÁNNÉ, KÓKAI (1984), CHIKÁN, WÉBER (1984), CHIKÁN (1991), BARABÁS, BARABÁSNÉ (1998), valamint a részletes térképezéshez és Pécs város térképezéséhez kapcsolódó kéziratos földtani magyarázók (CHIKÁN, CHIKÁNNÉ, KÓKAI 1985, CHIKÁN, CHIKÁNNÉ, KÓKAI 1986). A terület földtani felépítésé nek tömör ismertetéséhez a litosztratigráfiai besorolás szerinti ismertetést választottam. Ez a tagolás kiválóan alkalmas ugyan a földtani viszonyok önmagukban való ismertetéséhez, azonban a gazdaságföldtan általam adott értelmezéséhez ez a 7
dr. Chikán Géza tagolás kevés. Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy képződmény-együttes gazdaságföldtani jelentősége többféle szempontból értékelhető legyen, a litosztratigráfiai besorolás sok esetben túlzottan nagyvonalú: egy szürke aleurit, molluszkás agyagmárgás aleurit és finomszemű homok, benne huminites és szenes agyaggal, ritkábban sárga, szürke és zöld tarkaagyaggal, valamint vékony lignit és dolomit rétegekkel (Tihanyi Formáció; CSÁSZÁR 1997) leírású képződménynek e leírásából sem ásványi nyersanyagtartalmára, sem vízföldtani, sem mérnökgeológiai, sem környezetföldtani jelentőségére vonatkozóan nem lehet gazdasági jellegű következtetéseket levonni. Ugyanakkor azonban a geológusok számára a litosztratigráfiai ismertetés a legkézenfekvőbb, és a legjobban érthető. A nem szakmai felhasználó számára azonban feltétlenül ki kell emelni minden egyes képződmény esetében a felhasználás szempontjai szerint kiválasztott legfontosabb tulajdonságokat, mert egy építőipari homok iránt érdeklődő felhasználó számára teljesen közömbös, hogy hány millió éve keletkezett az adott homok: őt a szemcseméret, az ásványos összetétel, esetleg a koptatottság és a mésztartalom érdekli, s nem a rétegtani szint. Regionális szemlélet kialakításához azonban igen jól használhatók a litosztratigráfián alapuló, általánosítható ismeretek. A rétegtani ismertetést alulról felfelé haladva, erősen tömörítve adom meg, mellékelvén a terület összevont, elvi rétegoszlopát (4. ábra). 3.1. PALEOZOIKUM Az ún. kristályos alaphegység felszínen és fúrásokból a térkép által ábrázolt terület Ny-i és D-i részén, két, egymástól kb. 20 km távolságra lévő körzetben ismert: DK-en Pécs város területén, Ny-on Almáskeresztúr és Dinnyeberki környékén. 3.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit) A terület DK-i részén csak néhány feltárásban ismert képződmény. Pécsen az Aradi vértanúk útja mentén építési feltárásban, a Fekete úton kibúvásokban szürke, zöldesszürke, mállott, palás-vékonyréteges megjelenésű, selyemfényű, helyenként sok kloritot, szericitet tartalmazó fillit és szericites fillit formájában található. A Mórágyi Komplexum képződményeivel a fent említett feltárásokban tektonikusan érintkezik. JANTSKY (1979) szerint a migmatitosodott képződményekkel minden általa ismert előfordulásban tektonikusan érintkezik. Képződményeit főleg pelites, kisebb mértékben karbonátos üledékek felső proterozoikumbeli zöldpala fáciesű metamorfózisával származtatja. LELKESNÉ FELVÁRI, SASSI (1983) a K-mecseki előfordulás 8
területéről származó minták amfiboljainak K/Ar módszerrel meghatározott 317±34; 343±20 millió év koradatokat említenek. A képződmények kőzettani jellegét értékelve úgy vélik, hogy a zöldpala fáciesű komplexum egy része az amfibolit fáciesbe tehető. 3.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit) A terület déli részén a Helesfa l és Helesfa 2 fúrások pannóniai képződmények alatt apliterekkel átjárt szürkészöld, helyenként fillit, és magnezit-dolomit közbetelepüléseket tarszerint a szerpentinit főleg antigoritbó1 talmazó szerpentinitet tártak fel. Röntgenvizsgálatok áll. Míg a Helesfa l fúrás 650 m-ben e képződményben állt le, addig a Helesfa 2 fúrás a 381,2 m-ben lévő tektonikus érintkezés után gránitba hatolt. JANTSKY (1979) szerint a fúrások által harántolt képződmény olyan, eredetileg a felső proterozoikumban, zöldpala fáciesű metamorfózison átesett ultrabázit volt, amely egy késői, eddig ismeretlen gránitintrúzió utómagmás hatására alakult át. SZEDERKÉNYInek (1970) az a véleménye, hogy az eredeti alapkőzet gránátos amfibolit volt, amely tektonittá alakulva, Mgmetaszomatózison átesve szerpentinesedett. WÉBER (1977) BARANYI et al. (1970) nyomán légimágneses mérések alapján a nagy nyugat-mecseki antiklinális alatt, megközelítőleg 2400 m-es mélységben feltételezi a szerpentinit jelenlétét. 3.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit) Pécs város területén kibúvásokban és építés során kialakított feltárásokban a Hunyadi János, Bartók Béla, Damjanich és Fekete utcákban, valamint a Csoronika-dűlőben és a Makár- található. A zöldesszürke- hegy D-i oldalán többnyire erősen mállott, repedezett formában vörösesbarna kőzetben szabad szemmel megfigyelhető ásványok között domináns a világosszürke és halványvörös, többnyire szericitesedett földpát, amely mellett zsírfényű kvarc és zöldesszürke, mállott színes elegyrészek ismerhetők fel. Vékonycsiszolatban a kataklázos, porfíroblasztos szövetű anyagban a világos elegyrészek között orientáltan réteges elrendeződésű biotitok és egyéb színes elegyrészek figyelhetők meg. A töredezett, xenomorf kvarcok hullámos kioltásúak. A Báránytetőn 1977 78-ban, a MÉV által mélyített 4716. érckutató fúrás 870,4-1614,2 m között tárta fel ezeket a képződményeket. A fúrás elsődleges dokumentációja szerint a rétegsort nagy földpáttartalmú kőszén és grafit csíkokat tartalmazó metahomokkő, metagrauwacke; metaarkóza, szericitpala, kvarc-szericitpala, szericitkloritpala, kvarcitpala, kvarcit-fillonit, biotitpala, réteges migmatit, szkialitos aplit, biotitos 9
dr. Chikán Géza porfíroblasztos gránit és mikrogránit képződmények alkotják. A fúrás által feltárt migmatitos képződményeket LELKESNÉ FELVÁRI, SASSI (1983) a K-mecseki magas (>34 C/km) termikus gradiens mellett metamorfizálódott granitoid-migmatit komplexummal korrelálhatónak tartják. Egyes vélemények szerint e képződmények egy része a Baksai Komplexumba sorolható. Nyugotszenterzsébeten és Nagyváty községektől É-ra néhány kibúvásból és számos, a környéken lemélyült fúrásból ismert képződmény. Dinnyeberki környékén alsó-perm, ettől É-ra, K-re és D-re miocén, Ny-ra pannóniai üledékek települnek rá. Felszínen erősen mállott, vörösesbarna-vörös színű. JANTSKY (1979) szerint a fent említett kibúvásokban földpát porfíroblasztokban és sötét szkialitokban szegény biotitos gránit, illetve apró szemű, szkialitokban és nebulitokban gazdag porfíroblasztos gránit és diatexit található. Fúrási adatok szerint a nagy mennyiségű vörös földpátot és viszonylag kevés kvarcot tartalmazó grániton a fedőképződmények alatt változó vastagságú, 0-35 m, mállott, erősen kilúgozott kéreg található. Az üde kőzetben gyakran figyelhetők meg ankerites-sziderites repedés kitöltések, ritkábban kvarc erek. Az egyhangú képződményben ritkán megfigyelhető pegma- pszeudopegmatit tömzsök és mikrogránit-aplittelérek, valamint a szintén ritka titzárványok, kőzetszerkezeti jelenségek nebulitok, agmatitok, pszeudoagmatitok a metamorfózis (gránitosodás) előrehaladott állapotára utalnak. JANTSKY (1979) szerint a 9006 9615. sz. fúrások olyan apró-középszemcsés, rózsaszín földpátos, kloritosodott, bontott, kataklázos vagy milonitosodott gránitokat harántoltak, amelyek jobban homogenizálódtak, mint az Erdősmecske Fazekasboda környéki porfíroblasztos gránitok. A területről három radiometrikus kormeghatározás eredményét közli. Ezek a következők: Dinnyeberkitől Ny-ra 3 km-re bontott gránitból szeparált biotit K/Ar módszerrel 284±10 millió év; ugyaninnen a teljes kőzetből Rb/Sr alapján 1150±50 millió év; míg a Nyugotszenterzsébet l fúrás 61,5 m-éből származó porfíroblasztos gránitból azonos metódussal (Rb/Sr) 406 millió év adódott. Miocén törmelékes üledékekben kavicsok formájában ún. fehér gránit található. Szálban álló előfordulása azonban eddig sehol sem ismert. 3.2. SZILUR Egyetlen fúrásból ismerünk a területről bizonytalan szilur korú képződményeket. 10
3.2.1. Szalatnaki Agyagpala Formáció (agyagpala, konglomerátum) A MÉV által 1986-ban lemélyített Horváthertelend 1 fúrás 720,0 853,2 m között agyagpalából és konglomerátumból álló képződménysort harántolt, amelyet a Szalatnaki Formációismert. A Keleti- val azonosítottak (BARABÁS et al. 1995). További elterjedése nem Mecsekben, Magyaregregy környékén áthalmozott formában található magnetit-ércet e képződményhez kötik. Rétegtani fedőjét és feküjét sem ismerjük; pollenvizsgálatok szerint esetleg fiatalabb (felső-triász alsó-liász) korú is lehet. 3.3. PERM A paleozoikum többé-kevésbé metamorfizált idősebb képződményeitől elkülönítve foglalkozom a permi, nem metamorfizálódott képződményekkel. 3.3.1. Korpádi Homokkő Formáció (vörös, zöld homokkő, konglomerátum) Képződményeit kizárólag fúrásokból ismerjük. Dinnyeberkitől ÉNy-ra csak negyedidősza- ki képződmények fedik, viszont a fúrások teljes vastagságban harántolták. A gránit felszínére diszkordánsan települ. Az aljzat differenciált felszínére a gránit anyagú lejtőtörmelék vastagságának változása, esetenkénti hiánya utal (JÁMBOR 1964). Az uralkodóan vörös, gyakran zöld és szürke rétegek ciklusos felépítésűek (konglomerátum, homokkő és aleurolitos finomszemű homokkő rétegekből állnak). A képződménycsoport egyetlen nagy üledékciklust képvisel, amelyen belül JÁMBOR (1964) szerint négy kisebb ciklus különíthető el. A 3-400 m vastag formáció képződményeinek legnagyobb részét homokkövek alkotják. Az üledékek gyakran párhuzamosan rétegzettek, de előfordul hullámos rétegzettség is, míg a keresztrétegzettség a durvább homokkövekben is ritka. A réteglemezek enyhén ívelt lefutásúak. A finomszemű kőzetekben gyakori a gömbhéjas-csomós elválás. Általánosan jellemző a réteglapokon gyakori muszkovitoknak a rétegzettséggel párhuzamos elhelyezkedése. A durvább szemű homokkövekben többnyire irányítottan elhelyezkedő kavicsok anyaga részben a fekvő (gránit, aplit), részben a területtől D-re ismert kristályos alaphegység képződményeivel (csillámpala, gneisz, kvarcit, szericitpala) azonosítható. A ritkán előforduló kvarcporfír kavicsok a későbbiekben ismertetésre kerülő Gyűrűfűi Riolit Formáció képződményeitől eltérő litofáciest képviselnek. A fent említettek mellett saját anyagú homok és aleurolit kavicsok is megfigyelhetők az anyagban. Amíg a fekvő gránitra települő konglomerátum jellegzetesen zöld, addig a Formációt alkotó kőzetek zöme 90% vörös, alárendel- 11
dr. Chikán Géza ten zöld és szürke színű. Az eltérő színek határa a réteglapokat metszi. Az üledékek kötőanyaga leggyakrabban kova. Karbonátos kötőanyag részben önmagában, részben kovával együtt fordul elő. A finomabb szemű homokkövekre inkább az agyagos-szericites kötőanyag a jellemző. 3.3.2. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit) Eddig csak Bükkösdtől Ny-ra ismertek képződményei. Felszínen Gyűrűfűtől D-re, az istenkúti erdészháznál található néhány kibúvásban. Ezen kívül néhány fúrásból is ismert. A területtel foglalkozó, korábbi munkák, valószínűleg az egyveretű kifejlődés miatt, egyetlen, összefüggő, a fekü és a fedő üledékekkel konkordáns 70-100 m vastag riolit-testet feltételeznek. A fekü homokkő a riolit-test alsó határán pörkölődött, oxidálódott, a néhány fúrásban feltárt, megközelítőleg 5 m vastag, zöld-zöldesszürke tufa a lávaömlést megelőző tufaszórást jelez. A fluidális szövetű lila, szürkéslila kőzet főleg felzites alapanyagában halványvörös és fehér földpát, színtelen kvarc és elszórtan sötétbarnásszürke biotit figyelhető meg. A földpátok legnagyobb részét ortoklász alkotja, a plagioklászok mennyisége elenyésző. A képződmény litológiai vizsgálatát SZEDERKÉNYI (1963) és FAZEKAS (1978) végezte el. KASSAI (1976) a Villányi-hegység É-i előterében végzett kutatások eredményeit összefoglaló munkájában a felső-perm végéig tartó riolit-vulkáni tevékenységet ismertet. Szerinte részben hivatkozva JÁMBOR (1967) megállapítására e tevékenység termékei, illetve hatása a Ny-mecseki felső-permben is kimutathatók. 3.3.3. Cserdi Formáció (vörös, kavicsos homokkő) A Formáció képződményei egyelőre nem ismertek teljes egészében. Az eddig végzett kutatások eredményeit összegezve megállapítható, hogy a bükkösdi szerkezeti vonal -tól Ny-ra az alsó, K-re a felső része ismert, de a rétegsor két része közötti kapcsolat egyelőre nem tisztázott. A bükkösdi szerkezeti vonal Ny-i oldalán a riolit erodált felszínére általában szögdiszkordancia nélkül települ. Fedője ezen a területrészen nem ismert. Természetes feltárásai Dinynyeberkitől É-ra és Ny-ra találhatók. Emellett számos fúrás feltárta képződményeit, melyek általában rosszul osztályozott vörös konglomerátumból és homokkő rétegekből állnak. A fekü közelében előforduló zöld agyag betelepülések a kvarcporfír kiömlést követő tufaszórást jeleznek. A konglomerátum és homokkő rétegek kötőanyaga limonitos, agyagos, karbonátos, 12
ritkán kovás. A kavicsok anyagát főleg riolit alkotja. Ezeknek megközelítőleg 50%-a a Gyűrűfűi Riolit Formáció képződményeivel azonosítható, ugyanakkor hasonló gyakorisággal egy olyan, magas biotittartalmú változat is előfordul közöttük, amely eddig szálban álló módon nem ismert. A kristályos alaphegység anyaga gránit, gneisz, csillámpala csak minimális mennyiségben fordul elő a kavicsok között. A rétegzetlen, vagy rosszul leggyakrabban horizontálisan párhuzamosan rétegzett üledékekben a kavicsok felszínét jellegzetes karbonátos bevonat borítja. A finomabb szemű rétegekben gyakoriak a mészkonkréciók. A formáció felső része a bükkösdi törésvonal -tól K-re, a bodai őrház közelében kibúvásban, valamint néhány fúrásból ismert. Vastagsága a természetes feltárások és a fúrások adatai alapján valószínűleg 750 m-nél nagyobb. A vörös konglomerátum és homokkő váltakozásából álló, eddig ismert rétegsor két részre osztható. Az első ciklus képződményei rosszul rétegzettek, osztályozatlanok. A durva konglomerátumok sok finomabb frakciót, a homokkövek kavicsot és agyagot tartalmaznak. A 0,1-0,8 m vastagságú rétegekben helyenként a jelentéktelen szemnagyság változás ellenére osztályozottság, a kavicsok elhelyezkedésében irányítottság figyelhető meg. A ciklust felépítő üledékritmusok vastagsága 2-4 m között változik. A ritmusok főleg konglomerátum és durvaszemű homokkő rétegekből állnak, alárendelten finomabb szemű homokkövek is előfordulnak. A ciklus üledékeinek 70-80%-át konglomerátum rétegek alkotják. A konglomerátum, durvaszemű homokkő és finomszemű homokkő váltakozásából álló felső ciklus tagoltabb. Az üledékritmusok vastagsága 2-10 m között változik. A rétegsorban alulról felfelé haladva a konglomerátum rétegek részaránya a finomszemű homokkövek javára fokozatosan csökken. A gradált rétegzettség, a kavicsok irányítottsága és a csillámoknak a rétegzettséggel párhuzamos elhelyezkedése általános, bár ritkán megfigyelhető jellegzetesség. A ciklus felső részén a finomszemű homokkövekre gömbhéjas szétesés jellemző. A homok és kavicsszemcsék anyagi összetétele egységes. A homokszemcsék anyagát főleg kvarc, kisebb mennyiségben ortoklász, egyéb földpát és muszkovit alkotja. A közepesen koptatott kavicsok leggyakrabban metamorfit anyagúak; 35-50%-ban zöld, vörös földpátokat tartalmazó gneisz, muszkovit csillámpala, kétcsillámú pala; 21-41% gránit; 20-50%-ban vulkanit, 1-8% felzit. A szemcséket mindkét ciklus üledékeiben főleg kovás kötőanyag cementálja, bár a felső ciklusban felfelé haladva fokozatosan növekszik a meszes dolomit mennyisége is. 13
dr. Chikán Géza A formáció képződményeiből ősmaradványok eddig nem ismertek, kronosztratigráfiai besorolásukat közvetett módon BARABÁSNÉ STUHL (1981) palinológiai vizsgálatai tették lehetővé. 3.3.4. Bodai Aleurolit Formáció (vékonyréteges átmeneti homokkő, vörösesbarna aleurolit) A Cserdi Konglomerátum Formáció képződményeiből rétegváltakozásos átmenettel kifej- lődő ún. átmenti összlet a Cserdi szőlőhegyen és a bodai őrház környékén kibúvásban és mesterséges feltárásban, valamint néhány fúrásból ismert. A kb. 150 m vastag rétegsor elnevezését a Cserdi Konglomerátum Formáció folyóvízi fáciesű és a Bodai Aleurolit Formáció állóvízi üledékei közötti kifejlődése adja. A képződmények színe főleg vörösesbarna-barna, gyakran azonban zöld, zöldesszürke. Alsó részén a középszemű homokkövekben még szórványosan előfordulnak kavicsok. Az átlag szemcseméret alulról felfelé fokozatosan csökken. Ennek eredményeként a felső részen dominánssá váló finomszemű homokrétegek között gyakoriak a finomhomokos aleurolit közbetelepülések. A képződménycsoport üledékei jól rétegzettek. A rétegek vastagsága a szemcseméret csökkenésével együtt fokozatosan csökken. Az alsó rész közép és apró szemű homokkövei 10-50 cm, a felső rész finomszemű homokkövei, aleurolitjai 1-5 cm vastag rétegeket alkotnak. A rétegeken belül jellemző az osztályozottság, a finomszemű üledékeiben a párhuzamos mikrorétegzettség. Az utóbbi képződményekben több helyen hullámfodrokat észleltek. Ezek térbeli helyzetét SOMOGYI (1965) határozta meg. Az adatokat értékelve az üledékek felhalmozódását néhány méteres vízmélység mellett feltételezte. A rétegsor felső részén a vékonyréteges aleurolitokban helyenként száradási repedések is előfordulnak. Míg a homokszemcsék főleg kvarcból, vörös földpátból és gyakran vörösre színezett muszkovitból állnak, addig az alsó részen ritkán előforduló kavicsok anyaga a Cserdi Konglomerátum Formációból ismertekkel azonos. A szemcsék kötőanyaga főleg dolomit, bár a homokkövekben alárendelten kova is előfordul. A finomabb szemű üledékekben a dolomit mellett az agyag is jelentős, mint kötőanyag. Ugyanakkor e képződményekben dolomit konkréciók és rétegek is előfordulnak. A képződménycsoport finomszemű, mikrorétegzett üledékeiben gyakoriak a féreglakócsőkitöltések, ritkábban szenesedett növénymaradvány töredékek figyelhetők meg a zöldzöldesszürke színű aleurolitokban, TŐZSÉR (in JÁMBOR et al. 1961) szerint a Cserdi 3. kutatóárokban feltárt zöld agyagos aleurolit rétegből tömegesen kerültek elő Phyllopodák. Ugyan- 14
ebből az árokból származó mintából BARABÁSNÉ STUHL (1979) nagy mennyiségű Lueckisporites virkkiae-t (norma Aa forma) határozott meg. 5. ábra. A Bodai Aleurolit feltárása Boda D-i végén; a feltárás részlete Boda, Egéd-puszta és Bakonya környékén kibúvásokban, valamint számos térképező és érckutató fúrásban ismertek a Bodai Aleurolit Formáció típusos kifejlődésének képződményei (5. ábra). Teljes egészében eddig még egyetlen fúrás sem harántolta. Felszíni és fúrási adatok alapján feltételezhető, hogy vastagsága eléri a 900 m-t. Az átmeneti összlet -től nem lehet egyértelműen elkülöníteni. A térképezési gyakorlat során egyszerűen az utolsó finomszemű homokkő betelepülés adta a határt. A terület intenzív kutatásának kezdetén BARABÁS, KISS (1958) három részét különítették el vörösagyag és aleurolit, vörösagyag, dolomitos márga a rétegsornak. Később több megfigyelés alapján JÁMBOR (1964) négy szintre tagolta. Az egyes szintek közötti rétegváltakozásos átmenet miatt térképi elkülönítésük nem oldható meg egyértelműen. Az alsó, 100-120 m vastag szint képződményei az átmeneti összlet felső részénél világosabb árnyalatú vörösesbarna, vékonyréteges aleurolitokból állnak. Az 1-20 cm vastag, horizontálisan párhuzamosan rétegzett aleurolitok részben gömbhéjasan-szemcsésen szétesők, részben homogén szövetűek. Erre kb. 300 m vastagságban fakó lilásbarna, vékonyrétegzett, a réteglemezeken belül homogén és mikrorétegzett, a szemcsék felületén vékony hematit bekérgezést tartalmazó aleurolit települ. Fölötte fakó téglavörös dolomit és dolomitos aleurolit váltakozásából álló, mintegy 350 m vastag rétegsor található. Az egyes 15